Finn szókincs – Tengerrel kapcsolatos szavak- Merisanasto 

 

Kedves Finn nyelv kedvelői!  

Ma induló kb. Tíz napig tartó szószedetünk azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek első része meri = tenger. Meri egyben finn női név is, névnapját dec.3.-án ünnepeljük. Remélem, hogy Önök közül többen is találnak új szavakat ebben a kis gyűjteményben. 

  • Júl 18. Merieläin =tengeri állat, merihätä ? Vészhelyzet a tengeren, merisumu = tengeri köd  
  • Júl. 19. Merisää = tengeri időjárás, meritie  =tengeri út, merihirviö = tengeri szörny 
  • Júl.20. Meri-ilmasto = tengeri éghajlat, merikarhu =tengeri medve (játékos szó,edzettt tengerészek) merisuola = tengeri só  
  • Júl 21. Merituuli = tengeri szél, meritauti vagy merisairaus = tengeri betegség, meritaistelu = tengeri csata  
  • Júl 22. Merikapteeeni = tengerészkapitány, merikartta = tengeri térkép, merikotka = rétisas  
  • Júl 23. Merileijona = oroszlánfóka, merilintu = tengeri madár, merimies = tengerész  
  • Júl 24. Merimiina = tengeri akna, merivirta = tengeri áramlás, merilevä = tengeri alga  
  • Júl 25. Merimieskapakka = tengerészkocsma, merivuokko = tengeri rózsa, merioikeus = tengeri jog  
  • Júl.26. Merihevonen = csikóhal, merisiili = tengeri sün, meripihka = tengeri borostyán  
  • Júl 27. Meritähti = tengeri csillag, meriyhteys = tengeri összeköttetés, merivoimat = tengerészeti erök  
  • Júl 28. Vannak olyan összetett szavak is, amik a meri =tenger szó birtokos esetével: meren kezdődnek. Ezekre példák a mai szavak: merenalainen = tengeralatti, merenkulku = tengeri hajózás, merenkäynti = hullámzás  
  • Júl.29. Merenlahti = tengeröböl, merenpohja = tengerfenék, merenneito = hableány, sellő, vizitündér  

Judit M’äkinen

Szókincs baj = hätä = hädässä ystävä tunnetaan 

 

Kedves Finn nyelvet kedvelők ! Mivel idegen nyelvet nem lehet heti egy órai alkalommal megtanulni folytatom szószedeteimet. Egy héten át minden nap három új szóval bővül holnap, 2022 aug.8.-án induló gyűjteményem.Ezeknek az összetett szavaknak kezdője  hätä (kiejtés: hete ) = baj  

Egy finn mondással hívom Önöket erre az oldalra: Hädässä ystävä tunnetaan ! Azaz szabadon fordítva: Bajban tudod meg,  ki a barátod !  

Holnapig üdvözlettel: Judit Mäkinen  

  • Aug.8. Häätäapu = humanitárius gyorssegély, hätähuuto = segélykiáltás, hätäilmoitus = segélyhívás 
  • Aug.9. szavaink : Hätäjarru = vészfék, hätävara = vésztartalék, hätäratkaisu = szükségmegoldás. 
  • Aug.10 Hätäkaste = szükségkeresztelés, hätävalhe = kényszerhazugság, hätämerkki = vészjel , vészjelzés  
  • Aug.11. Hätäpuhelin = segélytelefon, hätäpuhelu = segélykérő hívás, hätäsanoma = segélykérő üzenet 
  • Aug.12. Hätäkeskus = segélykérö központ, hätänumero = segélykérö szám ( Finnországban 112) hätätila = kényszerhelyzet 
  • Aug.13.- Hätäkello = vészharang, hätälasku = kényszerleszállás, hätävarjelu = jogos önvédelem 
  • Aug.14. Hätäteurastus = kényszervágás, hätäkokous = válságtanáskozás, hätäpoistumistie = vészkijárat  

Több olyan finn mondás is van, melyekben a hätä = baj szó szerepel. Ezek közül most ide teszek egy párat és várom a “megfejtésüket “Jó szórakozást kívánok. 

  • 1.Jos hätä on suuri apu on lähellä. 
  • 2.Ei hätä ole tämän näköinen 

Szegedi Katalin magyar művésznő kiállítása Helsinkiben 

Kedves Olvasók!  

A magyar kultúrát képviselő, Helsinkiben évtizedek óta működő intézetben június 6- aug. 12.-ig egy érdekes és nagyon szép kiállítással ismerkedhettek meg a látogatók. A Szívem java című kiállítás Szegedi Katalin gyermekkönyv illusztrátor munkáit mutatta be.  

A művésznő ötéves korában mondta anyukájának, hogy meséket fog rajzolni. Ez a vágya megvalósult és immár már három évtizedes sikeres munkásságra tekinthet vissza. Az Iparművészeti főiskolán tanult, első könyve 1989-ben jelent meg. Az eltelt évtizedek alatt kb. száz mesekönyvet díszítenek rajzai.  

Ezek a rajzok egy csodás és bűvös mesevilágba viszik el a könyvek olvasóit, melyek magyar kiadók könyvein kívül külföldi kiadók – pl. görög, dél-koreai és amerikai – könyveit is díszítik.  

Az alábbi képek saját felvételeim a helsinki kiállítás anyagából. 

Kuvia 

Szegedi Katalin klubja a facebookon is működik, több mint hatezer tagja van. A klub címe: https://www.facebook.com/profile.php?id=100043347190645 

Kedves Olvasók !  

A mai rohanó, kiszámíthatatlan és nem egyszer váratlan, veszélyes helyzetekkel telített hétköznapokban üdülés még akár egy kis kikapcsolódás is a mesék világába. Ezért nagyon remélem, hogy sokan látogatták ezt a számomra felejthetetlen kiállítást.  

Sok-sok hálás köszönettel a művésznőnek és a kiállítás szervezőinek is.  

Judit Mäkinen 

Finnország a piacok országa. 360.levél

  

Kedves Olvasók !  

Egy országgal sokféleképp lehet ismerkedni. Egyik módja az ismerkedésnek a piacokkal való ismerkedés. Minden piacnak is saját atmoszférája van, saját illata, saját zenéje, saját hangja, saját törzslátogatói. Mai levelemben Finnország nyári piacainak egy részével ismerkedhetnek Önök. 

Az ország legnagyobb piaca természetesen a főváros,  

Helsinki piaca. Télen-nyáron látogatható, nyáron hemzseg a turistáktól, idén is két évi korona-járvány okozta csendes időszak után.   

Helsinki piac- Kauppatori

Egy kis történelem 

A tér finn neve: Kauppatori. (kauppa = üzlet,tori = tér ), svéd neve: Salutorget.  Története az 1800-as években kezdödik, azokban az éekben amikor Finnország  nagyhercegségként  Oroszországhoz tartozott. Helsinki lakosai itt vásároltak be, a tér forgalmas és pezsgö volt. A tér a város történelmi központjához közel, a déli kikötővel határos. Az 1800-as évek elején halászcsónakok kikötője volt ez az öböl, 

A piacon szinte minden kapható, zöldségek, gyümölcsök, halak sőt rénszarvasbör és ékszerek is. Sokan vásárolnak itt “madárlátta” vásárfiát ami szószerint ´értendő, a piacot a vásárlókon kívül a sirályok is kedvelik.  

 

Finnországban minden városban vannak piacok, de télen csak a nagyobbak tartanak nyitva. Az alábbiakban bepillantunk öt finn város nyári piacaira.  

Salo – esti piac  

Az esti piac nem jelent sötét piacot- tudjuk ugye, hogy Finnországban nyáron esténként is világos van. Salo 51400 lelket számoló város Helsinkitől 114km-re nyugatra egy Halikonlahti nevű tengeröböl partján  

Salo- esti piac

Piaca bolhapiacként is működik, látogatói élvezik a piacon fellépő zenészeket és a finom, friss, langyos,a piacon sütött lekváros palacsintát.  

Kuopio piaca 

Kuopio egyetemi város, a Kallavesi tó partján . Lakosainak száma 121 00, távolsága Helsinkitől 226 km észak-keleti irányban. A helybeliek savoi tájszólásban, büszkén “mualiman napa” a világ köldökének hívják városukat. A piac télen is nyitva van, egyike a legjobb karácsonyi piacoknak, 2021-ben ennek a piacnak 120 000 látogatója volt. A képeken a téli ´s nyári piac látható.      

A piac különlegessége, hogy a hagyományos piaci árukon kívül egy fodrászat is müködik ott , ahova be lehet toppanni egyszerűen előre foglalt időpont nélkül. 

Kuopio piacán nemzetközi vendéglők is működnek, ezekben lehet kóstolgatni belga, tájföldi, olasz és görög finomságokat is. A piacra látogató gyerekeket játszótér is várja.  

Somerniemi – nyári piac  

.KIs helység , lakosainak száma 8528, nyáron ennek többszöröse. Területén 2200 mökki van, mivel tavakban gazdag terület.  Távolsága Helsinkitöl 90 km északnyugati irányban.  

Kuva torista  

Somerniemi – ny´ri piac

Mozgalmas napokon a nyári piac látogatóinak száma eléri az 1000 látogatót, az árusok száma 200-300 között változik. szeptember elejéig látogatható. A téren frissen füstölt lazacot és kolbászt. Természetesen kávét és mindenféle üdítő italt is lehet fogyasztani. Egyszer rendeznek minden nyáron un. kalapnapot, ilyenkor a látogatók sokféle kalapkreációt mutatnak be, gyerekek is részt vesznek ezen.  

Savonlinna piaca  

Önök közül bizonyára nem ismeretlen Savonlinna neve, az ott rendezett Operaünnepségeknek világhíre van. A nyári piac kedvelt helye ismerősök találkozásának is, társaságban lehet kóstolgatni a környék finomságait.  

 A finn nyelv iránt érdeklödök rengeteg új szóval találkozhatnak a piacon. Vajon mi is a lörtsy, möttönen vagy a rättänä ? A kenyértésztába sütött apró hal = muikkukukko is kedvelt finn különlegesség. A lörtsyt -hússal töltött- kóstolni is lehet.

is lehet.

A téren bizonyos napokon zenészek is szórakoztatják a látogatókat.  

Mikkeli piaca 

Mikkeli Etelä-Savo tájegységének központi városa, a Saimaa tó délnyugati partján. lakosainak száma 52 000. Több mint 3000 km területén kb. 700 tó található. Helsikitöl észak-keleti irányban kb. 231 km- re könnyen elérhető nagy országutak mentén.  

A piac hosszú múltra tekint vissza, 1838 óta áll a lakosok rendelkezésére. Hetente 6 napon látogatható, minden hónap elsö szombatján a környék östermelöinek terfmékeit löehet itt frissen vásárolni.  

Mikkeli- piac

Minden kapható, a hagyományos kínálathoz ékszerek,fa- és kézimunkák is tartoznak. Természetesen nem szabad elfelejteni a halpiacot sem. Mikkeliben is fújnak a nemzetközi szelek, többek között indiai és tájföldi ételekkel is lehet ismerkedni itt.  Augusztus 6.-án , szombaton elő zene szórakoztatta a vásárra érkező sokaságot.  

Kedves Olvasók !  

Finnország  az utóbbi évtizedekben változott agrárországból modern, ipari országgá. Elmondható azonban, hogy szerencsére még mindig megtartotta régi hagyományait, szokásait, ételeit. Még mindenki beszélheti tájvidékének tájszólását és örülhet a piacok forgatagának  a helybeli ismerősökkel történt váratlan találkozásoknak és baráti fecsegésnek. Mert a finnek sok téves elképzeléssel ellentétben nem mogorvák és zárkózottak. Igazi megismerésükhöz azonban – sajnos ? –  finn nyelvtudásra van szükség . De remélem, hogy bepillantás a finn piacok életébe közelebb hozta Önökhöz az igazi Finnországot.   

Judit Mäkinen    

 
Forrás ;  

Mindeféle gyapjúzokni – mancszokni. 359.levél

 

Kedves OLvasók !  

Önök közül sokan olvasták korábbi leveleimet, melyekben Finnországról, mint a gyapjúzoknik országáról írtam pl. Itt : https://finnorszagilevelek.com/2021/09/27/finnorszag-a-gyapjuzoknik-orszaga-339-level/ 

Egy kis háttér 

A gyapjúzokni szeretetének több oka is van Egyik ok természetesen az időjárásban keresendö. Minthogy finn vélemény szerint nincs rossz idő, csak elégtelen öltözködés nálunk a legkevesebben járnak télen olyan cipőben vagy csizmában, esetleg tornacipőben, amiból jancsiszöges talpú és bélelt változat is kapható- amihez nem vesznek fel egy jó, meleg gyapjúzoknit. 

Téli, utcai tornacipö

A gyapjúzoknik a bölcsőtől a koporsóig elkísérik a finneket. Egyházközségi ajándékként az újonnan megkeresztelt kisbabák sok helyen kapnak gyapjúzoknit és az un. mennyországzoknikat  – taivassukka – szeretett hozzátartozóíknak kötik az ittmaradottak. 

 A mai világban, az un. Jóléti államokban már “mindenkinek van mindene amire szüksége van, nem egyszer gondot okozhat egy születésnapi/karácsonyi ajándék. Ezt Finnországban a legegyszerűbbén gyapjúzoknival lehet megoldani. Minden  túlzás nélkül elmondható, hogy  nálunk a gyapjúzoknikötés a textil-művészet egy ágazata. Gondolták volna, hogy ilyen zoknikat is lehet kötni? 

Gyapjúzoknihasználat Finnországban  

A gyapjúzoknik használatával összefüggő szokások a finn hétköznapokhoz tartoznak. Ezek között elsőnek említendő, hogy finn otthonokban még a meghívott vendégek is levetik a cipójukét az előszobában és zokniban vannak- gyapjúzokniban! A leggondosabb háziasszonyok a vendégeknek is ajánlanak zoknit. 

Kuva vierassukat 

Vendégváró zoknik

Finn óvodákban és az iskolákban is zokniban – óvodában inkább papucsban- van a legtöbb gyerek. Az érkezéskor mindenki leveti a cipőjét.

Nincs jobb egy meleg zokninál

Az oktatók papucsban vagy más házi-cipőben vannak. Ez a szokás a téllel kapcsolatos. A hideg és lucskos utcákról nagy,meleg, téli csizmákban érkező gyerekeknek ilyen felszerelésben tölteni egy egész napot fűtött iskolában egészségtelen. Nem is említve, hogy a takarítás mennyivel egyszerűbb, ha a padló viszonylag tisztán marad.

 Finn iskolákban a mai napig tanítják a gyapjúzoknikötés titkait attól is függetlenül, hogy ez manapság már nincs a hivatalos tantervben. Ez a kézimunka az általános iskola 7. osztályának anyaga és fiúk is részt vesznek ebben.  

This image has an empty alt attribute; its file name is olavi-kultarinta.jpg
Olavi Kultarinta

Ezen a képen a 14 éves Olavi Kultarinta látható, aki szeret gyapjúzoknit kötni. 

A gyapjúzoknikötésnek nyugtató hatása van, állítja Joonas Kaksonen mérnök, négy gyerek apukája.

Joonas Kaksonen

Kaksonen Jyväskylä városában él, számítógépekkel foglalkozik és azt tapasztalta, hogy semmilyen hobbynak nincs olyan nyugtató és stresszoldó hatása, mint a kötésnek. Kötés közben semmi mással nem kell foglalkozni és semmimásra nem kell gondolni. Míg a játszótéri parkban van a gyerekekkel- köt.  

Nincs egyedül ezzel a véleményével. A finn rádió és televízió 2019-ben vizsgálta, hogy a férfiaknak mi ia véleményük a kézimunkáról és különösen a kőttésről.  

Turku közelében Masku-ban a település papja Kari K. Salo évek óta kötöget. Szerinte, ha valamire várni kell, gyorsabban múlik az idö kötéssel és a kézimunka levezeti a várakozáshoz kapcsolódó, esetleges idegességet is.  Sokan azt is állítják, hogy ha valamilyen mintát kötnek, a szemek számolása és a minta követése kötés közben egyenlő egy stimuláló agytornával. Annak is kizárólag pozitív hatása van, hogy azonnal lehet látni a munka eredményét. 

Finnországban számos kampány segítségével él a kézimunkázás összekötve a hasznosat a szórakozással és az együttléttel, mivel sokan járnak rendszeresen kéziminkakörbe, ahol kötés, horgolás közben eszmecserére, tereferére is van alkalom. 

Finnországban zoknit nem csak az emberek, hanem az állatok is hordanak, elsősorban a kutyák. Ezek az un. Tassusukat = mancszoknik védik a mancsokat télen a nagy hidegben. Állatokhoz kapcsolódó üzletekben sok helyen kaphatók ezek a “mancszoknik”, többféle mancsméretben.  

Kuvia  A fenti képen látható mancszoknikon fényt visszaverő csíkok vannak, ezeknek a sötét, finnországi téli napokon védő szerepe is van, messziről látják az autósok, hogy valaki kutyát sétáltat. A mancszoknikat tépőzár tartja a lábakon.  

Még egy helyen használnak mancszoknikat és ez az állatorvosi rendelőben van. Az állatok gyógyításának fejlődésé és egyre fokozódó lehetőségei fokozták az állatorvosi műtétek számát. Ezek nem egyszer nagyobb, azaz hosszasan tartó operációk, Műtét közben az állat is takaró alatt fekszik, de a mancsain keresztül nagy hőveszteségre kerülhet sor.  

Takala klinika: koiramütét -meleg lábakkal !

Nurmoban, Seinäjoki városához közel van egy állatklinika, a neve Eläinklinikka Takala. Ez a klinika fordul tavaly a szociális médián – saját facebook oldalán- keresztül a kötőtűket forgatók segítségét kérve. Szükségünk lenne anesztéziazoknikra. A kérés futótűzként terjedt, azóta többszáz zoknit kaptak és csomagok érkeznek hozzájuk az ország minden részéből zoknikkal, takarókkal.  Mindenféle állat kaphat itt hivatalosan anesztéziazokninak nevezett mancszoknit, a kutyák, macskák, sőt a tengerimalacok is.

Kedves Olvasók !  

Ebből a levélből talán kiderül, hogy a gyapjúzokni nem csak a lábak egészségét szolgálja. A gyapjúzokni egy univerzális segédeszköz, mely elősegíti az összetartozást, a segítőkészséget és a lelki egészségi állapot fenntartását is. 

Ki tudja, talán lesz Önök között is valaki, aki levelem elolvasása után előveszi a kötőtűit és a szekrény sarkában már szinte elfelejtett fonalakat is?   

Judit Mäkinen  

Forrás:  

Még nyár van Finnországban !

Kedves Olvasók !

A térképen a mai finnországi időjárás látható. Hogy meddig trt ez a meleg, azt nem tudjuk. Mindenesetre örülünk annak, hogy nálunk nincs olyan hőség mint jelenleg Európa több helyén.

Mindnyájuknak szép nyári időt és lehülést kívánok

Judit Mäkinen

Kép forrása : Ilmatieteen laitos.

Váratlan nyári vendég Hamina városában 358.levél  

Kedves Olvasók!  

Finnországban rövid a nyár, ez az évszak a vendégjárás évszakának is mondható. Különösen idén, a korona-járvány miatti korlátozások megszűnésével nőtt a túrizmus, ezen belül a belföldi túrizmus szerepe lett nagyon fontos. 

De külföldről is érkeznek turisták. Mindenféle turista van, ezek közé tartoznak a váratlanul érkező és nálunk ritka turisták. Ilyennek mondható mai levelemben bemutatott vízi turista, aki úszva érkezett egy délfinnországi város, Hamina csónak kikötőjébe.  

Váratlan vendég a haminai csónakkikötőben

Július 15.-én egy csónakázó háromtagú társaság fedezett fel egy úszó állatot a vízben. Először arra gondoltak, hogy egy kutya úszik, majd fókára gondoltak- fókák Finnországban a tengeren kívül édesvízi tóban, a Saimaa nevű tóban is élnek- de amikor a hosszú fogakat meglátták hamarosan kiderült, hogy egy rendkívüli úszóról van szó, egy rozmár látogatott Haminába.

 Még a szakemberek körében is csodálkoztak a finnül mursu nak hívott vendégre, mivel a Balti tenger nem a rozmárok otthona. Ezek az állatok az arktikus vizek lakói és csak találgatni lehet, hogy milyen útvonalon érkezett ez a felnőtt állat Haminába. Feltehetőén a szűk dániai víziutakon át jutott be a Balti tengerbe.  

Ha ez ugyanaz a rozmár, mit a norvég partokon is megfigyeltek, akkor ezen az útvonalon úszva juthatott Finnországba. Ezt az útvonalat mutatja a Norvégiában Stena-nak elnevezett rozmár lehető útja. Megjegyzésre érdemes, hogy jó úszó lehet Stena.

Stena rozmár feltehető útja Norvégiából Finnországba

Az eltelt napokban Finnországban mindenki reménykedett abban, hogy az állat elhagyja Haminát és visszamegy oda, ahonnét jött. Sajnos egyenlőre ez csak remény. 

Tegnap Kotkanál a rozmár egy halász-varsába úszott be – feltehetően az abban lévő halakra fájt a foga – és a segítségére érkezett halász csónakját feldöntötte akkor amikor a halász a varsán egy nagyobb kijáratot próbált csinálni, hogy a nagy állat kiszabaduljon.

Szerencsére tengeri őrség a halászt kimentette a vízből és a feldöntött csónakot a partra vontatták.  

Kedves Olvasók!  

A sokféle vendég között sajnos néha vannak meghívás nélkül érkező, kellemetlen vendégek is. Önöknek csak kellemes vendégeket kívánok. 

Judit Mäkinen   

Forrás :  

Utóirat: Szomorú hír. Kiderült, hogy a rozmár kiéhezett állapotban van, azért megy a szárazföldre, mert már nem tud rendesen úszni. A bőre alól eltűnt a védő zsírréteg. Ezért elhatározták, hogy megpróbálják Helsinkibe hozni az állatkert kórházába. Tegnap, júl 19.-én este sikerült az állatorvosok által elaltatott rozmárt – kb. 1000 kg súlyú – egy szállításra alkalmas ládába emelve teherautóval Helsinkibe hozni .Sajnos a rozmár nem bírta ki az utat és a stresszt- mire Helsinkibe értek vele már a rozmárok mennyországában úszott. Forrás: https://www.is.fi/kotimaa/art-2000008954852.html

Finnországi farakások

Kedves Olvasók !

Már majdnem tíz éve annak, hogy Finnországban olyan versenyt rendeztek , melyen azok vehettek részt, akik a télre gyűjtött fát nem egy halomba dobálták össze, hanem tervezett farakásokat építettek. Ilyen farakásokkal vett részt tíz versenyző.

Két évvel ezelőtt Luumäkiben Juha Kähö ilyen farakással emlékezett előző évi biciklitúrája

JJha Kähö olaszországi biciklitúrájának emléke

Pdasjokiban Veikko Salo még egy ” házat” is épített tűzifából.

Veikko Salo “háza” Padasjokiban

Egyenlőre idén még nem olvastam /hallottam ilyen versenyről. De Finnországban a legkülönbözőbb furcsánál is furcsább versenyek – asszonycipelés, mocsárfoci, csizmadobás, láncfűrész-szobrászat stb. országában még talán lesz idén is farakás-művészet verseny.

Judit Mäkinen

Forrás :