Finn szókincs – Kőkemény szavak. Judit Mäkinen gyűjteménye   

Posted on by

0

Kedves finn nyelvet kedvelők! 

Ma új szószedetet indítok. Ebben azokat a szavakat gyűjtögetjük, melyek a kivi = kő szóval kezdődnek.

Finnország nem csak tavairól,  ékszerköveiről is ismert. Ezek közé tartozik többek között az ametiszt, spektrolit, hegyikristály, rózsakvarc. A kövek a horoszkópokban mint szerencsekövek ismertek, minden csillagképnek saját szerencseköve van ezek:  achát, borostyán, gránát, citrin, zafír, gagát, akvamarin, sólyomszem, berill, lepidolit, cinóberkő, topáz    

  • Jan. 11 . Kivikausi = kőkorszak, kivihiili = köszén, kivitalo =kőház  
  • Jan. 12.Kiviöljy = kőolaj, kivikova = kőkemény, kivilaji = kőzet 
  • Jan. 13. Kivilattia = kőpadló, kivimuuri vagy kiviseinä = kőfal,  
  • Jan. 14. Kivipiira = zúza, kivirakennus = kőépület, kivisilta = kőhíd  
  • Jan.15. Kivikirkko = kőtemplom, kivilouhos = kőbánya, kivipatsas =kőszobor  
  • Jan. 16. Kivipaasi = kőszobor, kiviaitta = kőkerítés, kivierämaa = kőrengeteg 
  • Jan. 17. Kivitavara =cserépárú, kivijalka = kő alapzat, kivikasvo = merev arcú ember 

Február 5 . Finnország nemzeti költöje J.L. Runeberg születésnapja. 374.levél  

Posted on by

0

Kedves Olvasók! 

 Finnországban február 5. napja  zászlós ünnep Ebben a levelemben arról írok röviden, akinek születésnapját ünnepeljük, azaz Johan Ludvig Runeberg – röl, Finnország nemzeti költőjéről.  

Johan Ludvig Runeberg 1804-1877 

J.L.Runeberg – akit Finnország nemzeti költőjének neveznek – 1804 febr. 5.én született az északnyugati Pietarsaariban és 1877 május 6.-án halt meg Porvoo városában. Porvoo-i háza jelenleg múzeuma régi berendezés teljes megtartásával. Ez a ház volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. A ház jelenleg is látogatható és egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásában használtak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak. A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb, megmaradt, finnországi, városi kerteknek. 

Runeberg anyanyelve svéd volt, irodalmi munkásságát azonban áthatja a finn hazafiasság érzelme eltekintve attól, hogy munkáit svédül írta. Hatása így nemcsak a finn irodalomban, hanem a svédben is érződik. 

Runeberg édesapja tengerészkapitány volt és a becenevén Janne-nak hívott fiát – aki távollétében született – először csak 3 éves korában látta. Jannenak három lánytestvére és két fiútestvére volt. 

A költő gyermekkorában-angolkórban szenvedett, mely betegség testi fejlődését hátráltatta és járni csak 3-4 éves korában tanult meg. Az érettségi után Turkuban tanult filozófiát, a tanulmányokhoz szükséges pénzt házitanítóként kereste. 

Helsinkibe 1828-ban költözött. Első verseskötete 1830-ban látott napvilágot, ebben a kötetben van a magyarra is többször lefordított, magyarul Paavo gazda címen ismert verse. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem fiatal tanárai – közöttük Runeberg is – és az egyetem hallgatói társaságot alapítottak Lauantaiseura (Szombat társaság) néven.

A tagok szombatonként találkoztak egymásnál és az irodalmi és filozófiai beszélgetések mellett az önálló Finnország létrehozására is törekedtek, hiszen akkortájt Finnország még Oroszország nagyhercegsége volt. A társaság nem hivatalos szócsöve az 1832-ben alapított Helsingfors Morgonblad ( Helsinki Reggeli Újság ) nevű újság lett, melynek első szerkesztője Runeberg volt. 

1831-ben Runeberg házasságot kötött Fredrika Tengströmmel. Az évek során 8 gyermekük született ezek közül hatan érték meg a felnőttkort. Gyermekei közül a legismertebb Walter Runeberg szobrász, akinek 1885-ben édesapjáról mintázott bronzszobra Helsinki belvárosában az Esplanaadi park közepén áll. 

Az 1837-es év elejétől Runeberg Porvooban, a helybeli gimnáziumban tanított római irodalmat egészen 1857-ig, nyugdíjba vonulásáig. E mellett 1838-39 ben a Porvooban megjelenő Borga Tidning nevű újságot is szerkesztette. A professzori címet 1844-ben kapta meg. Nyugdíjas életének első éveiben teljesen az írásnak szentelte minden idejét. 

Egy vadászaton, 1863-ban agyvérzést kapott, ennek következményeként megbénult és ágybanfekvő beteg volt élete végéig. Bár beszédkészségét visszanyerte, írni már nem tudott, teljesen felesége ápolására és az általa felolvasott irodalomra szorult. Fredrika több nyelven tudott – jobban, mint a férje – és ezért ö volt az, aki a francia, német vagy angolnyelvű irodalmat úgy tudta férjének felolvasni, hogy egyenesen svédre fordította a szöveget, már olvasás közben. 

Runeberg Vort Land = finnül Maamme (Paavo Cajander fordította finnre) = Hazánk című verse lett a finn nemzeti himnusz szövege ( zene: Fredrik Pacius) . Ez a vers Runeberg talán legismertebb művének;  Vänrikki Stoolin tarinat = A zászlós Stol regéi c. műve első részének bevezető verse. 

Ugyanez a zene, de Johan Voldemar Janssen verse: Mu isamaa (Az én hazám) Észtország himnusza is. Runeberg szerelmes versei közül több is ismert, ezekhez   Finnország legnagyobb egyben talán legismertebb  zeneszerzője, Jan Sibelius komponált  zenét. 

Runeberg műveit az évszázadok során többen is fordították magyarra, ezek között vannak Györy Vilmos, Bán Aladár, Szopori Nagy Lajos, Képes Géza, és Jávorszky Béla . Az a feltételezés, miszerint a finn himnusszá vált Hazánk c. vers Vörösmarty Mihály Szózat – című versének ihletésével született, minden valószínüség szerint nem felel meg a valóságnak.   . 

Runeberget már életében is  nagy tisztelet övezte, az ország különböző helyein több szobor is megörökítette, nevét utcák, terek, egy forrás, egy irodalmi díj, sőt mi több egy sütemény is viseli. Az ismert Runeberg szobrok közül hármat is a fia, Walter alkotott, ezek a Helsinkiben, Porvooban és Pietarsaariban levő szobrok. 

Runeberg nevét viseli az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi díj, mely 1987 óta kerül kiosztásra. A Runeberg irodalmi díj összege tízezer (10 000)  euro, melyet az Uusimaa nevű újság, Porvoo városa, a Finn Írók Szövetsége ( Suomen Kirjailijaliitto), a Finn Kritikusok Szövetsége ( Suomen arvostelijain liitto) valamint a Finnországi Svéd Szerzők Szövetsége ( Finlands Svensk Författarföreningen ) együttesen adnak a kitüntetettnek. A díjra előterjesztettek közül egy ítélő bizottság választja ki a mindenkori díjazottat, akinek ünnepélyes keretek közötti kitüntetése és nevének nyilvánosságra hozatala Runeberg születésnapján, azaz február 5.-én történik a Runeberg Múzeumban Porvooban.  

Runeberg palkinto  

Ma, 2023 februrá 5.-én a Runebergröl elnevezett irodalm I díjat Marja Kyllönen kapta. A díjhoz 20 000 euro tartozik.  

A Finnországban is ismert mondás szerint : Minden sikeres férfi mögött  egy nő van – Jokaisen menestyneen miehen takana on nainen – száz százalékban igaz Runeberg esetében. Vajon lett-e volna belőle az, aki lett egy háttérben maradt, önfeláldozó, tanult és mindent megértő és mindenre kész családanya, maga is tehetséges, több nyelven beszélő irodalmár feleség, Fredrika nélkül? Ki tudja??. 

Fredrika Charlotta Runeberg (o.s. Tengström; 2. 9.1807 Pietarsaari – 27. 5.1879 Helsinki)

A korabeliek Fredrikát főleg, mint szerető feleséget, 8 gyermek édesanyját és háziasszonyt ismerték. Ezen felül vagy talán inkább e mellett Fredrika tanult és rendkívül tehetséges nő volt, akit nem ok nélkül lehet, mint írónak, mint Finnország első női újságírójának tekinteni. Anyanyelve svéd volt. Turkuban egy évig járt németül oktató iskolába, majd franciául és angolul is megtanult, így az akkori időben rendkívül műveltnek számított. 

Fredrika kilencgyermekes hivatalnokcsaládból származott, ugyanott született ahol a férje, Pietarsaariban . Gyermekkorát Turkuban töltötte. Nagybátyja Jacob Tengström Finnország püspöke volt. A kislány ötéves korában már tudott olvasni, és tudvalevően az első könyv, amit elolvasott Cajsa Warg szakácskönyve volt. 

Édesapja halála után és főleg, miután a család otthona a nagy turkui tűzvészben 1827-ben leégett, a Turkuhoz közeli Parainen-be költöztek, ahol ö kis kézimunkákat készítve jutott keresethez. Itt ismerkedett meg az ott házitanítóként dolgozó magiszterrel, Johan Ludvig Runeberg- vel, akinek 1831-ben lett a felesége. 

A viszonylag keveset kereső Runeberg és a család nagy felelősséget rótt Fredrikára, aki mindenben férje támasza volt. Az évek során növekvő család – 8 gyermek – ellátása teljesen Fredrikára hárult, férje a tanári munkájával foglalkozott, újságot szerkesztett, verseket írt, utazgatott – és: szerelmes leveleket írt mindenkori csodálatának megtestesítőihez. 

Helsinki éveik alatt Fredrika aktívan részt vett a Lauantaiseura munkájában, annak 14 tagja között csak két nő volt, a sógornője Carolina Runeberg és ö. Porvooban, 1846-ban iskolát alapított a szegény sorsú lányok részére, évekkel  megelőzve ezzel az első, finnországi, elemi iskolák alapítását. 

Férje betegségének idején – 13 hosszú évig! – Fredrika nem sokat mozdulhatott ki otthonából, mivel az ágyban fekvő beteg ápolása szinte teljesen lekötötte. A külvilággal levelezés útján tartotta a kapcsolatot. Nagyon sok levelet írt Walter nevű fiának, az ezekből összeállított mű közel 600 oldalt tesz ki ( Brev till sonen Walter 1861-1879 / Levelek fiamhoz Walterhez – 1971 ben adta ki a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság)  

. Fredrika Runeberg jelige mögé rejtőzött: -a-g, azonban a beavatottak tudták, hogy kit jelentenek ezek a betűk. Az ö regénye : Fru Catharina Boije och hennes döttrar / Catharina Boije asszony és lányai az első finnországi történelmi regénynek tekinthető. Ez a könyv 1858-ban jelent meg svédül, két finn fordítása is létezik, az utóbbi 1981-ben került a könyvpiacra.   

Az említett alkotásokon kívül Fredrika Runeberg még egy könyvet és több újságcikket is írt – természetesen mindent anyanyelvén: svédül. Férje halála után ö szerkesztette férjének hátrahagyott írásait. Két évvel élte túl a férjét. 

Tudomásom szerint Fredrika Runeberg műveit nem fordította le magyar fordító. Ha tévedek, megköszönöm a kiegészítést. 

Runeberg torta néven ismerjük Fredrika Runeberg süteményét.

Tulajdonképpene egy kis süteményröl van szó, tésztájában mandula van és klasszikusan rummal vagy punccsal ízesített, tetejét cukormasszával körülvett málnalekvár díszíti. 

Ezt a süteményt, képpel  és  recepttel  Dr. Varga  Ildikó –   Ildi kokki néven – ismerteti kitünö  blogjában  itt: http://ildikokki.blogspot.fi/search?q=Runeberg+ Aki egyszer elkészítette Ildikó receptje szerint a Runeberg tortát, az biztosan sokszor fogja még vendégeit megörvendeztetni ezzel a finom süteménnyel. 

Jó étvágyat kívánok ! 

Judit Mäkinen

Finnország az önkéntes munka országa. 373.levél  

Posted on by

0

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra  

Kedves Olvasók! 

Mai bejegyzésemben a Finnországban történő önkéntes munkával lehet egy kicsit ismerkedni.  

Az önkéntes munka egyik motivációja az önzetlen segíteni akarás. Érdekes tény, hogy mind a segített, mind pedig a segítő profitál ebből a tevékenységből. A segítettben csökken az egyedüllét és elhanyagoltság érzése. A segítőben csökken a szükségtelenség és a használhatatlanság érzése. a finnül tudók itt tájékozódhatnak : vapaaehtoistyö.fi = önkéntes munka

Finnországban van egy szó, aminek rendkívül fontos a jelentősége, ez a szó az, hogy együtt = yhdessä. Az ország történelme ékes példája annak, hogy egy kis nép polgárai mire voltak képesek együtt egy támadó nagyhatalommal szemben. Minden könnyebb együtt, mint egyedül, ez a szó volt 2017-ben Finnország centenáriumi évének mottója. Együtt küzdtünk, együtt nélkülöztünk, együtt ünneplünk. Ez az a szó, ami megmagyarázza, hogy a finneknek kb. 40 %.-a végez önkéntes munkát.  

 Mi az önkéntes munka ? 

Ez a munkavégzésnek egy olyan formája, amihez nem társul fizetés. Ilyen munkát lehet privát személyek vagy közösségek javára végezni. Az önkéntes munka szervezője lehet az állam, de lehet egy egyesület, járás, város is. Az önkéntes munkának számtalan formája van, kapcsolódhat egészségi állapothoz, természethez, környezetvédelemhez, mentéshez, felvilágosításhoz, művészethez vagy sportesemények rendezéséhez. Szerepet játszik az ifjúsággal kapcsolatosan is.  

Milyen az önkéntes munka?  

Ez a munka nem lehet veszélyes és nem fenyegetheti a munkát Vego egészségét. A végzendö munka mennyisége korlátozott és ha 18 éven aluliak végeznek ilyen munkát az kizárólag könnyü munka.  

Ha valaki kiskorúakkal foglalkozik, tőle követelik a bűnügyi nyilvántartás büntetlenségről szóló hivatalos bizonyítványát. Élelmiszerekkel foglalkozóknak pl. Üzletekben, büfékben, kávézókban un. Hygieniaútlevélre (hygieniapassi) van szükségük, ezt egy elvégzett egészségügyi tanfolyam után lehet megszerezni.  

Milyen önkéntes munkákra van lehetőség Finnországban?  

A számtalan lehetőség közül most két területtel foglalkozunk, ezek az idősekkel és a gyerekekkel kapcsolatos önkénes munkák. 

 Idösekkekel kapcsolatos önkéntes munka 

Ennek a tevékenységnek régi gyökerei vannak. Egy 1883-ban alapított politikailag és egyházaktól   független szervezet, a neve Helsinki Missio jelenleg is aktív. Önkéntesei – több mint ezer !-  a 65 éven felülieket segítik abban, hogy csökkenjen az idősebbek magányossága. Az önkénteseket tanfolyamon képezik ki feladataikra. A tanagyagban nagy hangsúlyt helyeznek az intimitás tiszteletben tartására. 

Senioiripysäkki – Idösek megállója – beszélgetési lehetőséget nyújt, mely egyik formája a pszichoterápiának.  Ez történhet kisebb csoportokban vagy kettesben a beszélgető partnerrel. Haszna, hogy már maga a beszélgetés is könnyíthet egy-egy nehéz helyzeten és nem egy esetben megoldásra, vagy új lehetőségekre világít rá. Újabban megvalósítható az internet segítségével távbeszélgetés formájában is.  

Aamukorva – Meghallgat egy fül reggel  

Ha valaki már reggel korán ébren van és valami nyomja a lelkét, vagy egyedül érzi magát bizalmas beszélgetőtársra talál reggel 5-8 között ezen a telefonszámon: 09 2312 0210.  

A beszélgetés ára a telefonhálózat által meghatározott ár, 

Keikka apu – Ügyintézési segítség  

Ha üzletbe vagy pl. orvoshoz kell menni, lehet kísérőt kérni, ez nem kerül semmibe és nem kell egyedül menni.  

Digituki kotiin – Internethasználási támogatás otthon  

Nem könnyű eligazodni a különböző digitális eszközök, számítógépes programok világában.  

Önkéntes segít, meglátogat otthon és megtanítja a mai világban szinte nélkülözhetetlen eszközök használatát 

Együttes programok  

Ilyenek közé tartozik pl. az Énekeljünk együtt csoportos foglalkozás, amire sokan járnak szívesen.  

Összefoglalva elmondható, hogy a korona vírus járvány idején az idősek támogatása sokkal fontosabb lett, mint előtte. Ennek egyik oka, hogy távol lakó rokonok nem tudtak ú8gy segíteni, mint szerettek volna. Megemlítésre érdemes még az a tény is, hogy Finnország lakosainak negyed része – kb. 1 300 000 ember –  lakik egyedülés ezek között nagyon sok a 65-éven felüli lakos.   

Fiatalokkal kapsolatos önkénes munka  

Ezt a munkát számos szervezetben dolgozó önkéntesek segítik. Ilyenek pl. Az SOS Lapsikÿlä (SOS gyermekfalu), a Mannerheimin Lastensuojeluliitto (Mannerheim gyermekvédelmi szövetség) vagy a Pelastaka lapset (Mentsétek meg a gyermekeket) szervezetek +es az UNICEF finnországi Szervezete. 

Apu Chat – Beszélgetés 7-15 évesekkel  

Ez egy segélyszolgálat, melyet az SOS gyermekfalu önkéntesei tartanak fent. Olyan fiatalok vehetik fel a kapcsolatot minden nap 9-22 óra között az apu.fi címen, akik úgy érzik, hogy nincsenek biztonságban, esetleg valamilyen fenyegetéstől félve szoronganak és segítséget kérnek. Az apu szó segítséget jelent finnül.  

Sajnálatos tény, hogy Finnországban több tízezer olyan fiatal él, akik a szüleik problémái miatt szenvednek. Az Apu Chat 2020-ban indult a korona vírus járvány idején., amikor a fiatalok nem találkozhattak a nekik biztonságot nyújtó felnőttekkel a megszokott módon. A fiatalok hamar megtalálták ezt a lehetőséget és 2021 novemberi adat szerint több mint 40 000 alkalommal jelentkeztek a vonalon. Az önkéntes ügyeletesek szükség esetén felvehetik a kapcsolatot a gyermek védő (lastensuojelu )  szolgálattal.  

Segítség közös programok szervezésében  

Iskolai kirándulások, nyári táborok, sportesemények szervezésében sokszor van szükség önkéntes felnőttekre, akik ügyelnek a fiatalok biztonságára és az esemény biztonságos lebonyolítására.  

Lukumummit ja Lukuvarit – Olvasó Nagyik és Nagypapák  

Nálunk egyre többen vannak a külföldről ide költözött családok. Az országba  bevándorolt, finnül nem tudó   iskolás korú gyerekek egy évet töltenek kizárólag a finn nyelv tanulásával, ezután beillesztik öket  koruknak megfelelő finn iskolai osztályokba.  Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy az ilyen gyerekek egy szinten vannak a velük egyidős finn tanulókkal. 

 Ezért a Jyväskylä-ben működő Nilo Mäki intézet kiterjesztette működését és az un. Lukumummit ja Lukuvarit  OLvas´+o Nagyik és Nagypapák 2015 óta -ez volt a nagy bevándorlási hullám ideje – már olyan gyerekekkel foglalkoznak, akiknek a finn 2. nyelvük az anyanyelvük után.  

Hetente egy alkalommal a nagyik és nagypapák iskolákba látogatnak el, ahol a tanárok által kiválasztott tanulókkal olvasnak együtt- kettesben  kb . fél óráig. Ha ez valakit jobban érdekel, nézzen be ebbe a levelembe: https://finnorszagilevelek.com/2018/03/07/olvaso-nagyik-es-nagypapak-227-level/ 

Kedves Olvasók ! 

A fenti rövid ismertetés csak érinti a Finnországban folyó önkéntes munkát. Okvetlenül említésre érdemesek azok a névtelen, ingyenes segítő munkát végző százezrek, akik nélkül sokkal nehezebb lenne az élet. Nélkülük nem kerülhetnének megrendezésre kongresszusok, nemzetközi vásárok, kiállítások vagy  sportesemények és cserkésztáborok,  

Nagyon fontos az a segítség is, amit ismerősök, barátok és /vagy szomszédok is adnak egymásnak pl. családi építkezéseknél vagy mezőgazdasági munkák elvégzésében.  

Utoljára és egyik legfontosabbként említem azokat a finn önkénteseket, akik az élet legkülönbözőbb kríziseiben segítik embertársaikat. Közöttük vannak fiatalok és öregek sőt gyerekek is.   

Vertaistuki – Sorstársi támogatás  

Nélkülük a különböző betegségekben szenvedőknek nem lenne hasonló betegségen átesett önkéntes támogatójuk. Szerepük az orvosokban való bizalom, a hosszú és nehéz kezelések elviselése és a gyógyulásba vetett hit felkeltésében és erősítésében sokkal nehezebb, nem egyszer lehetetlen lenne. 

Krízishelyzetekben mint pl.  tűzvészek, tömeges balesetek vagy hitelen és váratlan halál, esetleg öngyilkosság esetén szintén önkéntesek segítik a hozzátartozókat és a hivatalos szerveket  

Finnországban sajnos gyakoriak a tűzzel kapcsolatos szerencsétlenségek. Az önkéntes tűzoltók egész országot behálózó szervezetének segítségének nagyobb tüzesetek legyőzésében rendkívül fontos szerepe van.  Az ilyen tűzoltó egyesületek ifjúsági munkát is végeznek, igyekezve bevonni a fiatalságot az önkéntes munkába.  

Kedves Olvasók! 

Az önkénes munka jutalmazása nem anyagi. Mindenki, aki részt vesz önkéntes munkában tapasztalja, hogy a segítés öröme minden fizetésnél többet ér. 

Judit Mäkinen        

Forrás:  

Finnország fehér ország – 372.levél 

Posted on by

0

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók ! 

Amikor ezeket a sorokat írom, Finnország szó szerint fehér ország, hótakaró fedi az országot, mint az alábbi mai hótérkép mutatja.

Mit jelent a fehér szín? 

Több jelentése is van ennek a színnek, tisztaságot, új kezdetet (fehér lap) és az egyszerűségre való törekvést is szimbolizálja. Biztonságot, jót és ártatlanságot is jelent. Azt is állítják, hogy a fehér színnek nyugtató hatása van. A fehér virágok elegánsak, ezt a fehér menyasszonyi csokrok is bizonyítják.  

 De a fehér szó nem csak színt jelent. Ez a szó szervesen kapcsolódik a finn történelemhez. 

Egy kis történelem 

Az elsö világháború politikai és társadalmi változásokkal is járt Európában. Változtak az országhatárok, Finnország, a cári Oroszország nagyhercegsége önálló állam lett. A változás nem járt harc nélkül, 19198 január 27 – május 15 között az országban véres polgárháború volt. A szemben álló két tábor a vörösök és a fehérek csapatai harcoltak egymás ellen. A vörösöket a Szovjetunió támogatta, a fehéreket Mannerheim tábornok vezette.  Ez a háború a fehérek győzelmével végződött  A polgárháború idején Valkoinen Suomi = Fehér Finnország nevű újság jelent meg Vaasa városában. Svéd nyelvű változata Vita Finland  volt. Az újság a háború eseményeiről tudósított.  

Fehér rózsa lovagrend  

Ez a legrégibb állami kitüntetés, melyet G.Mannerheim államfő alapított 2019 január 28.-án.  A kitüntetés öt különböző fokozatához tartozó tárgyak tervezöje  Akseli Gallén-Kallela müvész volt. 

Ezzel azokat tüntetik ki, akik az ország szolgálatában értek el kiemelkedő teljesítményt. A kitüntetést dec. 6.-án, Finnország függetlenségének ünnepnapan kapják a kitüntetettek. Tavaly a legmagasabb fokozatú kitüntetést Sanna Marin finn miniszterelnök kapta.  

Fehér virág Finnország nemzeti virága

Amikor  Finnország 1967-ben függetlenségének 50, évfordulóját ünnepelte a Közszolgálati rádió népszavazást indított a nemzeti virág megtalálására. A szavazás eredményeként a bírálóbizottság választása a gyöngyvirágra esett. A virág képe – tervezö : Antti Neuvonen –   került az 1990-2001 között forgalomban lévö 10 penni értékü aprópénzre. 

Fehér virág az öröm és a gyász virága   

Finnországban sokan kedvelik a fehér menyasszonyi csokrokat és a menyasszony fejdísze is lehet fátyol helyett virágdísz  

Nálunk szokás temetés elött részvét-virágot küldeni a gyászoló családnak, az is sok esetben fehér. A koporsó is lehet fehér, fehér virágcsokorral díszített. 

Fehér konfirmációs öltözet  

Protestáns országban a fiatalokat 15 éves korukban konfirmálják. Ilyenkor minden fiatal hosszú, fehér ruhát visel, ennek a neve alba. 

 Helsinki az Észak fehér városa 

Ez az elnevezés az ötvenes években olt különösen kedvelt, képekkel illusztrált könyvek sőt egy ilyen nevű film is napvilágot látott. Újabban egy másik várost emlegetnek ezen a néven, nevezetesen a Helsinkitöl kb. 600 km-re északra fekvő Oulu városát.  

Fehér munkaköpenyek 

Mint a világ legtöbb részén, az egészségügyben dolgozók nagy része Finnországban is fehér köpenyt hord.  

Fehér szín a finn hadseregben  

A fehér színnel a katonaságnál is találkozunk. A honvédő, téli háború idején a finn katonák fehér öltözetének jelentős szerepe volt a havas harctereken. 

A katonaság téli terepruhája jelenleg is fehér, a szürke foltos öltözet a nyírfák törzseinek színeit utánozva lehetővé teszi a teljes beolvadást a környezetbe. Az alábbi kép téli gyakorlaton készült 2021-ben. (kép :Talouselämä c. ujságból ).

 Téli ünnepnapokon a hősi halottak sírjainál díszőrséget állók is fehér öltözetben vannak 

Kinek fehér a kedvenc színe?  

Szinte mindenkinek van egy olyan színe, amit leginkább kedvel. Állítólag van összefüggés a kedvenc szín és a jellemvonások között. Akiknek fehér a kedvenc színük, azok nyíltak, kiegyensúlyozottak, tudnak uralkodni maguk fölött.  

Szeretik a tisztaságot és magukat is tisztán tartják. Ezek az emberek perfekcionizmusra hajlamosak, ami miatt sokszor kritikusan állnak mások, de magukkal szemben is.  

Semmit nem hamarkodnak el, döntések elött gondosan átgondolják a fennálló lehetöségeket.  

Kedves Olvasók ! 

Befejezésül egy nagyon kedves dal, Jukka Kuoppamäki írta és énekli, itt hallható :  Jukka Kuoppamäki – Sininen ja Valkoinen . A dal elötti reklámszöveget sajnos nem tudom levenni.

Szeretettel ajánlom ezt a Sininen ja valkoinen = Kék és fehér c. dalt mindnyájuknak, de elsösorban talán a finnül tanulóknak. A szöveg könnyü és nagyon jól érthetö. 

Judit Mäkinen  

Forrás :  

Finn szókincs – Jeges szavak- Jäiset sanat

Posted on by

0

Kedves Finn nyelv kedvelői! 

Az új évben új szavak várják azokat, akik bővíteni kívánják finn szókincsüket. Mivel nálunk most tél van, azokkal a szavakkal foglalkozunk melyek a jég = jää szóval kezdődő összetett finn szavak. Arra ugye emlékszik mindenki, hogy a kettős magánhangzó hosszú magánhangzót jelent, kiejtve hosszabb, mint a magyar hosszú magánhangzó. Így ää = eee.  

  • Jan 2. Jääaavikko = jégsivatag (nagy jegmezö), jääakausi  = jégkorszak ,jääkahvi = jeges kávé  
  • Jan 3. Jääeste = jégakadály, jäähalli = jégcsarnok/jégstadion, jääkarhu = jegesmedve  
  • Jan 4. Jääkiekko = jéghoki, jääkaappi = jégszekrény, jääkukka = jégvirág 
  • Jan 5.  Jääkylmä = jéghideg, Jäämeri = Jegestenger, jääkide = jégkristály 
  • Jan 6. i, Jääkellari = jégverem,  jääkuutio = jégkocka , jäätanssi = jégtánc  
  • Jan.7.Jäärata = jégpálya, jäävuori = jéghegy, jäästadion = jégstadionJan  
  • Jan. 8. Jääpuikko = jégcsap, jääpeite = jégtakaró, jääpallo = jéglabda 
  • Jan 9. Jääpussi = jégzacskó/jeges borogatás, jäävesi = jeges víz, jäätie = jégen vezetö út  
  • Jan 10.  A jéggel kapcsolatban sok olyan szó van, amikre szerinem nincs szüksége azoknak, akik nem Finnországban élnek.Ilyenek pl: jääkalikka, jääkimpale, jäänaskali, jäälasi, jäähile, jäähöttö  stb.stb.  

Befejezésül egy pár olyan szó, melyek kezdete a jää = jég birtokos esete = jään .Jäänmurtaja = jégtörő,  jäänestoaine =fagyásgátló 

Szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Új év – 2023 – kezdetén. 371.levél

Posted on by

0

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba  Magyarországra  

Kedves Olvasók!  

Rohan az idő, minél idősebbek leszünk annál gyorsabban. A most kezdődő új évet Mentovics Éva versével kezdem:  

Mentovics Éva: Újévi köszöntő 

Szeretetben, egészségben 
legyen részed egész évben. 
Légy szerencsés, vidám, boldog, 
felejtsd el a bút, és gondot. 
Kezdődjön hát egy új élet: 
legyen békés, boldog éved! 

Ebben a versben benne van az a két dolog, amit talán leginkább várunk, egészséget és békét.  

Új év elején sokan tesznek ígéreteket sőt un. Fogadalmakat is az új évre. Ezek Közül a legkevesebb valósul meg, de ahogy a finn mondás állítja: Toivossa on hyvä elää = szabadon fordítva: jó reményben élni.  

 

Mellékelten egy kis felsorolás az ilyen igéretekröl: Többet leszek a családommal és a barátaimmal, a mozgás lesz a szokásom ebben az évben, lefogyok egy pár kilót, abbahagyom a dohányzást és az ivást, megpróbálom törleszteni az adósságomat és végül: tanulok valami újat.  

Ezek közül az utolsót sokan megvalósíthatják pl. egy új nyelv tanulását célul választva. Nagy választék áll rendelkezésre, ezek közül ajánlom a finn nyelvet. Rokonnyelve a magyarnak, hasonló a nyelvtana a magyaréhoz és a kiejtés sem tartozik a legnehezebbek közé. Hátránya, hogy senkire nem ragad rá szorgalmas és kitartó tanulás nélkül. Ez azonban minden nyelvre vonatkozik.  

Mint minden év elején idén is a változások évét kezdtük el. Finnországban a legnagyobb változás az állami egészségügyi ellátás teljes átszervezése, ami sokévi munka eredménye. Hogy ez hogyan sikerül és menyi ideig tart az átállás az új rendszerre az a jövő zenéje. Semmi esetre sem várható gyors és akadálymentes változás, és az is bizonytalan, hogy az ehhez fűzött spórolási reményekből lesz-e valami. 

Az egyre magasabb árak és növekvő infláció más változásokat is jelent. Lehet kérvényezni villanyszámla támogatását ha a január-április közötti villanyszámla összege nagyobb mint 2000 euró. Ez azért jelentős, mert Finnországban sok otthonban van elektromos fűtés és a fűtési szezon minimum 10 hónapig tart. A villanyszámlából 400 eurót a fogyasztónak kell fizetnie. 

Infláció. Kép forrása : Shutterstock

Nyugdíjakkal kapcsolatos változás is van, a munkaviszonyon alapuló nyugdíjak 7 %-kal emelkednek idén.  

A gyerekes családok támogatását erre az évre átmenetileg emelik. Az egyedül nevelő szülök és a munkanélküli szülök támogatása növekszik.   

A lakhatási támogatás összege 8 %-kal több idén. 

Számos változás van az adókkal kapcsolatban. Ezek közé tartozik a munkahely és az otthon közötti közlekedés költségeinek levonhatósága a jövedelmi adóból.  

A dohánytermékekre kivetett adó fokozatos növekedése folytatódik. Jelenleg egy 20 cigaretta szálat tartalmazó doboz ára 8-10 euró között változik, idén az ár az év elejei áremelkedésen kívül júliusban is nő majd.  

Idén megszűnik a lakáskölcsönök kamatainak leírhatósága a jövedelmi adóból, ez Finnországban sok lakost érint. 

Jövedelmi adó Finnországban 2023-ban  

A nyugdíjakat ugyanúgy adóztatják, mint minden más jövedelmet, sőt a nyugdíjasok többet adóznak, mint ugyanolyan jövedelemmel rendelkező dolgozók! Ennek oka, hogy tőlük az egészségügyi biztosításra több adót von le a finn állam azzal a meggondolással, hogy a nyugdíjas korosztály többet veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

15 000 eurónál kevesebb évi jövedelem után nem kell jövedelmi adót fizetni. Ezek közé tatoznak pl. azok a diákok, akik tanulmányaik mellett dolgoznak is.

     
Évi jövedelem  / euró 15 000 20 000 30 000 50 000 
Dolgozók  18–52 éves  8,7 % 13,5 % 21,8 % 31,6 % 
53–59 ´ “ 10,2 % 14,7 % 22,8 % 32,5 % 
60–61 “ 10,2 % 13,7 % 22,1 % 32,1 % 
62 “ 10,2 % 12,8 % 21,5 % 31,7 % 
63–64 “. 8,7 % 11,7 % 20,5 % 30,8 % 
65–67 “ 7,2 % 10,6 % 18,8 % 29,5 % 
68 “ 0,4 % 5,0 % 13,8 % 25,3 % 
Nyugdíjas 5,9 % 15,3 % 22,7 % 32,1 % 

 Kedves Olvasók!  

Az idei évhez sok reményt füzünk. Ezek a remények elsősorban talán nem az árakkal kapcsolatosak, hanem a tavaly váratlanul, hirtelen és jelentősen megváltozott életkörülményeinkhez, melyeknek az árak emelkedése csak egy része.  

Bizonytalan lett a jövőnk, nem tervezhetünk semmit úgy, mint régebben. De bízzunk és reménykedjünk abban, hogy a most kezdődött év legfőbb eredménye a béke lesz. Azzal a gondolattal zárom soraimat, hogy az idei év végén levelemben arról írhatok majd, hogy béke van Európában, megindult az újjáépítés Ukrajnában és hazamehetnek a menekültek.  

Önöknek egészséges újévet kívánva   

Judit Mäkinen

Finnországi levél 2022 karácsonyán 

Posted on by

0

Kedves Olvasók!  

Amikor két évvel ezelőtt 2020-ban az év utolsó levelét írtam, azt hittem, hogy egy rendkívüli év végére értünk. Azt hittem, hogy az egész világot sújtó koronavírus évének vége lesz és új, egészséges és békés év van előttünk. Tévedtem.  

A 2021-es év is sok betegséggel járt, a vírus megváltoztatta az életünket. Amikor a tavalyi évnek vége lett még nem sejtettük, hogy az idei, végéhez közeledő év minden előző évnél nehezebb, fájdalmasabb és pusztítóbb lesz. Egy rendkívülinél is rendkívülibb év van mögöttünk.

 Februárban háború tört ki Európában, egy kegyetlen és érthetetlen háború. Ennek következtében egy addig békés ország lakosainak jelentős része életét mentve menekült és menekül hazájából, hátrahagyva egész addigi életét. A világ sok sok országa döbbenten követi az európai eseményeket, melyeknek okát nem értjük, a végét pedig még nem látjuk. Nem tudjuk mikor lesz béke a mi földrészünkön.  

Azokban az európai országokban is, melyekben nem dörögnek az ágyúk éjjel nappal, van víz, villany és fűtés, nem kell halálfélelemben tölteni heteket, hónapokat fűtetlen és sötét pincékben megváltozott az élet.  

Finnország idén újra és újra emlékezik az itt zajlott téli háborúra, annak minden borzalmára és az óriási emberi veszteségre, ami akkor érte ezt a kis népet. Karácsonykor az ország minden temetőjében  égnek a gyertyák a sírokon és díszőrség áll Mannerheim tábornok sírja körül 

 

Újra és újra emlékszünk arra, hogy mit jelent az összefogás, milyen ereje van a közösségnek. Finnország közös összefogással épült fel. Reménykedünk abban, hogy a jelenlegi háborúnak vége lesz,hogy közös erővel újra felépülnek a lebombázott városok, hogy a menekültek visszatérhetnek hazájukba.  

Karácsony idején Finnországban évszázados hagyományt követve kihirdetik Turkuban a karácsonyi békét.

Karácsonyi békenyilatkozat:

Holnap, ha Isten is úgy adja 
Lesz Urunk és Megváltónk 
Kegyelemteljes születésének ünnepe. 
Ez okból most általános Karácsonyi Béke nyilváníttatik 
Ösztönözve 
Mindenkit arra, hogy ezt az ünnepet 
Az ünnephez illő ájtatossággal 
Töltse, 
Valamint különben is csendesen és békésen 
Viselkedjék. 
Mert az, aki ezt a békét megszegi és 
A Karácsonyi Békét illetlen viselkedéssel 
Zavarja, 
Terhelő bizonyítékok mellett lesz bűnös 
Azon büntetés kiszabására, melyet a 
Törvények és rendeletek 
A mindenkori vétségre és bűnre kiszabnak. 
Végezetül kívánunk városunk minden lakójának 
Örömteli Karácsonyi Ünnepeket. 

Kedves Olvasók!    

Idei utolsó levelemmel mindnyájuknak békés ünnepnapokat kívánva zárom soraimat, 

Judit Mäkinen