Finnországban, ahol az évi höingadozás eléri a 60 C fokot ( -30 – +30 ) a jelenlegi höhullámot nem könnyü elviselni. Tegnap, június 27.-én Espooban 32,4 C fokot mutatott a hömérö – árnyékban.
Különösen az idös emberek szenvednek .
Helsinkiben ezen egy 19.századi vízvezetékhálózat segít. Áprilistról októberig lehet utcai csapokból inni és friss vizet tölteni saját üvegbe, termoszba.
Vesiposti = Vízposta Helsinkiben
A Helsinki és a környezö városok Espoo, Vantaa és Kauniainen viz-posta-hálózatának képe látható itt:
Vízpostahálozat Helsinkiben
Megjegyzésre érdemes, hogy az 1876-ban épített hálózat jelenleg is működik .
Ezen a hét végén ünnepli Finnország a legnagyobb nyári ünnepet : Juhannus-t. Most nyár van az egész országban . Finn mérték szerint kánikula, annak határa nálunk + 25 C.
Nyár,nyár,nyár
Ezzel kezdődik sok dolgozó nyári szabadsága. Az ország elcsendesül, a városok kiürülnek,megindult az országúti vándorlás
Tegnap befejeztem az ünnep- juhla szóval kapcsolatos összetett finn szavak kis gyűjteményét. Mivel egy új nyelvet csak akkor lehet megtanulni ha minden nap foglalkozunk vele, ma új szószedetet kezdek.
BIztonságos távolság
Új szószedetünk első szava – väli (kiejtés:veli ) – egyike a legérdekesebb szavaknak, mivel különböző kapcsolatokban és összetételekben legkülönbözőbb fogalmakat jelenti.
Erre kezdetnek egy pár példa.
Helsinki-Tampere väli = Helsinki és Tampere közötti távolság, hampaiden väli = fogköz, hällä väliä = édes mindegy., turvaväli = biztonságos távolság
Mint minden eddigi szószedetünk ez is három új szóval növekszik naponta. Ezeket a kis szószedeteket már több mint egy éve szerkesztem, gyűjteményem összes eddigi anyaga itt található : https://finnorszagilevelek.com/finn-szokincs-suomalainen…/
Minden érdeklődőt várok!
Judit Mäkinen
Jún. 3. Väliaika = elöadások közben tartott szünet, iskolában órák közötti szünet, välimatka = két hely közötti út, välimerkki =írásjel
A gyerekkor egyik jellegzetessége a játékosság, aminek a felnőtt életben is sok szerepe van. Pszichológiai kutatások azt igazolják, hogy a játékosságnak több típusa van a felnőtt életben, ilyenek a baráti körben szívesen csintalankodók, a gondtalanul bohó felnőtek, a szeszélyesek és azok az un. intellektuálisan játékosok, akik ötletekkel és gondolatokkal foglalják el magukat és környezetüket.
Mai levelemben a gyerekek játékosságát elősegít finnországi játszóterekkel foglalkozunk. Ez azért is nagyon fontos manapság , mert sajnos egyre több az olyan gyerek aki nem a szabadban játszik társaival, hanem a lakásban elvonulva okostelefonjának társaságában tölti a ideje nagy részét. Ennek az egészségtelen életmódnak már most is sok negatív következménye van, amiról leghatásosabban a gyerek- pszichológusok tudnak beszámolni.
A játszóterek fontossága abban rejlik, hogy a friss levegőn, szabadban történő mozgásra ösztönzik a gyerekeket – különösen az „egykéket”.- akik szociális képességeire a játszótársaknak nagy pozitív hatása van.
Egy kis történelem
A játszóterekkel kapcsolatos ’mozgalom Playground Movement gyökerei Németországra vezethetők vissza. A 19.századi rohamos iparosodás folyamán lett világossá, hogy a városokban lakó munkások gyerekeinek szükségük van a friss levegőn való tartózkodásra
A fejlődést az I. világháború is akadályozta – befejezése után a gyerekek csak a romokban tudtak játszani és igazi játszóterek csak a 20.században létesültek.
Játszóterek Finnországban
Finnországban az 1800-as évek végén létesültek az első játszóterek. Ennek egyik oka nálunk is ugyanaz volt, mint máshol, a városokban élő, a munkások napközis gyermekeinek kevés lehetőségük volt a szabadtéri játékokra.
Ugyanezekben az években létesültek az első homokozók is a tereken
Régi játszótér
A Suomen Voimistelunopettajaliitto (Finn tornatanárok szövetsége) 1914-ben kapta azt a feladatot, hogy gondoskodjon nyári játékokról a Helsinkiben élő gyerekek részére. Ezen az első nyáron két parkban és egy iskola udvarán voltak játék- lehetőségek.
Az ötvenes években a játszóterek a szó legszorosabb értelmében véve terek voltak, ahol naponta több órára rendeztek együttes foglalkozásokat. Homokozó esetleg volt, de minden más játékeszköz hiányzott. A játszótér-jelenség Helsinkiben kezdődött , de gyorsan terjedt . A legtöbb játszótér a II. Világháború után létesült amikor sok gyerek született és egyben megindult a vidéki lakosság városiasodása.
A hatvanas években fejlődtek a városok. Finnországban a háború után sok gyerek született. A gyerekek közlekedését és szabad mozgását a motoros forgalom ugrásszerű növekedése veszélyeztette, sajnos gyakoriak voltak a balesetek. A nagyobb bérházak udvarain autók parkoltak, a helyhiány miatt erősen csökkent a gyerekek lehetősége a játszásra.
Az egyes városnegyedekben sok változás is történt. A gyalogos és a motoros közlekedést elválasztották egymástól.
Különösen sok változás történt a szűk belvárostól messzebb fekvő lakónegyedekben, melyek biztonságos és sokoldalú leehetőséget biztosítottak az ott lakó gyerekek számára.
A hetvenes években a játszóterek építésénél nagy figyelmet fordítottak a sokoldalúságra. Ezt többféle felszereléssel érték él. A hinták és homokozók mellett másféle eszközök is segítették ezt a célt, ilyenek a csúszdák, mászókák , mérleghinták sőt kis játszóházak is. .
A szülök nem mindig tudtak a gyerekekkel hosszabb időt a játszótéren tölteni, őket segítette a puistotäti = játszótér néni. Ezek a nők magánvállalkozók voltak, aki fizetést kaptak a rájuk bízott gyerekek szüleitől. Helsinkiben évtizedekkel ezelőtt több mint 100 ilyen néni is működőt, számuk sajnos egyre csökken és jelenleg nagyon kevés olyan park van, ahol puistotäti-re lehet bízni a gyerekeket.
Maria Markkula és a gyerkek
A fenti képen Helsinkiben, annak Töölö nevű városrészében dolgozó 41 éves Maria Markkula látható. Ö az otthonában, mely családi napköziként működik 4 gyereket gondoz. Ezekkel a gyerekekkel megy le a parkba minden nap kb ½10 tájban a Väinämöinen parkba és egész délelőtt ott van. Oda hozzák a szülök a többi gyereket, ez azt jelenti, hogy naponta kb. 10 gyerekkel foglalkozik ott. A legkisebb gyerekek – akikre vigyáz, akiknek mesél, akikkel játszik – 2 évesek. Az időjárás nem befolyásolja őket, esőben is kimennek, szerencsére Maria 10 éve áll a parkban a családok rendelkezésére
Finnországban remek eső- és sárálló gyerekruhák kaphatók.
Kuvia kuravaatteista
Kedves Olvasók!
Finnországban nagy figyelmet fordítanak a játszótereken és az un. játszóparkokban a biztonságos játékszerekre. Számos követelménynek kell megfelelni, ezek között pl. annak, hogy
a játszótereken és parkokban csak gyerekek részére készült felszerelés legyen,
ne legyen sehol semmilyen mérges növény a játszóparkban
a felszerelés legyen ép és jó állapotban és azokhoz legközelebb ne legyenek kövek
a hinták és mászókák alatt ütést gyengítő anyag legyen
Ütést gyengítő alap
a csúszdákhoz vezető lépcsök mellett korlát legyen
Korlát a csúszda melletti lépcsőn
Ha a játszótér közel van vízterülethez, vagy ha annak közelében forgalmas út vezet a játszótér/park körül minimum 120 cm magas, átjárhatatlan -gyerekek részére megmászhatatlan – kerítést kell építeni olyan bejárattal, melyet a gyerekek maguk nem tudnak kinyitni
Finn gyerekek játszótéri aktivitására az időjárásnak semmilyen hatása nincs. Megfelelö ruházat minden idöjárásra van, esöre, szélre, sárra, hóra, latyakra jégre. Ha nyáron homokoznak akkor télen ”havaznak” hóembereket és hóvárakat építenek
Kedves Olvasók !
Jelenleg nálunk is nyár van, mindenki élvezi a nyarat, talán elsősorban a kis gyerekek. Önöknek is szép nyári heteket kívánva zárom soraimat.
Június 4 .e ünnepnap nálunk, a finn hadsereg Zászlós ünnepnapja, egyben Mannerheim marsall születésnapja.Ezen a napon Finnországban katonai parádét rendeznek, mely kétévi , a korona vírus járvány okozta kényszerszünet után ismét nyilvános ünneplés oka.
A mellékelt képek részben az Ilta Sanomat nevű újság képei, részben pedig a TV egyenes adásából elkapott képek.
A jobb felsö sarokban: Sauli Niinistö Finnország elnöke
Kedves Olvasók !
Finnországnak sok történelmi tapasztalata van a haza minden áron történő védelméről és annak fontosságáról. A jelenlegi európai helyzetben ez egyre jobban előtérbe került.
Ebben a kis gyűjteményben azok a finn összetett szavak vannak, melyek első része juhla = ünnep.Ez azért volt aktuális májusban, mert abban a hónapban sok ünnep van : május elseje, anyák napja, hősi halottaink napja, Finnség és Snellman napja, Pünkösd.
Máj 29. Kedves érdeklődök ! Sok olyan összetett finn szó van, melyeknek nem az első, hanem a második része a juhla = ünnep, ünnepség szó. Mától kezdve öt napon át ezeket a szavakat szedegetjük össze .
Finnországgal, az ékszerkövek országával áprilisi levelemben foglalkoztam itt: Ebben a levélben a legfinnebb ékszerköröl, a spektrolitról olvashattak az érdeklődök. Mai levelem a legmisztikusabb ékszerköröl, az ametisztröl és a mindenkori finn elnök felesége részére a centenáriumi évben, 2017-ben elkészült berill ékszerről lehet olvasni. szól.
Egy kis történelem
Mit jelent az ametiszt szó?
Ez a szó görög eredetű és azt jelenti, hogy „nem részeg „. Azt hitték, hogy az ametiszt véd a részegségtől. Ez az optimizmus azt eredményezte, hogy gyakran a bort tartalmazó kis edényeket is ametisztból vájták ki.Finnországban ezt az optimizmust tükrözi egy ismert tervező Heikki Orvola professzor Miranda nevű kelyhe, melyet az Iittala gyár 140.születésnapjának tiszteletére ametiszt színben is gyártottak.
H. Orvola : Miranda kehely
Az 1971-ben tervezett kehely felületének levél szerű kidolgozásának célja az volt, hogy a kehely a ráásó fényt szépen adja vissza.
Az Iittala gyár Alvar Aalto ismert vázáját is gyártja ametiszt színben
Hogy az ametiszt összefügg a józansággal abban jelenleg is hiszünk. Erre utal az anglikán egyház püspökeinek gyűrűje, melyben ametiszt van. Jelenleg is kaphatók az un. püspök-gyűrűk nagy ametiszt kővel. Feltételezik, hogy a papi gyűrűk utalnak az Apostolok cselekedeteiben ( 2 :15) leírtakra :
”Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van ”
Püspök gyűrű
Katolikus szertartásokban is sokszor láthatók olyan keresztek, melyek ametiszt kövekkel díszítettek utalva a józansága és cölibátusra. Vannak ametisztből készült rózsafüzérek is.
Egy kis történelem
Francia költő, Remy Belleau ( 1528-1577) írt Bacchusról- görög nevén Dionüszoszról-, a bor és kicsapongás istenéröl aki egy szép lány Amethyst kedvét kereste. A fiatal lány szerette volna megőrizni tisztaságát és Diana istennőhöz fordult segítségért, aki fehér kővé változtatta Amethystet. Bacchus meghatódott ettől az áldozattól és a köre bort öntött, amitől az gyönyörű, színes kővé változott.
Ametiszt Finnorzágban
Messze északon, az 1980-es évek végén a finn Lappföldön közelebbről Luostotunturihoz közel, Pelkosenniemi Lampivaara nevű helyén találták a legnagyobb ametiszt kristályt, ami 18 x 13 x 16 cm, súlya 3,7 kg. Az ottani ametiszt bányához a parkolótól kb 2 km sétaút vezet.
Lampivaafra ametisztbánya bejárata
Télen Pendolino viszi a látogatókat a bánya bejáratához.Ez a bánya egész évben látogatható, a látogatók maguk is kereshetnek ametisztet emlékül. A belépődíj felnőttek részére 22 €, 3-15évesek : 12€, 3 éven aluliak ingyenesen léphetnek be,.Családi jegy : 56€, ez 2 felnőtt és 2 gyerek-15 éven aluliak. Még egy működő ametisztbánya is van az országban,ez Yli-Luosto ametisztbányája nem általános turista -hely.
Ametiszt ékszerek
Történelmi adatok szerint már az egyiptomiaknak is voltak ametiszt ékszerei, de csak a régi görög világban lettek ezek az ékszerek rendkívül kedveltek.Finnországban esokféle ametisztból készült ékszer kapható, a karkötőktől a függőkön és fülbevalókon át.
Kuvat
Kedves Olvasók !
A spektroliiten és ametiszten kívül Finnországban még sok ékszerkor van – rózsakvarc, topáz, hegyikristály – kb. százféle ékszerkövet tartanak számon. Főleg amatőrök találják ezeket és kisebb ékszergyártók készítenek ezekből ékszereket.
Hogy hol találtak Finnországban ékszerköveket azt ezen a térképen lehet látni.
A finn ékszerkövek közöttfontos helyet foglal el a berill.
Luumäki-ben, közelebbről Etelä-Karjala tájvidékén találták ezt az ékszerkövet, melyből 2017-ben, Finnország centenáriumának évében készült a mindenkori finn elnök feleségének tervezett, állami tulajdonban levő ékszer- kompozíció.A nyakékhez fülbevaló is tartozik Jenni Haukio, Niinistö finn elnök felesége viselte előszór ezt a gyönyörű nyakéket.
Az ékszerhez felhasznált fém Lemmenjokiban talált aranymosás aranya. Az ékszert Heli Kauhanen művésznő tervezte és Joha Loikala aranyműves készítette el. Az ékszer ismeretlen adományozó megrendelésére készült és Ö a centenarium évében adományozta az államnak.
Kő -klubbok
Az elmúlt évtizedekben megélénkült az ékszerkövek iránti érdeklődés és őket Finnországban az 1977-ben alapított egyesület Suomen Jalokiviharrastajain Yhdistys ry. (SJHY) – Finnish Gem Hobbyists´ Society reg. soc. tömöríti, jelenleg kb. 1000 tagot számlál.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a kövek jobb ismeretét, tanítsa a kövek csiszolásának fortélyait és kommunikációs fórumot biztosítson az egyesüket tagjai részére. Ennek érdekében rendeznek kirándulásokat a bányákba, múzeumokba és kiállításokra. A KIVI (Kö ) nevű ujságot évente 4 x adják ki, az újság idei első száma már megjelent.
2022.1. szám
Kedves Olvasók !
Mindnyájan tudjuk, hogy a finneknek rendkívül erős, ősi kapcsolata van a természettel, annak minden jelenségével. Erre egy példa a fenti levelem.
Mint már említettem, Finnországban május a zászlós ünnepnapok hónapja. Ma – május 3.vasárnapján – is lobognak a keresztes finn zászlók. Általános zászlós ünnepnap ez a nap 1977 óta.
Miért Zászlós ünnep a mai nap?
Gustav Mannerheim marsall napiparancsban rendelte el, hogy a téli háború befejezése után 1940 május 3.vasárnapja legyen az elesettek emléknapja.
Ez nemcsak a II. világháborúban a hazáért életüket adottakat jelenti, hanem az 1918-as polgárháborúban mindkét oldal áldozatait, valamint a kivégzetteket és a hadifogolyként megholtakat is. Ezzel Mannerheim arra törekedett, hogy hangsúlyozza a nemzet egységét. Ezen a napon az ország minden részén megkoszorúzzák a hősi halottak síremlékeit.
A II. Világháborúban elesettek sírjait a mai napig kutatják a finnek. Ezek nagy része Oroszország területén volt és van. A két ország egyezménye alapján a finn hősi halottakat hazahozzák és szülőhelyük /falujuk/városuk temetőjében helyezik a maradványokat örök nyugalomra.
Finnországban összesen 630 un sankarihautusmaa = hősi halottak temetője van, ezek közül az evangélikus egyház gondozásában 620, az ortodox egyház felügyeletében 7 és a zsidó egyháznak 1 ilyen temetője van. Ezeken kívül Oroszországban hét különböző helyen van un. kenttähautausmaa = tábori temető.
A források között az elsőn látható, hogy hol vannak ezek a temetők, hány sír van egy-egy temetőben és kik tervezték az ottani emlékműveket.
Kedves Olvasók!
Ma, amikor a hősi halottakra emlékszünk könnyes szemmel gondolok azokra a fiatalokra akik ezekben a napokban Európában egy rettenetes, megrendítő és igazságtalan háborúban áldozzák életüket a hazájukért. Rajtuk kívül ezrével halnak meg azok a fiatalok is, akik nem is tudják miért küldték őket harctérre, miért kell feláldozniuk az egyetlen életüket. Tegyük össze a kezünket, nézzünk fel az égre és mondjunk el egy imát azért, hogy hamarosan újra békében élhessünk.
Pár napi pihenés után új szószedetet indítok. Ezek azok az összetett szavak, amik a teko szóval kezdődnek. Ez egy érdekes szó, mivel többféle jelentése is van: tett, cselekedet, végzés, gyártmány . Erre egy pár példa = työn teko = munkavégzés, jalo teko = nemes cselekedet.
Összetett szavakban jelenti azt, hogy mű, mesterséges . Erre két példa: tekokuu = műhold, tekohammas = műfog. Tíz napig tartó szószedetem minden nap 3 új szóval bővül.
Máj.9. Tekohegitys = mesterséges légzés, tekolampi = mesterséges tavacska, tekoallas = Víztároló, mesterséges medence
Máj.10. Ma befejeződik ez a kis szószedet. Három olyan összetett szóval fejezem be ezt a kis gyűjteményt, melyekben a teko szó az összetett szónak nem az első, hanem második része. Ilyen szavak : Työnteko = munkavégzés, mieliteko = szeszély , uroteko = hőstett.
finnorszagilevelek.com 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!