138. levél – Májusi ünnepnapok II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

138. levél – Májusi ünnepnapok II. – 2015 május 23.

Kedves Olvasók!
Mivel még mindíg májusban járunk még két májusi zászlós ünnepnappal ismerkedhetünk a mai levelem alapján. Ezek a májusi, zászlós ünnepnapok, J.V.Snellman napja más néven Suomalaisuuden päivä/Finnség napja, május 12.-én és az Elesettek emléknapja május 17.-én.

Johan Vilhelm Snellman napja/ Suomalaisuuden päivä a Finnség napja
Ki volt J.V. Snellman?
Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve. Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – feléledt egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe hozza. Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élö svéd anyanyelvüek ellentétes mozgalma, ennek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerösödö fennománokkal szemben.
Snellman Stockholm kikötöjében született 1806-ban a Patience nevü hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevü városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvü tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü föiskolán.

Itt a diákok érdeklödése a svéd nyelvtöl a finn felé fordult . Snellman teologiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, fötantárgyként a filozófiát választotta. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tüzvész pusztított 1827-ben és egy évvel késöbb I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellmann itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.
Az útja Svédországon és a németországi Tübingenen át vezetett és itt jelent meg fömüve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.
Sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen és 1943-ban Kuopioba költözött, ahol mint iskolaigazgató dolgozott. Innét képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kultúrális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemü felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott.
Johanna Lovisa Wennberg-el kötött házasságából öt gyermeke született.
A család 1849-ben költözött Helsinkibe, ahol II.Alexander cár uralkodásának idején szabadabbak lettek a viszonyok. A Helsinki egyetemen Snellman 1856-ban lett az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

300px-Helsingin_yliopiston_päärakennus

1866-ban Snellman nemesi rangot kapott, és ö képviselte a finn nemességet az 1867-es országgyülésen.
A Finn Irodalmi Társaság felelös igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.
A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúrának felemelését Snellman újságok segítségével hozta létre, ö adta ki Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentös befolyása volt a politikai-kultúrális életre. Az akkortájt Oroszországhoz tartozó Finnországban a lap feltünést keltett liberális nézetek nyilvánosságrahoztalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta.Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segíségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenö lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népmüvelésre címmel segítette elö a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földmüves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt.

Snellman – 1863-1868 között szenátor – munkásságának két legkiemelkedöbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.
Snellman és a finn márka
Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstböl vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

1305884201050

Snellman és a finn nyelv
Snellman felfogása szerint a finn nép csakis a finn nyelven keresztül fejlödhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetelen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie az uralkodónál annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban.
Snellman alapitó tagja volt a tíz évig müködö Lauantaiseura- Szombat-társaság nevü kultúrális egyesületnek a kor legkiemelkedöbb humanistáival együtt, ezek között J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius
1863 augusztus elsején írta alá öfelsége II.Alexander az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetövé tette – 20 éves átmeneti idöt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Snellman és az utókor
Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény – -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem- is örzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett müve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból ittmaradt, nagy szikladarabon ülö , olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Kuopioban Johannes Takanen müve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb szobor Helsinkiben van, a Finn Bank föépülete elött, a városközpontban.

Ez a szobor Emil Wikström szobrász müve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.
J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

fi1798

Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van.

Kedves Olvasók!
A fenti ismertetö rendkívül felszínes és hiányos. Akik többet szeretnének olvasni – és tudnak finnül – erröl a rendkívüli emberröl, azok kattintsanak a források közötti elsö hivatkozásra.

olvasásának folytatása