Suomi 100 – 191.levél – Formatervezés

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba,  Magyarországra

 Kedves Olvasók !

 Mai levelemben folytatom a Suomi 100 témát. Ebben a levélben iparmüvészeti tárgyakról lesz szó, az Iittala-ban levö üveggyár és a Fiskars cég ünnepi termékeinek egy részével ismerkedhetnek ma a Finnország iránt érdeklödök.

Önök közül bizonyára sokan ismerik az iitala-ban levö üveggyár termékeinek jelét a kis, piros i betüt.

iitala

Hol van Íittala ?

Egy kis történelem

Helsinkitöl északra kb. 127 km távolságban , Hämee tájegységében van ez a helység. Egészen 2011-ig önálló volt, 2360 lakost számlált. Abban  az évben Hämeenlinna városához kapcsolták . Finnország fö vasútvonalán,   a Helsinki – Tampere vonalon fekszik. Ez volt az egyik oka annak, hogy ide egy svéd üvegfujó  P. M. Abrahamsson 1881-ben üveggyárat alapított.

iitalan-lasitehdas

Iittala üveggyár

Az elsö üvegtárgyat 1881 november 24.-én fújták itt. Abban az idöben az új üveggyár a település csodájának számított. A gyár müködésének kezdete óta ismert magasszínvonalú termékeiröl. Az üvegfúvás mestersége apáról fiúra szálló foglalkozás, melynek titkait gondosan örzik . A müvészek és az üvegfúvók szoros együttmüködése nélkül  mütárgyak, vagy üvegszobrok készítése elképzelhetetlen. Csak így jöhettek létre olyan idötlen alkotások, mint többek között az  Alvar Aalto tervezte Savoy váza, Tapio Wirkkala Ultima Thule  poharai vagy Oiva Toikka madarai.

Az évtizedek során Iittala-ban nemcsak üveggel foglalkoztak, hanem kerámiávalö söt fémmel is. Ezekre példa a Kaj Franck tervezte Teema edénykészlet vagy Timo Sarpaneva öntöttvasból keszült, belül emailozott  fazeka.

A fenti példákon kívül számos,  más  müvész alkotásai  is ismertek és kedveltek.

Suomi 100 – Iittala- ban

Idén, a centenáriumi év örömére a gyár ünnepi gyüjteményt bocsátott forgalomba.  Az összes tárgyra jellemzö az ultramarinkék szín. Ez a színárnyalat az  Iittala-ban lévö üveggyár  által  létrehozott szín, különleges recepttel készült. Az ünnepi év tárgyait kék ajándékcsomagokban hozzák forgalomba.

Az üvegtárgyak januárban kerültek az üzletekbe, de már tavaly decemberben elérhetö volt a legmutatósabb üvegdísz az Oiva Toikka által tervezett kék galamb.

kyyhky

Oiva Toikka : Galamb

A Suomi 100 ünnepi év ünnepi madara a kék galamb, ára jelenleg 388.00 euro. A galamb  méretei : 210mm  x  130 mm . Oiva Toikka madarainak Finnországban számos gyüjtöje van, a  müvész által szignált galamb ára az elkövetkezö években erösen emelkedhet majd.

Mai  levelemben  a galamb alkotójáról Oiva Toikka müvészröl  írok.

Oiva Toikka

oiva-toikka

Földmüves  családban született Viipuriban 1931-ben. ( Megjegyzés : Viipuri /Vyborg  Finnország 2. legnagyobb városa volt,  ma Oroszországhoz tartozik ).

A Képzömüvészeti föiskolán 1956-ban kerámia szakon szerzett diplomát, majd négy évvel késöbb a rajzmüvészeti osztályon is végzett. A Nuutajärvi üveggyárban dolgozik, nagyon sok ismert alkotása van, talán leginkább a minden évben elkészülö üvegkockákról és az üvegmadarairól ismert.

Nevéhez kedvelt étkészletek is tartoznak, tervezett a Marimekko cégnek is.Oiva Toikka számos kitüntetésben részesült, ezek között kiemelkedik az 1980-ban kapott Pro Finlandia érem.

Finnország híres a formatervezésröl, ez egyszerü, tiszta formákat jelent.  Az egyik gyár, aminek termékeit manapság már az egész világon ismerik a

Fiskars -ban levö gyár 

Hol van Fiskars ?

Egy kis történelem

A helységet finn nevén: Fiskari általában nem emlegetik, a svéd Fiskars név terjedt el. Helsinkitöl  90 km.-re egyenesen nyugati irányban van a Fiskarinjoki/Fiskarså  nevü kis folyó partján. Lakosainak száma kb. 500.

lataus-3

Fiskars a levegöböl

Ide , az akkori svéd birodalom területére Kristina királynötöl 1649-ben privilegiumot  kapott  Peter Thorwöste hollandiai származású, Turkuban élö kereskedö arra, hogy  vasönötödét alapítson. A vasércet Svédországból,  Utö szigetének bányájából hozták vasrudak formájában ( kankirauta)  ide, ebböl Fiskarsban többek között  szögeket, drótot, késeket  kapákat és kerekeket  készítettek.

Az akkori Pohja/Pojo  nevü   járásból az 1600-as években a vasgyártás központja lett. Bár az alapanyagot messziröl hozták, Fiskars ideális hely volt, a környezö erdökböl nyerték a faszenet és a viziutak  megkönnyítették a szállítást .

Fiskars manapság

A vasgyár alapításától eltelt 368 év alatt Fiskarsban egyre több terméket állítottak elö, manapság a Fiskars koncern tárgyai a háztartáson kívül  a kertészetben is megtalálhatók.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a narancssárga színü  Fskars –  olló világszerte ismert, statisztikai adatok szerint több mint egymilliárd ! Fiskars-olló kering a világ minden részén.  Az ollók világát ez az olló 1967-ben forradalmasította. A Fiskars – olló könnyebb és jobban használható, mint a régi vas-ollók. Az elsö olló után már sokféle olló is van, konyhai használatra, barkácsoláshoz, papírvágásra , mindenféle kertészetben használt ollók,  varráshoz használt és körömollók is léteznek. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy a piros szárú Fiskars –olló a balkezesek részére készült !

A centenarium tiszteletére új Fiskars – olló került forgalomba, ennek szára a finn színeket képviselik azaz fehér és kék színüek.

suomi100_fiskars786217

Ünnepi év ollója .

Ezt az ollót Fiskarshoz közel Billnäs-ben gyártják, rajta a centenarium hivatalos logoja látható és  kizárólag csak  az ünnepi év idején árusítják, ára 15,41 euro. Mindenegyes olló minöségét manuálisan ellenörzik.

Kedves Olvasók !

Mai levelemmel bepillantást szeretnék adni abba, hogyan valósul meg  Finnországban a 100-éves  önállóságot ünneplö évben a téma  : Yhdessä = Együtt. Számtalan termék, számtalan cég és kezdeményezés viszi közelebb egymáshoz Finnország lakosait azzal a céllal, hogy  együtt ünnepeljük mindazt amit együtt értünk el.

Judit Mäkinen

Finnországi levél 166. Talkoot/Kaláka

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

  1. levél Milyenek a finnek ? Talkoot                                                            2016 május 17

 Kedves Olvasók !

Általánosan elterjedt vélemény az, hogy a magyarok és a finnek ”rokonok”. A rokonság a nyelvrokonságra vonatkozik, a tulajdonságokat illetöen kevés rokoni vonást talál az érdeklödö.

Hogy milyenek is a finnek az én – több mint 50 éve közöttük  élek – véleményem szerint, arról  régebben már írtam több levélben is.

Ha a Finnország után érdeklödö megpróbálja kideríteni, hogy milyenek a finnek, sokféle véleménnyel találkozik. Számtalan sztereotipia kering  a finnekröl, ezeket nem egyszer olyanok írják, akik a finneket csak felületesen ismerik, kevés idöt töltöttek az országban, véleményüket szük ismeretségi körük alapján formálták –  és nem tudnak finnül. Egy ország lakóiról  és kultúrájáról valós véleményt kialakítani szinte  a lehetetlennel egyenlö a kérdéses ország nyelvének ismerete nélkül. De mai levelem nem erröl szól.

Van egy olyan fogalom, ami a finnekhez füzödik és ez a

 Sisu.

Hogy mi a sisu  azt nehéz egy szóval kifejezni. A sisu a finnek szívós szinte a konokságig menö kitartására, az állhatatosságra, megfélemlíthetetlenségére és bátorságra utaló szó. A finn sisu-ról  a történelem tanúskodik, sisu nélkül Finnország ma nem lenne  független és önálló  ország .

Mai levelem egy másik finnekhez kapcsolodó  szóval foglalkozik és ez a

Talkoot azaz kalákák

Jellemzö, hogy ez a finn  szó csak  többesszámban fordul elö – t a többesszám jele – és ebbe benne van a szó értelme is: többen együtt végeznek el egy munkát. Kifejezi az összetartozást, a közös munkát – fietés nélkül, önkéntesen! Ilyesmi volt  régen az erdöirtás és  házépítés, nagyobb javítások elvégzése pl. tetöfestés, kertápolás. Az egyetlen fizetés ilyen alkalmakkor  egy jó ebéd volt, amit az a házasszony fözött, akinek a háztartását segítették a talkoot végzök.

Egy kis történelem

Régen amikor Finnország még agrár ország volt, a falusi közösségekben sokféle munkát végeztek együtt a emberek, föleg a mezögazdasággal kapcsolatban. Ilyenek voltak pl. a vetés, aratás és összel a termés betakarítáa a  földekröl. Ezt szervezetten is végezték.

A II. világháború idején 1940 augusztusában egyesület alakult

Suomen Talkoot r.y. / Finn kalákák regisztrált egyesület – néven. A Karjala Seura / Karélia társaság tagjainak ötlete volt, hogy felhívják a társadalom figyelmét a haza érdekében végzett közös munka jelentöségére. Az ország különbözö részein e célra alakult közössségeiben számtalan munkát végeztek, ilyenek voltak pl. mezögazdasági munkák, a téli tüzelöfáról való gondoskodás, vagy a frontokon levö katonák részére kötött meleg zoknik, takarók , kötszerek készítése. A kalákacsoportokat erre kijelölt tagok vezették és oda mentek, ahol szükség volt valamilyen munka elvégzésére. Közösen történt a termés betakarítása is.

A hideg telek miatti szinte állandó tüzelöhiány leküzdésére a felnött férfiak és nök sok un. mottitalkoot- tartottak. A ”motti ” szó sokmindent jelent, többek között egy mértéket is, ami megfelel 1 m3-nek. Ez a tüzelöfa mennyiségének mérésére használt egység volt  Finnországban  és mind a mai  napig is használatos.

pinokuutio_170x250

Az 1 m hosszúra vágott hasábokat 1 m magasra rakják fel rendezetten! , ez  1 motti.

Mottitalkoot idején együtt csinált a kalákacsoport egész télre motti-kat pl. egy iskola, kórház , egy idösekböl  álló vagy gyerekes háztartás  részére. A lelkesedés ösztönzésére faaprító versenyeket is rendeztek 1-1- helység lakosai között, az a kalákacsoport nyert, amelyik  hat óra alatt a legtöbb tüzelöfát apritotta fel.

Két évvel késöbb, 1942-ben  a Suomen Talkoot r.y. helyett megalakult a Suurtalkoot r.y. / Nagykalákák regisztrált egyesület, mely egészen  1948-ig müködött. Mivel a férfiak a frontokon voltak és ezért a hátországban  nagy volt a munkaeröhiány a fiatalokat, söt a gyerekeket is megpróbálták bevonni a közös munkába.

Akkoriban más világ volt,  nem volt bün a  gyerekmunka, söt a gyerekek rászoktatását a segítésre azaz a munkavégzésre a családok fontos feladatuknak tekintették. Bár manapság is így lenne!

Amikor Finnország még agrár ország volt az  iskolákban évtizedekig úgy idözítették  az öszi iskolai szünetet, hogy az iskolások is résztvehessenek a ” perunan nosto talkoot” = a krumpli felszedés kalákáján.Manapság már géppel szedik föl a krumplit. A lóval vagy traktorral húzott gépet modern gépek váltották fel, ezt mutatják az alábbi képek.

Voltak  külön a fiatalokat bevonó szervezetek  is a Valtakunnallinen Nuorten Talkoot/ Országos Fiatalok Kalákája csoportok, ezeket kivétel nélkül iskolai tanítók  irányították.

Hogy mit csináltak a fiatalok ? Ere egy példa:

Äänekoski- ban 1943 öszén müködött egy 7-14 éves gyerekekböl szervezett csoport. A nagyobbak a mezögazdasági munkákban segítettek, a kisebbek mindenfélét gyüjtöttek a közösbe pl: az étkezéshez áfonyát és  gombákat, ehetö vad növényeket és gyökereket,  gyujtóst a tüzhelyekbe (erre nagyon jó a száraz toboz is ! vagy a lehullott gallyak és fakéreg ). De gyüjtöttek papírt, rongyot, üvegeket, mindenféle limlomot is. A gyerekek kis füzetekben ( talkootyökirja/kalákamunkakönyv)  -gyüjtötték a kitüntetést jelentö, szorgalmas hangyát ábrázoló  bélyegeket, amik vagy vas-ezüst vagy arany színüek voltak a teljesítménytöl függöen. Pl egy aranyhangya bélyeg 20 összegyüjtött üveget jelentett.

Nuorten talkootyökirja 1945

Mai talkoot/kalákák

Az idö múlásával a kalákák jellege is megváltozott.

Manapság a  közös munka  legalacsonyabb szintje azt jelenti, hogy  az egy házban lakók összel és tavasszal takarítják a házuk udvarát és a ház közvetlen  környékét. Összegyüjtik a lehullott leveleket, elökészítik a bokrokat a télre. Összel sok helyen ültetnek közösen virághagymákat, hogy tavasszal közelröl élvezhessék a természet ébredését.

Kuva-blogi-5-pihatalkoot-Mustahapero-skaalattu-1024x683

A kalákán való részvétel önkéntes,  a szomszédok senkit nem kényszerítenek a részvételre megfigyelhetö azonban, hogy a szomszédok közötti viszonyra a kaláka jó hatással van, összehozza a szomszédokat. Minthogy Finnországban a lakóházépítkezésre jellemzö, hogy az építkezések megkezdésekor nem kivágják az összes a telken levö fát, hanem  elöre felállított terv szerint védik a természetet, sok helyen vannak bokrok és kis zöld övezetek a házak között és körül.  Hogy ez milyen a gyakorlatban az az alábbi képen látható.

asuntomessut_2015_vantaa

Ez az új lakótelep 2015-ben készült el Vantaa városában Helsinkihez közel.

Az együttes szorgoskodás után a talkoot-ban elfáradtak  sokszor grilleznek az udvaron, isznak egy sört vagy egy üdítöt és esetenként  közösen szaunáznak. ( Férfiak és nök külön ! Fiúgyerekek a férfiakkal, kislányok a nökkel együtt. )

A régi ”mottitalkoot”-ra emlékezve  már évek óta rendeznek un.

Halonhakkuukilpailut/ Fa-hasogatási versenyt.

 Ezt az országos versenyt a Fiskars cég és a Suomen metsäkeskus/Finn erdöközpont rendezi. Önök között bizonyára többen is vannak olyanok akik ismerik a Fiskars nevet- a cég sokféle szerszámot  készít, többek között baltákat, ollókat és hólapátokat  is.

A verseny elsö fordulóit  április és július között az ország több helyén rendezik, férfi és nöi résztvevökkel. A  döntöben, melyet Helsinkiben tartanak  hat férfi és hat nö vesz részt.

Mi a feladat ?

Favágó eszközként mindenki  a Fiskars cég X21 számú fahasogató baltáját használja, amit két kézzel kell fogni, az aprítandó fát nem szabad támogatni.

Fiskars X21

A munka a bíró által megadott idöpontban kezdödik. A hat részre hasogatandó nyírfahasábok 30 cm hosszúak és 15 – 20 cm vastagok . A férfiak 6 a nök pedig 4 hasábot hasogatnak . A felaprított hasábokat – ami ugye a férfiaknál 36 a nöknél pedig 24 darabot jelent- rendesen kell egy ládába berakni. Az nyer, aki ezt a munkát a legrövidebb idö alatt végzi el. Az eseményt rengeteg érdeklödö követi .

halonhakkuu_farmari_660x366

Antti Ticklén Joensuu –ban lakó férfi nyerte 2015-ben  a fent leírt országos versenyt 1 perc 53.7 másodperces !!! eredményel. Ö Azt mondta a verseny végén, hogy a favágáshoz  nem erö hanem tudás kell: tudni kell ”olvasni a fát ”, azaz magyarul érteni kell a fához. Az ö teljesítménye itt látható:

http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-2000000557688.html

Városi kalákák

Finnország különbözö városaiban is rendeznek kalákákat az utak melletti övezetek  a  parkok és a tengerpartok tavaszi nagytakarítására.

Banneri puhtaanapitotalkoot

Ebböl a felhívásból a finnül tanulók öt új szót tanulhatnak ! Vajon ki lesz Önök közül az, aki kitalálja mi ez az öt szó ? Várom a javaslatokat !

A város biztosítja a szemetes zsákokat és a takarítóeszközöket. Utóbbiak legtöbbször hosszúszárú csipeszek, amikkel a szemetet fel lehet szedni, nem kell hajlongani.  A kalákára májusban lehetett jelentkezni és a tavaszi nagytakarítás április-májusban történik.

Kedves Olvasók !

a fentiekben csak röviden érintettem a talkoot fogalmát, hiszen számtalan szintü kaláka létezik és folyik az egész országban. Befejezésül egy jelenleg is folyamatban levö országos kalákáról irok. A neve:

Egymillió fészekodút Finnországba !

Ez a kaláka 2016 márciusában -ban kezdödött és egy évig tart. Célja , hogy mivel az aktív erdögazdálkodás erösen csökkentette az odvas fákat és ezzel az odúkban fészkelö mardarak életkörülményeit,  segítsük a madarakat azzal, hogy egy év folyamán egymillió madárodút telepítünk.

A kaláka szervezöi :

Birdlife Suomi egyesület, a központi Természettudományi múzeum (LUOMUS), a Luonto-Liitto/Természet-Szövetség, Metsähallitus/Erdészeti Igazgatóság, Suomen Latu/ Finn Sínyom szervezet, Suomen luon nonsuojeloliitto/Finn természetvédelmi szövetség, Suomen Partiolaiset/Finn Cserkészek, Suomen ympäristökeskus/Finn környezetvédelmi központ, WWF Suomi / Finn WWF szervezet, Suomen metsästäjäliitto/Finn vadásszövetség.

 Hova?  

Mindenhova: kertekbe, parkokba, vízpartokra, természetvédelmi területekre.

Kik  vesznek részt ebben a kalákában  ?

pönttötalkoot 2016

Mindenki: fiatalok és öregek, óvodások, iskolások, felnöttek. Cserkészcsapatok, sportegyesületek, társasházak és családi házak lakói, munkahelyek.

A kaláka megkezdésekor az elsö odút Finnország elnöke Sauli Niinistö és felesége Jenni Haukio készítette. Egymással versenyezve építettek egy-egy odút szakszerü irányítás mellett.  Hogy ez hogy történt az itt látható:

http://yle.fi/aihe/artikkeli/2016/02/29/presidenttipari-aloittaa-maailman-suurimmat-linnunponttotalkoot-video

Az elkészült odúkat Helsinkiben a hivatalos elnöki lakáshoz tartozó parkban helyezték el.

Hogy milyenek a fészekodúk?

Mindenfélék : deszkából, kivájt fadarabokból, egy madárcsaládé vagy esetleg ”társasodú” több családnak?

ponttotalkoot020416_kj-8

 Ez a kép Kankaanpää-ben, Niinisalo faluegyesületében  2016 április 2.-án rendezett odúépítési kaláka ” termésének ” egy részét mutatja be : egy nap alatt összesen 81 odút készítettek  mint látható mindenfélét. (Kankaanpää Satakunta tájegységének kb. 2000 lakosú kis városa Helsinkitöl 251 km-re északnyugatra.)

Mivel világviszonylatban is egyedülálló országos kalákáról van szó, fontos a telepített odúk számának pontos  regisztrálása. A finnek tudvalevöen jó szervezök – erre több példa is van –ez a kaláka is  szervezetten történik.  A  telepített odúk számát és helyét egy internetes kérdöív segítségével regisztrálják .

Eddigi eredmények:

2016 május 1.-ét bezárólag  eddig 700 828 db odút regisztráltak, a legtöbbet Kouvola városában építették, több mint 15 000 darabot. MIvel a kaláka csak márciusban kezdödött, ha ilyen marad a lelkesedés a tervezett egymilliónál sokkal több odú készül majd  el jövö márciusig.

Számtalan módja van az odúépítésnek. Az alábbi videon egy finn favágó mutatja be, hogyan csinál percek alatt lánc fürésszel madárodút . A finnül tudók  a munka menetét  ízes tájszólással magyarázó favágót  élöben is követhetik.

https://www.youtube.com/watch?v=rtoHITK_SjU

Kedves Olvasók !

A mai  rohanó, anyagias világban egyre  több szükségünk van az összefogásra, az értékek sorrendjének  átgondolására.  Erre egy lehetöséget ad a Finnországban évszázados multra visszatekintö manapság is élö  talkoot hagyománya.

 

Judit Mäkinen

 

Források: