December 8. Sibelius születésnapja, a finn zene napja

Kedves Olvasók !

Finnországban ma ismét zászlós ünnepnap van. Jean Sibeliusnak, Finnország legismertebb zeneszerzőjének születésnapját és egyben a finn zene napját ünnepli az ország.

A centenáriumi évben írtam Sibeliusról, az a hosszú és részletes levelem itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2017/11/16/suomi-100-216-level-az-evszazad-kulturszemelyisege-jean-sibelius/

Tegnapelőtt, Finnország függetlenségének ünnepnapján Sibelius egyik legismertebb műve a Finlandia nevű zenekari mű többféle feldolgozásban is hallható volt. A korona vírusjárvány miatt több helyen is bemutatták az 1076 énekes által énekelt videot.

Egy mai rádióadásban megkérdezték a műsort hallgatókat, hogy mi lenne az a finn zene, amit bemutatnának egy olyan külföldinek, aki semmit nem tud Finnország zenéjéről . A kérdésre nagyon sok válasz érkezett. És egy olyan művet ajánlottak a legtöbben, amit Finnországon kívül sokkal de sokkal kevesebben ismernek, mint pl. a Finlandia-t. Ez Lasse Mårtenson (1934-2016) finn zeneszerző, énekes és zongoraművész Myrskyluodon Maija nevű műve. Eredetileg filmzene volt, a hasonlónevű film – Anni Blomqvist regényének alapján készült film – zenéjének legismertebb részlete. Itt hallható :
https://open.spotify.com/album/62WKdQeLNnLJ08UDy1epgt.

A film Maija életét mutatja be Ahvenanmaa szigetvilágában egy kies, sziklás szigeten, ennek a neve : Myrskyluoto . /myrsky = vihar, luoto = sziklazátony) .

Maija

Remélve, hogy Önök közül többen is meghallgatják Lasse Mårtenson zenéjét küldöm mai üdvözletemet .

Judit Mäkinen

Forrás:

Éljen a független Finnország !

Kedves Olvasók !

December 6.-a Finnország függetlenségének napja, a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ennek a napnak estéjén égnek az ablakokban a gyertyák .

A mostani különös évben ezzel a legnagyobb virtuális kórussal küldöm üdvözletemet Önöknek. Sibelius Finlandia himnuszát ezerhetvenöten éneklik.

Ünnepeljenek Önök is velem holnap.

Ennek a napnak az ünnepléséről már régebben írtam. https://finnorszagilevelek.com/2014/11/24/124-level-december-6-fuggetlenseg-napja/ . Itt lehet olvasni arról, hogy ez eddig mindig hogyan történt, nem virtuálisan, hanem az ország népének aktív részvételével.

Judit Mäkinen

Finnország

Mit süssünk Karácsonyra ?

Kedves Olvasók !

Lassan arra gondolunk, hogy mit is süssünk a karácsonyi ünnepekre ? Finnországban egy hagyományos sütemény a datolyás kuglóf, annak a receptét már több levélben is megírtam és örömmel veszem észre, hogy minden évben vannak olyanok Önök között, akik sütnek ilyen finn kuglófot. Most egy másik receptet teszek ide, ezt már a finn nagymamák is sütötték. Nem kell hozzá semmilyen forma, egy kávéskanál elég, az pedig minden háztartásban van. A neve magyarul:

Kiskanalas sütemény

Lusikkaleivåt -Kiskanalas sütemény

Mi kell hozzá?

  • 20 dkg vaj vagy margarin
  • 1 ½ dl cukor
  • 2 teáskanál vaniliáscukor
  • 4,5 dl liszt
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • Valamilyen lekvár az összeragasztáshoz, pl. alma- málna-eper, a tetejére porcukor

Hogy csináljuk ?

A vajat/margarint  nagyon  kis lángon /alacsony hőmérsékleten  kb. 10 percig főzzük. Vigyázzunk NE égjen meg , figyelni kell és ha a forró vaj  kezd halványan színesedni levesszük a tűzről. A meleg vajhoz hozzátesszük a cukrot, összekeverjük és hagyjuk kihűlni langyosra. Hozzákeverjük a lisztet és a szódát.

Vegyünk elő  egy teáskanalat, kanalazzuk tele a tésztával, majd laposra simítjuk a tetejét és  a sütőpapírral kibélelt tepsire nyomjuk a tésztát pl. egy késsel, esetleg a tiszta ! mutatóujjunkkal.   A domború fele legyen felfelé 

LEGFONTOSABB A KANÁL FORMÁJA ! A legjobb az olyan kiskanál, ami mély és nem lapos , ilyenek a régi teáskanalak errefelé.

Sütés: 175 fokon 10-12 percig.

Ha kihültek a sütemények, kettöt összeragasztunk lekvárral és meghempergetjük porcukorban.

Lusikkalepä

Hogy mennyi lesz ebből az adagból, az ugye attól függ hogy mekkora a kiskanál. Lehet már egy héttel az ünnepek előtt megsütni és mélyhűteni zárt dobozban töltelék nélkül.  Szobahőmérsékleten gyorsan felolvad és bármilyen lekvárral gyorsan meg lehet tölteni ezeket a kis süteményeket.

Kedves Olvasók ! Ezt a süteményt kis gyerekkel együtt is meg lehet sütni, ők szívesen “segítenek” a konyhában.

Judit Mäkinen

Magyar emlékek Finnországban – Rácz István nyomain. 314. levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

A finn-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évének tiszteletére a Helsinki Magyar Nagykövetség  versenyt rendezett a Finnországban megtalálható  magyar vonatkozású emlékek összegyűjtésére, ilyenek Finnország több helyén is fellelhetők. 

Vannak azonban más típusú emlékek is. Ezek ugyanolyan nyomot hagynak a finn-magyar kulturális kapcsolatok évszázados láncában, mint a különböző emlékművek. Ezek az emlékek azoknak a magyaroknak életművei, akik Finnországban töltött éveik/ évtizedeik idején működésükkel ismertté tették Finnországot, az idegenek elött kissé misztikusnak tűnő, északi, hideg, ezer tó országát.

Mai levelemben egy ilyen életműről írok, nevezetesen

Rácz István ( 1908-1998) életművéről.

Rácz Istvan

Szerencsésnek mondhatom magamat, mivel személyesen is jól ismertem Pista bácsit, Öt – így nagy Ö-vel! 

Életéröl  „A semmi partján”  címmel írt életrajzi regényében számolt be. Ez a könyv 1981-ben jelent meg Budapesten a Magvető Könyvkiadó kiadásában.

A semmi partján

Rácz István Töketerebesen született 1908-ban és Helsinkiben halt meg 90 éves korában 1998-ban.Hamvait szeretett városában – ott ahol kollégiumi diák volt – Sárospatakon örzi a református temető.  Sírján kopjafa áll, 2018-ben „Mint a szelíd folyóvíz” címü  jubileumi emlékkiállításának megnyitásakor sírját Reijo Sulasalmi vezette finn küldöttség koszorúzta meg. Az erről készített film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=6y4DR5Kd6YA

Sárospatakon őrzik azokat a ritka fényképeket is, melyeket Rácz István Finnország függetlenségéért a Szovjetunió ellen vívott háborúban a fronton, haditudósítói minőségben készített.

Ki volt Rácz István ?

Rácz István latin és görög nyelvszakos tanár, Finnországban főleg két területen dolgozott, műfordító és fényképész volt.Mindkét területen végzett munkájával beírta a nevét a magyar-finn kultúrtörténetembe.

Kincses Kálmán a Fotóművészet nevű újság 2019 / 1 számában Életjelek a semmi partjáról című cikkében így ír róla :

Volt egy fotós, aki költő volt. Volt egy műfordító, aki a klasszika-filológia tudója volt. Volt egy tanár, aki művészettörténész lett. Egyik sem igazán és mégis mindegyik. Rácz Istvánnak hívták, magyar volt,

Rácz István fordítói munkássága

Azokat a műveket fordította magyarra, amik közel álltak a szívéhez. Ezek között elsősorban Finnország nemzeti eposzának a Kalevala-nak fordítása említendő, dedikált példányát  könyvespolcomon örzöm. 

Kalevala – Rácz István fordításában

Nagy kihívásra válaszolt Pista bácsi, hiszen akkor amikor elkezdte a munkát – húsz éve élt Finnországban – jól ismert tény volt,hogy  a Kalevala-nak több, jeles  magyar fordítása is van.

Rácz István  fordítás sok szempontból más, mint a többi. A könyvet kinyitó olvasó hiába keresi az Előszó-t. Ezzel szemben a könyv végén 12 ½ oldalas „Eligazító „ van. Ennek utolsó bekezdésében 1978 Juhannus napján így ír a szerző : „ Nem vagyok benne biztos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, ,azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetegek ihletése nélkül „

Rácz István fordítása modern nyelvezetű. Az ö Kalevala-jában lévő színes illusztrációk saját felvételei, ezek a helsinki Nemzeti Múzeum leleteit mutatják be „ melyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magas rendű volt annak a kornak az anyagi művészeté is, amikor a kalevalai runók keletkeztek „.

Rácz István más finn klasszikusokat is fordított magyarra, ilyenek a Kanteletar – a Kalevala gyűjtőjének Elias Lönnrotnak finn népdalgyűjteménye

 és Aleksis Kivi híres regénye a Seitsemen veljestä / A hét testvér. Sok más finn irodalmi mű is neki köszönhetően olvasható magyarul, ilyenek pl. Maiju Lassila  és Lassi Nummi művei. 

Rácz István elévületlen érdemei közé tartoznak azok a művészi fényképeket tartalmazó könyvek – 70 különböző könyv! – melyek többek között a finnugor népművészettel ismertették meg a világot. Fáradhatatlanul járta a múzeumokat, a középkori finn templomokat. Lohja templomának falfestményeiről kiadott könyvét sokan ismerik.

Rácz István autodidakta módon tanult meg fényképezni és ezen a téren müvész lett. Finnországion kívül sok országban járta a múzeumokat , mütárgyakat fényképezve. Képeit könyvek formájában  ismertette a világgal. Magyarországon, 2018 áprilisában volt

Rácz István fotókiállítás Körmenden.

A kiállítás a körmendi Magyar-Finn Baráti Kör kezdeményezésére jött létre, létrejöttében a társaság elnökének Bán Miklósnak volt jelentös  szerepe.

Rácz István fotókiállítás megnyitása Körmenden

A kiállítást Rácz Péter író, a Magyar Fordítói Ház Alapítvány vezetője Rácz istván unokaöccse és Bán Miklós nyitották meg.

Rácz István elismerése Magyarországon

Magyarország két alkalommal tüntette ki Rácz Istvánt. A Magyar Népköztársaság csillagos érdemérmét 1988-ban kapta meg, majd 1998-ban Köztársasági elnöki Arany érdemérmet kapott munkája elismeréseként.

A Magyar Rádió és Televízió 1988-ben Gránitország c. rövidfilmet készített Finnországban Rácz Istvánnal. Ezt a filmet 2000 június 8.-án 1.30-kor  mutatta be az M2 csatorna a riport-dokumentumfilm sorozatban Rácz István vallomása Finnországról alcímmel.  

Rácz Istvánt a Magyarok Világszövetsége is kitüntette két éremmel.

Budapesten halálának 20. évfordulóján emléktáblát avattak fel utolsó magyarországi lakóhelyének falán a XIII. kerületi Tátra u. 4-ben.

Rácz István emléktábla a Tátra utcában

Krausz György korábbi Magyarország finnországi nagykövete így emlékezett ott:  „termetében kicsi, de lelkében nagy embert, aki, amihez hozzányúlt, az arannyá vált a kezében.” Az emléktáblát Szabó Virág müvésznö készítette.

Rácz István elismerése Finnországban

Rácz István útját számos kitüntetés fémjelezte Finnországban. Ilyenek közé sorolható a Finn Oktatásügyi minisztérium ismeretterjesztési díja 1969-ben a Kalevalatársaság adományozta díj 1977-ben, és a fordítói munkát elismerő,  finn állami  díj 1985-ben. A müvészeknek adományozott finnországi  nyugdíjat Rácz István 1974-ben kapta meg.

Finnországban alapítottak egy díjat is, neve .

Rácz István díj

Ezt a díjat  a Helsinkiben levő Magyar Kultúrális és Tudományközpont kezdeményezésére – akkori igazgatója Jelinkó Árpád volt – 2002-ben hozták létre . A díjat Finnországban és Magyarországon adományozza a baráti társaság minden évben tagjai közül annak, aki jelentős munkát végzett a kultúra, közelebbről Finnországban a magyar és Magyarországon a finn kultúra javára.

Finnországban a díjhoz díszoklevél, Szabó Virág művésznő tervezte érem és a 1000 euro pénzjutalom tartozik.

Finnországban az első Rácz István díjat Aarne Laurila professzor kapta 2002-ben. Idén már 18.alkalommal osztotta ki ezt a díjat a Suomi-Unkari társaság . A díjazottnak idén Aleksis Kivi napján október 10.-én adták át a díjat, neve Jaakko Kuusela . Ö több mint 35 évig volt  a Suomi.-Unkari társaság  aktív tagja és több mint 10 évig elnöki minőségben vezette a társaságot.

Jaakko Kuusela kitüntetése

A díjat a társaság jelenlegi elnöke Irmeli Kniivilä és Magyarország finnországi nagykövete Dr. Urkuti György adta át a kitüntetettnek.

Rácz István nevét egy másik díj is viseli. Ez egy ösztöndíj, melyet a Suomen Kultuurirahasto(/ Finn Kulturális Alapítvány adományoz. A neve

Anna-Maria ja Rácz István rahasto / Anna-Maria ja Rácz István alapítványMüvészházaspár támogatása a finn kultúra javára

Rácz István felesége  Anna Maria szül. Lipsonen ( 1921-2004) textilművész volt . Magyarországon tanult szobrászatot és kerámiaművészetet, és finn faliszőnyegeket : ryijy( kiejtés; rüjjü)  is készített. A Rácz házaspár tisztelte a Finn Kultúralapítvány munkáját – Rácz István két alkalommal is kapott az alapítványtól ösztöndíjat- és a gyermektelen házaspár közös végrendeletében vagyonuk legnagyobb részét az alapítványra hagyta egy, a nevüket megörökítő ösztöndíj céljára.

Finn Kultúralapítvány

Más célokra is adakoztak, ezek közé tartoznak a Finn Nemzeti múzeum/ Suomen Kansallismuseo, a Sibelius Akadémia és az ö életükben még létező Magyar tanszék a Helsinki Egyetemen.

Kedves Olvasók !

Rácz István hatalmas, finnországi életművét a fentiekben csak röviden és felületesen hoztam Önök elé. De remélem, hogy a finnországi magyar emlékeket egy más oldalról megvilágítva Önök közelebb kerültek Finnország és Magyarország kapcsolatainak sokrétűségéhez. Talán lesznek Kedves Olvasók Önök között akik hozzászólás formájában kiegészítik a fentieket ?

Békés első ádventi Vasárnapot kívánva szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

40 éves a Helsinki Magyar Kultúrális és Tudományos központ !

Kedves Olvasók !

Mellékelten a 40. születésnapját ünneplő helsinki Magyar Kultúrintézet ismertetője. Az intézetet finnül Dr. Richly Gábor az intézet igazgatója mutatja be.

Kellemes ismerkedést a helsinki magyar kultúrközpont munkájával !

Judit Mäkinen

Magyar emlékhelyek Finnországban 314.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

A fenti címmel hirdetett pályázatot Magyarorszag Helsinki nagykövetsége idén nyáron. A határidö október végén volt és ma hirdették ki az eredményt. Nagy örömmel teszem ide a nagykövetség facebookon megjelent mai közleményét.

“Magyar emlékhelyek Finnországban” pályázat eredménye:Magyarország és Finnország között a kulturális kapcsolatok a nemzeti ébredés koráig nyúlnak vissza. Az elmúlt mintegy 150 évben több olyan tárgyi emlék került Finnországba, ami Magyarországgal kapcsolatos. Nagykövetségünk igyekszik minél több információt összegyűjteni ezekről az emlékekről, ezért hirdetett pályázatot arra, hogy mind több ilyennek a létére fény derüljön. Köszönjük mindazok részvételét, akik hozzájárultak a gyűjtéshez! A legjobb pályamunkának Mäkinen Judit és Irene Salomäki közös anyagát találtuk, amelyben a Kajaaniban lévő Krupiczer-szobor történetét mesélik el. Szeretettel gratulálunk nekik!

A pályamunka így néz ki :

Magyar emlékek Finnorszában

Judit Mäkinen és Irene Salomäki/ Kajaanin Suomi-Unkari seura

Finnországot régi barátság számtalan szálai  fűzik Magyarországhoz és ez fordítva is igaz. Megszámlálhatatlan szálakkal kapcsolódik Magyarország és a magyarok Finnországhoz, a nyelvrokon finnekhez. Reguly Antal és E.A. Ingman az 1800-as években írtak uti beszámolókat, melyek segítségével ismertették a két országot egymásnak. A kölcsönös kapcsolatok különösen kulturális téren voltak aktívak.  Azóta sokat változott a világ, Finnország és Magyarország kapcsolatai az élet minden oldalát felölelik.

Baráti társaságok

A két nép barátságának sok formája és sok szintje van. Ez különösen azóta igaz, amióta megalakultak a Finn-magyar és Magyar-finn baráti társaságok. Míg ezek létezése elött kevesen jutottak el a baráti országba, a helyzet a baráti társaságokkal gyökeresen megváltozott. Számos baráti társaság és később testvérvárosi kapcsolatok is alakultak. Ilyen a Kajaani városában 1977-ben alakult a Kajaanin Suomi- Unkari seura / Kajaani Finn-Magyar társasága , mely a Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesülettel 1981-ben kötött testvérvárosi kapcsolatot.

Baráti kapcsolatok

A baráti társaságok létrejötte  óta nem csak államférfiak és különböző magasrangú tisztségviselők látogatják egymást. A hivatalos formalitások által meghatározott látogatásokat személyes, családi kapcsolatok kialakulása követte. Nem csak sikeres, középkorú szakemberek  jutottak el egymás országába, fiatal iskolások is megismerhették egymást.

Olyan barátságok  alakultak ki a finnek és magyarok között, melyek nem egy esetben egész életre szólnak. Ezrével vannak már olyan finnek és magyarok, akik megfordultak helyeken, ahová soha az életben nem terveztek utazást,  jártak addig ismeretlen tájakon, megkóstoltak olyan ízeket, amiket elképzelni sem tudtak. Sót olyan nyelvvel is ismerkedhettek aminek minden rokonság ellenére egyetlen szavát sem  értik.

Barátok között szokás kisebb-nagyobb ajándékokat is cserélni ezzel is maradandó emléket hagyni egymásnál. A baráti társaságok is követik ezt a szokást és Finnországban számos olyan emlékkel találkozunk, ami Magyarországra emlékeztet, esetleg magyar nevet visel . Utóbbiak közé tartozik pl. az espooi Esztergom park.

Van azonban egy monumentális magyar ajándék is Finnországban és ez a Kajaani városában lévő Unkarilaisten ääni = Magyarok hangja nevű szobor, Krupiczer Antal, magyar szobrászművész alkotása.

Feltételezem, hogy sajnos kevesen  tudnak erről a lenyűgöző alkotásról , mely maradandó emléket állít két baráti társaság  évtizedes kapcsolatának.

Barátok közötti ajándékcsere 

A Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesület és a Kajaanin Suomi-Unkari seura testvérvárosi kapcsolata 1981-ben jött létre.   A két társaság között  hamarosan  élénk kapcsolat alakult ki és 1989 áprilisában felavatták Nyiregyházában  a Kajaaniból érkezett és közös munkával felépített igazi finn szaunát.

Kajaaniból Nyíregyházára érkezett szauna

Nyíregyháza városi tanácsa  szeretett volna viszonzásul  magyar ajándékot küldeni Finnországba  és  így került sor a Magyarok Hangja nevű emlékmű  felállítására  Kajaaniban .

Az emlékművet Krupiczer Antal magyar szobrászművész készítette, 1991 május 14.-én, a két város testvérvárosi kapcsolatának 10. évének ünnepén  leplezték le Kajaaniban a jelenlegi  Barátság sétány/ Ystävyyspolku  mellett elterülő parkban.

Magyarok hangja

Ki a szobrászmüvész Krupiczer Antal

Krupiczer Antal az 1944-ben Kapnikbányán (Cavnic)  született szobrászművész Erdélyböl, közelebbről Nagybányáról költözött Magyarországra 1988-ban. Nyíregyháza mellett, a sóstói dombok között talált új otthonra.

Krupiczer Antal szobrászmüvész


 
Egészen  2009-ben bekövetkezett haláláig Magyarországon  alkotta monumentális, elsősorban fából készült műveit. Olaszországi kiállítása ismertette meg a világgal, alkotó lelkének fába faragott álmait  több mint száz  kiállítás őrzi. Művei  közül egy Kajaaniban , az Ystävyyspolu / Barátságsétány melletti parkban kelti fel a sétálók figyelmét. A monumetális alkotás neve

Unkarilaisten ääni – Magyarok hangja

 Az emlékmű fából készült oszlopai  egy több mint 100 éves tölgyfából hosszanti vágással készültek.  Ez a fa Krupiczer Antal sóstói  háza mellett állt és onnét szállították Kajaaniba ami egy kb. 2520 km-es utat jelentett.

Az oszlopok közötti harangot a szobrászművész sajátkezűleg öntötte .

Az egyik oszlopon lévő motívum egy kalevalai jel : A verséneklők kezei/ Runonlaulajan kädet Az egymással szemben ülő  Kalevala verseit éneklők    így kapcsolták össze a kezüket.

“Kapcsoljuk most kezünk egybe”

Erről  olvashatunk a Kalevala első énekében így :
“Lyökäämme käsi kätehen,  Sormet sormien lomahan, “
Rácz István fordításában így hangzik :
“Kapcsoljuk most kezünk egybe, Fogas ujjunk fogjuk össze “
A jelet Finnország egyik legnagyobb művésze Akseli Gallén -Kallela akkor használta fel, amikor a Kalevalatársaság logóját tervezte.
Az emlékmű felavatásán 1991-ben  a nyíregyházi küldöttség tagjai között a művész is jelen volt.

Kedves Rokonok !

Ha Finnországba látogat valaki Magyarországról és ott Helsinkitöl  észak-kelet felé vezet az útja, okvetlenül látogassa meg Kajaanit és a Barátság sétányon/ Ystävyyspolku  álljon meg ez elött az emlékmű elött. Hajtsa meg a fejét és  így adózva  két nép barátságának  és Krupiczer Antal szobrászművész emlékének. Ha magyar vendégek vannak Kajaaniban Irene Salomäki a Kajaani baráti társaság elnöke minden alkalommal elvezeti őket az emlékműhöz. Együtt kongatják meg a barátság harangját. Talán az északi szél elviszi Magyarországra is a harangzúgás hangját

Kedves Olvasók !

A sikernek több okból is örülök. Díjnyertes munkánk példája a finn -magyar baráti kapcsolatoknak, mivel felhívja a figyelmet olyan értékre, ami még az ittélök részére is leginkább ismeretlen volt – eddig. Egyben megismerteti Önöket egy magyar szobrászművész gyönyörű munkájával.

Judit Mäkinen

Állatokkal a koronavírus ellen . 313.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Egy elözö levelemben írtam arról, hogy Finnországban a kutyák segítségével is harcolunk a koronavírus ellen Leginkább a diagnosztikus munkában elért  segítségröl volt szó. Kutyáknak az  emberinél többszázszorosan jobb orra segíti a gyors és pontos diagnosztikát. Erröl itt lehet olvasni :https://finnorszagilevelek.com/2020/10/28/finn-kutyak-a-koronavirus-elleni-kuzdelemben/

Mai levelem azzal foglalkozik, hogy nem csak a kutyák segítenek a jelenlegi nehéz helyzetben az embereknek. Gondoltak-e Önök arra, hogy még egy teknösbéka vagy egy szelíd görény is milyen fontos lehet ?

Egy kis háttér

A legtöbb európai országban jelenleg egy  sok szempontból ismeretlen és kíméletlen, egyenlöre legyözhetetlen virus szedi az áldozatokat. Mivel egyenlöre oltás még nincs a betegség ellen, korlátozásokkal próbáljuk csökkenteni a betegek számát. Ezek hatására kevesebb lett az emberek közötti kapcsolat, különösen az idösek vannak most sokkaL többet egyedül. Megszüntek a rokonok, barátok, ismerösök találkozásai, nem járunk szinte sehová. Ennek azért van nagy jelentösége, mert Finnországban egyre több az egyszemélyes háztartások száma.

Egyszemélyes háztartások Finnországban

Tavalyi statisztikai adatok szerint több mint 1 200 000 ember lakik egyedül , ez az összlakosság egy negyede ! Azaz minden negyedik finnországi lakos egyedül él. Ez a szám sokkal több ha a 75 éven felülieket vizsgáljuk, közülük kb. minden második lakik egyedül ! Ez a szám az utóbbi tíz évben minden évben növekedett. Az egyedül lakó 75 éven felüliek 59%-a nö, a férfiak közül csak kb. 29 % lakik egyedül.

A társadalmi kapcsolatok korlátozása különösen az egyedül lakókat érinti érzékenyen. A megváltozott helyzetben nagy szerepe lett a telefonnak és a sokféle interneten át tartható kapcsolatnak. De a finnországi  eröteljes digitalizálás ellenére is sokan vannak olyanok, akiknek nincs számítógépük, akik nem tudnak vagy nem akarnak bekapcsolódni a szociális médiák által létrehozott , élénken müködö hálózatokba.   Az emberi kapcsolatokon kívül az eddiginél nagyobb szerepe lett az állatokkal való kapcsolatoknak. Ez városi lakosok esetében elsösorban a házi-kedvenceket illeti.

Házi-kedvencekkel a koronavírus ellen

Finnországban az Agria nevü állatbiztosító rendezett körkérdést erröl a témáról. A náluk állataikat biztosítók körében rendezett érdeklödésre kb. 1000 állattulajdonos válaszolt. Közülük kb. a felének kutyája és 40 %-nak macskája van. De vannak másféle kedvencek is, lovak, szelíd görények, nyuszik, madarak, teknösbékák söt kígyók tulajdonosai is.

Hogyan segítenek a házikedvencek a magányosság érzése ellen ?

A válaszokból kiderül, hogy az állatok elsösorban társaságot jelentenek. Olyan társak ök, akiknek mindíg jó a hangulatuk. Nem vitatkoznak, nem kiabálnak, minden tekintetnek, minden találkozásnak és simogatásnak örülnek és a kapott szeretetet viszonozni is képesek.

Mindenhová követik a gazdájukat, vannak olyanok akik az otthonról dolgozók mellett üldögélnek órák hosszat mozdulatlanul.

Távmunkatárs

Az Agria körkerdésére adott válaszokból kiderül, hogy a mai rendkívüli és szokatlan helyzetben  milyen nagy szerepe van az állatoknak. A sok válasz klözött ilyenek olvashatók :

A macskám értelmet, törödést és vidámságot hozott az életembe. Egyedül élek és a macskám nélkülö  többször gondolkoztam volna  azon, hogy van-e egyaltalán valami jelentöségem az életben ? Most tudom, hogy legalábbis a macskámnak nagyon fontos vagyok. Ezt a véleményt támogatta az a házaspár is, akik  mind a ketten munkanélküliek lettek a vírus okozta járvány miatt.

Így írt egy kutyatulajdonos: A kutyám gondoskodik aról, hogy minden nap mozogjak. Játékai felvidítanak. Naponta több nagy sétát teszek vele, ö az én ”személyes, saját edzőm”.

Saját edzövel

De vannak olyanok, akiknek pusztán az állatok megfigyelése is örömet okoz. Valaki szívesen figyeli, hogy mit csinál egy hörcsög a ketrecében, söt egy teknös lassú bandukolása is jó hangulatot teremt.

A házi kedvencek tulajdonosainak  75 %-a volt azon a véleményen, hogy az állatoknak jó hatása volt a lelkiállapotra.

Gyógyító állatok

Tudjuk azt is, hogy az állatok gyógyitani is tudnak pusztán a jelenlétük segítségével. Finnországban többféle terápiára használnak állatokat.Ezek az un. terápia-állatok leginkább kutyák, macskák és lovak. Segítségükkel javulnak a fizikai, kognitiv és szocio-emocionális kapcsolatok.

A terápia-állatok tulajdonosai szakképzésben részesültek, akik hivatalosan jóváhagyott engedély birtokában vesznek rész állataikkal a gyógyítás folyamatában.Közöttük vannak tanárok, gyógypedagógusok, pszichoterapeuták,  fizióterapeuták és beszédterapeuták.

Az alábbiakban röviden ismerkedünk néhány terápia-állattal.

Kutyák   

Mindnyájunk elött ismertek  a vakokat segítö kutyák, de az utóbbi évtizedekben sok más területen is  kutyák a leggyakoribban használt  terápia-állatok. Ennek egyik oka, hogy a kutya fenttartás nélkül szereti azt akivel él, vagy akivel rendszeresen találkozik.Ezért úgy tartják, hogy a kutyák született terapeuták és társaságuk a legjobb orvosság a depresszió, szorongásos állapotok és stressz ellen.  Különösen jó hatással van a saját kutya-kedvenc azokra a gyerekekre, akik az autizmus valamilyen formájában szenvednek.

Mi ketten

De előnyösen hat a kutyák társasága az idősekre is, Finnországban  vannak kutyák, akik rendszeresen látogatják az idősek otthonait

A megelözésben vesznek részt azok a kutyák, akik figyelmeztetik a gazdájukat egy esetleges,  betegséggel kapcsolatos, súlyos állapotra.  Ilyenek azok a kutyák akik észreveszik a vércukor szintjének  csökkenését. Ezek a kutyák  – Diabeteskutya, vagy Hypokutya a nevük nálunk a  cukorbajban szenvedök fontos társai.A hypo név a hypoglykemiára = alacsony vércukorszintre utal- . Az alábbi képen a Brummer család Nalle nevü kutyája látható.

Nalle Hypokutya

A család iker fiait segíti. Mindenhová követi őket pl. sporttelepre is. Olyankor egy mellényt hord, aminek a zsebében édes ital van. Így ha figyelmeztette – meglöki vagy kaparja a nadrágszárát –  a fiúk közül valamelyiket is, azonnal készen van a segítő cukros ital . Ha valaki Önök közül szívesen ismerkedne ezzel a családdal, a róluk szóló cikk itt található : https://www.tehylehti.fi/fi/terveys/diabeetikko-vaarassa-koira-haistaa-ja-tuo-pillimehun

A diabetes-kutyák oktatása a szaglásukon alapszik, olyan mintákat szagolgatnak, amik különböző vércukorszintü személyektől származnak. Pl. egy arcot törlő zsebkendőt. A szag  egyben a kilélegzett levegőről is felvilágosítást ad. Nagy türelem és kb 1 évi munka kell ahhoz, hogy egy kutya megbízhatóan jelezze a vércukorszint csökkenését. Itteni tapasztalatok szerint mindenféle kutya alkalmas erre.  

Macskák

A macskák szeretik a függetlenséget, nem akarják elsösorban a gazdájukat kiszolgálni, mint a kutyák. Sokkal önállóbbak, mint a kutyák de örülnek a kényeztetésnek.  

Van errefelé egy mondás, miszerint a kutya a barátját várja haza a macska pedig a cselédjét. Ettöl függetlenül tény, hogy a macskák társasága mind a fizikai mind pedig a szellemi állapotra jó hatással van. Szívesen ülnek ölbe és megelégedett dorombolásukkal nyugodt hangulatot hoznak létre.

Finnországban nem egy olyan idősek otthona létezik, melyeknek ”saját” macskájuk is van. Sok idős embernek az ilyen otthonokban való lakást megelőző életében volt házi kedvence, sokszor macskája. Különösen rájuk van van a macskának kedvező hatása.

Lovak

”A ló orvosság”  mondják azok, akiknek sokévi tapasztalatuk van az un. terápia-lovakkal. Nem csak a lovak ápolása köti le sok – főleg fiatal beteg figyelmét, hanem maga a lovaglás is nagyon fontos. A pszichés zavarokban szenvedő felnőtteken kívül az autizmus különböző formáiban szenvedő  fiatalok állapotát is előnyösen befolyásolja a rendszeres lovaglás. Javul az élet minősége, jobb lesz a lovakkal kapcsolatba kerültek hangulata és ezzel az általános állapot is jelentősen javul.

Terápia-ló

Természetesen nem minden ló alkalmas az ilyen feladatra. Barátságos, nyugodt és az emberi érintést kedvelö lovakra van szükség . Egyben olyan nyugodtnak kell lenni, hogy bárki biztonságban érezhesse magát az ilyen ló társaságában. De arra is szükség van, hogy az ápolandó megnyerje a ló bizalmát. A Lohja városában levö Paloniemi nevü, föleg pszichiátriai betegeket ápoló kórháznak több éves tapasztalata van a ló-terápiával. Az ilyen programmban résztvevö betegnek le kell gyöznie esetleges, a  lótól való félelmét és arra is szükség van, hogy az állat és ember között közvetlen, bizalmas barátság alakuljon ki.  

Kedves Olvasók !

A jelenlegi vírusjárvány idején felmerült az a kérdés is, hogy vajon a házikedvencek is megbetegedhetnek és terjeszthetik a betegséget ? Egyenlöre úgy tünik, hogy sokkal inkább az emberek fegyelmezetlen viselkedésének van szerepe a betegségek számának rohamos növekedésében.  Kétségtelen és bizonyított tény, hogy a maszk viselése csökkenti a betegség terjedését. Ezért addíg, míg megbízható, mindenki számára elérhetö és biztonságos immunitást adó oltás nem áll rendelkezésünkre embertársaink védelmének érdekében okvetlenül szükség van maszk viselésére. Egyúttal magunkat is védjük.

A maszk nem az állampolgári,  egyéni választás szabadságát korlátozza. Viselése sokat elmond arról aki viseli és még többet arról aki nem viseli.

Judit Mäkinen

Forrás:

Finn szókincs: Rohan az idö- Aika rientää

Kedves Finn nyelv után érdeklödök!

Az alábbi kis gyüjteményt nemrég állítottam össze a Finn szókincs facebook oldalán. Talán Önök között is vannak olyanok, akiket érdekel.

Finn szókincsünk gyarapítását egy újabb kis gyűjtemény elkezdésével folytatjuk. Olyan összetett szavakat gyűjtünk amik az idő = aika szóval kapcsolatosak. A gyűjtemény mától kezdve egy hétig minden nap 3 új szóval bővül. Itt van az ideje a tanulásnak, mivel

Aika rientää = Rohan az idö

Rohan az idö -Aika rientää
  • szept.28. Aikalisä = idöhozzáadás pl. ha két csapat mérközése döntetlenül végzödne, meghosszabbítják a játékidöt és ennek a neve:aikalisä. Aikamies = meglett férfi, aikataulu = menetrend, idöbeosztás .
  • szept.29. Aikayksikkö = időegység, aikapommi = időzített bomba, aikapula = időhiány
  • szept.30 . Aikaväli = időköz, aikaveloitus = idő szerinti elszámolás/számláztatás, aikavyöhyke = időzóna
  • okt. 1. Aikakirja = krónika, aikamuoto = igeidő, aikayksikkö = időegység
  • okt. 2. Aikakauskirja vagy aikakauslehti = folyóirat, aikakuva = korkép
  • okt.3. Aikamerkki = időjelzés, aikakytkin = időkapcsoló, aikaansaava = hatékony, eredményes

Kedves Finn nyelv iránt édeklödök ! Az idö rohan, elmúlt ez a hét nap is, most vége van az idö-aika szóval kezdödö összetett finn szavak gyüjtésének . Remélve, hogy több új szó is került az Önök szótárába zárom mai soraimat.

Szivélyes üdvözlettel :

Judit Mäkinen

November 6. Svéd nap – Svenska dagen

Kedves Olvasók !

A mai nap zászlós ünnepnap nálunk. Ma ünnepeljük az un svéd napot : Svenska dagen – Ruotsalaisuuden päivä.

Svéd nap – Svenska dagen -Ruotsalaisuuden päivä

Az ország először 1908-ban ünnepelte ezt a napot a Svéd néppárt (Svenska folkpartiet ) kezdeményezésére. A pártot ebben az évben alapították.

Az eredeti ötlet az volt, hogy egy ilyen nap fokozza a svéd anyanyelvűek összetartozásának érzését. (Itt említem meg, hogy Finnország az 1200-as évek végétöl egészen 1809-ig a svéd birodalom része volt.)

Később felmerült az is, hogy ezzel tiszteljük Finnország kétnyelvűségét,  hangsúlyozva a svéd nyelvet és a svéd  kultúrörökséget.Az ünnepnapként választott nap II. Gustav Adolf svéd király halálának napja.

II.Gustav Adolf (1611-1632)

Ö 1632 november 6.-án vesztette életét a harmincéves háború kapcsán Lützenben vívott csatában. Az ünnepnap neve egészen az 1800-as évekig Gustav Adolf napja volt.

A hivatalos naptárban zászlós ünnepnapként 1979-ben került és Svenska dagen néven 1980 óta szerepel az egyetemi naptárban ( Yliopiston almanakka ).

Finnország lakosságának kb. 5 %-a svéd anyanyelvű. Ök főleg a déli és nyugati partvidéken laknak, mint az alábbi képen látható.

Svéd anyanyelvüek Finnországban

 Ahvenanmaa szigete – a kép bal alsó sarkában –  Finnország autonóm területe, hivatalosan egynyelvű = svéd nyelvű !

Kedves Olvasók!

 Ha most elgondolkozunk a hivatalosan  kétnyelvü országon  ugye minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a történelmi kisebbség jogait és helyzetét a világon Finnország biztosítja a legjobban.

Judit Mäkinen

Forrás:

November 3. A magyar tudomány napja

Kedves Olvasók!

November 3. Napja egyben a Magyar tudomány napja is. Ma ezen a napon egy immár 40 éves találmányt ünnepelhetünk, nevezetesen Rubik Ernő kockájának 40.születésnapját. Szeretettel köszöntöm Rubik Ernöt ezen a jeles napon.

Rubik Ernö

Hogy ki tudja hamarabb összeállítani helyesen a kocka oldalait az már régóta érdekli a finneket. Többszázan vannak azok, akik versenyeken is részt vesznek.

A kockán kívül számos hasonló találmánya is van Rubik Ernőnek, ilyen pl. a Rubik óra : Rubick´s Clock.

KUVA

Rubik óra

Niko Ronkainen 2015-ben, 19 éves korában indult a Braziliában Sao Pauloban rendezett világbajnokságon és első díjat nyert. A Rubik órát 7,69 másodperc alatt állította helyesen össze.

Niko Ronkainen 19 éves világbajnok

Ugyanitt részt vett a hagyományos kocka összeállításának bemutatóján is. Ö 4,60 másodperc alatt ”hozta rendbe ” a Rubik kockát. Ezzel az eredménnyel – előzetes gyakorlás nélkül ! – a 4. helyen végzett. Niko tovább fejlesztette tudását és már lábbal is össze tudja rakni a kockát helyesen. Hogy mit tud, az itt látható : https://www.ruutu.fi/video/1346614

Érdemes megnézni. Sajnos az elején lévö reklámot nem tudom levenni. De nem tart sokáig !

Kedves Olvasók!

Milyen jó lenne, ha az okostelefon helyett a fiatalok a Rubik találmányokkal foglalkoznának. Rengeteg lehetőség van, itt láthatók  Rubik Ernö díjazott építészmérnök  találmányainak  egy része

Rubik, Rubik, Rubik………

Judit Mäkinen

Forrás :