Április 27. Háborús veteránokra emlékszik Finnország

 

Kedves Olvasók !

A mai nap rendkívül emlékezetes Finnország történelmében. Már 1987 óta Zászlós ünnepnap ez a nap.

13-3-11060883

Ezen a napon 1945-ben 13.30-kor a német hadsereg Finnország ellen  harcoló utolsó katonái a Lappföldön, Kilpisjärvi-nél átlépték a finn-norvég határt és kivonultak az országból. A finn hadereg kitüzte a zászlót a 3 ország – Finnország-Svédország- Norvégia –  határán

1947 ápr.27

1945 április 27

 

Ezt a napot Finnország függetlenségének 70. évében Kalevi Sorsa miniszterelnök javaslatára Lahti-ban  ünnepeltük elöször. Az országos ünnep minden évben máshol van, idén Oulu-ban. A jelenlegi helyzet miatt a hagyományos nagyszabású  ünneplésre nem kerül sor, de a hösi halottak sírjaira koszorúkat helyeznek el mind mindíg,  Az Oulujoki feletti hidakon  lobognak a zászlók  és Linnansaari-ban az ünnepélyes zászlófelvonás idén is megtörténik.

Jelenleg még kb. 8000 háborús veterán van közöttünk, átlagos életkoruk meghaladja a 92 évet.

Finnország hálával és tisztelettel emlékszik azokra, akiknek felejthetetlen áldozatainak köszönhetöen független és szabad  országban élhetünk.

 

Judit Mäkinen

Forrás:

Kijárási tilalom idején

 

Kedves Olvasók !

Mindnyájan tudjuk, hogy sok országban korlátozták a mozgást, azaz csak legfontosabb házon kívüli dolgokat szabad elintézni. De a házi kedvenceket szabad sétáltatni -bizonyos feltételek mellett.

Az alábbi kép Spanyolországban készült, ahol nagyon szigorúan veszik a kijárási tilalmat.

 

akvariokalojen ulkoilu

 

Egy férfit megállítottak a rendörök. Egy kis üvegedénnyel  a kezében sétált , abban két kis hal volt. A rendörök kérdésére azt felelte, hogy a kedvenceit sétáltatja ! Bírságot sóztak rá, de nagy volt a felháborodása, mivel az elöírás nem szabja meg, hogy milyen kedvencet nem szabad sétáltatni.

Kedves Olvasók !

A fenti kis történet is azt bizonyítja, hogy a emberi találékonyságnak nincs határa  ugye ?

Mindnyájuknak napsugaras sétákat kívánva

 

Judit Mäkinen

 

Forrás: https://www.iltalehti.fi/ulkomaat/a/430898d6-b22e-469c-b8ff-448860237708

Finn szókincs. Rokonok – Sukulaiset

 

Kedves finn nyelv után édeklödök !

Ma újabb kis gyüjteményt kezdünk, nevezetesen azokat a szavakat gyüjtögetjük, amik a finn nyelvben a rokoni kapcsolatokra derítenek fényt.  Ezek a kapcsolatok természetesen lehetnek szorosak vagy lazák, közeli vagy távoli rokonokra utalva, de mindenféle rokoni kapcsolatot ki lehet fejezni egy-egy szóval. Azt hiszem, hogy a  finnül tanulók részére már sok ismert szó is van a gyüjteményben, de biztosra veszem, hogy lesznek új szavak is.

 

perhe

Perhe-család

 

A gyüjtemény naponta bövül , jó szórakozást !

  • Szülök – Vanhemmat (vanha = öreg, vanhemmat: öregek )
  • Anya = äiti (ejti) , Apa _ isä ( isze, de nem izé ! )
  • Testvérek  – Sisarukset    (Sisarus   = sziszarusz=egyesszám, sisarukset = többesszám ) 
  • Veli = fiútestvér, Pikkuveli = öcs ( pikku = kicsi)  Isoveli =báty (iso=nagy)

2.nap

  • Testvérek = sisarukset
  • Leánytestvér: sisar Ez a szó jelent ápolónöt is.  A finn nyelv nem különbözteti meg a növért és a húgot, csak idösebb vagy fiatalabb sisar-ról beszélünk: vanhempi sisar _ idösebb lánytestvér és a fiatalabb  neve:  nuorempi sisar
  • Gyerek : lapsi
  • Unoka : lapsenlapsi ( = a gyerek gyereke ) Az unokákkal kapcsolatban szokás megjelölni, hogy melyik gyereknek a gyerekéröl van szó . Pl:
  • A fiúgyerek gyerekei; pojanpoika = a fiú fia, pojantytär = a fiú lánya
  • A lánygyerek gyerekei : tyttärenpoika
  • Judit Mäkinen= a lány fia, tyttärentytär = a lány lánya
  • Dédunoka = lapsenlapsenlapsi = gyereknekgyerekénekgyereke

3.nap

  • Eno = anyai nagybácsi
  • Setä = bácsi, az apa férfitestvére
  • Täti = néni, az anya vagy apa nöi testvére
  • Veljenpoika és veljentytär = A fiútestvér gyerekei: unokaöcs és unokahúg (veli – birt.eset: veljen )
  • Sisarenpoika és sisarentytär= a leánytestvérr gyerekei: unokaöcs és unokahúg. (sisar- eset: sisaren)

4.nap

Nagyszülök – Isovanhemmat

  • Ma csak ezzel a szóval foglalkozunk, mert egy nyelvtörö versike is tartozik a szóhoz.
  • Isoäiti = nagymama . Ez lehet az édesanya anyja vagy az apa anyja. Sokféle neve van a nagyinak, mint pl: mummi, mummu, mummo. Ezen kívül ritkábban , de hallani lehet azt is, hogy mamma, közbeszédben, ritkán ämmi is lehet a nagymama neve.

Az említett vers  így szól : Mun mummuni muni mun mammani mun mammani muni mun ! Vai luuletko että mun mummuni muni mun, vai luuletko että mun mummuni muni mun ?

Rajta finnül tanulók! Milyen a vers szövege irodalmi finn nyelven ? Ajánlom ezt a versikét megtanulni és gyorsan mondogatni többször is egymás után.

5.nap

  • Isoisä = nagypapa . Így hívjákaz anya és az apa édesapját is. Mint a nagymamának, a nagypapának is többféle neve használatos : vaari, ukki, pappa. Tájszólásokban is többféle neve van a nagypapának : paapa, paappa, taata vagy äijä ( eije)
  • Isoisoisä és isoisoäiti = a nagypapa papája és a nagymama anyukája, azaz dédapa és dédanya
  • Isosetä = az apa vagy anya nagybácsija
  • Isotäti = az apa vagy anya nagynénje

6.nap

  • Serkku = elsöfokú unokatestvér , az anya vagy apa testvérének gyereke
  • Pikkuserkku = másod -unokatestvér. Sokszor távolabbi rokonokat is említenek így
  • Házasságon át a családba került új rokonok
  • Käly = sógornö
  • Lanko = sógor
  • Vävy ( vevü) = vö
  • Miniä = meny
  • Appi v. appiukko = após
  • Anoppi = anyós

7.nap

A változó kor új formájú kapcsolatokat és ezekkel új szavakat is hozott. Ma ezekkel is foglalkozunk. Ezekben a szavakban egy betü a különbség: i

Az avo- összetett szavakban nyitottat jelent pl: avoauto = nyitott autó = sportkocsi,  avohaava = nyilt seb, avohakkuu = erdök tarvágása

  • Avioliitto = házasság                                  Avoliitto = élettársi kapcsolat
  • Aviomies = férj                                            Avomies = férfi élettárs
  • Aviovaimo = feleség                                  Avovaimo = nöi élettárs
  • Aviopari = házaspár                                   Avopari = élettársak (tsz)
  • Aviopuoliso = házastárs                            Avopuoliso = élettárs

8.nap

Befejezésül még egy pár szó, ezek a mai családformákhoz  kapcsolódnak.

Uusperhe vagy uusioperhe = mozaik család

Ez egy olyan családot jelent, ahol mindkét félnek volt már ezt a családot megelözöen  családja. Utóbbinak válás vagy esetleg megözvegyülés vetett véget.Ilyen családokba sokszor több gyerek is van: én gyerekem, te gyereked mi gyerekünk.  A szülök ilyenkor sokszor un. bonuslapsi = bonuszgyerek-röl beszélnek, azokat a gyerekeket értve ezek alatt, akiket a felek hoznak az új családba.

Sateenkaariperhe = szivárványcsalád

Ez is egy új szó, az 1990-es években jött létre.ö Olyan családokat jelent, melyekben a felnöttek közül egyik vagy esetleg mind a kettö a szexuális kisebbségekhez tartozik. Gyakorlatilag a leszbikusok  családjai ezek. Ilyen családokban a gyerekek az egyik, v. másik fél, esetleg mind a két fél elözö heteroszexuális kapcsolatából származnak.

 

Kedves finn nyelv után érdeklödök!

Ezzel befejezödött ez a kis gyüjtemény. Nem teljes, mivel mind a tájszolásokban mind pedig a költészetben is több néven szerepelnek a különbözö családi kapcsolatokat jelzö szavak. Ès a szó0kincs az új életformákkal kapcsolatosan változik, új szavakkal gyarapodva.

Mindnyájuknak további szorgalmas finn tanulást kívánva

Szivélyes üdvözlettel zárom soraimat.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

Bajban tudod meg, ki a barátod Hädässä ystävä tunnetaan

Kedves Olvasók !

Tegnap hozta nyilvánosságra Magyarország Helsinkiben levö nagykövetsége az alábbi hírt, melyhez ez a kép tartozott.

Hädässä ystävä tunnetaan

 

A hír finnül és magyarul olvasható a nagykövetség facebook oldalán. Ide most csak a magyar szöveget másoltam, mely így szól :

🇫🇮🇭🇺Minden segítség jól jön ezekben a hetekben a legfontosabb küzdelmünkben, a koronavírus megfékezése során. Ezért is vagyunk hálásak a legnagyobb magyarországi finn befektetőnek, a Nokiának, hogy ezekben a nehéz időkben is gondol a magyar emberekre. A Nokia budapesti globális technológiai központja laptopokat adományozott iskoláknak és rászoruló családoknak, és önkéntesekből álló help desket is indítottak, ahol a tanárokat és diákokat segítik a digitális oktatásra való átállásban. A Nokia munkatársai önkéntes alapon vesznek részt a Digitális Összefogás portál szerverhátterének fejlesztésében is, továbbá orvosi eszközöket is adományoztak a Magyarországi Sürgősségi Ellátásért és Mentésért Alapítványnak. Köszönjük szépen!

Ez a gyakorlatban bizonyítja a finn mondás igazát :

Hädässä ystävä tunnetaan = Bajban tudod meg, ki a barátod.

 

Judit Mäkinen

Közeleg a tavasz – lassan, de biztosan

 

Kedves Olvasók !

Ma, 2020 április 21.-én erösen tavaszodik – Finnország déli részén. Mellékelten az idöjárás – és a hótérkép. Északon és észak-keleten  még javában tart a síszezon.

A több mint méteres hó talán június elejére olvad el. Akkor az északi tavakon még jégpáncél van, de a napok már hosszúak és júniusban világosak az éjszakák.

 

Judit Mäkinen

Pääsiäis-sanasto – Húsvéti szavak

 

DSCF4065

Húsvéti szavak – Judit Mäkinen

 

Kedves finn nyelv iránt érdeklödök !

Mivel jelenleg többet vagyunk otthon, talán több idönk is van a nyelvtanulásra, közelebbröl szókincsünk bövítésére. Ezért ma újabb kis szótár összeállítását kezdjük el. Ebben a szógyüjteményben, ami mától kezdve minden nap bövül a húsvéttal kapcsolatos szavakat gyüjtögetjük. Jellemzö ezekre a szavakra, hogy ezek mind összetett szavak, melyek pääsiäis – zel kezdödnek. ( Kiejtés : pezieiz). Vidám finn tanulást kívánva üdvözlettel
Judit Mäkinen

Április 17- Pääsiäinen- Húsvét  

New_1_Pääsiäinen

Húsvét

Ez az a keresztény ünnep, melyet minden évben ünneplünk. Ez változtatta meg a pogány világ tavaszi ünneplési szokásait.

Április 18- Pääsiäiskortti -Húsvéti lap 

hauskaa pääsiäitä

Kellemen Húsvétot

Régen nagyon sokan küldtek húsvéti lapot barátaiknak. Sajnos a digitális világban ez a szép szokás eltünöfélben van.

Április 19 –Pääsiäismuna – Húsvéti tojás

download

Fazer- Mignon

Finnországban a legkedveltebb a Fazer finn gyár csokoládétojása. Ez nem üres ! Kifújt tojást töltenek meg csokoládémasszával. Itt lehet látni, hogy készül : https://www.youtube.com/watch?v=NPvtCcINJlI

Április 20 – Pääsiäisnoita – Húsvéti boszorkány

Pääsiäisnoita

Húsvéti boszorkány

A régiek hittek abban, hogy a húsvét táján röpködö boszorkányok a háziállatok megrontására törekednek. Ezek elriasztására gyújtották a nagy,  húsvéti máglyákat

Április 21 – Pääsiäistipu – Húsvéti csibe

Pääsiäistipu

A legtöbb üdvözlö lapon a nyuszi mellett csibék is vannak.

Április 22-  Pääsiäisviikko – Nagyhét

Pääsiäisviikko

A nagyhét minden napjának saját neve van finnül. Tavaly áprilisban minden napról írtam, a sorozat itt kezdödik :  https://finnorszagilevelek.com/2019/04/15/husveti-naptar-nagyhet-hetfo/

Április 23 – Pääsiäisruoka – Húsvéti étel

mämmi

Finnországban a legtöbbször bárányhús az ünnepi étel, különféle körítésekkel. És van egy rozslisztböl készült , édes  desszert, a neve Mämmi ( memmi) Ez látható a képen. Sokan szeretik, sokan rá se bírnak nézni. Finom vaniliaszósszal vagy tejjel, esetleg tejszínnel.

Kedves finn nyelv iránt érdeklödök !

Itt ér véget a húsvéti szavakkal foglalkozó, kis gyüjtemény. Mindnyájukat sokszor üdvözölve :

 

Judit Mäkinen

Rendkivïli tél után rendkívüli tavasz .

 

Kedves Olvasók !

Idén minden szempontból rendkivüli volt a tél, de ha lehet még rendkivülibb a jelenlegi tavasz.

Finnország déli részén nem volt hó. Az ország északi részén minden eddiginél több volt és még most- április közepén – is több a hó. Syöte Oulu városától  északkeletre van  távolsága Oulutól  141 km. Idén a hórétgeg vastagsága 130 cm.

syöte

Syöte

Ez a kép Finnország Pohjois-Pohjanmaa tájvidékén készült közelebbröl Syötekylä nevü településen. Az alábbi képet Tarja Tihinen fényképezte.

syotekylahanget

Sytekylä 2020 április 15

A Foreca nevü állomás videoja talán képet ad arról, hogy az elvégzett hóeltakarítási munkálatok miatt milyen a hóréteg jelenleg arrafelé.

https://youtu.be/JXln5iZX7Bc

Ma 2020 április 16.-án reggel  Helsinkiben 5 cm volt az éjjel leesett hóréteg vastagsága. A havazás most, délelött 11 felé  tovább tart. Most már több itt a hó, mint februárban volt. Nemsokára már kimehetünk síelni is.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás :

http://www.syotteelle.com/index_fi.php?file=0005

 

Van-e valami jó a rosszban ? 297.levél

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Körülöttünk bezárult a világ.

A jelenlegi , mindnyájunk számára váratlan, szokatlan, meglepö és egyben megdöbbentö helyzetben szinte csak és kizárólag rossz híreket hallunk.

Hányan betegek, hányan haltak meg, milyen nehéz orvoshoz jutni, bezártak a vendéglök és pizzériák,  nincsenek nyitva az óvodák és az iskolák. Nem lehet moziba, könyvtárba, hangversenyre, templomba  járni. Nem látogathatjuk a betegeket, az idösek otthonaikban lakókat. Nagyszülök nem találkozhatnak az unokákkal, fiatal szülök nem kérhetnek segítséget a nagyszülöktöl. Söt még a szomszédokkal sem tanácsos két méterröl közelebbröl beszélgetni. Viseljünk arcmaszkot,hordjunk kesztyüt, ne járjunk az üzletekbe.

Szabad mozgásunk korlátozása a családban mindenkire hat, a mai világban a legkevesebbek vannak állandóan együtt a nap minden órájában, a hét minden napján. Fokozódnak a feszültségek, az állandó alkalmazkodás kényszere, vitákat és sajnos nem egy esetben családi eröszakot is jelent.

Nem csoda, hogy sokan félnek a jövötöl. Rengetegen lettek munkanélküliek, a kisebb vállalkozások csödje kikerülhetetlen. Hogy tudjuk fenntartani magunkat, hogy fogjuk fizetni a lakbért, a lakáskölcsönt?

A helyzetet nem könnyíti az, hogy nem tudjuk mikor lesz ennek vége? Sokkal könnyebb lenne elviselni a jelenlegi nehézségeket, ha biztosan tudnánk, hogy melyik hónap, melyik napján lesz minden a régiben. A megváltozott világ új kihívásokat tartogat, ezek teljességéröl jelenleg nincsenek biztos és megbízható elképzeléseink. Közülünk senki nem jós és senkinek nincs mindentudó kristálygömbje.

Az azonban biztosnak látszik, hogy semmi sem lesz pontosan ugyanúgy, ahogy volt. Megváltozik és már jelenleg is megváltozott körülöttünk a világ.

Vajon van-e fény az alagút végén, látunk-e vagy esetleg találunk-e valami pozitivumot is a mai helyzeben ?

Nem csak szellemi, fizikai egészségünkre is hatással van a mindennapi hangulatunk. Ha a következö naptól félve fekszünk le, nem fogunk nyugodtan aludni. Ha idegességünket, cigarettával vagy alkohollal akarjuk levezetni rövid idön belül betegek leszünk. Mivel a jelenlegi virus elsösorban a tüdöt károsítja a cigarettások veszélyeztetettebbek, mint azok, akik nem dohányoznak.

Vannak azonban a jelenlegi helyzetben olyan vonások, amik elgondolkoztatóak

Ez a helyzet azért különösen megeröltetö, mert az utóbbi 75 évben nem volt világháború. Hozzászoktunk a lassan, de biztosan emelkedö életszínvonalhoz, a szabad mozgáshoz, a külföldi utazásokhoz, a számtalan lehetöséghez, a szinte korlátlan élethez.

A II. világháborúval kapcsolatosan sokan kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat- véglegesen. Mi most arra vagyunk kényszerítve, hogy otthon legyünk –átmenetileg – és ezt tartjuk nehéz, nem egyszer kibírhatatlan helyzetnek. Pedig szerencsére nem tartozunk azok közé, akiknek nincs otthonuk. Akik az utcán alszanak, akik mindennap rettegnek attól, hogy veszélyben van az életük. Akiket rendörök szólítanak fel arra, hogy menjenek haza, de nincs hova menniük.

A háborús években és még sokáig azután is hiány volt élelmiszerekböl. Az üzletekben nem volt húszféle mustár és nem roskadoztak a polcok soha nem látott egzotikus gyümölcsöktöl. A déli országok kedvezöbb természeti feltételei adta nagyobb választék az északon élök számára ismeretlen volt. Dió, mogyoró, mandula, dinnye és szölö nem volt az asztalokon. A receptek nem tartalmaztak a són és borson kívül még többféle füszert, különleges liszteket és a vegetáriánizmus olyan ritka volt, mint a fehér holló. Akinek fájt a gyomra nem tudta, hogy laktózra érzékeny-e vagy esetleg gluténmentes diétára van szüksége. Hogy mit jelent az allergia szó arról sokaknak fogalmuk sem volt.

Talán érdemes egy kicsit elgondolkozni akkor, amikor mi most megtöltött jégszekrények mellett panaszkodunk.

Amikor az iskolák teljesen zárva voltak, mert lebombázták az iskolai épületeket, a gyerekek nem „jártak „ interneten át müködö iskolába. Semmilyen iskolába nem jártak. A kisebbek állandóan otthon voltak és nem volt szükségük változatos, az otthonnál több és jobb élményt adó óvodai környezetre. Az élményekröl a szülök és a testvérek gondoskodtak. És nem utolsó sorban a természet szolgáltatott élményeket.

Talán jobb volt akkor régen, amikor a modern kommunikáció nem hozta a világ bármilyen táján történt természeti katasztrófáit a földrengéseket, árvizeket, tornádókat, erdötüzeket, homokviharokat   vagy háborús eseményeket reális idöben, egyenes adásban a nappalinkba. Nem láttuk a számtalan áldozatot és a megdöbbentö statisztikákat. Amiröl az ember nem tud, az talán nem is létezik ugye ? És amiröl nem tudunk, attól nem is félünk.

Biztosra veszem, hogy ennek a jelenlegi, egész világot érintö, rengeteg áldozatot szedö járványnak vége lesz. Hogy mikor az nem tudom.

De talán ebben a helyzetben is van valami jó.

A bezártság a családokat állandó együttlétre kényszeríti. Mivel a szülök – már akik megtehetik- otthon dolgoznak, a munkahelyük is más megvilágításba kerül. Hiányoznak a kollégák, a zavartalan munkaidö, a kisebb szünetek. Sokan csak most jönnek rá arra, hogy milyen jó is munkába járni.

Amikor az otthoni dolgozást terhesnek tarjuk, gondoljunk arra, hogy mindenki aki az egészségügyben dolgozik saját egészségét teszi kockára minden nap.Másokért, idegenekért.  Ök nem dolgozhatnak biztonságosabb, virusmentes környezetben otthon.

Mivel a gyerekek otthonról „járnak” iskolába, a szülöknek többször is segíteni kell nekik. Ez zavarja a szülök munkájának ritmusát és nem egy esetben a szülök nem is tudnak érdemben segíteni egy matematikai feladat megoldásában vagy egy komplikált kérdésre adandó feleletben. Sokan csak most kezdik igazán értékelni az iskolákban tanítók munkáját. Csak most jönnek rá arra, hogy mennyi figyelemre, türelemre és kitartásra képesek azok, akik az ö gyerekeiket tanítják.

Ök sajnos nem mindíg részesülnek elismerésben, mind a diákok mind pedig a szülök sok esetben kritikusan állnak az iskolai munkával szemben söt az iskolai dolgozókat zaklatás is éri. Nem csak a diákok, a szülök részéröl is.  Mert könnyebb a nevelést teljes egészében másra hárítani, mint azért a felelöséget viselni. Sajnos tény, hogy minket mindenre megtanítanak, a fözéstöl az autóvezetésig, de senkit nem tanítanak arra, hogy hogyan kell helyesen gyerekeket nevelni. És pontosan ez az a terület, ahol az elkövetett hibákat szinte lehetetlen kijavítani.

Mivel hiányzik a megszokott – Finnországban ingyenes- iskolai étkezés az otthon dolgozó szülöknek az ebédröl is gondoskodni kell. Ök most egy idöben  lettek szülök, dolgozók, tanárok és mivel az óvodák is bezártak óvónök. Szerencsére  Finnországban a legtöbb iskola megoldotta az ebéd kérdést:

Egyes iskolákba be lehet menni ebédelni, egyesek kész adagokat osztanak ki, ajándékjegyeket vagy ételcsomagokat esetleg az egy hétre való iskolai ebédkészítéshez szükséges alapanyagokat adják oda a családnak.

A nagyszülök sokszor az un. veszélyes korban vannak – ez Finnországban a 70 éven felülieket jelenti – velük nem tanácsos találkozni, ök nem segíthetnek a gyerekekkel kapcsolatos teendökben. Esetleg ilyenkor tudatosul sok fiatal szülökben az, hogy milyen óriási segítséget jelentenek az öregek.

Sok családban most ismerik meg a szülök jobban a gyerekeiket, a serdülö korú fiatalok most értik meg jobban a szüleiket. Legjobb esetben most van idö hosszabb családi beszélgetésekre, közös kirakós játékra, kártyázásra vagy sakkozásra. Nem beszélve a közös, okostelefonok nélküli étkezésekröl, Finnországban a családi szaunázásról.

Mindnyájunkban megváltozik a értékrend. Ami régebben fontos volt, az most nem fontos, vagy sokkal kevésbé fontos. Mindenkinek a legfontosabb lett az egészség. A fiataloknak is, akik talán eddig nem is gondoltak arra, hogy ök is betegek lehetnek. A jelenlegi virus nem tesz túl nagy különbséget a fiatalok és öregek között, mindenki egyforma. A fiatalok sem immunisak – sajnos.

Fontosak lettek az emberi kapcsolatok. Akik abban a hitben ringatták magukat, hogy nekik senkire nincs szükségük azok most jönnek rá arra, hogy az ember társas lény, mindenkinek szüksége van a másikra, ha máskor nem is de most igen.

Ha tilos kimenni, kell valaki aki bevásárol, elmegy a patikába vagy akivel el lehet beszélgetni. Ezt mindenki észrevette már most is. Sokan önként ajánlanak fel segítséget  szomszédaiknak, köszönnek azoknak is akiken eddig átnéztek,  érdeklödnek a hogylét iránt. Felveszik a telefont, felhívnak olyanokat, akikkel évek óta nem volt semmilyen kapcsolatuk. Irnak levelet, húsvéti üdvözlö lapot.

A közös vészhelyzet – mint mindíg– közelebb hozza egymáshoz az embereket. A megosztott teher könnyebb lesz.

Csak remélni lehet, hogy a járvány vége nem jelenti majd a visszatérést a befelé forduláshoz, a határtalan közömböséghez és egoizmushoz.

Személy szerint szerencsének tartom, hogy ez a járvány nem október-novemberben kezdödött. A sötét, hideg és rövid téli, finnországi napokban a megváltozott helyzet elviselése sokkal nehezebb lenne.

Az ébredö természet, annak követése, egy-egy új virág vagy falevél megjelenése öröm. Figyelmeztet minket arra, hogy az élet megújul. Minden sötét viharfelhö felett ragyogóan süt a nap.  Esö után felszárad a föld, kizöldülnek a mezök. Az esték világosabbak lesznek, nálunk közelednek a varázslatos fehér éjszakák.  Reggelente madárdaltól hangos a határ.

A finnek kapcsolata a természettel mindig is nagyon szoros volt. Ha lehetséges most még szorosabb lett. A finn városok úgy épültek, hogy mindenütt nagyok a parkok és közel van az erdö. Egyszer egy magyar látogató azt mondta nekem, hogy Finnország egy óriási erdö, amiben itt-ott emberek laknak. Milyen igaza volt!

Az erdö a finnek temploma, ott sétálni, meditálni most sem tilos. Ott csend van, csak a természet hangjait lehet hallani. A fák és a moha illata minden illatszernél jobb, a levegö a tisztánál is tisztább. Az erdö megnyugvást, békét és optimizmust jelent.

Befejezésül, de közel sem utolsó sorban : Most sokan vannak  olyanok, akik önkéntes, segítö munkára jelentkeztek. A nyugdíjas  egészségügyi dolgozók egy része újra munkában van,  az elsö sorban. De nem csak ök. Korra. nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül rengetegen segítenek önkéntesen másoknak. Bevásárolnak, sétáltatnak, beszélgetnek, támogatnak. Örüljünk együtt annak, hogy ilyen emberek is vannak. Ahogy a finnek mondják : Hädässä ystävä tunnetaan = A bajban ismered meg a barátodat.

Kedves Olvasók !

Azzal a bizonyossággal zárom mai soraimat, hogy ennek a járványnak vége lesz. És hiszek abban, hogy mint minden megpróbáltatás után erösebbek, okosabbak és összetartóbbak egyszóval emberibbek  leszünk.

Mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyik legfontosabb dolognak azt tartom, hogy a fizikai távoltartás ellenére a lelki távolság csökkent.

 

 

Húsvét karantén idején. 296.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

 

Kedves Olvasók !

Idén egy olyan húsvétra készülödünk, amilyen eddig nem volt és remélhetöleg nem is lesz több ilyen húsvét. Közülünk a legtöbben karanténben élnek jelenleg a váratlan és könyörtelenül pusztító koronavirus járvány miatt.

Sokan várják a karantén befejezödését- melyet több országban kilátásba helyeztek húsvétra vagy közvetlen húsvét utánra. Erre egyenlöre nincs kilátás. A járvány tartamát senki nem tudja kiszámítani és az a követelmény , hogy a jelenlegi  különleges helyzet végének idöpontját napra elöre határozzák meg irreális. Talán könnyebb lenne elviselni a megváltozott helyzetet, ha pontosan tudnánk mikor lesz vége, de sajnos ezt nem mi határozzuk meg. Csak azt tudjuk és abban bízhatunk, hogy mint minden járványnak, ennek is vége lesz.

A húsvétra való készülödés idén teljesen  megváltozott és más arcot öltött.

Helsinki egyik legismertebb szobra, a Három kovács is küzd a virus ellen .

01_0

Három kovács-  Helsinki 2020 április

Teljesen megváltozott a forgalom. Nem csak a repülöjáratok, a hajóközlekedés is. A hajóforgalomban megszünik a személyforgalom.

Különösen ha hosszú húsvéti ünnepek idején sokan kirándultak Észtországba vagy Svédországba, esetleg Németországba.  Erre idén nincs lehetöség.

Finnországban Nagypéntek pirosbetüs ünnepnap, munkaszüneti nap. Mivel a Húsvéthétfö is ünnep, sokan örülnek a négynapos szabadságnak. Ilyenkor mennek az emberek vidékre, a nyaralókba- mökkik-be- és kezdik el a nyári szezont. Idén erröl csak múlt idöben beszélhetünk, mert idén erre nem kerül sor.

Útlezárás

Az ország legsürübben lakott területét Uusimaa tartományát lezárták. Ez egy 9568 km2 terület és 1,61 milló lakost jelent.  Ide most csak különleges esetekben lehet jönni és innét nem lehet kimenni. Az országutakon útzárak vannak és a katonaságot is mozgósították az utak örzésére. Rokonlátogatás, mökkibe menés nem számít különleges esetnek. Minden autót ellenöriznek és azokat akik nem mennek/ jönnek  munkába visszaküldik. A hivatásos

Az útlezárás nem csak a nagyobb országutakat jelenti, a kisebb utakon is érvényesül.  Ez nagyon sok családot érint, mivel a legkevesebbeknek van nyaralójuk lakóhelyük közelében.

Bezártak az éttermek, vendéglök, pizzeriák

Régebben a hosszú húsvéti ünnepek alatt a különbözö vendéglökben nagy volt a forgalom. Erre idén nem kerül sor. A vendéglátóipari szolgáltatások kizárólag

Take away = Vidd el alapon müködhetnek. Ez azt jelenti, hogy lehet rendelni telefonon vagy interneten át ételt és azért vagy el kell menni, vagy a vendéglö hazaszállítja a megrendelteket.

Takeway food

Vidd haza !

Sajnos ez a szolgáltatás nem biztosítja a vendéglösök megélhetését ezért sok hely bezárt és jobb esetben a személyzet bizonytalan idöre fizetés nélküli „ szabadságon „ van, rosszabb esetben elbocsátották a pincéreket, szakácsokat.

Ezt a lehetöséget más szolgáltatások is alkalmazták. Pl. Kaarina városában Turkuhoz közel egy könyvtár – mert a könyvtárak is bezártak – csinál megrendelésre könyvcsomagot, biztosítva ezzel az olvasás lehetöségét a hosszú  ünnepnapok és a bezártság idejére.

Takeaway kirjastokassi

Vidd haza- könyvek

Egyházi ünneplés

Húsvét a keresztény világ nagy egyházi ünnepei közé tartozik. A legnagyobb egyház Finnországban az evangélikus egyház. Finnországban ilyenkor számos templomban hallhatjuk J.S.Bach passióit, a Máté passiót és a János passiót.

Matteus passio

J.S.Bach : Matthäus passio

Ezeket az eredeti német szöveggel éneklik Finnországban mindenütt.  Idén a koronavirus járvány miatt a legtöbb egyházi ünnepi szertartás is az interneten keresztül nézhetö, a templomok youtube csatornáin vagy a facebook oldalain át. A legtöbb istentiszteletet is az internetes csatornákon át közvetítik majd.

Kedves Olvasók !

Ha Önök közül valakinek kedve van a megszokott  finnországi húsvétról olvasni, nézzen be régebbi leveleimbe :https://finnorszagilevelek.com/2015/03/27/134-level-marcius-ii-husvet-elott/

Különösen ajánlom ezt  levelet: https://finnorszagilevelek.com/2015/04/13/135-level-aprilis-i-husvet-utan/ – Ebben a  híres Faberge húsvéti tojások egyik finn tervezöjéröl Alma Pihl-röl lehet olvasni.

 

Végül egy tipp húsvéti süteményre: Citromos kuglóf .

Sitruunakakku

Citromos kuglóf

Itt van a recept : https://finnorszagilevelek.com/2017/04/03/tipp-husvetra-citromos-kuglof/

Soraimat zárva kívánok Mindnyájuknak Napsugaras Húsvéti Ünnepeket !

Judit Mäkinen