132. Levél – Február II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

132. levél – Február II. – 2015 február 28.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a februári, finn kultúrával kapcsolatos eseményekröl szóló rövid beszámolót. Két müvész születésének 150. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Az egyik a legismertebb finn zeneszerzö Jean Sibelius, a másik egy rendkívül sokoldalú müvész, Akseli Gallen-Kallela.

Jean Sibelius ünnepi év Jean Sibelius 1865 december 8.-án született Hämeenlinna városában. Róla részletesebben írtam a 125.levelemben, itt: https://finnorszagilevelek.com/2014/12/04/125-level-tuusulanjarvi-i-sibelius/ Az idei év Sibelius ünnepi éve, számos kultúrális esemény is fémjelzi ezt az évet.

Ünnepi pénz : Január végén bocsátotta ki a pénzverde a Sibelius tárgyú ünnepi érmet aranyból és ezüstböl. Az arany pénz egyik oldalán Sibelius otthonának Ainolának fái és a csillagos égbolt látható – itt sétált sokszor a zeneszerzö a ház körüli erdöben. A pénz másik oldalán a legkedvesebb hangszer, egy hegedü kapott helyet.

Sibelius arany pu00E9nz

A pénz névértéke 100 euro. Február 18.-án bocsátotta ki a pénzverde az ünnepi 2 eurós aprópénzt.

Sibelius múzeumok Finnországban több helyen is van Sibeliusról elnevezett múzeum. Az egy ilyen a Sibelius múzeum Turkuban , a katedrális közelében található. Ez egy zenemúzeum, a világ sok részéröl összegyüjtött hangszereket láthatunk itt. Ezen kívül Sibelius kézzel írt kottái, levelei és hangversenyprogramok is láthatók ebben a modern épületben. A múzeum épületét Woldemar Baeckman építész tervezte, 1968 óta látogatható.

Sibelius szülöháza, Hämennlinna Sibelius szülöházát Hämeenlinna városának központjában – Sibeliuskatu 10 alatt – 1965-ben nyitották meg múzeumként a közönség elött.

Sibeliuksen koti

Az itteni múzeális anyag a zeneszerzö gyermekkorával és ifjúságával ismerteti meg a látogatót. Ez a múzeum az év minden napján látogatható.

Sibelius- múzeum, Ainola A Tuusula tóhoz közel, Helsinkitöl nem mesze, 1904-ben elkészült családi házat Lars Sonck épitész tervezte, nevét Sibelius feleségétöl Aino-tól kapta : Ainola / Aino lak

Ainola

Sibelius özvegye egészen haláláig – 1969 – itt lakott. A családi házat az utódok eladták a finn államnak és mint múzeum 1974 óta látogatható május elejétöl szeptember végéig. Sajátos hangulat fogja meg itt a látogatót, miközben a szobákat járja szinte érezhetö néhai lakóinak szellemisége. A ház melletti erdöszélen fejet hajthatunk Jean és Aino Sibelius örök nyugvóhelye elött.

Sibeliuksen_hauta_JR

Február utolsó napján , 28.-án ünnepli Finnország a finn kultúra napját, nemzeti eposzunk, a Kalevala napját.

Kalevalan päivä / Kalevala nap Mint Önök közül sokak elött ismert, a Kalevala verseinek összegyüjtése egy orvos: Elias Lönnrot ( 1802-1884) nevéhez füzödik. De vajon hányan tudják, hogy a Kalevala-t többen is fordították magyarra? Az elsö fordító Reguly Antal volt 1841-ben, ö részleteket fordított az eposzból. Ezek sokáig csak kéziratban léteztek, a fordítás csak 1985-ben jelent meg nyomtatásban. Hunfalvy Pál , akit Elias Lönnrothoz baráti kapcsolatok füztek, szintén fordított részleteket. Az elsö teljes Kalevala fordítást Barna Ferdinánd készítette, de ö németböl fordította le az eposzt ezért ezt a munkát – a fordítás fordítását – nem értékelték az irodalmi körök úgy, mint az elsö, teljes finn nyelvböl fordított kötetet. Vikár Béla húsz évig dolgozott a fordításon, mely 1909-ben jelent meg elöször Budapesten. Ez a fordítas tíz kiadást ért meg. Vikár Béla évekig tanulmányozta Karéliában a hagyományokat, a nyelvjárást és a népdalokat azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön a finnek nemzeti eposzának légköréhez. A legközelebbi Kalevala fordítás évtizedekkel késöbb, 1972-ben Nagy Kálmán müveként jelent meg Bukarestben. Rácz István neve fémjelzi a nekem legértékesebb fordítást – Pista bá kedves barátom volt. Az Európa könyvkiadó gondozásában ,1980-ban a Kner nyomdában, Gyomán jelent meg ez a kötet.

Racz Kalevala

Ennek a könyvnek borítója tükrözi a fordító szerénységét: neve nem szerepel a borítón. De ez a kötet rendkívül érdekes , mivel Rácz István kiváló fényképész is volt. Míg a többi fordítást modern illusztrációk díszítették, az ö Kalevala fordítását számos, saját felvételü színes kép kíséri, ezekröl a fordító a könyv végére írt magyarázatában így mesél: ”Kalevala fordításomat én is Ilmarinen remekmüveivel: régmult idök mesés gazdagságát bemutató kincsekkel kívántam ékesíteni. A helsinki Nemzeti Mùzeum ezernyi leletet közül válogattam össze azokat az ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat, amelyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magasrendü volt annak a kornak az anyagi müvészete is, amikor a kalevalai runók keletkeztek.” A Kalevala ötödik, teljes fordítása Szente Imre munkája. Ez a kötet 1987-ben jelent meg Münchenben.

A finn kultúra napja Február 28. Finnországban 1860 óta ünnepnap. Manapság zászlós ünnepnap, a finn kultúra napja. A februári szélben lobogó kék-keresztes zászlók a finnek egészséges nemzeti öntudatát és kultúrájuk tiszteletét valamint örzését jelképezik ezen a napon.

A Kalevala-val szorosan összefügg Finnország egyik legjelentösebb festöjének neve: Akseli Gallen-Kallela születésének 150. évfordulóját idén ünnepeljük. A finn nemzeti romantikai stilus képviselöje 1907-ben változtatta meg svéd nevét: Axel Waldemar Gallén – finn formájú névre , Akseli Gallen-Kallela. Kalevala illusztrációi világszerte ismertek, talán az egyik legismertebb ezek közül a fia holtteste mellett gyászoló: Lemminkäisen äiti = Lemminkäinen édesanyja képe.

640px-Gallen_Kallela_Lemminkainens_Mother

Gallen-Kallela nevét az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás tette ismertté a nemzetközi porondon, ö festette a finn pavillon freskóit két arany és egy ezüstérmet nyerve. olvasásának folytatása