Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

135. levél – Április I. Húsvét után – 2015. április 13

Kedves Olvasók!
Elözö levelemben megígértem a húsvéti témakör folytatását, így most ismét húsvéttal foglalkozunk.
Húsvétkor kissé elcsendesül Finnország, Nagypéntek a csend ünnepe, pirosbetüs egyházi ünnep, munkaszüneti nap. Az üzletek nincsenek nyitva, a tömegközlekedés ünnepi menetrend szerint zajlik. Mivel Húsvét héfö is ünnepnap, ezen a hosszú hétvégén sokan elutaznak egy kis szabadságra.
Húsvét azonban nem mindenütt csendes ünnep, a Lappföldön ilyenkor zajlik az élet. A napok már hosszabbak, sokszor ragyogó napsütésben élvezhetik a sielök a remek állapotban lévö lesiklópályákat, a sifutók a géppel elökészitett/ kitaposott nyomokat. Finnországban gyakorlatilag mindenki tud sielni, ez hagyományosan sífutást jelent. A gyerekeknek a finn Mikulás/Joulupukki kb. két-három éves korukban hozza az elsö sílécet és már óvodáskorukban megtanulnak sielni.

A fenti képen a Päiväkoti Peiponpesä/ Pinty fészke nevü óvoda gyerekei gyakorolják a sielést az óvoda udvarán.

Visszatérve azonban a húsvéthoz, a húsvéti szimbólumok közül elsösorban a
Húsvéti tojásról kell egy pár szót ejteni.
A tojás az élet szimbóluma, a termékenységet és növekvést rejti magában. Már a régi szkita sirokban is találtak különbözö tojásokat, agyagból, márványból . Az etruszk sirokban díszített madártojásokat leltek az archeológusok.
Az embereket minden idökben érdekelte az ”östojás“, vajon mi volt elöbb a tyúk vagy esetleg a tojás?
A tojással mint az élet forrásával találkozunk a Kalevala elsö énekében is, Rácz István fordításában így:
”Tojáshéj alsó feléböl idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felsö feléböl magos mennybolt lett odafent,
sárgájábol a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéböl a tojásnak halavány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegöben .”

A keresztény egyházban is találkozunk a tojás szimbolikus jelentöségével.
A tojás héja Jézus sírját jelképezi, a feltört tojásból kikelö új élet az új kezdetet, a feltámadást jelenti.A monda szerint Mária Magdaléna adott elöször tojást ajándékba Tiberius császárnak, elmondva neki Jézus feltámadásának hírét. A pirosra festett tojás színét kapcsolatba hozták Jézusnak a kereszten folyt vérével.
Idövel a húsvéti tojásból az öröm és a köszönet, a feltámadáson át az új élet szimbóluma lett.

Húsvéti tojás az orosz cári udvarban
Erröl azért nagyon érdemes tudni, mivel ennek a témának rendkivül érdekes finn vonatkozása is van. Ez egy ékszerész Alma Pihl nevéhez füzödik, róla alább egy kicsit többet.
Az orosz cári udvar részére készített ékszertojások hire legendás. A manapság mesés értékü tojások egy ékszerész, nevezetesen
Peter Carl Fabergé mühelyéhez füzödnek.
Az ékszerész francia családneve elárulja a család francia gyökereit, ez a család a hugenottákhoz tartozott és a franciaországi reformátusok üldözése miatt menekülésre kényszerült. Feltevések szerint 1545 és 1787 között kb. 160 000 ember menekült Franciaországból más államokba.
Carl Fabergé Szt.Péterváron született 1846-ban édesapja Gustav Fabergé ékszerész volt, édesanyja dán születésü Charlotte Jungstedt. A család 1860- ban Drezdába költözött, Carl ott tanult ékszerésznek. Családja 1864-ben visszaköltözött Szt.Pétervárra, Carl Fabergé édesapja mühelyét 24 évesen 1870-ben vette át. Vele dolgozott öccse Agathon is valamint 1881-ben bekövetkekezett haláláig az a mester is – Hiskias Pendin (Pönttinen) – is aki az ö elsö tanítója volt.
A Fabergé testvérek: Carl és Agathon 1882-ben részt vettek a Moszkvában rendezett nagy pánszláv kiállításon, aranyérmet nyerve ott. Két évvel késöbb III. Alexander cár udvari ékszerésze lett Carl Fabergé és 1884-ben készítette az elsö ajándéktojást Maria Fjodorovna cárnö részére.

Mivel Oroszországban szokás volt húsvétkor tojást ajándékozni, ezután Fabergé mühelye minden évben készített ilyen ajándékot , 1885 és 1917 között a mühelyben 69 díszes húsvéti tojást készítettek. Ezek közül ötven került a cári udvarba.
Fabergé mühelye szállított a svéd királyi udvarba is különbözö dísztárgyakat.
Az 1900-ban Párizsban tartott világkiállításon Fabergé képviselte Oroszországot- nevével jelzett mühelyekben Moszkvában, Kievben, Odesszában és Londonban összesen ötszázan! dolgoztak. Az adatok szerint Fabergé mühelyeiben 1882-1917 között 150 000 tárgyat készítettek az ezekben dolgozó elörangú ékszerészek.
Az orosz forradalommal vége lett Fabergé oroszországi mühelyeinek, Carl Fabegé az utolsó diplomatákat szállító vonattal menekült el a Szovjetunióból. Svájcban halt meg a laussannei Bellevue szállodában 80 évesen 1920-ban.

Finn ékszerészek Fabergé mühelyében
A Szt.Péterváron Fabergé-nél dolgozó finn ékszerészekröl Ulla Tillander- Godenhielm 2011-ben megjelent könyve – Fabergén suomalaiset mestarit/Fabergé finn mesterei címmel a Tammi kiadó gondozásában – ír finnül a legrészletesebben. Több finn ilyen ékszerészröl is tudunk, közöttük Hiskias Pöntinen, Henrik Wigström és Anna Pihl a Fabergé mühely egyetlen nöi tervezöje.
A cári udvar részére készített húsvéti tojások közül kettö
Alma Theresia Pihl munkája.

Élete regénybe illö. Moszkvában született 1888-ban – édesapja Oscar Phil ékszerész volt – és 88 éves korában Helsinkiben halt meg 1976-ban. Alma Pihl pályafutása csak 10 évvel a halála után lett ismert, mivel titkolta mivoltát.
Születésének 120. évfordulója évében 2008-ban dokumentum-filmet mutatott be a finn televizió MTV 3.csatornáján Alma Pihl életéröl. A filmet Ilona Arosalo rendezte.

Az egyik leghíresebb húsvéti ékszertojást az un.
Talvimuna/ Téli tojást 25 éves tervezöje Alma Pihl 1913-ban álmodta meg. Ezt a tojást a cár, Nikolai II. édesanyjának Maria Fjodorovna-nak ajándékozta.

Az áttetszö hegyi kristályból készült, kinyitható tojásban meglepetésként egy platinából készült kis virágkosár van és abban kvarcból csiszolt és gyémántokkal díszített tavaszi szellőrózsa virágcsokor. A tél után következö tavasz az alapgondolat, a szellörózsa az egyik legkorábbi északi virág, anyák napjára szokták a gyerekek édesanyjuknak az elsö csokrokat összeszedni.
Jelenleg a szakértők a drágakövek történelmének egyik legszebb tárgyaként tartják számon ezt a tojást, mely 2002-ben a Christie´s New Yorkban tartott árverésén Quatarba került 9,6 millió amerikai dollár kikiáltási áron. Ezzel a tojás sajnos eltünt a nyilvánosság elöl.

A nagy siker következményeként a cár egy évvel késäbb új tojást rendelt.
A Mosaiikkimuna/Mozaiktojás 1914-ben készült el. Tervezöjét, az akkor 26 éves Alma Pihl-t anyósának keresztöltéses kézimunkája ihlette, mivel a kézimunka a nap fényében, gyémántként csillogott. A Mozaiktojás Nikolai II. cár ajándéka volt feleségének Anna Fjodorovna cárnönek.

A 9,5 cm kinyiható tojás aranyból és platinából, készült, brilliánsok, rózsakvarc, rubin, smaragd, topáz,szafir, gránát, kövek és gyöngyök díszitik. A meglepetés a kinyitható tojásban levö miniatür kép a cári család öt gyermekét ábrázolja. Ez a tojás jelenleg II. Elisabeth angol királynö tulajdona.

→ olvasásának folytatása