Mikael Agricola napja: április 9.324.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók!

Talán már feltűnt Önöknek, hogy Finnországban sok zászlós ünnepnap van. Ez az itteni kulturális hagyományőrzés egyik módja. Nem csak a történelem fontos napjain lobognak a finn zászlók, hanem a kulturális élet képviselőinek tiszteletére is felhúzzuk a zászlót. Ilyen személyek pl a nemzet költőjének J.L. Runebergnek  vagy  Minna Canthnak a nők egyenjogúsága harcosának  születésnapja.

Ma, április 9.-én ismét egy személyre emlékszünk, az ö tiszteletére lobognak a zászlók. Az ö neve: Mikael Agricola.  

Mikael Agricola napja, április 9.

Ki volt Mikael Agricola?

Mikael Agricola (1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az első nyomtatott formában megjelent, finn nyelvű könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fő vezetője Martin Luther és Erasmus Rotterdam tanítványa volt.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festője, Albert Edelfelt rajzolta róla:

Mikael Agricola

Keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három név szerint ismeretlen leánytestvére volt.

Első tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak előjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulni vágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földműves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvű környék volt akkoriban. Feltehető azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzőek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt, mivel Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult.  Emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla őriz.

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola volt az első a papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendőket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki.

Részt vett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínű, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentősebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvű egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetővé kellett tenni. Ez volt  Mikael Agricola életműve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettől eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból. Agricola munkáját dicsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhető szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is előfordul, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érződik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentőségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erősödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangélikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyű támaszpontja az ellenség bombázóinak.

Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

A Suomen Pipliaseura/Finn Bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére. Az alábbi linken lehet látni, hogy milyen ez a sütemény, a recept itt található: https://agricola.fi/agricolaleivos

A Bibliatársaság szervezésében jött létre 2019-ben egy finn zarándokút, a neve Agricola séta/ Agricolan kävely. Az ötlet atyja Hannu Holma énekes, énektanár.

Hannu Holma

Antti Holmára nagy hatással volt a Santiago de Compostela zarándokút. De ugye Spanyolország messze van tolunk. Ennek mintájára a reformátor és finn irodalmi nyelv létrehozójának Agricola-nak szülőhelyéről Pernaja-ból Agricola püspöki székhelyére, Turkuba visz az út

Agricola séta

Az útvonal több helyen követi a régi un. Kuninkaantia / Király útját. Ennek mentén több középkori kőtemplom is van.  Az út 12 részből áll, ezek hossza 16-32 km, a zarándokút teljes hossza 240 km.  Minden részhez egy kis ismertető kártya tartozik.

Az Agricola séta 2021-ben április 10,-én kezdődik Pernaja-ban és szeptemberben végződik Turkuban. Célja, hogy minden résztvevő lelki utat tegyen maga felé, hogy megtalálja a gondatlanságot, sietségmentességet és belső békét. Mindenki a saját erejének megfelelően sétál vagy ballag, ha többen mennek együtt akkor idő és lehetőség van a közös, nyugodt elmélkedésre, az út menti látványokkal való ismerkedésre és egyben a természet megfigyelésére is.

Az Agricola séta egyben az olvasástudás jelentőségére is felhívja a figyelmet. Finnországban ez magától értetődik, de a világon még kb. 750 millió azok száma, akik nem tudnak olvasni. A Finn Bibliatársaság programjának segítségével 20 000 afrikai nőt tanítanak meg olvasni.

Ha esetleg Önök közül valaki azt gondolná, hogy ez nem a mi problémánk, sajnos téved. Az elmúlt években Finnországba érkezettek közül sokan nem tudnak olvasni, ezek oktatása a finn társadalom fontos feladata, hiszen írás- és olvasás-tudatlanok beillesztése az itteni életformába a lehetetlenség határát súrolja. Az alábbi linken a finnül tudók alaposan ismerkedhetnek ezzel a témával: https://lukemattomat.turkuamk.fi/lukemisen-tueksi/maahanmuuttajat/

Aki angolul kíván erről olvasni itt talál irodalmat: https://jyx.jyu.fi/handle/123456789/57784

Kedves Olvasók!

Mai finnországi ünnepnapunk hőse a finn irodalmi nyelv atyja Agricola. Az ö ideje óta rengeteget változott a nyelv. Örömmel veszem észre a Finn nyelvkincs nevű oldalamon, hogy sokan érdeklődnek a finn nyelv iránt és sokan tanulnak is finnül. A beszélt finn nyelv elsajátítása könnyebb, mint az irodalmi nyelvé. De, aki a finn kultúrával kíván kissé jobban ismerkedni vagy Finnországban képzettségének megfelelő beosztásban szeretne dolgozni, annak az irodalmi nyelv tudása nagyon fontos, megkockáztatom azt mondani, hogy elengedhetetlen. Ehhez kívánok mindenkinek, aki finnül tanul sok türelmet és főleg kitartást.

Szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Forrás :

136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok – 2015 április 24.

Kedves Olvasók!
Mivel már április végén járunk egy pár szó ennek a hónapnak a finn nevéröl és a finnországi, áprilisi ünnepnapokról.

Huhtikuu/ Április
Több mint valószínü, hogy ez a név összefügg a tavaszi, mezö- és erdögazdasági munkákkal. Ilyenkor kellett régen az erdöirtást megkezdeni az országszerte még havas erdökben.
Huhta= irtás-t jelent.
A munkát azért kezdték meg ilyen korán, mert ilyentájt a hideg éghajlat miatt a fákban még nem indult meg a nedv áramlása, ilyenkor a kidöntött nagy fatörzsek gyorsabban száradtak meg.
Az idöjárast illetöen huhtikuu a tavasz kezdetét is jelentette Finnországban. A tavaszt az jelenti, hogy a nappali középhömérséklet 0 C fok fölé megy fel. Ez a termikus tavasznak nevezett idöpont az ország különbözö részeiben változó, Helsinkiben április 4 táján kezdödik a tavasz, míg az ország északibb részein pl. Rovaniemiben ez az idöpont április 22 környékén van, Inariban pedig május elsö napjaiban kezdödik a termikus tavasz.
A túl meleg áprilist a régiek nem szerették, erröl több mondás is létezik, pl: “Jos hatutta päin huhtikuussa halkoja hakataan, niin turkin päällä toukoja tehdään “ szabadon fordítva: Ha sapka nélkül vágjuk a fát áprilisban, májusban bundában vetünk.

Àprilisi ünnepnapok
Áprilisban két zászlós ünnepnapot ismer a finn naptár, ezek április 9 és április 27.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :

250px-Mikael_Agricola_by_Albert_Edelfelt

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

250px-Mikael_Agricola_Wittenberg

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

250px-Se_Usi_Testamenti

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

225px-Helsinki_Mikael_Agricola_church

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

Oskarii Jauhiaisen Agricolan patsas

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.
Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:
http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU

olvasásának folytatása