Kedves Olvasók! Előző levelemben foglalkoztam az okostelefonok iskolai használatának kérdésével. A téma nem veszítette el aktualitását, ezért mai levelemben folytatom az elkezdetteket.  

 Silja Kosonen fiatalokkal foglalkozó orvosnő mindennapi orvosi munkájában naponta találkozik az okostelefonok fiatalokra gyakorolt hatásával. Egy hosszú cikkben foglalta össze megfigyeléseit felhívva a figyelmet arra, hogy komoly problémával állunk szemben.  Mai levelem az ö cikkének mondanivalójával foglalkozik. Ebben a fiatalok szüleit tájékoztatja a megváltozott világról.  

Szülök és az okostelefonok világa  

Az okostelefonok körülbelül 15 év alatt meghódították a világot. A telefonok általánossá válása egyben kihívás is a szülök felé. A finn iskolásoknak már az alsóbb osztályokban is van telefonja , okostelefonja.

A fiatalok zavartalan fejlődésének egyik fontos feltétele, hogy szüleiknek jó tudása legyen az okostelefonokról és ennek segítségével legyen bátorságuk arra, hogy a család fiataljainak telefonhasználatát a mértékletesség határain belül tartsák.  

Milyen korban telefont a gyereknek?  

A fejlődő agy legfontosabb ingere a többi emberrrel történő élő kölcsönhatás. Ennek érdekében 2 éven aluli gyereknek semmilyen telefont nem kellene a kezébe adni.  

Finnországban a telefon sok családban sajnos felváltotta a “ gyerek-csősz” szerepét, ezt nem minden szülő érti meg.Vannak olyan szülök is, akik már az egyéves gyerekkezébe adnak telefont vagy maguk telefonálás és számítógépes foglalkozás közben kis gyermeküket az ölükbe tartják

Ez a gyermekgondozó rendelések megfigyelése szerint nem egy esetben a kis gyerek beszédének kialakulását késlelteti, egyenesen károsan hat a gyerek fejlődésére.

  A kisiskolások telefonhasználatának korlátozása a gyerekek érdeke. Nagyon fontos az internetes játékokra és a kommunikációra fordított idő egyensúlya. A serdülő korúaknak is szüksége lenne szüleik határozott irányítására.  

Finnországban mindennel fontosabb az önrendelkezési jog. Ez sajnálatos módon korlátozza a szülőket abban, hogy akaratuk szerint beavatkozzanak a család  serdülőkorú fiataljainak telefonhasználatába. A gyorsan kialakuló telefontól való függőség nem egy fiatal érzelmi életét befolyásolja.  

Megváltoznak baráti kapcsolataik, sokszor megszűnik a kapcsolattartás a nagyszülőkkel is. Egyre több fiatal szorul pszichiátriai kezelésre és a fiatalokkal foglalkozó orvosok rendelői tele vannak. A várólista a szükséges kezelés elkezdésének több hónapi késését is okozhatja, ami egyben a betegség  nehezebb kezelhetőséget is jelenti.   

A korlátlana okostelefon használat fizikai tünetekkel is jár. Ilyenek a fejfájás, a szem kiszáradása és viszketése, A szemhez közel tartott telefon viszonylag erős fényforrása idővel károsan befolyásolja a látást.  

A hajlott testtartás árt a nyak- és váll izületeknek. 

Rendkívül fontos lenne, hogy a szüiök legalább részben tudjanak arról, milyen közösségi oldalakat látogatnak a csalá fiataljai. Itt a legfontosabb szerepe a családi beszélgetéseknek és a fiatal élete iránt tanusított érdeklödésnek van. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy a szülök mindent elolvassanak ami a fiatalok telefonján  elérhető. Azok a szülök, akik értenek az okostelefonokhoz ha akarják tudják korlátozni azt, hogy a gyermekük milyen közösségi oldalakat látogathasson, azaz tilalmat tehetnek bizonyos oldalakra. Ez sokszor egyáltalán nem segít, mert a fiatalok barátaik segítségével mégis mindenhez hozzáférhetnek. Ès minél tilosabb lesz valami annál nagyobb az érdeklődés ugye?  

Finnországban a fiatalok szabadabban és önállóbban élnek, mint sok közép-és déleurópai országban ezt nem minden olyan családban értik a szülök, akik maguk más kultúrában nőttek fel. Nem könnyű annak a fiatalnak sem az élete, aki úgy szeretne viselkedni, mint finn osztálytársai, szeretne maga dönteni arról, hogy kik a barátai és azokkal mikor és hol érzik jól magukat. Rendkívül sajnálatos tény, hogy ha más kultúrából ide költözött család a fiatal viselkedése miatt saját becsületét érzi fenyegetettnek végső esetben erőszakos  úton – un. becsületgyilkosság – próbálja “helyreállítani” a család hírnevén ért képzelt  sérelmet.  

Idősebbek az okostelefonok világában  

Az okostelefonok világában az idősebbek jelentős része elveszettnek érzi magát. Erre csak két példát említenék a posta és a bankok példáit. 

Posta  

A posták száma a töredéke annak, ami régebben volt, a csomagokat a telefonra érkezett kódszám felhasználásával lehet megtalálni üzletekben, és ujságokat, cukorkát, üdítő italokat áruló “ kioski”-ban elhelyezett rekeszfalakban. 

Ha a címzett csomagja a padlóhoz közeli rekeszben van, azt idősebb ki sem tudja venni, mert nem tud mélyre lehajolni és nem is látja a kis kódszámokat a rekesz  ajtaján. Semmilyen alkalmazott nincs jelen, aki segítene, esetleg egy fiatalabb arra járót lehet megkérni, hogy segítsen.   Ajánlott küldeményeket nem hordanak ki, ezekről írásos  értesítést küld a posta – leginkább telefonon keresztül- a címzettnek a postára kell mennie, hogy felvegye a postáját. 

Bank  

Finnországban sok bank működik, de erősen csökkent az ügyfeleket fogadó, bankfiókok száma. Finnországban már évtizedek óta a bankba érkeztek a fizetések és a postások sem hordtak ki nyugdíjakat. A számlákat az internetes bankhálózaton lehet, azaz inkább azt írom, hogy kell befizetni. Ez azt igényli, hogy a telefonon vagy az otthoni számítógépen legyen egy bankprogram, aminek használatát nem tanítják sehol. Aki maga nem tud eligazodni a kódokat követelő bankprogramokban, nincs számítógépe vagy okostelefonja az vagy a családtagjainak segítségére szorul, vagy ha szerencséje van talál elérhető távolságban egy bankot, ahol sorba állhat a kiszolgálásra várva. Idősebbek joggal félnek attól is, hogy interneten működő csalók áldozatai lesznek.  

Internet mindenütt  

Az internet mindenhová betolakodott, nincsenek pl. Jegykasszák, minden jegyet – közlekedési eszközök, színház, mozi a hálózaton lehet /kell venni- természetesen okostelefonos programok segítségével. Ezekhez számtalan bejelentkezési kódszó és szám tartozik. Nem tanácsos több helyen ugyanazokat a kódszavakat használni, ezekkel is vannak visszaélések.  

Azok a jelenlegi nyugdíjasok, akik munkás életükben nem használták az internetes kommunikációt nem egyszer kétségbeesetten gondolják, hogy ók már nem erre a világra valók.

De még azok is, akik viszonylag kevés problémával élnek a mai, új technikai világban borzongva és félve gondolnak arra, hogy mi lesz akkor, ha beüt egy olyan nagy áramszünet, ami nem egy-két percig tart majd. Ez a mai bizonytalan és kiszámíthatatlan  életkörülmények miatt egyre többször jut az eszünkbe, hiszen konkrét példák is vannak arra, hogy az energiaszolgáltatás háborús fegyverré vált.  

Finnország egyre többet fektet az alternatív energiahálózat kiépítésére a szél- és vízenergia lehetőségeire. Ez nálunk azért is fontos, mert Finnországban nincsenek melegvíz források. Vajon azokban mennyi rejtett és kihasználatlan energia van? 

Kedves Olvasók !  

Soraimat zárva arra biztatom azokat, akik nem akarnak tudni az internetről és a számítógépek világáról, hogy gondoljanak arra; abban a világban nem csak negatívum,  hanem megszámlálhatatlan sok pozitívum is van. Mint például az is, hogy mindnyájukat üdvözölve, írhattam ma Önöknek.  

Judit Mäkinen    

Forrás: 

• https://askelterveyteen.com/oletko-jo-kuullut-alypuhelin-syndroomasta/
• https://www.helsinginuutiset.fi/paikalliset/4349223
• https://www.iltalehti.fi/perhe/a/2015100620476139
• https://www.mll.fi/vanhemmille/tietoa-lapsiperheen-elamasta/lapset-ja-media/lapsen-ensimmainen-puhelin/
• https://diginyt.fi/kuinka-opettaa-vanhusta-kayttamaan-alypuhelinta/