Finnország az ékszerkövek országa. 353.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Az elmúlt 12 év során –  2009 novemberében írt első levelem óta – már sokféle, Finnországról szóló témával foglalkoztam, de azért még közel sem merítettem ki hazám sokoldalú ismertetését Ma Finnországgal, az ékszerkövek országával ismerkedhetnek az érdeklődök.

Egy kis háttér:

Az ékszerkövek régi neve: féldrágakövek szemben az igazi drágakövekkel, melyek közül a gyémánt, szatír, rubin, topáz  és a smaragd a legismertebbek. A féldrágaköveknek nevezettek olyan ásványi anyagok és kőzetek, melyekből ékszereket lehet készíteni, azért mai nevükön ékszerköveknek hívjuk ezeket. A Magyar Wikipedia a féldrágakövek között az alábbiakat sorolja fel : ametiszt, hegyikristály, karneol, lazulit, onix, achát, opal, turmalin és malachite.Finnországban sok ilyen un. Féldrágakő van, de az a kő. melyről ma olvashatnak nem szerepel a fenti felsorolásban. A neve :

 Spektrolit

Egy kis történelem .

A spektrolit a finn ´ékszerkövek közül a legfinnebb, története Finnország híres védővonalával, a Salpaliinja-val  egy háborús veteránnal és egy hősi halottal függ össze.

Mi a Salpaliinja ?

A II. Világháború idején a finnek egy 1200 km hosszú védővonalat építettek sziklákból, mely az ország keleti határa mentén húzódott. Ma is látható a keleti országhatárhoz közel.

A Mannerheim marssal által Suomen Salpa -nak (salpa = retesz) nevezett vonal 1940-41 között és 1944-ben épült az erdős, hegyes-halmos finn-orosz határon. Egyszerre 3500 férfi, 200 nő -a Lotta szervezet tagjai- és sok katona is dolgozott ezen a vonalon, melyen a gyakorlatban soha nem harcoltak. Ennek ellenére a védővonal puszta létével elősegítette az 1944-ben megkötött tűzszünetet hozzájárulva Finnország önállóságának megőrzéséhez.

Kik voltak Aarne és  Pekka Laitakari?

Egy fiatal katona Aarne Laitakari (1890-1975) Finnország egyik legbefolyásosabb geológusának fia Pekka ( 1920-1941) 1940 nyarán részt vett a Salpa vonal építésében.  

Apja nyomdokain járva ö is érdeklődött a geológia iránt és építés közben Ylämaa Tervalainen nevű településének közelében a védővonal óriási köveinek bányászása idején egy érdekes köre bukkant. Édesapja aki ettől  a helytől nem messze már korábban végzett geológiai kutatásokat élete meglepetéseként élte meg a fiától Pekkától érkezett csomagot. “ Ez az a kő, amit kerestél ?” állt a kísérő  levélben.

Egy évvel később Pekka Laitakari zászlós életét adta a hazáért, Ö a spektrolit felfedezője és a kő történetéhez kapcsolódó hősi halott.

Édesapja Aarne Laitakari (1890-1975)  geológus, aktív hadnagyként harcolt Finnország függetlenségéért, a téli – és a folytatólagos háborúban 1939 – 1944 között. Ö a spektrolit történetéhez kapcsolódó háborús veterán.

Honnét kapta nevét ez a kö ?

Finnországban a Mikkola testvérek Walter és Paavo – mindketten szobrászok-  Mikkola Kivi Oy nevű vállalkozásukban kezdték el a talált, érdekes kö csiszolását 1945-ben.  Arvo Suominen tanártól kértek tanácsot a szivárvány minden színében fénylő kö nevére vonatkozólag. Ö ajánlotta a spektroliitti nevet, mely Laitakari professzornak is megtetszett. A  kö  nemzetközi neve neve spectrolite is bevált.

Milyen kő a spektrolit ?

Röviden elmondható, hogy ez spektrolit nevű labradorit-földpát a szivárvány minden színében fénylő, csillogó, káprázatos kő.

A kövek keménységét mérő Mohs féle skálán keménysége 6.0-6.5.Ez C.F. Mohs  osztrák minerológusról elnevezett 10 fokozatos skála az ásványok karcolási keménységének jellemzését fejezi ki. A spektrolit puhább, mint a kvarc és sokkal puhább, mint az igazi drágakövek, gyémánt :10, szafir és rubin: 9. A karcolási keménység figyelembevétele különösen fontos az ékszeriparban.

Mire használják a spektrolitot ?

Elsősorban az ékszeripar használja, de a finn ékszerek viszonylag drágák a kézimunka magas  ára miatt. Készülnek függők, fülbevalók, gyűrűk . óralapok.

Minden ékszer más és egyedi, mivel  a kő csiszolás közben változik és az egyes , színes rétegek nem egyformák.

Spektrolitból készülnek konyhai asztallapok, sírkövek, díszítő csempék sőt legelemibb formájában szauna-kányhában is lehet ilyen kő, mely a forró vízgőz hatására a legkülönbözőbb színekben csillog. Szaunai alkalmazása annak is köszönhető, hogy a spektrolitet meditatív kőnek tartják és a finn szauna az egyik legjobb hely a meditálásra.

Mindent összevetve kb. 60 féle spektroliitböl készült termék van a finn piacokon.

Spektrolit: misztikus kö

Feltételezik, hogy ennek a kőnek védő hatása van: megnyugtatja a túl élénken szárnyaló fantáziát,  új ötleteket ad. Könnyíti a stresszhatást és növeli a kitartóképességet.

Különösen jó hatással van az utazókra és mindazokra, akik valami újat vizsgálnak. Segít a saját út megtalálásában és aki spektrolitból készült ékszert visel, könnyebben tud önállóan gondolkodni és véleményének nyilvánításában független a külső behatásoktól. A spektrolit elősegít az írók és költök alkotó munkálkodását A spektrolit az Oroszlán és a Vízöntő  csillagképében születettek horoszkópköve a boldogság köve.

Kövek mint hobby Finnországban

A finnekről elmondható, hogy minden érdekli őket, ami összefügg a természettel. Így a kövekkel is sokan foglalkoznak, nem csak magukban, hanem szervezetten is kö-klubok keretein belül. Ilyen klubok az ország sok helyén működnek

A Suomen Jalokiviharrastajain Yhdistys ry._ Finnish Gem Hobbyists society reg .soc  nevű egyesület 1977-ben alakult Helsinkiben azzal a céllal, hogy elősegítse a finnországi féldrágakövek ismeretét és megtanítsa a tagokat a kövek  csiszolására. (Az egyesületnek jelenleg kb. 1000 tagja van).Ennek érdekében szerveznek kirándulásokat a terepre és múzeumokba (pl. Ylämaa kivimuseo), ismeretterjesztő előadásokat, a kövek csiszolásával foglalkozó tanfolyamokat is. Idén júliusban Ylämaa múzeumában egyhetes ékszerkővásár lesz . Ylämaa járása 2010 óta Lappeenranta városához tartopzik, 211 km-re van Helsinkitöl keletre.

Ylämaa Kőmúzeum

Évente 4 alkalommal kerül kiadásra a Kivi azaz Kő nevű színes képekkel illusztrált újság, amit elsősorban a 35 € évi tagdíjat befizetett egyesületi tagok kapnak a tagdíj fejében.

Kivi _ Kő újság

Az újság 36. éve éri el a kövek iránt érdeklődőket külföldi előfizetői is vannak.  

Kedves Olvasók!

A világ csodái közül a természet produkálja a legérdekesebb csodákat. Ennek egy példája a legfinnebb finn ékszerkő, a spektrolit.

Judit Mäkinen