Február 28 : Kalevala napja. 292.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók !

Február 28.napja Finnország nemzeti szimbólumai közül az egyik fontos szimbólum, nevezetesen a nemzeti eposz, a Kalevala napja. Mindenütt lobognak a nemzeti színü zászlók .

DSCF3827ca

Enter a caption

 

Erröl a napról részletesen írtam már  több levélben is.

Mai levelemben a Kalevala jelentöségével foglalkozunk.

Az eposz elsö sora :

Mieleni minun tekevi, aivoni ajattelevi – Rácz István fordításában így hangzik. Ihol kedvem kerekedett,eszembe gondolat gerjedt . A  Kalevala öt magyar fordításából nekem személy szerint ez a legkedvesebb azért is, mert olyan szerencsés vagyok, hogy Rácz Istvánt barátomnak mondhattam.

Rácz István Kalevala

Kalevala- Rácz István fordítása

A Kalevala egyik legnagyobb jelentösége, hogy létrehozta a finn nemzeti érzést ezzel elösegítve a finnek nemzeti összetartását. A Kalevala klasszikus és a finnség szimbóluma. A Kalevalát összegyüjtött és kiadott Elias Lönnrot  már az 1800-as években hangsúlyozta az eposz finn nyelvre gyakorolt jelentöségét . Hatása napjainkban is érzödik, a ”kalevalaiság”-ról manapság is beszélünk.

Kalevalainak tarthatunk kézimunkákat, tájakat söt a finnekre jellemzö un. sisu fogalmát,   az állhatatos akaratot és  minden nehézséggel szembeszálló  kitartást . Az alábbi képen Finnország centenáriumának évében 2017-ben készült horgolt takaró látható , melyet annyian horgoltak, ahány négyzetböl áll , azaz 24 szorgalmas nö kézimunkája ez.

Kalevala peitto 2017

Kalevala takaró 2017.

A Kalevala régi hagyományokra visszatekintö lelke ma is él Finnországban.Az 1935-ben  Elsa Heporauta iró kezdeményezésére alakult

Kalevalaisten Naisten Liitto – Kalevalai nök szövetsége – jelenleg 52 tagszervezettel fáradozik a hagyományok örzésén, tiszteletén és ápolásán.

lataus

Kalevalai nök szävetsége

Róluk egy rövid film itt látható és hallható https://youtu.be/j6rqnuBJfFg. A finnül nem tudóknak is ajánlom, a képek magukért beszélnek.

Külön örömmel említem, hogy ennek a politikailag független , aktív szervezetnek 2015 óta magyar nö az elnöke Dr.  Ildikó Lehtinen .

A Kalevala nemcsak a nemzeti öntudatot befolyásolta, hanem a müvészeteket is. A festményeken kívül szobrok, zene, TV –programok és szindarabok is születtek.

Adriaan van der Hoeven holland irodalmár a Kalevala hatását kutatva 1850- és 2000 között 2500 Kalevala tárgyú festményt, grafikát,  szobrot, illusztráciot, képregényt  és vázlatot gyüjtött össze.

Adriaan van der Hoeven

Adriaan van der Hoeven

Az egyik legrégebbi festményt a svéd Johan Zacharias Blackstadius festette 1851-ben.

Väinämöinen_kiinnittää_kielet_kanteleeseen

A kép címe : Väinämöinen kiinnittä kielet kanteleeseen = Väinämöinen a kantele húrjait teszi fel.

A Kalevala illusztrálására több versenyt is rendeztek, többek között 1885-ben és  1893-ban. Szobrászok részére 1938-ban volt verseny és 1985-ben a Kalevala 100. születésnapján plakátok tervezésével versenyezhettek a müvészek. Az illusztrációk közül feltehetöen a legismertebbek  Akseli Gallén Kallela festményei.

 

Jelenleg sok fórumon át igyekeznek Finnországban  fenntartani és élövé tenni a Kalevalát hangsúlyozva  annak sokoldalú kultúrális jelentöségét.

Az egyik legérdekesebb internetes oldal neve RyhmäRenki, Kirsi Alastalo alapította . Ö nagyon sokoldalú , föiskolákat végzett ”emäntä” = háziassonynak mondja magát . Foglalkozott idösekkel, fiatalokkal  és pszichés problémákkal küszködökkel is. Több  Kalevalához kapcsolódó játékot, rejtvényt is tervezett . Ezek közül egy a

Kalevala képjáték – Kalevala kuvapeli

Kalevala-kuvapeli-kuva-500px

 

A játék lényege, hogy 12 Kalevala tárgyú müvészi képalkotást  kell összekapcsolni 12 Kalevala versidézettel. A képek itt láthatók : https://ryhmarenki.fi/wp-content/uploads/2019/02/Kalevala-kuvapeli-KUVAT.pdf

A versek itt olvashatók : https://ryhmarenki.fi/wp-content/uploads/2019/02/Kalevala-kuvapeli-RUNOT.pdf

A helyes válaszok itt vannak : https://ryhmarenki.fi/wp-content/uploads/2019/02/Kalevala-kuvapeli-VASTAUSDIAT.pdf

A helyes válaszokat a képekkel együtt diák formájában lehet megnézni, nagyo tanulságosak, érdekesek és maradandó élményt nyújtanak.

Kedves Olvasók !

Finnországi leveleimet immár 11. éve írom rendszeresen. Ezek között a Kalevalával kapcsolatosak itt olvashatók :

 

Mai levelemmel  ismét egy kicsit arra szeretnék rávilágítani, hogy milyenek is a finnek ? Többek között  ilyenek : kegyelettel, tisztelettel. örömmel és büszkén örzik, ápolják és ünneplik nemzeti értékeiket, melyek között a Kalevala az egyik legfontosabb helyet foglalja el.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás:

Február 28 – A Kalevala napja

 

Kedves Olvasók !

Holnap, február 28.napja  zászlós ünnepnap Finnországban, nevezetesen Finnország nemzeti eposzának, a  Kalevala-nak és egyben a finn kultúrának a  napja. Hogy miért pont ez a nap ? Mert Elias Lönnrot 1835 február 28.-án írta alá az un. Régi Kalevala elöszavát.

elias_lonnrot_portrait

Eljas Lönnrot

A mü ugyanannak az évnek végén jelent meg.Késöbb Lönnrot bövítette az eposzt és így jött létre az Új Kalevalának nevezett változat 1849-ben. A Kalevala nagy érdeklödésre tartott számot a magyar irodalmárok között és ezzel magyarázható, hogy a münek öt magyar fordítása is van ! – semmilyen más nyelven nincs ennyi fordítása az eposznak.

A Kalevala – magyarul 

Reguly Antal ( 1819-1858) nevéhez füzödik az elsö- nem teljes –  fordítás.

250px-antal_reguly

Reguly Antal

Ö  az 1840-es évek elején az elsö két éneket  fordította le magyarra teljes egészükben, ezen kïvül még a harmadik és a huszonkilencedik énekböl fordított egyes sorokat. Az ö fordítását Weöres Gyula – aki 1925-1942 között a magyar nyelv lektora volt a helsinki egyetemen –  és  A. Molnár Ferenc tették közzé.

Barna Ferdinánd (1825-1895) fordította le elöször  a teljes Kalevala-t, ez a fordítás  1871-ben jelent meg.

250px-barna_ferdinand

Barna Ferdinánd

A fordítói tevékenység  nagy hatással volt rá és  két évvel késöbbi munkájában foglalkozott  ” A finn költészetröl, tekintettel a magyar ösköltészetre”.

Vikár Béla ( 1859-1945) fordítása  –  mely 1909-ben jelent meg – egyike a legismertebb fordításoknak. Felesegével együtt 1889-ben fél évet töltött Finnországban, hogy alaposan megismerhesse a Ladoga tó északi partján élök tájszólását, ami a legközelebb áll a Kalevalaban használt nyelvhez.

 

vikar-bela

Vikár Béla

Vikár Béla óriási munkát végzett, összesen 22 évig ! dolgozott a fordításon.

Kodály Zoltán Vejnemöjnen muzsikál. A Kalevala 44 éneke c.  kórusmüvét magyar iskolások Vikár Béla fordításában levö szöveggel énekelték az én iskolai éveim alatt én is énekeltem a ”Játszott Vejnemöjnen ujja  ” sorait.

A mü  a Vendel utcai Tanitóképzö nöi kórusának elöadásában itt hallható :https://www.youtube.com/watch?v=n8m3403nb48

Hatvanhét évvel késöbb, 1971-ben jelent meg

Nagy Kálmán (1939-1971) fordítása, melynek elsö részei a Kolozsváron kiadott Utunk c. lapon át  jutottak el a magyar olvasóközönséghez. Nagy Kálmán fordítása modernebb nyelvü, mint a régebbi fordítások, ettöl eltekintve megörizte a szöveg hangulatát.

Sajnos erröl a fiatalon elhunyt jeles nyelvészröl nem találtam képet.

Hozzám a legközelebb álló fordítás személyes, kedves  barátom

Rácz István (1908-1998) müve.

racz-istvan

Rácz István

Az 1976-ban megjelent fordítás Pista bácsit egy másik oldaláról is bemutatta, nemcsak nyelvészként. Ugyanis a könyvet az ö saját fényképei illusztrálják. Önök közül bizonyára többen  tudják, hogy Rácz István fotómüvész is volt, Finnországban ö indította el a mütárgyak fényképezését, összesen kb, 7o könyve jelent meg föleg az északi országok mükincseinek képeivel. Hagyatékának legfontosabb örzöje a Sárospatakon levö Református Kollegium Tudományos Gyüjteménye.

Az ötödik Kalevala fordítást

Szente Imre  (1922- )

adta közzé Münchenben, 1987-ben, majd  Budapesten 2002 – ben .

szente-imre-kalevala

Hogy miért van/volt szükég a Kalevala újrafordításaira arról Varga P. Ildikó írt rendkívül érdekesen.

eneklo-kiadasok

Kedves Olvasók !

Befejezésül szeretettel ajánlom, hogy nézzenek be erre a címre: http://www.emke.ro/fonyatol-teherbe-eso-szuzleany-gyorkos-manyi-ecsetjen.

Hogy mi is a Kalevala, arról a fenti cím ad remek, rövid és szemléltetö tájékoztatást.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás:

132. Levél – Február II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

132. levél – Február II. – 2015 február 28.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a februári, finn kultúrával kapcsolatos eseményekröl szóló rövid beszámolót. Két müvész születésének 150. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Az egyik a legismertebb finn zeneszerzö Jean Sibelius, a másik egy rendkívül sokoldalú müvész, Akseli Gallen-Kallela.

Jean Sibelius ünnepi év Jean Sibelius 1865 december 8.-án született Hämeenlinna városában. Róla részletesebben írtam a 125.levelemben, itt: https://finnorszagilevelek.com/2014/12/04/125-level-tuusulanjarvi-i-sibelius/ Az idei év Sibelius ünnepi éve, számos kultúrális esemény is fémjelzi ezt az évet.

Ünnepi pénz : Január végén bocsátotta ki a pénzverde a Sibelius tárgyú ünnepi érmet aranyból és ezüstböl. Az arany pénz egyik oldalán Sibelius otthonának Ainolának fái és a csillagos égbolt látható – itt sétált sokszor a zeneszerzö a ház körüli erdöben. A pénz másik oldalán a legkedvesebb hangszer, egy hegedü kapott helyet.

Sibelius arany pu00E9nz

A pénz névértéke 100 euro. Február 18.-án bocsátotta ki a pénzverde az ünnepi 2 eurós aprópénzt.

Sibelius múzeumok Finnországban több helyen is van Sibeliusról elnevezett múzeum. Az egy ilyen a Sibelius múzeum Turkuban , a katedrális közelében található. Ez egy zenemúzeum, a világ sok részéröl összegyüjtött hangszereket láthatunk itt. Ezen kívül Sibelius kézzel írt kottái, levelei és hangversenyprogramok is láthatók ebben a modern épületben. A múzeum épületét Woldemar Baeckman építész tervezte, 1968 óta látogatható.

Sibelius szülöháza, Hämennlinna Sibelius szülöházát Hämeenlinna városának központjában – Sibeliuskatu 10 alatt – 1965-ben nyitották meg múzeumként a közönség elött.

Sibeliuksen koti

Az itteni múzeális anyag a zeneszerzö gyermekkorával és ifjúságával ismerteti meg a látogatót. Ez a múzeum az év minden napján látogatható.

Sibelius- múzeum, Ainola A Tuusula tóhoz közel, Helsinkitöl nem mesze, 1904-ben elkészült családi házat Lars Sonck épitész tervezte, nevét Sibelius feleségétöl Aino-tól kapta : Ainola / Aino lak

Ainola

Sibelius özvegye egészen haláláig – 1969 – itt lakott. A családi házat az utódok eladták a finn államnak és mint múzeum 1974 óta látogatható május elejétöl szeptember végéig. Sajátos hangulat fogja meg itt a látogatót, miközben a szobákat járja szinte érezhetö néhai lakóinak szellemisége. A ház melletti erdöszélen fejet hajthatunk Jean és Aino Sibelius örök nyugvóhelye elött.

Sibeliuksen_hauta_JR

Február utolsó napján , 28.-án ünnepli Finnország a finn kultúra napját, nemzeti eposzunk, a Kalevala napját.

Kalevalan päivä / Kalevala nap Mint Önök közül sokak elött ismert, a Kalevala verseinek összegyüjtése egy orvos: Elias Lönnrot ( 1802-1884) nevéhez füzödik. De vajon hányan tudják, hogy a Kalevala-t többen is fordították magyarra? Az elsö fordító Reguly Antal volt 1841-ben, ö részleteket fordított az eposzból. Ezek sokáig csak kéziratban léteztek, a fordítás csak 1985-ben jelent meg nyomtatásban. Hunfalvy Pál , akit Elias Lönnrothoz baráti kapcsolatok füztek, szintén fordított részleteket. Az elsö teljes Kalevala fordítást Barna Ferdinánd készítette, de ö németböl fordította le az eposzt ezért ezt a munkát – a fordítás fordítását – nem értékelték az irodalmi körök úgy, mint az elsö, teljes finn nyelvböl fordított kötetet. Vikár Béla húsz évig dolgozott a fordításon, mely 1909-ben jelent meg elöször Budapesten. Ez a fordítas tíz kiadást ért meg. Vikár Béla évekig tanulmányozta Karéliában a hagyományokat, a nyelvjárást és a népdalokat azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön a finnek nemzeti eposzának légköréhez. A legközelebbi Kalevala fordítás évtizedekkel késöbb, 1972-ben Nagy Kálmán müveként jelent meg Bukarestben. Rácz István neve fémjelzi a nekem legértékesebb fordítást – Pista bá kedves barátom volt. Az Európa könyvkiadó gondozásában ,1980-ban a Kner nyomdában, Gyomán jelent meg ez a kötet.

Racz Kalevala

Ennek a könyvnek borítója tükrözi a fordító szerénységét: neve nem szerepel a borítón. De ez a kötet rendkívül érdekes , mivel Rácz István kiváló fényképész is volt. Míg a többi fordítást modern illusztrációk díszítették, az ö Kalevala fordítását számos, saját felvételü színes kép kíséri, ezekröl a fordító a könyv végére írt magyarázatában így mesél: ”Kalevala fordításomat én is Ilmarinen remekmüveivel: régmult idök mesés gazdagságát bemutató kincsekkel kívántam ékesíteni. A helsinki Nemzeti Mùzeum ezernyi leletet közül válogattam össze azokat az ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat, amelyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magasrendü volt annak a kornak az anyagi müvészete is, amikor a kalevalai runók keletkeztek.” A Kalevala ötödik, teljes fordítása Szente Imre munkája. Ez a kötet 1987-ben jelent meg Münchenben.

A finn kultúra napja Február 28. Finnországban 1860 óta ünnepnap. Manapság zászlós ünnepnap, a finn kultúra napja. A februári szélben lobogó kék-keresztes zászlók a finnek egészséges nemzeti öntudatát és kultúrájuk tiszteletét valamint örzését jelképezik ezen a napon.

A Kalevala-val szorosan összefügg Finnország egyik legjelentösebb festöjének neve: Akseli Gallen-Kallela születésének 150. évfordulóját idén ünnepeljük. A finn nemzeti romantikai stilus képviselöje 1907-ben változtatta meg svéd nevét: Axel Waldemar Gallén – finn formájú névre , Akseli Gallen-Kallela. Kalevala illusztrációi világszerte ismertek, talán az egyik legismertebb ezek közül a fia holtteste mellett gyászoló: Lemminkäisen äiti = Lemminkäinen édesanyja képe.

640px-Gallen_Kallela_Lemminkainens_Mother

Gallen-Kallela nevét az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás tette ismertté a nemzetközi porondon, ö festette a finn pavillon freskóit két arany és egy ezüstérmet nyerve. olvasásának folytatása