Finn szókincs :”Hajszálhasogatás “

Hiustenhalkominen – “Hajszálhasogatás “

Ma a haj-hius szóval kezdődő összetett szavak gyűjteményével bővítjük szókincsünket. Azzal kezdem, hogy tudom magyarul a cím Szőrszálhasogatás lenne. DE mint a magyarban is a finn nyelvben is megkülönböztetjük a szórt = karva és a hajat = hius. És minden nyelvrokonságtól függetlenül a szőrszálhasogatás neve finnül hajszálhasogatás.

  • Márc.2.Hiustenhoito = hajápolás, hiustenleikkaus = hajvágás, hiustenlähtö = hajhullás, hiustenkuivain = hajszárító
  • Márc.3. Hiushalkeama = hajszálrepedés, hiuspohja = fejbőr, hiuskiehkura = hajtincs
  • Márc.4. Hiuskarva = hajszál, hiuslisäke = póthaj, hiuslakka = hajlakk
  • Márc.5. Hiusjuuri = hajhagyma,hajgyökér,hajszálgyökér , hiuskiinne = hajfixáló, hiusverkko = hajháló
  • Márc.5. Hiusjuuri = hajhagyma,hajgyökér,hajszálgyökér , hiuskiinne = hajfixáló, hiusverkko = hajháló
  • Márc.6. Hiusväri = hajfesték, hiusvesi = hajszesz, hiusvoide = hajkrém
  • Márc.7. Mai összetett szavaink a hius- többesszámban hiukset és ennek genitivusával – hiusten – képzett szavak:Hiustenhoito = hajápolás, hiustenleikkaus = hajvágás, hiustenlähtö = hajhullás, hiustenkuivain = hajszárító 

Egyhetes gyűjteményünk végére értem. Vidám hajszálhasogatást !

Finnország: Önkéntesek országa I. 321.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Immár több mint 11 éve írom rendszeresen a Finnországi levelek című levélsorozatot. Ezekben a politikai tartalmat és személyes életemmel kapcsolatos információt nélkülöző levelekben törekszem arra, hogy Finnországot lehetőleg sokoldalúan mutassam be Önöknek. Az északi országok közül feltételezhetően Izland és Finnország  a kevésbé ismertek. Közép-Európából a legtöbben legszívesebben dél felé utaznak és az északra vonatkozó hiányos ismeretek miatt az itteni kultúra is az ismeretlenek közé tartozik.

A zord időjárás és a bizonyos fokú földrajzi elszigeteltség miatt az északi országokban- és itt főleg Finnországa gondolok –  az emberek közelebb kerülnek egymáshoz és kialakulnak olyan működési formák, amik nagyban különböznek a deli országoktól. Míg délen az együttlét inkább a társadalmi kapcsolatokra vonatkozik, Finnországban az együttlét elsősorban már régebben is az együttes munkát  jelentette.

Mai levelemben a finnországi önkéntes munkával foglalkozunk. A téma sokrétűsége miatt két levelet írok erről, ez az első level.

Egy kis történelem

Az együttes, fizetség nélküli munkának sok formája volt és van. Finnországban az 1800-as években létrejött szervezetek hozták létre az önkéntes alapon történö munkavégzést, ami lehetett fizikai vagy szellemi munka.

Helsinkiben a Diakonissza Intézetet (Diakonissssalaitos) 1860-ban alapították és az Üdvhadsereg ( Pelastusarmeija ) 1889-ben kezdte el finnországi működését. Ezek a szervezetek több területen működtek főleg  szociális munka és népművelés volt a profiljuk ´s gondoskodtak a nök aktiválásáról bevonva őket a társadalmi munkába.

Az egyik fontos formája az önkéntes munkának az un. talkootyö = kalákamunka.

Talkootyö

Egy közösségben lakók kölcsönösen segítették egymást a nagy munkákban pl. házépítésben, aratásban, Ez manapság is a bevett szokások közé tartozik. Csekély tíz évvel ezelőtt hosszasan írtam erről az önkéntes munkáról akkori  levelem itt olvasható : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=51116&nyelv

A II. Világháború éveiben, amikor a finnek a független Finnországért harcoltak az egész világ elött ismert lett a finn fiatalok – 16 évesek és fiatalabbak- önkéntes megmozdulása. Ez nemzetközi önkéntes mozgalmat váltott ki, amiben a magyarok is részt vettek.

Azokban az években a nők szerepe döntő volt a hátországról való gondoskodás terén és a önkéntes nöi szervezetben – neve :Lotta Svärd –  ezrek vettek részt.  Az alsó korhatár 12 év volt, ehhez szülőii engedély kellett.

Kislányok a Lotta szervzetben

Azokban az években a finnek hittek az összefogás és együttes munka erejében, de ez a hit ma is él Yhdessä = Együtt volt a 2017-es évben, a centenárium évének mottója :

Yhdessä -Tillsammans-Together-Együtt 2017

Önkéntes munka manapság

Finn Vöröskereszt- Suomen Punainen Risti

Az ország legnagyobb önkéntes szervezete, melynek 86 000 tagja van ebböl  a fizetett munkaerő : 2000 személy .A szervezet 12 alosztálya 500 helyen működik az országban.

Veripalvelu = Vérszolgálat nevű alakulata gondoskodik  az egész ország vérkészítményekkel való ellátásáról.A munka fontos területe a véradókról való gondoskodás. Itt jegyzem meg, hogy Finnországban a véradás önkéntes munka,semmilyen fizettség nem jár érte a vért adónak. A levett vér tesztálása és a vérből elállított különböző készítmények kórházak közötti elosztása a Vérszolgálat munkaterületeinek egyike. Itt van a Finn Kantasolurekisteri = Finn Össejtdonor regiszter gondoskodva az őssejt átültetésre szoruló betegek ellátásáról.

Az Ensiapu = Vöröskereszt elsősegély osztálya szervezi az elsősegélynyújtási tanfolyamokat az ország minden részén. Az elsősegélynyújtásról Finnországban  az a vélemény, hogy az olyan állampolgári ismeret, amit bárki = mindenki megtanulhat.Számtalan tanfolyamon tanítják többek között a különböző téli és nyári balesetekben, eszméletvesztésnél, kéz-és lábtöréseknél,  adandó elsö segítséget. Ezeken a tanfolyamokon nem csak felnőttek, hanem gyerekek is részt vesznek az iskolákban, nyári táborokban, többnapos kirándulásokon. A Vöröskereszt különböző kiadványokkal terjeszti az elsősegélynyújtás lehetőségeit.

Balesetet szenvedett cserbenhagyása és a munkahelyeken történt balesetek bejelentésének elmulasztása a büntetendő cselekedetek közé tartozik.

Finnország világviszonylatban is egyedülálló önkéntes szervezete a

Vapaaehtoinen pelastuspalvelu (VAPEPA) = Önkéntes mentőszolgálat.

 Ez egy 53 szervezet alkotta hálózat, melynek tagjai bármikor riaszthatók szerencsétlenségek és más krízishelyzetek idején.

VAPEPA = Önkéntes mentőszolgalat :földön,vízben, levegőben

Általában eltűnt személyes kereséséről van szó, de ők adnak katasztrófák esetén pszichés támogatást is az érintetteknek, úti baleseteknél irányítják az elterelő forgalmat és részt vesznek evakuációt igénylő esetekben is. A VAPEPA működik a földön, a vízben és a levegőben is. Az egyes, helyi  szervezetek közötti együttműködés szoros ami lehetővé teszi nagyszámú önkéntesek eredményes munkáját. A Vöröskereszt a szárazföldön történő működést koordinálja, a vízi segítségadás vezetéséért a Suomen Meripelastusseura = Finn Tengeri Mentőszolgálat felelős és a légi mentés szervezése a Suomen Lentopelastusseura = Finn Légi mentési Társaság hatáskörébe tartozik.  Tavaly a VAPEPA közel 600 alkalommal mozgósította önkénteseit a különböző mentési akciókra.

A Finn Vöröskereszten kívül az országban számos más szervezet is foglalkozik önkéntes munkával, ezekről legközelebbi levelemben lesz szó.

Judit Mäkinen

Forrás:

Február 28. Kalevala napja, a finn kultúra napja

Kedves Olvasók !

Február utolsó napja  Zászlós ünnepnap Finnországban. Ez a nap az egyik nemzeti szimbólumnak a Kalevala – nak és egyben a finn kultúrának a napja.

Finnország nemzeti eposzáról, a Kalevala-ról  már többször is írtam, ezek a levelek  itt olvashatók:

Kalevala levelek

 Remélve, hogy Önök közül többen is olvasnak legalább egy régebbi levelet a Kalevala öt magyar fordítása közül most Rácz István fordításában az elsö énekböl idézek itt:

  • “Ihol kedvem kerekedett, eszembe gondolat gerjedt :
  • én elmennék énekelni, szép szavakat sorba szedni
  • mondanám az ősi mondát, regélném a régi regét.
  • Szájamban szavak sürögnek, beszédek bőven buzognak,
  • nyelvem hátán nyargalásznak, fogam között fickándoznak.”

Mindnyájuknak napsugaras vasárnapot kívánva szívélyes üdvözlettel :

Judit Mäkinen





Finn szókincs . Ajo szavak – mik ezek ?

Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök !

Mai kis szótárunk első szava az “ajo” sok mindent jelent, pl. üzést és kergetést is. Azonban az ajo-val kezdődő összetett szavak legnagyobb része a járműves közlekedéssel kapcsolatos, ezért úgy gondoltam, hogy egy hétig –  Finnország deli részének egyhetes  síszünete idején – minden nap három új szót tanulhatunk. Ilyenkor ugyanis a legtöbben autóval vannak úton a síközpontok felé.

 Feb. 21. Ajoneuvo = jármű, ajomatka = autóút, autós utazás. ajokoira =  kopó,  vadászkutya                                           

Feb.22. Ajomiina = úszó akna , ajojää (kiejtés: ajojeeee) = zajló jég, ajokeli = útviszonyok

Feb.23. Ajokortti = jogosítvány, ajoaika = utazási idö, ajojahti = hajtóvadászatFeb.

Feb. 24. Ajokaista = forgalmi sáv, ajorata = úttest, versenypálya, ajomies = kocsis, fuvaros, vadászaton : hajtó

Feb.25. Ajopeli = lehet mindenféle közlekedési eszköz: járgány , ajonopeus = haladási sebesség, ajosuunta =haladási irány

Feb.26. Ajo-opetus = gépjárművezető oktatás , ajopäiväkirja = útnyilvántartás , azaz napló a megtett utakról, ajopiirturi = tachográf = gépjármüvek menetírója

Feb.27. Ajokielto = eltiltás jármüvezetéstöl, ajokoe = jármüvezetési vizsga , ajopuu =hordalékfa

A tavasz első jele : felébredtek az állatkerti mackók Helsinkiben

Kedves Olvasók !

Lassan, de biztosan nálunk is tavasz lesz. Ennek több jele is van, A hosszabbodó napokon kívül a tavasz biztos jele, hogy Helsinkiben az állatkertben felébredtek a mackók. Idén a mackók többet aludtak, mint tavaly. De tegnap, azaz febr.25.-én a helsinki állatkert két mackója megunta az alvást.

Helsinki állatkert : Korkeasaari .2021 febr.25.

A 15 és 20 éves nősténymedvék kijöttek a téli fészkükből és  élvezték a havas tájat. Egyenlőre még mindenütt sok a hó, de napközben már + fokokat is mutat a hőmérő.

Judit Mäkinen

Forrás: https://yle.fi/uutiset/3-11809705

Finnország a madarak országa. 320 levél

Finnországi levél  hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Előző leveleimben Finnországot több oldalról is bemutattam Önöknek. Remélem, hogy többek között az ezer tó országa, a rongyszőnyegek országa, a gyapjúzoknik országa és a faliszőnyegek országa is kissé ismertebb lett Önök előtt. Mai levelemben Finnország új oldaláról jelentkezik, az ország a madarak országa is.

 Egy kis háttér

Finnországban kb. 477 féle madárfajtáról vannak megfigyelések.  Ezek egy része állandóan itt él, egy részük vándorol és a legritkábban lehet találkozni ide tévedt , távoli tájak, ritka madaraival is. A rendszeresen itt fészkelö madárfajták számát kb. 240-re becsülik.A leggyakoribb madár a füzike ((Phylloscopus trochilus), finn neve :pajulintu

Pajulintu / Füzike

 Mivel a finnek természettel való kapcsolata szoros és intenzív, sokan foglalkoznak a madarak megfigyelésével, a vándormadarak tavaszi megérkezése és az ősszel látható nagy rajok vonulása szinte társadalmi eseményként is felfoghatók.Számos szervezet egyesíti a madárvilág iránt érdeklődőket . Ezek közül a legjelentősebb az 1973-ban alapított BirdLife Suomi ry  nevű egyesület.

 Ennek az egyesületnek kb. 14 000 tagja van , rendszeres támogatóinak száma 7000. Az egyesületnek 30 alosztálya működik. Finnország egyesülete 1992 óta tagja a nemzetközi BirdLife International szervezetnek. Kiadványai a BirdLife-újság és Az Omis Fennica nevű kiadványsorozat.

A Tiira nevü szervezet rendszeres tájékoztatói beszámolnak a megfigyelt madarakról. Ide bárki jelentheti a megfigyeléseit.

Èvente két alkalommal van mindenki számára lehetöség arra, hogy a saját kertjében megfigyelt madarakról tájékoztasson. Egy órán keresztül kell figyelni télen a madáretetöt és  nyáron a kertben  vagy a  mökki (nyaraló ) környékén a madarakat.

Az érdeklödök un. Madártorony-ból (lintutorni ) távcsövel is figyelhetik a madárvilágot.

Lintutorni -Petäjävesi

Finnországban sok helyen vannak ilyen tornyok. Májusban rendezik a játékos Tornyok csatája = Tornien taisto nevű vetélkedőt.  Nyolc órán át figyelik a madarakat és az érdeklődök madarakkal kapcsolatos felvilágosításáról is gondoskodnak a madárszakértök. Június elején rendezik a Lasten lintuviikko – Gyerekek madárhete nevű eseménysorozatot, melynek célja, hogy a szülök kiránduljanak gyerekeikkel a madárvilágra figyelve.

Gyerekek madárhete

Madarak és a finn müvészet

A cím egy rendkívül sokrétü témát takar, az alábbiakban csak kiragadott példák vannak.

Finnország egyik legismertebb festöje Akseli Gallén-Kallela Palokärki = Fekete harkály nevü festményét sokan ismerik

Akseli Gallén- Kallela : Palokärki

 Az 1892-ben készült, 145 x 90 cm nagyságú kép 1995 óta a Helsinkiben levö Ateneum nevü múzeum tulajdona.

Egy másik , madarakat ábrázoló festményt Ferdinand von Wright festette 1886-ban.

F. von Wright :Taistelevat metsot

A festmény neve Taistelevat metsot = Harcoló fajdkakasok 124 x 188.5 cm nagyságú, szintén az Ateneum tulajdona. Ferdinand von Wright- nek két idősebb művész bátyja is volt Magnus és Wilhelm. Mind a hárman érdemes madárszakértök voltak és mind a hárman festettek gyönyörű, madaras képeket.

A jelenlegi kor madarakkal foglalkozó müvészei közül a legfényesebb csillag

Oiva Toikka ( 1931-2013).Földmüves család sarja volt, a Helsinki Iparmüvészeti intézet kerámia szakán végzett 1956-ban és ugyanott 1960-ban  elvégezte a képzömüvészeti tanári szakot is .

Oiva Toikka

Toikka elsősorban a Nuutajärvi-ben levő üveggyárban dolgozott. Több edénysorozatot is tervezett, sőt a Marimekko cég is alkalmazta, ott textiltervezéssel foglalkozott. Többször is kitüntették, megkapta a nagyrabecsült Kai Frank díjat és a legnagyobb kitüntetést, amit művész kaphat a Pro Finlandia érmet.

Toikka és a madarak

Talán el lehet mondani, hogy legismertebb alkotásai a madarak, Nuutajärviben készültek az üvegből készült madarak. Ezek a finn gyűjtök klasszikusainak számítanak. Az első madár 1972-ben készült egy üvegfúvó mester segítségével.  A madár : Sieppo = légykapó két változatban készült, álló és ülő formában. Ez a kis madár árverési ára 500 euro volt.

Sieppo /Légykapó

Ezután számos másfajta üvegmadár is elkészült, többek között többféle bagoly is.

Toika baglyok

Toikka madarai mind kézimunkával készülnek és egyediek. Áruk többszáz eurótól ezrekig változik. Ezen a képen levő madár : Kiikuri = Kaakkuri = èszaki búvár egy árverésen 5000 euróért kelt el.

Kiikkuri/Északi búvár

A madarak tojásai is érdekelték Oiva Toikka-t. Több éven át készültek madarak és a tojásaik is. Erre egy példa itt látható.

Finnország centenáriumi évének 2017-nek ünnepi madara Oiva Toikka Kiuru = Pacsirta nevü kék-fehér madara volt.

Kiuru / Pacsirta

Oiva Toikka madarainak Finnországban számos gyűjtője van. A művész halála óta egyre keresettebbek és egyben drágábbak is lesznek.

Kedves Olvasók !

A legcsodálatosabb alkotások a természet saját alkotásai. Ezek között a madarak világa egyike a legváltozatosabbaknak nem csoda, hogy a müvészeket is lenyügözi.

Judit Mäkinen

Forrás :

Finn szókincs – Áramunk / Sähkösanasto

Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök, kedves finnül tanulók !

Idén is folytatom a kis szószedettek gyüjteményét. Elsö idei kis szótárunkban olyan összetett finn szavakkal foglalkozunk, amik a sähkö (kiejtés szehkö) = áram szóval kezdődnekA gyüjtést február elején kezdtem és 14 napon át minden nap három szóval gyarapodott a gyüjteményem.

  • Feb 5. Sähköasentaja = villanyszerelő, sähköasennus = villanyszerelés, sähköinsinööri = villamosmérnök
  • Feb.6. Sähköisku = áramütés, sähkökatko = áramszünet, sähköenergia = elektromos energia
  • Feb.7. Sähkökenttä = elektromos tér, sähköauto = villanyautó, elektromos autó, sähköbasso = basszusgitár
  • Feb.8. Sähköjuna= villanyvonat, sähköjohto = villanydrót, villanyvezeték, sähkötuoli = villamosszék
  • Feb.9. Sähkömittari = villanyóra, sähköoppi = elektromosságtan, sähkösaha = villanyfűrész
  • Feb.10.Sähkölaitos = villamos/elektromos művek, sähkömagneetti = elektromágnes, sähkökynttilä = villanygyertya
  • Feb,11, Sähköposti = e-mail, villanyposta, Sähkösokki = elektrosokk, sähköteknikko = elektrotechnikus
  • Feb.12. Sähkötupakka = elektromos cigaretta, sähkölämmitys = elektromos fűtés, sähkökitara= elektromos gitár
  • Feb.13. Sähkölanka = villanydrót, sähköparisto = elem, sähkölevy = villanytűzhely lapja
  • Feb.14. Sähköpatteri = elektromos radiátor, elem sähköpylväs ( = villanyoszlop, sähkörata = villamosított vasútvonal
  • Feb.15. Sähköoppi = elektromosságtan, sähkökiuas = elektromos szaunakályha, sähköliesi = villanytűzhely
  • Feb.16. Sähköasennus = villanyszerelés, sähkögrilli = elektromos grillsütő, sähkökatko = áramszünet
  • Feb.17.Sähkökipinä = elektromos szikra, sähköhitsaus= elektromos hegesztés, sähkölinja = villamos vezeték vonal .
  • Feb.18. Sähkömoottori = villanymotor, sähkösaha=villanyfűrész, sähköuuni = villanysütő ,

További kitartó finn tanulást kívánva szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

.

Tél a madáretetőn

Kedves Olvasók !

Finnországban sokan etetik télen a madarakat, én is ezek közé tartozok. Mellékelten egy pár kép az én etetőm egyes vendégeiről.

Ha elkezdtük a madarak etetését a tél elején, azt nem szabad abbahagyni a tél vége előtt. Ez nálunk kb, áprilist jelenti. A képeken látható madarak : hamvas küllő = harmaapäätikka, nagy fakopáncs = käpytikka és északi őszapó = pyrstötiainen .

Judit Mäkinen

Február 14. A barátok és a barátság napja

Kedves Olvasók !

Finnországban ma a barátokat és a barátságot ünnepeljük.

Február 14. Barátok napja

Ragyogó napsütés és szélcsendes, mínusz 4 C fokos nap várja a síelőket és korcsolyázókat, a sétálókat meg természetesen a szánkózó gyerekeket.

Szeretettel köszöntöm ma Önöket ezen a Vasárnapon.

Judit Mäkinen

Judit Mäkinen