Eino Leino napja, a vers és nyár ünnepe

Kedves Olvasók !

Ma Finnországban az egyik legismertebb finn költö Eino Leino napja van, ez a nap egyben a vers és a nyár napja, zászlós ünnep.

 

Eino Leino lausuu Rantapuistossa

Eino Leino 

 

A költöröl nemrég írtam, itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2016/07/07/juliusi-zaszlos-unnepnap-eino-leino-napja/

Kellemes hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

Reklámok

A világ legboldogabb országa Finnország 228.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A legújabb Finnországgal foglalkozó hír, ami bejárta a világsajtót az ENSZ  legfrisebb felmérésével kapcsolatos, neve : World Happiness Report / Jelentés a boldogságról a világon

lataus

A felmérés, melyet 2012 óta készítenek el,  idén 156 országot állított rangsorba , a lakosok boldogságát mérve. Ezek között van 117 ország, melyekben az oda bevándorlók boldogságát is vizsgálták. A beszámolót 2018 március 14.-én hozták nyilvánosságra a Vatikán pápai tudományos akadémiájának ( Pontifical Academy of Sciences ) fórumán.

Az északi államok ebben a felmérésben a legjobb helyezéseket érték el, az idei adatok szerint

a világon a legboldogabb emberek Finnországban élnek.

suomietu190816jm_503_uu

Mi finnek

Ezt az új  hirt Finnország társadalma vegyes érzelmekkel fogadta, leginkább azért mert az a szubjektive érzett jóléthez kapcsolódik.  A boldogságot vizsgáló finn kutató Ilona Suojanen megállapítja, hogy a vizsgálat nem okvetlenül ad reális eredményt, mivel csak külsö okokkal foglalkozik. Azt kérdezi, hogy elégedett vagy-e és nem azt, hogy boldoggá tesz-e az elégedettség ?

Sokféle fórumon indult vélemény-nyilvánítás , ezek közül mutatóban egy pár :

Nem hiszek ezekben a téves és szubjektív felmérésekben. Egészen biztos vagyok abban, hogy nem költöznék Finnországba. Ne vegyétek semmibe az idöjárás hatását a pszichére.

Nos én Finnországba költöztem és olyan boldog vagyok, miont disznó a sárban.

A Finnországról szóló hírek egyre abszurdabbak lesznek. Azt hiszem, hogy ezt a felmérést akkor csinálták, amikor melegebb volt mint minusz 10 fok és sütött a nap.

A hírre több országban is reagáltak.

Németországban a  DPA  ( Deutsche Presse Agentur ) feltette a kérdést: Miért olyan boldogok a finnek ?

Erre a kérdésre így válaszoltak: A finnek boldogság központi elemei többek között a következök: testvéri vetélkedés Svédországgal, a természet, a fehér nyári éjszakák, az egymásban való megbízás, a gazdasági stabilitás, a nök ereje, a kávé  és a sisu.

A finnek boldogok akkor ha a sportban legyözik a svédeket. Ez azonban pozitiv dolog, mert  mind a két országot maximális teljesítményre serkenti. Ha jéghokimérközésen a finnek a svédeket gyözik le – ritkán fordul elö – annak kétszeres értéke van más esetleges gyözelmekhez viszonyítva.

A megbízás nem csak egymásra vonatkozik, a finnek legagyobb része bizik az államban is, a jó vezetökben és helyes állami irányításban, a nép javát akaró döntésthozókban .

Kiemelkedö szerepe van a nöknek : Frauenpower / Nöi erö

500_F_166310949_sQmwpeE5tPL8Jk9OdU3kBRw5ZAuhcUmK

A finn nök kaptak elöször választójogot a világon. Nem csak választhattak, hanem egyben választhatók is lettek. A németek a nök egyenjogúsága egyik jelének vélik , hogy az “Ö”  mind a két nemre vonatkozik, ellentétben a német nyelvben  a férfiakat jelzö “er”  és a nöket jelzö “sie”  névmásokkal.

A boldogság egyik kulcsa, hogy a finnek általában jól érzik magukat egyedül is. A legtöbben nem vágyakoznak nagy társaság iránt és az embereknek általában kis baráti körük van. A finnek barátságainak jó része egy életre szól.

ilma poika eeppinen fokus vapaus tuore idyllinen yksinäinen mies luonto ulko- henkilö surullinen maisema taivas ajattelu vesi nuori pilvi horisontti meri tyyni ilmapiiri heijastus pysyvä ranta valtameri ilta ilmiö aamu järvi sääilmiö siluetti pimeys hämärä järvi auringonnousu auringonlasku loma

A sisu –lefordíthatatlan finn szó – egyesíti a bátor harci kedvet, az önfejüséget és a kitartást. Ezt a fogalmat legtöbbször a finnek hazátvédö háborúikkal kapcsolatban hozzák fel.

Angliában a Guardian c.lap nagy cikkben foglalkozott a hírrel. Az öngyilkossági statisztikák elgondolkoztatóak. A lap cikke  felhívja  a figyelmet arra, hogy Finnországban magas az öngyilkosságok száma, kétszerese az angliai számnak. Ezért érthetetlen, hogy ök lennének a világon a legboldogabbak.

Feltünést kelt, hogy a zord idöjárás pszichologiai hatását nem vették figyelembe.

A megjegyzések  között sokan idézik az angol komédiatársulat Monty Python Finland c. dalának szavait. A dal itt hallható : https://youtu.be/baHsoEAAMZU

A legnagyobb finn napilap – Helsingin Sanomat- újságírója  Heikki Aittokoski Izlandba készült, hogy az ottaniak  boldogságát kutassa. Az út elött megkérdezte a lap olvasóit arról, hogy mi a véleményük a boldogságról. Az olvasók közül 180-an reagáltak a megkeresésre.  A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben

Finnországot boldog országnak tartják,

de többen felhívták a figyelmet arra, hogy egy ország nem lehet boldog, csak az ott élö  emberek – esetleg … De a vélemények megegyeztek abban, hogy Finnországban adottak a lehetöségek a boldog életre.

Két dolog került a leggyakrabban említésre. Az egyik a biztonság a másik pedig a tompult életlenség, azaz a fásult közönyösség volt. Az utóbbit pozitiv értelemben úgy vették, hogy az élet itt : ”Tylsän tavallinen”  azaz  Közömbösen mindennapi, de erröl a világ sok országában csak álmodoznak a lakosok és ezekért az egyhangú mindennapokért irigylik a finneket.

Az országban élök boldogságának kulcstényezöi a biztonságos, független állam, a tiszta természet, egyenjogúság, szociális biztonság. A természet azért is kulcsa a boldogságnak, mert Finnországban nincsenek megdöbbentö természeti katasztrófák, mint pl: földrengések, pusztító áradások  vagy  sárcsuszamlások.

Punkaharju

Punkaharju

Finnország nem sugárzik a boldogságtól kifelé, de ez egy olyan ország, ahol boldogok lehetünk azért is, mert örizhetjük és védhetjük azokat az értékeket, amiket a boldogság forrásának tekintünk. Többen hangsúlyozták a kölcsönös bizalmon alapuló társadalmat és a boldogság elérésehez az egyenlö lehetöségeket.

A 180 válasz közül 26 válaszolónak az volt a véleménye, hogy

Finnország nem boldog ország.

Ennek magyarázatára felhozták, hogy  sokan szenvednek pszichés rosszulléttöl, elszigetelödnek és ezzel fokozódnak a társadalmi különbségek.Ervelnek azzal is, hogy Finnországban  sokkal nehezebb közeli emberi kapcsolatokat kialakítani, mint a világ sok más országában. Sajnos a  gyerekek és fiatalok között soknak vannak pszichés problémája. Túl sok a mértéktelen  alkoholfogyasztás, sok az elhízott ember.

Hiányzik a társadalmi problémákat illetö nyilt társalgási fórum , sok a neurotikus személy. A párkapcsolatok nem tartósak, túl sok a válás és az öngyilkosságok száma is magas.

A finnekre jellemzö, hogy inkább a dolgok negativ odalát látják és nem találják meg a pozitivitást. Sok az önzö ember, aki azt hiszi, hogy ha valakinek sikere van az öt röviditi meg töle vesz el valamit.

Aittokoski feltette azt a kérdést is, hogy :

Jobb hely-e Finnország most, mint 10 évvel ezelött ?

A válaszok megoszlottak, de kissé többen voltak azok, akik szerint most jobb a helyzet. Ennek oka, hogy az elmúlt 10 évben

Finnország liberálisabb és nemzetközibb lett.  Az emberek szabadabbak. A munkavégzés  már nem a legnagyobb erény és általában kevesebben ráncolják össze a homlokukat. A gyerekkel többet törödünk,  az iskolai programok több lehetöséget adnak. Finnországban sok a pozitiv innováció.

sata_innovaatitota_kansi-390x600

100 finn innováció

A bevándorlás erösen megosztja a véleményeket, vannak akik a sokféle kultúrát pozitivnak tartják ugyanakkor sokan vannak olyanok is akik a  bevándorlókkal kapcsolatos problémákra hívják fel a figyelmet.

Hogy kinek mit jelent  a boldogság,  arról a legkülönbözöbb fórumokon élénken folyik a társalgás.

 

happy-face

Boldogság

Többek között így írnak  a boldogságról a finnek egymásnak : A boldogságot nehéz leírni, de az biztos, hogy a boldogság,  az létezik. A  boldogság az ha valaki rád moslyog, ha körülötted  olyanok vannak akik törödnek veled, ha megelégedett vagy a mindennapjaiddal. A boldogság az, ha a dolgaid rendben vannak , ha van munkád. A boldogság az érintés, az ölelés a közelség, a meleg.   Ha van fedél a fejed fölött, ha egészséges vagy, ha süt a nap. A boldogság kis dolgokból áll.

Kedves Olvasók !

Azt ugye mindnyájan tudjuk, hogy a boldogság nagyon személyes dolog. A személyes élet folyása és az abban történö változások  befolyásolnak mindnyájunkat. Senkinek nem visz egész életében egyenesen felfelé az útja, mindenki találkozik buktatókkal , mindenki arcába fúj a szél .

De azt hiszem, hogy ha  észrevesszük, hogy mindnyájunk életében mennyi pozitivum is van, eljuthatunk oda, hogy egyensúlyba kerülünk magunkkal és ezzel együtt másokkal is. A boldogság lelkiállapot, magánügy.

Finnország egyik legjelentösebb költöje Eino Leino így ad tanácsot a Laulu onnesta /Ének a boldogságról címü versében:

Kell` onni on, sen onnen kätkeköön  / Ki boldog,  rejtse boldogságát

kell´aarre on , se aarteen peittäköön / Kinek kincse van, takarja gazdagságát.

 

Ezek a sorok a finn lélekröl is sokat mondanak ugye ?

 

Mindnyájuknak egy napsugaras,  boldog napot kívánva ,

 

Judit Mäkinen

 

 

 

Júliusi zászlós ünnepnap: Eino Leino napja

 

Kedves Olvasók !

Tegnap,  július 6.-án ismét lobogtak a finn zászlók. Ezen a napon ünnepeltük Eino Leino napját, egyben a vers napját .

Ki volt Eino Leino ?

Eino Leino  – Armas Einar Leopold Lönnbohm –  ismert és szeretett, jelentös finn költö  (1878 -1926 )  író, és müfordító , a finn nyelv müvelöje volt.

Nina Sailo Eino Leino

Elsö verseskötete 17 éves korában jelent meg Maaliskuun lauluja /Március dalai címmel.Verseit többen is forditották magyarra, ezek között van Képes Géza , Köháti Zsolt és Kodolányi Gyula.

A nyári hangulatot fejezi ki Nocturne c. verse, melynek elsö szakasza Képes Géza fordításában itt olvasható :
Fülemüle csattog az ág-hegyén,
kalászok fölött ég a telihold.
A nyári éj boldogsága enyém –
irtásföld füstje lengõ, szürke folt.
Nincs bennem öröm, bánat, se kétség;
hozzátok el zöld erdõk sötétjét,
felhõk pírját, búcsuzó nap fényét,
széljárta hegyek szunnyadó kékjét,
vizek árnyait, zsálya illatát:
ezekbõl szövöm szivem dalát.

Drága lány, édes, mint nyári széna,
szívem vágya, csöndje, – ez a dal tiéd.
Te vagy hitem. Nélküled a dal néma, –
te, tölgyfalombok zöldje, büszke, szép.
Lidércfény már nem csábítja lelkem,
a Varázshegy aranyát megleltem;
köröttem az életkör szükebb lesz,
áll az idõ, a szélkakas csendes;
út elõttem, engem vár vigyázva,
ez visz majd az ismeretlen házba.

Ezt a verset  többen is megzenésítették. Egyik  változata Kai Chydenius zenéjével itt hallható :

https://www.youtube.com/watch?v=_dbRqCh_DJo

A legtöbb Leino versre Toivo Kuula ( 1883-1918)   komponált zenét , ö összesen 22 verset zenésített meg. Rajta kívül Leevi Madetoja ( 1887-1847) , Erkki Melartin ( 1875-1937)   és Oskari Merikanto (1882-1924) is írtak zenét Leino költeményeihez.

Eino Leino müvészien  használta a finn nyelvet, versei a mai napig rendkivül kedveltek. Versei színesen és változatosan fejezik ki az érzelmeit és bár látszólag egyszerünek tünnek,  a fordító elött nagyon magasan van a léc;  Leino verseinek hangulatát visszaadni csak az igazi nagy mesterek tudják.

Eino Leino emlékét számos formáb an örzi és ápolja Finnország. Emlékére születésének 100 évfordulóján  ,  1978-ban adott ki bélyeget a finn posta, ezt Eeva Oivo tervezte.A pénzverde  2 eurós ünnepi pénzt vert Eino leino emlékére.

Helsinki belvárosában  az Esplanadi parkban áll Lauri Leppänen szobrász 1953-ban felállított  Eino Leino 4 méteres szobra.

225px-Eino_Leinon_patsas EsplaNAADI

Eino  Leino emlékét  születési helyén Paltamo-ban egy absztrakt szobor örzi, ez Jouko Toiviainen müve , a költö születésnapjanak 100 évfordulóján leplezték le az akkor finn elnök Urho Kekkonen jelenlétében. A Paltamohoz legközelebb levö városban, Kajaaniben van Nina Sailo szobrász alkotása, mely Eino Leinot testesiti meg.

Az Eino Leino társaság Kajaaniban alakult 1974 novemberében. A társaság logoján a jelenleg Eino Leino háznak nevezett múzeum látható. Ez tökéletes másolata az ugyanazon a helyen állt és egyszer lebontott,  Hövelö nevü háznak, melyben Leino született.

EL talo logo

Ez a ház arról is ismert, hogy Elias Lönnrot a Kalevala verseinek gyüjtöje és kiadója is itt élt akkor, amikor a Kalevala elsö kiadása megjelent 1835-ben.

Eino Leino szellemében 1976 óta minden nyáron – júliusban- van egy hét a neve Kajaanin Runoviikko / Kajaani vershét, régebbi nevén Sana ja sävel / Szó és  dal. Ezen a héten minden nap rendeznek a verssel összefüggö eseményeket, versmondást, találkozást írókkal és kisebb színházi elöadásokat .

Eino Leino sírja Helsinkiben van, a síremléket Ville Vallgrén tervezte.

Leinon hauta Hietaniemi

Eino Leinoa nemcsak Finnország emlékszik. Rómában egy emléktábla örzi  Dante  Divina Comedia müvének fordítóját.

Leinon_muistolaatta Roomassa

 

Judit Mäkinen

 

Források: