Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 Kedves Olvasók !

Mivel most vagyunk a nyár közepén, úgy gondoltam, hogy itt van az ideje annak, hogy közelebb hozzam a finn nyár képét Önökhöz. Ez azért is aktuális, mivel sokan vannak , akik abban a tévhitben ringatóznak, hogy északi országban minden évszak hideg- a nyár is. Ezért hallani sokszor azt, hogy ” Mi csak délre szeretünk utazni “. 

Milyen a finn nyár ?

A nyári hónapokhoz nálunk, a földteke északi részén általában június- július és augusztus tartozik , ezek a déli féltekén a telet jelentik. A nyárra több módon is lehet gondolni, a naptár, az éghajlat vagy az idöjárás szempontjából.

A régi , csillagászati meghatározás alapján az északi féltekén a nyár az un. Nyári napéjegyenlöségtöl kezdödik. Június 21. vagy 22.  Napján és az öszi napéjegyenlöségkor van vége szeptember 22.-én  Vagy 23.-án.

Nyári napéjegyenlöség

Az  Termikus nyár akkor kezdödik, ha az éjszakai hömérséklet állandó jelleggel + 10 C fok  fölött van. Ez Finnország déli részén 4 hónapig tart, a Lappföld északi részén csak két hónapig. Hogy ez mikor kezdödött tavaly, az az alábbi képen látható

Kezdödik a termikus nyár

Nem egyszer nyár alatt csak azt az idöszakot érjük, amikor az iskolások a Nyári szünetet élvezik, ez Finnországban június elején kezdödik és jelenleg az évtöl és a helytöl függöen 9 – 11 hétig tart. Ennek oka, hogy az iskolák a helyi döntések alapján augusztusban nem kezdödnek mindenütt ugyanabban az idöben. Visszatérö téma, hogy megváltoztassák-e a nyári szünet kezdésének idöpontját, azaz eltolják-e az öszi félév  kezdetét két héttel augusztus felé . Ez a számítások szerint meghosszabbítaná a turizmus forgalmát és így  több munkahelyet ( nyári munkák ) jelentene. Döntés egyenlöre nincs.

Milyen meleg a finn nyár ?

Finnországban kánikulának a 25 C feletti hömérsékletet nevezik. Az ilyen meleg napok száma az É-D irányban kb. 1300 kim hosszú országban változó. Az egyfolytában tartó ilyen meleg napok száma általában kevés, az egy hétig tartó szakasz általános, de a két hétig tartó finn kánikula a statisztikai adatok szerint csak 5-10 évenként. egyszer fordul elö , Három hétig vagy annál tovább tartó ilyen meleg idöszak a rendkívüli ritkaságok közé tartozik.

Kánikulai napok száma május – szeptember

Dél-Finnország megyéjében átlagosan 15 ilyen nap van, az északi sarkkörön Rovaniemiben 7. Az utóbbi években nött a meleg napok száma, de Finnországban általánosan elfogadott tény, hogy a klímaváltozás hatása erösebben érzödik télen, mint nyáron.  

Mikor van höség Finnországban?

A klímaváltozás azt hozta magával, hogy míg régebben augusztusban volt nagyon meleg, újabban már májusban is lehetnek igazán meleg napok.

Idén május melegebb volt az átlagnál, de most, amikor ezeket a sorokat írom- június végén – már napok óta + 30 C fok fölötti értékeket mutatnak a hömérök. Ez Finnországban szokatlan ilyen formában, mivel a höség már második hete tart egyfolytában.

A nagy meleg a Lappföldön sem ritkaság. Az északi sarkkörön fekvö Rovaniemi város strandján készült tavalyi kép a világsajtót is bejárta.

Mindenki strandja Rovaniemiben

Sokszor éjszaka sem megy le a hömérséklet + 20 C fok alá, az ilyen éjszakákat nálunk trópusi éjszakáknak nevezik.

Trópusi éjszaka Finnországban

A fenti kép június 24-25 közötti éjszakai kép. A nap nem nyugszik le, most van az un.  fehér éjszakák ideje.

Helle és halla – kánikula és éjszakai talajmenti fagy

A  sokáig egyfolytában  tartó höségben többet párologtatnak a növények és ha ez hosszú ideig tartó esötlen idöszak is egyben, a természet károsodik. Van azonban még egy jelenség, ami Finnországban még ritkán  nyáron is elöfordulhat és ez a halla = éjszakai talajmenti fagy. Általában összel- szeptember-októberben fordul elö, védekezni ellene – kis mértékben-  locsolással lehet. A finnül tanulóknak egy könnyü mondatot ajánlok ezzel kapcsolatban. A meteorológiai jelentésekben már az 10930-as évektöl kezdve elöforduló mondat ez: „alavilla mailla hallanvaara„ = az alacsonyan fekvö földeken fagyveszély .

Fagyveszély nyáron !

 A nyári napok hosszúságágáról

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlöséggel kezdödik és a nyári napéjegyenlöségkor – június 21- végzödik. Helsinkiben akkor a nap a laghosszabb, kb. 19 óra és az éjszaka a legrövidebb. Ezután a napok hosszabbodnak, az éjszakák tovább rövidülnek és az északi sarkkör felett elkezdödnek az un. fehér éjszakák. Ez az idö  északon, Nuorgamban május 15.-én kezdödik és ezután a nap legelöször július 27.-én nyugszik le elöször.

Fehér éjszaka

A nyári napéjegyenlöség után a napok lassan rövidülnek, így elmondhatjuk, hogy a finnországi nyár 94 napig tart.

Az esö mennyisége

A legtöbb esö  júliusban és augusztusban esik. Ez furcsának tünhet, oka a záporokban és zivatarokban keresendö. A esö mennyisége nagyban változik az ország különbözö részein.

Nyári zivatar

A fenti kép 2018 július 21.-én készült Kouvola városának Anjala nevü helységében. Aznap 81,1 mm esö esett.

A nyár az esküvök és a babák  ideje

Finnországban a boldogító „Igen”-t a legtöbben júlus- augusztusban mondják ki. Sok éven át JUhannus idején volt a legtöbb esküvö. Helsinkiben Seurasaari múzeum-sziget régi, kis fatemplomában a juhannusi esküvöt a televizió is közvetítette és a friss,  fiatal házaspár nagy ünneplö közönség jelenlétében gyújtotta meg az ünnepi Juhannus.máglyát.

Esküvö Seurasaari templomában

Az idei különleges helyzetben ez az esemény elmaradt.

Finnországban 1900 óta vezetnek statisztikát a kisbabák születésének idejéröl. Ezek sserint a legtöbb  kisbaba május- június augusztusban születik.

Idén a finnek nem külföldön, hanem itthon töltik nyári szabadságukat. Az ország számos helyén,  a tenger és a tavak menti

Nagy homokos partok erre remek lehetöséggel szolgálnak.

Helsinkiben a belvároshoz közeli tengerpart- Hietaniemi– busszal is elérhetö

Hietaniemi “Hietsu” Helsinki

Ez egy rendkivül kedvelt part, hangversenyeket és más eseményeket is rendeznek itt.

Hanko, Bellevue

Finnország legdélibb,  tengeri homokpartja, 1,5 km hosszú.

Hankoo, Bellevue

Alacsony partja és kristálytiszta vize föleg a kisgyerekes családok kedvence.

Homokos partok vannak a tavak mentén is. Ilyen többek között a

Huuhanranta nevü több mint 1 km hosszú homokos part Ruoholahti-ban,  a Saimaa tó partja. A parton tábortüzet is lehet gyujtani kolbászsütésre.

Huuhanranta

Grillhely

A Saimaa tó Európa 4. legnagyobb és Finnország legnagyobb tava, 4400 km2 alapterületü, az édesvizi fókák hazája.

A számos , nagy homokpart közül megemlíteném még az egyik legszebbet Ouluhoz közel Hailuoto szigetén –

Hailuoto, Oulu

Hailuoto

És utoljára, de közel sem utolsó sorban Pori városának nemzetközi fesztiváljairól is ismert tengerpartjának

Yyteri- nek képével zárom ezt a ,kis felsorolást.

Pori, Yteri

Kedves Olvasók !

Finnország ugyan északi ország, de ebben a levélben megpróbáltam egy kicsit rámutatni arra, hogy nálunk is van nyár. Igaz, hogy rövidebb és kiszámíthatatlanabb mint a tölünk délebbre fekvö országokban, de annál intenzívebb. A sok esönek, a hosszú napoknak és  a rengeteg napfénynek köszönhetöen a természet  olyan üde és buja, hogy az ember szinte a trópusokon képzelheti magát.  

Remélem, hogy ha idén nem is, de jövöre Önök közül többen is élvezhetik majd a finn nyár szépségeit.

Szivélyes üdvözletet küldve  a finn nyárból : 

Judit Mäkinen

 Forrás :

• https://www.stat.fi/tup/tilastokirjasto/kesatilastot_2019
• https://www.ilmatieteenlaitos.fi/kesatilastot
• https://kirjasto.vaasa.fi/work/alavilla-mailla-hallanvaara?id=51a120c1-5c5e-378e-2f2c-f93cd17b43f8
• https://yle.fi/uutiset/3-10333183
• https://www.rantapallo.fi/suomen-matkailu/vieta-unohtumaton-rantaloma-kotimaassa-suomen-kymmenen-parasta-hiekkarantaa/
• https://retkipaikka.fi/huuhanranta-on-yksi-saimaan-pisimmista-hiekkarannoista-voi-pojat-mika-paikka/
• https://alasaari.com/haavalokuvaus/dokumentaarinen-haakuvaus-helsinki-seurasaari/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Helle
• https://yle.fi/uutiset/3-10368999
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Hietaranta_(Helsinki)

Kedves Olvasók !

Finnországban jelenleg meleg van, tegnap a Lappföldön is 26 C fokot mutatott a hömérö. Ennek ellenére még fél méter hó volt egy helyen. nevezetesen annak keleti részén levö Sorsatunturi nevü magaslatán.

Ott járt Pasi két kutyájával és egy müanyagzacskót segítségül véve még ” szánkózott” is.

Erröl számolt be ma az Iltasanomat nevü újság itt : https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006552865.html?fbclid=IwAR24NLh8GdtOM3AjlG_GVjN646ijzxN20hWK9bMl0VizSp3ufeMkGvbBzxY

Remélem, hogy a fenti link kinyílik Önök elött és megnézhetik a élményhez kapcsolódó videót is. Ha itt nem sikerül, akkor a facebookon a Finnországi levelek oldalán látható a kis film.

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !

Kedves Olvasók !

Finnország legnagyobb nyári ünnepnapján küldöm üdvözletemet Önöknek

Juhannus 2020 június 20

Juhannusruusu

Juhannus-rózsa

Gyönyörü finn nyári napnak örülhetünk, + 24 C , enyhe szellö, ragyogó napsütés .

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !

Elkezdödött Finnországban is az igazi nyár .

Június 13

Június 14

Június 15

Ezeken a képekan a mai : június 13.- és a következö két napban várható idöjárás látható. GYönyörü ny´rias az idö, enyhe szél fúj. A napok hosszúak, északon nincs éjszaka, Helsinkiben ma , június 13..án a nap 4.04-kor kelt és 23.05-kor nyugszik.

Reméljük, hogy sokáig tart majd ez a kellemes, meleg nyári idö.

Mindnyájuknak szép hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

Forrás: foreca.fi

Kedves Olvasók !

Helsinkiben lassan , de remélhetöleg biztosan enyhülnek  a virusjárvány okozta korlátozások. A déli kikötöben levö piactér is megelevenedett , de termézetesen nem úgy,mint ” régen “.

A teret figyelö web-kamera mutatja meg a jelenlegi helyzetet. Itt láthatók az élö felvételek.

A képek változnak, remélem láthatók Önök részére is.

Jelenleg, azaz 2020 június 9.-én felhös az idö és 19 C fok van.

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !
Ha valaki azt mondta volna nekem 2009 novemberében – elsö levelem írásakor – , hogy többszáz levelet fogok írni Finnországról , egyszerüen azt válaszoltam volna neki, hogy ne vicceljen. És most örülök annak, hogy senki sem kommentálta az elsö levelemet, hiszen a 300. levelemet kezdem el.

Egy kis háttér
Közeli baráti körömnek már régebben írtam leveleket Suomi-Finland címmel általában csütörtökön a finn mondás szellemében : Torstai on toivoa täynnä – a csütörtök reménnyel van tele. Ezt a mondást azért is tartom fontosnak, mert az optimizmus mindenben segítségünkre van, egészségesebbé teszi az embert mind fizikailag mind pedig pszichésen.
Az elsö Finnországi levél 2009 öszén egy kedves ismerösöm Zsuzsanna biztatására indult el a Magyar-finn társaság oldala körmendi szerkesztöjének címezve ebben megkérdezve öt, hogy vajon érdekli-e az ilyen típusú levél. Igenlö válasza után kezdtem el rendszeresebben gyüjteni az anyagot Finnországról, arról az országról, melyet ma már 56. éve a hazámnak nevezek.

A kérdésre azért is szükség volt, mert nem terveztem mást, mint információt, objektív és lehetöleg sokoldalú információ írását Finnországról elkerülve mind a politikai kérdésekkel mind pedig személyes életem eseményeivel való foglalkozást.

Sokan írnak a szociális fórumokon magánéletükröl, mondanivalójukat családi képekkel füszerezve  ezzel tartva a kapcsolatot messzire szakadt családtagjaikkal.  Úgy látszik, hogy azok, akik magánéletük és családjuk minden mozzanatát közlik a számukra nem egyszer ismeretlen nyilvánossággal is,  többezer olvasót mondhatnak magukénak , hiszen az emberi kíváncsiságnak nincsenek határai.

Ez nem jelenti azt, hogy kivétel vagyok, nem söt ellenkezöleg én is nagyon kíváncsi vagyok. Fiatal diplomásként egy új országba kerülve elsösorban arra voltam kíváncsi, hogy hova hozott a szívem. Érvényesíteni akartam Finnországban érvénytelen friss , magyar orvosi diplomámat, meg akartam ismerni Finnország tájait és kultúráját meg akartam tanulni az ország mindkét hivatalos nyelvét röviden mondva be akartam illeszkedni az itteni társadalomba annak hasznos, dolgos tagjaként. Ez azonban nem jelentette azt, hogy pár éves finnországi élet után már kerestem volna a magyar szavakat vagy jelenleg, több évtizedes finnországi élet után törve és idegen kiejtéssel beszélném magyar anyanyelvemet.

Röviden összefoglalva elértem azt, amire törekedtem. Örömmel írom, hogy kitartó, szívós és szorgalmas munkával másfél évi finnországi tartózkodás után letettem a követelt vizsgákat és  honosították a diplomámat. Itteni életem 4. évében finn nyelven védtem a Helsinki egyetemen doktori értekezésemet, esküdt nyelvfordító vagyok finn-magyar vonalon és az idegenvezetöi vizsgát is letettem már 40 évvel ezelött – ide vezetett a kíváncsiság – négy nyelven. Közben a családom is szaporodott,  öt felnött unokának örülhetek. Negyven évig tartó szakmai munka után lettem finn nyugdíjas 65 éves koromban.
De mai levelem célja nem az, hogy elsösorban magamról írjak.

Magyar-finn-magyar barátság
A magyar-finn barátság hosszú múltra tekint vissza . A kapcsolattartásnak sok formája volt régen is, nyelvészek, irodalmárok leveleztek egymással, kölcsönösen fordítva irodalmi müveket és jártak a baráti országban már évszázadokkal ezelött. Reguly Antal finnországi utazása és érdemei sokak elött ismerösek, Viljo Tervonen fordítói- irodalmi munkássága a klasszikusok közé sorolható. Neki különösen hálás vagyok, mivel ö volt az elsö finn tanárom.Tervonen

Viljo Tervonen

Finnországi levelek
Észrevettem azonban, hogy minden kapcsolat ellenére is erösen korlátozottak a Finnország után érdeklödök Finnországra vonatkozó ismeretei. Keringenek mindenféle sztereotipiák a messzi, sötét, hideg, ritkán lakott és idegen tájakról, havas telekröl, furcsa ételekröl, a  szaunakultúráról, az ezer jéghideg vizü, fürdésre alkalmatlan tó országáról annak zárkózott, befelé forduló, alkoholt kedvelö lakosairól és nem utolsó sorban a nehéz finn nyelvröl. Ezért kezdtem el írni a Finnországi leveleket azzal a céllal, hogy hiteles forrásokkal alátámasztva , objektíven és lehetöleg sokoldalúan írva Finnországról közelebb hozzam Önökhöz az igazi Finnországot, az én hazámat.

Ezt azért is tartottam fontosnak, mert sokan vannak azok, akik már az észak szótól is irtóznak : ” Mi csak délre szeretünk utazni ” felkiáltással. Pedig az észak sok gyönyörü tájat rejteget azok számára akik érdeklödnek a természeti szépségek iránt.
Az elsö 120 levél a Magyar-finn társaság honlapján, a lap szerkesztöjének köszönhetö kiállításban jelent meg. Több olvasóra törekedve a 121. levéltöl kezdve a szerkesztést egyedül csinálom, a levelek megtalálhatók önálló blogként és a facebookon is megjelennek.

A Finnországi leveleket megpróbáltam rendszeresen írni témák köré csoportosítva. ìgy került sor Finnország világöröksége objektumainak bemutatására 7 levél formájában 2010-ben. Minden levél egy objektummal foglakozik részletesebben.

Suomenlinna a világörökség része

Finnország összes tájegységéröl 2012 – 2013-ban írtam összesen 22 levelet. A tájegységek nevük szerint abc sorrendbe szedve mutatkoznak be az olvasónak. A központok, a tájegység ”saját ” címere, dala, virága, köve, madara minden levélben említésre kerül.

Finnország tájegységei

Három levélben mutattam be Finnország népviseleteit , Finnország nemzeti szimbólumainak ismertetésével 7 levél foglalkozik. Minden szimbólumról részletesen írtam 2016-ban.

A nemzetközi elismerést és sikert kiváltott finn iskolarendszerrel több levélben foglalkoztam, a különbözö tipusú iskolákkal, az oktatási módszerekkel és a számítógépes oktatásról és vizsgáztatásról is lehet leveleimben tájékozódni. Meg lehet ismerkedni a felnötteket sokoldalúan müvelö akadémiai szervezettel is.

Finnország centenáriuma 2017-ben volt.

Abban az évben a Finnországi levelek blogja a hivatalos, országos Suomi 100 program része volt; egyetlen nem finn nyelvü levélsorozat. Ebben az évben 115 bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. A levelek a Valtioneuvosto – Államtanács engedélyével és hozzájárulásával szerepeltek a programban és abban az évben a Suomi 100 kezdettel indult leveleim az ünnepi év  hivatalos logóját is használhatták. Ennek és a következö évben kapott Kunniakirja – Díszoklevélnek nagyon örülök és különösen annak, hogy magyarul írt leveleim ilyen nyilvánosságot értek el.

Finnország 100 éves

Az 2017 – ben írott levelek sokoldalúan foglalkoztak azzal, hogy milyen szervezetek és milyen magánszemélyek hol , mikor és hogyan ünneplik a független Finnország születésének 100. évét. Az egész ország ünnepelt, nagyok és kicsik, fiatalok és öregek, egészségesek és betegek,  a finn  ipar,  kereskedelem, kultúra és müvészet éve volt 2017, az év jelmondatának : Yhdessä = Együtt szellemében.
Ez az év egyben ismét példaképe volt a finn összefogásnak és a nép egységének a hagyományok tiszteletének és fenntartásának valamint az erre való nevelésnek. 

Tóparti szauna

Mód volt megismerkedni a különbözö szaunatipusokkal és a szaunázással kapcsolatos finn szokásokkal is. 

Több levélben foglalkoztam a finn zenei élettel, annak különbözö formáival, a zenei fesztiválokkal, kórusok életével, a finn tangóval. A legismertebb finn zeneszerzö Jan Sibelius Opus 1. karácsonyi dalait egyenként  ismertettem és egy hosszú levélben írtam a kantele-röl Finnország nemzeti hangszeréröl.

Kantele

Beszámoltam a magyar Szilvay fivérek finnországi, úttörö zenepedagógiai munkájáról, mely Kodály Zoltán módszerét alkalmazva világsikereket ért el a finn fiatal vonósok – Juniorjouset- zenekarával .
A zenével kapcsolatos leveleim megjelentek Magyarországon a Parnasso nevü zenei szakfolyóiratban is, ezért köszönet illeti a föszerkesztöt: Zelinka Tamást.

Finnországban magyar sikerek is születtek, ezekröl is tájékoztattam az olvasókat. A tájékoztatás közel sem teljes, de kiemelném a következöket:
Galambosi Bertalan a füszernövények termesztésében ért el nemzetközi elismerést kivívó sikereket, Pálfalvi Melinda nemzetközi versenyen aranyérmet nyert cukrász, Vilisics Ferenc kolbászsütöversenyen nyert elsö díja egy nagysikerü vállakozás alapja lett.
Iittala-ban rendezték 2019-ben az üvegfúvás világbajnokságát, a világbajnok Nagy József mester lett, a második helyen is magyar versenyzö végzett : Ujfalusi József.
Finnország színeiben több magyar származású  sportoló is eredményes közöttük Oláh Benedek– alias Pentti – az asztali tenisz többszörös finn bajnoka.

Leveleimben beszámoltam magyar müvészek itteni kiállításairól, magyar kórusok finnországi szerepléséröl, a Magyar Foltvarró  céh Finnországban tartott kiállítással öszekötött sikeréröl.

Mindenféle apró hír.

Ez most  a 300. számozott levelem.De ezeken a leveleken  kívül több mint 400 apró, számozatlan bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. Ezek egy része a” mindenféle” szóval kezdödik. 

Írtam mindenféle barátokról, ajándékcsomagról, vendégröl, légyröl, furcsa finn bajnokságokról, alternativ ételekröl, világszépekröl, kávéházakról ,söt óriási zöldségekröl is.

Nagy öröm számomra, hogy karácsony táján több magyar konyhában illatoznak a finn datolyás kuglófok, többen is megsütötték már az áfonyás pitét vagy a citromos kuglófot leveleimben leírt receptek segítségével.  

Datolyás kuglóf

A Turkuban december 24.-én  nyilvánított Karácsonyi békenyilatkozat évszázados hagyományát követve az év utolsó levelében leírom a nyilatkozat szövegét saját magyar fordításomban. A következö év elején pedig egy magyar költö soraival üdvözlöm az új évet ismertetve az új évben  várható változásokat.   

Kedves Finnországi levelek Olvasói !

Röviden  összefoglalva elmondhatom, hogy ezeket a sorokat írva boldog vagyok. Boldog vagyok azért, hogy egy kis ötmilliós  országról egy kis nyelven írt leveleimnek  több mint ötven országban vannak olvasói. És ezzel kapcsolatban örülök a mai technikai lehetöségek adta kommunikációnak.

Ez nekem a mai, 80. születésnapomon a Jóisten adta egészségemen és a családomon  kívül a legnagyobb ajándék.Mert ugye az úgy van, hogy az embert a kis dolgok teszik boldoggá, a kis vágyak beteljesülése az öröm és megelégedettség forrása  .

 Végezetül még csak annyit, hogy a kis dolgoknak addig nincs semmilyen jelentösége, amíg mi észre nem vesszük azokat. Kívánom Önöknek, hogy vegyék észre a kis dolgokat, az apró százszorszépeket  és katicabogarakat, a csillagos ég  legkisebb, fénylö csillagait. Keressék az örömet a legközelebbi környezetükben, örüljenek a barátoknak .

Megköszönve a Finnországi levelek iránti érdeklödést,  mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen