Március 15

Kedves Olvasók !

 

Március 15 2018

 

Szülöhazám Magyarország nemzeti ünnepnapja alkalmából szeretettel üdvözlöm minden kedves olvasómat .

 

Judit Mäkinen

Reklámok

 Olvasó Nagyik és Nagypapák . 227. levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvsók !

Azt bizonyára mindnyájan érzékeltük – ha nem is tudatosítottuk magunkban –  kisgyerek korunkban,  hogy az életünk egyik fordulópontja az volt, hogy megtanultunk olvasni.Új világ nyílt ki elöttünk, nem kellett megkérni senkit, hogy felolvasson nekünk, azt olvashattuk és akkor amikor kedvünk és idönk volt.  Az anyanyelvünkön történö olvasásnak óriási jelentösége volt , nött a szókincsünk és az önbizalmunk , kitárult a világ elöttünk.

Finnországban rengeteg könyv áll a  gyerekek rendelkezésére. A finn gyerekek zsenge koruktól kezdve sok könyv közül válogathatnak, a könyvtárak  támogatják  a gyerekek olvasását azzal, hogy már az egész kis gyerekeknek is saját könyvtárkártyájuk van, amivel  saját nevükre kölcsönözhetnek könyveket. Sok kisgyerekers család jár rendszeresen könyvtárba ezt a könyvtárautó hálózat is nagyban elösegíti.

 

36eb9eba5020cf2bbabc66fa9d9decab

Mindnyájan tudjuk,  hogy vannak olyanok, nemcsak  gyerekek hanem  felnöttek is, akiknek az olvasás nehézséget okoz. Ennek  a dyslexia-nak nevezett állapotnak valószínüleg neurologiai és neurobiologiai okai vannak, a hátteret  a génekben találták meg. Ez a zavar a világ számos  országában elöfordul, becslések szerint a világ népessegének 5-10 %- a szenved ebben a zavarban.

Erre a tényre Finnországban Niilo Mäki hívta fel a figyelmet.

Egy kis történelem, ki volt Niilo Mäki ?  

Niilo Mäki ( 1902 – 1968) finn pszichologus a finn gyógypedagógia egyik legjelentösebb fejlesztöje és müvelöje volt. Ö volt Finnország elsö pszichologia profeszora a Jyväskylä ben müködö Neveléstani föiskolának, ahol egészen a haláláig dolgozott.

niilo1

Niilo Mäki

Sok helyen tanított, ismerték öt Turku, Tampere, Helsinki, Jyväskylä ´és Orivesi föiskoláin is.  A Rockefeller ösztöndíj 1932-ben  az Egyesült államok egyik legjobb egyetemére a Yale egyetemre vitte, késöbb tanított az oxfordi egyetemen is.

Mint a World Federation of Mental Health –szervezet elnöke  Finnországot a nemzetközi pszichologustársadalomban is ismertté tette.  Sokoldalúan érdeklödött a fejlödési károsodást szenvedett gyerekek iránt és minden eszközzel azon fáradozott, hogy ezeknek a gyerekeknek az életét jobbá és teljessé tegye.

A nevét viselö intézet :  Niilo Mäki Instituutti 27 évvel ezelött kis méretekben kezdte el müködését Jyväskylä-ben.

lataus (1)

 

Az intézetet Dr. Onerva Mäki, Niilo Mäki özvegyének  ötletére alapították, jelenleg több mint ötven alkalmazottat foglalkoztat . Ök a tanulási nehézségek okait és a gyógyítás eszközeit kutatják , programokkal, tananyagot tartalmazó füzetekkel  és más kiadványaikkal segítve azokat a családokat is, melyek segítségre szorulnak.

Sok helyen megtalálható ez az intézet, többek között a facebookon is : https://www.facebook.com/NMIkoulutus/

Paula Salmi a  Niilo Mäki intézet kutatója vizsgálta az olvasási zavart ,  doktori disszertációja a témában 2008-ban jelent meg  Jyväskylä egyetemén , a címe :  Nimeäminen ja Lukemisvaikeus. / A megnevezés és olvasás nehézsége.

Mikko Aro professzor  ötlete volt 2011-ben, hogy önkéntesek segítségét kérjék arra, hogy a gyerekek olvasási nehézségei ellen  eredményesen küzdhessenek.

Az elsö önkétes Nagyik és Nagypapák / Lukumummit ja Lukuvaarit  2012-ben kezdték el müködésüket, iskolás gyerekeket segítettek az olvasásban, annak megkönnyítésében és megszerettetésében.

Változó világ,  bábeli nyelvzürzavar 

A mi gyerekkorunk óta szinte minden megváltozott, a könyvek mellett számos olyan lehetöség van, ami növeli  ismereteinket, tágítja  világnézetünket és hatással van az emberi  kapcsolatainkra is. A társadalom sokrétübb lett, manapság már mindenütt vannak olyan  gyerekek körülöttünk, akik nem abban az országban nönek fel ahol születtek.

lapsetlattialla518

Mi gyerekek

Ez vonatkozik Finnországra is, ahol egyre többen vannak az ide költözött más ajkú  gyerekes családok. Az ide bevándorolt  iskoláskorú gyerekek egy évet töltenek kizárólag a finn nyelv tanulásával, ezután beillesztik öket a koruknak megfelelö finn iskolai osztályokba.  Ez azonban közel  sem jelenti azt, hogy az ilyen  gyerekek egy szinten vannak a velük egyidös finn tanulókkal – akiknek jelentös része már kiskora óta saját igazolványával jár könyvtárba, folyékonyan és egyedül olvas.

A  külföldröl ideköltözött iskolások a  tanárok  részéröl  nagyon sok támogatást , segítséget, türelmet és  kitartást igényelnek és ezért a tanároknak nem egyszer segítségre van szükségük. Ha a tanár idejének legnagyobb részét a nehézségekkel küzdö diákok kötik le, ez az osztály többi tagjainak rovására történik amit a szülök egy része kimondottan rossz néven vesz.

A finn nyelv még  gyerekkorban sem tartozik a könnyen elsajátitható nyelvek közé, bár a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak, mint a felnöttek.

Ezért a Nilo Mäki intézet kiterjesztette müjködését és 2015 óta –  ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje –  a Nagyik és Nagypapák már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után. Ennek megvalósításában Hanna Pöyliö-nek van jelentös szerepe.

Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által  kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt- kettesben  kb . fél óráig, esetleg egy kicsit hosszabban is vagy ritkábban  nem egy gyerekkel, hanem kettövel.  Ilyenkor a gyerekek osztatlan figyelemben, megértésben  és szeretö támogatásban részesülnek.

A gyerekek könyvjelzöt kapnak és minden alkalom után egy kis matricát ragaszthatnak a könyvjelzöre . A Nagyik /Nagypapák szabad mozgását az iskolában egy ”névjegy ” biztosítja :

Image (3)

Olvasó Nagyi

Egy iskolai évben  mindkét félévben 10 alkalommal találkozik a  2.-6.  osztályos tanuló a Nagyival vagy a Nagypapával. Ennek nemcsak az olvasás szempontjából van jelentösége, hanem azért is, mert a mai modern társadalomban már sok olyan fiatal van, aki a saját nagyszüleivel ritkan, vagy egyáltalán nem találkozik. Hogy ennek mi az oka az nem ennek a levélnek a témája. Az év végén a tanulót a Nagyik /Nagypapák diplomával  dícsérik meg a szorgalmas, lelkes és ügyes tészvételért.

Diploma

Szorgalmas olvasó diplomája

A diploma a diák  nevére szól és a Nagyi / Nagypapa írja alá.

Az eredmények azt mutatják, hogy az olvasási nehézségek csökkentek, nött a tanulók önbizalma és egyben csökkent az olvasás iránt érzett idegenkedésük is. Könnyebb lett a beilleszkedés a finn iskola osztályába. Egyben csökkent az osztálytársak zaklatása esetleg kicsúfolása.  A nagyik és nagypapák munkája kivívta a tanárok elismerését és köszönetét is.

A Lukumummi/Lukuvaari mozgalom jelenleg  az ország számos városában müködik, megvalósítása a Mannerheimin lastensuojeluliitto / Mannerheim gyermekvédö szövetség, a Suomen Isovanhemmat ry / Finnországi nagyszülök egyesülete és a Monikultuurikeskus Gloria / Kultúrák  központja Gloria  gondozásában történik.

A tanárok örülnek a támogatásnak, a gyerekek is megszeretik az olvasást és a könyvek világát. Az idösebbek is profitálnak ebböl, találkoznak gyerekekkel, bepillantást nyernek az iskolák világába, új barátokra és kapcsolatokra tesznek szert, hasznosnak érzik magukat. Csökken az idöskori magány és depresszió.

Kedves Olvasók !

Az internet és az azon olvasható  modern,  un. e-könyvek nem helyettesíthetik és nem is helyettesítik a könyveket. Könyvvel az ölben más az olvasás,  könnyebb a lapozás és visszakeresés,  maradandóbb  az élmény. Ehhez járul hozzá Finnország  sok városában a ma már  nagyszámú olvasó nagyik és nagypapák serege.  Amióta ez a mozgalom elkezdödött minden oldalról  egyre nagyobb az érdeklödés és egyre több önkéntes is csatlakozik ehhez a programhoz.

 

Judit Mäkinen

Köszönet : Ezúton köszönöm  Adrienn Jalonennek,   a Niilo Mäki Instituuttio munkatársának a   kapott információkat.

 

XXIX. Kodály hét Finnországban

Kedves Olvasók !

Március 4.-én  a Magyar Kultúrális és Tudományos Központ-ban ünnepi hangversennyel kezdödött  a Kodály Zoltánról elnevezett zenei hét Helsinkiben. Ez a hét idén 29. alkalommal kerül megrendezésre. A hangversenyt a központ igazgatója Dr. Richly Gábor nyitotta meg , üdvözölve a közönséget és a szereplöket valamint az öket tanító zenetanárokat.

Dr.Richly Gábor

Dr.Richly Gábor

Köszönetet a zenei programban gazdag hét rendezéséért elsösorban a Kelet-Helsinki zeneiskolának mondhatunk, mely elválaszthatatlanul kapcsolódik a  Szilvay testvérek, Dr. Szilvay Géza és Szilvay Csaba  nevéhez. Róluk és finnországi munkásságukról egy elözö levelemben beszámoltam , itt olvasható :  http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=53166&nyelv=0

A mai hangversenyen szereplö fiatalok legnagyobb része a fent említett zeneiskolában tanul vagy ott kezdte meg zenei tanulmányait .

 

 

A változatos müsor kórusmüvekböl , zongora, csello, fuvola  és hegedüszámokból állt, a közönség soraiban levö magyarajkúaknak sok dal – pl. Csillagok csillagok, Tavaszi szél vizet áraszt – ismerös volt.

A hangverseny befejezö száma : “Boldogasszony anyánk ” zenéje többünknek, idösebbeknek  könnyeket csalt a szemébe, mivel a szövegét : “Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél meg….. ” valamikor régen magunk is sokszor énekeltük.

A mellékelt képeket a hangversenyen fényképeztem.

 

Judit Mäkinen

Márciusi tél

Kedves Olvasók !

Míg Önöknél már érzödik a tavasz illata, nálunk márciusban még  teljes tél van. Az alábbi web-kamerával készült képek Helsinki déli kikötöjét mutatják.

image_00001

Helsinki déli kikötöje este

image_00001 (1)

Helsinki déli kikötöje reggel

Az esti kép március 3.-án 21.31-kor készült, a nappali kép pedig március 4.-én de. 10.37-kor. A hömérséklet ugyanaz, este és most délelött is minusz 9 C fok van. A nappali képen jól látható a jégtáblákkal fedett tenger, a táblákat a jégtörök munkája okozza, azok nélkül ebben az évszakban lehetetlen a hajóforgalom.

A jég vastagságát ezen a térképen lehet látni . A térkép a  február 28.-i helyzetet mutatja a Balti tenger különbözö részein a finn partokhoz közel.

jaatilanne3

A jég vastagsága a Balti tengeren. A szürke szín  = jég

A befagyott tengeren sokan sielnek, a finn viszonylatban nem túl hideg napos idö  csalogatja a sétálókat is a jégre. A befagyott tavakon is élénk az élet , ezen a képen a Kallavesi nevü  tó jegén készült korcsolyapálya látható, amin nemcsak a felnöttek, hanem a gyerekek is vígan korcsolyáznak.

 

 

 

Kedves Olvasók !

A Közép-Európában élök az általános felmelegedésnek köszönhetöen  már elszoktak  a hideg telektöl, ezért az idei tél rengeteg gondot és szerencsétlenséget jelent. Nálunk a legtöbben örülnek a több éves szünet utáni un. rendes finn télnek.

 

Judit Mäkinen

Forrás :

A közelgö tavasz biztos jele : felébredtek a medvék az Állatkertben !

 

Kedves Olvasok !

Márciust írunk, a finnül kevättalvi-tavasztél-nek nevezett évszak kezdödött most el. Ez egy érdekes évszak, a neve  kifejezi azt, hogy két évszak ismertetöit tartalmazza, a finn tavaszét a télben.

Ez azt jelenti, hogy a tavasz jelei  már észlelhetök, de ezek közel sem olyanok, mint a magyar tavasz.

A finn tavasz jeleihez tartoznak a rohamosan hosszabbodó napok. Míg 2017 december 21.-én  Helsinkiben a nap 9.24 kor kelt fel és 15.13.-kor tért nyugovóra, 2018 március elsején 7.20-kor kelt fel a nap és 17.47-kor volt naplemente. Közeledünk a nyári fehér éjszakák, az éjszakátlan éjszakák- felé.

Napkelte

Napkelte 

Viszonylag sok már a napsütés és a nap sugarai melegítenek is, de ez nem jelent olvadást, mivel a finn tavaszra jellemzöek a fagyos éjszakák és a nappali felmelegedés sem jelent plusz fokokat.  Amikor ezeket a sorokat írom – 2018 márc. 2.-án – reggel 8-kor Espooban minusz 19 C fokot mutatott a hömérö és déli 12.-re minusz 10 fokra  melegedett fel.   Majd ha napközben is + fokok lesznek elkezdödik az olvadás, de az éjszakai fagyok miatt ez rendkívül lassan történik.

A tél jele, hogy idén mindenütt sok hó van, az alábbi térkép a március 1.-I helyzetet mutatja Finnországban. Április közepe elött nem várható jelentös olvadás.

finland-snow-depth-observations-map

Mennyi hó van 2018 március 1.-én ?

Statisztikailag általában március volt  a leghavasabb hónap, ez idén így igaz. Az elmúlt években kevés volt a hó a déli országrészben, már terjedt a hír, hogy az általános felmelegedés megszünteti a “ rendes “  finn telet. Nos,  idén rendes finn tél van. A Balti tenger befagyott, és a finnországi tavakat mindenütt vastag jégréteg borítja. A mindennapi tengeri  hajóforgalmat jégtörök biztosítják

id77938-previewImage-77942-1

Az Urho nevü jégtörö 

A lassan de biztosan közelgö tavasz egyik biztos jele, hogy az Állatkertben felébredtek a novembeer óta durmoló mackók. Ök nem törödnek a hideggel, a napsütést érezték meg .

 

 

Nagy örömmel szaladgáltak és hempereggtek  a hóban és szaglászták a friss levegöt.

A Korkeasaariban, Helsinki állatkertjében  levö macikat  itt lehet látni : https://youtu.be/WO-SsDGb2DA

Ezt tartjuk a tavasz egyik legbiztosabb jelének.

 

Judit Mäkinen

A Kalevala napján – 226.levél

 

Kedves Olvasók !

Ma Finnországban zászlós ünnepnap van, nemzeti eposzunk a Kalevala napján lobognak a zászlók .mindenütt, a mi kertünkben is.

Oman pihan lippu 6.12.2012

A Kalevaláról korábban már többször is írtam, de ez egy olyan téma ami minden évben aktuális, A Kalevala eposza egyike Finnország nemzeti szimbólumainak.

Egy kis történelem

Kalevala napját az 1860-as évek óta ünnepli az ország, mégpedig Savokarjala diákszövetségének kezdeményezésére.

Elias Lönnrot 1835 február 28.-án írta alá az elsö kiadás  – Vanha Kalevala un. Régi  Kalevala – elöszavát és február 28.-át,  mint az  eposz ” születésnapját” már az 50. és 75. évfordulóján is  nagy ünnepségek fémjelezték. A zászlók az 1920-as évek végétöl lobognak ezen a napon, rendelettel megerösítetten 1978-óta .

A Kalevala kiadása idején Finnország – autonom hercegségként –  Oroszország része volt. Az eposz a finn nyelvü kultúrára terelte a figyelmet , söt külföldön is érdeklödést keltett. Az elsö svéd nyelvü fordítás hat évvel az elsö kiadás után 1841-ben látott napvilágot. A fordító Mattias Alexander Castrén ( 1813-1852) a Helsinki Egyetem finn tanszékének elsö professzora volt.

A Kalevalának köszönhetöen fokozódott a finnek nemzeti  önérzete és saját nyelvükbe valamint kultúrájukba fektetett hite,  Európában az eposzt Finnország nemzeti eposzának hívták.

De kinek is  köszönhetö a Kalevala ?  A finn népköltészet talán soha nem látott volna napvilágot, Elias Lönnrot nélkül.

Ki volt Elias Lönnrot ?

Röviden összefoglalva Elias Lönnrot ( 1802-1884)  a Kalevala és a Kanteletar  verseinek gyüjtöje, szerkesztöje  és kiadója ,  orvos,  a finn nyelv kutatója, szótárak szerkesztöje, az elsö finn nyelvü újság kiadója és újságírója, ezen kivül a finn botanika úttöröje is volt. Ezen kívül öt gyermek édesapja is volt, feleségenek neve  Maria Piponius . Öt gyermekéböl csak egy : Ida érte el a felnött kort a többit a járványos betegségek vitték el.

 

Elias_Lönnrot21

Elias Lönnrot

Helsinkitöl nem messze , Sammattiban  született, szegényes, fából épült  szülöházának neve

Paikkarin torppa

Lönnrot édesapja Fredrik Johan Lönnrot szabó volt. A szabók mindenféle munkát csináltak, szabtak,varrtak, söt  foltoztak is  A paikka szó finnül nemcsak helyet, hanem többek között foltot is jelent a torppa szó pedig magyarul  kunyhó vagy viskó. Így a paikkari szó a szülöhely neve a szabó házát jelentette.

DSCF0097

Paikkarin torppa

Elias Lönnrot szülöháza  a Valkjärvi nevü tó partján egy kis dombon áll – jelenleg nyaranta nyitva tartó múzeum, a közel hozzá egy kis kiemelkedésen 1952 óta áll Lönnrot szobra, mely Eino Räsänen szobrászmüvész alkotása.

DSCF2880

Elias Lönnrot

Elias a család negyedik gyermeke volt. Legidösebb bátyja , Henrik Johan Lönnrot segítségével elöször Tammisaari városában tanult , innét került Turku híres iskolájába a katedraalikoulu-ba. Itt tanult meg latinul és svédül. Pénzhiány miatt kénytelen volt abbahagyni az iskolábajárást . A Sammatti káplán, Johan Lönnqvist segítségével 1820-ban Porvoo liceumában tanult, majd Hämeenlinna-ba költözött, ahol az ottani patikus Lorenz Johan Bjugg alkalmazta latin tudása miatt gyógyszerészsegédnek. Hamarosan jobbra fordult a sorsa, mivel a körorvos, Johan Erik Sabeli és egy  hämeenlinnai iskolaigazgató, Henrik Långström segítégével abbahagyhatta a munkát és teljes erejével tanulhatott tovább. Tanulmányait Turku Akadémiáján folytatta, a szükséges pénzt házitanítóként kereste meg. Több családnál is dolgozott, ezek közül Lönnrot életében  kiemelkedö szerepet kapott a sebészet és szülészet turkui professzora Johan A. Törngren családja. Itt ébredt fel érdeklödése a költészet és a finn nyelv iránt. A filozófia kandidátusi címet 1827-ben szerezte meg Väinemöinen-röl írt munkájával. Ezután orvostudományt tanult elöször Turkuban, majd Helsinkiben.

Elsö versgyüjtö körútjára 1828 áprilisában indult. Ekkor találkozott egy énekesként is ismert munkásemberrel  Juhana Kainuulainen-nel ( 1788-1848). A vele töltött két nap alatt 50 verset jegyzett fel Lönnrot, ezek legnagyobb részét varázsigék és ráolvasások tették ki. Lönnrot a Kalevala verseit összesen 9 különbözö úton gyüjtötte össze. Többen is énekeltek,neki ezek között elsösorban   Arhippa Perttunen említendö aki 1834-ben 4100  külöbözö verssel  gazdagította Lönnrot gyüjteményét.

ПерттуненАрхиппа

Arhippa Perttunen

A verseket általában összekapcsolt kezekkel  énekelve  adták tovább egymásnak a Kareliában élö generációk. A versekre jellemzö az, hogy minden sor 8 szótagból áll . Az összekapcsolt kezek szimbóluma megtalálható pl. az 1911-ben alapitott Kalevala társaság logojában is, melyet Finnország egyik legjelentösebb müvésze Akseli Galén-Kallela tervezett.

Kalevalaseuran_tunnus

.A kép közepén az egymásba kulcsolt kezek láthatók.

Elias Lönnrot alapító tagja és elsö titkára  volt az 1831-ben életre hívott Finn Irodalmi Társaság- nak, a Suomalainen Kirjallisuuden Seura-nak.  A társaság támogatta a népdalok gyüjtését és kiadását.

Orvosi diplomát 1832-ben kapott és olyan munkahelyre vágyott, mely mellett folytathatja versgyüjtö körútait. Így került az akkor 400 lakosú Kajaani nevü  városba, mely észak-karélia tájegységének városa, jelenleg 37650 lakosa van. A városban akkor nem volt kórház, Lönnrot körzeti orvos volt.

Kiadta a Suomalaisen Talonpojan Koti-Lääkäri kirja / A   Finn Paraszt Házi-orvos könyvét hangsúlyozva a tisztaság és a helyes étkezés jelentöségét a betegségek megelözésében.Emlékét Kajaaniban szobor örzi

elias_lonnrotin_patsas kajaani

Elias Lönnrot

Ez a szobor Mauno Oittinen szobrász müve és  1942 óta emlékeztet Kajaani körorvosára, a Kalevala verseinek gyüjtöjére. A Kajaaniban  körorvosként töltött húsz év ( 1833-1853)  után Elias Lönnrot  1854-1862 között a Helsinki Egyetem finn nyelv tanszékének professzoraként dolgozott. Bár leginkább a Kalevala verseinek gyüjtöjeként ismeri a világ, irodalmi munkássága rendkivül sokoldalú volt és sok minden másra is kiterjedt.

A zsoltárbizottság tagjaként aktívan részt vett  több zsoltárszöveget írt, és 64 zsoltárt fordított finn nyelvre. Mivel a finn hangszer,  a kantele pengetéséhez is értett,  fejlesztette a finn nyelvü zenei nyelvet is .Lönnrot kanteleje szülöházában látható, mely manapság múzemként látogatható a nyári szezonban.

Lönnrotin kantele

Lönnrot hangszere: kantele

 Elias Lönnrot 82 éves korában halt meg Sammattiban . Nyugdíjbamenetele után költözött vissza szülöhelyére ahol utolsó éveit  az un. Lammin talo nevü házban töltötte. Sírja a Sammatti  templom temetökertjében van, a sír képe Matti Henrik felvétele.

Lönnrotin hauta

Elias Lönnrot sírja

A fekete gránitból készült obeliszket a Finn Irodalmi társaság/ Suomalaisen Kirjallisuuden Seura  állítatta Gustaf Nyström tervei szerint 1886-ban.  Elias Lönnrot és feleségének nyugvóhelyét évente többezren látogatják adózva a finn irodalom kimagasló alakjának emléke elött.

Kalevala a világban

A Kalevala a finn irodalomnak az a képviselöje melyet a legtöbbször fordítottak le idegen nyelvekre. Svédül 1841-ben jelent meg, azóta összesen 60 nyelen olvasható a Kalevala.

A  teljes Kalevalának Öt magyar fordítása létezik  az elsö Barna Ferdinánd müveként 1871-ben jelent meg. Ezt követték Vikár Béla fordítása 1909-ben, Nagy Kálmán munkája 1972-ben Rácz István fordítása 1976-ban és Szente Imre müve 1987-ben.

Mindenféle Kalevala

A Kalevala a finn iskolások kötelezö olvasmánya volt  és mint ilyen nem tartozott a szívesen olvasandók közé. Kirsti Mäkinen a finn nyelv és irodalom tanára modernizálta a régies szöveget, ennek eredménye az Otava könyvkiadó gondozásában  2002-ben megjelent a

Suomen lasten Kalevala/ A finn gyerekek Kalevalája

Suomen lasten Kalevala 

A mai , modern nyelven írt izgalmas kalandozásról mesélö  szöveget már a hatévesek is szívesen hallgatják.  A gyerekek Kalevaláját Pirkko-Liisa Surojegin  rajzai díszítik.

Egy másik mü is közelebb hozza a Kalevalát a gyerekekhez és ez a

Kutyák Kalevalája  (Koirien Kalevala)

Mauri Kunnas, Finlandia díjas író és illusztrátor alkotta ezt a könyvet, ami szintén az Otava könyvkiadó gondozásában jelent meg 1992-ben, nagy sikert aratva. A magyar fordítás  Kutya egy Kalevala címmel  Jankó Szép Yvettnek köszönhetö. Ennek a magyar címnek szerintem negativ zöngéje nem felel meg a finn cim szellemének, talán azt gondolta a fordító, hogy ezzel jobban felkelti az érdeklödést ?

covers_156965

A könyvet az író, Mauri Kunnas illusztrációi  díszítik, Finnországban óriási sikere volt és van, több kiadást is megért.

Elias Lönnrot emlékét nemcsak könyvek örzik. A Kalevala társaság mellett kiemelendö a

Kalevalai Nők Szövetsége (Kalevalaisten naisten liitto)

Egy kis történelem:

Elsa Heporauta írónő (1883-1960) ötlete volt a Kalevala százéves ünnepségének idején 1935-ben, hogy kellene valamit tenni a finn népi kultúra és a népi hagyományok érdekében. Az ötletre az adott okot, hogy a rendezett ünnepségeken ö volt az egyedüli  a sok frakkos  és estélyi ruhás ünneplő között,  aki ünnepi öltözékül finn népviseletet választott.

elsaheporauta2

Kezdeményezésére egy bizottságot alapítottak melynek feladatául azt tűzték ki, hogy szobrot emeljenek a Kalevala verseit  éneklő nők emlékére. A szobor tárgyául  Louhi-t a Kalevala erös asszonyát választották. Rácz István így ír róla Kalevala fordításának eligazítójában: ”  Pohjola népének uralkodója Louhi, Észak úrasszonya “. Hogy a szobor költségeit fedezni tudják elkezdték gyártani az ősi –  archeológiai leletekben talált –  finn ékszerek másolatait. Így született meg az egyik legismertebb finn vállalkozás

 Kalevala Koru (Kalevala Ékszer) vállalat.

Louhi észak úrasszonyának szobrát Emil Halonen szobrász készítette el  1942-ben,  a bronz  szobor a Kalevala Koru gyárának aulájában,   Helsinkiben látható.

louhi Emil Halonen

A Kalevala koru ékszerei  bronzból, ezüstből és aranyból készülnek. Az ékszertervezöktől elvárják a történelem ismerete mellett az alkotó tehetséget is, az alapító Elsa Heporauta mottója szerint:

“Sen, joka kopioi, on myös luotava uutta” azaz :  Az aki másol, annak újat is kell alkotnia. Ebben a szellemben készültek és készülnek mind a mai napig a modern, jellegzetesen finn ékszerek.

A régi mintákat utánzó ékszerek főleg bronzból és ezüstből készülnek. Ilyen pl. a mellékelt képen levő  Euran sydän = Eurai szív másolata látható. Az eredetit  Eura helység Pappilanmäki / Paplak dombja nevü helyén találták az archeologusok, a viking idökböl származik Kr.utáni 800 – 1050 évekböl.

Euran sydän

Jelenleg ezüst és bronz változata kapható, rendkívül kedvelt ajándék minden alkalomkor és mindenkinek, akinek ” helyén van a szíve”.

Kedves Olvasók!

Ha valaki Önök közül Helsinki szívében  az  Eljas Lönnrotról elnevezett utcán a Lönnrotinkatu-n sétál az un. Vanha Kirkko /Öreg templommal szemben egy kis parkban egy szoborral találkozik. A szobor Emil Wikström müve, 1902 óta emlékezteti az arrajárót a finn nyelv és  kultúra egyik elévülhetetlen érdemeivel rendelkezö alakjára  Eljas Lönnrotra.

250px-Elias_Lönnrot_Helsinki

Mint minden évben,  idén is megkoszorúzza a Kalevala társaság Eljas Lönnrot szobrát Helsinkiben. A Design  múzeumban a Kalevalai nök szövetségének ünnepségén Ildikó Lehtinen docens. mond ma  ünnepi beszédet a Kalavalai näk és a kalevalai otthon címmel.

Az országban mindenütt ünneplik a Kalevalát, Finnország nemzeti eposzát és vele  a finn kultúra napját.

 

Judit Mäkinen

Források:

Milyenek a finnek ? Ilyenek – utóirat

Kedves Olvasók !

Nemrég írtam arról, hogy a finn olympiai sportolók Sauli Niinistö államelnök újszülött kisfiának takarót kötnek Koreában. https://finnorszagilevelek.com/…/12/milyenek-a-finnek-ilye…/
Nos a sportolók most hazajöttek és a repülötéren öket fogadó elnöknek átadták az elkészült takarót.

 

Köszönö szavaiban Niinistö azt a reményt fejezte ki, hogy a takaró alatt egy leendö élsportoló fog aludni .

Judit Mäkinen

 

A képek forrása: http://www.iltalehti.fi/pyeongc…/201802262200773163_pz.shtml

226.levél   Mindenféle szépségverseny : A legszebb bélyeg

Finnországilevél hazámból Finnországból szüilöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Sokféle szépségversenyröl hallunk, leginkább talán a Világszépe verseny ismerös a nagyközönség elött.  Van azonban sok másféle szépségverseny is, talán az egyik legkülönösebb a kegszebb bélyeg versenye.  Ennek a versenynek a szervezöje az  európai posták egyesülete, a PostEurop , mely  1956 óta ad ki  Europa bélyegeket.

logo_en

A meghatározott témával kibocsátott bélyegek hírt adnak a különbözö európai országok kultúrájáról és történelméröl, egyben rámutatva a különbözö országok közötti különbségekre is.

Az év legszebb európai bélyege címért nemzetközi verseny folyik,

Az elsö bélyeg szépségverseny  2013-ban volt. Már ebben az évben gyöztek a finnek , nevezetesen a Sussanna Rumpu és Asri Lakaniemi által tervezett bélyeg nyerte meg az Európa legszebb bélyege díjat. A téma az elsö évben – amikor 56 ország vett részt ebben a versenyben –  a posta-autók voltak. Minden ország bélyegén ilyen autó szerepelt.

 

20955158

Európa legzebb bélyege 2013- ban.

Ez a gyöztes bélyeg az 1933-ban forgalomban volt Volvo LV-70  gyártmányú posta-autót ábrázolja az autót vezetö két sofförrel.  Ezzel az autóval nemcsakpostát,hanem utasokat is szállítottak. A zsüri elnöke a belga filatelista  Guy Contant volt, a tagok többek között Németországot, Belgiumot,Franciaországot és Hollandiát képviselték. Ez a finn autó jelenleg a Mobilia nevü múzeumban látható. A múzeum Tamperetöl félórányi autóútra van Kangasala – ban a Längelmävesi tó partján.

Legszebb bélyeg

Az idei  év bélyegversenyének témája a várak voltak .  Mivel egy pár évvel ezelött, 2014-ben  Finnország kiadott egy várakat ábrázoló bélyegsorozatot az európai versenyre valami tejesen új ötlettel akart szerepelni az ország.

 

vanhat_linnat

Finnország régi várai bélyegsorozat

Ezen a bélyegsorozaton hat  vár volt, közülük egy Ahvenanmaa- ban van :  Kastelholma, a többi öt a következö: Savonlinna, Hämeen linna, Raaseporin linna,Olavinlinna és a turkui vár : Turun linna . ( A finnül tanulók részére : linna = vár, de közbeszédben börtönt is jelent ) .

A várakat bemutató európai bélyegszépségversenyen a finnek bélyegén egy hóból épült vár volt : Lumilinna. ( Lumi = hó és nöi név is )

lumilinna_500

Európa legszebb bélyege: Lumilinna / Hóvár

A finnek arra gondoltak, hogy a hóvár teljesen új, exotikus és sohanemlátott a középeurópaiak részére. Igazuk volt,  mert ez a bélyeg lett Európa legszebb bélyege . A zsüri értékelte az eredetiséget. Ez a bélyeg egyben a finnországi túrizmust is elömozdíthatja.

A bélyeget Antti Kähärä grafikus fényképezte.  Érdekes megjegyezni, hogy Finnországban van hóvár- egy ilyen már több mint 20 éve minden évben felépül Kemiben a tengerparton. Erröl a hóvárról tavalyi levelemben részletesen írtam, saját képeimmel  illusztrálva itt : https://finnorszagilevelek.com/2017/02/10/190-level-suomi-100-hovar-kemiben/

De Kähärä nem ilyen várat keresett, ezért úgy döntött, hogy sajátmaga építi fel a várat. A megfelelö helyet  Iiti faluhoz közel  a Kirkkojärvi öbölben  –  felesége rokonsága  nyári nyaralójának  ( mökki ) helyén –  találta meg. A cél az volt, hogy olyan várat mutasson a kép, amit akár egy gyerek is fel tud építeni.

A bélyegnek fényképnek kellett lennie.

lisakuva3_lumilinna

A vár öt óra alatt épült fel a befagyott öböl jegén.  A fényképezés több idöt vett igénybe. A nap különbözö szakaszaiban felvett képek közül Kähärä az esti képet választotta, mivel a hátteret a lenyugvó nap fénye világította meg nagyon érdekesen.

A zsüri elsösorban az eredetiséget díjazta. A téli táj a világ több részén érdeklödést váltott ki, már Kínából is édeklödtek a kép pontos helyéröl.

A zsüri elnöke a PostEurop fötitkára volt, a neve dr. Szebeny Botond . Évekig dolgozott a Magyar Posta egyik igazgatójaként .

 

Dr Botond Szebeny

Dr. Szebeny Botond

A verseny gyözteséhez idén semmi kétség nem fért, állapította meg a bírálóbizottság elnöke  a döntés  indoklásában. A finn bélyegek egyre jobban szerepelnek az erös  nemzetközi mezönyben is.

Kedves Olvasók !

Szomorúan vettem észre az utóbbi években, hogy a bélyegek iánti érdeklödés csökken. Ennek nagyrészt az internet az oka, manapság már “ nem divat “ képeslapokat küldeni szinte semmilyen alkalomra sem, hiszen az internetes posta könnyü és föleg sokkal olcsóbb mkint a postai lap és a bélyeg.  Bélyegeket szinte már egyetlen gyerek sem gyüjt.

Finnországban szerencsére még nem szüntek meg teljesen a karácsonyi, húsvéti, születésnapi és más alkalmakra küldött bélyegekkel ellátott “ régimódi “ lapok és levelek, melyek nemcsak a személyes kapcsolatokat építik és erösítik, hanem egy-egy országról is képet formálnak.

 

Judit Mäkinen 

 

Forrás:

 

Tél közepén Finnországban

Kedves Olvasók ! 
Finnországban a tél közepén járunk, a tavaszra még hónapokig  kell várni. 
Ma mindenütt süt a nap és ropog a hó ! A délfinnországi iskolák egyhetes síszünete remekül kezdödött, 
Mindenütt van elég hó a síelésre. A tavakat vastag jégpáncél fedi, a tenger is befagyott, lehet korcsolyázni természetes jégen.
Ugye emlékznek Önök arra a finn mondásra, hogy ” Nincs hideg, csak elégtelen öltözködés “.
Judit Mäkinen