Kedves Finn nyelv után érdeklödök !

Az ösz közeleg és Finnországban már sárgulnak a fák, egyesek inkább pirossá változnak, mint a kép is mutatja. A fákat nálunk zöld aranynak is hívják. A faipar Finnország egyik legfontosabb iparága. Ezért a ma kezdödö kis szógyüjteményünk azoknak az összetett szavaknak egy részét tartalmazza, amik úgy kezdödnek, hogy Puu = fa. A gyüjtemény mától kedve tíz napon át minden nap három szóval bövül.

Judit Mäkinen

Így kezdödik :

2020 szept. 5 : Puutarha = kert, puuhevonen =faló, puukirkko = fatemplom

szept.6 : Puuhella = fával fütött tüzhely, puupenkki = fapad, puurakennus = faépület

szept.7 : Puutalo = faház, puuseppä = asztalos, puusilta = fahíd

szept. 8 : Puuristi = fakereszt, puutaimi = facsemete, puukenkä = facipö

szept.9 ; Puuhiili = faszén, puulaatikko = faláda, puulattia = fapadló

szept. 10. Puuruuvi = facsavar, puupalikka = fa építökocka, puupiirros = fametszet ( piirros = rajz)

szept.11. Puulaji = fafajta, puupinta = fafelület, puupaneli = fapanel

szept 12. Puukenkä = facipö. puuleikkaus = fafaragás, puuhiomo = facsiszoló üzem

szept 13. Puumerkki = kézjegy, puuliiteri = fáskamra, puusiru= faszilánk

szept.14.2020 szept. 14. Puupino = farakás, puupurkki = fadoboz, puuse = budi

szept. 15. Puulämmitys = fafütés, puukaasu = fagáz, puukasa = farakás

szept.16. Puutarhajuhla = kerti ünnepély, puutarhakaupunki = kertváros, puutarhakasvi =kerti növény.

Ezzel ma befejeződik a Fából vaskarika nevű kis szótárunk. Remélem, hogy több új szóval is bővült a szókincsük.

A legjobbakat kívánva

Judit Mäkinen

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Nálunk már lassan bekopog az ösz, az iskolák elkezdödtek és a legtöbb családban vége van a nyári szabadságnak is. Az ösz Finnország legszínesebb évszaka, ennek egyik oka a fák színpompája, aminek saját finn neve is van : ruska (kiejtés:ruszka)

Ruska

Mivel a finnek életformájának egyik sarokköve a természettel való szoros kapcsolat, sokan járják az erdöket élvezve a csend országának légkörét. A nyárvég- koraöszi erdö azonban nem csak kirándulóhely. A finn erdök egyben kerteknek is tekinthetök, melyekben sokféle gyümölcs várja az oda érkezöt. Iyenek a fekete- és piros áfonya, a szamóca és a málna.

Az öszi erdöben más is van, nevezetesen gomba. Pontosabban gombák, gombák, gombá , gombák.  Nem véletlenül írtam ennyiszer le ezt a szót. Mai levelemben

Finnországgal mint a gombák országával foglalkozunk.

Tudvalévö, hogy Finnország erdeiben és mezöin 2 000 különbözö gombafajta található, ezek közül  kb. 200 fajta az ehetö gombafajták száma. Az évi gombatermés 1500 – 5000 millió kg ! között változik, a termést leginkább az idöjárás befolyásolja. Meleg éjszakák és sok esö a legkedvezöbb. Gombászni július végétöl még november végéig is lehet. Ennek oka, hogy vannak olyan gombafajták – közöttük az egyik legkedveltebb a tölcséres rókagomba – ez  késö összel is szedhetö.

Kuva suppiksesta

Tölcséres rókagomba = Suppilovahvero

Toivo Rautavaara (1905-1987)  erdö-és mezögazdasági dr.  volt az aki 1947-ben írt doktori értekezésében hívta fel a figyelmet Finnország gombáira. Ö az ízük szerint osztályozta a gombákat így: nagyon fínomak 14 fajta, kitünöek 77 fajta, jók 178 fajta, használhatók 222 fajta, rosszak 46 fajta. Arra is felhívta a társadalom figyelmét, hogy milyen kis mértékben gyüjtik a gombákat Finnországban. Húsz év telt el Rautavaara doktori disszertációja óta, amikor az Erdöügyi föigazgatóság / Metsähallitus elkezdte az eladásra alkalmas gombákat illetö tanácsadást. A kezdeményezésnek nagy sikere volt, jelenleg több fórumon is folyik az un gombatanácsadás =sienineuvonta és a gombaszakértök képzése. Ebben fontos szerepe van a

Martta-szervezetnek /Marttajärjestö. Az egész országot felölelö Martta hálózat 1994 óta évente rendez az ország legtöbb részén Rovaniemitöl a délfinoországi Sipoo-ig augusztus 29.-án kezdödö gombatanácsadási eseménysorozatot. Ez a piacokon történö gombatanácsadástól a szakértök által vezetett gombászó kirándulásokig minden a gombákkal kapcsolatos tudnivalókra kiterjed.

Sieninäytely

A gombanapon az ország több helyén is rendeznek gombakiállításokat, ahol a látogatók szakértöi vezetés segítségével ismerkedhetnek a gombák világával. Tanítják a gombák ”befözésének ” legfontosabb formáit : a szárítás és a sózás helyes módszereit. Ezeket videofilmek segítségével népszerüsítik . A filmek itt láthatók :

https://youtu.be/12qODLCQCtA,  https://youtu.be/tL8_h3I0bC4

Országos Gombanap/Valtakunnallinen sienipäivä   nevü eseményt. Idén ez augusztus utolsó szombatján, 29.-én lesz, melyet aug 30 -szept 6 közötti gombahét követ. Augusztus 29. napja zászlós ünnepnap, mivel ez a nap egyben a

Finn természet napja / Suomen Luonnon päivä. Finnország volt a világ elsö országa, mely hivatalos, zászlós ünnepnappal tiszteli a természetet.

Gombákkal nem csak a konyhákban találkozunk.

A textilipar már évszázadokkal ezelött felhasználta a gombákból nyerhetö festékanyagokat selyem festésére hiszen tudjuk, hogy a szintetikus festékeket csak az 1850-es évek közepe óta ismerjük. Ez elött minden festéket a természetböl nyerték.

A mai modern világban sokan fordulnak a természet felé, keresve és felhasználva annak  számtalan ajándékát. Így pl. Finnországban a gombászás nem csak a gombák sokaságával nyügözi le az érdeklödöt, az azokból nyerhetö színek változatossága is meglepö. A gombákból nyerhetö gyapjúfonál festésére alkalmas színek gyönyörü, meleg színek. A  sárga, barna és vörös számtalan árnyalata jellemzö ezekre a természetes festékayagokra. De gombákból a zöld és kék árnyalatok sem lehetetlenek 

A festékek elöállítása, közelebbröl fözése nagy munka, szakszerü irányítás mellett történik és az országban számos gombásztársaság tanítja ezt a régi és sok türelmet igénylö jelenlegi ”szórakozást ”.

A gombászás nem csak emberek szórakozása

Az egyik legértékesebbnek tartott gomba, a szarvasgomba föld alatt nö. Nincs föld feletti kalapja. Így ennek megtalálására olyan jó szimatra van szükség, melynek segítségével meg lehet találni a földben rejtözö gombát. A gomba illatát az ember nem érzi, de az ember legjobb és legöszintébb barátja a kutya- igen !

Sienikoira

Finnországban leginkább a Lagotto Romagnolo fajtájú kutyákkal lehet így gombászni, de más fajtájú kutya is alkalmas erre.  A szarvasgomba ugye jól ismert Magyarországon annál is inkább, mivel  az ország az egyik legnagyobb exportöre ennek a gombának a világon.  Ha Önök közül valaki ezzel szeretne jobban ismerkedni olvassa el Bagi Istvánról és a kutyájáról  Mokkáról az alábbi linken található cikket : http://malackaraj.reblog.hu/a_kutya_amelyik_kiassa_a_penzt

A gombák ismerte minden gombászónak elengedhetetlen. Az ehetö gombák mellett számos olyan gomba van, melynek mérge halált is okozhat és okozott is nem egyszer. De ugyanilyen fontos annak az ismerete is, hogy hogyan kell kezelni a gombát ? Kell-e  bö ,forró vízben fözni és ha igen mennyi ideig mielött levesbe vagy tejszínes mártásba   tesszük, vagy lehet-e nyersen, azonnal felhasználni ? Finnországi példa erre a kucsmagombákhoz tartozó Gyromita esculeta = Redös papsapkagomba , finnül: Korvasieni , ami májat és vesét károsító,  halálos mérget-  tartalmaz.

Korvasieni

Többszöri forrázás a mérget eltávolítja és Finnországban a gombából készült vajas, tejszínes mártás a legtöbb vendéglö étlapján megtalálható. És nagyon fínom !

Gombászni senki, kezdö gombászó ne menjen egyedül és senki, gyakorlott gombászó se   szedjen olyan gombát, amit nem ismer százszázalékos biztonsággal.

Gomba mint finn exportcikk

A legnagyobb mértékben exportált finn gomba a vargánya, amit az erdei gombák királyának is tartanak.  Elsösorban Olaszországba exportálja Finnország .

Az export-piac  legkeresettebb és legdrágább azonban kiszámíthatatlanul termö gombáját elsösorban a japán felvásárlók keresik, ez a japánul matsutake – nak nevezett gomba. Finnneve = Tuoksuvalmuska , magyarul a neve : Foltostönkű gyűrűspereszke

Matsutake

Ennek a gombának az ára elérheti az 100 €/kg -t. Finnországban él  egy Loreno Dalla Valle nevü  olasz vállalkozó – ex rendörtiszt , finn becenevén ”tattikeisari” = vargányacsászár  –  akit a szíve hozott hozzánk.

Miután észrevette a gombákban rejlö üzleti lehetöséget 1997-ben céget alapított Dalla Valle Oy / Dalla Valle részvénytársaság néven és ezzel megkezdödött a gombaexport Olaszország felé.

Már két évvel késöbb 420 000 kg vargányát vitt Olaszországba. Jelenleg hütött teherautói az egész országot járják felvásárolva egyenesen a gombaszedöktöl a termést. 

Az autók útvonalát a pontos dátumokkal a cég internetes oldalán lehet követni. A gyüjtöknek az  eladott gombából befolyó jövedelem a Finnországban érvényes un. mindenki joga alapján adómentes.

Kedves Gombászó Olvasók!

A gombák közül vargányán kívül az egyik legkedveltebb, összel található gomba a Tölcséres rókagomba- Suppilovahvero  

Suppilovahvero

Még a késö öszi fagyos éjszakákat is kibírja. Nehéz megtalálni,  a lehullott falevelek között , de ha valaki talál egyet, okvetlenül érdemes körülnézni, mert egy vödörnyit  is lehet találni kis területen.  Felhasználható elökezelés nélkül, azonnal. Lehet belöle sütni, fözni, Szárítva évekig eltartható. Remek füszerként is, a szárított gomba összetörve levesnek, fasirozottnak nagyon finom ízt ad.

Befejezésül egy bármilyen gombából készíthetö, nálunk tölcséres rókagombával sütött 

Gombás-pite recept,

Mi kell hozzá ? 

Tészta : 125 g vaj, 3 dl liszt, ¾ dl hideg víz, egy kávéskanál só

Töltelék : 1 liter apróra vágott gomba, 2 hagyma, 2 tojás, 2 dl tej, 2 dl reszelt sajt, 1 teáskanál só ,kevés örölt fehérbors.

Így készül : Elöször a tészta anyagait keverjük gyorsan  össze a hideg vizzel és a tésztát egy tüzálló  formába nyomkodjuk, megszurkáljuk és 225 fokos sütö also részén 10 percig sütjük.

A töltelékhez a gombát forró serpenyöbe tesszük, ha a benne lévö víz elpárolgott hozzátesszük a hagymát és a vajat és a hagymát átlátszóra pároljuk, majd megsózzuk és a borsot is hozzáadjuk.

Ezután a tojásokat, a tejet és a reszelt sajtot összekeverjük . A gombát a tésztán elterítjük és ráöntjük a tojás-sajt-tej keveréket.

Irány a 225 fokos sütö 30 percre !

Jó étvágyat !

Kedves Olvasók !

Végül  kedves Mindnyájuknak szép öszi napokat kívánok. A gombászóknak sok jó gombát, a konyhatündéreknek finom gombaillatot.

Judit Mäkinen

Forrás :

• https://fi.wikipedia.org/wiki/Ruokasieni
• http://www.terveystuotekauppa.fi/blogi-ja-media/professori-toivo-rautavaara-terveyskaupat-syntyivat-pitamaan-kansan-terveena
• https://twitter.com/hashtag/tryffelikoira
• https://www.martat.fi/martat/yhdistyskanava/toiminta/valtakunnallinen-sienipaiva/
• https://www.sotkamolehti.fi/artikkeli/kiinnostus-sienia-kohtaan-on-nousussa-169106039/
• https://tetridesign.com/sienivarjays/
• https://kielopiha.vuodatus.net/lue/2008/10/sienivarjaysta
• http://leena.ukkolanakat.net/?p=2298
• https://www.ksml.fi/ulkomaat/Suomalainen-tatti-on-vientituote-%E2%80%93-Siihen-ollaan-keskitytty-ehk%C3%A4-liiaksikin/833639
• https://fi.wikipedia.org/wiki/M%C3%A4nnyntuoksuvalmuska
• https://www.dallavalle.fi/sitenews/news/-/ids/1,10,11,12,13,14,15/archive/all
• https://www.kotikokki.net/reseptit/nayta/97795/Sienipiirakka%20Nam/

Kedves Olvasók !

Augusztus 20 szülöhazám, Magyarország nemzeti ünnepnapja. Szeretettel köszöntöm Önöket ezen a napon.

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !

Mai levelem címe azért aktuális, mert a vírusjárvány miatt mindnyájunk körül kissé elcsendesült a világ. De vajon mit is jelent a csend nálunk Finnországban ?

Miért csendes Finnország?

Az ország gyéren lakott, a települések egymástól sokszor nagyobb távolságban vannak. A kisebb helyeken sincs magyar értelemben vett föutca, ahol a házak szorosan egymás mellett sorakoznak.  A családi házakat nem veszi körül kerítés , maximum élösövény. Szomszédok nem tartanak csevegö-kapcsolatot a kerítésen át.

Úgy középeurópai értelemben véve nincsenek nagy városok nálunk Ez azonban csak a lakosok számára vonatkozik, mivel az un. kis városok is nagy területen helyezkednek el. Pl: Kuusamo városa 4978,52 km2 alapterületü és lakosainak száma 15 135. Ezzel szemben Helsinkiben 655 281 lakos él 214,25 km2 területen.

Minden település körül sok az erdö, ,ezen a képen Jyväskylä városa látható a levegöböl nézve.

A forgalom kisebb, mint Európa fövárosaiban, a nehéz teherforgalom a föváros körüli országutakon zajlik, Így mindent összevetve Finnország sok más országnál már eleve sokkal csendesebb.

Finnek és a csend

Finn felfogás szerint a csend a béke és a természetes életorma mellett gazdagságot jelent, amiböl manapság egyre kevesebben részesülnek. A finn természet élö és egyben érintetlen csendet jelent. Finnországban több millió éves tavakkal és sziklafalakkal találkozik az utazó, az erdök egy része többszáz éve érintetlen ugyanúgy mint az abban élö állatok. Ezért finnek az erdöben általában csendesen viselkednek, nem kiabálnak egymásnak többszáz méterröl és ezzel tisztelik a természet békéjét.

Az erdön kívül egy másik hely ahol a finnek általában nem beszélgetnek, ez a szauna. Ettöl eltekintve azonban üzletfelek sokszor szaunában tartanak hosszú és bizalmas megbeszéléseket is. Meztelenül!

Ez külföldiek szemében teljesen érthetetlen viselkedés. De azt, hogy  a finn szaunának a szexualitáshoz semmi köze nincs a külföldiek legnagyobb része nem hiszi el. Addig míg nem volt 100 fokos szaunában. A fenti kép U.K. Kekkonen finn államelnök szaunájában készült egy tárgyalás alkalmával.

Külföldiek véleménye a finnek hallgatásáról

Minthogy sok kultúrában sokkal többet beszélnek, mint Finnországban, a finnek hallgatását sokszor félreértik az idegenek. Egy finn ha akkor hallgat, mig mások beszélnek odafigyel arra amit hall és nem szakítja félbe mindenféle kérdésekkel a beszélöt. Finn társaságban a hallgatás nem számít udvariatlanságnak. Ezért finnek teljesen természetesnek veszik a beszélgetések során fellépö hallgatást is.

A finnek hallgatását külföldiek sokszor tudatlanságnak és az önérzet hiányának tartják. Ez téves felfogás, akik így gondolkoznak azok nem tudják, hogy milyen az aktív csendesség. Finnek az ilyen hallgatást megértik és nem tekintik sem tudatlanságnak, sem pedig udvariatlanságnak.

A finnek un. hallgatagságának okairól

Finnország lakosainak legnagyobb része sokáig nem a nagyobb városokban élt. Vidéki gazdaságokban nem volt szükség csevegésre vagy un. lelkizésre a fö hangsúly a munkavégzésen volt. A városiasodással kapcsolatban új szokásokat kellett felvenni, azaz kialakítani.  Ilyen a “small talk”-nak nevezett beszélgetés, amit Finnországban még ma is sokan teljesen fölöslegesnek és üres,  semmitmondó halandzsának  tartanak. Ha valaki megkérdezi, hogy hogy vagy arra ugye általában nem vár a kérdezö más választ, mint azt, hogy köszönöm jól és erre a kérdésre nem is szokás a tényeknek megfelelö választ adni. De akkor mi szükség van ilyen kérdésre?

Egy másik oka a hallgatásnak az, hogy a finnek nem szeretnek semmiröl véleményt nyilvánítani, amiröl nincs biztos, megalapozott tudásuk. Inkább hallgatnak, minthogy “ lejárassák “magukat.

Finnek nem, akarnak semmilyen társaság központja lenni és ott jólértesültségükkel tündökölve kivívni mindenki csodálatát. Saját magukról a legkevesebben beszélnek társaságban, személyes életük részleteit, mind jó és kellemetlen élményeiket a legtöbben maguknak tartják meg.

Magyarok és a csend országa

Azt ugye tudjuk, hogy a finnek és a magyarok között nyelvrokonsági kapcsolatok vannak, sok magyar megfordult Finnországban is ismerkedve a rokonnép életével.

Kodolányi János (1899-1969) a jelenkor egyik legjelentösebb magyar írója a harmincas években járt Finnországban.  Hires könyvének címe foglalja össze itteni tapasztalatai közül a legfontosabbat: A Csend országa.

Finnország csendje és nyugalma nagy hatást tett rá. Ö az itteni csendet nem negatívumként értelmezte, hanem a béke és a természethez közeli életforma egyik fontos jelének tartotta.

Hang és csend

A hang nem szöges ellentéte a csendnek, a hang csendre is serkenthet. Gondoljunk csak a világ sok országában énekelt karácsonyi dalra : Csendes éj… Magyar gyerekek elöadásában itt hallható :https://www.youtube.com/watch?v=ESGOna3OYXg

Kövi Szabolcs ( 1972 – ) zenész és zeneszezö albuma Csend országa címmel jelent meg 2001-ben. Sikeres útja azóta is tart.

Szeretettel ajánlom mindazoknak a kedves Olvasóknak, akik nem csak a csendet, de a pánsíp hangját is szeretik. https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ&list=RDgeOncwOPaRQ&start_radio=1&t=0

A szerzö azt mondja, hogy ö a zene felemelö, pozitív hatására törekszik a lélek belsö csendjének birodalmába szeretné bevezetni a hallgatót.

A csend és a túrizmus

Sok milliós nagyvárosban, tengernyi ember között élök nem egyszer szeretnék kipróbálni, hogy milyen a finnországi csend. Ide érkezve azonban nem mindenki érzi jól magát, mert fél a csendtöl. Ilyen volt egy  holland társaság, melynek tagjai  egy napig bírták ki egy erdöben a finn nyaralót körülvevö csendet. Vagy az a japán túrista aki kétségbeesve nézett ki az ablakon a csendes tájra, ahol egy lelket nem látott.

Vannak azonban olyanok, aki szeretik és élvezik a csendet. Ezek keresik fel azokat a többnapos “táborokat”, melyeknek több szervezöje is van. Ezeket hívják

Hiljaisuuden rettriiti– Csendes napok

Finnországban már 30 éve müködik egy egyesület, a neve: Hiljaisuuden Ystävät ry = A csend barátai regisztrált egyesület.

Ez egy keresztény spiritualizmust ápoló egyesület, melynek célja a csend jelentöségének, megismertetése, egy pár napi, internet és okostelefonmentes  nyugalom segítségével  a hétköznapi rohanásban . Leginkább lelkigyakorlathoz hasonlítható, de a résztvevök mindenféle háttérrel rendelkezhetnek. Müködésének évei alatt az egyesület ismert lett az egész országban, elismerésül a Suomen Luonnonsuojeluliitto / Finn természetvédelmi szövetség   2015-ben díjazta az egyesületet. A díjat minden évben október 10.-én osztják ki Hilja névnapján.

Ez a nöi név a csendesség = hiljaisuus szóból vezethetö le és az 1900-as évek eleje óta használatos Finnországban. A nap egyben a csend napja az országban.

Van egy újfajta joga is Finnországban a neve: Hiljaisuuden jooga = A csend jógája. Megtalálható a facebookon is itt :https://www.facebook.com/harjunpaaheli/  Létrehozója és fejlesztöje Heli Harjunpää  evangélikus lelkész és jógatanár, a fenti linken a gyakorlatokat ö mutatja be.

Vannak más szervezésü csendes napok is, melyeknek nincs a vallással kapcsolatuk. A cél azonban közös, a belsö megnyugvás és béke elérése a csend segítségével. Egy kis szünet az idegességgel, a jövötöl való félelemmel és bizonytalansággal telített hétköznapok között.

Kedves Olvasók!

Finnország a csend országa sok látogatónak nyújt valami olyat amire otthonukban nincs lehetöségük. Ilyen a béke, nyugalom és a csend. Remélem, hogy Önök közül sokan fogják a jövöben ezt egy finnországi úton nálunk tapasztalni.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Luettelo_Suomen_kaupungeista
• https://yle.fi/uutiset/3-6449583
• https://www.discogs.com/K%C3%B6vi-Szabolcs-A-Csend-Orsz%C3%A1ga/release/6520094
• https://suomenkuvalehti.fi/jutut/kotimaa/kykylla-voi-oli-vastaus-poliitikon-kummalliseen-kysymykseen-saunassa-saunassa-on-valittu-presidentti-ja-ratkottu-hallituskriiseja/
• https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ
• https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ&list=RDgeOncwOPaRQ&start_radio=1&t=0
• https://www.hiljaisuudenystavat.fi/hiljaisuuden-retriitti-mika-se-on/

Magam tanulok

Kedves Finn nyelv itánt érdeklödök !

Finnországban ezen a héten kezdödnek az iskolák. Ezért arra gondoltam, hogy mi is folytatjuk a finn összetett szavak gyüjtögetését. Ezek segítségével bövíthetjük szókincsünket, hiszen a nagy szókincs a jó nyelvtudás egyik mércéje. Ha az összetett szó elsö részét tudjuk, a második rész segítségével egyszerre két legyet ütünk és a szavak megjegyzése sokkal könnyebb lesz. Ezt bizonyára Önök, akik követték ezt a témat  már tapasztalták, hiszen sokféle kis szótárt gyüjtöttünk már itt össze.

Mai kis szótárunk finn címe : Opin itse = Magam tanulok

Kiinduló szavunk az önmaga szó  finn megfelelöje : Itse ( kiejtés: itszé)

Szótárunk a mai naptól kezdve tíz napon át minden nap 3 szóval gyarapszik.

Vidám tanulást kívánva üdvözlettel :

Judit Mäkinen

• 2020 8.11. Itse = magam ( kiejtés : itszé) , itsehoito = ön gyógyítás, itseinho = önutálat
• 2020 8.12. Itsehallinto = önkormányzat, itsekontrolli = önkontroll, itseluottamus = önbizalom
• 2020 8.13 Itseironia = önirónia, itsekasvatus = önnevelés, itseihailu = önimádat
• 2020 8.14. Itsekritiikki = önkritika, itsekuri = önfegyelem, itsesuojelu = önvédelem
• 2020 8.15 Itsetarkoitus = öncél, itsepalvelu = önkiszolgálás, itsemurha = öngyilkosság
• 2020 8.16. Itsesyytös (kiejtés: itszészüütösz) =önvád, itsesääli (kiejtés : itszészeeli) = önsajnálat ,itseoppinut = autodidakta
• 2020 8.17. Itsekehu = öndícséret, itseopiskelu = autodidakta tanulás, itsekunnioitus = önbecsülés
• 2020 8.18. Itsetunto = öntudat, itsetuho = önpusztítás, itsevarma = magabiztos
• 2020 8.19. Itsetyydytys = önkielégítés, itsetutkiskelu = önvizsgálat, itsetuntemus = önismeret

2020 8.20.

Kedves Finn nyelv után érdeklödök ! Ma zárul ez a kis szótár. Az utolsó szavak mind az önkiszolgálással függnek össze, melynek számos formája van Finnországban. Ilyenek pl. a benzinkutak is, ahol gyakorlatilag megszünt a kiszolgálás. Mindenki maga tankol.

Mai szavaink: Itsepalvelumyymälä = itse + palvelu + myymälä = ön + kiszolgáló+ üzlet, itsepalveluravintola= önkiszolgáló étterem, itsepalvelupesula=önkiszolgáló mosoda.

Remélem, hogy több új szó is gyarapította a finn nyelv után érdeklödök szókincsét.

Szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen 

Kedves Olvas+ok !

Finnországban nem terem meg  a sárgabarack az öszibarack a szölö és a  dinnye .

Vannak azonban más gyümölcsök es ezek között az egyik legértékesebbnek tartott amocsári hamvas szeder. Mint mindennek amit szeretünk ennek is több neve van a finnek szótárában. Leggyakoribbak Kelet-Finnországban a lakka az ország észzaki részén a hilla és a suomuurain. Utóbbi adta a nevét a középfinnországi Muurame nevü településnek, melynek címerében is látható ez a gyümölcs.

A lakka értékei között említendök a vitaminok : A,C.E,K, B1, B2,B3 és a nyiomelemek : foszfor, jód, kálium, magnézium, nátrium,. Vas, szelén és cink. Száz gramm gyümölcs tápértéke  55 kcal.

Nevéhez hüen  mocsarakon , tözeglápokon nö. Termésének mennyisége évente változik, az idöjárás függvénye. Az alábbi képen egy ”normélis ” év képe látható

A termést nagyon jónak tartják, ha 1 m2-en 10 gyümölcs van.

Idén azonban a lakka szempontjából is rendkívüli évünk van. Emberemlékezet óta nem termett ennyi gyümölcs. Erröl számolt be július végén Janne Kummala aki Észak-Pohjoismaa tájegységében közelebbröl Pudasjärviben ment a lápra gyümölcsöt szedni. Olyan kép tárult elé, melyet soha nem látott, így nézett ki a narancssárga mocsár

Pudasjärvi lakka-láp. Foto : Janne Kummala

A lápra többször is kiment, mivel egyszerre nem tudta hazacipelni a „zsákmányt” és nem is volt nála csak egy pár vödör. Összesen többszáz kiló gyümölcsöt szedett ! Hogy egész pontosan hol van ez a láp azt nem árulja el. Akit érdekel, próbálja megkeresni.

Finnországban a természetben szedett gyümölcsöket – áfonya, málna , szeder – és gombákat el lehet adni úgy, hogy a befolyt jövedelemröl nem kell említést tenni a különben nagyon pontos adóbevallásban. Ez az un. ” mindenki joga ” fogalomkörbe tartozik, ha Önök között esetleg  vannak olyanok, akiket érdekel ez, erröl többet is írhatok majd.

A lakka drága gyümölcs, jelenleg a Lappföld nagyobb üzleteiböl rendelni is lehet ilyen áron : 3 kg = 69 euro. Postán szállítják házhoz. Az ár nagyon változó, Ranua-ban pl. 1 kg ára 22-24 euro között van. Annak aki szedte 14 eurot fizetnek 1 kg gyümölcsért. Ez idén a szorgalmasoknak jó jövedelmet jelent. De természetesen tudni kell, hogy hova megy valaki, a lápon baktatva, lefelé nézve  nagyon könnyü eltévedni ! És egy eltévedés a legrosszabb esetben végzetes körülményekkel is végzödhet.

Sokféle a lakka felhasználása

Készül a lakkaból lekvár, használják torták díszítésére , yoghurtban  és desszertekben, fagylaltban.

Lakka torta

Lakka dzsem

Lakka fagyi

De felhasználja a kozmetikaipar is. A finn Lumene nevü kozmetikai cikkek között – krémek, szérumok –  is sok olyan börápoló termék van, melyekhez lakka-t használnak fel

Kuvat

Végezetül de közel sem utolsó sorban említem a finn lakkalikört.

Lakka liokör

Soraimat zárva remélem, hogy Önök közül sokan megkóstolhatják majd ezt a remek italt

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Lakka_(kasvi)
• https://yle.fi/uutiset/3-11462844
• https://yle.fi/uutiset/3-10881192
• https://www.valio.fi/reseptit/lakkataytekakku/
• https://www.viinikartta.fi/likoori/1906
• https://www.k-ruoka.fi/kauppa/tuote/aino-jaatelo-wanh-vanilja–lakka-850ml-6430064403587https://vaarakankaa/nhunaja.com/shop/tuote/lakkahillo-200g

Kedves Olvasók !

Azt mondja a finn mondás, hogy amit/akit szeretünk annak több neve is van. Ez nem csak a családtagokra vagy a barátainkra vonatkozik.  Állatoknak is lehet több neve pl. Finnországban a medve ismert karhu, otso, kontio, ohto és mesikämmen néven is. Utóbbi mézestenyeret jelent: mesi = méz, kämmen ( kiejtés : kemmén) tenyér.

A nyár is több néven ismert: a nyár elejének neve  = kevätkesä (kiejtés kévetkése) közepe a keskikesä (keszkiése) és a vége

loppukesä vagy syyskesä (szüüszkése)= nyár vége

vagy szószerinti fordításban: „ösznyár”. Nálunk most  elkezdödött a finn nyár utolsó része. A nap sokszor süt, de már nincs olyan ereje mint a nyár elején. Az évnek ezt a szakaszát leginkább a vénasszonyok nyarához lehet hasonlítani.

Syyskesä a címe Eeva Joenpelto ismert finn író 1960-ban megjelent könyvének is. Syyskesä cimmel került a finn olvasók kezébe Johan Bargum svéd író Sensommar nevü regénye.

A Lappföldön ilyentájt már megjelennek az ösz elsö jelei és elöforfulhat éjszakai fagy is. Megszüntek a teljesen fehér éjszakák. Tegnap azaz július 27.-én napkelte 1h 46`kor volt és napnyugta 0 h 34 `-kor.  Ezután már rövidülnek a napok.   

Napnyugta Utsjoki 2020 7.27.

A nyár vége július 25.-én kezdödik Jaakko azaz Jákob Zebedeus fiának  névnapján. A régiek azt tartották, hogy Jaakko ezen a napon dobja be a hideg követ a tavakba, azaz ezzel a nappal kezdödik a víz lehülése ami a 18 C foknál hüvösebb vizet jelent. Ez a hiedelem erösen cáfolható, mert legtöbbször ilyenkor még meleg a tavak víze és fürdésre nagyon is alkalmas

Ha jó meleg volt a nyár, a nagyobb tavak vizének hömérséklete eléri a 21 Celsius fokot, de ez csak a víz felszíni rétegére vonatkozik. Egy erös széljárás elég arra, hogy a felkavart víz gyorsan lehüljön. A melegrekord  Tuusulaban volt 2001-ben , amikor a tuusulai tó vizének hömérséklete elérte a  28.1 C fokot. Ettöl idén nagyon messze elmaradtunk.

Hideg kö hüti a tavakat ?

Finnországban Jaakko napján több helyen manapság is szokás bedobni a “hideg”  követ a vízbe, nem csak tóba, hanem pl. Helsinkiben a tengerbe. A játékos ceremónia  rendezöje a Suomen Epätieteellinen Seura = Finn Tudománytalan Társaság .

A hagyomány Szt.Jakab zarándokútjához kapcsolódó szimbólum, a kö a bünöket szimbolizálja, amit eldobva megszabadulhatunk  büneinktöl. Erre azonban manapság nem emlékszünk, a hideg kö  nem jelenti a bünöket. Mint ahogyan azt sem jelenti, hogy nem lehet már fürödni a hideg víz miatt.

Milyen a syyskesä ?

Ilyenkor már sötétednek az esték, rövidülnek a napok és egyre hüvösebbek lesznek az éjszakák. Regelente már a tavak közelében köd is elöfordul mint az alábbi képeken látjuk ( Foto: Kikka Lehto )

Köd a víz felett

Köd a víz felett

Szeptemberben pedig lassan vége lesz a rövid, de szép finn nyárnak, ami legjobb esetben is csak 10 hétvégéig tart.

Kedves Olvasók!

Aki már volt Önök közül nyáron Finnországban bizonyára ismerkedett  Finnország egyik legszebb arcával. Remélem, hogy jövöre még többen lesznek nálunk magyar vendégek.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Jaakonp%C3%A4iv%C3%A4
• https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/jaakko-heittaa-kylman-kiven-mutta-ei-hataa-vesi-lampenee-viela/6002394#gs.b9p3ev
• https://www.vantaansanomat.fi/paikalliset/1780332
• https://fi.meteotrend.com/sunrise-sunset/fi/utsjoki/https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006582998.html
• https://siida.fi/vierailijalle/siidaan-oppimaan/saamenmaan-kahdeksan-vuodenaikaa/syyskesa/