137. levél – Májusi ünnepnapok 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

137. levél – Májusi ünnepnapok – 2015 május 8

Kedves Olvasók ! Mai levelemben május finn nevével foglalkozunk, majd május elsö felének finnországi ünnepnapjairól lesz szó.

Finnül május neve:
Toukokuu
Május: Toukokuu = Vetéshónap
A touko szó magyarul vetést, tavaszi földmunkákat jelent és a kuu pedig holdat és hónapot is.
A finneknek egy pillanatig nem kétséges miért hívják ezt a hónapot toukokuunak ; most kezdödnek a tavaszi földmunkák. Igaz, idén az elmult enyhe tél miatt már április végén vetettek az ország legdélibb részein.
Mikael Agricola ( 1507-1577) , turkui püspök , vallás- és nyelvújító, egyben az elsö finn nyelvü könyv irója adott imakönyvében tavaszra vonatkozó tanácsokat a népnek, szabadon fordítva körülbelül igy:
Az egész természet most feléled
A tenger, föld és ég örömre gerjed
Örüljetek hát fiatalok és öregek
Dalolnak a madarak és friss a föld
Vess és ne takarékoskodj a füszerekkel
A kezet most ne köpüld meg.

Az utóbbi két sor egészségügyi tanácsadás, ugyanis abban az idöben sokmindent gyógyítottak érvágással és köpülyözéssel.

Május elseje – régesrégen…
Valburg –finnül Vappu- napján nem szabadott dolgozni, de még halászni sem, ha valaki akkor halászott, nem fogott semmit, ha akkor vetett a vetés nem kelt ki.Ezek a tilalmak az ország északi részén terjedtek el, délebbre a babot vetették el Vappu napján. A teheneket és a lovakat a hosszú téli bezártság uitán Vappukor engedték ki elöször a szabadba, akkor is, ha még havas volt a táj. Ha Vappukor délröl fujt a szél és meleg volt a levegö, az a teheneknek jó tejelést igért, ha a lovakat ilyenkor úsztatták elöször, akkor nyáron nem csipték öket a bögölyök. Ha az ember ezen a napon úgy lépett ki az ágyból, hogy vasra lépett – pl. az ágyhoz készített balta fokára, akkor biztos volt, hogy nem fájdult meg a dereka a nyári, nehéz mezei munkában. Ha május elsején még hó volt, az a következö télre enyhe telet igért.
Volt még egy szokás: Conflictus veris et hiemis = A nyár és tél párbaja, amikor valaki a telet és valaki a nyarat képviselve párbajszerüen összecsapott – természetesen a nyár gyözött. Egy ilyen emlékezetes ”csatát” örökitett meg a történelem, mely 1557-ban zajlott a turkui várhoz közel. A nyarat a lovasok által választott Juhana herttua= Juhana herceg képviselte, aki a gyöztes ”párbaj” után hat hordó sörrel vendégelte meg a jelenlévöket.

Vappu /Május elseje
Május elseje és az ahhoz tartozó ünnepségek Finnországban föleg a fiatalság és a tavasz ünnepe, egyben a finn munkásosztály ünnepe is. Hivatalos zászlós ünnepként 1979 óta ünnepeljük ezt a napot. Május elseje karneváljellegü, a hosszú tél elmúlása felett érzett öröm és a tavasz beköszöntésének, a természet megújulásának ünnepe. Városszerte vannak felvonulások is és több politikus is köszönti a felvonulókat.

Mit jelent a Vappu név?
Finnországban ezt a napot a középkorban is ünnepelték, ui. ezen a napon nyilvánitották szentté a Valburg nevü abedisszát. Valburg – Szt. Richard király lánya 710-ben született Angliában – északon nagy hirre tert szert, mivel testvérével Willibalddal Angliából Németországba költözött és Thüringenben terjesztették együtt a Krisztushitet. Valburg 780-ban halt meg Németországban , ahol ö volt a Heidenheimben levö kolostor abedisszája .Vappu ennek a névnek finn változata. II.Hadrianus pápa 870 május elsején avatta szentté Valburgot/Vapput.

250px-WalbKont1

Képén Valburgot egy kis olajos üvegkancsóval és könyvvel ábrázolják, fejét korona díszíti.
Május elseje Valburg /Vappu névnapja is egyben. Vappu napja az északi országokban régi ünnepnap.
Vappu egyben finn nöi név is , a mai napig használatos.

Egy kis történelem:
Május eleje a tavaszi- és nyári napéjegyenlöség között, középen van, Európában a kelták és a germánok is ünnepelték mint a tavasz kezdetének ünnepét. Ehhez a nagy máglyák égetése szervesen hozzátartozott, attól a hiedelemtöl vezetve, hogy a máglyák távoltartják a rossz szellemeket és ezzel a háziállatok termékenységére jó hatással vannak.

kokko

Àltalában ilyentájt engedték ki a háziállatokat a hosszú, téli istállófogság után . A máglyák – ezeket a máglyákat finnül helavalkeat vagy toukovalkeat néven ismerik – körül táncoltak és házilag készített üditö italt sima-t iszogattak. Ezt az italt manapság gyárilag is készítik, otthon is olcsó és könnyü az elöállítása. Finnországban a Tornionjoki nevü folyó völgyében levö településeken manapság is égetnek május elsejei máglyákat.
Mióta ünnepeljük máus elsejét?
Az általános hiedelemmel ellentétben május elseje mint a munkásosztály ünnepe nem szovjet szülemény, hanem amerikai , ui. az Amerikai Egyesült Államokban -ban rendezték azokat a nagy felvonulásokat 1886 május 1.-én, melyeken a gyári munkások a nyolcórás munkanapot követelték. A tüntetök és a rendörök közötti összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak. A munkások 2. Internacionaleja döntött 1889-ben úgy, hogy ezekre az áldozatokra 1890 töl minden május elsején fognak emlékezni világszerte.

Finnországban 1944 óta érvényes az a törvény, mely biztosítja a május elsejei szabadnapot. Itt május elseje a tavasz kezdetét jelenti elsösorban és ennek megfelelöen vidám, sajnos nem egyszer korlátlan ünneplést hoz magával. Míg régen az alkohol tilos volt nyilvános helyeken, manapság szinte patakokban folyik a pezsgö a parkokban, bármilyen is az idö.

Vappupiknik

Ezen a képen egy Helsinkiben rendezett Vappupiknik látható, a hely: Kaivopuisto, a déli kikötö mögötti nagy park.
Az idöjárás itt május elsején még nem garantáltan tavaszias, nem egyszer vannak átmeneti havas-esö záporok, a hóesés sem tartozik a legnagyobb ritkaságok közé. Még itt Délfinnországban is lehet ilyen idö május elsején! Idén hüvös és esös volt az idö, de ez nem akadályozta az üneplést, mely Helsinkiben hivatalosan a Havis Amanda nevü szobor habfürdöjével és az egyetemisták fehér sapkájának üunnepélyes fejretételével kezdödik.

Amandan lakitus 15Ez a vidám ünnepség többtizezres tömeg részvételével történt.

olvasásának folytatása