Március 15 : Szülöhazám Magyarország nemzeti ünnepnapja

Kedves Olvasók !

Szeretettel köszöntöm Önöket  Magyarország nemzeti ünnepnapján Finnországból .

Március 15 2016

 

Ma  Juhász Gyula sorait küldöm Önöknek:

“Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.”

Napsugaras ünnepet kívánva

Judit Mäkinen

Finnországi levél 133.levél Március I.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

133.levél Március I. 2015 március 14.

Kedves Olvasók ! Elöször is köszöntöm Önöket Magyarország nemzeti ünnepnapján.Ezt az ünnepet idén Forssa városában ünnepelték az itteni magyarok és a magyarbarát finnek. Ezért mai levelemben elöször Forssa városával foglalkozunk.

Hol van Forssa? Ez a 17 500 lelket számláló város Finnország Kanta-Häme nevü tájegységének legkisebb városa, Helsinkitöl 110 km.-re északnyugati irányban fekszik. A kis iparváros könnyen elérhetö Tampere és Turku irányából is, az elöbbitöl 87 km.-re az utóbbitól 88 km-re van.

Tori_syyspaiva

Egy kis történelem A Loimijoki folyó mentén levö Jokioinen-be 1847-ben egy svéd textilfestömester Axel Wilhelm Wahren vállalkozást alapított – akkoriban Finnország Oroszország része volt – a város késöbb innét nyerte a Forssa nevet. Wahren tanoncéveiben bejárta Európát megismerve a textilipar minden csínját – bínját és az európai városokat. Forssa Wahren életmüvévé vált. Ö hozott létre itt egy olyan ipari közösséget, melyhez a mühelyeken kívül a munkások lakásai és iskola is tartozott. Jól ápolt birtokának föépületét szép, kertes park vette körül. Forssa évtizedekig a finn textilipar egyik legjelentösebb központja volt.

Március 15 ünneplése Forssa-ban Az ünnep a Finnországban már több mint 10 éve tartott Magyar Kultúra Hetei nevü eseménysorozat része . Ezt az ünnepi eseménysorozatot – melynek fö szervezöje a helsinki Magyar Kultúrális és Tudományos Központ – minden évben más vidéki városban rendezik, az ünnepségeken általában részt vesz az adott város magyarországi baráti városának kisebb küldöttsége is. Forssa magyar  testvérvárosa Gödöllö. Forssa-ban több magyar kiállítás is van ebben az idöben, Orosz István és Balla András müvészek kiállításai, rendezek magyar filmhetet, irodalmi estet, egy étteremben magyar menü lesz és tartanak idegenforgalmi elöadásokat is. A március 13.-i ünnepi hangversenyen magyar zeneszezök , közöttük Bartók Béla és Dohnányi Ernö müveit hallhatta a közönség. Az ünnepi beszédet B.Szabó Dezsö, a Balassi Intézet nemzetközi igazgatója tartotta.

Kiváló magyar müvészek Forssa- ban Ha Forssa-ra gondolok azonnal eszembe jut egy magyar müvészcsalád, melynek tagjai nemcsak Magyarországot, de Forssa kisvárosát is a nemzetközi zenei érdeklödés központjába vitték. Mint Önök közül bizonyára sokak elött ismeretes, a Bogányi család-ról van szó. Bogányi Tibor kórusvezetö karnagy a 70-es években költözött 4 gyermekes családjával Vácról Forssaba .Felesége Mária zongoratanárnö. A család minden gyermeke a zenét választotta hivatásául és mindegyikük nemzetközileg ismert muzsikus. Tibor karnagy, Bence hangszere a fagott, míg Bernadett a fuvolát választotta. Gergelyböl zongorista lett, ö a legfiatalabb Kossuth-díjas müvész. A Bogányi gyerekek Forssaban jártak iskolába és a forssai-ak ugyanúgy finnek tekintik öket, mint ahogyan Magyarország saját gyermekeinek . Amikor Gergely Espooban adott hangersenyt két autóbusznyi hallgató jött Forssaból a hangversenyre. Gergely nevét viseli az a fantasztikus zongora, melyet idén januárban mutattak be.

20150120boganyizongora4

Az „ áramvonalas” Bogányi zongora tervezésében Bogányi Gergely mellett többen is dolgoztak, Bolega Attila fökonstruktör, Üveges Péter Attila designer és Cs. Nagy József intonációs szakember. A zongora különlegessége többek között az, hogy a „lelke” nem fából – hagyományosan – hanem carbon kompozitból készült.

Kedves Olvasók ! Mivel új hónapba léptünk, mai levelemben folytatjuk a finn hónapnevekkel való ismerkedést, hiszen a finn nevek eltérnek a számos országban használt latin eredetü nevektöl.

Maaliskuu / Március a székelynaptár szerint: Kikelet hava Március finn nevének eredetét nem tudni pontosan, feltehetöen öszefügg a maa= föld szóval, mivel márciusban helyenként már látható volt a föld eltekintve attól , hogy március úgy általában a leghavasabb hónapnak számít Finnországban. Azaz csak számított, idén az ország déli részein gyakorlatilag elolvadt a hó,mig a Lappföldön vastag hótakaró fedi a földet és még legalább 2 hónapig tart majd a síszezon. Egy másik feltevés szerint maaliskuu neve összefügg a mahla szóval, ez a nyírfa nedvének neve, melyet áprilisban lehet csapolni  a nyírfatörzsekböl. Márciusban elkezdödik a természet ébredése. Ez elsösorban a madárvilágra vonatkozik és különösen a baglyokra. Ilyenkor már lehet hallani a baglyok huhogását és a különbözö társaságok , mint pl. a Luontoliitto = Természetszövetség rendeznek „bagolykirándulásokat/pöllöretki, az érdeklödök itt ismerkedhetnek a különbözö baglyok hangjával.

sarvipollo_jhagg_610x406-300x200

Ezek a kirándulások un. éjszakai kirándulások, besötétedés után kezdödnek, a baglyokhoz értö vezetö viszi a résztevöket olyan erdöbe, ahol tudnivalóen élnek baglyok. A nagy téli csend után ebben a hónapban már hallani lehet a cinkék csivittelését, a harkályok kopogtatását és az elsö vándormadarak is megérkeznek az ország déli részeire.

olvasásának folytatása