Finnország a faliszőnyegek országa. 317.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra  

Kedves Olvasók !

Mai levelem a finnországi faliszőnyegekkel foglalkozik. Egyszer már írtam finnországi szőnyegekről, de azok az un. rongyszőnyegek voltak. Most egy teljesen más típusú finn kézimunkával ismerkedünk. Ezeknek a faliszőnyegeknek a neve : ryijy , kiejtés: rüjjü. A szó eredete az ősi skandináv nyelvben, annak ru vagy ry () = szavában keresendő.

Finnország Ryijyi

Egy kis történelem

Már a név is arra utal, hogy ezek a kézimunkák skandináv eredetűek. E mellett szól az is, hogy Finnország nyugati részén lelhetők fel ezek a szőnyegek. Biztosan tudjuk, hogy az 1400-as években már ismertek voltak Hämee várában is: amikor a várúr Olavi Niilonpoika Tavast örökségét elosztották, a leltárban szerepelt egy ryijy is.

Taina Leppilahti ír érdekesen és részletesen a ryijyk történetéröl. A 14.-15 század polgári otthonaiban a vastag szőnyegeket takaróként használták úgy, hogy a bolyhos fele volt befelé, így melegítve az alvót. Ezek a szőnyegek általában egyszínűek voltak, esetleg középen egy kereszt díszítette őket. Ebben az időben a ryijy nem dísztárgy, hanem használati tárgy olt. Szinte minden halászcsónak felszereléséhez tartozott, a halászok ugyanis általában hosszabb utakra mentek és a csónakokban éjszakáztak. Ezek a takarók sokkal jobbak voltak, mint a szőrméből vagy bórból készültek, mert nem mentek tönkre, ha megáztak és még nedvesen is tartották a meleget.  

A legrégebbi ryijyk szőttesek és mindkét oldalukon bolyhosak voltak. Mivel a régi szövőszékek keskenyek, a takaróként használt ryijy általában két darabból volt. Idővel ezeket a szőtteseket dísznek is használták, a falakra kerültek.

Az 1900-as évek elején új technikát alkalmaztak, mivel a városi lakásokban nem volt hely szövőszékekre. A ryijyknek vászon vagy gyolcs volt a fonákja és készültek faliszőnyegek úgy is, hogy a darabokra vágott gyapjúfonalat csomózták az alapanyagra. Ezek már nem egyszínűek és az alkalmazott minták tájjellegűek.

A minták lehettek vonalak és négyszögek, növények esetleg állatok képei. A művészi szőnyegek mintáit órákig lehetett vizsgálni és csodálni.

A csomózás technikai lehetőséget adott a legkülönbözőbb mintákra és ez a művészek érdeklődését is kivívta.  Építészek és képzőművészek is terveztek ryijyket és egyre általánosabb lett a textilművészet.

Az 1700-as években ezeket a textileket főleg ágytakaróként használták, söt[JM1]  hozományként is adták a menyasszonyoknak. Különböző motívumokat szőttek a szőnyegekbe, mint pl. emberi alakokat és virágokat.

Egy évszázaddal később, az 1800-as évek iparosodásával egyidejűleg olcsó, gépekkel készített textileket is elöállítottak. Ennek ellensúlyozására alakult Fanny Churberg festömüvész ( 1846-1892)  kezdeményezésére 1879-ben a Suomen Käsityön Ystävät – A finn kézimunka barátai nevű egyesület, mely feladatául a finn kézimunka hagyományainak őrzését tűzte ki.  

Működésének első éveiben az egyesület gyüjtötte  a népi textileket és bevezette azok alkalmazását  a lakberendezésben.A tervezésben művészek is észt vettek, közöttük elsőként Akseli Gallen-Kallela festömüvész. Így művészi szőnyegek születtek, melyek színvonala mind tervezésben mind pedig kivitelesésben megközelítették a művészi festményeket.  A legismertebb ilyen ryijyt Gallén-Kallela tervezte  1900-ban. A neve : Liekki = Láng

Liekki – Láng

Ez a 145 x 200 cm-es szőnyeg a Párizsban rendezett világkiállításra készült, jugend stílust képvisel. Hasonló stílusú az Eliel Saarinen építész tervezte Ruusu = Rózsa nevű 125x 183 cm méretű szőnyeg.

Ruusu – Rózsa

A művészi faliszőnyegek kultúrájának egyik jelentős állomása szintén építő- művészekhez kapcsolódik. A Geselius-Lindgren-Saarinen építésztrió az 1900-as évek elején tervezett Suur-Merijoki birtok főépületéhez 15 ryijyt készíttetett. Ez a gyönyörü épület Viipuri városához közel van, jelenleg Oroszországhoz tartozik.

A ryijy iránti érdeklődést fokozta Uuno Taavi Sirelius (1872-1929) népművész 1924-ben megjelent „ Suomen ryijyt „ című könyve. Ö volt a Helsinki egyetem első finnugor népművészet professzora.

U.T.Sirelius

A könyv – a finn ryijyk tudományos vizsgálata – ösztönözte Impi Sotavalta (1885-1943) és Toini Nyström (1887-1067)textilmüvészeket arra, hogy megalkossák a Finn Kézimunka barátai egyesület részére a különbözö ryijyk mintáit, azok elkészítésének pontos leírásával. Az egyesület ezek segítségével árulta a szönyegek elkészítéséhez szükséges gyapjúfonalat. A Kotiliesi = Otthoni tüzhely nevü  képeslap rendszeresen terjesztette az egyes mintákat.

Az 1900-as évek végén több ismert finn müvész is tervezett ryijyt. Ezek között van Timo Sarpaneva ( 1926-2006) , nemzetközileg is ismert formatervezö.

Finnországban van érdeklődés és egyben igény is a régi hagyományok őrzésére és tiszteletére.  Ezért újabban nagy szerepe van a textilkonzervátoroknak is. Ök képesek az 1700-as évek mar lassan foszladozó szőnyegek rendbehozatalára. A faliszönyegek  sokszor tisztítandók és  „stoppolandók „ . A munka összehasonlítható a régi gobeleinek karbantartásával. Az újabb ryijyk károsodtak a portól és cigarettafüttöl is , ezek tisztítása szintén szakértelmet igényel.

Míg a ryijy napjainkban már nem díszíti a legtöbb finn otthon falát még mindig vannak a ryijyhöz kapcsolódó szokások. Ilyen pl. az, hogy esküvökor a fiatal pár az oltár elött leterített ryijyn esküszik örök hüséget.

Az ilyen ryijy lehet a rokonság ajándéka, ezt az esküvő után a fiatal pár kapja meg  és új, közös otthonukban így   minden nap emlékezhetnek életük egyik legfontosabb napjára.

Minden idők ryijy-kiállitása

Helsinkiben  a Taidehalli = Müvészet csarnoka nevü épületben  2020 november 7.-én kiállítás nyílt Kudottua kauneutta – suomalaisen ryijyn neljä vuosisataa = Szött szépség- a finn ryijy négy évszázada címmel. A kiállítás elméletileg 2021 febr. 28.-ig van nyitva.

Sajnos a koronajárvány miatt a kiállítást 2020 nov.30.-án bezárták. A kiállítás anyaga – 130 ryijy – Tuomas Sopanen  Varkaus városában élö ,  75 éves, nyugdíjas professzor kb. 600 darabos ryijygyüjteményének egy része.

Tuomas Sopanen

De hogyan lesz egy biológusból ryijygyüjtö ? Tuomas Sopanen 1980-ban doktorált, disszertációját a csírázó árpamagról írta. A sikeres doktorátus örömére nővére egy ryijyt ajándékozott neki, amit maga választhatott. A választás Akseli Gallén_Kallela tervezte Liekki = Láng nevű ryijyjére esett. Ez az ajándék ébresztette fel érdeklődését a ryijyk iránt. Viszonylag rövid idő alatt „vadászott” a ryijykre és három év alatt már 200 volt a gyűjteményében. Árveréseken és régi háztartások felszámolásával kapcsolatos hagyatékok eladásakor vett kedvező áron darabokat. Nagyratörő terve volt, hogy a finn ryijy egész történetét megörökítse gyűjteményében. Ezért nem csak régi darabokat gyűjtött, hanem modern ryijyket is- söt olyanokat is vásárolt, amik nem is tetszenek neki. Gyűjteménye jelenleg Finnország legnagyobb magántulajdonban levő gyűjteménye. Tuomas Sopanen nemcsak gyűjtő, saját maga is tud ilyen szőnyeget csomózni.

Kedves Olvasók!

Zárom soraimat, bár a ryijykröl és azok világáról, a finn kultúrához való  kapcsolódásukról még rengeteget lehetne írni. Ha Önök közül valakit érdekelnek ezek a kézimunkák, szeretettel ajánlom ezt a címet : https://www.google.com/search?q=ryijyn%C3%A4yttely&sxsrf=ALeKk030S4q5PcjAUN8YIubBiiV7JE6qnw:1610481809127&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwigrpmhmJfuAhXxsYsKHeEyDhMQ_AUoAnoECA8QBA&biw=1436&bih=700

Remélem, hogy kinyílik.

Judit Mäkinen