Május 2.Vasárnapja : Anyák napja

Kedves Olcvasók !

Május 2. Vasárnapja Finnországban az édesanyák ünnepe, zászlós ünnepnap. Szeretettel köszöntöm én is a finn édesanyákat. A képeken a jelenleg nálunk virágzó szellőrózsa ( Anemone nemorosa) látható . Ezt a virágot szedik a gyerekek az édesanyjuknak ezen a napon.

Anyák napjáról és az azzal kapcsolatos finnországi szokásokról egy régebbi levelemben írtam, itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2019/05/07/anyak-napja-finnorszagban-267-level/

A hosszú tél után Finnországban most kezdődik a tavasz, az ország északi részét még hó takarja.

Kedves Olvasók !

József Attila gyönyörű versével: Mama kívánok mindnyájuknak napsugaras ünnepet. Ez a hallhatatlan vers Latinovits Zoltán előadásában itt hallgatható. https://www.youtube.com/watch?v=MHnZQyADXpA

Judit Mäkinen

Május elseje Finnországban 354.levél

Finnországi levél hazámból, Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Április véget ért,  Finnországban is kezdődik a tavasz. Az ezzel kapcsolatos első ünnep május elseje, a neve nálunk Vappu. Ezzel a témával foglalkozik mai levelem.

Vappu /Május elseje

Május elseje és az ahhoz tartozó ünnepségek Finnországban főleg  a fiatalság és  a tavasz ünnepe, egyben a finn  munkásosztály ünnepe is. Hivatalos zászlós ünnepként május elseje 1979 óta ünnepeljük ezt a napot. Május elseje karneváljellegű, a hosszú tél elmúlása felett érzett öröm és a tavasz beköszöntésének, a természet megújulásának ünnepe.

Egy kis történelem

Május eleje a tavaszi- és nyári napéjegyenlőség között, középen van, Európában a kelták és a germánok is ünnepelték a tavasz kezdetének ünnepét, melyhez a nagy máglyák égetése szervesen hozzátartozott, attól a hiedelemtől vezetve, hogy a máglyák a háziállatok termékenységére jó hatással vannak.

Finnországban is gyújtottak máglyákat, ezekkel és csengők hangjával próbálták a rossz szellemeket távol tartani. Az ünnepségeken táncoltak és házilag készített üdítő italt, ittak, ennek a neve sima ( =szima).

Az általános hiedelemmel ellentétben május elseje, mint a munkásosztály ünnepe nem szovjet szülemény, hanem amerikai, ui. az Amerikai Egyesült Államokban -ban rendezték azokat a nagy felvonulásokat 1886 május 1.-én, melyeken a gyári munkások a nyolcórás munkanapot követelték. A tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások halottakat is követeltek. A munkások 2. internacionáléja döntött 1889-ben úgy, hogy ezekre az áldozatokra 1890 től minden május elsején fognak emlékezni világszerte.

Finnországban 1944 óta érvényes az a törvény, mely biztosítja a május elsejei szabadnapot. Itt május elseje a tavasz kezdetét jelenti elsősorban és ennek megfelelően vidám, sajnos nem egyszer korlátlan ünneplést hoz magával. Míg régen az alkohol  tilos volt nyilvános helyeken, manapság szinte patakokban folyik a pezsgő a parkokban, bármilyen időben. Az időjárás itt május elsején még  nem garantáltan tavaszias, nemegyszer vannak még átmeneti havas-eső záporok, a hóesés sem tartozik a legnagyobb ritkaságok közé.  Még itt  Délfinnországban is lehet ilyen idő május elsején!

Mit jelent a Vappu név?

Ez a név a 700-as években, Bajorországban élt apácafőnöknő, Valburg nevéhez füzödik akit május elsején nyilvánított szentté az egyház.

Valburg

Ez a nap Valborg /Vappu névnapja is egyben. Vappu napja Finnországban, Svédországban, Észtországban, Németországban és Lettországban régi ünnepnap. Vappu egyben finn női név is, a mai napig használatos, de mint sok minden, ez a név  jelenleg kissé  “kiment a divatból”, az általam ismert Vappu-k a 80-as éveiket tapossák.

Hogy ünneplik a finnek május elsejét?

Az ünnepségek május elsejének idusán, április 30.-án azzal kezdődnek, hogy a Helsinki piacterén álló Havis Amanda nevű női szoboralakot ünnepélyesen megfürdetik habfürdővel és a fejére a Finnországban használatos, az érettségizettek fehér sapkáját teszik.

Ez a vidám esemény délután 6-kor kezdődik, a televízió egyenes adásban közvetíti. Rengeteg néző figyeli ezt, a szobor magas, mint a mellékelt kép is mutatja, csak daruval lehet megközelíteni, ez már magában véve érdekes mutatványnak számít.  Minden évben más-más egyetemi kar diákjai végzik ezt a ?

Havis Amanda szobra egy szökőkút közepén áll, 1908 óta díszíti Helsinki déli kikötőjéhez közeli nagy piacteret és Ville Vallgren szobrász műve. Annak idején ez volt az első, meztelen, nyilvános helyen álló, női szobor Helsinkiben és felállítását az akkori erkölcsök szerint kisebb fokú botránynak tartották egyes polgári körök. Ennek egyik fontos oka az volt, hogy a helybeliek a Helsinki patikus lányát vélték felismerni a szobor női alakjában.

ilyenkor  repdesnek a színes léggömbök, árulják a mindenféle sípot, dobot és nádi hegedűt?

Vappi-piac

A különben tartózkodónak nevezhető finnek a parkokban  a város minden részén ünnepelnek, pezsgősüvegek dugói durrognak és mindenki, aki valamikor is érettségizett, fehér sapkát visel.

Érettségizettek sapkája

A legnagyobb szabású ünneplés Helsinki déli kikötőjéhez közel, a Kaivopuisto parkban történik a Csillagvizsgáló tornyán levő kis dombon a Tähtitornin mäki-n (tähti =csillag, torni=torony, mäki=domb). Fehér sapkát az 1870-es évek vége óta mindenki kap,  aki sikeresen érettségizett, kiosztásuk az iskolai évzáró ünnepségen történik. Ezt a sapkát később szinte kizárólag csak május elsején viselik.

Vappu napján nyílik a Vidámpark Helsinkiben és ezen a napon ingyenes a belépés minden korosztály részére.

Piknik a Csillagvizsgáló tornya parkjában

Május elsején reggel tömeges piknik van Helsinkiben a Tähtitorninmäki/ Csillagvizsgáló körül elterülő nagy parkban. Nem akármilyen kisebb családi kirándulásról van szó, ide nagy készülődés után mennek a családok, baráti körükkel egyetemben.

Hagyományosan mindenféle heringes és lazacos szendvics és pezsgő képezi a reggelit. Az ünneplés sokszor féktelen ivásba torkol és csodák csodájára a legtöbb kisbaba Finnországban a következő év február-márciusában születik J.

Végezetül a májusi ital, a Vappusima készítésének receptje. Bármikor lehet készíteni, sokkal olcsóbb, mint az üzleti üdítő italok és mivel semmilyen mesterséges édesítő-savanyító-konzerváló- vagy festékanyagot nem tartalmaz még sokkal egészségesebb is, mint az üzletben készen kapható frissítők. Alkoholtartalma szinte a 0-val egyenlő, gyerekek is fogyaszthatják.

Vappusima

Májusi ital: Vappusima

Mi kell hozzá?

8 l víz
 600 g cukor
2 dl cukorszirup (ha nincs az se baj, lehet barna cukorral is helyettesíteni.
3 db citrom – ha kicsik, akkor 4 db
Negyed kávéskanál élesztő
mazsola

Hogy csináljuk?

A cukrot és a  szirupot egy nagy fazékba tesszük és a vízből kb. 1 l-t felforrósítunk, és a cukorra öntjük.

A citromokat nagyon alaposan megmossuk forró vízben, mivel a héjukban sok vegyszer is lehet, vékonyan meghámozzuk úgy, hogy a héjnak csak a legfelszínesebb sárga része legyen és ezeket a héjforgácsokat a cukros oldatba tesszük.

A citromhéj fehér, puha részét késsel lekaparjuk a citromokról és kidobjuk (mert ez keserű) majd a citromokat gerezdekre vágjuk, és az edénybe tesszük, ezután  a maradék hideg vizet ráöntjük a keverékre.

Addig kavargatjuk, míg a cukor teljesen feloldódik és a langyos oldatba belemorzsoljuk az élesztőt.

Egy éjszakán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten, akkor megindul az erjedés az élesztő és a meleg hatására.

A következő nap  tisztára mosott üvegekbe (kb. 10 üveg kell)  egy-egy kávéskanál cukrot és 3-4 mazsolát  teszünk. Az oldatból kiszedjük a héjakat és a kiázott citromgerezdeket, majd az oldatot az üvegekbe töltjük, az üvegeket lezárjuk.

Az üvegeket hűvös helyre tesszük- pl. jégszekrény és 2-3 nap múlva, amikor a mazsolák feljöttek az ital tetejére készen is van a sima.

Vigyázat! A már kinyitott üvegeket nem szabad újra lezárni, ha nem fogyott el az egész ital, mivel az erjedéskor keletkező gáz szétrobbanthatja a lezárt üveget. A legjobb azonnal elfogyasztani az üveg tartalmát.

Ebből az adagból kb. 10 üveg sima lesz. A legjobb izű a sima készítése után  kb. 5-6 nap múlva, általában addigra már el is fogyott?.

Újabban gyárilag is készítik a Sima-t, de annak nincs olyan jó íze, mint az otthoninak. Ez az ital – mely régen ünnepi italnak számított –  kimondottan május elsejei üdítő, innét jön a neve: Vappusima.

Ha sötétbarna  cukorszirup is van, benne- tulajdonképp hozzá tartozik – akkor a kész sima színe aranysárga, a gyári sima alkoholtartalma kb. 0. 8 %, de van természetesen teljesen alkoholmentes sima is, melyet a gyerekek is ihatnak.

Május 1.-I felvonulások

Május elsején több felvonulás is van Helsinkiben és a politikai pártok vezetői tartanak szónoklatokat. De ezek elhomályosulnak Helsinkiben  a csillagvizsgáló dombján tavaszt ünneplő vidám tömegrendezvény mellett.

.Kedves OLvasók !

Két év csendes Vappu-ja után idén ugyanúgy folyt az ünneplés mint valamikor az un. régi jó idökben. Mindnyájuknak szép tavaszi napokat és mindnyájunknak békét kívánva szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Forrás:

Judit Mäkinen
Finnország

Anyák napjára 2022 május első vasárnapján

Kedves Olvasók !

Szülőhazámban, Magyarországon ma van az Édesanyák napja. Finnországban ezt a napot egy hét múlva ünnepeljük.

Isten éltesse az édesanyákat !

Erre a napra küldöm Önöknek Lauri Viita finn költő gyönyörű versének egy szakaszát az én fordításomban. Édesanyjához írta ezeket a sorokat.  

Lauri Viita : Alfhild

Äidit vain nuo toivossa väkevät                     Csak anyák, kik erősek a reményben                                     

Jumalan näkevät                                             Vannak Isten közelében

Heillä on annettu voima ja valta                    Nekik adatott erő és hatalom

Kohota unessa pilvien alta                              Álmukban emelkedni a felhők alól

Ja katsella korkeammalta                                És lenézni a magasból

Közöttünk sokan vannak, akiket az édesanyja már csak a felhők felől, a magasból követ. Velük együtt nézek fel ma az égre összetett kézzel.

Mindnyájuknak szívélyes üdvözlettel  

Judit Mäkinen

Szókincs:Mell – mellkas szavak. Rinta rinnan

Kedves Finn nyelvet kedvelök !

Rinta rinnan = egymás mellett, täysin rinnoin =teljes mellbedobással kezdjünk az új feladatokhoz. Ehhez kívánok vidám napokat,

  • Ápr.20. Rintakehä = mellkas, rintalasta = mellcsont, rintaneula = melltű
  • Ápr.21. Rintakipu = mellkasi fájdalom, rintaliivit  = melltartó , rintaperillinen = egyeneságú örökös.(Megjegyzés : rintaliivit = csak így, többesszámban használjuk )
  • Ápr.22. Rintaruokinta = anyatejes táplálás, rintaääni = mellhang, rintamerkki = kitűző jelvény
  • Àpr.23. Rintakoru  és rintaneula = bross, melltű, mellcsatt, rintakarvat = mellkasi szőrzet
  • Àpr.24.Rintama = front, rintamapalvelu = frontszolgálat, rintamakarkuri = katonaszökevény
  • Àpr.25.Rintaranka = gerincoszlop mellkasi része, rintaontelo = mellüreg, rintanikama= mellkasi csigolya
  • Ápr.26.Rintauinti = mellúszás, rintatasku = mellényzseb, rintapieli = hajtóka (kabáton, zakón )
  • Àpr.27.Rintakuva = mellkép, rintasyöpä = mellrák, rintalpsi= Szopós gyerek

Judit Mäkinen

Lassan tavaszodik Finnországban

Kedves Olvasók !

Lassan tavaszodik északon is. Ezeken a képeken az április 24.-25.-i hótérkép és a hőmérséklet látható.

Mint észrevehető, az ország északi részén még teljes a síszezon, a hó csak a legdélibb területen olvadt el. De itt is éjszakai fagyokkal számolhatunk.

Mindnyájuknak szép, kezdődő hetet kívánva szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Finn szókincs : “Véres” szavak

Kedves finn nyelvet kedvelők !

Most azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozunk, melyek a veri = vér szóval kezdődnek.

  • 4.4. Veriappalsiini = vérnarancs, verikosto = vérbosszú, veritulppa = trombózis, vérrög
  • 5.4. Veriveljeys = vértestvérség, veriteko = véres tett, veriseerumi = vérszérum
  • 6.4. Veripankki = vérbank, verikoe=vérvizsgálat, verihiutale = vérlemezke, trombocita
  • 7.4. Veriryhmä = vércsoport, verinaarmu = véres karcolás, verihaava = véres seb
  • 8.4. Veriside = vérségi kötelék, verisukulainen = vérrokon, verisolu = vérsejt
  • 9.4. Verisuoni = vérér, veritahra = vérfolt, veritauti = vérbetegség
  • 10.4. Verilöyly = vérfürdő, verivihollinen = halálos ellenség, verinäyte = vérminta
  • 11.4. Verenhimo – vérszomj, verenkierto = vérkeringés, verenkuva = vérkép
  • 12.4. Verenmyrkytys = vérmérgezés, verenhukka = vérveszteség, verenluovuttaja = véradó
  • 13.4. Verenpaine = vérnyomás, verenpainemittari = vérnyomásmérő, verenpainetauti = magas vérnyomásbetegség , hipertonia   
  • 14.4.Verenvaihto = vércsere, verenvuoto = vérzés, verenpuna = hemoglobin
  • 15.4.  Verensokeri = vércukor, verenvuodatus = vérontás, verenhimo = vérszomj

Szívélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Finnország az ékszerkövek országa. 353.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Az elmúlt 12 év során –  2009 novemberében írt első levelem óta – már sokféle, Finnországról szóló témával foglalkoztam, de azért még közel sem merítettem ki hazám sokoldalú ismertetését Ma Finnországgal, az ékszerkövek országával ismerkedhetnek az érdeklődök.

Egy kis háttér:

Az ékszerkövek régi neve: féldrágakövek szemben az igazi drágakövekkel, melyek közül a gyémánt, szatír, rubin, topáz  és a smaragd a legismertebbek. A féldrágaköveknek nevezettek olyan ásványi anyagok és kőzetek, melyekből ékszereket lehet készíteni, azért mai nevükön ékszerköveknek hívjuk ezeket. A Magyar Wikipedia a féldrágakövek között az alábbiakat sorolja fel : ametiszt, hegyikristály, karneol, lazulit, onix, achát, opal, turmalin és malachite.Finnországban sok ilyen un. Féldrágakő van, de az a kő. melyről ma olvashatnak nem szerepel a fenti felsorolásban. A neve :

 Spektrolit

Egy kis történelem .

A spektrolit a finn ´ékszerkövek közül a legfinnebb, története Finnország híres védővonalával, a Salpaliinja-val  egy háborús veteránnal és egy hősi halottal függ össze.

Mi a Salpaliinja ?

A II. Világháború idején a finnek egy 1200 km hosszú védővonalat építettek sziklákból, mely az ország keleti határa mentén húzódott. Ma is látható a keleti országhatárhoz közel.

A Mannerheim marssal által Suomen Salpa -nak (salpa = retesz) nevezett vonal 1940-41 között és 1944-ben épült az erdős, hegyes-halmos finn-orosz határon. Egyszerre 3500 férfi, 200 nő -a Lotta szervezet tagjai- és sok katona is dolgozott ezen a vonalon, melyen a gyakorlatban soha nem harcoltak. Ennek ellenére a védővonal puszta létével elősegítette az 1944-ben megkötött tűzszünetet hozzájárulva Finnország önállóságának megőrzéséhez.

Kik voltak Aarne és  Pekka Laitakari?

Egy fiatal katona Aarne Laitakari (1890-1975) Finnország egyik legbefolyásosabb geológusának fia Pekka ( 1920-1941) 1940 nyarán részt vett a Salpa vonal építésében.  

Apja nyomdokain járva ö is érdeklődött a geológia iránt és építés közben Ylämaa Tervalainen nevű településének közelében a védővonal óriási köveinek bányászása idején egy érdekes köre bukkant. Édesapja aki ettől  a helytől nem messze már korábban végzett geológiai kutatásokat élete meglepetéseként élte meg a fiától Pekkától érkezett csomagot. “ Ez az a kő, amit kerestél ?” állt a kísérő  levélben.

Egy évvel később Pekka Laitakari zászlós életét adta a hazáért, Ö a spektrolit felfedezője és a kő történetéhez kapcsolódó hősi halott.

Édesapja Aarne Laitakari (1890-1975)  geológus, aktív hadnagyként harcolt Finnország függetlenségéért, a téli – és a folytatólagos háborúban 1939 – 1944 között. Ö a spektrolit történetéhez kapcsolódó háborús veterán.

Honnét kapta nevét ez a kö ?

Finnországban a Mikkola testvérek Walter és Paavo – mindketten szobrászok-  Mikkola Kivi Oy nevű vállalkozásukban kezdték el a talált, érdekes kö csiszolását 1945-ben.  Arvo Suominen tanártól kértek tanácsot a szivárvány minden színében fénylő kö nevére vonatkozólag. Ö ajánlotta a spektroliitti nevet, mely Laitakari professzornak is megtetszett. A  kö  nemzetközi neve neve spectrolite is bevált.

Milyen kő a spektrolit ?

Röviden elmondható, hogy ez spektrolit nevű labradorit-földpát a szivárvány minden színében fénylő, csillogó, káprázatos kő.

A kövek keménységét mérő Mohs féle skálán keménysége 6.0-6.5.Ez C.F. Mohs  osztrák minerológusról elnevezett 10 fokozatos skála az ásványok karcolási keménységének jellemzését fejezi ki. A spektrolit puhább, mint a kvarc és sokkal puhább, mint az igazi drágakövek, gyémánt :10, szafir és rubin: 9. A karcolási keménység figyelembevétele különösen fontos az ékszeriparban.

Mire használják a spektrolitot ?

Elsősorban az ékszeripar használja, de a finn ékszerek viszonylag drágák a kézimunka magas  ára miatt. Készülnek függők, fülbevalók, gyűrűk . óralapok.

Minden ékszer más és egyedi, mivel  a kő csiszolás közben változik és az egyes , színes rétegek nem egyformák.

Spektrolitból készülnek konyhai asztallapok, sírkövek, díszítő csempék sőt legelemibb formájában szauna-kányhában is lehet ilyen kő, mely a forró vízgőz hatására a legkülönbözőbb színekben csillog. Szaunai alkalmazása annak is köszönhető, hogy a spektrolitet meditatív kőnek tartják és a finn szauna az egyik legjobb hely a meditálásra.

Mindent összevetve kb. 60 féle spektroliitböl készült termék van a finn piacokon.

Spektrolit: misztikus kö

Feltételezik, hogy ennek a kőnek védő hatása van: megnyugtatja a túl élénken szárnyaló fantáziát,  új ötleteket ad. Könnyíti a stresszhatást és növeli a kitartóképességet.

Különösen jó hatással van az utazókra és mindazokra, akik valami újat vizsgálnak. Segít a saját út megtalálásában és aki spektrolitból készült ékszert visel, könnyebben tud önállóan gondolkodni és véleményének nyilvánításában független a külső behatásoktól. A spektrolit elősegít az írók és költök alkotó munkálkodását A spektrolit az Oroszlán és a Vízöntő  csillagképében születettek horoszkópköve a boldogság köve.

Kövek mint hobby Finnországban

A finnekről elmondható, hogy minden érdekli őket, ami összefügg a természettel. Így a kövekkel is sokan foglalkoznak, nem csak magukban, hanem szervezetten is kö-klubok keretein belül. Ilyen klubok az ország sok helyén működnek

A Suomen Jalokiviharrastajain Yhdistys ry._ Finnish Gem Hobbyists society reg .soc  nevű egyesület 1977-ben alakult Helsinkiben azzal a céllal, hogy elősegítse a finnországi féldrágakövek ismeretét és megtanítsa a tagokat a kövek  csiszolására. (Az egyesületnek jelenleg kb. 1000 tagja van).Ennek érdekében szerveznek kirándulásokat a terepre és múzeumokba (pl. Ylämaa kivimuseo), ismeretterjesztő előadásokat, a kövek csiszolásával foglalkozó tanfolyamokat is. Idén júliusban Ylämaa múzeumában egyhetes ékszerkővásár lesz . Ylämaa járása 2010 óta Lappeenranta városához tartopzik, 211 km-re van Helsinkitöl keletre.

Ylämaa Kőmúzeum

Évente 4 alkalommal kerül kiadásra a Kivi azaz Kő nevű színes képekkel illusztrált újság, amit elsősorban a 35 € évi tagdíjat befizetett egyesületi tagok kapnak a tagdíj fejében.

Kivi _ Kő újság

Az újság 36. éve éri el a kövek iránt érdeklődőket külföldi előfizetői is vannak.  

Kedves Olvasók!

A világ csodái közül a természet produkálja a legérdekesebb csodákat. Ennek egy példája a legfinnebb finn ékszerkő, a spektrolit.

Judit Mäkinen

Finnország a zene országa.352.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A zene mindenkié mondta Kodály Zoltán Magyarország világhírű zeneszerzője és a zenei nevelés atyja. A zene univerzális, nem kell hozzá idegen nyelvek ismerete.

A zene nincs korhoz, időhöz vagy helyhez kötve.  Mindenütt hallhatunk zenét, elég kimenni egy sétára .A madarak csicsergése  mindenkit elkísér mindenhová.

Zeneszó mellett ünneplünk, örülünk, szomorkodunk, sírunk és gyászolunk. a zene nyugtat és bátorít a zene gyógyít

Zene a lélek orvossága

Mindenki részt vehet a zenével, még zenekari tagság sem kell a síppal, dobbal, nádi hegedűvel szóló zenéléshez. A zene nem követel abszolút hallást vagy operai szinten lévő éneklést.

Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a legtöbben szeretnek zenét hallgatni, még az un. “botfülűek is. Ennek egyik oka, hogy leírhatatlan a választék, az oratóriumoktól a metál zenéig , így mindenki talál olyan zenét aminek örül, ami felvidítja, amit szívesen hallgat.

Mai levelemben Finnországgal, a zene országával foglalkozunk.

Régi megfigyelés, hogy az újszülöttekre is hat a zene. Söt mi több, már a magzatok is érzékelik a zenét. Eino Partanen és munkatársai vizsgálták a zene hatását a magzatokra.

A résztvevő kismamák terhességének utolsó harmadában otthonukban rendszeresen hallgatták a Tuiki tuiki tähtönen =  Csillogj villogj csillagocska  dalt , ami itt hallható https://youtu.be/Vrn9dma0cm0. A megszületett kisbabák még 4 hónappal születésük után is reagáltak erre a zenére. Az eredeti beszámoló erről a kutatásról itt olvasható : Prenatal Music Exposure Induces Long-Term Neural Effects (plos.org)

A zene pozitív hatásáról számolnak be azok a  vizsgálatok is, melyekben koraszülötteket[JM1]  kezeltek zeneterápiával. A minimum 1500 gramm súlyú babák 30 percig hallgattak zenét és azt tapasztalták, hogy  a zene jelentősen csökkentette a gyors pulzust

Azt is megfigyelték, hogy a kisbabák gyorsabban alszanak el, ha zene szól az ágy mellett. Ezt a célt szolgálják a felhúzós, kis zenejátékok.

Kisbabák zenejátéka

Korán kezdődik a finn gyerekek kapcsolata a zenével, ennek több formája is van

 Zeneovoda – musiikkileikkikoulu

Minden korosztály részére van ilyen foglalkozás. A 0-1 évesek hetente egyszer szüleik kíséretében 30 percig élvezik a zenés környezetet.

Zeneovi – Muskari

Az 1-3évesek már maguk is zenélnek, a 4-5 éveseknek saját zenekaruk is lehet. Ók már fellépnek az óvodai ünnepségeken.

Zeneosztály az iskolában

Az általános iskolákban vannak olyan osztályok, melyekben az átlagosnál több a zeneoktatás. Ezekben az osztályokban nem kötelező játszani valamilyen hangszeren, a sokan az éneket választják az iskolai kórusban.

Zeneiskolák (musiikkiopisto)

Elsősorban általános iskolai tanulókat szolgál, de a fúvós hangszereket és az éneket  tanulók  később is elkezdhetik zene tanulmányaikat ezekben az iskolákban. Leginkább magánórák segítségével oktatnak, a tandíj 100-450 euro között változik, legdrágbbak a főváros környéki magániskolák, melyek nem kapnak állami támogatást.

Magyar vonatkozásban a legfontosabb zeneiskola a kelet-Helsinkiben működő

Itä – Helsingin Musiikkiopisto

Itt kezdték el 1971-ben az időközben világszerte ismert magyar zeneművész és zenepedagógus testvérek  Géza és Csaba Szilvay.  Fiatal gyerekekből álló vonószenekarukkal  a Finnországban alkalmazott Kodály módszer sikerével ismertették meg a zenevilágot.

Juniorvonósok & Géza Szilvay

A Szilvay fivérekről én is írtam itt : http://www.parlando.hu/2017/2017-6/Judit_Makinen-Szilvay.htm. Ennél részletesebben itt lehet olvasni : Szilvay_Geza.pdf   

A Szilvay testvéreknek köszönhető a Finnországban  működő Kodály társaság alapítása és a Kodály – hét megrendezése is.

Finnországi Kodaly Társasaság

Zenegimnázium (musiikkilukio)

Több finn városban van zenegimnázium, a legnagyobbak közé tartozik a Sibelius gimnázium Helsinkiben és a Madetoja gimnázium Ouluban ahol 350 diák tanul.  

Madetoja lukio Oulu

A Sibelius gimnázium 1906 óta működik, 530 tanulója közül a zene-vonalon 350-en tanulnak, a tánc-vonalon 80 és az un. általános vonalon 100  diák van. De kisebb helyeken is van lehetőség zenegimnáziumba járni. Ilyen pl. a finn népzene központjában Kaustinen-ben lévő zenegimnázium. A 4200 lakost számláló járás gimnáziumában zene-vonalon tanulók rendszeresen adnak hangversenyeket .

Musiikkilukio : Kaustinen

Klasszikus zenével kis gyerekek is ismerkedhetnek.

Ezt a célt szolgálta a Helsinki városi zenekar kezdeményezése. Első alkalommal 2000-ben kezdődött az un. kereszt-gyerekek programja . Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy abban az évben minden Helsinkiben született gyereket meghívtak hogy regisztráljanak a zenekar kereszt – gyerekeként . A meghívást a meghívott gyerekes családok 75 %-a örömmel fogadta el.

A kisbabák születésük után azonnal egy lemezt kaptak: Nallekarhu konsertissa/. Micimackó hangversenyen

Micimackó hangversenyen

Az első évben több helyen voltak kisebb hangversenyek, ahol a zenekar tagjai énekeltek a kisbabáknak.  Ezután a programban résztvevő gyerekek hét éven át évente két alkalommal- tavasszal és ősszel- hangversenyre mentek szüleikkel. A műsor a gyerekek fejlődési szintjét figyelembe véve készült el, ők  apránként ismerkedtek a klasszikus zenével.

Petra Piironen 2015-ben elkészült szakdolgozatában megállapítást nyert, hogy a programban részt vett gyerekek később is hallgattak klasszikus zenét, egy harmaduk havonta -vagy gyakrabban – jár klasszikus zenei hangversenyekre. Az összes résztvevő 71,4 %-a úgy gondolja, hogy a program felébresztette a klasszikus zene iránti érdeklődést.

Mindent összevetve úgy  látszik, hogy a zenekara elérte céljait: felébresztette az érdeklődést a zene és a zenélés iránt, a családok részére együttes programot adott  és ezzel támogatta a gyerekek fejlődését.

A legmagasabb zenei képzést a konzervatóriumok és a Helsinkiben működő Sibelius akadémia biztosítják.

A konzervatóriumokat az 1986-ban alapított központi szervezet:

Suomen konservatorioliitto -Finnország konzervatóriumainak szövetsége koordinálja.

Megtalálható a facebookon itt : https://www.facebook.com/konservatorioliitto/ A szervezethez – mely az Oktatásügyi minisztériummal szoros kapcsolatban áll –  tartozó intézetekben a zenei képzésen kívül táncművészetet is lehet tanulni.Finnország 16 konzervatóriuma tartozik a szövetséghez, ezek az ország több részén működnek, közöttük :Joensuu, Kuopio, Kajaani, Kokkola, Lahti, Oulu, Pori.

Klasszikus zenén kívül konzervatóriumban lehet pop-zenét is tanulni.

A Pop & Jazz Konservatorio 1972 óta működik Helsinkiben

Pop & Jazz konervatorio Helsinki

Ez az intézet egyike a legismertebb európai ritmikus zenével foglalkozó zeneiskoláinak. Ha Önök közül valakit jobban érdekel ez a főiskola, itt lehet tájékozódni róla angolul: https://popjazz.fi/in-english/

Végül a klasszikus zene egyik legfontosabb finnországi vára a

Sibelius Akadémia

Az Akadémia az északi országok legnagyobb ilyen típusú felsőoktatási intézete. Kilenc különböző programot követve lehet tanulni, 1500 az itt tanulók száma.

Sibelius Akatemia Helsinki

Egy kis történelem

Martin Wegelius (§846-1906) zeneszerző alapította 1882-ben a Helsingin Musiikkiopisto nevű zeneiskolát, melyet egészen a haláláig ö vezetett. Az intézet neve 1939 óta Sibelius Akatemia. Nevét Finnország legismertebb zeneszerzőjéről Jean Sibeliusról kapta, aki itt tanult 1885-1889 között, sőt az 1890-es években tanított is az intézetben.

Az Akadémia 1980 óta állami intézet, több részlege is van, ilyenek a Kuopio és Seinäjoki városokban  működők.  Amikor 2013-ban a finnországi felsőoktatási intézetek Taideyliopisto = Müvészegyetem néven tömörültek a Sibelius Akadémia neve Taideyliopiston Sibelius Akatemia lett.

Sok magyar zenész tanult itt, közöttük a Bogányi zenemüvész-család tagjai: Tibor, Gergely. Bernadett és Bence, Makovecz Pál.Alkalmakként magyar vendégoktatók is járnak a Sibelius Akadémián, 2019-ben Szabó Balázs orgonaművész tanított Helsinkiben. A Sibelius Akadémiának egy magyar – osztrák származású professzora is van 2006 óta, az ö neve Szilvay Réka hegedűművész.

Szilvay Réka hegedűművész

Kedves Olvasók !

Finnország a zene országa is. Mindenféle zene országa, mindenki zenéjének országa, a népzenétől a klasszikus zenén át a modern pop-zenéig. Finnországban a zene az anyaméhtől a sírig kísér el mindenkit.

A jelenlegi nehéz helyzetben egyre több jelentősége van a zenének, a vigasztaló és reményt adó mindenki zenéjének. Remélem, hogy Önök is megtalálják a rohanó, bizonytalanná vált hétköznapokban segítő erőforrást a zenében.

Judit Mäkinen


 

Finn szókincs – Hang-szavak – Äänisanasto

Kedves Finn nyelvet kedvelők !

Tavasszal sokféle hangot hallhatunk a természetben, a napok hosszabbodásával megszólalnak a madarak is. Ebben a kis szószedetben azokkal az összetett, finn szavakkal foglalkozunk, melyek a hang = ääni (kiejtés : eeeni) szóval kezdődnek.

A hang lehet : matala = alacsony, korkea=magas,.vahva=erös, heikko=gyenge, terävä = éles és vaimea= tompa

  • Márc.25. Ääni = hang, de jelent szavazatot is. Äänilevy = hanglemez, äänirauta = hangvill
  • Mác.26. Äänitorvi = duda, kürt, äänimerkki = dudálás, hangjelzés, äänioikeus = szavazati jog
  • Márc.27.Äänikirja = hangoskönyv,  äänieristys = hangszigetelés, ääninauha = hangszalag
  • Márc.28. Äänivalli = hangsebesség, ääniaalto = hanghullám, ääniefekti = hangeffektus
  • Márc.29. Äänieristyslevy = hangfogó lemez, ääniharava = sok szavazatot begyűjtő jelölt (harava = gereblye) äänimaisema = hangtájkép

Judit Mäkinen