Mindenféle alagút- növényalagút 332.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha az ember az alagút szót hallja elsősorban az országutakkal kapcsolatos alagutak jutnak az eszébe. Ezekből is többfajta van; hegyek, söt a tenger alatt is vannak alagutak.

Finnországban viszonylag kevés alagúttal találkozik az utazó. Ennek több oka van. A táj legtöbbször lankás, az utak követik a dimbes-dombos vidéket. Nagyobb sziklás területeken sziklavágatokat látunk .

Sziklavágat a Helsinki-Turku úton

A képen a Helsinki- Turku út egyik sziklavágata látható. Mivel Finnország alapkőzete a gránit, a sziklavágatok viszonylag olcsóbbak, mint a gránitba épített alagutak.

Az elsö alagutat Finnországban Ahvenanmaa-ban építették 1980-ban. Ez a Färjsund alagút, hossza 51 m.

Färjsund alagút , Ahvenanmaa

Az ország déli részén a Lohja-Muurla útvonalon 7 kisebb alagút van.

Muurla-Lohja út

Álmodoznak egy tengeralatti alagutról Helsinki és Tallin között. Megvalósult tengeralatti alagutakról az északi államokban több is van Norvégiában.

Mai levelemben egy másféle alagutról van szó és ez a növényalagút.

Növényalagút , Heinola

Európa melegebb országaiban föleg kis és alacsony növényalagutakkal találkozunk, melyek fö célja mikroklima teremtése és a fiatal növények védelme a tavaszi fagyoktól

Finnországban a nagy növényalagutak kb. 10 éve terjedtek el, ezek  a zord időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kapnak . A két leggyakoribb típusú  alagút az áthelyezhető és az állandó helyen álló alagutak.Az áthelyezhető alagutak váza könnyű acél, anyaguk külön erre a célra készült műanyag ,mely átereszti a növények számára hasznos ultraibolya sugarakat .

Mi a növényalagutak előnye ?

  • Az ezekben termesztett eper és málna ízesebb és szárazabb, mint a szántóföldön termelt.
  • A növekedési időszak hosszabb, az alagút véd a tavaszi és nem egyszer nyári  jégesőtől, az erősen zuhogó esőtől és a nagy széllel járó viharoktól.
  • Egyszerűbb a kártevők elleni biológiai védekezés mint a szántóföldeken
  • A gyümölcsök szedése könnyebb és a leszedett gyümölcs tisztább, mint a szántóföldön nőtt.
  • A növényalagút lehetővé teszi olyan növények termesztését, melyek a finn telet nem vészelik át, ilyenek pl. egyes málnafajták és a szeder.

Az egyik legfontosabb növényalagútban termelt gyümölcs az eper.

Összesen kb. 61 hektárnak megfelelő területen termelnek alagutakban  gyümölcsöket és a tapasztalat szerint a málna jobban terem alagútban, mint a szabad ég alatt. A 2019-ben végzett  összehasonlítás ( Puutarhatilastot 2019 )  azt mutatta, hogy 22 hektárnyi alagútban több málna termett, mint 374 hektárnyi szántóföldön.

Eperalagút

Finnországban a szabad ég alatt 4400 hektáron termelnek epret, az alagutak 38 hektárnyi ” eperföldet ” jelentenek.

Eperföld Finnországban

Kedves Olvasók !

Az ember mindenféle növényalgutat épít, de ezekkel meg se közelíti a természet produkálta alagutakat. Befejezésül ezekből egy pár kép , több itt található : https://morzsafarm.hu/13-festoi-novenyalagut-a-nagyvilagbol-ahol-szivesen-tennenk-egy-setat/

Nálunk a hét végén lesz a legnagyobb nyári ünnep: Juhannus. Errol itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2015/06/28/140-level-juhannus-nyar-kozepe/

Mindnyájuknak szép, napsugaras Juhannus-t kívánva

Judit Mäkinen

Forrás :

Finnország eperország . Oma maa mansikka 305.levél

 

 

Finnországi levél hazából Finnországból  szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy finn mondásból indul ki: Oma maa mansikka, muu maa mustikka azaz : Saját országom eper, más ország áfonya.

Ha a mondás értelmére gondolunk akkor a “Mindenütt jó, de legjobb otthon” finn változatára kell gondolni, mert erre utal a finn mondás. Az eper édesebb mint az áfonya !

Mai levelemben azonban nem erröl filozofálok, nem arról lesz szó, hogy máshol zöldebb a fü. Különben erröl az az itteni vélemény, hogy ha a fü zöldebb máshol, akkor nem locsoltad/ápoltad rendesen az otthoni kertedet. Ezen is el lehet gondolkozni.

Ma azonban Finnországot, az eper országát pusztán gyakorlatilag közelítjük meg.

Honnét került az eper Finnországba?

Állítólag Amerikából került Európába az eper és két fajta keresztezésének eredménye a mai édes és betegségeknek ellenálló fajta. A kérdéses keresztezett vad eperfajták a chilei Fragaria chiloensis és az északamerikai Fragaria virginiana.

Finnországban jelenleg több mint tízféle epret termelnek, a  fajták  felsorolása itt található : https://fi.wikipedia.org/wiki/Mansikkalajikkeet

Leggyakoribbak a Polka és a Senga sengana fajták.

A legjobb eperszezon nálunk július elején kezdödik és kb. Egy hónapig tart.

Az eper hatása az egészségre

Az eperben viszonylag kevés az energia, magas a C vitamintartalma ( 45,6 mg/ 100 g) . Tartalmaz B vitaminokat, fontos nyomelemeket és ásványi anyagokat. Rost-tartalma 1,9 g / 199 g jó hatással van az emésztésre. Élénkíti a bört is, ezt a tulajdonságát a kozmetika-ipar használja fel.

 

Mióta termelünk epret Finnországban ?

Ismereteink szerint az 1800-as években voltak konyhakertekben eperbokrok, de az eper termelése nagyobb szántóföldeken az 1920-as években kezdödött. Ez az utolsó években már nem csak szántóföldeken, hanem télen fütött üvegházakban is folyik.

Jelenleg Finnországban kb. 4000 hektáron termelnek epret, a legtöbb eperföld

Suonenjoki-ban van.

Suonenjoki egy 8500 lakost számláló kis város Kuopio városától 54 km távolságban, Helsinkitöl 331 km-re észak-keletre.

data=zwjoQqziFWdlwNfjmvPnnOtM8gDax5jetCG3Q_adztu6oSKAsAqDgoAi7N6RIymziCvLldcbgtZljQpFKTYNc_3lS2wp-o_JUuXD5tl4blcj7k9p1DcqpSUjksrzE5IL_BpgrrUD4jFjtcDuhAeT4aIUfIsTjCykmKaAIr0jZtBxhBl1lWpU0J7JWWKy,pXd3

Suonenjoki

 

Suonenjoki életében az epernek fontos szerepe van, hiszen megélhetést jelent. Ezt 1970 óta Eperkarnevállal ünneplik: Suonenjoki Strawberry Carnival. Mivel a karneválnak idén van az 50. születésnapja háromnapos ünnepre készült a város. Ezt a vidám nyári eseményt idén nem tartják meg, oka a koronavirus. De az optimisták hisznek abban, hogy jövöre annál nagyobb ünneplésre kerül majd sor.

 

Mindenféle eperföld

Mivel Finnországban sok esö esik, az eperföldeket, azaz a termést védeni kell a sártól. Ez többféleképp történik.

A palántákat müanyaggal fedett földre ültetik, így a gyümölcs nem érintkezik egyenesen a föld felszínével és esös idö után is tiszta marad. Ez azért is fontos, mert az epret általában egyenesen abba a dobozba vagy ládába szedik, amiben eladják

mansikkapelto muovi

A fekete müanyag alatt napsütéses idöben a fold melegebb és ennek jó hatása van a palánták növekedésére.

Az utóbbi években elterjedt az un.

Alagút módszer. Ez azt jelenti, hogy az eperföld fölé könnyü, fémvázas  “sátrat” építenek, ez védi a növekvö palántákat az esötöl. A palánták lehetnek a szabad földön, vagy állványokon levö ládákban, ami megkönnyíti a szedést.

 

Idén pl. annyi esö esett, hogy a becslések szerint kb. 2 millió kg eper rothadt el a földeken. Ez  milyen óriási kárt jelent, a termelöknek. Ez a forma annyira elterjedt, hogy jelenleg 25 hektáron termelnek epret “alagútban”. Elönye az is, hogy a könnyü szerkezet sokkal egyszerübben  tehetö át más helyre, mint egy üvegház.

A biotermelés is hódit, 195 hektáron van ilyen epertermesztés.

Hobbikertészeknek ajánlják a felfüggesztett kosarakba, teraszokon is szépen terem.

Mansikka-amppeli_031_ml

Ezek olyan fajták, amik egész nyáron teremnek.

Nehéz idénymunka az eperszedés

Mivel az eperszezon Finnországban kb. 5-6 hétig tart, nagy szükség van idénymunkásokra. Ez egy kis településen nem tartozik a legegyszerübb dolgok közé. Az eperszedést nem lehet gépesíteni. A sok hajlongást és guggolást nem mindenki bírja.

Finn gazdák véleménye szerint az utóbbi két  évtizedben már külföldi idénymunkásokra is szükség van. Hogy a finnek miért nem mennek idénymunkára annak több oka van, részben a munkanélküliek segélyrendszere, részben pedig a fiatalok megváltozott életmódja szerepel az okok között.

Míg régen a szülök fontosnak tartották, hogy a fiatalok saját nyári munkájukon át megtanulják a pénzkeresést, manapság azok a fiatalok is, akik koruknál fogva képesek lennének a 12 hetes iskolai nyári szünet legalább egy részében dolgozni, otthonról kapnak zsebpénzt. És ezért a pénzért a dolgozó szülök semmilyen ellenszolgáltatást nem várnak ! Hogy ezzel hosszabb távon jót tesznek-e a család fiataljainak, annak elbírálását Önökre bízom.

Idén a koronavirus-helyzet miatt rendkivüli állapotok vannak. A Finnországba már kb. 20 éve érkezett idénymunkások – az eperföldeken föleg ukrajnaiak- sem saját hazájukból való kiutazási, sem pedig Finnországba beutazási engedélyt nem kaptak a kezdödö eperszezon elején. A helyzet kétségbe ejti a termelöket és már azt is felhozták, hogy nyugdíjasokat kell felvenni dolgozni a földekre.

De ez sem egyszerü, mivel Finnországban a nyugdíjakat is adóztatják és a nyugdíjasok minden esetleges  extra jövedelem után is adóznak-progresszíven !

Mindenki kedvence az Epertorta

Ennek a fínomságnak számtalan változata ismert. Étvágygerjesztöül egy pár kép. A hagyományos tortakrémek Finnországban nem vajas krémek, hanem tejszínhabosak .

Ezek a torták nem valók azoknak akik fogyókúráznak. 

Eperböl készült termékek

Az eper nagy részét frissen fogyasztják Finnországban. Az utóbbi évtizedekben egyre ritkább lett a lekvár otthoni befözése. Ennek talán egyik oka az is, hogy a legtöbb finn lakásban nincs kamra(spájz). A jégszekrény és mélyhütök világa nem kedvez a befözésnek. Az eper drága gyümölcs, jelenleg 5 kg ára több mint 30 euro.

Az eper felhasználása rendkívül sokoldalú. Erre egy pár példa az alábbiakban.

Eperfagylalt  nyáron tölcséres fagylalt formájában , egész évben a legkülönbözöbb csomagolásokban, leginkább 1 kg-os csomagolásban.

A finnek télen is esznek fagylaltot és azt is hallani, hogy akkor tudsz beilleszkedni ide, ha megtanulsz télen is fagylaltozni.

Eperjoghurt – kis pohárszerü kiszerelésben de lehet kapni egyliteres dobozokban és iható formában üvegekben is

Epres fogkrém a hatéven aluli gyerekeknek ajánlják, hogy megkönnyítsék és megszerettessék a fogmosást

hammaspasta

Epres fogkrém

Epres arcápoló krémet /pakkolást   otthon is lehet készíteni. Ehhez az epren kívül zabpehely, méz és egy teáskanál kókuszolaj kell.Kapható epres hajápolószer is, ami leginkább a fejbörnek tesz jót.

Végezetül de közel sem utolsó sorban megemlítendö, hogy van

eper-allergia is.  Finn börgyógyászok nem az eper teljes mellözését ,hanem inkább  azt ajánlják, hogy ha az allergia nem nagyon erös, a szervezetet apránként és lassan-lassan- lassan hozzá lehet szoktatni az eperhez .

Kedves Olvasók !

Remélem ebböl a levelemböl kiderül, hogy Finnország nem csak ezer tó és az erdök országa. Finnország mansikkamaa azaz eperország is! Remélem, hogy idén Önök közül többeknek is volt alkalma megkóstolni a fehér éjszakák napsütésében érett édes, finn epret. És ha idén nem is, de jövöre az eperkarneválon lesz erre a legjobb alkalom.

Judit Mäkinen

Forrás: