Suomi 100 – Tücsök-kenyér , Sirkkaleipä

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

 

Kedves Olvasók !

Az utóbbi idöben világszerte egyre inkább keresik azokat a forrásokat, melyek felhasználásával fokozhatnánk  a táplálék fehérjetartalmát úgy, hogy lehetöleg olcsó megoldásokhoz jussunk. Már régóta tudjuk, hogy a rovarok fehérjetartalma magas. Ezért több oldalról is folyik a kutatás abban az irányban, hogy rovarokat is használjunk a mindennapi táplálkozásban. Az érdeklödés a rovarokat tartalmazó élelmiszerek iránt új Európában, Ázsiában rovarokat már régen használnak a különbözö ételekben.

Finnország élenjáró ebben a viszonylatban : Helsinkiben ezen a héten forgalomba hoztak olyan kenyeret – elöször a világon –  melyben a gabonából készült liszt egy részét szárított rovarokból örölt ”liszt ” –tel helyettesítették.

A Fazer nevü élelmiszeripari konszern péksége hozta forgalomba az újtípusú kenyeret, melynek a neve :

Sirkkaleipä

Sirkka finnül  sok mindent jelent. Nöi név, egyben a tücsök neve is Sirkka.A kenyér külsöleg semmiben nem különbözik a kevert lisztböl készült  finn kenyerek kinézésétöl.

 

sirkkaleipa

Sirkkaleipä- Tücsök-kenyér

Ebben a kenyérben nem találunk szöcskéket, de minden  kenyérben 70 szöcskéböl örölt ” liszt ” van. Ezt a lisztet egy holland cég szállítja a Fazer cégnek. A kenyeret sokan megkóstolták és az ínyenceknek volt az a véleményük, hogy mintha piritóskenyér íze is lenne a pirítatlan kenyérnek. De semmilyen kellemetlen mellékíze nincs ennek a kenyérnek.

Finnországban a rovarokat tartalmazó élelmiszereket az illetékes miniszterium idén engedte meg ezért van most ilyen kenyér a piacon.

A közeljövöben kilátás van arra is , hogy Sirkkacsokoládé nevü csokoládé is a piacra kerüljön.

Hogy milyen sikere lesz az új kenyérnek az egyenlöre még a jövö zenéje. Jelenleg csak Helsinkiben kapható.

 

Judit Mäkinen

 

Reklámok

Suomi 100 – Elkezdödött a tél

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

Kedves Olvasók!

Az elkezdödött tél Finnországban nem csak rövidebb napokat jelent, hanem a havas tájat is. A havat ilyenkor már nagyon várjuk, mert  a  hótakaró világosabbá teszi a tájat .  

A Lappföld alacsony hegyei – tunturik – táján az elsö hó általában augusztus-  szeptember táján érkezik, a lappföldi  havas tél 7 hónapig tart. Itt említem meg, hogy Finnország területének egy harmad része az északi sarkkör fölött van, ezt ugye gyakran elfelejtjük. 

Az összefüggö hötakaró az ország déli részein  március-április táján szünik meg, ugyanez a Lappföldön csak május végén történik.

lataus

Elsö hó a Kivijärvi partján

  Ez a kép – Otto Ponto felvétele- az elsö hótakarót mutatja 2017 október 11.-én Kittilä Kivijärvi nevü tavának partján. 

 

Jelenleg az ország felét borítja vastagabb hótakaró, míg a déli országrészeken a hótakaró vastagsága csak kb. 1 cm.

lumen_syvyys

A helyzet nagyon gyorsan változhat, egy nap vagy éjszaka  alatt is lehetségesek a nagy változások.  Mai   hírforrások már kilátásba helyezték a holnapi hóvihart .

17.53193822_etu_503_u0

Ha ez lesz a helyzet, nem lesz könnyü dolga senkinek. És akkor egy ideig  senki sem fog álmodozni a gyönyörü, havas télröl, amihez nagy hideg is társul.

Utóirat nov. 23.-án

Igaza lett a meteorologiának. Igy néz ki most, 2017 nov. 23.-án, csütörtökön délután a helyzet.

 

Judit Mäkinen

Suomi 100 – 100 finn és 100 magyar szó VIII.

100 magyar szó 100 finn szó

 

Kedves Olvasók !

Repül az idö, ez már a nyolcadik Vasárnap  a finn szavak társaságában. Mai szavaink az ötös szám köré csoportosulnak.

Hyvät Lukijat ! Aika rientää, tänään on kahdeksas sunnuntai unkarilaisten sanojen seurassa. Tänään keräämme numero viiden ympärillä olevia sanoja

viisi = öt

viisikymmentä = ötven

viisisataa = ötszáz

viisikko = ötös , kvintett

viisinkertainen = ötszörös

viisiottelu = öttusa

viisivuotias = ötéves

viisivuotissuunnitelma  = ötéves terv

Ez a legnehezebb összetett szó ugye ?  De ha felbontjuk akkor könnyü : viisi = öt, vuotis = ilyen összetételben : évi a vuosi = év szóból ,  suunnitelma = tervezet.

Kiejtés : uu = ú , ii = í , ss = ssz

Ennyi elég is lesz mára.

Kellemes  Vasárnap délutánt kívánva

 

Judit Mäkinen

 

Suomi 100 – 216.levél – Az évszázad kultúrszemélyisége : Jean Sibelius

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !
Elözö levelemben írtam a Turkuban tartott az évszázad kultúrgálája nevü rendezvémyröl és az ott nyilvánosságra hozott az évszázad kultúrtettéröl.
Mai levelemben az évszázad kultúrszemélyiségével foglalkozunk. Senkinek, aki egy kicsit is ismerte Finnország kultúráját nem volt meglepetés, hogy a közönség szavazatait ki nyerte fölényesen.
Jean Sibelius – t Finnország legismertebb zeneszerzöjét választották a szavazók erre a címre.

240px-Sibelius_with_notes

Jean Sibelius

Róla egy régebbi levelemben írtam, mai írásomban visszatérek erre a levelemre. Elöbb azonban egy kis háttér a szavazásról.

Szavazni egy internetes portálon : kulttuurigaala.fi lehetett szeptember 14 – töl egészen a gálaestig október 18.-ig. A fináléba száz személyböl 20 került be, ök a független Finnország száz évében a finn kultúrális élet minden rétegét képviselték. A már a multhoz tartozó személyeken kívül jelenleg is élö müvészekre lehetett szavazni.
A szavazás elsö helyezettje Jean Sibelius zeneszerzö lett.

Johan Christian Julius Sibelius svéd nyelvü család sarjaként született Hämeenlinna-ban 1865 december 8.-án.

 

"OLYMPUS DIGITAL CAMERA         "

Sibelius szülöháza

Sibelius szülöháza ma múzeumént müködik.

A Jean név a nagybátyja –  szintén Johan Sibelius névre hallgatott – neve is volt, az akkori idök divatja szerint a nagybácsi névjegyén a Johan név francia változatában szerepelt: Jean. Sibelius diákkorában a nagybátyjától maradt névjegyeket használta, így ” ragadt” rá a Jean név. Családi körben azonban öt Janne-nak hívták.
Édesapja Christian Gustaf Sibelius Hämeenlinna-ban a városi orvos tisztjét látta el. Bohémlélek volt, az anyagi dolgokat nem tartotta sokra és fiatalon halt meg. Édesapjának korai halálakor fia Janne csak 3 éves volt.

Az elsö finn nyelvü líceumot 1878-ban alapították Hämeenlinna-ban, Janne itt kezdte tanulmányait és ennek köszönhetöen mind a svéd mind pedig a finn nyelvet tökéletesen bírta.
Janne 7 éves korában kezdett a nagynénje, Julia vezetésével zongorázni tanulni és szívesen improvizált – az ujjgyakorlatok rovására.
Elsö müvét Vesipisaroita viululle ja sellolle= Vízcseppek hegedüre és csellóra címmel 1881-ben írta.
Viszonylag késön – 15 éves korában – kezdett tanulni hegedülni és legforróbb vágya volt, hogy híres hegedümüvész váljon belöle. A zongorát a komponálás eszközének tekintette. Már fiatalon sok müvet komponált, a zeneszerzést autodidakta módon kezdte tanulni Johan Christian Loben könyve: Lehrbuch der musikalischen Composition alapján.
Az iskolai szünidöket nagyanyjánál és Eveliina nevü nagynénjénél töltötte Loviisa városában.A ház, melyben lakott itt látható:

 

sibelius-talo-loviisassa

Sibelius otthona Loviisa-ban

Ennek a kis, nyugodt, svéd nyelvü, tengerparti városnak nagy szerepe volt abban, hogy Sibelius jobban megismerkedett a természettel, az erdö nyugalmával , a tenger erejével – tengerész nagybátyja hajótörés áldozata lett . Ezeknek a élményeknek hatását több müvében is észlelhetjük.

Sibelius életében, Turku városának is nagy szerepe volt. Itt lakott a nagybátyja Pehr, aki amatör zenész volt, míg a csillagokat figyelte éjjelente, hegedült . Ö szinte apaszerepet töltött be , hiszen Sibelius kisgyerekkorában vesztettel el az édesapját. A nagybácsi segítségével és partituráinak tanulmányozása közben ismerkedett meg Sibelius a zene világával, feltehetöen Turkuban hallott elöször zenekart muzsikálni.

A család 1885-ben költözött Helsinkibe, ahol a fiatal Sibelius az eredetileg tervezett jogi tanulmányok helyett zenét kezdett tanulni az akkori Helsinki zeneiskolában – az intézmény mai neve : Sibelius akademia- Martin Wegelius zeneszerzö vezetésével. Akkor számára még a hegedü volt a legfontosabb. Hegedült az intézet kvartettjében és a Richard Faltin vezette Akadémiai zenekar koncertmestereként is szerepelt.
Lassacskán azonban kiderült, hogy túl késön kezdte hegedütanulmányait, ezért a híres hegedümüvészi álmok nem valósultak meg.
Sibelus életében egyre nagyobb szerepet kapott a zeneszerzés, a helsinki évek alatt számos zongoramü és vonósnégyes látott napvilágot. Ezek között van az a-moll vonósnégyes, melyet a zeneiskola tavaszi hangversenyén mutattak be 1889-ben. Erröl a város vezetö zenekritikusa Karl Flodin ezt írta:
“Hra Sibelius on yhdellä iskulla asettunut ensimmäiseen riviin niiden joukossa, joiden varassa on Suomen luovan säveltaiteen tulevaisuus.” azaz: Sibelius úr egy csapásra foglalt helyet az elsö sorban azok között, akiken Finnország alkotó zenemüvészetének jövöje nyugszik.
Ennél jobb kritikát nem is kaphatott volna.
A Helsinkiben töltött évek alatt szerzett baráti kapcsolatok Sibelius egész életére hatással voltak. Ezek között a barátok között voltak Robert Kajanus zeneszerzö és karmester, Juhani Aho író, Adolf Paulin zongorista és író és a Järnefelt család több tagja: Armas J. karmester-zeneszerzö, Eero J. festömüvész, Arvid J. író és utoljára de közel sem utolsó sorban Aino Järnefelt Sibelius jövendö felesége egész életének hü társa.

 

aino-ju00e4rnefelt

Aino Järnefelt

Helsinkiben megkezdett tanulmányait Bécsben folytatta, ahol a kor ismert zeneszerzöivel ismerkedett meg.
Sibeliussal megtörtént az, ami sokakkal megtörténik: távol a hazától hazájának értékeit jobban felismerte és azoknak nagyobb jelentöséget tulajdonított, mint amikor otthon volt. Ebben az idöben 1892-ben jelent meg a Kullervo szinfonia néven ismert opus 7. ami Sibelius pályafutásában a hírnévhez vezetö út kezdetét fémjelezte.
Ez a szinfonia – mely – öt részben eleveníti meg Kullervo életét ösbemutatója 1892 április 28.-án volt. A szólókat. Az év különben is jelentös volt, mivel ebben az évben vette felségül Ainot, jó barátjának a festö Eero Järnefeltnek testvérét.

Kullervo szimfonia, a hírnév kezdete
Akik Önök közül ismerik Finnország nemzeti eposzát a Kalevalát, azok ugye tudják, hogy Kullervo Kalervo fia volt, róla Rácz István Kalevala fordításában a harminckettedik ének elején így olvashatunk:
” Kallervófia Kullervó, kényes,kékkapcás siheder,
lobogó lenhajú legény, csikorgó csizmával ékes,”
Kullervo alakját Finnország egyik legjelentösebb festömüvésze Akseli Gallen -Kallela így képzelte el:

200px-gallen_kallela_kullervos_curse

Kullervo

Az 1800-as évek végén, pontosabban 1899 februárjában az orosz cár manifesztumot adott ki, mely Finnország autonomiáját erösen csökkentette. Ezt a tényt a finnek az orosz elnyomás fokozódása jelének vették és ez nagy lökést adott a nemzeti öntudat megerösödéséhez. Sibeliusnak már ugyanebben az évben komponált Finlandia c. müve a szerzöt mintegy a nemzeti hös piedesztáljára emelte. A mü a Helsinki egyetemi kórus elöadásában itt hallható:     https://www.youtube.com/watch?v=R3JJ0vdLN-U

A bemutató 1900 julius 2.-án volt, a Helsinki Filharmóniai társaság zenekarát Robert Kajanus vezényelte. Eután a müvet többször is elöadták és, hogy elkerüljék az orosz cenzorok figyelmét más-más neveket adtak egy-egy elöadás alkalmával a hazafias münek. A Finlandia himnuszt eredetileg nem szánták énekmünek, zenekar részére komponálta Sibelius. “Mutta jos maailma tahtoo laulaa, niin ei sille mitään mahda.» azaz : De ha a világ énekelni akar, akkor nem lehet ellentmondani – állította a szerzö. Egy tenorénekes,  Wäinö Sola írta az elsö szöveget a mühöz, a müvet Sibelius férfikórushoz alakította. A müvet elöször a szabadkömüvesek
Helsinki Szt. Johannes nevü páholyában mutatták be 1938 április 21.-én. Ennek oka az volt, hogy mint a szövegíró mint pedig Sibelius a szabadkömüves szervezet tagjai voltak. Ebben a formában a mai napig éneklik a szabadkömüvesek

Mint érdekességet említem meg, hogy a Finlandia himnusz volt az afrikai Biafra állam nemzeti himnusza Land of Rising Sun /A felkelö nap országa címmel. Szövegként két zsoltár szövege a Be Still, My soul és a This is My Song szövegei szolgáltak. Ez megváltozott akkor, amikor 1970-ben Biafrát Nigeriához csatolták.
Tudnivaló még az is, hogy Leopold Stokowski karmester a világ himnuszának indítványozta ezt a zenemüvet.

Az 1800-as évek végén a Sibelius család elköltözött Helsinkiböl. Ennek oka : ”Helsingissä laulu kuoli sisälläni” = Meghalt bennem a dal Helsinkiben – állította a zeneszezö.
Sibelius elöször egyedül költözött Kerava kisvárosába, két helyen is lakott összesen négy évig. Itt érte öket a nagy csapás: Kirsti nevü egy éves kislányuk hastífuszban meghalt.
1903-ban a Sibelius család egy telket vett, melynek alapterülete kb. 1 hektár volt és a Tuusula tótól kb. 500 m távolságban helyezkedett el. Az ide építtetett családi ház Sibelius felesége Aino után az Ainola nevet kapta és ezen a néven ismert jelenleg is.

 

 

A ház nyugati oldalához tartozó nagy veteményeskertet Aino gondozta, míg a háziurat a keleti oldal mögött elterülö nagy erdö csendje nyügözte le.
Aino és Jean Sibelius életük végéig itt laktak. Jean Sibelius 1957 és Aino Sibelius 1969 óta nyugszik a ház mögötti közös sírban.

 

j-a-sibelus-hauta

Jean és Aino Sibelius sírja

A Sibelius családnak hat leánya volt, közülük öten – Eva, Ruth, Katarina, Margareta és Heidi – érték meg a felnött kort.
Hogy Ainola eredeti formájában maradjon az utókorra Sibelius leányai 1972-ben eladták azt a finn államnak. Ainola 1974-ben nyílt meg múzeumként. Az eredeti formájában örzött Ainola egyedülálló  élményt jelent a látogatónak, betekintést adva a mult század otthonának kultúrájába. Ainola múzeumában szakképzett vezetök várják a látogatókat, a házat bemutató füzetben magyarul is találunk eligazítást.

Sibelius kultusza Finnországban
Az utókor számos formában örzi a nemzet legnagyobb zeneszerzöjének emlékét. Helsinkibe látogató túrista nem utazhat el innét úgy, hogy nem látta a Sibeliusról elnevezett parkban levö , Eila Hilttunen szobrászmüvész által alkotott emlékmüvet.

 

images

Sibelius emlékmü

Lahti városában a  remek akusztikájú Kongresszus és Koncertközpont neve: Sibelius talo azaz Sibelius ház.

 

sibeliustalo-lahti

Lahti : Sibelius központ

Emlékére 1999- ben arany 1000 márkás és ezüst 100 márkás emlékpénzt verettek. A fiatal Sibelius arcképét a 100 márkás papírpénzen is láthattuk

 

Számos iskola örzi Sibelius nevét, zenegimnáziumoktól a Sibelius akadémia nevü Zenemüvészeti föiskoláig. Sok magyar zenész tanult itt , közöttük van Szilvay Réka hegedümüvész is, aki jelenleg a Sibelius Zenekadémia professzora.

reka-s__scaled

Szilvay Réka

Sibelius hegedüverseny

Jean Sibelius emlékére 1965 óta minden ötödik évben kerül megrendezésre a róla elnevezett nemzetközi hegedüverseny. Legközelebb 2010-ban hallhatjuk majd a világ fiatal hegedüseit.
A 2015-ben rendezett verseny elsö díját Christel Lee amerikai hegedümüvész nyerte el,

 

1_Lee

Christel Lee

Megrendezésre kerül a nemzetközi Sibelius dalverseny is, Sibelius dalaiból. A dalokat az eredeti nyelven kell elöadni. A versenyt Järvenpää városában rendezik, 2007 óta, négyévenként. Az elsö díj 10 000 euróval, a 2. 5000 euróval és a 3. díj 2500 euróval jár. Az utolsó ilyen verseny 2015-ben volt , Sibelius születésének 150. évében.

Sibelius társaság
A társaságot 1957-ben alapították, számos alosztálya müködik az egyes vidéki városokban is.
lataus
Egy kis történelem
Érdekes, hogy a világ elsö Sibelius társaságát nem Finnországban, hanem Amerikában alapították Pennsylvania állam Monessen nevü ipari kisvárosában. Az alapító tagok bevándorolt finn zenebarátok voltak, akik azt a célt tüzték maguk elé, hogy terjesszék a finn zenét az Ùjvilágban. Az új társaság elsö neve Finnish-American Musical Club volt, de hamarosan kiderült, hogy a finn bevándorlók körében országszerte van igény a finn zenére.
Így még ugyanabban az évben azEgyesült Államok minden részéböl  érkeztek finn bevándorlók Monnessen-be és a finn zene az egész országban terjedni kezdett. Ennek egyik fontos alapkövét a The Louhi Band nevü zenekar képezte, melyet 1900-ban hoztak létre.

 

LouhiBandwithChuck

Louhi band

A zenekra 1938-ban Chesterben ünnepelte az elsö finn bevándorlók Amerikába érkezésének 300. évfordulóját , majd 1940-ben New York-ban a világkiállításon az un. Finn napon léptek fel nagy sikerrel.
A Finn-AmerikaI Zeneklub vezetösége 1915 augusztus 4.-én levelet írt Jean Sibeliusnak. A levélben arra kérték az akkor már híres zeneszerzöt, hogy a klub nevét Sibelius-klubbá változtathassák. Nagy volt az öröm, büszkeség és boldogság, amikor Sibelius ehhez beleegyezését adta. A társaságnak Amerikában már egy év mulva 150 tagja volt és a következö évben Airut ( = Hírnök ) néven saját újságot adtak ki.
A társaság 1920 ben szervezett látogatást Helsinkibe – akkor Finnország már független ország volt – és a Louhi Band tagjain kivül összesen 400 Amerikába költözött finn utasa volt az Ariadne nevü gözhajónak, melynek érkezése óriási feltünést keltett a finn fövárosban. A zenekar 25 hangversenyt adott Finnországban, az elsön Sibelius is a hallgatóság soraiban volt, majd a koncert végén a színpadra lépett és melegen köszöntötte a zenekar vezetöjét és a világ elsö Sibelius társaságának tagjait.
A Sibelius társaság napjainkban
Finnországban a Sibelius társaságot 1957 december 7.-én alapították, 2016 végén 70 személy és 15 közösség volt tagjainak száma. Ezeken kívül a társaságnak 4 tiszteletbeli tagja van. Jelenlegi nagy célkitüzései közé tartozik a minden 5. évben megrendezésre kerülö, nemzetközi Sibelius hegedüverseny , valamint Sibelius összes müveinek nyomda alá rendezése. Utóbbi óriási munka mely elöreláthatólag 2025-ig tart.
A társaság élénk kapcsolatot tart az ország és a világ különbözö részein müködö Sibelius nevét viselö egyesületekkel és társaságokkal . Ezek a következök :
Finnországban Hämeenlinnan Sibelius-seura ry, Järvenpään Sibelius-seura

Külföldön : Sibelius-selskapet i Norge , Die Jean Sibelius Gesellschaft Deutschland e.V. , The United Kingdom Sibelius Society , Sibelius One: England , The Sibelius Society in U.S.A., The Sibelius Society of Japan, The Sibelius Society of Lithuania, Sibelius-csoport Izrael-ben, Sibelius Society Italia.
Ha Önök közül valaki esetleg közelebbröl is kívancsi ezekre a társaságokra, a címek és összekötö személyek adatai itt találhatók : http://www.sibeliusseura.fi/fin/seurat.html
Kedves Olvasók !
Levelem nem törekszik lehetetlenre, azaz teljességre Sibelius bemutatásával. Sok- sok szerzö sok könyve és tanulmánya foglalkozott és foglalkozik vele. Müvei a világ minden táján szólnak.
Levelem végén még egy Sibeliussal kapcsolatos a szó legszorosabb értelmében édes dolog, azaz a Sibelius sütemény. Sibelius születésének 150. éve ünnepi év volt Finnországban és abban az évben több speciális Sibelius sütemény és torta is készült. Ezekböl látni itt egy kis kavalkádot.


Az idei ünnepi évben Sibeliusra többek között a Sibelius emlékmü ihlette ékszer emlékezteti az utókort.

 

lataus

Suomi 100 – centenáriumi ékszer

Szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Suomi 100 –  A jövö fenyöje Budapesten

 

Kedves Olvasók !

Két napot Debrecenben töltöttem a Kölcsönhatások – magyarok Finnországban,  finnek Magyarországon  témájú konferencián. Az odautazás elött egy napig voltam   Budapesten, ahol Újbudán a XI. kerületi Feneketlen tó körül sétálva a parkban  egy  finn zászlóra lettem figyelmes, mely a földbe volt beszúrva egy védökerítéssel körülvett gyönyörü, kis ezüstfenyö mellé.

 

 

A fenyö elötti réztáblán  ”A  jövö fenyöje ”  szöveg olvasható  finn és svéd nyelven – Finnország két hivatalos nyelvén.  A fenyöt Finnország nagykövete, Petri Tuomi – Nikula ültette a centenárium, ünnepi  év tiszteletére a kerületi óvodások – a jövö finnbarátai ? –  segítségével. Ez a kis fenyöfa olyan helyen áll, ahol nagy tere van  és sok fény éri, így bizonyára gyorsan fog nöni a jó földben és meleg klímában.

Judit Mäkinen

 

 

Suomi 100 – 100 finn és 100 magyar szó VII.

100 magyar szó 100 finn szó

 

Kedves Olvasók ! Ezen a héten maradunk a számok világában, a következö szám a négyes

Hyväät Lukijat ! Numerojen maailmassa seuraava numeromme on neljä.

 

Neljä = négy

neljäsataa = négyszáz

neljäs = negyedik

neli = vágta, galopp

neliö = négyszög

neliapila = négylevelü lóhere

neliöjuuri = négyzetgyök

nelinkontin = négykézláb

 

Milyen egyszerü ugye ? Voi kuinka yksinkertaista !

 

Kiejtés : e = è, ä = e, uu = ú

Ääntäminen : gy = dj , á = aa , ó = oo

 

Judit Mäkinen

Suomi 100 – 100 finn szó és 100 magyar szó VI.

 

100 magyar szó 100 finn szó

 

Kedves Olvasók !

Egy héttel okosabbak lettünk, folytatjuk a finn szavakkal való foglalkozást a hármas számmal.

Hyvät Lukijat,

Olemme viikon verran viisaammat ja jatkamme sananvarastomme laajentamista sanalla kolme .

Kolme = három

kolmekymmentä = harminc

kolmas = harmadik

kolmikko = hármas

kolmio = háromszög v. háromszobás lakás

kolmistaan = hármasban

kolmoset = hármasikrek

kolmiloikka = hármasugrás

 

Vidám finn tanulást kívánva,

Paljon onnea unkarin kielen opiskeluun.

 

Judit Mäkinen

 

Suomi 100 – 215.levél – Az évszázad kultúrtette

 

SuomiFinland100-tunnus_sininen_RGB

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 Kedves Olvasók !

Finnország centenáriumi évének ünneplésére egy nagyszabású gálaestet tartottak Turkuban, Finnország régi fövárosában 2107 október 18.-án. Ezzel az ország a finn kultúrát és annak lérehozóit, örzöit és fejlesztöit  ünnepelte. Számos díj kiosztására is sor került. Mai levelem erröl a gáláról és az ott kiosztott

Vuosisadan kulttuuriteko / Az évszázad kultúrtette díj nyerteséröl szól.

Egy kis háttér:

Az évszázad gálaestjét Turku Logomo nevü kultúrközpontjában tartották.

 

 

Ez az épület régen az állami vasúti társaság gépszerelö csarnoka volt, Hugo Neuman (1849-1906) tervezte. Turku központjában a fö vasútállomáshoz közel van. A  felújított és kultúrközponttá átalakított épület 2011 óta szolgálja a közönséget.  Az épület legrégebbi részei 1876-ban készültek el és az eltelt évek során  kilenc alkalommal bövítették. A számos rendezvényt sokan látogatják, 2015-ös adat szerint 318 000 vendég fordult meg a Logomo-ban. ( Összehasonlításként : 2014-es adat szerint Turku lakossága 182 948 lélek ) Mivel Turku Helsinkitöl és Tamperetöl is két óra alatt elérhetö vonattal, nemcsak turkuiak élvezik a jó akusztikát,  a színvonalas elöadásokat és kiállításokat.   Színpadon és különbözö alkalmakra szolgáló termeken kívül vendéglö és irodahelyiségek is vannak itt együtt különbözö müvészek mühelyeivel.

Az év század Kultúrgálája  nevü ünnepség a Turkuban rendezett ünnepi évvel kapsolatos rendezvények csúcsa volt. A rendezök között Turku városán kívül több vállalkozás is részt vett, ezek között van  a Veikkaus, a finn rádió és televizió az YLE is.

images

100 év finn kultúra

Számos díjat osztottak ki az évszázad kultúrális életével kapcsolatos személyeknek, társaságoknak, egyesületeknek. A két legnagyobb díj az Évszázad kultúrtette és az Évszázad kultúrszemélyisége díjak voltak. Mai levelemben ezek közül az évszázad kultúrtette díjjal foglalkozunk. Ezt a díjat a

Suomalainen Kulttuurirahasto = A Finn kultúrpénzalap létrehozása nyerte el.

logo

Egy kis történelem

A Suomalainen Kulttuurirahasto-t 1939 február 27.-én alapitották. Ennek az volt a háttere, hogy a finn anyanyelvü müvészek és kutatók abban az idöben kevés anyagi támogatást kaptak, szemben a svéd anyanyelvüekkel, akiket az 1907-ben alapított Svenska kulturfonden = Svéd kultúralapítvány már több év tizede aktivan segített.  A finnek alapítványa úgy alakult, hogy a cél érdekében támogató egyesületet hoztak létre Lauri Aadolf Puntila ( 1907-1988) a Helsinki Egyetem  politikai történelmi tanszék  professzorának  vezetésével.

L-A-Puntila-1941

L.A.Puntila

Az alaptöke úgy jött létre, hogy  1938-ban Finnország mindenegyes járásában gyüjtést rendeztek, ez az idei ünnepi év témájának : Yhdessä= Együtt egyik legértékesebb példája

A gyüjtést ajtóról ajtóra járva és kopogtatva  30 000 iskolás ( kansakoululaista = népiskolás, ez elemi iskolát jelent  )  fiatal gyerek végezte !  Rajtuk kívül még 18 000 személy vett részt adománylevelek gyüjtésén. Az adományleveleket 2007-ben digitalizálták és az adományozók nevei megtalálhatók a Kulttuurirahasto internetes oldalán.

A gyüjtéshez  170 000 finn polgár járult hozzá  és így összesen 2,7 millió finn márka gyült össze. Az elsö  nagy adakozó Helmi Nuuttila ( 1881-1967)  gazdasszony volt Asikkala járás  Kalkkinen nevü településéböl.  Ö férjével Walfrid Nuuttila-val félmillió márkával támogatta a létrehozandó alapítványt.

HelmiNuuttila

Helmi Nuuttila

Helmi Nuuttila egyszerü asszony volt, csak elemi iskolát végzett. Házasságát nem kísérte gyermekáldás. Férjével Walfrid Nuuttila kereskedövel aktivan vett részt számos jótékonysági gyüjtésen, adakoztak a Turkui Egyetem céljaira is. Késöbb még egyszer támogatták a finn kultúralapítványt ismételten félmillió márkával.

Suomalainen Kulttuurirahasto jelenleg

Az eltelt évtizedek során a Suomen Kulttuurirahasto müködése az egész ország területére kiterjedt. A központi szervezeten kivül összesen 17 tájegységben van képviselet. Ezek a helyi szervezetek saját területükön támogatják a kutatókat és müvészeket.

A szervezet célja a finn kultúra örzése, támogatása és fejlesztése. A gyakorlati tevékenységért minden tájegységben az alapítvány képviselöje  és az ö titkára felelös.

A Kulttuurirahasto szervezetei minden évben ösztöndíjakat és más díjakat osztanak ki az azokra érdemeseknek. Az ösztöndíjakra igényt tartók írásbeli kérvénnyel fordulnak az alapítvány felé az anyagi  támogatásért.

Manapság egy nagy és gazdag  szervezetröl van szó,  2015-ös adat szerint Európa egyik legnagyobb magánalapítványának a Suomalainen Kulttuurirahasto-nak  tökéje 1,4 milliárd euro  volt.

Az alapítvány céljaira  adkozók sora minden évben hosszú , az alapítvány végrendeletek értelmében több teljes hagytékot is kap minden évben.

Itt említem meg, hogy az én szeretett és tisztelt, nagyrabecsült , sokévi  finn tanárom és barátom , Magyarországon is széleskörüen  ismert nyelvész, fordító, könyvek szerzöje  és a finn-magyar kultúrkapcsolatok kutatója  Viljo Tervonen ( 1917-2011)  is a Suomalainen Kulttuurirahasto-nak adományozta teljes hagyatékát.

 

Viljo Tervonen

Viljo Tervonen

Viljo Tervonennek – Villenek- számos jó barátja volt Magyarországon. Pécsett levö tisztelöi és barátai 90. születésnapján 90 Ft. értékü ,saját magyar bélyeggel lepték meg ötViljo Tervonen 1 2011Az ö nevét viselö Viljo Tervonen rahasto / Viljo Tervonen alapítvány elösegíti a magyar irodalom, zene és néphagyomány ismertté tételét  és a magyar  irodalom fordítását Finnországban. Ezt tanulmányutazási célokra adományozott pénzösszeggel teszi a Viljo Tervonen  alapítvány lehetövé.A Kulttuurirahastoban a fö-összegen kivül  kb. 800 olyan kisebb alapítvány is van, melyek az adományozók nevét viselik. Hogy ezekböl milyen célokra és milyen gyakran osztanak ki ösztöndíjakat, azt az adományozók szabták meg.

Kedves Olvasók !

A Suomalainen Kulttuurirahasto évente 30 millió euróval támogatja a finn tudományos életet és a müvészeteket. Ez az alapítvány soha nem jött volna létre lánglelkü alapítók és fáradhatatlan , millió ajtón kopogtató gyerekek együttes eröfeszítése nélkül. Ez minden kétség nélkül a független és önálló Finnország  évszázadának  kultúrtette volt- ugye ?

 

Judit Mäkinen

Suomi 100 – Öszi hidegrekord – 22.2 C !

 

Kedves Olvasók !

Tegnap azaz okt. 30-31.-re virradóra hidegrekord született a Lappföldön !

 

pakkanen_etu311017TL_503_u0

– 22.2 C 

A Lappföld legtöbb részén minusz 15 C fok alatti hömérsékletet mértek. A leghidegebb Sodankylä  Vuotso nevü helyén volt, hajnalban  – 22,2 C fok !

Ez a kép Rovaniemiben készült, ott minusz 11 C fok volt.

Rovaniemi - 11 C

Rovaniemi – 11 C 

Vajon hányan vágyakoznak Önök közül a ” gyönyörü ,havas finn tél ”-be ?

 

Judit Mäkinen

Suomi 100 – 100 finn és 100 magyar szó V.

100 magyar szó 100 finn szó

 

Kedves Olvasók ! Ezen a héten  a kettes számmal foglalkozunk.

Hyvät Lukijat! Tämän viikon sana on kaksi .

kaksi = kettö

kaksikymmentä = húsz

kaksisataa = kétszáz

kaksio = kétszobás lakás

kaksikko = kettös

kaksin = kettesben

kaksonen = iker

kaksinkertainen = kétszeres , dupla

Kiejtés : y = ü  ä = e

Ääntäminen : é = ee, s = sch , sz = s

Kellemes perceket a rokon-nyelv társaságában !  Iloisia hetkejä sukulaiskielen seurassa !

 

Judit Mäkinen