Október 10 – Aleksis Kivi és a finn irodalom napja 366.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók ! 

Ma, október 10.-´n magasan lobognak a finn nemzeti zászlók.  Az ország Aleksis Kivire emlékszik az ö születésnapján. Ez a nap egyben a finn irodalom napja. Ki is volt Ö? 

 

Aleksis Kivi

Aleksis Kivi volt az első olyan írója Finnországnak, aki finn nyelven írta magas szintű szépirodalmi műveit. Ezért nevezik öt Finnország nemzeti írójának. Több, későbbi,  jelentős írónak és költőnek volt példaképe, ezek között vannak Eino Leino és Väinö Linna. 

Aleksis Kivi igazi nevén Alexis Stenvall 

október 10.én született 1834-ben Nurmijärvi-ben és 38 éves korában halt meg 1872-ben Tuusula-ban. A kis faház, melyben a költő meghalt ma múzeum,Helsinkitől kb.35 km.re van. 

Itt halt meg Aleksis Kivi

Kivi  műveiben egyaránt megtalálhatók a romantikus és realista vonások, ö az első főfoglalkozású finn író, műveinek reneszánsza az 1900-as évek eleje óta tart. Első irodalmi sikerei közé számítjuk a Kullervo címü drámát, mely a Finn Irodalmi Társaság díját nyerte el 1860-ban. Több versét is megzenésítették, színművei nagy sikernek örvendenek. A Helsinki Egyetemi felvételéhez egy díjnyertes komédiája: Bröllopsdansen på Ljungheden/ Lakodalmi tánc Ljunghedenben is hozzájárult. Nummisuutari / A pusztai vargáék című színdarabja a mai napig szerepel finn színházak műsorában. 

Kivi elsősorban egy regényéröl: Seitsemen veljestä /Hét testvér ismert. Ez a mű két magyar fordítást is megért, Kodolányi János 1942-ben, Rácz István pedig 1955-ben fordította magyarra. A mű 1869-ben készült el, de August Ahlqvist irodalmár professzor lesújtó kritikája miatt csak az író halála után -1873 –jelent meg könyvalakban. 

Az író egészségi állapota már fiatal korában erősen megromlott és 1871-ben ”melankólia” diagnózissal kezelték egy helsinki elmegyógyintézetben. Miután betegségét – több mint valószínű skizofrénia volt – gyógyíthatatlannak nyilvánították, bátyjához, Alberthez költözött Tuusula-ba, ott érte a halál 1872 december 31.-én. 

Finnország nemzeti írójának emlékét számos szobor őrzi. Ezek közül az egyik legismertebb Wäinö Aaltonen alkotása, mely Helsinkiben a Nemzeti Színház előtti téren áll 1939 október 10.-e óta. 

 Tuusula temetőjében van A.Kivi síremléke, mely Erland Stenberg szobrász műve. 

Aleksis Kivi sírja

Több mint 15 városban van róla elnevezett út vagy utca, iskola is viseli az ö nevét. De talán a legjelentősebb az emlékére,  1941-ben alapított 

Aleksis Kivi seura/Aleksis Kivi társaság 

Ennek a 151 tagot számláló társaságnak fö célja az író emlékének őrzésé, valamint az ö életszemléletének és nemzeti értékének hangsúlyozása. A társaság gondozásában újították fel Kivi szülőházát, rendeztek zeneszerzési versenyt verseinek megzenésítésére. Ennek a társaságnak köszönhető, hogy Kivi műveivel kapcsolatos kiállítások kerültek megrendezésre, születésének 150. évfordulója alkalmából emlékérmet verettek. A társaság tagjai között nemcsak irodalmárok vannak, hanem többek között művészek, tanárok és újságírók is. 

A finn posta az író születésének 100. évfordulóján, 1934 október 10.-én bélyeggel emlékezett meg róla. 

Kivi egyik jelentős művében, a Nummisuutari-ban a főhős, Esko nevét viseli az a díj, melyet évente osztanak ki Eskon puumerkki / Esko ujjlenyomata néven. 

Eskon puumerkki érem. 

Ezt a díjat az kapja, aki valamilyen formában kifejezésre juttatta Esko jellemének -és egyben a finn jellemnek – fő vonásait – a szívós kitartást és a szinte már majdnem  makacsságig vitt állhatatosságot.

Esko ujjlenyomata

Az érmet Raimo Heino szobrász tervezte. A díj nyertese nem okvetlenül író vagy irodalmár, vannak közöttük szinészek, politikusok és még sokan mások is.  

Ezt a színdarabot, melynek dramaturgja Eva Buchwald Timo Ruuskanen és Tuukka Vasama színészek Linda Wallgrennel együtt rendezték az Oktatási-és Kultúrminisztérium szeptember13.-án állami díjjal tüntette ki 

Timo Ruuskanen és Tuukka Vasama

Aleksis Kivi magyarul

Aleksis Kivi a magyar irodalomkedvelők között sem ismeretlen Számos művét lehet magyarul is olvasni, az alábbi felsorolás a Wikipedia magyar nyelvű oldalán található.  

Művei magyarul

  • Lea – Fordította: Halász I. – Szilasi M. (1876) 
  • Kivi Elekː A pusztai vargáék. Népvígjáték; ford. Somkuti [Zolnai Gyula]; Franklin, Bp., 1929 (Olcsó könyvtár) 
  • Hét testvér; ford. Kodolányi János, átnézte Faragó József, Aini Ahtia; Stádium, Bp., 1942 
  • A hét testvér. Regény; ford., utószó Rácz István, versford. Képes Géza; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 

Versek a következő antológiákban[szerkesztés

  • Északi fény : műfordítások finnből / ford. Bán Aladár et al. (1938) 
  • Északi csillagok : finn rokonaink költészete / szerk. és magyarázatokkal ellátta Kodolányi János és Képes Géza ; Fáy Dezső rajzaival. (1943) 
  • Északi lant / ford. Somkuti [álnéven Zolnai Gyula] (1943) 
  • Finn versek és dalok / vál. és ford. Képes Géza (1959) 
  • Finn költők antológiája / vál., szerk., előszó, jegyz. Fábián László. Ford. Ágh István, Bán Aladár at al. (1973) 

Kedves Olvasók ! 

Befejezésül mint egy kis finn furcsaság : Aleksis Kivi leghíresebb művének neve : Hét testvér -Seitsemen veljestä. Ezen a néven ismert a Finnországban legtöbbet használt gyapjúfonal, ezt az 1928-ban alapított családi vállalkozás a Novita nevű finn cég forgalmazza.  

Novita : Hét testvér

A fonal a legkülönbözőbb színekben kapható, 75% gyapjúból és 25% műszálból áll. Az ebből kötött, horgolt holmik gépben moshatók Ezen az itteni őszies napon én is előveszem a kötést, természetesen 7 Testvér fonalat használok. 

Mindnyájukat sokszor üdvözölve 

Judit Mäkinen  

Forrás : 

Tények a finn iskolarendszerről. I. 366.levél  

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Egy nem is olyan régen írt levelem – Gondolatok a finn iskolarendszerről — több hozzászólásra is adott alkalmat. Finnországban élő magyar iskolások szülei írták meg véleményüket az egykor a világ legjobb iskolarendszerének tartott finn iskolarendszerről.  

Hol volt hol nem volt- így kezdődhetne az a mese, ami a finn iskolarendszerről szól. Kétségtelen tény, hogy ez az iskolarendszer jelenlegi állapotában is sokkal jobb, mint sok más ország iskolarendszere. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az iskolarendszer jelenleg is legjobb a világon és mint ilyen Finnországba való bevándorlásra adhatná a legfontosabb alapot.  

Az az Angliában élő magyar édesanya, aki nemsokára egy éves kisfiával azért költözne Finnországba, hogy gyermeke a” legkiválóbb körülmények között tanulhasson majd “nem tudhatja, hogy mire a gyermeke 7 éves lesz – Finnországban az iskolakötelezettség kezdete – milyenek lesznek az iskolai körülmények. Mi, itt élők sem tudjuk. Mint minden téren, az iskolák világában is a változások korában élünk. Abban a világban, ahol minden változást fejlődésnek neveznek, mintha a negatív irányban történt változás is fejlődés lenne.  

Elképzelések a finn iskolákról  

Akiket érdekel a téma és nem élnek Finnországban internetes fórumokon, podcastokon és ismerősök beszámolói alapján tájékozódnak az itteni iskolarendszerről. Ezek alapján lesz – ők így hiszik – pontos, csalhatatlan és főleg a valóságnak megfelelő képük a meseország csodaiskoláiról. Azután vannak olyanok is, akik meghívott vendégeként, küldöttségek tagjaiként járnak Finnországban különböző iskolákat látogatva. Sokféle iskolában járnak tapasztalatokat gyűjtve. .  

Miért írok újra erről a témáról `?  

A témáról azért írok újra, mert ez egy szinte kifogyhatatlan téma. Számtalanszor találkozok újra és újra a finn iskolai oktatás témájával. Legutóbb a Qubit oldalán jelent meg a finn csodaiskolákról szóló magasztos közlemény, itt érhető el : https://qubit.hu/2022/10/06/a-finn-csodaiskolakban-semmi-olyan-nem-tortenik-amit-ne-lehetne-barhol-akar-ingyen-is-megvalositani  

Nem tudom – 57 éve élek ebben az országban- elfogadni a félretájékoztatást, a valós tények teljes mellőzését, a félrevezetést, téves reménykeltést. Félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy a finn iskolarendszerben rengeteg jó és követnivaló van. Tudom, hogy jobb, mint sok más ország iskolarendszere, modernebb, jobban figyelembe veszi a fiatalokat, az iskolai környezetet és a pedagógusok megbecsülése is magasabb, mint sok más országban.  

Mivel azonban itt is fölég hétköznapokból áll az élet, írásra indít, hogy az itteni iskolarendszer kihívásait kissé megvilágítva segítsek Önöknek kedves érdeklődök abban, hogy valamilyen formában a valóságnak megfelelő képük legyen az itteni oktatási rendszerről és ne álmokban ringassák magukat.  

Egy kis múlt és egy kis jelen  

Annak már majdnem húsz éve, hogy a finnországi oktatási rendszer óriási feltűnést keltett a világon. Ennek oka a PISA néven ismert felmérés volt, mely több országban vizsgálta az azonos korú tanulók eredményeit ugyanazokban a tantárgyakban.  

Jelenleg Finnország diákjai a 10. helyen állnak. Hogy ez a felmérés- ami csak bizonyos tantárgyakat érint- mennyire megbízható, arról változnak a vélemények, erről lehet beszélgetni,sőt vitatkozni is. Mai levelemnek nem vitakeltés a célja. 

 A húsz év előtti helyzet más volt, mint a mai helyzet. Megváltozott a világ és ezzel a finn iskolarendszer is. Idővel és az iskolarefomnak köszönhetően több probléma is jelentkezett. Egyre nagyobb lett mind a fiatalok, mind pedig a pedagógusok terhelése is. 

A finn iskolarendszer egyes vonásairól  

Ebben nagy országban nagyok a távolságok, kisebbek a települések szükség van mindenféle iskolára. Több helyen megszűntek a kis iskolák- túl kevés a diák, nehéz mindentudó pedagógusokat találni. A nagyobb iskolákba való tömörítés az otthontól messzebb lévő iskolákat, nagyobb osztályokat jelent. Finnországban vidéken nem mindenütt jó a tömegközlekedés – ha egyáltalán van – a diákokat közköltséggel fizetett taxikkal viszik-hozzák naponta az iskolába. 

Ez egyes esetekben – ha messze van az iskola – azt is jelenti, hogy a tanuló “iskolanapja “reggel 7 elött kezdődik és délután 5-ig is tarthat. És a finn iskolákban is vannak leckék, amiket az iskola után kell otthon elvégezni ! 

A nagyobb városokban, a nagy iskolákban problémát jelent a kisiskolások- délutáni foglalkoztatásának megoldása. Az elsö-második osztályokban rövid az iskolai nap, a 7-9 évesek az iskola után annak területén lehetnek felügyelt “napköziben “- ha van elég hely. Ha nincs, akkor ezek a gyerekek otthon vannak, míg a dolgozó szülök haza nem jönnek – órákig egyedül. Ilyen esetekben a nagyszülőkre nem lehet mindig számítani, vagy ők maguk is dolgoznak, vagy nem laknak ugyanott, ahol a fiatalok. És vannak olyan nagyszülők is, akik úgy vélik, hogy ők már felnevelték a saját gyerekeiket, most azokon van a sor a gyerekeikkel. Finnországban sok a válás, ez a nagyszülőkkel ápolt kapcsolatokat se teszi könnyűvé.  

Régen ezeknek a gyerekeknek a nyakában lógott a lakáskulcs, manapság okostelefonokkal elfoglalva ballagnak haza figyelmen kívül hagyva a közlekedés veszélyeit.  

A finnországi teljes egyenlőség címszava alatt megszüntetett gyógypedagógiai iskolák segítségre szoruló tanulóinak- ezt inklúziónak nevezik- nagyban változott az élete. Mert nálunk minden tanulónak joga van arra, hogy un. “közönséges =tavallinen iskolába járhasson függetlenül attól, hogy van-e valamilyen tanulási nehézsége, sérülése vagy betegsége. Az inkluzív oktatásban a tanulókat nem sorolják különböző kategóriákba tulajdonságaik vagy hajlamaik alapján.  

Ez az elv szép gondolatban, de gyakorlatban sok problémát jelent. Mivel a segítségre szoruló tanuló a pedagógus legtöbb idejét lefoglalja, az osztályban tanuló többiek unatkoznak. Ök kitalálnak valami más időtöltést maguknak és társaiknak. A szülök egy része megtudva a helyzetet más iskolát keres a gyermekének. Hogy ez a tény az egyenlőséget szorgalmazza- e azt az Önök fantáziájára bízom. 

Az iskolai oktatás egyre inkább figyelembe veszi a virtuális világot, ennek egyik jele az is, hogy un. szépírást- kötött írást, kézírást nem tanítanak a finn iskolákban. Géppel írják a fogalmazásokat, sőt az egész érettségit is. Egy hatodikos- ez személyes tapasztalat – csak nagybetűkkel tudta leírni annak a könyvnek a címét, amit az olvasás segítésére együtt olvastam vele az iskolában.  

Szorgalmazzák a tanulók önálló munkáját. Ez az un. önirányításos módszer nagy akadályokba ütközik a fiatalabb tanulóknál. Mivel a tanszerek ingyenesek az általános és középfokú iskolákban, a tankönyvek jelentős része újabban csak az interneten található meg, azt meg kell keresni és le kell tölteni. Ebben a munkában közel sem minden család idősebb tagjai tudnak segíteni. De még a gimnazisták között is sokan vannak azok, akik szeretnek könyveket kézbe, vagy ölbe tartani és szeretnek azokban lapozni. Ilyen esetekben otthon másolják a tankönyvet papírra – azokban a családokban ahol erre szükség és lehetőség is van.   

A finn iskolákban a tanulók nyelvi környezete az utóbbi években teljesen megváltozott. A legtöbb iskolában sok olyan diák jár, aki otthon egyáltalán nem beszél finnül. Akik úgy érkeznek ide, hogy nem tudnak finnül, azok egy évig csak finnül tanulnak., ezután koruknak megfelelő finn osztályokba kerülnek. A legtöbben viszonylag hamar beilleszkednek a finn nyelvi környezetbe- minél fiatalabbak annál jobban. De eltart egy ideig, míg ők, különösen azonban azok, akik érkezésükkor még a Finnországban használatos abc-t sem ismerik elérik ugyanazt a színvonalat, mint a finn diákok. Rengeteg függ az iskolatársaktól is, hogy fogadják be a “mást “ ez – a másság elfogadása – felnőtteknél egyike a legnehezebb dolgoknak ugye ? Szerencsére fiataloknál ez sokkal könnyebb. Legkönnyebb azoknak, akik itt járnak már óvodában is.  

Kedves Olvasók!  

Ez a levél csak egy röpke bepillantást ad a finn iskolarendszer egyes jellemzőibe. Azok a vendégek, akik az iskolarendszerrel itteni úton ismerkednek, annak csak egyik oldalát látják. Mint mindenütt a világon a vendéglátó háziak itt is csak a legjobbakkal és legszebbekkel várják meghívott vendégeiket ugye? Az ilyen úton szerzett benyomások általánosítását, határtalan felmagasztalását és mindenki részére követendő példaképként terjesztését személy szerint nem tartom tárgyilagos, az igazságnak megfelelő tájékoztatásnak.  Ez ad okot nekem a levélírásra.

Úgy gondolom, hogy folytatom ezt a témát egy legközelebbi levélben.  Nem minden nap vasárnap, az év legnagyobb része hétköznapokból áll Finnországban is. Az iskolai hétköznapokra szeretnék egy kicsit rávilágítani.  

Addig is csak azt tudom ajánlani, hogy aki ide költözik ne azon törje a fejét, hogy melyik nemzetközi iskola jobb a gyerekének. Aki itt akar élni és aktív részese lenni a finn társadalomnak, és főleg, akinek a gyereke lesz aktív tagja a finn társadalomnak-finn iskolába küldje a gyerekeit.  

Finnország iskolarendszere senkinek ne legyen azonban az egyetlen oka arra, hogy ide költözzön. Sehol nincs kolbászból a kerítés, mindenütt vízzel főznek és a fű is csak ott zöldebb, ahol locsolják.  

Finnország nem könnyű ország. Mielőtt valaki Finnországba költözne okvetlenül ajánlatos erről az országról a lehető legszélesebben tájékozódni. Mindenről, a hivatali bürokráciáról, az adózásról, lakbérekről a munkahely szerzésről, az árakról az egészségügyi ellátásról, biztosításokról, szociális támogatásokról,az időjárásról és még sok minden másról is, nem utolsó sorban a finn nyelvről és annak megtanulási lehetőségeiről. Írom ezt annak ellenére, hogy ebben az országban nagyon sokan tudnak angolul – nem un “erős alapfokon tudok angolul “szinten, hanem jól, mivel egyre több az olyan munkahely, ahol angol a munkanyelv. 

Minden megjegyzést várva kellemes hétvégét kívánok  

Judit Mäkinen  

Forrás : 

Finn szókincs , tüzes szavak-tuliset sanat

Kedves Finn nyelvet kedvelők !

Ez a kis szószedet nagyon rövid, de fontos szavakat tartalmaz.

  • Szept 29. Tuliase = tűzfegyver, tulikoe = tűzpróba, tulikaste = tűzkeresztség 
  • Szept.30. Tulitikku = gyufa, tulivoima = tűzerő, tuliterä =vadonatúj 
  • Okt.1. Tulivuori = tüzhányó, tulipalo = tüz ,tulilanka = gyújtózsinór 
  • Okt.3. Tulipesäke = tüzfészek, tulikuuma = tüzforró, tulirokko = skarlát, vörheny 
  • Okt.4. Tulikukka= ökörfarkkóró, tulikivi = kénkő, tulisoihtu = fáklya  

MIndenféle vásár: Heringvásár Helsinkiben  365.levél  

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók !  

A sokféle Finnországban is rendezett  vásár között különleges helyet foglal el a heringvásár. Ennek az az oka, hogy ez Finnország legrégibb hagyományos  eseménye, a vásárt ugyanis 1743 óta rendezik. A heringvásár helye 1820 óta Helsinki déli kikötője. 

Egy kis történelem 

Talán nem sokat gondolunk arra, hogy az elmúlt évszázadokban sok ország önellátó volt. Ez a finneknek – ahol az ország alapterületének kevesebb, mint 10 % – a alkalmas mezőgazdasági termelésre – azt jelentette, hogy a hosszú télre mindenféle raktározott élelmiszerre volt szükségük. Ezek közé tartoztak a házilag készült halkonzervek is. Ennek hagyományát őrzik a mai, otthon készült halkészítmények.   

Sokan viccelődnek ” halszagú rokonainkról” a finnekről. Ehhez a humornak szánt megjegyzéshez nagy adag tudatlanság járul–hiszen az illető viccfaragók nem tudják, hogy a táplálkozásban a különféle halaknak milyen óriási szerepük volt és van is mind a mai napig. Az élelmiszerek  nagy választéktól eltekintve, manapság  is ajánlatos kétszer hetente halat enni. Az állati zsiradékok közül a halzsír az egészséges zsírokhoz tartozik. Mivel Finnországban nem minden gazdaságnak telt arra, hogy teheneket tartson, de halászni szinte mindenütt lehetett  ez a tény nagyban befolyásolta a hagyományos táplálkozási szokások kialakulását. 

Megjegyzés: tudom, hogy a magyarok között sokan vannak, akik un. elvből nem esznek halat, “Nem bírom a halszagot!”  felkiáltással válaszolnak egy-egy finn meghívásra. Ennek az lehet az oka, hogy ók talán ök. soha nem kaptak friss halat, ezért nem tudják, hogy a friss halnak nincs kellemetlen szaga 

Akik tiltakoznak a helételek ellen valószínűleg azt sem tudják, hogy hányféle módon és mennyire ízletesen lehet a halételeket elkészíteni. 

A XVIII. században Helsinkiben évente két heringvásár is volt, januárban és szeptemberben , ezeket a kormányzó rendelkezése alapján megszüntették, de megmaradt a sózott hal árusításának joga.  Így jött létre a heringvásár ami azóta is kedvelt és sok látogatót vonz október első hetében a kikötőbe. Idén a vásár első napján az időjárás is kedvezett a látogatóknak, napos idő volt és kb. 14 C fok a déli órákban.  

Heringvásár 2022-ben 

A vásár okt 2 – 8 ig tart, a kikötőbe az ország sok helyéről érkeznek halászok saját kis hajóikkal. Ök egyenesen a kis halászhajókról árulják a legkülönbözőbb, házilag készült halkonzerveket. A vevők közvetlenül a csónakok melleri parton sétálnak. 

Üzlet a kis halászhajó hátsó részében a piac partján

  A kikötőben ezen a héten régi vitorláshajókat is lehet látni. Ezek  az Albanus, Olga, Vivan és Valborg  nevű hajók. 

Történelmi vitorlások Helsinki déli kikötőjében

Idén 26 halásztól lehet vásárolni nem csak halat, hanem a szigetvilág más termékeit is, ezek között házi kenyeret és birkagyapjúból kötött holmikat: kéztyüket, sálakat, sapkákat is.  

A vásár területén működő lacikonyhák illata csalogatja a látogatókat és a legkülönbözőbb friss, roston sült halételeket lehet megkóstolni.  

Lacikonyha a heringvásár területén, a piacon

 Az idei vásárral kapcsolatban Helsinki városának közleménye fokozott figyelmet fordít a környezettel kapcsolatos témakörre. A közlemény megállapítja, hogy a halászat nem csak egy életfontosságú foglalkozás, hanem annak környezetvédelmi hatása is van. A nagy halzsákmány csökkenti a Balti tenger eutrofizálódását mivel a heringzsákmány azt jelenti, hogy a tengerben kevesebb lesz a tápanyag. 

Milyen a heringzsákmány ?  

A heringvásárra érkező halászok kb. 16 000 kg heringet fognak ki  minden évben ,ez azt jelenti, hogy mivel a vízben ennyivel kevesebb a tápanyag  kb. 64 millió kg moszattal egyenlő értékben lesz tisztább a víz.  

Az idei heringvásárt Juhana Vartiainen, Helsinki polgármestere ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Vivan nevű történelmi vitorláshajó fedélzetén.  

Juhana Vartianen megnyitja a heringvásárt

 A piactéren a Suomalainen klubi fúvószenekara szórakoztatta a látogatókat és a vásár hetében a hangulatot a Meriteatteri zenészeinek Antti Autio-nak és Vera Veiskola-nak  harmonikán előadott régi  dallamai teszik nosztalgiával telítetté. 

Kitüntetö díjak a legjobb termékeknek 

A vásár első napján hivatásos halászokból és a heringételeket kedvelő szakértőkből összeállított bírálóbizottság két díjat ad az idei legjobb készítményeknek. Ezek a hering meglepetés és a legjobb fűszeres hal díjak.  

A kapros halkonzerv kapta idén  a heringmeglepetés első díját. Ezt Pirjo é Reima Salonen készítették, Taivassalo-ban. Az 1687 lelket számláló település Helsinkitől 216 km.-re van nyugatra a tengerparton, svéd neve Tövsala.   

Taivassalo-Helsinki 216 km

 A legjobb fűszeres halkonzervhez füzödö díjat Magnus Nyholm kapta. Ö Helsinkitől kb. 76 km.-re keletre,  Porvoo városához közeli szigetvilágban Tirmoban él.  

Helsinki-Tirmo 76 km

A alábbi képen a nyertesek közül Magnus Nyholm és Pirjo Salonen látható Helsinkiben, 2022 okt. 2..an Ők saját halászhajóikkal érkeztek a heringvásárra Helsinkibe.

A heringvásár díszokleveles nyertesei

Kedves Olvasók !

Ha valaki éppen most van Helsinkiben, vagy ha a napokban lesz itt, okvetlenül látogassa meg a déli kikötőt és élvezze a heringvásár sajátosan illatos, nyüzsgő, vidám hangulatát. Ilyen kikapcsolódásra most mindenkinek nagy szüksége lenne.

Judit Mäkinen

Forrás: 

Első hó Finnországban

Első hó

Kedves Olvasók !

Szeptember 30.-án leesett az első hó Finnországban. Érdekes módon nem a Lappföldön, hanem Kainuu tájegységében, Puolanka-ban, Helsinkitől kb. 656 km távolságban észak.keletre . A hótakaró vastagsága 2 cm. Még nem biztos, hogy ez megmarad, de mindenesetre jelzi az erősen közelgő telet.

Judit Mäkinen

Forrás: : https://www.is.fi/kotimaa/art-2000009105111.html

Finn szókincs. Békés szavak

Most induló új gyűjteményünk azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek első rész rauha = béke. Ez egy ´érdekes szó, mivel összetett szavakban nem az alanyesetben álló rauha szó áll, hanem annak birtokos esete: rauhan. Kezdő szavaink : 

  • Szept 12. Rauhanaate = a béke eszméje,  rauhanturvaaja = békefenntartó, rauhansopimus = békeszerzödés 
  • Szept.13. Rauhanehto = békefeltétel, rauhanliike = békemozgalom, rauhanneuvottelija = békeküldött  
  • Szept 14. Rauhanmarssi = békemenet, rauhantyö = békemunka, rauhantila = békés állapot 
  • Szept.15.Rauhantahto = békevágy, rauhanpiippu = békepipa, rauhanteko = békekötés  
  • Szept. 16. Rauhanvaltuuskunta = békedelegáció, rauhanpalkinto = békedíj , rauhanhäiritsijä = rendbontó  
  • Szept.17. Rauhanvetomus = békefelhívás, rauhanpolitiikka = békepolitika, rauhanehto = békefeltétel 
  • Szept.18. Rauhankyyhky = békegalamb, rauhanneuvotelu = béketárgyalás, rauhankumppanuus = békepartnerség  

Kis szószedetünknek ezzel vége van. Befejezésül még annyit, hogy Rauha mint nöi név is ismerős Finnországban, névnapja december 29.

Gondolatok a finnországi iskolarendszerről. 364.levél

Kedves Finnország iránt érdeklődök, kedves Olvasók !

Rendszeresen olvasom azokat az írásokat, melyek Finnországgal foglalkoznak. Ezek között nagyon fontos helyet foglal el a finn iskolarendszer, mivel pontosan az egyike, ami az ide készülőket arra készteti, hogy a “gyereknek jobb legyen “ miatt komolyan gondolkozzanak a Finnországba költözésre.

Már évekkel ezelőtt bejárta a világsajtót a finn iskolások kimagasló szereplése. Ezt a PISA felméréseknek köszönhetően az egész világ észlelhette. Ennek következtében sok külföldi küldöttég látogatott Finnországba tanulmányozva az iskolákat és az oktatás módszereit és a tanulók jogait az ingyenes oktatáshoz, ingyenes étkezéshez és ingyenes tanszerekhez.

Az utóbbi években a finn diákok szereplése a PISA felmérésekben gyengébb lett, a zászlót az ázsiai országok diákjai lobogtatják magasan a többi országok tanulói felett. Erről a finn sajtó nem sokat ír, de megkérdőjeleztek már Finnországban azt, hogy az iskolareform vajon beváltotta-e mindazt a reményt, amit hozzá fűztek annak bevezetése idején. Vajon Önök közül mennyien és mennyire tájékozódtak a PISA utóbbi éveinek eredményeiről?

Az oktatók jogait nem tanulmányozták ugyanilyen alaposan. Azok is megváltoztak egyben megváltoztak a kötelességeik is. Az iskolareformmal kapcsolatban a speciális igényeket követelő tanulókat oktató gyógypedagógiai iskolákat megszüntették és az egyenlőség elveit betartva az ott tanulókat a meglevő iskolák osztályaiba sorolták be. Ez a tanítókat új feladatok elé állította, a speciális figyelmet és segítséget igénylő tanuló tanítója idejének jelentős részét lekötve “speciális” helyzetbe hozta többi osztálytársait, azokra nem maradt elég idő. Ezért új állások létesültek: pedagógiai asszisztens = kouluavustaja dolgozik a speciális segítségre szoruló tanulók mellett. Legújabban felmerült, hogy a speciális osztályokra mégis égető szükség lenne, ezek visszaállításán is gondolkoznak.

Utóbbi felmérések szerint a pedagógusok közel 30 %-a komolyan mérlegeli foglalkozásának változtatását. Ez enyhén szólva lehangoló különösen annak tudatában, hogy a pedagógiai főiskolai karokra nagyon nehéz bekerülni és ott alaposan kiválogatottak készülnek az oktatói pályára. De érthetően még a legképzettebb pedagógusok közül sem mindenki tudja kezelni azt az állapotot, melyben a diákok szüleinek egy része teljesen kiszervezte az otthoni nevelést és a nevelés minden kötelezettségét az iskolai pedagógusokra hárította akkor, amikor a tanárok fegyelmezési lehetőségeit szinte nullára csökkentették.

A szinte teljes digitalizáció (pl. az érettségi vizsga is telesen digitális) bevezetése nem lett olyan sikeres, mint gondolták. A digitális tankönyvek anyagát a diákoknak maguknak kell letölteniük az internetből, az anyagot ott kell megkeresni és megtalálni. Ez a már kisiskolásoknál is bevezetendő önirányításos ( itseohjautuva) tanulásnak nevezett módszer nem egy kérdőjelét hozott magával. Vajon mennyire képes egy általános iskola alsó osztályaiban tanuló az önirányításos tanulásra? Van-e a szülőknek idejük és képességük a segítségadásra és a kétségtelenül szükséges irányításra?

Minden iskola minden osztályában vannak olyan tanulók, akik jobban, gyorsabban és könnyebben tanulnak kézben tartható, kézzel lapozható könyvekből. Erre nincs minden iskolában lehetőség. Vannak olyan szülök is, akik a digitális tankönyvet kinyomtatják otthon gyereküknek a tanulás megsegítésére.

Kedves Olvasók !

Jelenleg több magyar oktató is tanít Finnországban.- Nem csak magyar nyelvet, hanem mindenféle tantárgyat is oktatnak – a zenétől a matematikáig – és nem csak általános iskolai szinten. Az óvodáktól az egyetemekig mindenütt vannak magyar pedagógusok – nem csak a fővárosban – és feltételezem, hogy Önök között is vannak olyanok, akiknek ilyen barátai vagy ismerősei élnek Finnországban. Náluk érdemes érdeklődni. Ök a legjobb informátorok, nekik van a legjobb összehasonlítási alapjuk és ök azok, akik a finn iskolarendszert nem hallomásból vagy újságcikkekből, hanem mindennapos, hétköznapi gyakorlatból ismerik. Ök tájékoztathatják az ´érdeklődőket a finn iskolarendszer napsugaras és árnyékos oldaláról is – mert olyan is van. Ezzel kapcsoltban remélem, hogy lesznek olyan itt elő magyar pedagógusok akik kommentálják gondolataimat.

Befejezésül csak annyit, hogy Írásommal a finn iskolarendszer nagyon sok jó és , jól ismert oldala közül egy másik oldalt szeretnék Önök elé hozni. Mert ugye mindennek több megközelítési módja is létezik. Egy ország állapotainak megismeréséhez a legkülönbözőbb dolgok tartoznak és ezekkel tanácsos alaposan megismerkedni, mielőtt véleményt mondanánk bármiről. vagy elhamarkodott döntéseket hoznánk a külföldre költözködéssel kapcsolatban.

Judit Mäkinen

Forrás :

Finnország a kertek országa 363.levél 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók ! 

Aki  csak hallásból ismeri Finnországot, legjobb esetben  a sztereotípiákra gondol: ezer tó, szauna. hideg, hó, sötétség, fehér éjszakák. Rokonnyelvnek hívott nehéz és érthetetlen nyelv, alkoholisták,  zárkózott emberek, halszag, Kopár, sziklás,mocsaras  északi táj. 

Bizonyára csak a legkevesebben  gondolnak arra, hogy Finnország a kertek országa is.  

Egy kis háttér  

Finnország É-D irányban 1300 km hosszú ,ez azt jelenti, hogy az országban K-Ny sáv v. övezet van, melyekben különböző a növényvilág és ezzel a kertek lehetőségei is változóak.  

A finn flóra övezetei

Természetesen legjobb helyzetben a legdélibb országrészek vannak, Ahvenanmaa és a déli partvidék (1A, 1B) . A 2. és 3. zóna a tavak és szántóföldek országrésze, míg a 4. zónát dimbes -dombos vidék jellemzi. Északabbra haladva elérjük az az 5.zónai lápokat és az  alacsony, erdős hegyeket, a 6.övezet választóvonalat képvisel a 7.és 8 lappföldi övezetek , a fátlan hegyek felé.  Ez a beosztás Reijo Solantie főmeteorológus műve.  

Mielőtt  valaki bármit is szívesen ültetne Finnországban hasznos  megismerkedni azzal, hogy mit lehet ültetni és mi az, amire gondolni sem érdemes. Erre sok lehetőség van, elsősorban a helyi kertészetek adnak értékes információt. 

Egy kis történelem 

A kertek történelmének ősrégi gyökerei vannak. A bibliában több kerttel is is találkozunk elsőként az éden juthat azok eszébe akik ismerik a bibliát. A kert nem csak a pihenést jelenti. Többek között a bibliai kerteket is ismerteti  Géczi János A tudás forrása a kert c. tanulmánya, mely 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem pedagógiai tanszékének kiadása.  Elias Lönnrot a Kalevala veseinek gyűjtője és kiadója szenvedélyes kertész volt és 1860-ban kiadott nagy Flora Fennica címü munkája egyben a finn kertészek szaknyelvének létrehozását is jelenti.  

  

Flora Fennica 1860

Finnországban a kertek virágkora a felsőbb társadalmi osztályok birtokain kezdődött, amikor a kert egyben a jólét szimbólumát is jelentette. Ezekről a kertekről számol be Eeva Ruoff 2017-ben kiadott könyve . 

Ez a könyv 30 történelmi kerttel ismerteti meg az olvasót, közöttük Helsinki építésze C.L. Engel  kertje is szerepel, amit az építész saját házának felépítése előtt hozott létre. 

Akik érdeklődnek a történelmi finn kertek iránt ezek látogatása kapcsán nagy adag finn kultúrtörténelemmel is ismerkedhetnek. Ilyen kertek az ország több részén is találhatók. Az alábbiakban egy pár szó a térkép kertjeiről 

Fredrika Runeberg kertje- Porvoo 

Helsinkitől kb. 50 km-re keleti irányban Porvoo  tengerparti kisvárosában vett az 1800-as években Finnország nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg telket. Akkor létesült  felesége, Fredrika kertje  

Fredrika Runeberg kertje

A lakóház  jelenleg múzeum, a kert egyike a legrégebbi családi kerteknek.  A kert a nyári szezonban látogató. 

Aino Sibelius kertje – Järvenpää  

A legismertebb finn zeneszersó Jean Sibelius felesége óriási kertet gondozott a jelenleg Ainola nevü múzeumként látogatható családi otthonban . Helsinkitől 40 km.-re északkeleti irányban, a Tuusulanjärvi nevű  tó közelében.  

Aino Sibelius kertje

Ez egy nagy konyhakert volt 100 m hosszúságban a lakóház előtti  kissé lankás területen. Gyümölcsöket és zöldségeket termesztettek itt, a Sibelius  család szinte teljesen önellátó volt.  

Eijas´s Garden – Loviisa 

Helsinkitöl 87 km-re keleti irányban, az atomerőműről ismert Lovisa városában van Finnország egyetlen angol mintát követő kertje melyet Eija Keckman alapított  2008-ban .

Eija Keckman kergtje

A kertésznek tanult Eija tanulmányai során 1997-ben,  Angliában , közelebbről Snowshill nevű településen Gloucestershireben levő régi nagybirtokon töltötte kertészi gyakorlatának egy részét .Itt született meg az a gondolat, hogy az ott látottakat és az ottani szépséget a finn közönséggel is meg kellene ismertetni.  

Kenkävero kert – MIkkeli  

Etelä-Savo tájegységének egyik központja Mikkeli városa . Északkeleti irányban 230 km.-re Helsinkitől a Saimaa tó partján van egy érdekes látnivaló, a Kenkävero nevű régi paplak a hozzá tartozó nagy kerttel.  

Kenkävero , Mikkeli

A több mint 150 éves multtal rendelkezö kert ismert a rengeteg pünkösdirózsáiról, de megtalálhatók istt a legkülönözöbb évelö virágok és füszer- valamint gyógynövények is.  

Botanikus ket Ouluban  

Helsinkitől 600 km.-re egyenesen északra Oulu egyetemi városának botanikus kertje több mint 4000 különböző  növény segítségével mutatja be  Finnország északi részének flóráját.  

Romeo és Julia Ouluban

A Romeo és Julia nevű nagy virágházakban 1200 exotikus növényt ápolnak. Ebben a botanikus kertben tudományosan rendszerezett növény gyűjtemény is van, melyben az egyes növények finn és tudományos nevén kívül a növényrendszertani nevekkel és az egyes növények előfordulásának körülményeivel és helyével is ismerkedhetnek a látogatók.  

Kertek az északi sarkkörön – Rovaniemi  

Finnországban vannak  kis közösségek, melyek tagjainak kertjei egymás mellett vannak , Ilyet találunk az északi sarkkörön , Rovaniemiben. 

Itt 22 kis faház és a hozzájuk tartozó kertek alkotják a közösséget – Napapiirin ryhmäpuutarha. Ezekben a kertekben az északi telet is túlélő évelőket, egy és többnyári növényeket gondoznak a kertbarátok. Ez a tevékenység a tagok egészségére is rendkívül jó hatással van.  

Ivaloban, Finnország egyik legészakibb részén is vannak kertek 

Ivalon Taimi Tupa néven működik az a kis kertészet , mely az itt előkét szolgálja tanácsokkal és növényekkel is.  

 

Befejezésül még annyit, hogy a kertészkedés a finnek egyik legkedvesebb hobbyja. Újabban már nem csak a földön, hanem a városi nagy házak tetején is létesültek kertek . Hogy ezek milyenek is lehetnek azt az alábbi képek mutatják be.

Kedves Olvasók ! 

A kert és a kertészkedés sok öröm forrása. Csökkenti a stresszt, fokozza az alkotás örömét és ezzel az életerőt. Már a kert nézése is nyugtató hatású, a kertészkedésnek meditatív hatása is ismert, ezt bizonyára mindenki aki kertészkedik már régen észrevette. Nem kell nagy kert, már a balkonon vagy az ablakpárkányon nevelt kis kert is sok örömmel jár. 

Judit Mäkinen   

Forrás: 

Szeptemberi színpompa Finnországban

Kedves OLvasók !

Azt már tudjuk, hogy a természet a legnagyobb művész. Ez Finnországban leginkább ősszel mutatkozik, Az őszi színpompa neve : ruska.

Ruska

Szeretettel ajánlom Önöknek ezt a kis filmet :

Ismerkedjenek Finnországgal , annak őszi színeivel.

Judit Mäkinen

Finn szókincs: Háborús szavak – Sotasanasto

  

Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök! 

Sajnos a jelenlegi helyzetben olyan szavak ismeretére is szükség van, amikre nem jó még gondolni sem. De mostanság a finnül írt híreket olvasva ezeket a szavakat nem lehet elkerülni. Ez indított arra, hogy a sota – háború szóval kezdődő összetett szavakat gyűjtögessem. Mint minden eddigi szószedet, ez is három új szóval növekszik kb. tíz napon keresztül. Kezdő szavaink  

  • Szept 1. Sotaharjoitus = hadgyakorlat, sotamies = közkatona, sotalippu = hadi zászló  
  • Szept 2. Sotavamma = háborús sebesülés, sotavanki = hadifogoly, sotakirves = csatabárd  
  • Szept.3. Sotalippu = hadi zászló, sotaveteraani = háborús veteerán, sotalaiva = hadihajó sotasankari= háborús hős 
  • Szept.4. Sotamarsalkka= tábornagy, sotapäällikkö = hdvezér, sotaretki = hadjárat  
  • Szept.5. Sotarikos = háborús bün, sotahistoria = hadtörténelem, sotamaalaus = harci dísz ( pl. arc kifestése) 
  • Szept.6. Sotapakolainen = háborús menekült, sotaromaani = háborús regény, 
  • Szept.7.Sotavalmius= háborús készültség, sotaväki =katonaság, sotaorpo = hadiárva  
  • Szept 9. Sotapropaganda = háborús propaganda, sotasaalis = hadizsákmány, sotasalaisuus = hadititok  
  • Szept.10. Sotapsykoosi = háborús pszichózis, sotahullu = militarista, sotasuunnitelma = haditerv  
  • Szept.11. Sotaleski = hadiözvegy, sotakorvaus= háborús jóvátétel, sotasyyllinen = háborús bűnös  

Judit Mäkinen