Suomi 100 – 215.levél – Az évszázad kultúrtette

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 Kedves Olvasók !

Finnország centenáriumi évének ünneplésére egy nagyszabású gálaestet tartottak Turkuban, Finnország régi fövárosában 2107 október 18.-án. Ezzel az ország a finn kultúrát és annak lérehozóit, örzöit és fejlesztöit  ünnepelte. Számos díj kiosztására is sor került. Mai levelem erröl a gáláról és az ott kiosztott

Vuosisadan kulttuuriteko / Az évszázad kultúrtette díj nyerteséröl szól.

Egy kis háttér:

Az évszázad gálaestjét Turku Logomo nevü kultúrközpontjában tartották.

 

 

Ez az épület régen az állami vasúti társaság gépszerelö csarnoka volt, Hugo Neuman (1849-1906) tervezte. Turku központjában a fö vasútállomáshoz közel van. A  felújított és kultúrközponttá átalakított épület 2011 óta szolgálja a közönséget.  Az épület legrégebbi részei 1876-ban készültek el és az eltelt évek során  kilenc alkalommal bövítették. A számos rendezvényt sokan látogatják, 2015-ös adat szerint 318 000 vendég fordult meg a Logomo-ban. ( Összehasonlításként : 2014-es adat szerint Turku lakossága 182 948 lélek ) Mivel Turku Helsinkitöl és Tamperetöl is két óra alatt elérhetö vonattal, nemcsak turkuiak élvezik a jó akusztikát,  a színvonalas elöadásokat és kiállításokat.   Színpadon és különbözö alkalmakra szolgáló termeken kívül vendéglö és irodahelyiségek is vannak itt együtt különbözö müvészek mühelyeivel.

Az év század Kultúrgálája  nevü ünnepség a Turkuban rendezett ünnepi évvel kapsolatos rendezvények csúcsa volt. A rendezök között Turku városán kívül több vállalkozás is részt vett, ezek között van  a Veikkaus, a finn rádió és televizió az YLE is.

images

100 év finn kultúra

Számos díjat osztottak ki az évszázad kultúrális életével kapcsolatos személyeknek, társaságoknak, egyesületeknek. A két legnagyobb díj az Évszázad kultúrtette és az Évszázad kultúrszemélyisége díjak voltak. Mai levelemben ezek közül az évszázad kultúrtette díjjal foglalkozunk. Ezt a díjat a

Suomalainen Kulttuurirahasto = A Finn kultúrpénzalap létrehozása nyerte el.

logo

Egy kis történelem

A Suomalainen Kulttuurirahasto-t 1939 február 27.-én alapitották. Ennek az volt a háttere, hogy a finn anyanyelvü müvészek és kutatók abban az idöben kevés anyagi támogatást kaptak, szemben a svéd anyanyelvüekkel, akiket az 1907-ben alapított Svenska kulturfonden = Svéd kultúralapítvány már több év tizede aktivan segített.  A finnek alapítványa úgy alakult, hogy a cél érdekében támogató egyesületet hoztak létre Lauri Aadolf Puntila ( 1907-1988) a Helsinki Egyetem  politikai történelmi tanszék  professzorának  vezetésével.

L-A-Puntila-1941

L.A.Puntila

Az alaptöke úgy jött létre, hogy  1938-ban Finnország mindenegyes járásában gyüjtést rendeztek, ez az idei ünnepi év témájának : Yhdessä= Együtt egyik legértékesebb példája

A gyüjtést ajtóról ajtóra járva és kopogtatva  30 000 iskolás ( kansakoululaista = népiskolás, ez elemi iskolát jelent  )  fiatal gyerek végezte !  Rajtuk kívül még 18 000 személy vett részt adománylevelek gyüjtésén. Az adományleveleket 2007-ben digitalizálták és az adományozók nevei megtalálhatók a Kulttuurirahasto internetes oldalán.

A gyüjtéshez  170 000 finn polgár járult hozzá  és így összesen 2,7 millió finn márka gyült össze. Az elsö  nagy adakozó Helmi Nuuttila ( 1881-1967)  gazdasszony volt Asikkala járás  Kalkkinen nevü településéböl.  Ö férjével Walfrid Nuuttila-val félmillió márkával támogatta a létrehozandó alapítványt.

HelmiNuuttila

Helmi Nuuttila

Helmi Nuuttila egyszerü asszony volt, csak elemi iskolát végzett. Házasságát nem kísérte gyermekáldás. Férjével Walfrid Nuuttila kereskedövel aktivan vett részt számos jótékonysági gyüjtésen, adakoztak a Turkui Egyetem céljaira is. Késöbb még egyszer támogatták a finn kultúralapítványt ismételten félmillió márkával.

Suomalainen Kulttuurirahasto jelenleg

Az eltelt évtizedek során a Suomen Kulttuurirahasto müködése az egész ország területére kiterjedt. A központi szervezeten kivül összesen 17 tájegységben van képviselet. Ezek a helyi szervezetek saját területükön támogatják a kutatókat és müvészeket.

A szervezet célja a finn kultúra örzése, támogatása és fejlesztése. A gyakorlati tevékenységért minden tájegységben az alapítvány képviselöje  és az ö titkára felelös.

A Kulttuurirahasto szervezetei minden évben ösztöndíjakat és más díjakat osztanak ki az azokra érdemeseknek. Az ösztöndíjakra igényt tartók írásbeli kérvénnyel fordulnak az alapítvány felé az anyagi  támogatásért.

Manapság egy nagy és gazdag  szervezetröl van szó,  2015-ös adat szerint Európa egyik legnagyobb magánalapítványának a Suomalainen Kulttuurirahasto-nak  tökéje 1,4 milliárd euro  volt.

Az alapítvány céljaira  adkozók sora minden évben hosszú , az alapítvány végrendeletek értelmében több teljes hagytékot is kap minden évben.

Itt említem meg, hogy az én szeretett és tisztelt, nagyrabecsült , sokévi  finn tanárom és barátom , Magyarországon is széleskörüen  ismert nyelvész, fordító, könyvek szerzöje  és a finn-magyar kultúrkapcsolatok kutatója  Viljo Tervonen ( 1917-2011)  is a Suomalainen Kulttuurirahasto-nak adományozta teljes hagyatékát.

 

Viljo Tervonen

Viljo Tervonen

Viljo Tervonennek – Villenek- számos jó barátja volt Magyarországon. Pécsett levö tisztelöi és barátai 90. születésnapján 90 Ft. értékü ,saját magyar bélyeggel lepték meg ötViljo Tervonen 1 2011Az ö nevét viselö Viljo Tervonen rahasto / Viljo Tervonen alapítvány elösegíti a magyar irodalom, zene és néphagyomány ismertté tételét  és a magyar  irodalom fordítását Finnországban. Ezt tanulmányutazási célokra adományozott pénzösszeggel teszi a Viljo Tervonen  alapítvány lehetövé.A Kulttuurirahastoban a fö-összegen kivül  kb. 800 olyan kisebb alapítvány is van, melyek az adományozók nevét viselik. Hogy ezekböl milyen célokra és milyen gyakran osztanak ki ösztöndíjakat, azt az adományozók szabták meg.

Kedves Olvasók !

A Suomalainen Kulttuurirahasto évente 30 millió euróval támogatja a finn tudományos életet és a müvészeteket. Ez az alapítvány soha nem jött volna létre lánglelkü alapítók és fáradhatatlan , millió ajtón kopogtató gyerekek együttes eröfeszítése nélkül. Ez minden kétség nélkül a független és önálló Finnország  évszázadának  kultúrtette volt- ugye ?

 

Judit Mäkinen

Reklámok

Finnországi levél 182. Ádventi fények

Kedves Olvasók !

Ma ádvent elsö vasárnapja van – ma kezdödik a Karácsonyvárás- ezért mai levelemben a karácsonyt megelözö idövel foglalkozunk. Elözö leveleimben már többször írtam a finn karácsonyhoz kapcsolódó szokásokról, az itteni karácsonyi ételekröl, díszekröl és a finn Mikulásról aki hozzánk karácsonykor érkezik.  Ezek a levelek itt találhatók :

Novemberben és decemberben a napok rohamosan rövidülnek, Finnország északi részén hetekig nem kel fel a nap . A tavalyi tél idején Utsjokiban – Finnország legészakibb részén – 2104 november 26 és 2015 január 16 között nem kelt fel a nap. A nap már idén is lement úigy, hogy csak januárban lesz újra napkelte.  Ez azonban az általános hiedelemtöl eltekintve nem jelent tök sötétet, mint azt az alábbi,  kép is mutatja, a hótakaró ad  világosságot.

nuorgam_kaamos-10_s600x0

Finn lakásokban sokszor égnek a hangulatot hozó gyertyák, sokszínü és formájú  lámpások és mécsesek. Sokan gyüjtik ezeket, az alábbi képen az Iittala  gyár Kivi /Kö nevü üveg- mécsesei láthatók.

kivi

Kertes házakban szokás az érkezö vendéget a bejáratnál gyertyalánggal  fogadni,az alábbi képen az én mécsesem látható.

joulukuu-2

Az ablakokban is sokszor látunk kivilágítást, ez manapság leginkább többágú gyertyatartóra emlékeztet, kis lámpákkal. Ennek számtalan változata kapható, régies és modern, fábol, fémböl, üvegböl.

Az ilyen gyertyatartók általában 7-ágúak, a szám a hét napjaira utal.

Míg ezeket a fényeket régebben karácsonyi fényeknek (jouluvalot) hívták, újabban kaamos-fénynek nevezik sokan , mivel a sötét évszak miatt már jóval karácsony elött is  szükség van több fényre. Kaamos a neve finnül  az évnek azon szakaszának,  amikor nem kel fel a nap.

Az ablakokban használt fény karácsony táján régebben föleg egy kivilágított csillag volt, a bethlehemi csillagra emlékeztetve. A piros papírból készült csillagban kis lámpa ég, meleg fényt árasztva .

ikkunatahti

Kertes lakásokban a kerti bokrokon és fákon sokféle díszítést láthatunk, a lámpák az utóbbi években kis energiát igénylö LED –lámpák, melyek mindenféle színben kaphatók. 

Nemcsak a lakásokban van sok fény, az utcák is karácsonyi fénydíszbe öltöznek. A

Joulukatu /Karácsonyút– nak hívott kivilágított  utca manapság Finnország minden városában megtalálható.  Ádvent elsö vasárnapja elötti hetekben gyujtják meg az ilyen utcai fényeket egy ünnepség keretei között, amikor a Mikulás megérkezik és kíséretével felvonul az utcán. Ezen  a felvonuláson különösen a kisgyerekes családok vesznek részt nagy örömmel.

joulukatu-helsinki-2016

Ádvent idején  a parkok is karácsonyi díszbe öltöznek .Tavaly Helsinki központjában az Esplanaadi parkot fénylö  szarvasok díszítették:

esplanadin-jouluvalot-2015-1

Finnország legfontosabb karácsonyfája

Óriási karácsonyfákkal több városban  is találkozik a városban  járó, ezek általában a városok föterén vannak. Idén a legnagyobb városi karácsonyfa Jyväskylä városában áll ,  25 méter magas. Országos viszonylatban a legtöbb figyelmet azonban

A turkui katedrális elötti nagy karácsonyfa

kapja. Ennek oka, hogy Turku katedrálisa Finnország nemzeti szimbólumai közé tartozik, az ottani  karácsonyfa így “az ország karácsonyfája “/valtakunnan joulukuusi.   Ezt a 22 méteres, 65 éves fenyöfát  egy Nousiainen- ben levö birtok – Tryykin tila- tulajdonosai Jyrki és Terhi Ristimäki ajándékozták a városnak. A fa kidöntését és  felállítását is  nagy gonddal végezték, sokan figyelték  mindkét helyen a  müveletet. Egy ilyen óriási fa országúti szállítása is nagy szakértelmet igényel.

A fenyöfát 717 kis lámpa világítja meg. Ünnepélyes  keretek között szombaton, november 26.-án gyujtották meg a lámpákat. melyek 2017 január 13.-ig azaz Nuuti napjáig égnek majd. Az eseményen a város lakosai nagy számban vettek részt, mint az alábbi kép mutatja:

turun-kuusi

A turkui katedrális elött elöször 1900-ban állítottak nagy karácsonyfát. A II. világháború  okozta kényszerszünet után 1955 óta minden évben volt itt óriási karácsonyfa. Azóta vezetnek nyilvántartást is  arról, hogy hol nött a mindenkori karácsonyfa és kik voltak az adományozói. Januárban a felaprított  fát visszaadják az adományozónak .

valtakunnan-joulukuusi

Finnország karácsonyfája  Turkuban

Újabban a karácsonyfa ünnepélyes kivilágításának eseményén  részt vesz két ”templom egere ” is, Tilda és Hulda. Itt említem meg, hogy ezeket finnül templompatkánynak /kirkkonrota- nak  hívják.  Ezen a linken egy kis video van a turkui nagy karácsonyfa felállításáról: http://yle.fi/uutiset/3-9311042 .

Kedves Olvasók !

Befejezésül békés karácsonyvárást kívánva küldöm üdvözletemet ma, ádvent elsö Vasárnapján.

Judit Mäkinen