Kedves Olvasók !
Pirkko Siukonen Tornioban lakik, Finnország északi részén. Ö fényképezte ezeket a mókusokat idén augusztusban.
Finn szóáradat – Suomalainen sanatulva
Kedves Finn nyelv után érdeklödök !
Akit annyira érdekel a finn nyelv, hogy már hozzáfogott a nyelv tanulásához, az gyorsan észreveszi, hogy a finn szavakat nem könnyü megjegyezni.
Saját tapasztalatomból tudom, hogy könnyebb a nyelvtan, mint a szókincs. Oka természetesen az, hogy a magyarhoz hasonlóan a finn nyelvben is vannak esetek és ragok, így nem nehéz – azaz mondjuk inkább úgy hogy nem túl nehéz – az összehasonlítás.
Azt azonban észrevettem, hogy könnyebb azokat a szavakat megjegyezni, amik valahogy kapcsolódnak egymáshoz. Ezért már több kisebb gyüjteményt is összeállítottam , ezeket foglalom itt össze.
Finnország fennállásának 100. évében 2017-ben Száz magyar szó -100 suomalaista sanaa címen 100 szóval ismerkedhettek a finnül tanulók. Ezek itt találhatók :
100 magyar szó – 100 suomalaista sanaa
A következö évben 2018-ban ádventi naptárral kapcsolatban lehetett ismerkedni a finn Ádventhez kapcsolódó szavakkal.
Ádventi naptár
Ez a naptár képekkel mutatja be a szavakat, arra gondoltam, hogy így könnyebb megjegyezni azokat.
A naptár itt van :
Idén 2019-ben több, képes szógyüjteményt is összeszedtem.
Húsvét idején a Nagyhét finn szavaival lehetett ismerkedni itt :
Nagyhét napjai
Idén két hosszabb , képes szógyüjtemény itt található :
Az egyik a nyárral kapcsolatos szavakkal foglalkozik
https://finnorszagilevelek.com/2019/06/26/nyarszotar-kesasanasto/
Nyári szavak gyüjteménye
A másik az öszhöz kapcsolódó szavakat foglalja össze:
Összel kapcsolatos finn szavak
Itt található : https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/
Kedves finn nyelv után érdeklödök !
Várom a megjegyzéseiket. Van-e hasznuk az ilyen szóáradatból ? Mert ha esetleg van, akkor folyt. köv.
Mindnyájukat üdvözölve – Terveiset kaikille !
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Örömmel vettem észre, hogy többen is kedvelik a finn magániskolákról írt rövid leveleimet, így most folytatom ezt a kis sorozatot. Aki most bukkan erre az oldalra elöször, annak ajánlom a téma elözö leveleit : 276, 277.
Keresztény iskolák
Finnországban 16 keresztény iskola müködik, melyekben az általános iskola 9 osztályát lehet elvégezni. Két iskolában van gimnázium is. Ezeken kívül kb. 30 keresztény napközi van az ország különbözö részein. Az iskolákat ez a térkép mutatja:
Keresztény iskolák Finnországban
Az iskolák alapját a keresztény értékek és életszemlélet képviseli. Ezekben az iskolákban az oktatás az országos oktatási tanterv szerint történik, ugyanúgy mint bármilyen más finn iskolában. A keresztény értékek a hétköznapi iskolai életben és az iskolai ünnepségeken és más rendezvényeken érvényesülnek.
Ezekben a tanintézetekben hangsúlyt fektetnek a keresztény értékekre, de ezek az iskolák nem egy-egy papi- vagy apácarend iskolái. Ilyen egyházi iskolák nincsenek a protestáns Finnországban. Hogy hol vannak az országban keresztény iskolák az ebböl a táblázatból derül ki : https://kristillinenkoulu.fi/koulut/koululistaus/
A kereszteny iskolák nevelésének egyik célkitüzése, hogy a tanulók a saját és mások értékeit megértö polgárok legyenek. Az együttes értékrend elösegíti az iskolák és az otthonok szoros együttmüködését.
Zsidó iskola Helsinkiben
Az iskolát 1918-ban alapították Helsingin Juutalainen Yhteiskolu – Helsinki Zsidó Koedukációs Iskola néven. Akkor ezt a 9 osztályos általános iskolát a Helsinki zsidó egyházközség tartotta fenn. Az iskola feladatai közé tartozott a zsidó vallás és a héber nyelv oktatása ezzel is megerösítve a diákok zsidó identitását.
Az 1930-as évek elején közelebbröl 1932-ben az iskolában 97 diák volt, ezek közül senkinek nem finn volt az anyanyelve, hanem vagy svéd vagy jiddis. Az iskola azonban lassan ”elfinnesedett” és 1941-ben már mindent finnül oktattak itt. Az iskola neve 1977 óta Juutalainen koulu = Zsidó iskola . Az iskolának jelenleg kb. 100 diákja van.
A Helsinki zsidó iskolában több idegen nyelvet tanítanak. A elsö elemitöl kezdve tanitanak héber nyelvet, angolt és svédet, van lehetöség még egy idegen nyelv tanulására is és az a spanyol nyelv. Természetesen oktatják a zsidóság történelmét és kultúráját.
Az iskola a diákok részére ingyenes. Felvételt ide azok nyernek, akiknek szülei közül legalább az egyik a zsidó egyházközség tagja. Az iskolával egy helyen müködik a napközi : Gan Jeladim és a zsinagóga .
Megjegyésként említem, hogy Finnországban összesen 1800 zsidó vallású él, akik anyanyelve: finn,svéd, jiddis, héber és orosz.
Idegen nyelveken oktató finnországi magániskolák
Az ország több részén is vannak idegen nyelven oktató magániskolák. Ezek közül az egyik legrégibb a Helsinkiben 1945 óta müködö angolul oktató iskola, melyet akkor katolikus apácák alapítottak. Az angol iskolánál régebbi alapítású az orosz iskola, de az már évtizedek óta állami tulajdonban van.
Helsingin Englantilainen koulu – The English School
Ebben az iskolában az oktatás ötéves korban kezdödik, majd két elökészítö osztály után itt lehet elvégezni a 9 osztályos általános iskolát.
Az iskola két helyen müködik, a fenti kép az elsö 6 osztályos iskolát mutatja címe: Mäntytie 14. A felsöbb osztályokat és a gimnáziumot Helsinkiben a Valimotie 17-19 alatt találjuk. Gyakorlatilag mindent angolul oktatnak kivéve a finn anyanyelvü diákok anyayelvi tantárgyát. A felsöbb osztályokban oktatnak finnül is tantárgyakat, hogy ezzel elösegítsék a diákok esetleges finn gimnáziumokban történö továbbtanulását. Svéd nyelvet a finn anyanyelvüek kötelezö tantárgyként tanulnak, lévén az ország hivatalosan kétnyelvü: finn és svéd. Az iskolában lehet tanulni francia és német nyelvet is.
Helsinki német iskola – Helsingin saksalainen koulu
történelme az 1800-as évek eleéjre nyúlik vissza. Már I.Alexander orosz cár uralkodásának idején – amikor Finnország Oroszország része volt – költöztek az országba németajkúak a balti államokból, Németországból Svájcból és Ausztriából is. Németül beszélö hivatalnokok Szt.Pétervarról érkeztek.
Németország konzulja von Lanazan és a német egyház alapított 1880-ban jótékonysági egyesületet és 1881-ben Helsinkiben az Unioninkatuban volt egy kis német iskola. Az iskolát a külföldi eredetü családok pl. Stockmann, Fazer,Paulig támogatták . Alapelv a különbözö kultúrák találkozásának elösegítése volt. Ez mentette meg az iskolát a történelem nehéz éveiben és ez az elv jelenleg is egyik alapvetö célja a német iskolának . Az iskola mindenki számára nyitott, aki ápolja és elösegíti a német és finn nyelv kultúrájának gondozását és a két nemzet közötti baráti kapcsolatokat.
Ebben a magániskolában – ahol kb. 650 diák tanul – az oktatás két vonalon folyik : német és finn-német. A diákok 80 %-nak finn az anyanyelve.
Németen kívül más nyelveket is oktatnak és hangsúlyt fektetnek a matematikára és a természettudományokra valamint a zenére. Az iskola 335,60 euro/ félév ellenében ebédet és az 1-9 osztályban minden tanszert biztosít.
A gimnázium három osztályában ( Megjegyzés : Finnországban az általános iskola 9 osztályos és a gimnáziumokban 3 osztály van ) mindent németül oktatnak. Az érettségi : Deutsches Internationales Abitur érvényes németországi egyetemi tanulmányok elkezdésére.
Kedves Olvasók !
A fenti válogatás önkényes. Befejezésül egy link, amin látható az összes 1872-2004 között Finnországban müködött/ és jelenleg müködö magániskola. A név után látható, hogy mennyi ideig müködött az iskola a kérdéses néven megjelölve az esetleges névváltozásokat is.
http://www.yksityiskoulut.fi/yksityiskoulujenmatrikkeli/index4.htm
Ezzel befejezem a finnországi magániskolákról írottakat mégegyszer hangsúlyozva, hogy a magániskolák legnagyobb támogatója a finn állam, de ezek az iskolák nincsenek állami tulajdonban.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Mint Önök közül sokan tudják, a finneknek rendkívül szoros kapcsolatuk van a természettel. A finn erdö – zöld arany – egyben a pihenés és kikapcsolódás helye, a finnek templomának is tekinthetö.
A természet a finnek temploma
Már 2013 óta ünnepli az ország a természetet és a nap 2017 óta zászlós ünnepnap. Akkor lett Finnország az elsö ország a világon, mely a természetet így ünnepli.
Foto: J.P. Ronkainen
Idén az ország sok részén rendezteki ünnepségeket és nagyon sokan kirándultak a természetbe. Gyönyörü nyári nap van ma, meleg és napsütéses. A természet ünneplése már az egész héten folyt az ország minden részén. Rendeztek Puunhalausviikko = Fák ölelésének hete napokat,
A finn cserkészek : Suomen Partiolaiset erdei szeminariumot tartottak Johtajatulet : Vezetök tüze néven.
Több bio – mezögazdasági birtokot lehetett látogatni ismerkedve a tiszta termelés módszereivel.
A Haltia nevü finn természetközpontban is volt egy rendezvény : Erämessut = Vadonvásár néven.
A Suomen Latu = Finn ösvény nevü szervezet arra hívja az embereket, hogy Aludjanak egy éjszakát a szbadban, tábortüz mellett, sátorban.
Kedves Olvasók !
Finnországban több olyan ünnepnap is van, amihez saját sütemény társul. Ilyen pl. a Runeberg – nemzeti költönk- tortája vagy a legnagyobb finn zeneszerzö Sibelius tiszteletére készült sütemény.
A mai nap süteménye az
Áfonyás pite : Mustikkapiirakka.
Ennek a kedvelt süteménynek számtalan receptje létezik. Ha valakit érdekel a recept, szívesen küldök egy bevált receptet. Áfonya helyett ribizlivel is el lehet készíteni, kipróbáltam, nagyon finom.
Befejezésül kívánok mindnyájuknak szép kora-öszi napokat és a természet nyujtotta felüdülést.
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Mai bejegyzésemben folytatom a finnországi magániskolák témáját. Bevezetö mondatként érdemes ujra megjegyezni, hogy a finnországi magániskolák kapnak állami támogatást, de nincsenek állami tulajdonban. Müködésük azonban szinte teljes mértékben az állami támogatástól függö és ezért törvény szabályozza, hogy tandíjmentesnek kell lenniük.
A Magániskolák Szövetsége regisztrált egyesület – Yksityiskoulujen Liittto ry. – tagiskoláinak száma 2017-ben 56 iskola volt.
Ezek között a következö iskolatípusokat ltaláljuk meg : finn nyelvü általános iskolák és gimnáziumok : 21 iskola, svéd nyelvü általános iskolák és gimnáziumok: 4 iskola. Idegen nyelven oktató iskolák 4 iskola, keresztény iskolák 13 iskola. Gyógypedagógiai iskolák 8 iskola , felnötteket oktató gimnázkiumok: 4 iskola. Az ezeket felsoroló táblázattal itt lehet ismerkedni :
A táblázat feltünteti minden iskola helyét, alapításának évét, az ott tanulók számát és azt, hogy hány osztályt lehet a kérdéses iskolában végezni. ( Megjegyzés : lukio = gimnázium finnül ).
A finn magániskolák közül kettö külföldön müködik. Ezek közül az egyik Spanyolország déli partján – Costa del Sol – Fuengirolában van, ahol sok finn család él. Az oka ennek a klíma és a Finnországnál enyhébb adózás. Talán kuriózumként egy pár sor erröl az iskoláról :
A napos spanyol tengerpart finn iskolája Fuengirolaban
A finnül tudóknak ajánlom ezt a kis filmet , az iskolát mutatja be. https://youtu.be/hC7BofmmyAA
Az idei tanévben kb. 400 diák kezdi Fuengirolában az iskolát, melynek tanterve a finnországi iskolák tantervét követi és a Finn Oktatásügyi hatóság ( Opetushallitus ) ellenörzése alatt álL. Az iskola Spanyolország engedélyével müködik, ami lehetövé teszi a tanulmányok folytatását spanyol iskolákban és egyetemeken.
A finnországi, finn nyelven müködö magániskolák közül a legtöbben Helsinkiben a
Helsingin Suomalainen yhteiskoulu – SYK nevü iskolában tanulnak.
Az iskolát 1886-ban alapították, jelenlegi helye Helsinki Etelä-Haaga nevü városrészében van. Az itt tanulók – kb. 1300 diák – legnagyobb része a fövárosban és annak környékén lakik. Ebbe az iskolában az általános iskola 3. osztályától kezdve vesznek fel tanulókat. Itt el lehet végezni az általános iskola 3.-9. osztályát, a számos idegen nyelvet oktató gimnáziumot és a nemzetközi gimnáziumot : IB Baccalaureate. Az utóbbiban az oktatás angol nyelven folyik, kivéve az anyanyelv és a más idegen nyelvek oktatását. Ide felvételi vizsgával jutnak be a diákok
SYK IB felvételire igyekvök
Ez az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására. A már említett nyelveken kívül oktatnak más nyelveket is, mint : angol, spanyol, arab, svéd, koreai, olasz, japán. Lehetöség van különbözö nemzetközi nyelvvizsgák letételére, melyek kinyitják a külföldi egyetemek ajtajait is a finn diákok elött.
Felvételi vizsga és a felvétel feltételei
Évente kb. 100 harmadikos nyer iebbe az iskolába felvételt, akik itt azonnal elkezdik az elsö idegen nyelv tanulását ami lehet francia, német vagy orosz. Ez az iskola azokat a finn gyerekeket is felveszi, akik külföldröl költöznek vissza Finnországba , ök elsö idegen nyelvként angolt tanulnak, de az ö általános oktatásuk finn nyelven történik.
Minden olyan másodikos gyerek kérheti a felvételt, aki elfogadja, hogy az elsö – az iskolában a harmadik osztálytól kezdödö – idegen nyelvként a következö nyelvek közül választ: francia, német, orosz.
Az iskola igazgatója választja ki a felvételt nyeröket egy finn nyelvü felvételi vizsga alapján. Nem vesznek fel olyan gyerekeket akik idegen-nyelvü iskolákba jártak az elsö 2 osztályban vagy olyanokat akik a fent említett nyelveket már pl. családi hátterük miatt jól beszélik.
Az iskolában számos lehetöség van sportolásra, zenélésre, színházra. Foglalkozhatnak kézimunkával, festéssel és barkácsolásra is van lehetöség – mindez képzett oktatók vezetésével történik. Az iskolában zeneiskola is müködik :
A 18 évesek megtanulhatják az autóvezetést az iskola saját autóvezetést oktató részlegében.
Az iskolának saját uszodája van , melynek 25 m.-es medencéjét a hét bizonyos napjain a közönség is látogathatja.
.
Az iskolai könyvtár a hét minden hétköznapján de 9-du 4-ig van nyitva. A könyvtárral a legkisebbek is megismerkednek és aktív használói lesznek.
A könyvtár ismerös a finn gyerekeknek, akiknek nagy része még iskoláskora elött is rendszeresen jár könyvtárba a szüleivel.
A Helsinki Suomalainen yhteiskoulu , mely az ország legrégibb koedukált iskolája régi hagyományaira támaszkodva nemzetköziségre és egyben közösségi összetartásra is neveli a fiatalokat. Ez az iskola nem könnyü, nagyon magasan van a léc, sokat követelnek a diákoktól, de nem egy finn család tagjai már a 4. generációban az iskola diákjai.
Kedves Olvasók !
Néha hallani, hogy milyen nehéz idegen nyelveket tanulni. Esetleg az is felvetödik, hogy vajon miért van szükség egy egyetemi diploma elnyeréséhez idegen nyelvi vizsgára is. Finnországban – kis nyelv országában – ezekkel a kérdésekkel nem találkozunk. Itt azt gondoljuk, hogy minél kisebb egy ország, annál több szüksége van az idegen nyelvekre. És ezeket akkor a legkönnyebb megtanulni, ha lehetöleg már nagyon fiatal korban kezdödik az oktatásuk.
Judit Mäkinen
Ui: Ha igény mutatkozik, ezt a sorozatot tovább is folytathatom.
Kedves Olvasók !
Szeretettel köszöntöm a Finnországi levelek minden kedves Olvasóját Magyarország nemzeti ünnepén.
Judit Mäkinen
Kedves finn nyelv után érdeklödö Olvasók !
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az öszi szavak szótára : syyssanasto minden nap bövül egy szóval.
Öszi szavak szótára – Syyssanasto
A szótár itt található :
https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/
Szivélyes üdvözlettel:
judit Mäkinen
Willy Wonka Finnországban
Kedves Finn nyelvet kedvelök !
A nyárszótár után most újabb kis szógyüjteményt kezdünk és ez az összel függ össze. Aktuális, mert Finnországban már érezzük az ösz leheletét.
Az ösz finnül: syksy . Kiejtés y = ü így a kiejtés : szükszü. A kettös y = hosszú ü , hosszabb mint a magyar hosszú ü . kb így : üüü. Megjegyzés : Sajnos ezen a gépen nem tudok hosszú üt írni .
Elsö szavunk
Syyskesä = Nyárutó
Még melegek a napok, sok a napsütés. èrnek a kerti és erdei gyümölcsök, a ribizli, alma , fekete- és vörösáfonya. Megjelennek az elsö gombák, közöttük a nagyon kedvelt sárga rókagomba.
Syysilta- Öszi este
Ez a kép Eira Salo felvétele nagyon szépen visszaadja az öszi naplemente hangulatát. Az öszi este több finn költöt is megihletett. Syysilta címmel írt verset J.L.Runeberg, Katri Vala, Saima Harmaja és Viktor Rydberg is. Hogy van-e valamelyik versnek magyar fordítása azt Önök közül talán tudja valaki ?
Syysaamu – Öszi reggel
Ilyenkor hüvös van, nem egyszer deres már a határ. A villanydrótokon gyülekezö madarak üldögélnek és a mezökön is gyülekeznek a nemsokára délebbi tájakra indulók. Remélem, hogy kinyílik ez a you tube film : https://www.youtube.com/watch?v=xoJnGHF28Xc. A neve Syysaamu. Petri Voutilainen fényképezte Taivalkoskiban a Pesiölampi kis tó és a nagy folyó az iijoki mentén. Érezni az öszi reggel hangulatát.
Syyshortensia – Öszi hortenzia magyar név : Bugás hortenzia Hydrangea paniculata ’Grandiflora’
Nyár végén és az ösz elején virágzik ha jó helyen mészmentes talajban van, akkor nagy bokor ez 250 cm magasra is megnö . Rengeteg a virág mint a képen is látható. A virágok alakja kissé hasonlít az orgona virágaira. Egy módosított változata melynek neve FinnE még a lappföldi telet is kibírja, de inkább az ország déli részein nö. Az elsö hideg éjszakák után a fehér virágok vörösesek lesznek
Syyshalla – Öszi fagy
Ez az elsö biztos jele az ösznek, talajmenti fagy ami föleg az alacsonyabban fekvö földeken észlelhetö. Gyakran hallható a meteorológiai jelentésekben már augusztus közepe táján, hogy ”alavilla mailla on hallan vaara” = Az alacsonyabb földeken fagyveszély van. Alfred Hauge norvég író 1812-ben megjelent regényének finn címe : Syyshalla. A Kirjapaja kiadó gondozásában jelent meg a finn fordítás 1953-ban Martola Aino Helin fordította finn nyelvre.
Syysmuoti – Öszi divat
Állítólag a finnországi öszi divat színei idén a piros minden árnyalata a rozsaszíntól a vérvörösig , a narancssárga és a barna minden változata. Az ilyen megállapítások nem nagyon hihetöek mert ugyanakkor azt is állítják, hogy divat a zöld színnek minden változta az almazöldtöl a sötét mohazöldig és a kék is. Itt jegyzem meg, hogy a kék szín a finn nök kedvenc színe, ez a szín nagyon jól áll a szöke nöknek. A finn nök öszi ruhatárának elengedhetetlen darabja a kabát, nevezetesen a syystakki = öszi kabát.
Syysmyrksy – Öszi vihar
Az ösz a viharok ideje. Finnországban akkor beszél a meteorológia viharról, ha a szél sebessége több mint 21 m / sec. Az ország legszelesebb része a Lappföld, de ott a viharok kevesebb kárt okoznak mint a déli országrészen. Ennek oka, hogy a Lappföldön nincsenek magas fák , amiket az erös szél kidönthetne. Az öszi viharok az erdökben óriási károkat okozhatnak. A villanyvezetékekre zuhant fák hosszabb áramszünetet jelentenek nem egyszer többezer háztartásban. A viszonylag alacsony Balti tengeren a hullámok magassága elérheti a 7 m magasságot is.
Vihar után
Syyskylvö – Öszi vetés
Finnországban az öszi vetés ideje szeptember-október, akkor látni vetögépeket a földeken. A vetést jó idöben úgy kell végezni, hogy a növény még a tél elött akkorára fejlödjön, hogy kibírja majd a telet. A konyhakertekben ilyenkor ültetik többek között a fokhagymát, articsókát, paszternákot és a feketegyökeret.
Syyskyntö- Öszi szántás
Ezen az északi szélességi fokon, ahol Finnország fekszik az öszi szántás egyike a legfontosabb mezögazdasági munkának. Biztosítja a gaz irtását, gondoskodik a földeken maradt növénymaradványok komposztásáról valamint elösegíti a föld felpuhítását és ezzel a téli fagyos idö után a nedvesség raktározását a felszántott földbe. A jól végzett öszi szántás elöfeltétele a tavaszi szántás sikerének mert lehetövé teszi , hogy tavasszal kevesebb gépi munkára legyen szükség.
Syyshehku- Öszi ragyogás
Az ösz nagyon színes évszak Finnországban. Az öszi színpompa ihlette Heini Riitahuhta keramikust aki a finn Arabia cég müvésze. Ö tervezte azt a Runo =Vers nevü edénysorozatot, melynek egyik része a Syyshehku névre hallgat. Ebben a sorozatban van a képen ábrázolt bögre is. Hogy miért van rajta dália ? Mert a dália egyik finn neve: syyshehku. Itt jegyzem meg, hogy a dália nevét egy svéd botanikusról Andreas Dahl –ról ( 1751-1789) kapta.
Syyshehku- Dália
Syyslukukausi – Öszi félév
A finn iskolák öszi féléve nem kezdödik minden iskolában ugyanabban az idöben. A finn nyelvü iskolák öszi féléve augusztus 8 – deccember 20 között, a svéd nyelvü iskolák öszi féléve aug. 13. december 20 között van. Ebben az iskolai félévben egy néhánynapos szünet van októberben, neve : syysloma = öszi szünet . Ez régi hagyomány, régebben burgonyaszedési szabadságnak : perunannostoloma- nak hívták. Ennek az volt az oka, hogy a burgoonyaszedéshez minden kézre szükség volt és az iskolás gyerekek is részt vettek ebben a munkában. Azóta sokat változott a világ, a burgonyát már gépekkel szedik fel.
Syyslaulu – Öszi dal
Az egyik legszebb finn dal az összel kapcsolatos . Zenéjét Erna Tauro szerezte, szövegét Tove Jansson írta. Az eredeti svéd szöveget Esko Elstelä fordította finnre. Itt hallható finnül Anki Lindqvist elöadásában. https://www.youtube.com/watch?v=_tWqGEldKQ0 Szeretettel ajánlom a finnül tudóknak a dal nagyon szép és megható szövegének finn fordítását. http://www.sanat.one/suomi-sanat-lyrics/anki-lindqvist-syyslaulu-sanat-lyrics Az eredeti svéd szöveget itt lehet olvasni https://www.smule.com/song/svensk-trad-h%C3%B6stvisa-karaoke-lyrics/7331844_7331844/arrangement
Syysvilja- Öszi gabona
Az összel vetett gabona zöld vetésként telel át. Elönye, hogy ha száraz a nyár eleje akkor az összel vetett gabona jobb termést ad, mint a tavasszal vetett. Tavasszal a hó olvadás után a finn szántók nagyon nedvesek is lehetnek, amikor géppel nem lehet a földekre menni, hanem várni kell, míg azok kissé felszáradnak. Ezért a vetés ideje eltolódik és késöbb indul meg a csírázás.
Syysaurinko -Öszi napsütés
Finnországban összel, amikor rövidülnek a napok alacsonyról süt a nap ezért könnyen vakít és zavarja a látást. Különösen a délutáni közlekedésben kell nagyon figyelni , az alacsonyról vakító napsütés nem egy súlyos közlekedési balesetet okozott már. Ezért a napszemüveg viselése tanácsos, csökkenti a kontrasztokat és biztonságosabbá teszi a közlekedést
Syyspäiväntasaus – Öszi napéjegyenlöség
Ettöl a naptól kezdve gyorsan rövidülnek az északi félteke napjai. Idén ez a nap szeptember 23.-án lesz, amikor a napfelketétöl napnyugtáig 12 óra van az egész földön. A régiek tudták, hogy ha ilyenkor lehet északi fényt látni az fagyos idöt jelent . Abban is hittek, hogy a viharos nap sok havat jelent a következö télre és jó gabonatermést a következö évre.
Syystalvi – Télelö
Ez a szó a korai telet jelenti, ami föleg a Lappföldön észlelhetö már október végén. A levegö hüvösebb a madarak elhallgatnak,az utolsó hattyúk is elköltöznek délre és a leesett hó már nem olvad el. Az utak síkosak lesznek, elökerülnek a téli autógumik. A természetben csend és béke uralkodik.
Saariselkä. Foto: Satokangas
Syysleimukukka / Phlox paniculata – Lángvirág
Észak-Amerikai eredetü évelö, Finnországban is nagyon gyakran látható , az ösz elején virágzó, sokféle színben elöforduló, illatos növény. Nagyon mutatós mivel általában nagy csoportokba ültetik és eléri a 70-80 cm magasságot is. Illata különösen erös locsolás után.
Syysrypsi- Öszi repce
A un. öszi repce vetésének ideje Finnországban július végén van. Leginkább kissé lejtös földre vetik, mivel a teljesen sík földön megálló esöviz és a téli jég nagy kárt okozhatnak a szántásban. A vetés elött a szántóföldet traktor mögé felszerelt un. kultivátorral munkálják meg, ami forgatás nélkül lazítja a talajt. Öszi repcét egészen Oulu magasságáig – kb. 600 km Helsinkitöl északra – vetnek. Az áttelelés szempontjából nagyon fontos a vetést védö vastag hóréteg.
Öszi repce
Syyssade- Öszi esö
Finnországban a legesösebb hónap általában az augusztus. Ebben a hónapban Helsinkiben kb 80 mm esö esik kb. 15 esös napon. Északon Inariban kevesebb az esö , kb. 66 mm és átlagosan 16 esös napra lehet számítani. Az öszi esök nagyon fontosak a talajvíz szempontjából. Ha száraz a nyár, kiszáradnak a kutak és a talajvíz szintjét az öszi esök emelik meg. Az esövíz síkossá teszi az utakat és esös idöben az autókerekek kifogástalan állapota rendkívül fontos.
Syyspäivä – Öszi nap
Az öszi napokra jellemzö a gyakran ködös és hüvös reggel, esetleg deres határ. A szép öszi napokon süt a nap, de már nincs sok ereje . Gyakran fúj a szél és hullanak a színes falevelek. Egyre rövidebbek lesznek az öszi napok és hosszabb lesz az este.
Syysale – Öszi kiárusítás
Ez a finn szó röviditett formája a syys-alennusmyynti szónak. Alennusmyynti leszállított árakkal történö árusítást jelent. Évente több ilyen kiárusítási kampány van, tavasszal a téli ruhákat, összel a nyári holmikat lehet leszállított áron megvenni. Az árleszállítás hírét az üzletek nagy reklámokkal terjesztik és az öszi kiárusitás idején nem csak textilárut és nyári cipöket lehet leszállított áron venni, hanem mindent ami a kerttel összefügg többek között kerti bútort és kerti szerszámokat , grillezéshez szükséges sütöket és nyárikonyha felszerelést Az árak lehetnek 50 %-kal vagy még többel is is olcsóbbak mint a nyári szezon elején.
Syyssato – Öszi termés
Most van az ideje annak, hogy a konyhakertek termését betakarítsák a finn kertészek. A burgonyát szeptember elején szedik fel, de a sárgarépát sokkal késöbb, mert édesebb lesz, ha tovább marad a földben. A hagymát akkor kell felszedni, ha a szára eldöl. Ezekben a napokban nyírják a füvet utoljára de a lenyírt füvet nem gereblyézik össze, hanem helyben hagyják- természetes trágya lesz belöle. Mivel sok zöldség van ilyenkor új receptekkel is találkozunk. Ilyenek pl. a zöldséges pite vagy a sült zöldségek receptje.
Syyssienet – Öszi gombák
A viszonylag meleg éjszakák és az esö kedvez a gombáknak. Összel nagyon sokan gombásznak Finnországban és sokféle gomba van a finn erdökben. Ezek közül az egyik legkedveltebb a finnül suppilovahvero nevü, magyar neve : tölcséres rókagomba ( suppilo = tölcsér finnül ) . Késö összel , még novemberben is lehet találni, de nem könnyü észrevenni a lehullott levelek között. Ha viszont valaki észreveszi, nagyon örülhet, mert általában sok van egy helyen.
Tölcséres rókagomba / Suppilovahvero
Kedves Olvasók !
Az összel kapcsolatos kis szógyüjteményemnek ez az utolsó szava:
Syyskuu – Öszhónap
A finn hónapok nevei nem követik a sok országban használt rendszert, Finnországban a hónapok nevei a természeti jelenségekkel függnek össze. Ilyen ez a hónap, az öszhónap azaz szeptember. Szeptemberre jellemzö a vándormadarak költözése déli tájakra. Minden olyan madárfajta mely rovarokkal táplálkozik – mint pl. a barázdabillegetök és a fecskék – elhagyja Finnországot a fagyos idö beállta elött azaz föleg szeptember végére esik a költözésük. Azok, melyek magokkal táplálkoznak mint pl. az erdei pinty, tovább maradnak. Késöbb azok a madarak is, melyek fötápláléka a hal délebbre költöznek, oda ahol nem fagynak be a folyók és a tavak.
Remélem, hogy a finn nyelv iránt érdeklödöknek hasznára válik ez a kis syyssanasto = Ösz szótár.
Syysterveisin. Öszi üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Finnországban ezen a héten kezdödik az új iskolai év. A finn iskolák és a finn oktatási módszerek az utóbbi években nagy nyilvánosságot kaptak a világ sok részén. Ennek oka az oktatás módszere és az ezáltal élért PISA felmérés eredményei. Az oktatási módszerek mellett érdeklödésre tart igényt a pedagógusképzés is.
Az utóbbi években számos külföldi delegáció ismerkedik a finn iskolákkal, követve az órákat és elbeszélgetve mind a tanárokkal mind pedig a diákokkal . Ez már azért is lehetséges, mert nem csak a tanárok, a finn iskolások is jól beszélnek angolul. A külföldi tanárokon kívül külföldi dákok is ismerkednek a finn iskolákkal. Ezen a tavalyi képen kínai 9. osztályosok vannak, akik Savonlinnában ismerkedtek az ottani iskolákkal.
Kínai diákok ismerkednek az iskolákkal Savonlinna-ban
A finnországi iskolákkal foglalkozó sajtóban kizárólag a finn állami iskolák kapnak helyet. Az állami iskolák mellett sikeresen és évtizedek óta müködö magániskolákról a számomra elérhetö magyar sajtó nem közöl ismertetést söt egyes cikkírók megállapitják, hogy Finnországban ” nincsenek magániskolák ”.
A fenti megállapítás adott okot a most megkezdett kis levélsorozatra, amivel a finn magániskolákat – legalább egy részüket – szeretném megismertetni Önökkel. A bemutatás nem törekszik teljességre és a válogatás önkényes.
Finnország magániskolái
Egy kis háttér
Finnországban az 1800-as évek közepén kezdödött a magániskolák alapítása, akkoriban több mint 300 magániskola létezett. Számuk az 1960-as években erősen csökkent . Ennek oka az anyagi támogatás hiányában történt magániskolák bezárása vagy államosítása volt.
A legtöbb államban a magániskolák vagy adományokkal, alapítványok segítségével és a tanulóktól beszedett tandíjjal fedezik müködésük költségeit. Ezzel szemben Finnországban a magániskolák nevüktöl függetlenül teljesen állami anyagi támogatástól függöek és beruházásaikat vagy így, vagy különbözö gyüjtések útján fedezik.
A finnországi magániskolákat az 1935-ben alapított
Yksityiskoulujen Liitto ry – Magániskolák szövetsége regisztrált egyesület
tömöríti. Felügyeli a szövetséghez tartozó iskolákat és gondoskodik az azokban dolgozók rendszeres továbbképzéséröl. A 2018-2019-es tanévben Finnország kinden negyedik gimnazistája magániskolában érettségizett. A szövetség iskoláiban összesen 1700 tanár oktat és kb. 22000 diák jár.
Általános magániskolák (Yksityiset peruskoulut) és magán- gimnáziumok.
Ezeknek az iskoláknak a működése az államtanács engedélyéhez kötött és tanterveikben nagy vonalakban követniük kell az állami iskolák tantervét. Utóbbi alól kivételek az idegen nyelvű iskolák és a nemzetközi iskolák ( International Baccalaureate iskolák). A finn nyelven működő általános magániskolákban nincs tandíj, működésüket állami a diákok száma szerinti támogatással biztosítják. Ezeket az iskolákat olyan eszmei társaságok működtetik, melyeknek nem célja az üzleti haszon termelése.
Az idegen nyelveken működő magániskolákban tandíjat kell fizetni.
Az alábbiakban kétféle magániskoláról lesz szó.
Steiner iskolák Finnországban
Az első Rudolf Steiner (1861-1925) pedagógiáján alapuló iskolát 1955-ben alapították Helsinkiben.
Rudolf Steiner
Az 1980-as években több ilyen iskolát is alapítottak, ezek az 1990-es évek kezdete óta kapnak állami támogatást. Az iskolákat egy Steiner- pedagógiát támogató egyesület tarja fent, melynek tagjai azok a szülök, akiknek gyermekei ezeket az iskolákat látogatják. Az iskolák működését az állami támogatáson kívül a szülök önkéntes munkáival és adományokkal biztosítják egyesületeken keresztül.
A Steiner iskolákat Waldorf iskola néven is ismerik, ennek oka, hogy a németországi Stuttgartban 1919-ben alapított elsö Rudolf Steiner pedagógiai elvei szerinti iskolába a Waldorf Astoria nevü dohánygyár munkásainak gyermekei jártak. Nem egy elit-iskoláról volt szó.
Waldorf Astoria iskola 1913
Finnországban 2017-ben 25 Steiner-iskola müködött, hivatalos tanítási engedélyek által szabályozott módon, az Oktatásügyi Igazgatóság ( Opetushallitus ) ellenörzése alatt. Ezek közül 10 iskolában van gimnáziumi oktatás is az általános iskola után. Az intézetekben kb. 6000 tanulót oktatnak.
Az iskolákon kívül az országban 44 Steiner magánóvoda müködik.
Steiner Óvoda
A törvénynek megfelelöen a Steiner iskolákban nincs tandíj. Az iskolákat fentartó egyesületek azonban havonta szednek támogatást a diákok szüleitöl, melynek havi összege 25-125 euro között változik. Hogy ez a ”tandíj ” szó kikerülése -e arról megoszlanak a vélemények.
Százéves évforduló
Idén összel az elsö Steiner iskola százéves születésnapját – 1919 szeptember 19- ünneplik világszerte. Finnországban erre az alkalomra Lauri Porra szerzett ünnepi zenét WALDORF 100 címmel.
Steiner nevelés 100 éves
Finnország 2019-ben számos rendezvény keretében ünnepelte/ünnepli a 100 éves Steiner iskolákat.
Január 25-26 között Helsinkiben volt az un. Educa-vásár ( Educa messut), ahol két nyilvános beszélgetés is folyt arról, hogy miért aktuális a Steiner- pedagógia napjainkban.
Május 22.-én Suomenlinna szigetén – világörökségi objektum – rendezték az un. Waldorf fesztivált ( Amazing Waldorf Festival AWF ), ahová Finnország minden Steiner- iskolában tanuló felsöbb osztályok ( 7-8-9 osztály ) tanulóit meghívták. A színes program témája : Bees&Trees – Méhek&Fák volt.
Július 15-19 között Poriban került sor a Suomi Areena nevü rendezvényre.
Itt július 17.-én nyilvános eszmecsere folyt a steineri nevelésröl elsösorban arról, hogy elösegíti-e az innovációt és az alkotóképességet ?
Novemberben lesz az ösbemutatója a Steiner iskola régebbi tanítványa Lauri Porra Waldorf 100 c. zenemüvének, mely a Steiner koulu osztályaiba járó fiatal gyermek fejlödését mutatja be .
.
Egy másik magániskola- típus Finnországban Maria Montessori (1870-1952) olasz orvosnö elveit követi.
Maria Montessori
Dr. Montessori Rómában a San Lorenzo nevü szegénynegyedben tevékenykedett, ott dolgozta ki azokat a pedagógiai alapelveket, melyeket a világ sok részén müködö Montessori óvodák és iskolák valósítanak meg. Az óvodákba – melyek nagy számban találhatók Finnország városaiban- a 3-6 évesek járnak.
Maria Montessori iskolák
Ezekben az iskolákban az általános iskola elsö hat osztályában folyik az oktatás. Helsinkiben egy ilyen iskola van, Espooban kettö. Ezeken a városokon kívül Montessori iskolák müködnek többek között Ouluban, Iisalmi-ban, Tampere-ben, Riihimäki-ben Jyväskylä-ben és Vantaa-ban. Megállapítható, hogy egyre nagyobb az érdeklödés az ilyen iskolák iránt. Itt említem meg, hogy Finnországban az általános iskolák 9 osztályosak és a Montessori iskolákban tanulók a három felsöbb osztályt már más iskolákban végzik.
Espooban a Ruusutorppa nevü általános iskola épületében müködik a Montessori óvoda és iskola is, így a gyerekek könnyen folytatják a felsöbb osztályokat ismert környezetben.
Ruusutorppa nevü iskola – Espoo Leppävaara
A Montessori óvodák és iskolák müködését az 1979-ben alapított Montessori –szövetség regisztrált egyesülete = Montessoriliitto ry. koordinálja.
Suomen Montessoriliitto
Az egyesület tagja a nemzetközi Montessori szövetségnek : Association Montessori Internationale – nek.
Kedves Olvasók !
A Finnországot ismertetö tájékoztató jelleggel írt leveleim között most finnországi magániskolákkal foglalkozó levélsorozatom kezdödik. Leveleim egyik fö célja, hogy sokoldalúan ismertessem meg Önökkel Finnországot ezzel elösegítve az objektív tájékozódást és az országot illetö tévedések kiküszöbölését. Remélem, hogy ezzel a kis levélsorozattal sikerül majd rávilágítani arra, hogy Finnországban minden szinten – mind az állami, mind pedig a magánszektorban – sokrétü és magas színvonalú iskolai oktatás folyik.
Judit Mäkinen
