Június 4- A finn zászló ünnepnapja. 330.levél

Kedves Olvasók !

Június 4. Napja Finnország egyik legfontosabb nemzeti szimbólumának a finn zászlónak ünnepnapja. Ez a nap egyben Mannerheim tábornok születésnapja, öt is ünnepeljük, ma mindenütt lobognak a kék-keresztes fehér zászlók.

A zászló történetével foglalkozik mai levelem.

Egy kis történelem:

Finnországnak csak 1918-tól van  hivatalos zászlója, hiszen egészen 1917 december 6.-ig Finnország nem volt önálló állam. Ennek ellenére már sokkal régebben is voltak Finnországban használt zászlók.

Az 1581-es évek végén – Finnország akkor Svédország része volt az akkori  nemzeti színeknek megfelelöen arany és piros volt a zászló színe.

Az 1860-as években élénkült meg az az ötlet, hogy Finnországnak legyen  saját  zászlója. Akkoriban több vázlat is készült az esetleges  zászlóról. Ezek között volt  Zachris Topelius javaslata . Az ö elképzelése szerint a zászló három kék sávja közül a középsöben egy  ötágú csillag volt.

A svéd nyelvü napilap:  Helsingfors Dagbladet javaslata piros alapon sárga keresztet mutat, melyet kék csík vesz körül.

Minthogy nem született megegyezés arról, hogy milyen színeket használjanak, a zászlótervezetek közül egy sem került a parlament elé. Ennek az lett az eredménye, hogy Finnországban többféle zászlót is használtak.

Még a függetlenség elérése elött a tengerjárási szövetség vezetösége kéréssel fordult a szenátus felé . Saját, a kereskedelemben használandó zászlót akartak. Egy háromtagú zászlóbizottságot alapítottak erre a célra, tagjai Eliel Saarinen építész, Lars Krogius kereskedelmi tanácsos és Uuno Sirelius filozófiai doktor voltak. Kétféle zászlót ajánlottak. Az általuk ajánlott  állami zászló  sötétvörös alapon aranysárga- fehér  oroszlánt  ábrázolt, a kereskedelem céljára tervezett zászló szintén vörös alapon egy sárga keresztet mutatott, a zászló bal felsö sarkában 9 fehér rózsával.

A zászlótervezetet követö szenátusi vita oda vezetett, hogy a parlament versenyt hirdetett müvészek számára  Finnország zászlajának tervezésére. A javaslatok olyan lassan érkeztek, hogy elhatározták : egészen 1918 május elejéig egy olyan zászlót használnak majd, amiben két egyforma vastag, egy fehér és egy kék csík van.

A sok vita és a finn polgárháború lezajlása után két müvészt bíztak meg zászlótervezéssel . Ök – Eero Snellman és Bruno Tuukkanen – a katonai öltözetbizottság rajzirodájának müvészei voltak. A finn alaptörvény választmánya az ö terveiknek megfelelöen két zászlótervet terjesztett a parlament elé.  Mind a kettö fehér alapon kék keresztet ábrázolt. A hivatalos állami zászlóban a kereszt közepén Finnország címere van, míg a tengerjárás és kereskedelmi zászló címer nélküli kék kereszt fehér mezöben.

Ezeket a tervezeteket Finnország országgyülése 1918 május 28.-án fogadta el. Késöbb – 1920 február 12- én- egy változást eszközöltek és ez a címer felett levö korona eltávolítása volt a zászlóból – lévén Finnország köztársaság és nem királyság.

 A finn zászlóhoz füzödö szabályokról

A finn zászló ”szent ”-  használatát számos rendelkezés szabályozza. Ez azért is fontos, mivel Finnországban szinte minden ház homlokzatán  vagy udvarán felállított zászlórúdon sokszor lobog a zászló.

Vannak hivatalos ünnepnapok, amikor az állami épületeken is leng a zászló – és olyan napok, amikor kívánatos a zászló használata. Ezen kívül magánszemélyek ünnepein is használnak zászlót, ilyen lehet pl. egy nagy családi ünnep- kerek, nagy születésnak, keresztelö, haláleset stb.stb.

hivatalos zászlós ünnepnapok a következök:

Február 28: Kalevala napja, a finn kultúra napjaMájus 1. Vappu, a finn munka napja Május 2. Vasárnapja : Anyák napja Június 4: A hadsereg zászlós ünnepnapja :  Mannerheim tábornok születésnapja Junius  20-26 közötti szombat: Juhannus:December 6  : Finnország függetlenségének ünnepe.

A fentieken kivül több hivatalos  zászlós ünnepnap is létezik, ezek az állami választások napjai, az Európai Unió parlamenti választási napja és az a nap, amikor beiktatják Finnország államelnökét.

Ahvenanmaa autonom szigetvilágának van három saját, hivatalos zászlós ünnepnapja is, ezek

Március 3: Ahvenanamaa demilitarizálásának ünnepnapja,Április utolsó vasárnapja : Ahvenanmaa saját zászlójának napja

Junius 6: Ahvenanmaa önrendelkezésének ünnepe.

A számi kisebbségnek 1986 óta van hivatalosan is jóváhagyott saját zászlója. Ebben a számi nemzeti viselet, a gakti színei ismétlödnek .

A Belügyminiszterium sok napot javasolt zászlós ünnepnapként, ezek manapság  már használatban levö zászlós ünnepnapok. Ilyenek : februárban a nemzeti költö L. Runeberg napja, márciusban Minna Canth napja mely az egyenjogúság ünnepe, áprilisban Mikael Agricola napja a finn nyelv ünnepe és ugyancsak áprilisban a veteránok napja. Májusban több zászlós ünnepnap is van Európa napja,  J.V. Snellman napja a finnség ünnepnapja, és a függetlenségi háborúkban elesettek emléknapja.

Juliusban  Eino Leino napján a vers és nyár  ünnepén lobognak a zászlók. Októberben A finn irodalom napját Aleksis Kivi napján ünnepli az ország, október 10.-én pedig az Egyesült Nemzeteket szövetségét tisztelik Finnországban. November a svédség napja 6.án Gustav Adolf király halálának napja. Ez a nap egyben annak az ünnepe is, hogy Finnországban a svéd nyelv is hivatalos nyelvként használatos. Az utóbbi években Apák napja is van, november 8.-án. Az évi zászlós  ünnepnapokat a finn zene napja, Jean Sibelius születésnapja zárja be december 8.-án

Hogyan kell kezelni  finn zászlót ?

Számos utasítás van arra, hogy a zászlót hogyan kell/szabad  használni:  ne érintse meg a földet fel- és lehúzáskor, ha több zászló   is lobog egymás mellett a finn zászló mindíg a legfontosabb helyen legyen – középen.   Hogy hogyan kell a zászlót hajtogatni, hogyan és hol  kell örizni mind meghatározott módon történik.

És még egy pár dolog a finn zászlóval kapcsolatban.

Míg pl. nem egyszer látjuk, hogy az amerikai zászló mintájából ruhadarabok is készülnek ilyesmi a finn zászlóval kapcsolatban nem fordulhat elö.

December 6.-án a függetlenség napján Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján  tartott ünnepi zászlófelvonáskor és a különbözö helyeken tartott hivatalos ünnepségeken mindíg van egy kiválasztott személy, aki egy un. Lippupuhe = Zászlóbeszéd- et tart.

Kedves Olvasók !

Az új,  globalizált világban egyre fontosabbak lesznek a nemzeti szimbólumok. Erre hívja fel a figyelmet a mai, finnországi ünnepnap.

Judit Mäkinen