Közelgö Húsvét 229.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Közeledik a Húsvét , ami  azért is érdekes ünnep Finnországban, mivel egyesíti a pogány és keresztény szokásokat. A pogányoknál a tavasz a varázslatok idejét jelentette, melyhez a boszorkányok természetszerüen hozzátartoztak. Mai levelem a húsvéti szokások egy részére világít rá.

A holnapi nap, azaz március 25.-e Vasárnap  két szempontból is fontos nap.

Holnap hajnalban állítjuk át az órákat az un.

Nyári idöszámítás-

ra, azaz egy órával elöbbre. Sokan nem tudják, hogy az órát elöre vagy hátra kell-e állítani, erre van egy nagyon jó emlékeztetö. Az órát mindíg a nyár felé állítjuk.

Ha a nyár elöttünk van, az órát elöre állítjuk és összel, amikor a nyár mögöttünk van az órat egy órával hátrább állítjuk.

1641670_

Irány a nyár ! Laura Virtanen képe

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Finnország Magyarországhoz viszonyítva egy órával elöbbre van, mivel az ország a keleteurópai zónába esik, mint pl. Görögország. De vajon ki gondol arra, hogy finnországi  és dél-afrikai idö  között nincs különbség .

A másik dolog ami jelentössé teszi ezt a Vasárnapot az az, hogy ez a húsvét elötti utolsó Vasárnap,  magyarul Virágvasárnap a neve. Finnül

Palmusunnuntai = Pálmavasárnap– nak hívjuk.

Mai bejegyzésemben erröl lesz egy kicsit többet szó. Ez a Vasárnap más néven is ismeretes Finnországban, azaz Virpa- vagy Virposunnuntai néven. Ez a szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethetö vissza, a szokás Kareliából került Finnországba.

Az  ortodox egyházi hagyomány

Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy a Nagyhét elötti Vasárnap a fiatalok korán felkeltek és feldíszített füzfaágakkal  meglegyintették a még alvó családtagokat miközben a helyzetnek megfelelö versikét mondtak. Ezt nevezték virpominen-nek, mely az orthodox egyház húsvéti szertartásaihoz is hozzátartozott – és a mai napig is hozzátartozik. A pap megáldja a feldíszített, barkás füzfaágakat és azokat szétosztják a szertartáson résztvevök között. Virágvasárnap az orthodox egyház virágokkal diszített ágakat szentel meg és azokat elosztják a szertartáson résztvevök között. A  megszentelt ágak lengetésének a régiek a rosszat elüzö hatást tulajdonítottak.

Mivel  Finnországban húsvét idején még tél van, az egyetlen élö ág vagy a szobában kihajtatott nyírfagaly vagy pedig a barkás füzfavesszö volt.

A virágokkal díszitett ág neve: virpomisvitsa.

IMG_20170405_151653_570_virpomisvitsat

 

A virágok nem élö virágok, hanem kreppapírból barkácsolt színes virágok. Ezeket az orthodox egyházközségekben már jóval Virágvasárnap elött barkácsolják  az egyházközség tagjai.  Nagyon szép virágok születnek így és az idösebbek tanítják meg a fiatalokat is ilyen virágok készítésére . Így megy a hagyomány tovább generációról generációra.

IMG_3614

Ez a kép Tampereben készült, az ottani virág- barkácsólókat mutatja. A fényképész: Marja Hattunen .

A szokás  gyökerei a második évszázadra vezethetök vissza emlékezve arra, hogy Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe  és a Megváltót  pálmaágakat lengetve várták az emberek . Az északi országokban pálaágak helyett a legelsö tavaszi ágakat, a barkás füzfaágakat használták és a mai napig is használják  erre a célra. Az ágak lehetöleg háromágúak legyenek emlékeztetve ezzel a Szentháromságra. A kétfelé ágazó vesszök Krisztus két vonására az emberire és az istenire emlékeztetik a hívöket.

Amikor a megszentelt virágos ággal meglegyintenek valakit akkor egy kis verset is mondanak hozzá. A versnek többféle változata van. Az egyházi vers szövege ilyen : ”Virvon varvon vitsasella, tällä pajun oksasella Herramme Jeesuksen Kristuksen Jerusalemiin ratsastamisen muistoksi. Jumala sinua siunatkoon.” . A szöveg megemlíti, hogy a szokás a jeruzsálemi bevonulást idézi és Isten áldását is kéri.

Az ortodox egyház tagjai általában csak a családtagokat a  keresztszülöket vagy az egyházközség tagjait üdvözlik így . A szokáshoz nem tartozik a jelmezes öltözék  vagy a házról- házra járás.

A modern idökben

elterjedt azonban, hogy a gyerekek házról házra járnak , ha a verssel egészséget kívánnak akkor a díszes ágat oda-adják a ház népének és valamit kapnak helyette, újabban általában csokoládét, esetleg egy kis pénzt, régebben festett tojást kaptak. Az elmondott versike általában így hangzik : “Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

virvon9-1024x611

Virvon,varvon……

 

Ezek a gyerekek legtöbbször boszorkánynak öltöznek, ami összefügg azzal a régi , pogány hittel, hogy húsvet táján repdesnek a boszorkányok, akik mindenkinek csak rosszat akarnak.

A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva. Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.

 

boszi

Húsvéti boszorkány

Finnül a boszorkány neve  : trulli. A  szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugatfinnországban: rulli.
A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

A jövö hét már közvetlen a húsvét elötti,

Nagyhét  azaz finnül Piinaviikko = Kínszenvedés hete

vagy ismert Hiljainen viikko = Csendes hét néven is.
A finn nyelvben a

Nagyhét hétköznapjai – nak külön nevük van, ezek a következök:
 Malkamaanantai a  Nagyhét Hétföjének neve

Malk , mai néven inkább hirsi vastag fát jelent, gerendát. Jézust, a büntetlent bünökkel vádolták azaz a vádlók látták a szálkát más szemében, de nem látták a gerendát a sajátjukban. A finn szónak van egy olyan magyarázata is, hogy ”Jeesusta malkattiin ” azaz csipkelödve, gúnyosan beszéltek hozzá a keresztúton.

Tikkutiistai  a nagyhét keddjének finn neve

Tikku finnül szálkát vagy vékony faágat is jelenthet. A régiek ezen a napon hasítottak  vékony forgácsokat alágyujtósnak,  amikkel a kányhákban a tüzet gyorsan meg lehetett gyujtani. A hiedelem szerint ezen a napon faragott alágyujtóshoz különös szerencse is társul.

Kellokeskiviikko  a nagyhét szerdájának finn neve

A  ”kello” szó finnül nemcsak órát, hanem harangot és kolompot is jelent. Ezen a napon tették fel a gazdák a tehenek nyakára a kolompot a hosszú tél után és gyakran ilyenkor engedték ki az állatokat elöször az istállóból a téli , istállói” fogság” után  a szabadba.

Kiirastorstai = Tisztítócsütörtök, a nagyhét csütörtökjének neve
Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová, lehetöleg mélyen az erdőbe. Kiirastorstai napján tűzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyűlt szemetet és azt égő, kátrányos fáklyával a kézben, körbehúzták az udvaron.

kiira

A fenti képet Samuli Paulaharju készítette az 1910-es években. Kaisa Takalo húzza a kiira-t az udvaron Paavola-ban, Forssa városában.

Ezzel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz, azaz purgatórium finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztitó csütörtököt jelent.

Nagypéntek neve finnül: Pitkäperjantai = Hosszúpéntek
Nagypéntek, a protestáns, egyházi világ legnagyobb ünnepnapja, itt munkaszüneti nap. Az üzletek zárva lesznek, elcsendesül a forgalom. Mivel az év ezen időszaka a legjobb síszezon az ország északi részein, sokan síznek, azaz szabadságon vannak, hiszen mivel a hétfő is ünnepnap, egy pár nap hozzátételével már majdnem egy héten át lehet élvezni a finn tél legjobb oldalát, azaz hosszú és világos napokat, remek sílesiklópályákat és gondozott – géppel előre kitaposott – sífutásra alkalmas pályákat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az iskolákban Nagypéntektől húsvét keddig van tanítási szünet.

Lankalauantai  a nagyszombat finn neve

Ez a nap neve arra vezethetö vissza,  hogy ilyenkor mosták és festették a télen font fonalakat. Lanka = fonal finnül.

Sukkasunnuntai – húsvét Vasárnap

A név szószerinti fordítása : zoknivasárnap. Ennek a szónak két magyarázata is ismert, az egyik szerint csendesen viselkedünk, zokniban vagyuink . A másik magyarázat azt mondja, hogy úgy ünneplünk, hogy táncolás közben még a zoknik is lerepülnek a lábunkról . A régiek ezen a napon  ünneplöbe öltöztek és mezítláb mentek táncolni napfelkeltekor. Húsvéti tojásokat ettek- a tojás ugye a termékenység szimbóluma – tánccal és  mindenféle játékkal ünnepelték a húsvétot. A tojás, egyben  mint az új élet szimboluma is  Krisztus feltámadását is jelképezte.

Mint említettem a finn húsvét tradiciói kevertek, a pogány és a keresztény világ hagyományai  keverednek ilyenkor.  A pogány világ egyik , ma is élö hagyománya a

Pääsiäisvalkea-t vagy pääsiäskokot / Húsvéti máglyák gyujtása

Ez a szokás föleg Finnország Pohjanmaa nevü északnyugati részén terjedt el. Az óriási máglyákat lankalauantai/nagyszombat – on gyujtják meg. A máglya fekete, csipös füstje elkergeti az ilyentájt repdesö boszorkányokat.

33759844780_1b0c01bda0_o

Húsvéti máglya

A tüzet a környék lakosai nagy számban figyelik , ha 200-al több személyt várnak a tüzhöz akkor rendörségi engedélyre és esetleges veszélyre számítva menekülési tervezetre is szükség van.

Kedves Olvasók !

Mai soraimat zárva  kívánok Mindnyájuknak békés és napsugaras közelgö húsvéti ünnepeket.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Suomi 100 – 195.levél – Közeleg a Húsvét !

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mivel közeleg a Húsvét mai levelemben a finnországi húsvéti szokásokkal foglalkozunk.

Húsvét / Pääsiäinen

Húsvét finnül Pääsiäinen (kiejtés: peezieinén) a neve. A szó arra utal, hogy vége van a hosszú böjtnek. Mai levelemben a húsvéti idöszakhoz kapcsolódó  finnországi  eseményekröl lehet egy kicsit megtudni.

Templomi hangversenyek húsvét idején

Finnországban általános szokás, hogy a templomokban  hangversenyeket is rendeznek . A  legtöbb templomnak nagyon jó az akusztikája és a hangversenyek  sokkal több embert vonzzanak a templomokba, mint az istentiszteletek. Az egyik leggyakrabban elöadott kórusmü húsvétkor

J.S.Bach Johannes passio-ja , idén Helsinki Lauttasaari nevü városrészének templomában a Dominante kórus énekli,  Lohja város zenekara kíséri az éneklöket.

Dominate kuoro

Dominante kórus

A Dominante  kórust 1975-ben alapították, eredetileg  a müegyetemisták kamarakórusa volt. Jelenleg több mint 60 tagja van és ezek legnagyobb része az Aalto egyetemen tanult vagy jelenleg is ottani diák.

Nagycsütörtökön hallhatjuk Helsinkiben a Johannes templomban

 J.S.Bach Matteus passióját .

A résztvevö kórusok a Suomen Laulu, a CandoMini és a Kannelkellot  nevü gyermekkórusok valamint  a Helsinki konzervatorium fiatal énekesei . Ezek közül a legismertebb a Suomen Laulu nevü kórus, amit 1900-ban alapítottak. A kórus 90. alkalommal lép fel a Johannes templomban.

A zenét a Suomalainen barokkiorkesteri / Finn barokkzenekar szolgáltatja , Paul Hillier angol karmester vezényletével.

gSuomalainenbarokkiWEB

Finnországban a passiokat az eredeti német szöveggel éneklik . Ezek a   hangversenyek nem ingyenesek, hanem ugyanúgy jegyet kell venni, mint bármi más hangversenyre. A jegyhez tartozik  egy  programmfüzet, melyben az eredeti német szöveg mellett a szöveg finn fordítása olvasható, így könnyen követhetö a mondanivaló. A szereplö énekkarok jó része amatör alapon müködik, de a szólisták hivatásos zenészek és nemegyszer nemzetközi színvonalat képviselnek. A teljes passiót adják elö, nem egy félórás hangversenyröl van szó, pl. a Matteus passio 3,5 óráig tart. Sok családban a passio-  hangversenyen való részvétel családi tradició, évek-évtizedek óta minden húsvét ezzel kezdödik. Ilyen hangversenyen sajátos hangulat van, ünnepélyes és egyben meghitt, azokat is vonzza akik nem vallásosak.

Húsvéti körmenet rendezése protestáns országban nem szokás, a Helsinkiben levö két katolikus templom egyike rendez kisméretü körmenetet.  Ugyancsak ismeretlen itt a húsvéthétföi locsolás is.

Húsvéti máglyák ( Pääsiäisvalkeat)

 Finnország északnyugati részén – Pohjanmaa – a mai napig szokás húsvétkor, azaz Nagyszombaton este máglyákat gyújtani, hasonlókat azokhoz, melyeket a nyár közepén, azaz Juhannuskor (Szt.Iván-éj) is égetnek. Ezeknek régen az volt a szerepük, hogy elijesszék a húsvétkor repdeső boszorkányokat.

A boszorkányok főleg azzal foglalkoztak, hogy megrontsák a háziállatokat. Ilyenkor a boszorkányok besurrantak az istállókba, kis bőrdarabokat vágtak ki az állatokból, megperzselték a juhok szőrét,  rengeteg kárt okoztak. Hogyelijesszék a boszorkányokat a húsvéti máglyákban  általában olyan anyagokat égettek, amik erős füstöt eredményeztek. A füst nemcsak megijesztette a boszorkányokat hanem elvágta az útjukat is a levegőben. Sok helyen égettek szalmát is, ez jó termést ígért az elkövetkezendő nyárra.

Manapság a húsvéti máglya csak a gyerekek szórakoztatásának egy formája, a máglya körül lehet táncolni, énekelni, játszani. Ilyenkor, húsvét táján sokszor van telihold és az érzékenyebb gyerekek hallani vélik a levegőben repülő boszorkányok szoknyájának suhogását is

Húsvéti színek a még télies Finnországban

Függetlenül attól, hogy mikor van húsvét –  márciusban vagy áprilisban – Finnországban még nincs virágzó tavasz húsvét idején. Aimkor ezeket a sorokat írom- április elején- a hó csak az ország déli partvidékén és Ahvenanmaa szigetvilágában olvadt el. Itt is éjszakai fagyok vannak és havazásra akár mikor lehet még számítani. Az alábbi kép az én kis kertemben készült 2017 április elsején. A tavaszt váró galamb megérkezett délröl és vele érkezett kb. 10 cm friss hó is.

Szerencsére ez a hó elolvadt nálunk , de a fenti térképen a hóréteg vastagsága látszik cm.-ben 2017 április 3.-án . A tavakat egyenlöre még erös jégpáncél fedi.

Színt a húsvétba a Virágvasárnapi szokás- virpominen– jelenti.

Ez egy régi szokás, egy régebbi levelemben írtam róla így :

A szent ágak lengetésének a régiek a rosszat elûzõ hatást tulajdonítottak. Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy Virágvasárnapkor  a fiatalok korán felkeltek és feldíszített fûzfaágakkal meglegyintették a még alvó családtagokat miközben egy, a helyzetnek megfelelõ versikét mondtak. A települések fiataljainak szokása volt, hogy Virágvasárnap házról házra járva kívántak jó egészséget és jó termést az elkövetkezendõ évre. Feldíszített, barkás füzfaágakat vittek magukkal, melyek emlékül a meglátogatottaknál maradtak

A kapott barka- ágaknak jó hatást tulajdonítottak, azokat szokás volt megõrizni lehetõleg látható helyen, pl. az ortodox vallású családoknál a kis, házi ikon-oltárral kapcsolatosan.
Vidéki gazdaságokban ezekkel a virpa- ágakkal a gazdasszonyok a teheneket és a birkákat legyintették meg, a versben elõforduló egészség szóval egyben jó tejhozamot és termékenységet kívántak az állatoknak – és ezzel hasznot maguknak. Az ágakat az istállóban vagy az akolban jó helyre eltették és tavasszal, amikor elõször hajtották ki az állatokat az új legelõre, ezekkel legyintett a pásztor az ajtón a legelõre kimenõ állatok felé.
A fûzfaágakat régen színes rongycsíkokkal díszítették, újabban már színes tollak lebegnek ezeken az ágakon.

Oksat

A II. világháború után – amikor tömegesen érkeztek az elvesztett kareliai területekrõl az evakuáltak Finnországba – a virpominen szokása velük együtt  az egész országban elterjedt. Idõvel természetesen változott a virpominen formája, manapság boszorkányoknak – akik ugye gyakran repdesnek seprûnyélen húsvét táján az égen – öltözött gyerekek járják a szomszédságot, feldíszített fûzfaágakkal, minden jót kívánva.

Ha kinyitják, nekik az ajtót elmondják a virpominen-hez tartozó versikét, meglegyintik az így megtiszteltet, akitõl ajándékot kapnak; csokoládét, színes tojást vagy esetleg egy kis pénzt is

Sokféle formája ismeretes a verses köszöntõnek. A régebben hosszabb versike manapság egy mondatos lett és így szól:
Virvon varvon tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövõre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.
A virpominen a finn ortodox egyház húsvéti szertartásának mind a mai napig szerves része. A pap megáldja a barkás fûzfaágakat és szétosztja azokat a szertartáson résztvevõk között. Ezeket szokás  kreppapírból készült virágokkal díszíteni. Az alábbi képen a Helsinki Uszpenszkij katedrálisban megáldott ágak láthatók.

virpovitsat_siunattavana_.2ca70994-a862-48af-8ff7-ba03495663c6-w_960

Uszpenszkij katedralis, Helsinki

Szokás még egy kis fü ültetése is – cserépbe vagy tálba . A fü –  finnül rairuoho a neve – magját kis zacskókban árulják, kb. 5 nap alatt hajt ki a szobában. A friss zöld szín a közelgö tavaszba vetett reményt is sugározza. Gyerekek az óvodákban is ültetnek magot és nagy érdeklödessel követik a csirák megjelenését .

A  zöld fü az asztalt is díszítheti, ha nem cserépbe hanem valamilyen szép edénybe, esetleg talpas pohárba ültetjük. Nemcsak fümagot ültetnek ilyenkor, hanem a szintén gyorsan csírázó árpamagokat is.

A sok húsvéti édesség és sütemény mellett az egyik legkedveltebb a

Fazer gyár Mignon Csokoládétojás

feltételezem, hogy Önök között többen is vannak azok, akik ismerik a finn Fazer gyár csokoládéit. Nos,  ez a gyár 1896 óta készít húsvétra igazi tojáshéjba töltött csokoládét. A Mignon tojások készítése azóta is tart és egyike a legfínomabb édességeknek- az üzletekben hamar elfogy. 

karkkimignon201016ep_ah

Mignon csokoládétojás

 Évente kb. 1,5 millió darab csokoládétojás készül kézi munkával..  A gyártás a  Laitila-ban levö tyúktenyészetben kezdödik, ahol kiválogatják a mefelelö nagyságú és minöségü tojáokat. Ezeket a Kaarina-ba – Turkuhoz közdel- a DAVA Foods Finland gyárába küldik, ahol kifújják öket, a kifújt tojásokat kimossák, fertötlenítik és megszárítják. Ezek a müveletek már az elözö év novemberében elkezdödnek és 3-4 hónapig tartanak. A tojásokat csapokról  töltik meg  egy mandula- mogyoró – nugát- csokoládémasszával . Ez nagy pontosságot kívánó kézimunka, mivel minden tojásban pontosan 52 gramm csokoládémassza van. Ez a massza laktóz és gluténmentes. A masszát egy hütöalagútban keményítik meg . A töltés helyét cukormasszával zárják le.

Hogy hogyan lehet a legkönnyebben kinyitni egy ilyen tojást, az itt látható : https://www.instagram.com/p/mzxbkKRe_0/

Négy tojás ára 7.10 euro- nem olcsó mulatság ! De csak egyszer egy évben kaphatók ezek a tojások.

Kedves Olvasók !

A közelgö húsvétra a legjobbakat kívánva zárom mai levelemet.

Judit Mäkinen

134. levél – Március II. – Húsvét elött 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

134. levél – Március II.Húsvét elött – 2015 március 27

Kedves Olvasók!
Mai levelem a közelgö húsvéttal kapcsolatos.

Mikor van Húsvét?
Míg a legtöbb ünnepnek meghatározott napja van, Húsvét változó ünnep. Hogy mikor van Húsvét azt a Kr.utáni 325. évben a Nikeában tartott egyháztanácsi ülés döntötte el így: Húsvét a tavaszi napéjegyenlöség utáni elsö teliholdat követö Vasárnap ünnepe.
Ez március 22 és április 26 közé esik, a legtöbbször április valamelyik napjára.
A húsvéthoz nálunk sok, régi orosz szokás is kapcsolódik, hiszen Finnország 1809-1917 között Oroszország része volt. Ezen kívül az orthodox vallás itt az evengélikus mellett un. államvallás is.
A szokások nemcsak a szertartásokban érvényesülnek, hanem sok minden másban is, pl. a húsvéti édességek között több régi, hagyományos orosz étel is van, ilyenek pl. a pasha és a gulitsa.

Pääsiäinen (kiejtés peezieinén) finnül a Húsvét neve.
Egy kis finn nyelvlecke: päästä = szónak több jelentése is van, többek között megszabadulni vmitöl, túl lenni vmin, kikerülni vmiböl. Ebben az összefüggésben a Húsvét elötti böjttöl való megszabadulást, a böjt végét jelenti.
Pääsiäinen keresztény, egyházi ünnep. Ez az az ünnep amihez a legnagyobb ünnepkör kapcsolódik, az elötte levö 40 napos böjt, a nagyhét és a többnapos ünneplés. A látható ünneplés egy héttel elöbb Virágvasárnappal kezdödik, ezt finnül
Palmusunnuntai ( pálmavasárnap)- nak hívják.
Virágvasárnap = Palmusunnutai = Pálmavasárnap az a nap, amikor a Biblia szerint Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe és a nép pálmaleveleket lengetett elötte az út mentén.
Finnországban húsvét idején még tél van, az egyetlen élö ág vagy a szobában kihajtatott nyírfagaly vagy pedig a barkás füzfavesszö. Oroszul a füzfa = vérba és az orosz idökböl ezt a vasárnapot finnül virpa- vagy virposunnuntai néven is ismerjük.

Ide vezethetö vissza az un. Virpominen szokása.
A megszentelt ágak lengetésének a régiek a rosszat elüzö hatást tulajdonítottak. Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy a Nagyhét elötti Vasárnap a fiatalok korán felkeltek és feldíszített füzfaágakkal meglegyintették a még alvó családtagokat miközben a helyzetnek megfelelö versikét mondtak. Ezt nevezték virpominen-nek, mely az orthodox egyház húsvéti szertartásaihoz is hozzátartozott – és a mai napig is hozzátartozik. A pap megáldja a feldíszített, barkás füzfaágakat és azokat szétosztják a szertartáson résztvevök között. Az alábbi képen Skandinávia legnagyobb orthodox katedralisa a Helsinkiben levö Uszpenszkij katedrális látható.

250px-Catedral_Uspenski,_Helsinki,_Finlandia,_2012-08-14,_DD_03 (1)

Sokféle formája ismeretes a verses köszöntönek. A régebben hosszabb versike manapság legtöbbször egy mondatos lett és így szól:
“Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

A települések fiataljainak szokása volt, hogy Virágvasárnap házról házra járva kívántak jó egészséget és jó termést az elkövetkezendö évre. Feldíszített, barkás füzfaágakat vittek magukkal, melyek a meglátogatottaknál maradtak. A Nagyhét elteltével – amikor vége lett a böjtnek – visszamentek azokhoz a házakhoz ahol jártak és ilyenkor tojást vagy más élelmiszert, eseteleg egy jó ebédet kaptak a virpominen – ért cserébe.
A kapott, díszes ágakat szokás volt megörizni lehetöleg látható helyen, pl. az orthodox vallású családoknál a kis, házi ikon-oltárral kapcsolatosan.
Vidéki gazdaságokban ezekkel a virpa- ágakkal a gazdasszonyok a teheneket és a birkákat is meglegyintették , az egyidejüleg elmondott versben elöforduló ”egészség” szóval egyben jó tejhozamot és termékenységet kívántak az állatoknak – és hasznot maguknak. Az ágakat az istállóban vagy az akolban egy biztos helyre tették, hogy véletlenül se egyék meg azokat az állatok és tavasszal, amikor elöször hajtották ki az állatokat az új legelöre, ezekkel legyintett a pásztor az ajtón a legelöre kimenö állatok felé.
A II. világháború után – amikor tömegesen érkeztek az elvesztett karéliai területekröl az evakuáltak Finnországba – ez a szokás az egész országban elterjedt. Idövel természetesen változott a virpominen formája, manapság boszorkányoknak – akik ugye gyakran repdesnek seprünyélen húsvét táján az égen – öltözött gyerekek járják a szomszédságot, feldíszített füzfaágakkal, minden jót kívánva. A füzfaágakat régen színes rongycsíkokkal díszítették, újabban már színes tollak lebegnek ezeken az ágakon.
Az alábbi képen egy otthon barkácsolt csokor látható, ezeket viszik magukkal a család gyerekei ha Virágvasárnap meglátogatják a szomszédokat.

virpomisoksia2

Ha kinyitják nekik az ajtót elmondják a virpominen-hez tartozó versikét, meglegyintik az így megtiszteltet, akitöl ajándékot kapnak, csokoládét, színes tojást vagy esetleg egy kis pénzt is. A kis ajándékot a régi szokásoktól eltéröen nem egy hét múlva, hanem azonnal kapják.
Nem mindenki nézi jó szemmel a mostani virpominen-t. Vannak olyanok, akik a becsengetést zaklatásnak veszik, a gyerekek megjelenését és az adandó, semmitmondó, kis ajándékot a kéregetés modern formájának tartják. A társadalom tagjainak többsége azonban örömmel fogadja a csillogószemü gyerekeket és örömmel várja az érkezésüket.

671048

olvasásának folytatása