Finnországi levelek 165. Finnországi múzeumok III.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra  

165.levél  Finnországi múzeumok III.                            2016 május 6.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a múzeum-témát és most elsösorban  a természettel foglalkozó múzeumokról lesz szó. Ezeknek azért is van nagy jelentösége nálunk, mert a finnek kapcsolata a természettel egyike az ittélök legerösebb kapcsolatainak.

A finn ember a természetben keresi és találja meg a nyugalmat és a biztonságot. Követi és  csodálja  a változó évszakok sokrétüségét, a flórát és a faunát.  A finn természet nemcsak zord, az ehetö erdei növények és bogyók a finneket többször is átsegítették a történelem viharos idöszakain. Mert ugye évszázadokon át csak és kizárólag  a  finn természet nyujtotta a mindennapi táplálékot és ezzel a megélhetést is. Nem volt külföldi import, a természetben található anyagokat kellett a lehetö legsokoldalúbban felhasználni.

Visszatérve a múzeumokra,  Helsinkiben az egyik leglátogatottabb múzeum a

Luonnontieteellinen museo/Természetudományi múzeum

Az utcán sétálva a múzeum gyorsan felimerhetö mivel elötte áll Jussi Mäntynen szobrász teljes nagyságú Szarvas nevü szobra

hirvipatsas

A múzeum épülete Helsinki belvárosában 1913-ban készült el V.V.Belevitsch oktatásügyi tanácsos  és Lev Schisko építész  munkájaként azért, hogy itt müködhessen a már 1870-ben alapított orosz fiúiskola az Alexander gimnázium.

355px-Helsingin_Luonnontieteellinen_museo (1)

 A gimnázium nem müködött itt sokáig, mivel Finnország önállóságának elnyerése után az ország területén lévö  orosz ingatlanok finn állami tulajdonná váltak. Az épületben 1818-ben kezdte meg müködését a Finn Kadétiskola. Amikor 1923-ban  ez a tanintézet a város másik részére költözött, az épületben  a Helsinki Egyetem állattudományi intézete kezdte el müködését, neve az 1990-es évek óta Természettudományi múzeum.

A múzeumban a finn természetet sokoldalúan lehet tanulmányozni, nemcsak az állatvilággal , hanem a geologiával  és a növényvilággal  is ismerkedhetnek a látogatók. Az állandó kiállításon kívül változó kiállítások is vannak , a nagy földszinti aulában egy kitömött afrikai elefánt fogadja a látogatókat.

luonnont.museo Elmeri

 A  legújabb természetközpont- melyben Finnország természetével alaposan és közelröl  is lehet ismerkedni- Espoo városának területén van. Ez a központ Helsinkiböl könnyen elérhetö busszal és mivel a múzeum Nuuksio nemzeti parkja mellett van a látogató  egyben a parkban is sétálhat.

Finnország természetközpontja Haltia / Suomen luontokeskus Haltia

2013-ban nyílt meg, építtetöi között megtaláljuk Espoo városa mellett Az Erdöügyi Igazgatóságot / Metsähallitus –t és a   közeli járásokat. A modern épületet Rainer Mahlamäki ( 1956-  )  építész tervezte, létrejöttét a Jane és Aatos Erko alapítvány egymillió euróval támogatta.

kalenteri-haltia-ulkoa

A központ bemutatja Finnország 37 nemzeti parkját, az állandó kiállítás audiovizuális bemutatója  mind a négy évszakkal megismerteti  a látogatókkal. A változó kiállítások új és új szemszögböl hozzák közelebb a természet csodálatos értékeit.

A Haltia központ látogatottsága egyre nö, 2015-ben 128 300 látogatót számláltak itt. Mivel ez a központ nincs messze Helsinkitöl – kb. 30 km-re van a fövárostól –  és a mellette levö  Nuuksio Nemzeti parkban Finnország sokoldalú természeti vonásait közelröl is lehet tanulmányozni, a központ a túrizmusban is jelentös szerepet játszik. Az 53 km2  területen fekvö  Nemzeti  parkban  tavaly 343 800 látogató járt. A parkban vezetett sétákat is rendeznek megismertetve a látogatókat a finn flóra és fauna jellegzetességeivel.  A Haltia központban kisebb kongresszusok is rendezhetök  és idén az ide kiránduló  iskolások  csoportjai a természettel kapcsolatos oktatáson is részt vesznek.

Nem minden múzeum  nyitott minden látogató elött. Egy ilyen múzeum a Helsinkiben levö

Tojásmúzeum/ Munamuseo

mely csak a kutatók számára elérhetäö. A múzeumot – Museum Oologicum  R.Kreuger –  Ragnar Kreuger (1897-1997) tanácsos alapította , aki gyüjteményét 1960-ban ajándékozta a Helsinki egyetem-nek. Gyüjteménye nemzetközileg is jelentös, mivel ezzel egyszerre megkétszerezödött a  Helsinki  múzeum anyaga . A világ kb. 10 000 madárfajának egyharmadát képviselve a Helsinki múzeumban több mint 3500 tojásokat tartalmazó ”fészek ”  látható.

muna_harvinaiset

Ragnar Kreuger iskolásfiúként kezdett madártojásokat gyüjteni, ez gyakori hobbyja volt akkoriban  a fiataloknak. Idövel innét-onnét magánszemélyektöl vásárolt tojásgyüjteményeket, elöbb csak ittenieket, késöbb a világ minden részéböl származókat. Tojásgyüjteményét több mint ötven éven át gyarapította nemcsak vett, hanem cserélt is tojásokat külföldi gyüjtökkel, akik számos országot képviseltek, ezek között vannak  Ausztrália , India, Gambia, söt Dél-Amerikai országok is.

A múzeum egyik érdekessége a madagaszkári strucc tojása mely feltehetöen  a világ legnagyobb madártojása 40 cm-es átmérövel. Hogy a nagyságáról legyen valami konkrét fogalom is, mellékelten egy adat: 120 tyúktojás férne bele.

huutokauppa muna

A hatalmas gyüjtemény karbantartása egy müvész és preparátor John Grönvall ( 1895-1979) segítségével történt, aki óriási türelemmel és szakértelemmel javította az eltört tojásokat.

Természettudományi múzeumok Finnországban több helyen is vannak, ezek között az egyik legjelentösebb a Kuopioban levö, ahol szintén nagy tojásgyüjtemény várja az érdeklödöket.

Kuopion museo

 

A finnországi múzeumok nemcsak a felnötteket várják.

Helsinki legrégibb köházában – 1757 ben épült-  a Szenátus tér sarkán levö un. Sederholm házban nyílt meg 2012-ben a gyerekeknek szánt múzeum, a neve:

Lasten kaupunki/Gyerekek városa.

sederholmin_talo_lasten_kaupunki_helsingin_kaupungintalo

Ebben a múzeumban a föszerepet a játékok és a játszás viszik. Itt lehet játszani az 1700-as éveket idézö  üzletekben és mühelyekben, ülni az 1930-as évek iskolapadjaiban, ellátogatni a már csak az emlékezetben élö  Nagyik otthonába.

Az idösebben visszaemlékezhetnek saját gyerekkoruk kedvenc játékaira, a babaházakra és falovakra, a rongybabákra és régi, kopott , játékban megviselt  Micimackókra.  A múzeum sok helyröl kapott ajándékokat, ilyenek a régi, felhúzható autók,  motorbiciklik,  kisvasutak. A háború utáni évekre a papirból készült babák és képek emlékeztetnek.

A múzeum gyüjti a régi játékokat, de követi a kor és ezzel a játékok  változását is. Ebbe a múzeumba ingyenes a belépés, a felújított múzeum 2016 május 13.-án nyitja kapuit várva a kis és nagy látogatókat.

Kedves Olvasók !

Finnország múzeumainak témája kimeríthetetlennek látszik, hoszen az országban mintegy ezer múzeum müködik.  Elözö leveleimben említett múzeumokon kívül még

Rengeteg érdekes múzeum

van, ilyenek az Arkkitehtuurimuseo/Építömüvészeti múzeum, Saamelaismuseo Siida/Számi múzeum, Suomen käsityön museo/Finn kézimunkamúzeum, Forum Marinum nevü múzeum Turkuban, vagy a Suomen valokuvataiteen museo/Finn fényképmüvészet múzeuma, Teatterimuseo/Színházmúzeum , Lottamuseo/Lottamúzeum, Arcticum Rovaniemi- ben, Urheilumuseo/Sportmúzeum, Työvänmuseo Verstas / Munkásmúzeum Tampere-ben, Suomen Lasimuseo/Finn üvegmúzeum    stb. stb. stb.

Külön említést érdemelnek azok a múzeumok, melyek Finnország történelméhez és kultúrájához füzödö személyek otthonaiból létrehozott múzeumok. Ilyenek pl. a Sibelius múzeum Ainola, Urho Kekkonen elnök otthona, Pekka Halonen festömüvész otthona Halosenniemi, vagy  Alvar Aalto építész otthona Helsinkiben.

A fenti felsorolással nem törekszem teljességre, hiszen az ilyen levelek kereteiben lehetetlen.

Azzal a reménnyel zárom Finnország múzeumaival foglalkozó leveleim sorát, hogy legalább egyesekben Önök közül  kedves Olvasók felkeltettem az érdeklödést az itteni  múzeumok iránt.

 

Judit Mäkinen

 

Források:

Finnországi levelek 145. Szeptember I.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

145.levél                                                     2015 szeptember 5

Kedves Olvasók!

Mivel nemrég új hónapot kezdtünk, aktuális lett írni arról, hogy mit is jelent a szeptember szó finn neve: syyskuu

Szeptember: syyskuu

A szószerinti fordítás: öszhónap. Ez az ösz elsö hónapja amit syyskesä-nek = ösznyárnak is hivnak. A szeptember eleje változó, egyes években még kimondottan meleg van, de már érezni az ösz leheletét. Reggelente Délfinnországban sincs 10 Celsius  foknál melegebb, a Lappföldön idén már éjszakai fagy is volt.

 A régiek szeptemberben az eget kémlelték és a tejútból próbálták meghatározni az elkövetkezendö tél várható idöjárását.

Ha a tejút keleti vége nem látszik tisztán, hanem inkább fátyolszerü, akkor az ösz vége enyhe de havas lesz, a tiszta idö fagyot jelent, hó nélkül. A tejút legmagasabb pontjának kinézetéböl a tél közepére lehet következtetni, nyugati vége  pedig a tavasz kezdetének idöpontjára adott felvilágosítást. Azok a részek, ahol ködszerüen több csillagot lehetett látni a hóviharokat jelezték.

Az ösz legfontosabb munkái szeptemberben folytak, ilyen volt a termés  felszedése a földböl: krumpli, répa, cékla, stb.

Az öszi szántás Finnországban szeptemberben kezdödött és a szántóföldek árkait is tisztitani kellett (Ugye azt tudják Önök – akik itt jártak,mindenütt észrevehették –  hogy a finn szántóföldek árkosítottak).

A régi közmondás szerint . ”Amit augusztus nem föz meg, azt szeptember nem süti meg” azaz ami nincs kész már augusztusban abból nem lesz semmi szeptemberben (Mitä elokuu ei keitä, sitä syyskuu ei paista) , ha nincs kész az aratás mert  nem érett még a gabona, a talajmenti fagy elviszi a termést.

Szeptembernek több jellemzöje is van, ezek közül a legegyszerübb észrevenni a rohamosan

rövidülö napokat.

Helsinkiben június elsején a nap 4.09 kor kelt fel és 22.29-kor nyugodott le, szeptember elsején ugyanezek az idöpontok így néztek ki: napkelte 6.13, napnyugta 20.20. szóval a nap már 4 órával volt rövidebb szeptemberben.

Az un. nyári idöszámítás még érvényben van, az órák átállítása a téli idöszakra majd október végén lesz esedékes. Az óraátállitásnak  Finnországban nyáron semmi jelentösége nincs, mivel a fehér éjszakák idején mindíg világos van, semmilyen áramot nem spórolunk Mint Önök bizonyára tudják Finnország a kelet-európai idözónában van. Ez azt jelenti, hogy míg Magyarországon pl. reggel 8 óra van, nálunk már 9.-re jár. De vajon gondolták-e Önök, hogy Finnország és Dél-Afrika ugyanabban az idözónában vannak !

.Szeptemberre jellemzö a vándormadarak költözése déli tájakra.

Minden olyan madárfajta mely rovarokkal táplálkozik – mint pl. a barázdabillegetök és a fecskék  –  elhagyja Finnországot a fagyos idö beállta elött azaz föleg szeptember végére esik a költözés.

Azok, melyek magokkal táplálkoznak mint pl. az erdei pinty,  tovább maradnak.

Azok a madarak is, melyek fötápláléka a hal délebbre költöznek, oda ahol nem fagynak be a folyók és a tavak.

A madarak egy része éjjel költözik, ilyenek a tüzikék ( pajulintu).

Most készülnek indulásra az erdei pintyek, az örvösgalambok és a ragadozómadarak közül a héjják és a sólymok. A darvak, seregélyek  és a különbözö ludak nagy csapatokat  alkotnak a mezökön, a magasból  a költözö  darvak hangja is sokszor hallható. Gyönyörü látvány az óriási  V betüt formáló madarak vonulása a szürkéskék, öszi égen.

kurjet-610x406

A madarak fantasztikus távolságokat képesek megtenni. A leghosszabbra a sarki csér (Sterna paradisaea, lapintiira) az északi -Jeges-tengertől, a partok mentén az  Antarktiszra repül, ez kb. 20 000 km t jelent. Más madarak, mint pl. a galambok és a pacsirták nem mennek messzire,  csak a Keleti tenger déli partvidékére és Nyugat-Európába költöznek télire.

Laåpintiira

Finnországban nagyon sokan vannak olyanok, akiket érdekel a madárvilág, a Birdlife nevü nemzetközi madáregyesület finn osztálya 30 finn  madáregyesületet és több mint 12 000 tagot számlál soraiban.

Szeptember egyik jellegzetssége a gombaszezon

Ha melegek az éjszakák és sokat esett az esö, a finn erdök a legkülöbözöbb gombákat kínálják a gombaszedöknek. DE fö az óvatosság !!! Csak olyan gombát szabad szedni amit biztosan ismerünk. A kezdöknek ajánlatos valaki olyannal menni az erdöbe gombászni, aki ismeri a gombákat.

A nagyközönség felvilágosítása sokféle módon szervezetten is  történik. Az egyik formája a felvilágosításnak  a több városban is  rendezett gombászókirándulások .

Helsinkihez közel a Nuuksio természetvédelmi parkban augusztus végétöl októberig több 3 – 4 óráig tartó gombászókirándulást is szerveznek gombaszakértö  vezetésével. Nuuksio 53 km2-es parkjában müködik a Haltia nevü természetvédelmi központ, a kirándulások  szervezöje.

Finnish-Nature-Center-Haltia-Mika_Huisman3

A park busszal elérhetö Helsinkiböl.

A  felvilágosítás másik formája a gomabszezon idején a piacokon müködö felvilágosítás . Ez úgy történik, hogy sok piacon van egy asztal, ahol gombák vannak kitéve névvel ellátott dobozokban.

Sienet

Az asztal mögött gyakorlott gombaszakértö ül, akinek meg lehet mutatni az elözö napokban szedett gombákat. A szakértö útbaigazitása alapján döl el, hogy a bizonytalan gombász milyen ehetö- ne adj Isten mérges gombákat szedett össze. A szakértök legtöbbszöt a finn Martta-egyesület tagjai, erröl az egyesületröl egy késöbbi levélben majd részletesen is beszámolok.

Szeptember végén kezdödkik egy nagyon kedvelt gomba szezonja, a neve finnül:

Suppilovahvero /Cantharellus tubaeformis / Tölcséres rókagomba.

(Egy kis finn nyelvlecke: suppilo kiejtés szuppilo = tölcsér )

Általában csoportosan nö, kalapja a világosbarnától a sötétbarnáig változó, tölcséres szára sárgás.

Suppis

Mohás fenyöerdöben gyakori. Ennek a gombának magas a D vitamin tartalma. Mind frissen- pl. gombapörkölt, tejszínes gombaszósz formájában- mint szárítottan felhasználható, a szárított gombát összetörve füszerként szerepelhet pl. levesekben, ragúban, húsételekben.

Számtalan könyv vár a kíváncsi gombászóra és a technika ide is eljuott, mivel

Lasse Kosonen gombaeligazító programja letölthetö  mobil telefonra ( iPhone, iPhone, iPad, Android, és  Windows Phone ) , nem kell hozzá internet kapcsolat. Így a gombászó már az erdöben is tanulmányozhatja remek képek segítségével a gombákat. A programban 140 gombafajta szerepel.A finnül tudóknak ajánlom a Mobiili Sieniopas nevü facebook oldalt, itt: https://www.facebook.com/sieniopas

Szeptemberben nincsenek zászlós ünnepnapok.

A Vállalkozók napját 1997 óta szeptember 5.-én tartják. Helsinkiben a távolsági buszok  végállomása elötti téren, az un. Narinkkatori-n áll a Vállalkozók szobra.

Yrittäjän patsasA szobor tervezésére 2004-ben nemzetközi,  meghívásos pályázatot írtak ki, a nyertes- svéd müvész: Eva Löfdal- alkotását 2006 ban, a vállalkozók napján leplezték le.

Szeptemberhez egy finn szó tartozik, melynek nincs egy szóval kifejezhetö magyar fordítása.- Ez a szó a

Ruska , azaz az öszi színpompa.

A ruska ideje kissé változó, szeptember közepén lehet a legszebb ruskát látni és különösen a Lappföldön, ahol  nemcsak az északi tájra jellemzö, alacsony nyírfák pompáznak a legkülönbözöbb színekben, hanem a fák közötti aljnövényzet is, ennek földruska = maaruska a neve. Föleg a vörös áfonya leveleit csipi meg az elsö éjszakai fagy mint a mellékelt kép is mutatja.

Marraskuu1

A különbözö fák nem egyidöben váltanak színt, a leghamarabban a juharfa és a körisfa változik meg.

A finnek nagyon közel érzik magukhoz a természetet és szinte kivétel nélkül figyeli mindenki a természeti változásokat. A Lappföldre évente  rendeznek szervezett öszi utakat is, ezek neve ruskaút = ruskamatka. Az északi sarkkör felett – ahova Finnország kb. 1/3  része is tartozik – fákat már csak elvétve lehet látni, azok is alacsonyak és csenevészek.

A lappföldi hegyek = tunturik alacsonyak és laposak, egy- egy hegy tetejéröl messzire ellátni. A kitáruló, határtalan színpompa olyan élmény, amit nem lehet elfelejteni. Ez az egyik oka annak, hogy sokan minden évben elmennek a Lappföldre, hogy élvezzék a ruska színpompáját.

2014-09-30-1213

Ezzel kapcsolatban van is egy mondás:

Akit egyszer megcsípett a lappföldi légy, az mindíg vágyik oda vissza.

Kedves Olvasók !

Míg ezeket a sorokat írtam, eszembe jutott, hogy mennyire örülhetünk annak, hogy olyan országban élünk, ahol négy évszak van. Minden évszaknak vannak sajátosságai és szépségei, melyek a természet változatosságának és csodáinak végtelen forrását jelentik. Színpompájával az ösz az egyik legszebb szaka az évnek, ha egyáltalán lehetséges az évszakokat szépség szerinti sorrendbe állítani.

Judit Mäkinen

 

Források: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s. 258-259.

http://fi.wikipedia.org/wiki/Ruska