Finnország eperország . Oma maa mansikka 305.levél

 

 

Finnországi levél hazából Finnországból  szülöhazámba, Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy finn mondásból indul ki: Oma maa mansikka, muu maa mustikka azaz : Saját országom eper, más ország áfonya.

Ha a mondás értelmére gondolunk akkor a “Mindenütt jó, de legjobb otthon” finn változatára kell gondolni, mert erre utal a finn mondás. Az eper édesebb mint az áfonya !

Mai levelemben azonban nem erröl filozofálok, nem arról lesz szó, hogy máshol zöldebb a fü. Különben erröl az az itteni vélemény, hogy ha a fü zöldebb máshol, akkor nem locsoltad/ápoltad rendesen az otthoni kertedet. Ezen is el lehet gondolkozni.

Ma azonban Finnországot, az eper országát pusztán gyakorlatilag közelítjük meg.

Honnét került az eper Finnországba?

Állítólag Amerikából került Európába az eper és két fajta keresztezésének eredménye a mai édes és betegségeknek ellenálló fajta. A kérdéses keresztezett vad eperfajták a chilei Fragaria chiloensis és az északamerikai Fragaria virginiana.

Finnországban jelenleg több mint tízféle epret termelnek, a  fajták  felsorolása itt található : https://fi.wikipedia.org/wiki/Mansikkalajikkeet

Leggyakoribbak a Polka és a Senga sengana fajták.

A legjobb eperszezon nálunk július elején kezdödik és kb. Egy hónapig tart.

Az eper hatása az egészségre

Az eperben viszonylag kevés az energia, magas a C vitamintartalma ( 45,6 mg/ 100 g) . Tartalmaz B vitaminokat, fontos nyomelemeket és ásványi anyagokat. Rost-tartalma 1,9 g / 199 g jó hatással van az emésztésre. Élénkíti a bört is, ezt a tulajdonságát a kozmetika-ipar használja fel.

 

Mióta termelünk epret Finnországban ?

Ismereteink szerint az 1800-as években voltak konyhakertekben eperbokrok, de az eper termelése nagyobb szántóföldeken az 1920-as években kezdödött. Ez az utolsó években már nem csak szántóföldeken, hanem télen fütött üvegházakban is folyik.

Jelenleg Finnországban kb. 4000 hektáron termelnek epret, a legtöbb eperföld

Suonenjoki-ban van.

Suonenjoki egy 8500 lakost számláló kis város Kuopio városától 54 km távolságban, Helsinkitöl 331 km-re észak-keletre.

data=zwjoQqziFWdlwNfjmvPnnOtM8gDax5jetCG3Q_adztu6oSKAsAqDgoAi7N6RIymziCvLldcbgtZljQpFKTYNc_3lS2wp-o_JUuXD5tl4blcj7k9p1DcqpSUjksrzE5IL_BpgrrUD4jFjtcDuhAeT4aIUfIsTjCykmKaAIr0jZtBxhBl1lWpU0J7JWWKy,pXd3

Suonenjoki

 

Suonenjoki életében az epernek fontos szerepe van, hiszen megélhetést jelent. Ezt 1970 óta Eperkarnevállal ünneplik: Suonenjoki Strawberry Carnival. Mivel a karneválnak idén van az 50. születésnapja háromnapos ünnepre készült a város. Ezt a vidám nyári eseményt idén nem tartják meg, oka a koronavirus. De az optimisták hisznek abban, hogy jövöre annál nagyobb ünneplésre kerül majd sor.

 

Mindenféle eperföld

Mivel Finnországban sok esö esik, az eperföldeket, azaz a termést védeni kell a sártól. Ez többféleképp történik.

A palántákat müanyaggal fedett földre ültetik, így a gyümölcs nem érintkezik egyenesen a föld felszínével és esös idö után is tiszta marad. Ez azért is fontos, mert az epret általában egyenesen abba a dobozba vagy ládába szedik, amiben eladják

mansikkapelto muovi

A fekete müanyag alatt napsütéses idöben a fold melegebb és ennek jó hatása van a palánták növekedésére.

Az utóbbi években elterjedt az un.

Alagút módszer. Ez azt jelenti, hogy az eperföld fölé könnyü, fémvázas  “sátrat” építenek, ez védi a növekvö palántákat az esötöl. A palánták lehetnek a szabad földön, vagy állványokon levö ládákban, ami megkönnyíti a szedést.

 

Idén pl. annyi esö esett, hogy a becslések szerint kb. 2 millió kg eper rothadt el a földeken. Ez  milyen óriási kárt jelent, a termelöknek. Ez a forma annyira elterjedt, hogy jelenleg 25 hektáron termelnek epret “alagútban”. Elönye az is, hogy a könnyü szerkezet sokkal egyszerübben  tehetö át más helyre, mint egy üvegház.

A biotermelés is hódit, 195 hektáron van ilyen epertermesztés.

Hobbikertészeknek ajánlják a felfüggesztett kosarakba, teraszokon is szépen terem.

Mansikka-amppeli_031_ml

Ezek olyan fajták, amik egész nyáron teremnek.

Nehéz idénymunka az eperszedés

Mivel az eperszezon Finnországban kb. 5-6 hétig tart, nagy szükség van idénymunkásokra. Ez egy kis településen nem tartozik a legegyszerübb dolgok közé. Az eperszedést nem lehet gépesíteni. A sok hajlongást és guggolást nem mindenki bírja.

Finn gazdák véleménye szerint az utóbbi két  évtizedben már külföldi idénymunkásokra is szükség van. Hogy a finnek miért nem mennek idénymunkára annak több oka van, részben a munkanélküliek segélyrendszere, részben pedig a fiatalok megváltozott életmódja szerepel az okok között.

Míg régen a szülök fontosnak tartották, hogy a fiatalok saját nyári munkájukon át megtanulják a pénzkeresést, manapság azok a fiatalok is, akik koruknál fogva képesek lennének a 12 hetes iskolai nyári szünet legalább egy részében dolgozni, otthonról kapnak zsebpénzt. És ezért a pénzért a dolgozó szülök semmilyen ellenszolgáltatást nem várnak ! Hogy ezzel hosszabb távon jót tesznek-e a család fiataljainak, annak elbírálását Önökre bízom.

Idén a koronavirus-helyzet miatt rendkivüli állapotok vannak. A Finnországba már kb. 20 éve érkezett idénymunkások – az eperföldeken föleg ukrajnaiak- sem saját hazájukból való kiutazási, sem pedig Finnországba beutazási engedélyt nem kaptak a kezdödö eperszezon elején. A helyzet kétségbe ejti a termelöket és már azt is felhozták, hogy nyugdíjasokat kell felvenni dolgozni a földekre.

De ez sem egyszerü, mivel Finnországban a nyugdíjakat is adóztatják és a nyugdíjasok minden esetleges  extra jövedelem után is adóznak-progresszíven !

Mindenki kedvence az Epertorta

Ennek a fínomságnak számtalan változata ismert. Étvágygerjesztöül egy pár kép. A hagyományos tortakrémek Finnországban nem vajas krémek, hanem tejszínhabosak .

Ezek a torták nem valók azoknak akik fogyókúráznak. 

Eperböl készült termékek

Az eper nagy részét frissen fogyasztják Finnországban. Az utóbbi évtizedekben egyre ritkább lett a lekvár otthoni befözése. Ennek talán egyik oka az is, hogy a legtöbb finn lakásban nincs kamra(spájz). A jégszekrény és mélyhütök világa nem kedvez a befözésnek. Az eper drága gyümölcs, jelenleg 5 kg ára több mint 30 euro.

Az eper felhasználása rendkívül sokoldalú. Erre egy pár példa az alábbiakban.

Eperfagylalt  nyáron tölcséres fagylalt formájában , egész évben a legkülönbözöbb csomagolásokban, leginkább 1 kg-os csomagolásban.

A finnek télen is esznek fagylaltot és azt is hallani, hogy akkor tudsz beilleszkedni ide, ha megtanulsz télen is fagylaltozni.

Eperjoghurt – kis pohárszerü kiszerelésben de lehet kapni egyliteres dobozokban és iható formában üvegekben is

Epres fogkrém a hatéven aluli gyerekeknek ajánlják, hogy megkönnyítsék és megszerettessék a fogmosást

hammaspasta

Epres fogkrém

Epres arcápoló krémet /pakkolást   otthon is lehet készíteni. Ehhez az epren kívül zabpehely, méz és egy teáskanál kókuszolaj kell.Kapható epres hajápolószer is, ami leginkább a fejbörnek tesz jót.

Végezetül de közel sem utolsó sorban megemlítendö, hogy van

eper-allergia is.  Finn börgyógyászok nem az eper teljes mellözését ,hanem inkább  azt ajánlják, hogy ha az allergia nem nagyon erös, a szervezetet apránként és lassan-lassan- lassan hozzá lehet szoktatni az eperhez .

Kedves Olvasók !

Remélem ebböl a levelemböl kiderül, hogy Finnország nem csak ezer tó és az erdök országa. Finnország mansikkamaa azaz eperország is! Remélem, hogy idén Önök közül többeknek is volt alkalma megkóstolni a fehér éjszakák napsütésében érett édes, finn epret. És ha idén nem is, de jövöre az eperkarneválon lesz erre a legjobb alkalom.

Judit Mäkinen

Forrás:

 

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

139.levél – Június , fehér éjszakák – 2015. június 15.

Kedves Olvasók! Mai levelemben elöször június hónap finn nevével foglalkozunk, a neve finnül Kesäkuu – Nyárhónap A kesä szó ( kiejtés: kéze) a modern nyelvhasználatban nyarat jelent, de régen ez a szó összefüggött a kesanto = tarló, parlagon hagyott ”pihenö” szántóföldet jelentett. Ebben a hónapban vágták le elöször a szénának szánt füvet ezekröl a földekröl. Ez a hónap volt az, amikor a dél-finnországban élö finn földmüves “becsukta a tenyerét”, azaz befejezte a zab, árpa, bab és borsó vetését (akkoriban itt is ugyanúgy szórták a magot, mint máshol). Régen a Juhannus = nyári napéjegyenlöség azaz Szentiván elötti idöt Rövidnyárnak vagy Kisnyárnak (pikkukesä) nevezték az azután következö idöszakot pedig Hosszúnyárnak azaz Nagynyárnak hívták. A finn mondás szerint három dolog szép a nyárban, a zöld fü a földön, a levél a fákon és a májusfa virágzása.

Tuomi

A kisnyár idöjárása sokat jelentett az egész nyárra és a termésre vonatkozóan, ha akkor sokat esett az esö, jó termést vártak. Amikor a finnek még kizárólag abból éltek, ami az itteni viszonyok között termett, ilyenkor Kisnyár idején nagy volt az éhinség, mert a téli raktárak már kifogytak és még nem termett semmi. Ezért használtak sok vadnövényt , pl. a csalánt, a nyirfa nedvét itták, ezekben sok vitamin volt, de az éhséget nem vitték el. Az idöjárás szempontjából a Kisnyár a Nagynyár ellentéte volt, ha akkor hideg volt a nyár közepén meleg lesz majd és forditva, hangzott az idöjárásjelentés. Megjegyzés: a friss csalánt ma is használják, mint a spenótot, leforrázás után nem csip, magas vitamin és vastartalmú. A leforrázott és apróra mint a petrezselymet összevágott csalánt palacsintatésztába is szokás keverni, mint pl. reszelt sárgarépát is. Természetesen a csalánt nem szabad forgalmas utak mellöl szedni, mert a kipuffogógázok ólomtartalmát ugyanúgy magába szivja, mint pl. a saláta és más zöldségek. Ma már az ólommentes benzin világában ez a tanács nem aktuális. A nyírfa nedve: mahla az exportcikkek közé tartozik.

Nordic-Koivu_590

Finn nyárhónap Ha nyárhónapról beszélünk érdemes egy kicsit megismerkedni azzal, hogy mit is jelent a nyár Finnországban. A júniusi középhömérséklet ebben az észak-dél irányban 1300 km hosszú országban rendkivül változó. Az ország déli részén Vantaa városában a júniusi középhömérséklet kb. 15 C fok, ettöl észak-keletre Kuopioban 14 C fok, míg Helsinkitöl 600 km-rel északabbra Ouluban 13,5 C fok. Sodankylä -ben a júniusi középhömérséklet 11 C fok. Június vége felé emelkedik a hömérséklet úgy, hogy Dél-Finnországban eléri a kb. 20 C fokot. A tavak vize még hideg, északon a befagyott tavak júniusban olvadnak fel teljesen. Ez azt jelenti, hogy a júniusban errefelé utazók mindenképp hozzanak magukkal kabátot, meleg pullovert és esernyöt valamint megfelelö lábbelit. A hömérséklet egy napon belül is ingadozhat 10-15 fokot ! Finn felfogás szerint azonban rossz idö nincs, csak elégtelen öltözködés. Ritkán,de elöfordulnak melegebb napok júniusban, Finnországban kánikulának hívják a 25 C fok fölötti hömérsékletet. Dél-Finnországban az ilyen finn kánikulának nevezett júniusi napok száma átlagosan kb.5 nap, a Lappföldön2-3 ilyen nap van júniusban. Ugyanakkor lehetségesek még a havasesök is.

Fehér éjszakák / Yöttömät yöt Finnországban, mint minden északi országban van egy idöszak, amikor a nap nem nyugszik le a horizont alá. A jelenség megfigyelhetö többek között Kanadában, Alaszkában,Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban is. Ezt az idöszakot finnül úgy hívják, hogy yötön yö ( kiejtés : üötön üö. Yö= éjszaka, tön=fosztóképzö azaz éjszakátlan éjszakaa szószerinti fordítás). Ez a kaamos- a téli sötét idöszak- ellentéte, így ha az idöjárásra gondol az ember,akkor el lehetne mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország. A fehér éjszakák ideje annál tovább tart,minél közelebb megyünk az északi sarkkörhöz. Így pl. Finnország északi részén Nuorgam -ban május 16 és július 29 között – 74 napig – egyáltalán nem nyugszik le a nap.

midnight-sun-2_0

Ez egy érdekes és kissé mágikus idöszak,melyhez mondák is füzödnek. Így pl. a hiedelem szerint aki úgy lépi át az északi sarkkört telihold idején , hogy a zsebében egy nyúlláb, a kezében egy lóherevirág van és tudja az igazi varázsszavakat- hogy azok mik az titok !- az olyan erös lesz mint a rozsomák, olyan jól fog látni mint a hóbagoly és olyan gyorsan tud majd futni mint a rénszarvas. Hogy mikor látszik a telihold akkor amikor a nap nem megy le azt csak a Mikulás tudja, a legjobb öt megkérdezni 🙂 A nap látása ilyenkor nagy élmény. Egy magyar oldalon – Zalai Kilátó – érdekes finnországi útibeszámolót olvashatunk: Láttam a napot éjjel címmel – itt: http://www.zalaikilato.hu/nagyvilag/128-lattam-a-napot-ejjel-finnorszagi-utinaplo-.html#comments

olvasásának folytatása