Finnország: fekete-fehér ország? 313.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Mint bizonyára ismeretes Önök elött, hogy Finnország egy harmada az északi sarkkör fölött fekszik. Az É-D irányban kb. 1300 km hosszú országban nagy különbség van az északi és déli országrész között. Ez talán leginkább az időjárásban észlelhető.

Most vagyunk az évnek azon szakaszában, amikor a napok rohamosan rövidülnek, egyre hosszabbak lesznek az esték. Október utolsó hétvégéjén az órát is az un. téli időre állítottuk, azaz egy órával a nyár felé: visszafelé.

Téli idő

Ez továbbra is azt jelenti, hogy Finnországban egy órával több van mint  Magyarországon mivel  Finnország a keleteurópai időzónában fekszik.  De vajon gondoltak-e Önök arra, hogy Dél-Afrikában és Finnországban ugyanannyit mutat az óra ?

A világ időzónái

Ha külföldiek Finnországra gondolnak, elsősorban az un. ezer tó a szauna és a fehér éjszakák országa jut az eszükbe. Van egy másik elképzelés is, közelebbről az, hogy Finnországban télen sötét van.

De vajon milyen sötét van és sötét van-e egyáltalán?  El lehet-e mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország? Ezzel foglalkozik mai levelem.

Fehér és fekete ország?

Az un. fehér éjszakák idején a nap nem nyugszik le. Finnország legészakibb részén Nuorgamban május 16.-tól július 29.-ig ( 74 napig ) a nap nem megy a horizont alá .

Éjféli napsütés

Ezzel szemben ugyanitt a nap nem kel fel a november 11 és január 17 közötti időben. Ennek az időszaknak finn neve : kaamos ( kiejtés:kámosz)  Ez több mint 50 napot jelent.

De minden hiedelem és elképzelés ellenére sincs ilyenkor teljesen sötét. Ebben nagy szerepe van a hótakarónak. Nincs teljesen világos, de a táj egy szinte misztikusnak mondható kékes fényben úszik.

Kaamos

Rövidülő napok, hosszabbodó esték

 A napok a nyári napéjegyenlőség után rövidülnek. Helsinkiben június 21.-én napkelte 3.53-kor volt és napnyugta 22.50-kor. December 21.-én ugyanitt a nap 9.29.-kor kel fel és 15.11-kor nyugszik.  Ha borús az égbolt nem látunk napot és az ilyen időszak hetekig is eltarthat. Ez a szürke idő befolyással van a lelki állapotunkra is, sokan vannak nyomott hangulatban.

Mivel a hó az ország déli részén sokkal később esik le, mint északon – pl. ma – okt. 25.én északon már fehér a táj – a táj sokkal szürkébb és nem egyszer fénytelenebb is, mint északon. Az elmúlt évben, 2019-2020 telén Helsinkiben gyakorlatilag nem volt hó. Rengeteget esett az eső és személy szerint sajnáltam a gyerekeket, akik az esőben és sárban élték át a normális körülmények között szép téli hónapokat. Nem lehetett szánkózni, síelni, természetes jégen korcsolyázni. A téli sportok Finnországban azért is fontosak mivel az időjárás nem befolyásolja a friss levegőn való tartózkodást. Az óvodások is kimennek minden nap több órára is teljesen függetlenül az időjárástól.

Nyári és téli idő

Egy kis történelem

Az un. nyári időt először Németországban vezették be az első világháború idején. Akkor azt gondolták, hogy mivel nyári reggeleken világosabb van, az óra átállításával energiát lehet spórolni. A nyári időt minden háborút viselő országban bevezették. Ez azonban csak átmenetileg volt érvényben és a háború után megszüntették az órák átállítását.  Az 1970-es években az olajkrízis volt az oka annak, hogy újra bevezették a nyári időt, spórolási céllal.  Ez – annak ellenére, hogy megszűnt az olajkrízis –   végleges maradt. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy 20121-ben vége lesz az órák állítgatásának.

Van-e az óra átállításának jelentőségé Finnországban ?

Nálunk északon az órák átállításától teljesen függetlenül nyáron világos van és télen sötét, így a nyári-téli időnek kevés a jelentőségé. Finnország inkább szolidaritási meggondolások alapján követi az európai országokat. Időnként felmerül az a kérdés is, hogy jobb lenne-e ha Finnország is a közép-európai időzónát követné. Erről nincs döntés, Finnország továbbra is a kelet-európai időzóna idejét követi.

Az órákat Finnországban először 1942-ben április 3.-án – a II. Világháború idején – állították át nyári időre, azaz egy órával előbbre.  Október 4.-én tértek át a téli időre. A háború után megszűnt ez a gyakorlat, de 1981 után ismét elkezdődött az órák állítgatása, mely idén is érvényes. Az órákat 2020 október 25.-én hajnali 4 órakor állítottuk egy órával a nyár felé-= visszafelé. Ez most az un. téli idö ami egészen 2021 március 28.-ig tart majd.

Megszűnik-e az un. nyári és téli idő ?

Az Európai Unió komissziója javasolta, hogy az Unió tagországai szüntessék meg a nyári és téli idő használatát és döntsenek egyik vagy másik állandó használatáról.  Hogy melyik idő legyen állandó használatban annak eldöntésére a tagországok szabad kezet kaptak. A tervek szerint 2021-ben az uniós országokban megszűnik az órák állítgatása.

Finnországban elindult egy fontolgatás arról, hogy melyik időre esik a választás. Többen is részt vettek a vitában. Timo Partonen professzor és Eero Lantto kutató a téli idő mellett teszik le a voksot. Véleményük szerint az állandó nyári idönek egész Észak-Európában több hátránya van, mint előnye.

Finnország a téli vagy a nyári időt pártolja-e?    

A téli idő mellett:

A fent említett kutatók így érvelnek: Finnországban egész évben több a fény délután a délelőtthöz viszonyítva. Ha nálunk állandóan un, nyári idő lenne, október végétöl március végéig a jelenleginél sötétebbek lennének a reggelek. Megváltozna az alvás ritmusa, fokozódna a fáradtság és nyomottabb lenne a hangulat.

Ismeretes tény, hogy nyáron többen küszködnek alvási zavarokkal, mit télen. Azt is tudjuk, hogy az emberek nagyobb része későn fekvő és ezek között gyakoribbak az elalvással kapcsolatos nehézségek.

A nyári idő mellett:

Az Állami Testnevelési Tanács (Valtion Liikuntaneuvosto) a nyári időt tartja a mozgás és általában vett fizikális aktivitás szempontjából kedvezőbbnek. Ennek oka, hogy a nyári idő idején hosszabbak a világos esték, melyek a dolgozóknak több lehetőséget biztosítanak a mozgásra és a friss levegőn való tartózkodásra.

Az Esti Hìrlap ( Iltasanomat ) nevű újság 2018-ban megkérdezte olvasóit arról, hogy mi lenne jobb: az állandó nyári vagy téli idő ? A 99 000 szavazó 51 %-a a téli időt választotta, a nyári idő mellett állást foglalók 49 %-van szemben.

Egyenlöre nincs végleges döntés. Erről a finn mondás jut az eszembe: “Kun joku asia pitkittyy, niin se mutkistuu” azaz Ha egy dolog elhúzódik, az bonyolódik.

Finnország nem dönthet maga, a döntést az Európai Unió direktívája diktálja.

Nyári-téli idő az Európai Unión kívüli országokban

Kanadában, az Egyesült államokban és Ausztráliában a tagállamok maguk döntenek arról, hogy legyen-e óraállítgatás. Ezt a nyugati államokban bevett gyakorlatot közel sem minden ország követi. Oroszországban kipróbálták a nyári-téli idöt, jelenleg elnöki döntéssel az állandó téli időt vezették be.

A legtöbb ázsiai országban a kétféle idő ismeretlen fogalom.

A rövid napokhoz – kaamos – füzödö egészségügyi problémákról

Mindnyájunk elött ismeretes tény, hogy a téli időszak sötétsége több problémával jár. Ilyenek az alvási zavarok és a depresszió. Az utóbbinak finn neve is van: kaamosmasennus.

Mit jelent a kaamosmasennus ?

Kaamos depresszió ?

Harri Laurenin pszichológus foglalkozott a kérdéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a téli idö okozta tényleges depresszió – masennus – ritka betegség – szerencsére.

Ezzel szemben a téli hónapokban előforduló levertség / csüggedtség  – alakuuloisuus – viszonylag gyakori és ezt az állapotot  köznyelven sokan   depressziónak nevezik. Ez nem tekinthető a szó szorosan vett értelmében betegségnek. Ilyenkor sokan szívesen esznek édességeket – gyakran felszednek több kilót is – többet alszanak, a legszívesebben díványon heverészve töltenék   idejüket és szinte semmi sem érdekli őket.

A levertségnek kapcsolata van azzal is, hogy ősszel általában fokozódik a munka üteme, több a kihívás és nagyobb a dolgozók terhelése. Sokan nem veszik ezt figyelembe és a fokozott munkatempó által előidézett fáradtságot és levertséget depressziónak tekintik. A finneknek kb. 10-30 %-a szenved az október- novemberi hónapokban a sötét évszak okozta panaszoktól, melyek csökkennek a több napfény idején február-márciusban és eltűnnek legkésőbb a nyár elején.

Mi az orvossága a télI levertségnek?

A legjobb tanácsokat Dr. Risto Laitila adja: mozogjunk sokat a természetben, friss levegőn. Aki nagyon betegnek érzi magát keressen fel egy pszichoterápiás rendelést.

De van még más segítség is és ez a fény! A fényt az erős lámpák adják .

Ezek az un. fényterápiás lámpák pótolják a napsugarak adta fényt. Sötét reggelenként használva helyettesítik a reggeli napfényt. Így a lámpák elősegítik a megszokott napi ritmus megtartását.

Az erős fényű lámpák használatát Anu-Katriina Pesonen professzor vizsgálta. Szerinte a legjobb hatást akkor érjük el, ha a lámpát reggel használjuk. Dél után már nincs sok értelme az ilyen lámpák használatának. Alapszabálynak vehető, hogy a 10 000 lux erősségű lámpát használjuk fél óráig, az 5 000 lux erősségűt egy óra hosszat és az 5 000 luxosat két órán át. Az ilyen lámpáktól kb. 1 m távolságban kell lenni.

A hótakaró sokat segít, mivel a fehér szín világosabbá teszi a rövid napokat. Sajnos a klímaváltozás azt hozta magával, hogy az ország déli részét egyre későbben fedi hó és a havas időszak egyre rövidebb lett. Míg az ország északi részén már októberben is fehér a táj, a déli országrészen még az un. „fekete karácsony „ azaz a hótakaró hiánya még karácsonykor is egyre gyakoribb lett.

Kedves Olvasók!

Finnországban elkerülhetetlen a sötét évszak, de ez nem jelent teljes sötétséget. Többféle módja is van annak, hogy megszokjuk ezt a helyzetet. És az biztos, hogy könnyebb megszokni, mint megszökni.

Judit Mäkinen

Forrás :

Közeledik a Kaamos !

 

Kedves Olvasók !

Négy évvel ezelött írtam a finnül kaamos nevü idöszakról. Ez a finn szó jelenti a rövid napokhoz tartozó idöszakot , amit a finn  – magyar szótár többek között ”sarki éjszaka ” névvel jelöl meg. Ez az a szakasza az évnek, melyben a nap nem emelkedik a horizont fölé. A föld mindkét sarki pólusához közel esö területein lehet észlelni, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz annál hamarabb kezdödik és annál tovább tart ez az idöszak.

Finnország legészakibb részén Utsjokiban  a kaamos november 26.-án kezdödik és 52 napig tart. A napot majd január közepén lehet ujra látni, január 16.-án.  Ez azonban a sajnos elterjedt felfogás szerint nem jelent teljes sötétséget. A  kaamos színe a kék, sejtelmes kék, melyet a hó még sejtelmesebbé tesz

Joulukuu (2)

Kaamos Espooban

Négy évvel ezelött írt  ”kaamos-levelem”   most is aktuális, itt olvasható :  https://finnorszagilevelek.com/2014/11/17/123-level-kaamos/.

A kaamos idején fényt a  telihold, a hótakaró és az északi fény táncoló színei adják. Ilyenkor a Lappföldön titokzatos mesés hangulat van , ez a túristákat is vonzza.

Northern-lights-village-2-850x478

Èszaki fény falva / Northern Lights willage .Inari Saariselkä

 

Az ország déli részein ilyen kaamos nem észlelhetö, de a rövid napok a felhös,  borult égbolt és az esö sok emberre itt is ugyanolyan hatassal van, mint északabbra a kaamos. Itt  jegyezném meg, hogy azok akik a tényleges kaamos területen élnek nem panaszkodnak annyit a  sötétségre, mint azok akik az ”igazi” kamosról nem sokat tudnak. Ennek talán egyik oka az, hogy a kaamosra jellemzö kék fény és a hótakaró hiánya az ország déli részein a napokat sötétebbé teszi.

Hogy konkrétan milyen rövidek a napok arról egy pár adat :

Ma – nov. 11.-  amikor ezeket a sorokat írom  Helsinkiben a nap 8.20-kor kelt fel (de nem süt, felhös az idö , a napot nem látni ) és 16.15-kor nyugszik. Utsjokiban ma a nap 9.22-kor kelt fel és 14.29-kor nyugszik.

December 20.-án így néz ki majd a helyzet : Helsinkiben a napkelte 9.42-kor és a napnyugta 15.22-kor lesz. Utsjokiban kaamos uralkodik, a nap nem kel fel, így nem is nyugszik.

Hogy mi mindent lehet tenni a kaamos deprimáló hatásának kiküszöbölésére/ csökkentésére  arról fent jelzett régebbi levelemben részletesen lehet olvasni.

Kedves Olvasók !

Finnországot a legtöbben csak az un. ezer tóról és a sötétségröl ismerik. Ezek közül egyik sem felel meg a valóságnak, sokezer tó van és soha nincs teljesen sötét. Leveleimmel arra igyekszem, hogy tárgyiloagos ismeretek xsegítségével hozzam Önäökhöz közelebb az igazi Finnországot. Ha Önök közül valaki több képet is szívesen nézne, szeretettel ajánlom ezt az oldalt és annak gyönyörü képeit.  https://www.inarisaariselka.fi/companies/northernlights-village-saariselka/

 

Judit Mäkinen

Vége van a kaamos-nak !

Kedves Olvasók !

Örömmel írom, hogy hosszabbodnak a napok és a mai nappal vége van a kaamos-nak nevezett napmentes idöszaknak Észak-Finnországban !

kaamos_etu_171JH_503_uu

Utsjokiban ma, 2016 január 17.-én délelött  11.52.-kor elöször kel fel a nap a horizont fölé azután, hogy tavaly  november 25.-én nyugovóra tért.  Körülbelül egy óra hosszat lesz látható. Ez azonban még közel sem jelent meleg tavaszt, a meteorologiai intézet szerint a hömérséklet ma északon minusz 25- minusz 35 fok között lesz. Gyakorlatilag ez egy mélyhütö hömérsékletét jelenti, azaz többet, mert  a háztartási mélyhütökben kb. minusz 22 C a hömérséklet.

Nálunk Helsinkiben ma reggel csak minusz 11 C fok volt.

Ha Önök közül valaki a kaamos-nak nevezett évszakról többet is olvasna nézzen be ide: https://finnorszagilevelek.com/2014/11/17/123-level-kaamos/

Judit Mäkinen

A kép forrása: http://www.iltalehti.fi/uutiset/2016011720971445_uu.shtml