Suomi 100 – 195.levél – Közeleg a Húsvét !

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mivel közeleg a Húsvét mai levelemben a finnországi húsvéti szokásokkal foglalkozunk.

Húsvét / Pääsiäinen

Húsvét finnül Pääsiäinen (kiejtés: peezieinén) a neve. A szó arra utal, hogy vége van a hosszú böjtnek. Mai levelemben a húsvéti idöszakhoz kapcsolódó  finnországi  eseményekröl lehet egy kicsit megtudni.

Templomi hangversenyek húsvét idején

Finnországban általános szokás, hogy a templomokban  hangversenyeket is rendeznek . A  legtöbb templomnak nagyon jó az akusztikája és a hangversenyek  sokkal több embert vonzzanak a templomokba, mint az istentiszteletek. Az egyik leggyakrabban elöadott kórusmü húsvétkor

J.S.Bach Johannes passio-ja , idén Helsinki Lauttasaari nevü városrészének templomában a Dominante kórus énekli,  Lohja város zenekara kíséri az éneklöket.

Dominate kuoro

Dominante kórus

A Dominante  kórust 1975-ben alapították, eredetileg  a müegyetemisták kamarakórusa volt. Jelenleg több mint 60 tagja van és ezek legnagyobb része az Aalto egyetemen tanult vagy jelenleg is ottani diák.

Nagycsütörtökön hallhatjuk Helsinkiben a Johannes templomban

 J.S.Bach Matteus passióját .

A résztvevö kórusok a Suomen Laulu, a CandoMini és a Kannelkellot  nevü gyermekkórusok valamint  a Helsinki konzervatorium fiatal énekesei . Ezek közül a legismertebb a Suomen Laulu nevü kórus, amit 1900-ban alapítottak. A kórus 90. alkalommal lép fel a Johannes templomban.

A zenét a Suomalainen barokkiorkesteri / Finn barokkzenekar szolgáltatja , Paul Hillier angol karmester vezényletével.

gSuomalainenbarokkiWEB

Finnországban a passiokat az eredeti német szöveggel éneklik . Ezek a   hangversenyek nem ingyenesek, hanem ugyanúgy jegyet kell venni, mint bármi más hangversenyre. A jegyhez tartozik  egy  programmfüzet, melyben az eredeti német szöveg mellett a szöveg finn fordítása olvasható, így könnyen követhetö a mondanivaló. A szereplö énekkarok jó része amatör alapon müködik, de a szólisták hivatásos zenészek és nemegyszer nemzetközi színvonalat képviselnek. A teljes passiót adják elö, nem egy félórás hangversenyröl van szó, pl. a Matteus passio 3,5 óráig tart. Sok családban a passio-  hangversenyen való részvétel családi tradició, évek-évtizedek óta minden húsvét ezzel kezdödik. Ilyen hangversenyen sajátos hangulat van, ünnepélyes és egyben meghitt, azokat is vonzza akik nem vallásosak.

Húsvéti körmenet rendezése protestáns országban nem szokás, a Helsinkiben levö két katolikus templom egyike rendez kisméretü körmenetet.  Ugyancsak ismeretlen itt a húsvéthétföi locsolás is.

Húsvéti máglyák ( Pääsiäisvalkeat)

 Finnország északnyugati részén – Pohjanmaa – a mai napig szokás húsvétkor, azaz Nagyszombaton este máglyákat gyújtani, hasonlókat azokhoz, melyeket a nyár közepén, azaz Juhannuskor (Szt.Iván-éj) is égetnek. Ezeknek régen az volt a szerepük, hogy elijesszék a húsvétkor repdeső boszorkányokat.

A boszorkányok főleg azzal foglalkoztak, hogy megrontsák a háziállatokat. Ilyenkor a boszorkányok besurrantak az istállókba, kis bőrdarabokat vágtak ki az állatokból, megperzselték a juhok szőrét,  rengeteg kárt okoztak. Hogyelijesszék a boszorkányokat a húsvéti máglyákban  általában olyan anyagokat égettek, amik erős füstöt eredményeztek. A füst nemcsak megijesztette a boszorkányokat hanem elvágta az útjukat is a levegőben. Sok helyen égettek szalmát is, ez jó termést ígért az elkövetkezendő nyárra.

Manapság a húsvéti máglya csak a gyerekek szórakoztatásának egy formája, a máglya körül lehet táncolni, énekelni, játszani. Ilyenkor, húsvét táján sokszor van telihold és az érzékenyebb gyerekek hallani vélik a levegőben repülő boszorkányok szoknyájának suhogását is

Húsvéti színek a még télies Finnországban

Függetlenül attól, hogy mikor van húsvét –  márciusban vagy áprilisban – Finnországban még nincs virágzó tavasz húsvét idején. Aimkor ezeket a sorokat írom- április elején- a hó csak az ország déli partvidékén és Ahvenanmaa szigetvilágában olvadt el. Itt is éjszakai fagyok vannak és havazásra akár mikor lehet még számítani. Az alábbi kép az én kis kertemben készült 2017 április elsején. A tavaszt váró galamb megérkezett délröl és vele érkezett kb. 10 cm friss hó is.

Szerencsére ez a hó elolvadt nálunk , de a fenti térképen a hóréteg vastagsága látszik cm.-ben 2017 április 3.-án . A tavakat egyenlöre még erös jégpáncél fedi.

Színt a húsvétba a Virágvasárnapi szokás- virpominen– jelenti.

Ez egy régi szokás, egy régebbi levelemben írtam róla így :

A szent ágak lengetésének a régiek a rosszat elûzõ hatást tulajdonítottak. Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy Virágvasárnapkor  a fiatalok korán felkeltek és feldíszített fûzfaágakkal meglegyintették a még alvó családtagokat miközben egy, a helyzetnek megfelelõ versikét mondtak. A települések fiataljainak szokása volt, hogy Virágvasárnap házról házra járva kívántak jó egészséget és jó termést az elkövetkezendõ évre. Feldíszített, barkás füzfaágakat vittek magukkal, melyek emlékül a meglátogatottaknál maradtak

A kapott barka- ágaknak jó hatást tulajdonítottak, azokat szokás volt megõrizni lehetõleg látható helyen, pl. az ortodox vallású családoknál a kis, házi ikon-oltárral kapcsolatosan.
Vidéki gazdaságokban ezekkel a virpa- ágakkal a gazdasszonyok a teheneket és a birkákat legyintették meg, a versben elõforduló egészség szóval egyben jó tejhozamot és termékenységet kívántak az állatoknak – és ezzel hasznot maguknak. Az ágakat az istállóban vagy az akolban jó helyre eltették és tavasszal, amikor elõször hajtották ki az állatokat az új legelõre, ezekkel legyintett a pásztor az ajtón a legelõre kimenõ állatok felé.
A fûzfaágakat régen színes rongycsíkokkal díszítették, újabban már színes tollak lebegnek ezeken az ágakon.

Oksat

A II. világháború után – amikor tömegesen érkeztek az elvesztett kareliai területekrõl az evakuáltak Finnországba – a virpominen szokása velük együtt  az egész országban elterjedt. Idõvel természetesen változott a virpominen formája, manapság boszorkányoknak – akik ugye gyakran repdesnek seprûnyélen húsvét táján az égen – öltözött gyerekek járják a szomszédságot, feldíszített fûzfaágakkal, minden jót kívánva.

Ha kinyitják, nekik az ajtót elmondják a virpominen-hez tartozó versikét, meglegyintik az így megtiszteltet, akitõl ajándékot kapnak; csokoládét, színes tojást vagy esetleg egy kis pénzt is

Sokféle formája ismeretes a verses köszöntõnek. A régebben hosszabb versike manapság egy mondatos lett és így szól:
Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövõre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.
A virpominen a finn ortodox egyház húsvéti szertartásának mind a mai napig szerves része. A pap megáldja a barkás fûzfaágakat és szétosztja azokat a szertartáson résztvevõk között. Ezeket szokás  kreppapírból készült virágokkal díszíteni. Az alábbi képen a Helsinki Uszpenszkij katedrálisban megáldott ágak láthatók.

virpovitsat_siunattavana_.2ca70994-a862-48af-8ff7-ba03495663c6-w_960

Uszpenszkij katedralis, Helsinki

Szokás még egy kis fü ültetése is – cserépbe vagy tálba . A fü –  finnül rairuoho a neve – magját kis zacskókban árulják, kb. 5 nap alatt hajt ki a szobában. A friss zöld szín a közelgö tavaszba vetett reményt is sugározza. Gyerekek az óvodákban is ültetnek magot és nagy érdeklödessel követik a csirák megjelenését .

A  zöld fü az asztalt is díszítheti, ha nem cserépbe hanem valamilyen szép edénybe, esetleg talpas pohárba ültetjük. Nemcsak fümagot ültetnek ilyenkor, hanem a szintén gyorsan csírázó árpamagokat is.

A sok húsvéti édesség és sütemény mellett az egyik legkedveltebb a

Fazer gyár Mignon Csokoládétojás

feltételezem, hogy Önök között többen is vannak azok, akik ismerik a finn Fazer gyár csokoládéit. Nos,  ez a gyár 1896 óta készít húsvétra igazi tojáshéjba töltött csokoládét. A Mignon tojások készítése azóta is tart és egyike a legfínomabb édességeknek- az üzletekben hamar elfogy. 

karkkimignon201016ep_ah

Mignon csokoládétojás

 Évente kb. 1,5 millió darab csokoládétojás készül kézi munkával..  A gyártás a  Laitila-ban levö tyúktenyészetben kezdödik, ahol kiválogatják a mefelelö nagyságú és minöségü tojáokat. Ezeket a Kaarina-ba – Turkuhoz közdel- a DAVA Foods Finland gyárába küldik, ahol kifújják öket, a kifújt tojásokat kimossák, fertötlenítik és megszárítják. Ezek a müveletek már az elözö év novemberében elkezdödnek és 3-4 hónapig tartanak. A tojásokat csapokról  töltik meg  egy mandula- mogyoró – nugát- csokoládémasszával . Ez nagy pontosságot kívánó kézimunka, mivel minden tojásban pontosan 52 gramm csokoládémassza van. Ez a massza laktóz és gluténmentes. A masszát egy hütöalagútban keményítik meg . A töltés helyét cukormasszával zárják le.

Hogy hogyan lehet a legkönnyebben kinyitni egy ilyen tojást, az itt látható : https://www.instagram.com/p/mzxbkKRe_0/

Négy tojás ára 7.10 euro- nem olcsó mulatság ! De csak egyszer egy évben kaphatók ezek a tojások.

Kedves Olvasók !

A közelgö húsvétra a legjobbakat kívánva zárom mai levelemet.

Judit Mäkinen

Reklámok

Finnországi levél 162. Húsvétkor.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

162.levél  Húsvétkor                                                      2016 március 24 Nagycsütörtök

Kedves Olvasók !

Már mélyen benne járunk  a húsvét hetében , amit sokféle néven hívnak finnül, ezek a hiljainen viikko = csendes hét, piinaviikko =szenvedéshét.Tavaly két levelemben írtam erröl, ezek a 134. Húsvét elött:

https://finnorszagilevelek.com/2015/03/27/134-level-marcius-ii-husvet-elott/

és a 135.levél Húsvét után  itt:

https://finnorszagilevelek.com/2015/04/13/135-level-aprilis-i-husvet-utan/.

Mai levelemben ismét a húsvéttal foglalkozunk, a nagyhéttel és a finnországi ,hagyományos húsvéti ételekkel.

A Nagyhét minden napjának saját neve van a finn nyelvben, az elözö leveleimben csütörtökräöl írtam részletesebben, mai levelemben a nagyhét többi napjairól lesz szó. Úgy általában elmondható, hogy ezen a héten nem szabadott hangosan és illetlenül viselkedni, utóbbihoz az is hozzátartozott, hogy fütyülni vagy nevetgélni sem volt illendö.

A nagyhetet megelözö Vasárnap – Virágvasárnap- finnül

Palmusunnuntai  azaz Pálmavasárnap Virágvasárnap

Nevét arról az eseményröl kapta, melyröl mind a négy evengelista beszámolt a bibliában: Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe és az öt üdvözlök pálmaleveleket tettek elé az útra.

300px-Meister_der_Palastkapelle_in_Palermo_002

Ezen a napon járják Finnországban  a házakat a kis boszorkányoknak öltözött gyerekek , akik egy köszöntö  verset elmondva kívánnak minden jót a következö évre.

virpoijat

Erröl  a finül virpoominen- nek nevezett szokásról a húsvét elöttröl szóló, fent emitett  134.  levelemben lehet többet olvasni.

 Malkamaanantai a  Nagyhét Hétföjének neve

Malk , mai néven inkább hirsi vastag fát jelent, gerendát. Jézust, a büntetlent bünökkel vádolták azaz a vádlók látták a szálkát más szemében, de nem látták a gerendát a sajátjukban. A finn szónak van egy olyan magyarázata is, hogy ”Jeesusta malkattiin ” azaz csipkedve, gúnyosan beszéltek hozzá.

Tikkutiistai  a nagyhét keddjének finn neve

Tikku finnül szálkát vagy vékony faágat is jelenthet. A régiek ezen a napon hasítottak  vékony forgácsokat alágyujtósnak,  amikkel a kányhákban a tüzet gyorsan meg lehetett gyujtani. A hiedelem szerint ezen a napon faragott alágyujtóshoz különös szerencse is társul.

Kellokeskiviikko  a nagyhét szerdájának fin neve

A  ”kello” szó finnül nemcsak órát, hanem harangot és kolompot is jelent. Ezen a napon tették fel a gazdák a tehenek nyakára a kolompot a hosszú tél után és gyakran ilyenkor engedték ki az állatokat elöször az istállóból a téli ” fogság” után  a szabadba.

Kiirastorstai– A nagyhét csütörtöke, ezzel   részletesen foglalkoztam a  fent említett 134. levelemben.

Pitkäperjantai  azaz Nagypéntek

A protestáns világ legnagyobb egyházi ünnepnapja, Jézus szenvedésének és halálának napja. Finnországban ilyenkor teljes a csend, régebben még a szomszédbe sem volt szabad átmenni. Tilos volt az éneklés, nevetés, tüz gyujtása ( ezért pl.  az ételek is hidegek voltak, ha egyáltalán szabadott enni valamit – azt is csak napnyugta után.

Ennek teljes ellentétére került sor a reformáció idején, nagypénteken okvetlen friss húslevest kellett enni még akkor is, ha a gazdaság egyetlen  birkájának levágását jelentette ez.

Régi feljegyzések szerint : ” Toisilla oli tapana aamulla aikaisin pitkänäperjantaina piiskata  kaikki lapsensa ” = Egyeseknek szokása volt nagypénteken reggel az összes gyereket elverni. Ez annak emlékére történt, hogy Jézust is bántalmazták ok nélkül. Ez a szokás nem korlátozódott Finnországra, irodalmi adatok szerintNémetországban és Svédországban is volt hasonló gyakorlat az 1600-as években. . Különben a nap böjtöléssel és imádkozással telt, nagyon hosszú nap volt ez, innét is kapta nevét , pitkä =hosszú finnül.

Lankalauantai  a nagyszombat finn neve

Ez a nap neve arra vezethetö vissza,  hogy ilyenkor mosták és festették a télen font fonalakat.

Mai  húsvéti  szokások

Finnországban húsvét idején nem zöldül a fü , nincsenek virágok  és csupaszak  a fák és a bokrok. A Lappföldön ilyentájt van a legjobb síszezon, sok család  tölti ott az ünnepeket.

Lappi pääsiäisenä

Szokás füzfaágakat behozni a lakásba, ez az egyetlen ami ilyenkor már hajt és barkás. Az ágakat színes tollakkal lehet diszíteni, ilyen ágakat visznek magukkal Virágvasárnap a kis boszorkányok.

Virpomisoksat2A

 

A hatvanas években kezdödött el egy szokás, azaz fümag ültetése a lakásban egy lapos edénybe, a frissen kikelt fü élénkíti az ünnepi  asztalt vagy az ablakpárkányt.

ruoho590

 Nagypéntek Finnországban munkaszüneti nap. Egészen az idei évig az üzletek is zárva voltak, idén azonban sok üzlet nyitva tart majd. Az iskolák húsvéti szünete csütörtökön kezdödik és keddig tart.

Finnországban a húsvétot nem elözi meg egy hosszú böjti szakasz – nagyböljt-  de  ettöl függetlenül húsvétkor – mintha böjt végén lennénk –  sokszor fínomságok kerülnek az asztalra.

Húsvéti ételek Finnországban

A legismertebb és legrégibb hagyományokra visszatekintö finnországi étel a

Mämmi (kiejtés: memmi)

Ezt az ételt már a reformációt megelözö katolikus idöben is készítették  Krisztus keletlen kenyere emlékére. Amikor a zsidóknak  sietve  kellett menekülniük Egyiptomból, nem volt idö a kenyér kelesztésére. Ezért a kelesztett kenyér – mint a rossz képviselöje – alkalmatlan az ünnepi asztalra.  A katolikus idökben a mämmi nagypéntek étele volt és egészen az 1700-as évekig  kenyérre kenve ették.

MI a mämmi és hogyan  készül ?

A mämmi tulajdonképpen egy édes  kása, ami vízböl, rozsmalátából és rozslisztböl készül Az édesítés úgy történik, hogy a  megfelelö hömérsékleten állni hagyott ételben az enzimek a keményítöt maltózzá bontják és attól az étel édes ízü lesz. Cukrot nem tesznek hozzá, füszerként keserünarancs reszelt héját tartalmazza.  A mämmi készítése hosszú folyamat, egy egész napot vesz igénybe . A massza lehütése után hosszasan sütni kell a dobozokba töltött mämmit és a sütés kb. 4 óráig tart.

Az eredmény egy sötétbarna , csokoládészínü, süru, édes kása. Régen nyírfahéjból készült dobozszerü edényekben volt, ezek manapság már sajnos csak papírdobozokká változtak.

Mämmi

Azok a finnül tudók, akiket érdekel a mämmi elkészítése, nézzenek be ide : http://shl.fi/2013/03/23/mammi-maustuu-tuokkosessa/

Manapság már nagyon ritkán föznek-sütnek otthon mämmit, ebböl is nagyipari termék lett. A mämmit sokféleképp lehet fogyasztani, legáltalánosan tejszínnel öntik le és esetleg megcukrozzák. A mämmi egyike azoknak a finn étlekelnek, amik erösen megosztják a véleményeket, egyesek nagyon szeretik, mások utálják. Én szeretem, de nem csak én.

Úgy 40  évvel ezelött Tunéziából Finnországba érkezett egy szakács, a neve Ahmed Ladarsi. Helsinkiben Olaszország nagykövetségén dolgozott és a 70-es években evett elöször mämmit. Ki hitte volna, hogy ennek meghatározó szerepe lesz  az életében? Érdekelte a mämmi , szerette és terjeszteni akarta a mämmikultúrát. Az ö kezdeményezésére jött létre 2004-ben a

Mämmiseura ry. azaz a Mämmitársaság regisztrált egyesülete.

Ladarsi , aki a társaság elnöke nemcsak megszerette a mämmit, hanem népszerüsítette is úgy, hogy  kb. 80 receptet hozott létre, melyekben a mämmit használta fel. Ezdeket a recepteket tartalmazza a  2009-ben  született egy mämmi receptkönyv , a

Mämmikirja

Mämmikirja

Nem akármilyen könyv ez, mert a The Gourmand World Cookbook Awards vesenyen Ladarsi könyve aranydíjat nyert egy olyan osztályban – az egy nyersanyagot felhasználók osztályában –  melyen 41 ország versenyzöi vettek  részt. A receptek kisérleti nyulai elöször a szerzö szomszédai voltak, ök kóstólták meg elöször a fínomságokat. Róluk nevezték el a recepteket is.

Mivel Finnország jó száz évig Oroszország része volt, a finn konyhában nem egy olyan étel van, ami ebböl az idöböl származik. Ilyen az egyik legfinomabb édesség, a

Pasha

A pasha egy édesség, túró,tejszín,cukor,vaj, tojás van a receptben, de van benne vanilias vagy mandula esetleg mazsola és citromlé is. Számtalan recept olvasható az interneten. Ez az Oroszországban hagyományos desszert elöször a határ közelében Kareliában terjedt el, az 1970-es évektöl kezdve azonban egész Finnországban ismert lett. Ezt az édességet egy édes kalácstésztából készült  orosz  kenhyérrel a kulitsa- val együtt fogyasztották. Mindkét ételt az orosz abc. bwetüivel díszitették, ezek XB, amik a  liturgia szláv  nyelvén: Xristos voskrese= Krisztus  feltámadt szavak rövidítése.

kulitsa250px-Paskha2

 

Más, hagyományosan húsvét táján fogyasztott ételek voltak a véreshurka, a házi sajt és a különbözö lepények. Újabban általános a birka/bárány hús, elkészítésére  számtalan recept áll rendelkezésre.

Húsvéti tojás

Természetesen a tojás is szervesen hozzátartozik a finn húsvéti ételekhez. A tojás, mint az élet és egyben a feltámadás forrása is , az elrejtett életé, mely kitör a tojásból. A húsvéti tojásban talált meglepetés  egyben  emlékezteti az utókort arra a meglepetésre is,  ami az asszonyokat érte, amikor Jézus sírját üresen találták.

A húsvéti tojások díszítésenek története egy egész levél anyagát képezhetné. Az elsö írásos emlék a 900-as évekböl beszámol arról, hogy a tessaloniki kolostor elöljárója húsvétkor festett tojásokat ajándékozott a szerzeteseknek. Egy legenda elmodndja, hogy Mária Magdaléna  felkereste Tiberius császárt, hogy beszámoljon Jézus feltámadásáról. A császár hallva ezt azt mondta, hogy a feltámadás ugyanolyan lehetetlen, mint az, hogy az asztalon levö tojás pirossá váljon. Abban a pillanatban piros lett a tojás és ez volt az elsö húsvéti tojás.

Az orthodox vallásúak a húsvétot megelözö böjt idején nem fogyasztottak tojást így az ünnepekre sok tojás gyült össze. Finnországban a tojások díszítését orthodox szokásnak tartották és Kareliában akkor kezdték díszíteni a tojásokat – az 1800-as években – amikor a tyúkok tartása általánossa vált . A tojásokat természetes festékekkel festették, pl. forró vízbe áztatott vöröshagymalevél – szép színt adott. A kék színt a vöröskáposzta adja, a pirosat a paprikapor, a sárgát a kurkuma

varjatyt_munat luonnonvärit

 Ha Önök közül Kedves Olvasók valaki nem ismeri a kurkumat és szeretne megismerkedni vele,  nézzen be Megyeri Szabolcs kertész blogjába, aki részletesen ír  az ” élet porá”- nak nevezett növényröl itt:

http://kertesz.blog.hu/2012/10/01/az_elet_pora

A húsvéti nyuszi

A nyúl a termékenység és új élet szimboluma volt  már a kereszténység elötti idöben is.  Irodalmi adatok szerint Németországban kapcsolták össze a nyuszikat a húsvéttal az 1500-as években. A elsö nyuszisüteményeket is egy német cukrász sütötte az 1700-as években.  Német bevándorlókkal került a húsvéti nyuszi Amerikába az 1600-as években.

A nyuszi nem tojja a tojásokat, hanem eldugja azokat, ezen alapszik az, hogy a gyerekek a kertek aljában keresik a  húsvéti tojásokat.

Finnországban ezt a szokást csak a legujabb idökben vezették be egyes ovodákban. A hozzám közeli napközi udvarán szénát szórnak le a hóra és a gyerekek abban kereshetik az oda eldugott tojásokat. Ezen az izgalmas eseményen a legkisebbek is részt vesznek- szülöi segítséggel !

IMG_1146

Kedves Olvasók !

Mint a fenti szövegböl is kiderül Finnországban keverednek a különbözö kultúrák szokásai. Ez nemcsak az étkezésre érvényes. A két fö keresztény  vallás – evangelikus és orthodox- mellett a pogány világra emlékeztetnek a

Pääsiäisvalkea-t vagy pääsiäskokot / Húsvéti máglyák

Ez a szokás föleg Finnország Pohjanmaa nevü északnyugati ré´szén terjedt el. Az óriási máglyákat lankalauantai/nagyszombat – on gyujtják meg.A máglya fekete, csipös füstje elkergeti az ilyentájt repdesö boszorkányokat. A t¨zet a környék lakosai nagy számban figyelik , ha 200-al több személyt várnak a tüzhöz akkor rendörségi engedélyre és esetleges veszélyre számítva menekülési tervezetre is szükség van.

kokko pääsiäiskokko pääsiäisvalkea valakia

Ezt a képet Päivi Rautanen fényképezte , a tüzet Jokipii-Aho falutársaság gyujtotta tavaly húsvétkor.

Passio a templomokban

 Finnország számos kórusa lép fel húsvétkor a templomokban elsösorban J.S. Bach Matteus és Johannes passioit énekelve.

Ezek között talán az egyik legpatinásabb a Suomen laulu / Finnoszág  dala  nevü kórus, melyet 1900-ban alapítottak férfikórusként. Heikki Klemetti vezetérsével 1907 óta vegyeskórus. Ez a kórus azóta minden évben nagycsütörtökön  – a világháború éveinek kivételével –  elöadta Helsinki Johannes templomában  Bach Matteus passioját és ez történik ma este  is.

cropped-image

 A kórust több más kórus is kiegészíti, ezek a Finn barokk-kórus és a Helsinki konzervatorium fiatal énekesei valamint a Kannelkello nevü kórus és a CandoMini kórus is. Így az énekesek száma megközelíti a 300-at.

Az A.E. Menader   tervezte neogotikus stilusban  1888-1891 között épült , 2600 féröhelyet számláló templom Helsinki központjában van, ez a templom Helsinki legtöbb féröhelyével rendelkezö kötemplom.

A zenekedvelök itt hallgathatják a Matteus Passio központi témáit:https://www.youtube.com/watch?v=g3ujMSrysI4

Kedves Olvasók !

Soraimat zárva kívánok Önöknek békés és napsugaras húsvéti ünnepeket !

 

Pääsiäsitervehdys unk.

 

Judit Mäkinen

 

Források: