Lassan arra gondolunk, hogy mit is süssünk a karácsonyi ünnepekre ? Finnországban egy hagyományos sütemény a datolyás kuglóf, annak a receptét már több levélben is megírtam és örömmel veszem észre, hogy minden évben vannak olyanok Önök között, akik sütnek ilyen finn kuglófot. Most egy másik receptet teszek ide, ezt már a finn nagymamák is sütötték. Nem kell hozzá semmilyen forma, egy kávéskanál elég, az pedig minden háztartásban van. A neve magyarul:
Kiskanalas sütemény
Lusikkaleivåt -Kiskanalas sütemény
Mi kell hozzá?
20 dkg vaj vagy margarin
1 ½ dl cukor
2 teáskanál vaniliáscukor
4,5 dl liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
Valamilyen lekvár az összeragasztáshoz, pl. alma- málna-eper, a tetejére porcukor
Hogy csináljuk ?
A vajat/margarint nagyon kis lángon /alacsony hőmérsékleten kb. 10 percig főzzük. Vigyázzunk NE égjen meg , figyelni kell és ha a forró vaj kezd halványan színesedni levesszük a tűzről. A meleg vajhoz hozzátesszük a cukrot, összekeverjük és hagyjuk kihűlni langyosra. Hozzákeverjük a lisztet és a szódát.
Vegyünk elő egy teáskanalat, kanalazzuk tele a tésztával, majd laposra simítjuk a tetejét és a sütőpapírral kibélelt tepsire nyomjuk a tésztát pl. egy késsel, esetleg a tiszta ! mutatóujjunkkal. A domború fele legyen felfelé
LEGFONTOSABB A KANÁL FORMÁJA ! A legjobb az olyan kiskanál, ami mély és nem lapos , ilyenek a régi teáskanalak errefelé.
Sütés: 175 fokon 10-12 percig.
Ha kihültek a sütemények, kettöt összeragasztunk lekvárral és meghempergetjük porcukorban.
Hogy mennyi lesz ebből az adagból, az ugye attól függ hogy mekkora a kiskanál. Lehet már egy héttel az ünnepek előtt megsütni és mélyhűteni zárt dobozban töltelék nélkül. Szobahőmérsékleten gyorsan felolvad és bármilyen lekvárral gyorsan meg lehet tölteni ezeket a kis süteményeket.
Kedves Olvasók ! Ezt a süteményt kis gyerekkel együtt is meg lehet sütni, ők szívesen “segítenek” a konyhában.
A finn-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évének tiszteletére a Helsinki Magyar Nagykövetség versenyt rendezett a Finnországban megtalálható magyar vonatkozású emlékek összegyűjtésére, ilyenek Finnország több helyén is fellelhetők.
Vannak azonban más típusú emlékek is. Ezek ugyanolyan nyomot hagynak a finn-magyar kulturális kapcsolatok évszázados láncában, mint a különböző emlékművek. Ezek az emlékek azoknak a magyaroknak életművei, akik Finnországban töltött éveik/ évtizedeik idején működésükkel ismertté tették Finnországot, az idegenek elött kissé misztikusnak tűnő, északi, hideg, ezer tó országát.
Mai levelemben egy ilyen életműről írok, nevezetesen
Rácz István ( 1908-1998) életművéről.
Rácz Istvan
Szerencsésnek mondhatom magamat, mivel személyesen is jól ismertem Pista bácsit, Öt – így nagy Ö-vel!
Életéröl „A semmi partján” címmel írt életrajzi regényében számolt be. Ez a könyv 1981-ben jelent meg Budapesten a Magvető Könyvkiadó kiadásában.
A semmi partján
Rácz István Töketerebesen született 1908-ban és Helsinkiben halt meg 90 éves korában 1998-ban.Hamvait szeretett városában – ott ahol kollégiumi diák volt – Sárospatakon örzi a református temető. Sírján kopjafa áll, 2018-ben „Mint a szelíd folyóvíz” címü jubileumi emlékkiállításának megnyitásakor sírját Reijo Sulasalmi vezette finn küldöttség koszorúzta meg. Az erről készített film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=6y4DR5Kd6YA
Sárospatakon őrzik azokat a ritka fényképeket is, melyeket Rácz István Finnország függetlenségéért a Szovjetunió ellen vívott háborúban a fronton, haditudósítói minőségben készített.
Ki volt Rácz István ?
Rácz István latin és görög nyelvszakos tanár, Finnországban főleg két területen dolgozott, műfordító és fényképész volt.Mindkét területen végzett munkájával beírta a nevét a magyar-finn kultúrtörténetembe.
Kincses Kálmán a Fotóművészet nevű újság 2019 / 1 számában Életjelek a semmi partjáról című cikkében így ír róla :
Volt egy fotós, aki költő volt. Volt egy műfordító, aki a klasszika-filológia tudója volt. Volt egy tanár, aki művészettörténész lett. Egyik sem igazán és mégis mindegyik. Rácz Istvánnak hívták, magyar volt,
Rácz István fordítói munkássága
Azokat a műveket fordította magyarra, amik közel álltak a szívéhez. Ezek között elsősorban Finnország nemzeti eposzának a Kalevala-nak fordítása említendő, dedikált példányát könyvespolcomon örzöm.
Kalevala – Rácz István fordításában
Nagy kihívásra válaszolt Pista bácsi, hiszen akkor amikor elkezdte a munkát – húsz éve élt Finnországban – jól ismert tény volt,hogy a Kalevala-nak több, jeles magyar fordítása is van.
Rácz István fordítás sok szempontból más, mint a többi. A könyvet kinyitó olvasó hiába keresi az Előszó-t. Ezzel szemben a könyv végén 12 ½ oldalas „Eligazító „ van. Ennek utolsó bekezdésében 1978 Juhannus napján így ír a szerző : „ Nem vagyok benne biztos, vajon munkámon érződik-e a komor fenyvesek, derűs nyírfaligetek hangulata, ,azt azonban mélységesen tudom, hogy fordításom nem jött volna létre a varázslatos finn rengetegek ihletése nélkül „
Rácz István fordítása modern nyelvezetű. Az ö Kalevala-jában lévő színes illusztrációk saját felvételei, ezek a helsinki Nemzeti Múzeum leleteit mutatják be „ melyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magas rendű volt annak a kornak az anyagi művészeté is, amikor a kalevalai runók keletkeztek „.
Rácz István más finn klasszikusokat is fordított magyarra, ilyenek a Kanteletar – a Kalevala gyűjtőjének Elias Lönnrotnak finn népdalgyűjteménye
és Aleksis Kivi híres regénye a Seitsemen veljestä / A hét testvér. Sok más finn irodalmi mű is neki köszönhetően olvasható magyarul, ilyenek pl. Maiju Lassila és Lassi Nummi művei.
Rácz István elévületlen érdemei közé tartoznak azok a művészi fényképeket tartalmazó könyvek – 70 különböző könyv! – melyek többek között a finnugor népművészettel ismertették meg a világot. Fáradhatatlanul járta a múzeumokat, a középkori finn templomokat. Lohja templomának falfestményeiről kiadott könyvét sokan ismerik.
Rácz István autodidakta módon tanult meg fényképezni és ezen a téren müvész lett. Finnországion kívül sok országban járta a múzeumokat , mütárgyakat fényképezve. Képeit könyvek formájában ismertette a világgal. Magyarországon, 2018 áprilisában volt
Rácz István fotókiállítás Körmenden.
A kiállítás a körmendi Magyar-Finn Baráti Kör kezdeményezésére jött létre, létrejöttében a társaság elnökének Bán Miklósnak volt jelentös szerepe.
Rácz István fotókiállítás megnyitása Körmenden
A kiállítást Rácz Péter író, a Magyar Fordítói Ház Alapítvány vezetője Rácz istván unokaöccse és Bán Miklós nyitották meg.
Rácz István elismerése Magyarországon
Magyarország két alkalommal tüntette ki Rácz Istvánt. A Magyar Népköztársaság csillagos érdemérmét 1988-ban kapta meg, majd 1998-ban Köztársasági elnöki Arany érdemérmet kapott munkája elismeréseként.
A Magyar Rádió és Televízió 1988-ben Gránitország c. rövidfilmet készített Finnországban Rácz Istvánnal. Ezt a filmet 2000 június 8.-án 1.30-kor mutatta be az M2 csatorna a riport-dokumentumfilm sorozatban Rácz István vallomása Finnországról alcímmel.
Rácz Istvánt a Magyarok Világszövetsége is kitüntette két éremmel.
Budapesten halálának 20. évfordulóján emléktáblát avattak fel utolsó magyarországi lakóhelyének falán a XIII. kerületi Tátra u. 4-ben.
Rácz István emléktábla a Tátra utcában
Krausz György korábbi Magyarország finnországi nagykövete így emlékezett ott: „termetében kicsi, de lelkében nagy embert, aki, amihez hozzányúlt, az arannyá vált a kezében.” Az emléktáblát Szabó Virág müvésznö készítette.
Rácz István elismerése Finnországban
Rácz István útját számos kitüntetés fémjelezte Finnországban. Ilyenek közé sorolható a Finn Oktatásügyi minisztérium ismeretterjesztési díja 1969-ben a Kalevalatársaság adományozta díj 1977-ben, és a fordítói munkát elismerő, finn állami díj 1985-ben. A müvészeknek adományozott finnországi nyugdíjat Rácz István 1974-ben kapta meg.
Finnországban alapítottak egy díjat is, neve .
Rácz István díj
Ezt a díjat a Helsinkiben levő Magyar Kultúrális és Tudományközpont kezdeményezésére – akkori igazgatója Jelinkó Árpád volt – 2002-ben hozták létre . A díjat Finnországban és Magyarországon adományozza a baráti társaság minden évben tagjai közül annak, aki jelentős munkát végzett a kultúra, közelebbről Finnországban a magyar és Magyarországon a finn kultúra javára.
Finnországban a díjhoz díszoklevél, Szabó Virág művésznő tervezte érem és a 1000 euro pénzjutalom tartozik.
Finnországban az első Rácz István díjat Aarne Laurila professzor kapta 2002-ben. Idén már 18.alkalommal osztotta ki ezt a díjat a Suomi-Unkari társaság . A díjazottnak idén Aleksis Kivi napján október 10.-én adták át a díjat, neve Jaakko Kuusela . Ö több mint 35 évig volt a Suomi.-Unkari társaság aktív tagja és több mint 10 évig elnöki minőségben vezette a társaságot.
Jaakko Kuusela kitüntetése
A díjat a társaság jelenlegi elnöke Irmeli Kniivilä és Magyarország finnországi nagykövete Dr. Urkuti György adta át a kitüntetettnek.
Rácz István nevét egy másik díj is viseli. Ez egy ösztöndíj, melyet a Suomen Kultuurirahasto(/ Finn Kulturális Alapítvány adományoz. A neve
Anna-Maria ja Rácz István rahasto / Anna-Maria ja Rácz István alapítvány – Müvészházaspár támogatása a finn kultúra javára
Rácz István felesége Anna Maria szül. Lipsonen ( 1921-2004) textilművész volt . Magyarországon tanult szobrászatot és kerámiaművészetet, és finn faliszőnyegeket : ryijy( kiejtés; rüjjü) is készített. A Rácz házaspár tisztelte a Finn Kultúralapítvány munkáját – Rácz István két alkalommal is kapott az alapítványtól ösztöndíjat- és a gyermektelen házaspár közös végrendeletében vagyonuk legnagyobb részét az alapítványra hagyta egy, a nevüket megörökítő ösztöndíj céljára.
Finn Kultúralapítvány
Más célokra is adakoztak, ezek közé tartoznak a Finn Nemzeti múzeum/ Suomen Kansallismuseo, a Sibelius Akadémia és az ö életükben még létező Magyar tanszék a Helsinki Egyetemen.
Kedves Olvasók !
Rácz István hatalmas, finnországi életművét a fentiekben csak röviden és felületesen hoztam Önök elé. De remélem, hogy a finnországi magyar emlékeket egy más oldalról megvilágítva Önök közelebb kerültek Finnország és Magyarország kapcsolatainak sokrétűségéhez. Talán lesznek Kedves Olvasók Önök között akik hozzászólás formájában kiegészítik a fentieket ?
Békés első ádventi Vasárnapot kívánva szivélyes üdvözlettel
Mellékelten a 40. születésnapját ünneplő helsinki Magyar Kultúrintézet ismertetője. Az intézetet finnül Dr. Richly Gábor az intézet igazgatója mutatja be.
Kellemes ismerkedést a helsinki magyar kultúrközpont munkájával !
A fenti címmel hirdetett pályázatot Magyarorszag Helsinki nagykövetsége idén nyáron. A határidö október végén volt és ma hirdették ki az eredményt. Nagy örömmel teszem ide a nagykövetség facebookon megjelent mai közleményét.
“Magyar emlékhelyek Finnországban” pályázat eredménye:Magyarország és Finnország között a kulturális kapcsolatok a nemzeti ébredés koráig nyúlnak vissza. Az elmúlt mintegy 150 évben több olyan tárgyi emlék került Finnországba, ami Magyarországgal kapcsolatos. Nagykövetségünk igyekszik minél több információt összegyűjteni ezekről az emlékekről, ezért hirdetett pályázatot arra, hogy mind több ilyennek a létére fény derüljön. Köszönjük mindazok részvételét, akik hozzájárultak a gyűjtéshez! A legjobb pályamunkának Mäkinen Judit és Irene Salomäki közös anyagát találtuk, amelyben a Kajaaniban lévő Krupiczer-szobor történetét mesélik el. Szeretettel gratulálunk nekik!
A pályamunka így néz ki :
Magyar emlékek Finnorszában
Judit Mäkinen és Irene Salomäki/ Kajaanin Suomi-Unkari seura
Finnországot régi barátság számtalan szálai fűzik Magyarországhoz és ez fordítva is igaz. Megszámlálhatatlan szálakkal kapcsolódik Magyarország és a magyarok Finnországhoz, a nyelvrokon finnekhez. Reguly Antal és E.A. Ingman az 1800-as években írtak uti beszámolókat, melyek segítségével ismertették a két országot egymásnak. A kölcsönös kapcsolatok különösen kulturális téren voltak aktívak. Azóta sokat változott a világ, Finnország és Magyarország kapcsolatai az élet minden oldalát felölelik.
Baráti társaságok
A két nép barátságának sok formája és sok szintje van. Ez különösen azóta igaz, amióta megalakultak a Finn-magyar és Magyar-finn baráti társaságok. Míg ezek létezése elött kevesen jutottak el a baráti országba, a helyzet a baráti társaságokkal gyökeresen megváltozott. Számos baráti társaság és később testvérvárosi kapcsolatok is alakultak. Ilyen a Kajaani városában 1977-ben alakult a Kajaanin Suomi- Unkari seura / Kajaani Finn-Magyar társasága , mely a Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesülettel 1981-ben kötött testvérvárosi kapcsolatot.
Baráti kapcsolatok
A baráti társaságok létrejötte óta nem csak államférfiak és különböző magasrangú tisztségviselők látogatják egymást. A hivatalos formalitások által meghatározott látogatásokat személyes, családi kapcsolatok kialakulása követte. Nem csak sikeres, középkorú szakemberek jutottak el egymás országába, fiatal iskolások is megismerhették egymást.
Olyan barátságok alakultak ki a finnek és magyarok között, melyek nem egy esetben egész életre szólnak. Ezrével vannak már olyan finnek és magyarok, akik megfordultak helyeken, ahová soha az életben nem terveztek utazást, jártak addig ismeretlen tájakon, megkóstoltak olyan ízeket, amiket elképzelni sem tudtak. Sót olyan nyelvvel is ismerkedhettek aminek minden rokonság ellenére egyetlen szavát sem értik.
Barátok között szokás kisebb-nagyobb ajándékokat is cserélni ezzel is maradandó emléket hagyni egymásnál. A baráti társaságok is követik ezt a szokást és Finnországban számos olyan emlékkel találkozunk, ami Magyarországra emlékeztet, esetleg magyar nevet visel . Utóbbiak közé tartozik pl. az espooi Esztergom park.
Van azonban egy monumentális magyar ajándék is Finnországban és ez a Kajaani városában lévő Unkarilaisten ääni = Magyarok hangja nevű szobor, Krupiczer Antal, magyar szobrászművész alkotása.
Feltételezem, hogy sajnos kevesen tudnak erről a lenyűgöző alkotásról , mely maradandó emléket állít két baráti társaság évtizedes kapcsolatának.
Barátok közötti ajándékcsere
A Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesület és a Kajaanin Suomi-Unkari seura testvérvárosi kapcsolata 1981-ben jött létre. A két társaság között hamarosan élénk kapcsolat alakult ki és 1989 áprilisában felavatták Nyiregyházában a Kajaaniból érkezett és közös munkával felépített igazi finn szaunát.
Kajaaniból Nyíregyházára érkezett szauna
Nyíregyháza városi tanácsa szeretett volna viszonzásul magyar ajándékot küldeni Finnországba és így került sor a Magyarok Hangja nevű emlékmű felállítására Kajaaniban .
Az emlékművet Krupiczer Antal magyar szobrászművész készítette, 1991 május 14.-én, a két város testvérvárosi kapcsolatának 10. évének ünnepén leplezték le Kajaaniban a jelenlegi Barátság sétány/ Ystävyyspolku mellett elterülő parkban.
Magyarok hangja
Ki a szobrászmüvész Krupiczer Antal
Krupiczer Antal az 1944-ben Kapnikbányán (Cavnic) született szobrászművész Erdélyböl, közelebbről Nagybányáról költözött Magyarországra 1988-ban. Nyíregyháza mellett, a sóstói dombok között talált új otthonra.
Krupiczer Antal szobrászmüvész
Egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig Magyarországon alkotta monumentális, elsősorban fából készült műveit. Olaszországi kiállítása ismertette meg a világgal, alkotó lelkének fába faragott álmait több mint száz kiállítás őrzi. Művei közül egy Kajaaniban , az Ystävyyspolu / Barátságsétány melletti parkban kelti fel a sétálók figyelmét. A monumetális alkotás neve
Unkarilaisten ääni – Magyarok hangja
Az emlékmű fából készült oszlopai egy több mint 100 éves tölgyfából hosszanti vágással készültek. Ez a fa Krupiczer Antal sóstói háza mellett állt és onnét szállították Kajaaniba ami egy kb. 2520 km-es utat jelentett.
Az oszlopok közötti harangot a szobrászművész sajátkezűleg öntötte .
Az egyik oszlopon lévő motívum egy kalevalai jel : A verséneklők kezei/ Runonlaulajan kädet Az egymással szemben ülő Kalevala verseit éneklők így kapcsolták össze a kezüket.
“Kapcsoljuk most kezünk egybe”
Erről olvashatunk a Kalevala első énekében így : “Lyökäämme käsi kätehen, Sormet sormien lomahan, “ Rácz István fordításában így hangzik : “Kapcsoljuk most kezünk egybe, Fogas ujjunk fogjuk össze “ A jelet Finnország egyik legnagyobb művésze Akseli Gallén -Kallela akkor használta fel, amikor a Kalevalatársaság logóját tervezte. Az emlékmű felavatásán 1991-ben a nyíregyházi küldöttség tagjai között a művész is jelen volt.
Kedves Rokonok !
Ha Finnországba látogat valaki Magyarországról és ott Helsinkitöl észak-kelet felé vezet az útja, okvetlenül látogassa meg Kajaanit és a Barátság sétányon/ Ystävyyspolku álljon meg ez elött az emlékmű elött. Hajtsa meg a fejét és így adózva két nép barátságának és Krupiczer Antal szobrászművész emlékének. Ha magyar vendégek vannak Kajaaniban Irene Salomäki a Kajaani baráti társaság elnöke minden alkalommal elvezeti őket az emlékműhöz. Együtt kongatják meg a barátság harangját. Talán az északi szél elviszi Magyarországra is a harangzúgás hangját
Kedves Olvasók !
A sikernek több okból is örülök. Díjnyertes munkánk példája a finn -magyar baráti kapcsolatoknak, mivel felhívja a figyelmet olyan értékre, ami még az ittélök részére is leginkább ismeretlen volt – eddig. Egyben megismerteti Önöket egy magyar szobrászművész gyönyörű munkájával.
Egy elözö levelemben írtam arról, hogy Finnországban a kutyák segítségével is harcolunk a koronavírus ellen Leginkább a diagnosztikus munkában elért segítségröl volt szó. Kutyáknak az emberinél többszázszorosan jobb orra segíti a gyors és pontos diagnosztikát. Erröl itt lehet olvasni :https://finnorszagilevelek.com/2020/10/28/finn-kutyak-a-koronavirus-elleni-kuzdelemben/
Mai levelem azzal foglalkozik, hogy nem csak a kutyák segítenek a jelenlegi nehéz helyzetben az embereknek. Gondoltak-e Önök arra, hogy még egy teknösbéka vagy egy szelíd görény is milyen fontos lehet ?
Egy kis háttér
A legtöbb európai országban jelenleg egy sok szempontból ismeretlen és kíméletlen, egyenlöre legyözhetetlen virus szedi az áldozatokat. Mivel egyenlöre oltás még nincs a betegség ellen, korlátozásokkal próbáljuk csökkenteni a betegek számát. Ezek hatására kevesebb lett az emberek közötti kapcsolat, különösen az idösek vannak most sokkaL többet egyedül. Megszüntek a rokonok, barátok, ismerösök találkozásai, nem járunk szinte sehová. Ennek azért van nagy jelentösége, mert Finnországban egyre több az egyszemélyes háztartások száma.
Egyszemélyes háztartások Finnországban
Tavalyi statisztikai adatok szerint több mint 1 200 000 ember lakik egyedül , ez az összlakosság egy negyede ! Azaz minden negyedik finnországi lakos egyedül él. Ez a szám sokkal több ha a 75 éven felülieket vizsgáljuk, közülük kb. minden második lakik egyedül ! Ez a szám az utóbbi tíz évben minden évben növekedett. Az egyedül lakó 75 éven felüliek 59%-a nö, a férfiak közül csak kb. 29 % lakik egyedül.
A társadalmi kapcsolatok korlátozása különösen az egyedül lakókat érinti érzékenyen. A megváltozott helyzetben nagy szerepe lett a telefonnak és a sokféle interneten át tartható kapcsolatnak. De a finnországi eröteljes digitalizálás ellenére is sokan vannak olyanok, akiknek nincs számítógépük, akik nem tudnak vagy nem akarnak bekapcsolódni a szociális médiák által létrehozott , élénken müködö hálózatokba. Az emberi kapcsolatokon kívül az eddiginél nagyobb szerepe lett az állatokkal való kapcsolatoknak. Ez városi lakosok esetében elsösorban a házi-kedvenceket illeti.
Házi-kedvencekkel a koronavírus ellen
Finnországban az Agria nevü állatbiztosító rendezett körkérdést erröl a témáról. A náluk állataikat biztosítók körében rendezett érdeklödésre kb. 1000 állattulajdonos válaszolt. Közülük kb. a felének kutyája és 40 %-nak macskája van. De vannak másféle kedvencek is, lovak, szelíd görények, nyuszik, madarak, teknösbékák söt kígyók tulajdonosai is.
Hogyan segítenek a házikedvencek a magányosság érzése ellen ?
A válaszokból kiderül, hogy az állatok elsösorban társaságot jelentenek. Olyan társak ök, akiknek mindíg jó a hangulatuk. Nem vitatkoznak, nem kiabálnak, minden tekintetnek, minden találkozásnak és simogatásnak örülnek és a kapott szeretetet viszonozni is képesek.
Mindenhová követik a gazdájukat, vannak olyanok akik az otthonról dolgozók mellett üldögélnek órák hosszat mozdulatlanul.
Távmunkatárs
Az Agria körkerdésére adott válaszokból kiderül, hogy a mai rendkívüli és szokatlan helyzetben milyen nagy szerepe van az állatoknak. A sok válasz klözött ilyenek olvashatók :
A macskám értelmet, törödést és vidámságot hozott az életembe. Egyedül élek és a macskám nélkülö többször gondolkoztam volna azon, hogy van-e egyaltalán valami jelentöségem az életben ? Most tudom, hogy legalábbis a macskámnak nagyon fontos vagyok. Ezt a véleményt támogatta az a házaspár is, akik mind a ketten munkanélküliek lettek a vírus okozta járvány miatt.
Így írt egy kutyatulajdonos: A kutyám gondoskodik aról, hogy minden nap mozogjak. Játékai felvidítanak. Naponta több nagy sétát teszek vele, ö az én ”személyes, saját edzőm”.
Saját edzövel
De vannak olyanok, akiknek pusztán az állatok megfigyelése is örömet okoz. Valaki szívesen figyeli, hogy mit csinál egy hörcsög a ketrecében, söt egy teknös lassú bandukolása is jó hangulatot teremt.
A házi kedvencek tulajdonosainak 75 %-a volt azon a véleményen, hogy az állatoknak jó hatása volt a lelkiállapotra.
Gyógyító állatok
Tudjuk azt is, hogy az állatok gyógyitani is tudnak pusztán a jelenlétük segítségével. Finnországban többféle terápiára használnak állatokat.Ezek az un. terápia-állatok leginkább kutyák, macskák és lovak. Segítségükkel javulnak a fizikai, kognitiv és szocio-emocionális kapcsolatok.
A terápia-állatok tulajdonosai szakképzésben részesültek, akik hivatalosan jóváhagyott engedély birtokában vesznek rész állataikkal a gyógyítás folyamatában.Közöttük vannak tanárok, gyógypedagógusok, pszichoterapeuták, fizióterapeuták és beszédterapeuták.
Az alábbiakban röviden ismerkedünk néhány terápia-állattal.
Kutyák
Mindnyájunk elött ismertek a vakokat segítö kutyák, de az utóbbi évtizedekben sok más területen is kutyák a leggyakoribban használt terápia-állatok. Ennek egyik oka, hogy a kutya fenttartás nélkül szereti azt akivel él, vagy akivel rendszeresen találkozik.Ezért úgy tartják, hogy a kutyák született terapeuták és társaságuk a legjobb orvosság a depresszió, szorongásos állapotok és stressz ellen. Különösen jó hatással van a saját kutya-kedvenc azokra a gyerekekre, akik az autizmus valamilyen formájában szenvednek.
Mi ketten
De előnyösen hat a kutyák társasága az idősekre is, Finnországban vannak kutyák, akik rendszeresen látogatják az idősek otthonait
A megelözésben vesznek részt azok a kutyák, akik figyelmeztetik a gazdájukat egy esetleges, betegséggel kapcsolatos, súlyos állapotra. Ilyenek azok a kutyák akik észreveszik a vércukor szintjének csökkenését. Ezek a kutyák – Diabeteskutya, vagy Hypokutya a nevük nálunk a cukorbajban szenvedök fontos társai.A hypo név a hypoglykemiára = alacsony vércukorszintre utal- . Az alábbi képen a Brummer család Nalle nevü kutyája látható.
Nalle Hypokutya
A család iker fiait segíti. Mindenhová követi őket pl. sporttelepre is. Olyankor egy mellényt hord, aminek a zsebében édes ital van. Így ha figyelmeztette – meglöki vagy kaparja a nadrágszárát – a fiúk közül valamelyiket is, azonnal készen van a segítő cukros ital . Ha valaki Önök közül szívesen ismerkedne ezzel a családdal, a róluk szóló cikk itt található : https://www.tehylehti.fi/fi/terveys/diabeetikko-vaarassa-koira-haistaa-ja-tuo-pillimehun
A diabetes-kutyák oktatása a szaglásukon alapszik, olyan mintákat szagolgatnak, amik különböző vércukorszintü személyektől származnak. Pl. egy arcot törlő zsebkendőt. A szag egyben a kilélegzett levegőről is felvilágosítást ad. Nagy türelem és kb 1 évi munka kell ahhoz, hogy egy kutya megbízhatóan jelezze a vércukorszint csökkenését. Itteni tapasztalatok szerint mindenféle kutya alkalmas erre.
Macskák
A macskák szeretik a függetlenséget, nem akarják elsösorban a gazdájukat kiszolgálni, mint a kutyák. Sokkal önállóbbak, mint a kutyák de örülnek a kényeztetésnek.
Van errefelé egy mondás, miszerint a kutya a barátját várja haza a macska pedig a cselédjét. Ettöl függetlenül tény, hogy a macskák társasága mind a fizikai mind pedig a szellemi állapotra jó hatással van. Szívesen ülnek ölbe és megelégedett dorombolásukkal nyugodt hangulatot hoznak létre.
Finnországban nem egy olyan idősek otthona létezik, melyeknek ”saját” macskájuk is van. Sok idős embernek az ilyen otthonokban való lakást megelőző életében volt házi kedvence, sokszor macskája. Különösen rájuk van van a macskának kedvező hatása.
Lovak
”A ló orvosság” mondják azok, akiknek sokévi tapasztalatuk van az un. terápia-lovakkal. Nem csak a lovak ápolása köti le sok – főleg fiatal beteg figyelmét, hanem maga a lovaglás is nagyon fontos. A pszichés zavarokban szenvedő felnőtteken kívül az autizmus különböző formáiban szenvedő fiatalok állapotát is előnyösen befolyásolja a rendszeres lovaglás. Javul az élet minősége, jobb lesz a lovakkal kapcsolatba kerültek hangulata és ezzel az általános állapot is jelentősen javul.
Terápia-ló
Természetesen nem minden ló alkalmas az ilyen feladatra. Barátságos, nyugodt és az emberi érintést kedvelö lovakra van szükség . Egyben olyan nyugodtnak kell lenni, hogy bárki biztonságban érezhesse magát az ilyen ló társaságában. De arra is szükség van, hogy az ápolandó megnyerje a ló bizalmát. A Lohja városában levö Paloniemi nevü, föleg pszichiátriai betegeket ápoló kórháznak több éves tapasztalata van a ló-terápiával. Az ilyen programmban résztvevö betegnek le kell gyöznie esetleges, a lótól való félelmét és arra is szükség van, hogy az állat és ember között közvetlen, bizalmas barátság alakuljon ki.
Kedves Olvasók !
A jelenlegi vírusjárvány idején felmerült az a kérdés is, hogy vajon a házikedvencek is megbetegedhetnek és terjeszthetik a betegséget ? Egyenlöre úgy tünik, hogy sokkal inkább az emberek fegyelmezetlen viselkedésének van szerepe a betegségek számának rohamos növekedésében. Kétségtelen és bizonyított tény, hogy a maszk viselése csökkenti a betegség terjedését. Ezért addíg, míg megbízható, mindenki számára elérhetö és biztonságos immunitást adó oltás nem áll rendelkezésünkre embertársaink védelmének érdekében okvetlenül szükség van maszk viselésére. Egyúttal magunkat is védjük.
A maszk nem az állampolgári, egyéni választás szabadságát korlátozza. Viselése sokat elmond arról aki viseli és még többet arról aki nem viseli.
Az alábbi kis gyüjteményt nemrég állítottam össze a Finn szókincs facebook oldalán. Talán Önök között is vannak olyanok, akiket érdekel.
Finn szókincsünk gyarapítását egy újabb kis gyűjtemény elkezdésével folytatjuk. Olyan összetett szavakat gyűjtünk amik az idő = aika szóval kapcsolatosak. A gyűjtemény mától kezdve egy hétig minden nap 3 új szóval bővül. Itt van az ideje a tanulásnak, mivel
Aika rientää = Rohan az idö
Rohan az idö -Aika rientää
szept.28. Aikalisä = idöhozzáadás pl. ha két csapat mérközése döntetlenül végzödne, meghosszabbítják a játékidöt és ennek a neve:aikalisä. Aikamies = meglett férfi, aikataulu = menetrend, idöbeosztás .
Kedves Finn nyelv iránt édeklödök ! Az idö rohan, elmúlt ez a hét nap is, most vége van az idö-aika szóval kezdödö összetett finn szavak gyüjtésének . Remélve, hogy több új szó is került az Önök szótárába zárom mai soraimat.
A mai nap zászlós ünnepnap nálunk. Ma ünnepeljük az un svéd napot : Svenska dagen – Ruotsalaisuuden päivä.
Svéd nap – Svenska dagen -Ruotsalaisuuden päivä
Az ország először 1908-ban ünnepelte ezt a napot a Svéd néppárt (Svenska folkpartiet ) kezdeményezésére. A pártot ebben az évben alapították.
Az eredeti ötlet az volt, hogy egy ilyen nap fokozza a svéd anyanyelvűek összetartozásának érzését. (Itt említem meg, hogy Finnország az 1200-as évek végétöl egészen 1809-ig a svéd birodalom része volt.)
Később felmerült az is, hogy ezzel tiszteljük Finnország kétnyelvűségét, hangsúlyozva a svéd nyelvet és a svéd kultúrörökséget.Az ünnepnapként választott nap II. Gustav Adolf svéd király halálának napja.
II.Gustav Adolf (1611-1632)
Ö 1632 november 6.-án vesztette életét a harmincéves háború kapcsán Lützenben vívott csatában. Az ünnepnap neve egészen az 1800-as évekig Gustav Adolf napja volt.
A hivatalos naptárban zászlós ünnepnapként 1979-ben került és Svenska dagen néven 1980 óta szerepel az egyetemi naptárban ( Yliopiston almanakka ).
Finnország lakosságának kb. 5 %-a svéd anyanyelvű. Ök főleg a déli és nyugati partvidéken laknak, mint az alábbi képen látható.
Svéd anyanyelvüek Finnországban
Ahvenanmaa szigete – a kép bal alsó sarkában – Finnország autonóm területe, hivatalosan egynyelvű = svéd nyelvű !
Kedves Olvasók!
Ha most elgondolkozunk a hivatalosan kétnyelvü országon ugye minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a történelmi kisebbség jogait és helyzetét a világon Finnország biztosítja a legjobban.
November 3. Napja egyben a Magyar tudomány napja is. Ma ezen a napon egy immár 40 éves találmányt ünnepelhetünk, nevezetesen Rubik Ernő kockájának 40.születésnapját. Szeretettel köszöntöm Rubik Ernöt ezen a jeles napon.
Rubik Ernö
Hogy ki tudja hamarabb összeállítani helyesen a kocka oldalait az már régóta érdekli a finneket. Többszázan vannak azok, akik versenyeken is részt vesznek.
A kockán kívül számos hasonló találmánya is van Rubik Ernőnek, ilyen pl. a Rubik óra : Rubick´s Clock.
KUVA
Rubik óra
Niko Ronkainen 2015-ben, 19 éves korában indult a Braziliában Sao Pauloban rendezett világbajnokságon és első díjat nyert. A Rubik órát 7,69 másodperc alatt állította helyesen össze.
Niko Ronkainen 19 éves világbajnok
Ugyanitt részt vett a hagyományos kocka összeállításának bemutatóján is. Ö 4,60 másodperc alatt ”hozta rendbe ” a Rubik kockát. Ezzel az eredménnyel – előzetes gyakorlás nélkül ! – a 4. helyen végzett. Niko tovább fejlesztette tudását és már lábbal is össze tudja rakni a kockát helyesen. Hogy mit tud, az itt látható : https://www.ruutu.fi/video/1346614
Érdemes megnézni. Sajnos az elején lévö reklámot nem tudom levenni. De nem tart sokáig !
Kedves Olvasók!
Milyen jó lenne, ha az okostelefon helyett a fiatalok a Rubik találmányokkal foglalkoznának. Rengeteg lehetőség van, itt láthatók Rubik Ernö díjazott építészmérnök találmányainak egy része
Mint bizonyára ismeretes Önök elött, hogy Finnország egy harmada az északi sarkkör fölött fekszik. Az É-D irányban kb. 1300 km hosszú országban nagy különbség van az északi és déli országrész között. Ez talán leginkább az időjárásban észlelhető.
Most vagyunk az évnek azon szakaszában, amikor a napok rohamosan rövidülnek, egyre hosszabbak lesznek az esték. Október utolsó hétvégéjén az órát is az un. téli időre állítottuk, azaz egy órával a nyár felé: visszafelé.
Téli idő
Ez továbbra is azt jelenti, hogy Finnországban egy órával több van mint Magyarországon mivel Finnország a keleteurópai időzónában fekszik. De vajon gondoltak-e Önök arra, hogy Dél-Afrikában és Finnországban ugyanannyit mutat az óra ?
A világ időzónái
Ha külföldiek Finnországra gondolnak, elsősorban az un. ezer tó a szauna és a fehér éjszakák országa jut az eszükbe. Van egy másik elképzelés is, közelebbről az, hogy Finnországban télen sötét van.
De vajon milyen sötét van és sötét van-e egyáltalán? El lehet-e mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország? Ezzel foglalkozik mai levelem.
Fehér és fekete ország?
Az un. fehér éjszakák idején a nap nem nyugszik le. Finnország legészakibb részén Nuorgamban május 16.-tól július 29.-ig ( 74 napig ) a nap nem megy a horizont alá .
Éjféli napsütés
Ezzel szemben ugyanitt a nap nem kel fel a november 11 és január 17 közötti időben. Ennek az időszaknak finn neve : kaamos ( kiejtés:kámosz) Ez több mint 50 napot jelent.
De minden hiedelem és elképzelés ellenére sincs ilyenkor teljesen sötét. Ebben nagy szerepe van a hótakarónak. Nincs teljesen világos, de a táj egy szinte misztikusnak mondható kékes fényben úszik.
Kaamos
Rövidülő napok, hosszabbodó esték
A napok a nyári napéjegyenlőség után rövidülnek. Helsinkiben június 21.-én napkelte 3.53-kor volt és napnyugta 22.50-kor. December 21.-én ugyanitt a nap 9.29.-kor kel fel és 15.11-kor nyugszik. Ha borús az égbolt nem látunk napot és az ilyen időszak hetekig is eltarthat. Ez a szürke idő befolyással van a lelki állapotunkra is, sokan vannak nyomott hangulatban.
Mivel a hó az ország déli részén sokkal később esik le, mint északon – pl. ma – okt. 25.én északon már fehér a táj – a táj sokkal szürkébb és nem egyszer fénytelenebb is, mint északon. Az elmúlt évben, 2019-2020 telén Helsinkiben gyakorlatilag nem volt hó. Rengeteget esett az eső és személy szerint sajnáltam a gyerekeket, akik az esőben és sárban élték át a normális körülmények között szép téli hónapokat. Nem lehetett szánkózni, síelni, természetes jégen korcsolyázni. A téli sportok Finnországban azért is fontosak mivel az időjárás nem befolyásolja a friss levegőn való tartózkodást. Az óvodások is kimennek minden nap több órára is teljesen függetlenül az időjárástól.
Nyári és téli idő
Egy kis történelem
Az un. nyári időt először Németországban vezették be az első világháború idején. Akkor azt gondolták, hogy mivel nyári reggeleken világosabb van, az óra átállításával energiát lehet spórolni. A nyári időt minden háborút viselő országban bevezették. Ez azonban csak átmenetileg volt érvényben és a háború után megszüntették az órák átállítását. Az 1970-es években az olajkrízis volt az oka annak, hogy újra bevezették a nyári időt, spórolási céllal. Ez – annak ellenére, hogy megszűnt az olajkrízis – végleges maradt. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy 20121-ben vége lesz az órák állítgatásának.
Van-e az óra átállításának jelentőségé Finnországban ?
Nálunk északon az órák átállításától teljesen függetlenül nyáron világos van és télen sötét, így a nyári-téli időnek kevés a jelentőségé. Finnország inkább szolidaritási meggondolások alapján követi az európai országokat. Időnként felmerül az a kérdés is, hogy jobb lenne-e ha Finnország is a közép-európai időzónát követné. Erről nincs döntés, Finnország továbbra is a kelet-európai időzóna idejét követi.
Az órákat Finnországban először 1942-ben április 3.-án – a II. Világháború idején – állították át nyári időre, azaz egy órával előbbre. Október 4.-én tértek át a téli időre. A háború után megszűnt ez a gyakorlat, de 1981 után ismét elkezdődött az órák állítgatása, mely idén is érvényes. Az órákat 2020 október 25.-én hajnali 4 órakor állítottuk egy órával a nyár felé-= visszafelé. Ez most az un. téli idö ami egészen 2021 március 28.-ig tart majd.
Megszűnik-e az un. nyári és téli idő ?
Az Európai Unió komissziója javasolta, hogy az Unió tagországai szüntessék meg a nyári és téli idő használatát és döntsenek egyik vagy másik állandó használatáról. Hogy melyik idő legyen állandó használatban annak eldöntésére a tagországok szabad kezet kaptak. A tervek szerint 2021-ben az uniós országokban megszűnik az órák állítgatása.
Finnországban elindult egy fontolgatás arról, hogy melyik időre esik a választás. Többen is részt vettek a vitában. Timo Partonen professzor és Eero Lantto kutató a téli idő mellett teszik le a voksot. Véleményük szerint az állandó nyári idönek egész Észak-Európában több hátránya van, mint előnye.
Finnország a téli vagy a nyári időt pártolja-e?
A téli idő mellett:
A fent említett kutatók így érvelnek: Finnországban egész évben több a fény délután a délelőtthöz viszonyítva. Ha nálunk állandóan un, nyári idő lenne, október végétöl március végéig a jelenleginél sötétebbek lennének a reggelek. Megváltozna az alvás ritmusa, fokozódna a fáradtság és nyomottabb lenne a hangulat.
Ismeretes tény, hogy nyáron többen küszködnek alvási zavarokkal, mit télen. Azt is tudjuk, hogy az emberek nagyobb része későn fekvő és ezek között gyakoribbak az elalvással kapcsolatos nehézségek.
A nyári idő mellett:
Az Állami Testnevelési Tanács (Valtion Liikuntaneuvosto) a nyári időt tartja a mozgás és általában vett fizikális aktivitás szempontjából kedvezőbbnek. Ennek oka, hogy a nyári idő idején hosszabbak a világos esték, melyek a dolgozóknak több lehetőséget biztosítanak a mozgásra és a friss levegőn való tartózkodásra.
Az Esti Hìrlap ( Iltasanomat ) nevű újság 2018-ban megkérdezte olvasóit arról, hogy mi lenne jobb: az állandó nyári vagy téli idő ? A 99 000 szavazó 51 %-a a téli időt választotta, a nyári idő mellett állást foglalók 49 %-van szemben.
Egyenlöre nincs végleges döntés. Erről a finn mondás jut az eszembe: “Kun joku asia pitkittyy, niin se mutkistuu” azaz Ha egy dolog elhúzódik, az bonyolódik.
Finnország nem dönthet maga, a döntést az Európai Unió direktívája diktálja.
Nyári-téli idő az Európai Unión kívüli országokban
Kanadában, az Egyesült államokban és Ausztráliában a tagállamok maguk döntenek arról, hogy legyen-e óraállítgatás. Ezt a nyugati államokban bevett gyakorlatot közel sem minden ország követi. Oroszországban kipróbálták a nyári-téli idöt, jelenleg elnöki döntéssel az állandó téli időt vezették be.
A legtöbb ázsiai országban a kétféle idő ismeretlen fogalom.
A rövid napokhoz – kaamos – füzödö egészségügyi problémákról
Mindnyájunk elött ismeretes tény, hogy a téli időszak sötétsége több problémával jár. Ilyenek az alvási zavarok és a depresszió. Az utóbbinak finn neve is van: kaamosmasennus.
Mit jelent a kaamosmasennus ?
Kaamos depresszió ?
Harri Laurenin pszichológus foglalkozott a kérdéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a téli idö okozta tényleges depresszió – masennus – ritka betegség – szerencsére.
Ezzel szemben a téli hónapokban előforduló levertség / csüggedtség – alakuuloisuus – viszonylag gyakori és ezt az állapotot köznyelven sokan depressziónak nevezik. Ez nem tekinthető a szó szorosan vett értelmében betegségnek. Ilyenkor sokan szívesen esznek édességeket – gyakran felszednek több kilót is – többet alszanak, a legszívesebben díványon heverészve töltenék idejüket és szinte semmi sem érdekli őket.
A levertségnek kapcsolata van azzal is, hogy ősszel általában fokozódik a munka üteme, több a kihívás és nagyobb a dolgozók terhelése. Sokan nem veszik ezt figyelembe és a fokozott munkatempó által előidézett fáradtságot és levertséget depressziónak tekintik. A finneknek kb. 10-30 %-a szenved az október- novemberi hónapokban a sötét évszak okozta panaszoktól, melyek csökkennek a több napfény idején február-márciusban és eltűnnek legkésőbb a nyár elején.
Mi az orvossága a télI levertségnek?
A legjobb tanácsokat Dr. Risto Laitila adja: mozogjunk sokat a természetben, friss levegőn. Aki nagyon betegnek érzi magát keressen fel egy pszichoterápiás rendelést.
De van még más segítség is és ez a fény! A fényt az erős lámpák adják .
Ezek az un. fényterápiás lámpák pótolják a napsugarak adta fényt. Sötét reggelenként használva helyettesítik a reggeli napfényt. Így a lámpák elősegítik a megszokott napi ritmus megtartását.
Az erős fényű lámpák használatát Anu-Katriina Pesonen professzor vizsgálta. Szerinte a legjobb hatást akkor érjük el, ha a lámpát reggel használjuk. Dél után már nincs sok értelme az ilyen lámpák használatának. Alapszabálynak vehető, hogy a 10 000 lux erősségű lámpát használjuk fél óráig, az 5 000 lux erősségűt egy óra hosszat és az 5 000 luxosat két órán át. Az ilyen lámpáktól kb. 1 m távolságban kell lenni.
A hótakaró sokat segít, mivel a fehér szín világosabbá teszi a rövid napokat. Sajnos a klímaváltozás azt hozta magával, hogy az ország déli részét egyre későbben fedi hó és a havas időszak egyre rövidebb lett. Míg az ország északi részén már októberben is fehér a táj, a déli országrészen még az un. „fekete karácsony „ azaz a hótakaró hiánya még karácsonykor is egyre gyakoribb lett.
Kedves Olvasók!
Finnországban elkerülhetetlen a sötét évszak, de ez nem jelent teljes sötétséget. Többféle módja is van annak, hogy megszokjuk ezt a helyzetet. És az biztos, hogy könnyebb megszokni, mint megszökni.
