Évvégi idöjárás, aktív tél

 

Kedves Olvasók !

Rohamosan közeledik az év vége. Finnországot teljes egészében hótakaró fedi, de itteni viszonyokat tekintve nincs nagy hideg. A mai hömérséklet  és a következö két nap elörejelzése itt látható.

A havas tél nem jelenti a szobában való gubbasztást. Sokféle aktiivitásra van lehetöség. A legfiatalabbak gyakori karácsonyi ajándéka a korcsolya és a síléc- a finn gyerekek kb. 3 éves korukban ismerkednek a téli sportokkal.

 

Mivel a szülök és a nagyszülök legnagyobb része is  is tud sielni, korcsolyázni van lehetöség a családi együttes sportolásra. Az iskolai szünet január 6.-ig tart.

Megvalósul a finn elv : nincs rossz idö, csak elégtelen öltözködés. A gyerekek téli kezes-lábasaiban senki nem fázik, alatta több rétegü öltözet van.

kylma_lapset_300x150px

Nincs hideg tél

Minden csizmába belefér a gyapjúzokni, a keztyük vízhatlanok. A hóban való játszás –  vár építése – télen olyan, mint nyáron a homokozás.

kuva479604

Éljen a tél !

Régi finn szokás szerint a pólyások az étkezések közötti szünetek egy részét a szabadban töltik, a gyerekkocsiban aludva. Akkor is ha 0 fok alatti a hömérséklet. Az egyévesnél fiatalabbakat minusz 10 foknál hidegebb idöben nem tanácsos kinnt altatni. A téli, szabadban való altatást már kéthetes korban el lehet kezdeni . rövig , kb. 10 perces idövel.Finn tapasztalat szerint ennek semmilyen káros hatása nincs, ellenkezöleg jobb az étvágy, nyugodt az alvás.

 

vauva ulkona

Kisbaba alszik a szabadban télen

A napok már nem rövidülnek hanem hosszabbodnak, de ezt egyenlöre még nem lehet észlelni. Január végén lesz észrevehetö a hosszabb délután és a világosabb reggel. Addig is örülünk annak, hogy nálunk négy évszak van és élvezzük az aktív téli évszakot

 

Judit Mäkinen

 

 

Reklámok

131. levél – Február I. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

131. levél – Február I. – 2015 február 12.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatjuk a hónapok finn neveivel való ismerkedést. Ez azért is aktuális, mert új hónapban vagyunk, finnül ennek a hónapnak a neve Helmikuu /Február Február azaz finnül helmikuu =gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethetö vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain elöforduló jég-gyöngyökre.

A finnek évszázadok óta figyelik a természeti jelenségeket, ezért pl. a különbözö finn tájszólásokban több kifejezés is van ezekre a jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következö fagy a lecsöppenöben lévö vizcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. Régen azt is megfigyelték, hogy az ilyen jelenség elöfordulásától számított 200 nap mulva lehet a rozst aratni. Ez lehetövé tette a nyári/öszi munkák tervezését. A finn szó gyöngy = helmi nöi névként is szerepel ugyanigy: Helmi és ahogy ezt leirom eszembe jut, hogy hasonló magyar név is van: Gyöngyi. Úgy általában véve helmikuu az év leghidegebb hónapja és gyakoriak a hóviharok is. A nép nem szerette soha az enyhe februárt – régebben is volt ilyen ! – mert azt tartották, hogy ha februárban enyhe az idöjárás akkor márciusban fagyos idö lesz, az egész tavasz hideg lesz és a kora összel elöforduló talajmenti fagyok miatt nem lesz jó a termés. A munkákat illetöen vidéken február a favágás és különösen a halászathoz szükséges hálók javitásának és kötésének ideje volt. A napok hosszabbodása februárban már észrevehetö, az ország északi részén megszünt a kaamosnak nevezett sötét évszak, már a napot is lehet látni.

maisema

Napközben olvad, éjjelent erösen fagy. Ilyenkor a hóréteg egy kicsit összeesik, a tetején vékony jégréteg képzödik. De a tulajdonképpeni hóolvadás csak márciusban kezdödik- az ország déli részén. Északon még májusig tart a síszezon. A napi középhömérséklet az ország különbözö részein változó, míg a legdélibb részeken pl. Vantaa városában kb. minusz 6 fok, a keleti részen Kuopioban minusz 9,5 Celsiust mérnek és északon Sodankylä-ben a középhömérséklet minusz 12,6 Celsius fok. A téli csendet a közelgö tavasz elsö jeleként a cinkék csicsergése töri meg.

Februári sportok Iskolai síszünet Ennek az egyhetes szünetnek hosszú története van. Egy Kouvola városában élö tornatanár, Santeri Hirvonen javasolta 1926-ban a Kasvatus ja koulu = Nevelés és iskola nevü lapban, hogy a hosszú, öszi félév zárt tantermi munkájának ellensúlyozására egy tavaszi szünetet kellene bevezetni. Ezt töltsék a diákok sieléssel – minden finn gyerek tud sielni – a friss szabad levegön eröt és energiát gyüjtve az iskolai év második felére.

hiihtoloma

Önöknek talán furcsán hangzik a tavasz szó kapcsolata a sieléssel. Finnországban azonban a tavaszt a hosszú napok, fagyos éjszakák és a szikrázó hótakaró jelenti. Az indítvány megvalósitása Lauri (Tahko) Pihkala nevéhez füzödik. Ö a helsinki egyetem filozófiai karán végzett, szenvedélyesen népszerüsítette a sportolás jelentöségét. Nevéhez füzödik több ladajáték, többek között a pesäpallo nevü finn csapatjáték létrehozása, ez kissé az amerikai baseball-ra hasonlít. Pihkala érdemei elévülhetetlenek a finn fiatalok sportra való nevelésének terén, emlékét Helsinkiben az Olympia Stadion melletti parkban szobor örzi .

300px-Lauri_Pihkalan_patsas

Lauri Pihkala hatására az Oktatásügyi föigazgatóság (Kouluhallitus) 1933-ban kötelezövé tette az ország iskoláiban a siszünetet. Ezt megelözöen, pontosabban 1927-ben a Kauniainenben levö svéd nyelvü iskola: Grankulla Samskolan már tartott siszünetet, ez az év 8. hetében volt. Minthogy Finnországban a februári idöjárás az ország különbözö részein nagyon változó, jelenleg a síszünet csak a déli országrészen van a 8. héten, Közép – Finnországban a 9. héten és északon a 10. héten tarják az iskolák a síszünetet. A sielésen kívül más sportot is üznek a finnek télen, különösen februárban, amikor a tavakon és a tengeren vastag jégpáncél van. Ezek egyike a halászat. Nem tévedés, igen a finnek halásznak a befagyott tavakon is.

olvasásának folytatása