Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.
136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok – 2015 április 24.
Kedves Olvasók!
Mivel már április végén járunk egy pár szó ennek a hónapnak a finn nevéröl és a finnországi, áprilisi ünnepnapokról.
Huhtikuu/ Április
Több mint valószínü, hogy ez a név összefügg a tavaszi, mezö- és erdögazdasági munkákkal. Ilyenkor kellett régen az erdöirtást megkezdeni az országszerte még havas erdökben.
Huhta= irtás-t jelent.
A munkát azért kezdték meg ilyen korán, mert ilyentájt a hideg éghajlat miatt a fákban még nem indult meg a nedv áramlása, ilyenkor a kidöntött nagy fatörzsek gyorsabban száradtak meg.
Az idöjárast illetöen huhtikuu a tavasz kezdetét is jelentette Finnországban. A tavaszt az jelenti, hogy a nappali középhömérséklet 0 C fok fölé megy fel. Ez a termikus tavasznak nevezett idöpont az ország különbözö részeiben változó, Helsinkiben április 4 táján kezdödik a tavasz, míg az ország északibb részein pl. Rovaniemiben ez az idöpont április 22 környékén van, Inariban pedig május elsö napjaiban kezdödik a termikus tavasz.
A túl meleg áprilist a régiek nem szerették, erröl több mondás is létezik, pl: “Jos hatutta päin huhtikuussa halkoja hakataan, niin turkin päällä toukoja tehdään “ szabadon fordítva: Ha sapka nélkül vágjuk a fát áprilisban, májusban bundában vetünk.
Àprilisi ünnepnapok
Áprilisban két zászlós ünnepnapot ismer a finn naptár, ezek április 9 és április 27.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :
Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.
Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.
A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.
A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.
Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.
A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.
A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.
Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:
http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!