Ma a haj-hius szóval kezdődő összetett szavak gyűjteményével bővítjük szókincsünket. Azzal kezdem, hogy tudom magyarul a cím Szőrszálhasogatás lenne. DE mint a magyarban is a finn nyelvben is megkülönböztetjük a szórt = karva és a hajat = hius. És minden nyelvrokonságtól függetlenül a szőrszálhasogatás neve finnül hajszálhasogatás.
Immár több mint 11 éve írom rendszeresen a Finnországi levelek című levélsorozatot. Ezekben a politikai tartalmat és személyes életemmel kapcsolatos információt nélkülöző levelekben törekszem arra, hogy Finnországot lehetőleg sokoldalúan mutassam be Önöknek. Az északi országok közül feltételezhetően Izland és Finnország a kevésbé ismertek. Közép-Európából a legtöbben legszívesebben dél felé utaznak és az északra vonatkozó hiányos ismeretek miatt az itteni kultúra is az ismeretlenek közé tartozik.
A zord időjárás és a bizonyos fokú földrajzi elszigeteltség miatt az északi országokban- és itt főleg Finnországa gondolok – az emberek közelebb kerülnek egymáshoz és kialakulnak olyan működési formák, amik nagyban különböznek a deli országoktól. Míg délen az együttlét inkább a társadalmi kapcsolatokra vonatkozik, Finnországban az együttlét elsősorban már régebben is az együttes munkát jelentette.
Mai levelemben a finnországi önkéntes munkával foglalkozunk. A téma sokrétűsége miatt két levelet írok erről, ez az első level.
Egy kis történelem
Az együttes, fizetség nélküli munkának sok formája volt és van. Finnországban az 1800-as években létrejött szervezetek hozták létre az önkéntes alapon történö munkavégzést, ami lehetett fizikai vagy szellemi munka.
Helsinkiben a Diakonissza Intézetet (Diakonissssalaitos) 1860-ban alapították és az Üdvhadsereg ( Pelastusarmeija ) 1889-ben kezdte el finnországi működését. Ezek a szervezetek több területen működtek főleg szociális munka és népművelés volt a profiljuk ´s gondoskodtak a nök aktiválásáról bevonva őket a társadalmi munkába.
Az egyik fontos formája az önkéntes munkának az un. talkootyö = kalákamunka.
Talkootyö
Egy közösségben lakók kölcsönösen segítették egymást a nagy munkákban pl. házépítésben, aratásban, Ez manapság is a bevett szokások közé tartozik. Csekély tíz évvel ezelőtt hosszasan írtam erről az önkéntes munkáról akkori levelem itt olvasható : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=51116&nyelv
A II. Világháború éveiben, amikor a finnek a független Finnországért harcoltak az egész világ elött ismert lett a finn fiatalok – 16 évesek és fiatalabbak- önkéntes megmozdulása. Ez nemzetközi önkéntes mozgalmat váltott ki, amiben a magyarok is részt vettek.
Azokban az években a nők szerepe döntő volt a hátországról való gondoskodás terén és a önkéntes nöi szervezetben – neve :Lotta Svärd – ezrek vettek részt. Az alsó korhatár 12 év volt, ehhez szülőii engedély kellett.
Kislányok a Lotta szervzetben
Azokban az években a finnek hittek az összefogás és együttes munka erejében, de ez a hit ma is él Yhdessä = Együtt volt a 2017-es évben, a centenárium évének mottója :
Yhdessä -Tillsammans-Together-Együtt 2017
Önkéntes munka manapság
Finn Vöröskereszt- Suomen Punainen Risti
Az ország legnagyobb önkéntes szervezete, melynek 86 000 tagja van ebböl a fizetett munkaerő : 2000 személy .A szervezet 12 alosztálya 500 helyen működik az országban.
Veripalvelu = Vérszolgálat nevű alakulata gondoskodik az egész ország vérkészítményekkel való ellátásáról.A munka fontos területe a véradókról való gondoskodás. Itt jegyzem meg, hogy Finnországban a véradás önkéntes munka,semmilyen fizettség nem jár érte a vért adónak. A levett vér tesztálása és a vérből elállított különböző készítmények kórházak közötti elosztása a Vérszolgálat munkaterületeinek egyike. Itt van a Finn Kantasolurekisteri = Finn Össejtdonor regiszter gondoskodva az őssejtátültetésre szoruló betegek ellátásáról.
Az Ensiapu = Vöröskereszt elsősegély osztálya szervezi az elsősegélynyújtási tanfolyamokat az ország minden részén. Az elsősegélynyújtásról Finnországban az a vélemény, hogy az olyan állampolgári ismeret, amit bárki = mindenki megtanulhat.Számtalan tanfolyamon tanítják többek között a különböző téli és nyári balesetekben, eszméletvesztésnél, kéz-és lábtöréseknél, adandó elsö segítséget. Ezeken a tanfolyamokon nem csak felnőttek, hanem gyerekek is részt vesznek az iskolákban, nyári táborokban, többnapos kirándulásokon. A Vöröskereszt különböző kiadványokkal terjeszti az elsősegélynyújtás lehetőségeit.
Balesetet szenvedett cserbenhagyása és a munkahelyeken történt balesetek bejelentésének elmulasztása a büntetendő cselekedetek közé tartozik.
Finnország világviszonylatban is egyedülálló önkéntes szervezete a
Általában eltűnt személyes kereséséről van szó, de ők adnak katasztrófák esetén pszichés támogatást is az érintetteknek, úti baleseteknél irányítják az elterelő forgalmat és részt vesznek evakuációt igénylő esetekben is. A VAPEPA működik a földön, a vízben és a levegőben is. Az egyes, helyi szervezetek közötti együttműködés szoros ami lehetővé teszi nagyszámú önkéntesek eredményes munkáját. A Vöröskereszt a szárazföldön történő működést koordinálja, a vízi segítségadás vezetéséért a Suomen Meripelastusseura = Finn Tengeri Mentőszolgálat felelős és a légi mentés szervezése a Suomen Lentopelastusseura = Finn Légi mentési Társaság hatáskörébe tartozik. Tavaly a VAPEPA közel 600 alkalommal mozgósította önkénteseit a különböző mentési akciókra.
A Finn Vöröskereszten kívül az országban számos más szervezet is foglalkozik önkéntes munkával, ezekről legközelebbi levelemben lesz szó.
Remélve, hogy Önök közül többen is olvasnak legalább egy régebbi levelet a Kalevala öt magyar fordítása közül most Rácz István fordításában az elsö énekböl idézek itt:
Mai kis szótárunk első szava az “ajo” sok mindent jelent, pl. üzést és kergetést is. Azonban az ajo-val kezdődő összetett szavak legnagyobb része a járműves közlekedéssel kapcsolatos, ezért úgy gondoltam, hogy egy hétig – Finnország deli részének egyhetes síszünete idején – minden nap három új szót tanulhatunk. Ilyenkor ugyanis a legtöbben autóval vannak úton a síközpontok felé.
Lassan, de biztosan nálunk is tavasz lesz. Ennek több jele is van, A hosszabbodó napokon kívül a tavasz biztos jele, hogy Helsinkiben az állatkertben felébredtek a mackók. Idén a mackók többet aludtak, mint tavaly. De tegnap, azaz febr.25.-én a helsinki állatkert két mackója megunta az alvást.
Helsinki állatkert : Korkeasaari .2021 febr.25.
A 15 és 20 éves nősténymedvék kijöttek a téli fészkükből és élvezték a havas tájat. Egyenlőre még mindenütt sok a hó, de napközben már + fokokat is mutat a hőmérő.
Előző leveleimben Finnországot több oldalról is bemutattam Önöknek. Remélem, hogy többek között az ezer tó országa, a rongyszőnyegek országa, a gyapjúzoknik országa és a faliszőnyegek országa is kissé ismertebb lett Önök előtt. Mai levelemben Finnország új oldaláról jelentkezik, az ország a madarak országa is.
Egy kis háttér
Finnországban kb. 477 féle madárfajtáról vannak megfigyelések. Ezek egy része állandóan itt él, egy részük vándorol és a legritkábban lehet találkozni ide tévedt , távoli tájak, ritka madaraival is. A rendszeresen itt fészkelö madárfajták számát kb. 240-re becsülik.A leggyakoribb madár a füzike ((Phylloscopus trochilus), finn neve :pajulintu
Pajulintu / Füzike
Mivel a finnek természettel való kapcsolata szoros és intenzív, sokan foglalkoznak a madarak megfigyelésével, a vándormadarak tavaszi megérkezése és az ősszel látható nagy rajok vonulása szinte társadalmi eseményként is felfoghatók.Számos szervezet egyesíti a madárvilág iránt érdeklődőket . Ezek közül a legjelentősebb az 1973-ban alapított BirdLife Suomi ry nevű egyesület.
Ennek az egyesületnek kb. 14 000 tagja van , rendszeres támogatóinak száma 7000. Az egyesületnek 30 alosztálya működik. Finnország egyesülete 1992 óta tagja a nemzetközi BirdLife International szervezetnek. Kiadványai a BirdLife-újság és Az Omis Fennica nevű kiadványsorozat.
A Tiira nevü szervezet rendszeres tájékoztatói beszámolnak a megfigyelt madarakról. Ide bárki jelentheti a megfigyeléseit.
Èvente két alkalommal van mindenki számára lehetöség arra, hogy a saját kertjében megfigyelt madarakról tájékoztasson. Egy órán keresztül kell figyelni télen a madáretetöt és nyáron a kertben vagy a mökki (nyaraló ) környékén a madarakat.
Az érdeklödök un. Madártorony-ból (lintutorni ) távcsövel is figyelhetik a madárvilágot.
Lintutorni -Petäjävesi
Finnországban sok helyen vannak ilyen tornyok. Májusban rendezik a játékos Tornyok csatája = Tornien taisto nevű vetélkedőt. Nyolc órán át figyelik a madarakat és az érdeklődök madarakkal kapcsolatos felvilágosításáról is gondoskodnak a madárszakértök. Június elején rendezik a Lasten lintuviikko – Gyerekek madárhete nevű eseménysorozatot, melynek célja, hogy a szülök kiránduljanak gyerekeikkel a madárvilágra figyelve.
Gyerekek madárhete
Madarak és a finn müvészet
A cím egy rendkívül sokrétü témát takar, az alábbiakban csak kiragadott példák vannak.
Finnország egyik legismertebb festöje Akseli Gallén-Kallela Palokärki = Fekete harkály nevü festményét sokan ismerik
Akseli Gallén- Kallela : Palokärki
Az 1892-ben készült, 145 x 90 cm nagyságú kép 1995 óta a Helsinkiben levö Ateneum nevü múzeum tulajdona.
Egy másik , madarakat ábrázoló festményt Ferdinand von Wright festette 1886-ban.
F. von Wright :Taistelevat metsot
A festmény neve Taistelevat metsot = Harcoló fajdkakasok 124 x 188.5 cm nagyságú, szintén az Ateneum tulajdona. Ferdinand von Wright- nek két idősebb művész bátyja is volt Magnus és Wilhelm. Mind a hárman érdemes madárszakértök voltak és mind a hárman festettek gyönyörű, madaras képeket.
A jelenlegi kor madarakkal foglalkozó müvészei közül a legfényesebb csillag
Oiva Toikka ( 1931-2013).Földmüves család sarja volt, a Helsinki Iparmüvészeti intézet kerámia szakán végzett 1956-ban és ugyanott 1960-ban elvégezte a képzömüvészeti tanári szakot is .
Oiva Toikka
Toikka elsősorban a Nuutajärvi-ben levő üveggyárban dolgozott. Több edénysorozatot is tervezett, sőt a Marimekko cég is alkalmazta, ott textiltervezéssel foglalkozott. Többször is kitüntették, megkapta a nagyrabecsült Kai Frank díjat és a legnagyobb kitüntetést, amit művész kaphat a Pro Finlandia érmet.
Toikka és a madarak
Talán el lehet mondani, hogy legismertebb alkotásai a madarak, Nuutajärviben készültek az üvegből készült madarak. Ezek a finn gyűjtök klasszikusainak számítanak. Az első madár 1972-ben készült egy üvegfúvó mester segítségével. A madár : Sieppo = légykapó két változatban készült, álló és ülő formában. Ez a kis madár árverési ára 500 euro volt.
Sieppo /Légykapó
Ezután számos másfajta üvegmadár is elkészült, többek között többféle bagoly is.
Toika baglyok
Toikka madarai mind kézimunkával készülnek és egyediek. Áruk többszáz eurótól ezrekig változik. Ezen a képen levő madár : Kiikuri = Kaakkuri = èszaki búvár egy árverésen 5000 euróért kelt el.
Kiikkuri/Északi búvár
A madarak tojásai is érdekelték Oiva Toikka-t. Több éven át készültek madarak és a tojásaik is. Erre egy példa itt látható.
Oiva Toikka madarainak Finnországban számos gyűjtője van. A művész halála óta egyre keresettebbek és egyben drágábbak is lesznek.
Kedves Olvasók !
A legcsodálatosabb alkotások a természet saját alkotásai. Ezek között a madarak világa egyike a legváltozatosabbaknak nem csoda, hogy a müvészeket is lenyügözi.
Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök, kedves finnül tanulók !
Idén is folytatom a kis szószedettek gyüjteményét. Elsö idei kis szótárunkban olyan összetett finn szavakkal foglalkozunk, amik a sähkö (kiejtés szehkö) = áram szóval kezdődnekA gyüjtést február elején kezdtem és 14 napon át minden nap három szóval gyarapodott a gyüjteményem.
Finnországban sokan etetik télen a madarakat, én is ezek közé tartozok. Mellékelten egy pár kép az én etetőm egyes vendégeiről.
Ha elkezdtük a madarak etetését a tél elején, azt nem szabad abbahagyni a tél vége előtt. Ez nálunk kb, áprilist jelenti. A képeken látható madarak : hamvas küllő = harmaapäätikka, nagy fakopáncs = käpytikka és északi őszapó = pyrstötiainen .
