Február 5 :  J. L. Runeberg napja, zászlós ünnepnap

 

Kedves Olvasók !

Mint ismeretes Finnországban az egyik legfontosabb nemzeti szimbólum a finn zászló. Az év sok napján lobognak a zászlók országszerte. Egy ilyen nap február 5.-e, Finnország nezeti költöjének Johan Ludvig Runebergnek születésnapja.

Runebergröl többször is írtam, akit érdekel részletesebben az ö élete  nézzen be ide : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48292&nyelv=0

A legnagyobb ünneplés a költö sokévi lakhelyén Porvoo városában lesz az ö lakóházában. A költö 1852-1877 között lakott ebben a házban, mely jelenleg Finnország legrégibb  múzeumként látogatható családi otthona. A ház 1882-ben került a finn állam tulajdonába berendezése eredeti formájában mutatja meg a látogatónak egy polgári család otthonát.

A múzeum ma ingyen látogatható. A látogatók csináltathatnak magukról régimódi arcképet, este a ház ablakait ünnepi gyertyák világítják meg. A költöröl elnevezett süteményt : Runeberg tortát az udvaron felállított bódéban árusítják . Erröl a süteményröl bövebben itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2020/01/29/mindenfele-verseny-sutemenyek-versenye-289-level/

Az idöjárás kedvez a látogatásra, minusz 2 C fokos száraz hideg  és ragyogó napsütés várja azokat akik tisztelik , ápoják  és fenntartják Finnország nemzeti hagyományait.

 

 

Judit Mäkinen

Február 5. Finnország nemzeti költöjének J.L. Runebergnek napja

 

Kedves Olvasók !

Finnország nemzeti költöjének, Johan Ludvig Runeberg-nek ( 1804-1877) születésnapja, február 5.-e  zászlós ünnepnap.

runeberg

A svéd nyelvü irodalmi társaságot :  Svenska Literatursällskapet-et az ö emlékére alapították Finnországban 1885-ben. Ez az irodalmi társaság 1986 óta minden évben odaítéli az idén 10 000 euroval járó Runeberg díjat, ezzel Tapio Koivukari  írót  tüntették ma ki.  A kitüntetett mü finn címe Unissasaarnaaja, szabadon fordítva ez Álmábanprédikáló-t jelent.

Unissasaarnaaja

A kitüntetett írót a források közötti you tube linken hallani is lehet, feltételezem, hogy a finnül tudók szívesen hallgatják a tiszta finn beszédet.

Runeberg felesége,  Fredrika készítette azt a manapság is kedvelt süteményt amit

Runeberg torta néven ismerünk. Tulajdonképpene egy kis süteményröl van szó, tésztájában mandula van és klasszikusan rummal vagy punccsal ízesített,  tetejét a hagyományos cukormasszával körülvett málnalekvár díszíti.

220px-Runebergintorttu

Ezt a süteményt, képpel  és  recepttel  a Finnországban élö Varga  Ildikó –   Ildi kokki néven –  ismerteti ebben a  kitünö  blogjában  itt:

http://ildikokki.blogspot.fi/search?q=Runeberg+

Aki egyszer elkészítette Ildikó receptje szerint a Runeberg tortát, az biztosan sokszor fogja még vendégeit megörvendeztetni ezzel a finom süteménnyel.

Jó étvágyat !

Judit Mäkinen

Ui:  Ha esetleg valaki Önök közül többet is olvasna Finnország nemzeti költöjéröl, akkor ide lehet kattintani:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48292&nyelv=0

Ebben a levélben többet is írtam Runeberg-röl.

 

 

Források:

131. levél – Február I. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

131. levél – Február I. – 2015 február 12.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatjuk a hónapok finn neveivel való ismerkedést. Ez azért is aktuális, mert új hónapban vagyunk, finnül ennek a hónapnak a neve Helmikuu /Február Február azaz finnül helmikuu =gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethetö vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain elöforduló jég-gyöngyökre.

A finnek évszázadok óta figyelik a természeti jelenségeket, ezért pl. a különbözö finn tájszólásokban több kifejezés is van ezekre a jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következö fagy a lecsöppenöben lévö vizcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. Régen azt is megfigyelték, hogy az ilyen jelenség elöfordulásától számított 200 nap mulva lehet a rozst aratni. Ez lehetövé tette a nyári/öszi munkák tervezését. A finn szó gyöngy = helmi nöi névként is szerepel ugyanigy: Helmi és ahogy ezt leirom eszembe jut, hogy hasonló magyar név is van: Gyöngyi. Úgy általában véve helmikuu az év leghidegebb hónapja és gyakoriak a hóviharok is. A nép nem szerette soha az enyhe februárt – régebben is volt ilyen ! – mert azt tartották, hogy ha februárban enyhe az idöjárás akkor márciusban fagyos idö lesz, az egész tavasz hideg lesz és a kora összel elöforduló talajmenti fagyok miatt nem lesz jó a termés. A munkákat illetöen vidéken február a favágás és különösen a halászathoz szükséges hálók javitásának és kötésének ideje volt. A napok hosszabbodása februárban már észrevehetö, az ország északi részén megszünt a kaamosnak nevezett sötét évszak, már a napot is lehet látni.

maisema

Napközben olvad, éjjelent erösen fagy. Ilyenkor a hóréteg egy kicsit összeesik, a tetején vékony jégréteg képzödik. De a tulajdonképpeni hóolvadás csak márciusban kezdödik- az ország déli részén. Északon még májusig tart a síszezon. A napi középhömérséklet az ország különbözö részein változó, míg a legdélibb részeken pl. Vantaa városában kb. minusz 6 fok, a keleti részen Kuopioban minusz 9,5 Celsiust mérnek és északon Sodankylä-ben a középhömérséklet minusz 12,6 Celsius fok. A téli csendet a közelgö tavasz elsö jeleként a cinkék csicsergése töri meg.

Februári sportok Iskolai síszünet Ennek az egyhetes szünetnek hosszú története van. Egy Kouvola városában élö tornatanár, Santeri Hirvonen javasolta 1926-ban a Kasvatus ja koulu = Nevelés és iskola nevü lapban, hogy a hosszú, öszi félév zárt tantermi munkájának ellensúlyozására egy tavaszi szünetet kellene bevezetni. Ezt töltsék a diákok sieléssel – minden finn gyerek tud sielni – a friss szabad levegön eröt és energiát gyüjtve az iskolai év második felére.

hiihtoloma

Önöknek talán furcsán hangzik a tavasz szó kapcsolata a sieléssel. Finnországban azonban a tavaszt a hosszú napok, fagyos éjszakák és a szikrázó hótakaró jelenti. Az indítvány megvalósitása Lauri (Tahko) Pihkala nevéhez füzödik. Ö a helsinki egyetem filozófiai karán végzett, szenvedélyesen népszerüsítette a sportolás jelentöségét. Nevéhez füzödik több ladajáték, többek között a pesäpallo nevü finn csapatjáték létrehozása, ez kissé az amerikai baseball-ra hasonlít. Pihkala érdemei elévülhetetlenek a finn fiatalok sportra való nevelésének terén, emlékét Helsinkiben az Olympia Stadion melletti parkban szobor örzi .

300px-Lauri_Pihkalan_patsas

Lauri Pihkala hatására az Oktatásügyi föigazgatóság (Kouluhallitus) 1933-ban kötelezövé tette az ország iskoláiban a siszünetet. Ezt megelözöen, pontosabban 1927-ben a Kauniainenben levö svéd nyelvü iskola: Grankulla Samskolan már tartott siszünetet, ez az év 8. hetében volt. Minthogy Finnországban a februári idöjárás az ország különbözö részein nagyon változó, jelenleg a síszünet csak a déli országrészen van a 8. héten, Közép – Finnországban a 9. héten és északon a 10. héten tarják az iskolák a síszünetet. A sielésen kívül más sportot is üznek a finnek télen, különösen februárban, amikor a tavakon és a tengeren vastag jégpáncél van. Ezek egyike a halászat. Nem tévedés, igen a finnek halásznak a befagyott tavakon is.

olvasásának folytatása