Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyaroszágra

Kedves Olvasók ! A mai zászlós ünnepnapon J.V.Snellman-t és a finnséget ünnepli az ország. A zászlók 1952 óta lobognak een a napon és 1978 óta ünnepli az orzzág május 12.-ét egyben a “suomalaisuuden päivä” a finnség napjaként.

Ki volt J.V. Snellman?

Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve.

Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – létrejött egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe juttassa.

Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élö svéd anyanyelvűek ellentétes mozgalma, melynek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerősödő fennománokkal szemben.

Snellman Stockholm kikötőjében született 1806 május 12.-én  a Patience nevű hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevü városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvű tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü főiskolán.

Itt a diákok érdeklődésé a svéd nyelvtől a finn felé fordult . Snellman teológiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, főtantárgyként a filozófiát választotta. Diáktársai között Finnország két legjelentősebb kultúrszemélyisége is volt, a későbbi nemzeti költő J.L. Runeberg és a nemzeti eposz, a  Kalevala dalainak gyűjtője Elias Lönnrot. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tűzvész pusztított 1827-ben és egy évvel később I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellmann itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.Németországban, Tübingenben jelent meg fő müve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.

Sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen és 1943-ban Kuopioba költözött, ahol iskolaigazgatóként dolgozott. Ebben a keletfinnországi, vidéki városban képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kulturális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemű felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott. A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúra. felemelését Snellman ezen újságok segítségével hozta létre. Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentős befolyása volt a politikai-kulturális életre. Az akkor Oroszországhoz tartozó Finnországban a Saima nevű, svéd nyelvű lap feltünést keltett liberális nézetek nyilvánosságrahozatalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta. Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segítségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenő lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népművelésre címmel segítette elö a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földműves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt és ezzel a népnevelést szolgálta.

Kuopioban az akkor 40 éves  Snellman  feleségül vett egy 17 éves fiatal lányt Johanna Lovisa Wennberg -et.  

Ebből a házasságból hét gyermek született, közülük az egyik kétéves korában halt meg. Egy kisfiú pár órával születése után halt meg , a gyerekek édesanyja 29 évesen – pár nappal csecsemő kisfiának halála után meghalt 1857 június 4.-én

Snellman 1856-ban lett – a Helsinki egyetemen az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

1866-ban Snellman és utódai  nemesi rangot kaptak, ö egyike volt a finn nemesség képviselőinek  az 1867-es országgyűlésen. A Finn Irodalmi Társaság felelős igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.

Snellman munkásságának két legkiemelkedőbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.

Snellman és a finn márka

Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstből vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

Snellman és a finn nyelv
Snellman felfogása szerint a finn nép csak a finn nyelven keresztül fejlődhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetlen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban. 1863 augusztus elsején írta alá őfelsége II.Alexander – szobra Helsinkiben a Szenátustéren áll – az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetővé tette – 20 éves átmeneti időt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Kuva patsaasta

Snellman alapitó tagja volt a tíz évig működő Lauantaiseura- Szombat-társaság nevű kulturális egyesületnek a kor legkiemelkedőbb humanistáival együtt, ezek között E.Lönnrot, J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius’

Snellman és az utókor

Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem – is őrzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett műve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból itt maradt, nagy szikladarabon ülő, olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Kuopioban Johannes Takanen műve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb Snellman szobor Helsinkiben van, a Finn Bank főépülete elött, a városközpontban.

Ez a szobor Emil Wikström szobrász műve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.

J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

Snellman képe volt a 100 és 10 000 márkás papírpénzeken is.

Kuopioban a Kelet-Finnországi egyetem egyik egységének neve Snellmania. Ugyancsak ott  Snellman lakóháza 1981 óta múzeumként látogatható. Helsinkiben az államtudományi kar könyvtárnak neve Snellmania. ´

Snellmant a finn nyelv egyik apostolának is lehetne nevezni.

Az ö 100 születésnapjának évében – 2006-ban –  Johannes Linnankoski ( 1896-1913) író egy kampányt nyitott, melynek célja a svéd családi nevek finnesítése volt. Így érvelt: «olen suomalainen nimeltäni, mieleltäni ja kieleltäni « azaz finn vagyok, a nevemmel, lelkemmel és nyelvemmel.

A finnesített neveket Snellmann 100. születésnapjan hozták nyilvánosságra a Suomalainen  Virallinen Lehti = Finnország Hivatalos Lapja -ban. Akkor kb.24 000 személy jelentette be családi nevének megváltoztatását. Ez a szám 1906-1907 alatt kb. 70 000-re nőtt. Ezek közé tartoznak a jelenlegi családi nevek közül: Ahtisaari, Wuorenheimo, Rantasalo, Kilpi, Jalas, Ylänne, Enäjärvi, Juva, Niinistö stb.stb.stb.

J.V.Snellman díj

A Helsinki egyetem 1981 óta osztja ki az un. Snellman díjat az érdemes tudományos ismeretterjesztésért. Idén ezt két kutató kapta, Olli Vapaalahti professzor és Tarja Sironen docens ( associated professor ).  

A díjhoz 6 000 € pénzjutalom jár. Idén a díjkiosztó ünnepség márciusban volt, az ünnepi beszédek a korona-virus járvány miatt üres díszteremben hangzottak el.  

Kedves Olvasók !

J.V. Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban, síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van. Ö Finnországban valósította meg azt a mondást, ami Magyarországon Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik : Nyelvében él a nemzet.

Judit Mäkinen

Forrás:

• http://fi.wikipedia.org/wiki/Fennomania
• https://www.kotus.fi/nyt/kolumnit_artikkelit_ja_esitelmat/kielipakina_%282006_2009%29/snellmanin_100-vuotispaiva_ja_sukunimien_suomalaistaminen
• http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3639/
• http://fi.wikipedia.org/wiki/J._V._Snellman
• http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_markka
• http://fi.wikipedia.org/wiki/Kielireskripti
• http://neba.finlit.fi/oppimateriaali/kielijaidentiteetti/main.php?target=lauantaiseura
• http://snellman-instituutti.fi/s/
• https://docplayer.fi/745890-Suomen-markan-syntyvaiheet-ja-j-v-snellman-esitelma-suomen-pankin-rahamuseossa-16-5-2006-juha-tarkka.html
• https://peda.net/lohja/peruskoulut/yhtenaiskoulut/my/luokat-7-9/oppiaineet2/historia/7-luokka/uudet-aatteet/nationalismi/ns/ns2/nsnellu-jpg
• https://www.kotus.fi/nyt/kolumnit_artikkelit_ja_esitelmat/kielipakina_%282006_2009%29/snellmanin_100-vuotispaiva_ja_sukunimien_suomalaistaminen
• https://www2.helsinki.fi/en/news/higher-education-science-policy/olli-vapalahti-and-tarja-sironen-receive-the-j.v.-snellman-award

Kedves Olvasók !

Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt az interneten követhetö ingyenes hangversenyt :

The Middle Class Gentleman (Le Bourgeois Gentilhomme) – Az úrhatnám polgár

06 MAY 2021THURSDAY 7.00 PMLIVE STREAM FROM THE KODÁLY CENTRERichard Strauss: The Middle Class Gentleman – Orchestral Suite, Op. 60
Johannes Brahms: Symphony No. 3 in F major

Conducted by: Tibor Bogányi

Concert estimated duration: 90 minutesTicket prices: Live Stream free of charge.

www.pfz.hu

Jó szórakozást kívánok

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !

Mannerheim tábornok lovasszobra mindenki számára ismert, aki járt Helsinki központjában. A finnek azt is tudják, hogy Finnország egik leghíresebb katonája nagy állatbarát volt. De azért arra, ami most történt még nem volt példa a szobor 61 éves történetében.

Járókelők lettek figyelmesek arra, hogy a szobor feje, közelebbröl a marsall prémkucsmája furcsán néz ki. Ennek oka, hogy egy madár- egy viharsirály – fészket rakott a fejfedő tetején.

De mi legyen a fészekkel ? Finn törvény szerint ez a madár a védett madarak közé tartozik, védett a fészke, a tojásai és a fiókái is.

Hogy mi legyen ezzel a fészekkel az egyenlőre a jövő zenéje de  általános vélemény szerint a fészket el lehet távolítani  Mannerheim kucsmájáról ha  még  nincsenek benne tojások.

Érdeklődéssel várom a fejleményeket és értesítem Önöket majd, ha valami újat tudok.

Judit Mäkinen

Forrás:

https://www.is.fi/kotimaa/art-2000007943179.html

Kedves Olvasók !

Amikor ezeket a sorokat olvassák már Finnország déli részén is tavasz van. A konyhakertek éledeznek és nemsokára az első “termést “ is használhatják a finn háziasszonyok. Mai levelemben ezzel foglalkozunk, a neve

Rebarbara  – finn neve Raparperi

Egy kis háttér

Már az 1600-as években ismerték Finnországban ezt az  ősi kinai gyógyszernövényt amit gyomorbetegségekben alkalmaztak.  Feltehetően Oroszországon át érkezett Európába és a neve – Rhabarbarum – is onnét származik. Rha = a Volga folyó neve ´s barbarum = külföldi. A növény gyökerét használták gyógyszerként, mivel abban sok hashajtó hatású anyag van.

Finnországban az 1600-as évektől kezdve termelték, Eliaz Tillands 1673-ban “Munksrabarber = gyógyszer-rebarbara néven írt róla.

Magyarországon ismert volt több mint egy százötven évvel ezelőtt.  A Magyar Orvosi Tár 1841ben megjelent kötetében is mint gyógyszert ajánlják “enyhén zsongító és oldozó erejénél fogva “.

Európában a konyhai növények között az 1800-as évek óta szerepel a rebarbara, Svédországban a fiatal növények szárát megfőzték és  tejszínhabbal fogyasztották.  Angliában a rebarbara Victoria királynő uralkodásának idején lett fontos növény, még franciaországi exportra is termelték. Yorkshire Forced Rhubarb néven 2010-ben regisztrálta az Európai Unió.

Rebarbara Finnországban

A finn kereskedések az 1900-as évek elejétől kezdve árultak különböző rebarbarafajtákat. Nagy előnynek számít, hogy az egész országban termeszthető.  Legjobban a kissé savanyú vagy neutrális (pH 6,5-7,0) földet kedveli és szereti a tápanyagdús, nedvességet jól tartó földet. Érdemes trágyázni és öntözni.

Ha sokáig szeretnénk élvezni a termést, a fejlődő virágszárakat Finnországban letörik. De vannak olyan kertészek is, akik dísznövényként ültetik és örömmel nézik a látványos, hatalmas virágszárakat.

Mit készítünk FInnországban rebarbarából ?  

Jobb tájékozódás kedvéért megnéztem az internetes magyar oldalakat is. A cookpad com. nevű oldal összesen 106 rebarbarával készült receptet mutat be szép képek kíséretében. Ezek között vannak krémlevesek, szószok, piték, lepények , turmixok, torták, mártások, saláták,  dzsem, kompót stb.stb. mindenkinek ajánlom, aki ezzel a viszonylag olcsó növénnyel szeretne közelebbről megismerkedni.

Nálunk a leggyakrabban pitét és lepényt készítenek a háziasszonyok.

A finnül tudók itt találnak 63 receptet : https://hannansoppa.com/parhaat-raparperireseptit/.

Ezek között vannak olyanok is, amik nem édesek, hanem sósak, ilyenek  pl. a füstölt hallal és rebarbarával készült saláta vagy a rebarbarás –  fetasajtos pite.

Rebarbara növénygenetikai tudományos kutatás tárgya  

Finnországban van egy a természeti kincseinket kutató intézet a neve : Luonnonvarakeskus , LUKE. Összesen 700, konyhakertekből gyűjtött finnországi rebarbaramintát vizsgálva megállapították, hogy ezek 57 %-a régi angol fajtát – Queen Victoria- képviseli. Világviszonylatban is nagy anyagról van szó, a finn  eredményeket 2019-ben hozták nyilvánosságra  a Genetic Resources and Crop Evolution nevű sorozatban . A szerzők: Pirjo Tanhuapää, Terhi Suojala- Ahlfors és Merja Hartikainen.

Ilyen nagyszabású kutatás csak a lakosság aktivitásának köszönhetően volt lehetséges. A mintákat beküldök a növényeik történetét is hozzáfűzték a beküldött mintákhoz, ezért sok érdekes dolog derült ki.

Így pl. Finnország nemzeti költője Runeberg feleségének Frederikának is volt már 1860-as években rebarbarája porvooi konyhakertjében. Finnország egyik legészakibb helyén Utsjokiban a régi üzlet udvarán is nőtt egy ”sitkeähenkinen kanta ” szívóslelkű fajta.” (Itt említem meg, hogy Utsjoki évi középhőmérséklete + 2,5-3,0 C  és + 0,5 C fok között változik).

Rebarbaratermelés sötétben  

Angliában, közelebbről Yorkshire Carlton nevű falujában rebarbarát már február-márciusban is visznek piacra. A korai termés titka, hogy a növényeket sötét virágházban tartják gyertyafénynél szüretelik.

 Ezzel azt érik el, hogy a levelek oxálsavtartalma alacsony marad és a rebarbara íze jobb ”puhább” és édesebb  lesz.  Az ilyen angolul forced rhubarb-nak hívott rebarbara termelése  Yorkshire-ban már 1877 óta tart. .

Rebarbara az oktatás segédeszközeként

A rebarbarát az oktatásban is felhasználják Finnországban.  Egy pedagógus, nevezetesen Irja Nikkinen 120 oldalas, oktatók részére szabadon lemásolható könyvet írt.  A könyv kiadója az ELLI Early Learning Oy, ISBN száma: 978-952-67876-2-6 …címe :

Raparperin alla – Rebarbara alatt

Ez a könyv az előiskolások és első osztályosok számára készült, főleg azoknak akiknek a finn nyelv második nyelve és azoknak a finn anyanyelvű gyerekeknek, akiknek nehézségeik vannak anyanyelvük megtanulásában.

A könyvben egy rebarbaralevél alatt kis állatok laknak – vakond, gyík, sündisznó és béka. Ezek a gyerekeket segítik a képalkotásban, a finn beszédre való készségben, az egyes betűk kiejtésében és  szótagok segítségével  történő szóalkotásban.

A Rebarbara alatt/  Raparperin alla c. gyerekek énekkönyve a régi gyerekdalokat őrzi  és terjeszti.

Itt lehet hallani egy ilyen dalt a képek alatt a finn szöveg olvasható  https://www.youtube.com/watch?v=Au1CspKUcto

Kedves Olvasók !

Remélem, hogy Önök között többen is vannak olyanok akiknek a kertjében rebarbara nő. És mostanában biztosan sokféle rebarbara sütemény is készül a magyar háziasszonyok konyháiban.

Judit Mäkinen

Forrás

• https://peda.net/hankkeet/geenivaraoppi/gk/oa/vihannekset/raparperi/rvh
• https://peda.net/hankkeet/geenivaraoppi/gk/oa/vihannekset/raparperi/raparperin-viljelyhttps://cookpad.com/hu/kereses/rebarbara
• https://link.springer.com/article/10.1007/s10722-018-0692-8
• https://ilmasto-opas.fi/fi/ilmastonmuutos/suomen-muuttuva-ilmasto/-/artikkeli/1a8caec6-3b73-4dc8-a957-febe69188ae0/pohjois-lappi-jaameren-vaikutuksessa.html
• http://neba.finlit.fi/blogi/lempeaksi-pakotettu-raparperi/
• https://sacrum.fi/kirjat/virsikirjat-ja-nuottikirjat/raparperin-alla-wanhanajan-ihanat-lastenlaulut-cd