Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

139.levél – Június , fehér éjszakák – 2015. június 15.

Kedves Olvasók! Mai levelemben elöször június hónap finn nevével foglalkozunk, a neve finnül Kesäkuu – Nyárhónap A kesä szó ( kiejtés: kéze) a modern nyelvhasználatban nyarat jelent, de régen ez a szó összefüggött a kesanto = tarló, parlagon hagyott ”pihenö” szántóföldet jelentett. Ebben a hónapban vágták le elöször a szénának szánt füvet ezekröl a földekröl. Ez a hónap volt az, amikor a dél-finnországban élö finn földmüves “becsukta a tenyerét”, azaz befejezte a zab, árpa, bab és borsó vetését (akkoriban itt is ugyanúgy szórták a magot, mint máshol). Régen a Juhannus = nyári napéjegyenlöség azaz Szentiván elötti idöt Rövidnyárnak vagy Kisnyárnak (pikkukesä) nevezték az azután következö idöszakot pedig Hosszúnyárnak azaz Nagynyárnak hívták. A finn mondás szerint három dolog szép a nyárban, a zöld fü a földön, a levél a fákon és a májusfa virágzása.

Tuomi

A kisnyár idöjárása sokat jelentett az egész nyárra és a termésre vonatkozóan, ha akkor sokat esett az esö, jó termést vártak. Amikor a finnek még kizárólag abból éltek, ami az itteni viszonyok között termett, ilyenkor Kisnyár idején nagy volt az éhinség, mert a téli raktárak már kifogytak és még nem termett semmi. Ezért használtak sok vadnövényt , pl. a csalánt, a nyirfa nedvét itták, ezekben sok vitamin volt, de az éhséget nem vitték el. Az idöjárás szempontjából a Kisnyár a Nagynyár ellentéte volt, ha akkor hideg volt a nyár közepén meleg lesz majd és forditva, hangzott az idöjárásjelentés. Megjegyzés: a friss csalánt ma is használják, mint a spenótot, leforrázás után nem csip, magas vitamin és vastartalmú. A leforrázott és apróra mint a petrezselymet összevágott csalánt palacsintatésztába is szokás keverni, mint pl. reszelt sárgarépát is. Természetesen a csalánt nem szabad forgalmas utak mellöl szedni, mert a kipuffogógázok ólomtartalmát ugyanúgy magába szivja, mint pl. a saláta és más zöldségek. Ma már az ólommentes benzin világában ez a tanács nem aktuális. A nyírfa nedve: mahla az exportcikkek közé tartozik.

Nordic-Koivu_590

Finn nyárhónap Ha nyárhónapról beszélünk érdemes egy kicsit megismerkedni azzal, hogy mit is jelent a nyár Finnországban. A júniusi középhömérséklet ebben az észak-dél irányban 1300 km hosszú országban rendkivül változó. Az ország déli részén Vantaa városában a júniusi középhömérséklet kb. 15 C fok, ettöl észak-keletre Kuopioban 14 C fok, míg Helsinkitöl 600 km-rel északabbra Ouluban 13,5 C fok. Sodankylä -ben a júniusi középhömérséklet 11 C fok. Június vége felé emelkedik a hömérséklet úgy, hogy Dél-Finnországban eléri a kb. 20 C fokot. A tavak vize még hideg, északon a befagyott tavak júniusban olvadnak fel teljesen. Ez azt jelenti, hogy a júniusban errefelé utazók mindenképp hozzanak magukkal kabátot, meleg pullovert és esernyöt valamint megfelelö lábbelit. A hömérséklet egy napon belül is ingadozhat 10-15 fokot ! Finn felfogás szerint azonban rossz idö nincs, csak elégtelen öltözködés. Ritkán,de elöfordulnak melegebb napok júniusban, Finnországban kánikulának hívják a 25 C fok fölötti hömérsékletet. Dél-Finnországban az ilyen finn kánikulának nevezett júniusi napok száma átlagosan kb.5 nap, a Lappföldön2-3 ilyen nap van júniusban. Ugyanakkor lehetségesek még a havasesök is.

Fehér éjszakák / Yöttömät yöt Finnországban, mint minden északi országban van egy idöszak, amikor a nap nem nyugszik le a horizont alá. A jelenség megfigyelhetö többek között Kanadában, Alaszkában,Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban is. Ezt az idöszakot finnül úgy hívják, hogy yötön yö ( kiejtés : üötön üö. Yö= éjszaka, tön=fosztóképzö azaz éjszakátlan éjszakaa szószerinti fordítás). Ez a kaamos- a téli sötét idöszak- ellentéte, így ha az idöjárásra gondol az ember,akkor el lehetne mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország. A fehér éjszakák ideje annál tovább tart,minél közelebb megyünk az északi sarkkörhöz. Így pl. Finnország északi részén Nuorgam -ban május 16 és július 29 között – 74 napig – egyáltalán nem nyugszik le a nap.

midnight-sun-2_0

Ez egy érdekes és kissé mágikus idöszak,melyhez mondák is füzödnek. Így pl. a hiedelem szerint aki úgy lépi át az északi sarkkört telihold idején , hogy a zsebében egy nyúlláb, a kezében egy lóherevirág van és tudja az igazi varázsszavakat- hogy azok mik az titok !- az olyan erös lesz mint a rozsomák, olyan jól fog látni mint a hóbagoly és olyan gyorsan tud majd futni mint a rénszarvas. Hogy mikor látszik a telihold akkor amikor a nap nem megy le azt csak a Mikulás tudja, a legjobb öt megkérdezni 🙂 A nap látása ilyenkor nagy élmény. Egy magyar oldalon – Zalai Kilátó – érdekes finnországi útibeszámolót olvashatunk: Láttam a napot éjjel címmel – itt: http://www.zalaikilato.hu/nagyvilag/128-lattam-a-napot-ejjel-finnorszagi-utinaplo-.html#comments

olvasásának folytatása