Finnország történelmének felejthetetlen napjai : november 30 , december 6. 285.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

Minden ország történelmében vannak olyan napok melyek felejthetetlenek. Ilyen nap Finnország történelmében 1939 november 30 és 1917 december 6. Mai levelemben elsösorban a novemberi nappal kapcsolatosakról írok.

Novemberben ezen a napon reggel 6.50-kor a Szovjetúnió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot annak teljes keleti határán. Ezt megelözöen az általános hangulat az volt, hogy ilyen kis országot nem támad meg a hatalmas Szovjetúnió. Ez azonban olyan tévedésnek bizonyult, melynek következményeit a finnek soha nem fogják elfelejteni.

Idén,  80 évvel késöbb számtalan helyen és számtalan formában emlékezett az ország erre a gyászos napra. A hatalmas  veszteségek ellenére azonban vigasztalást jelent az, hogy az óriási katonai túlerö ellenére a Szovjetunió soha nem tudta megszállni Finnországot.  Itt soha nem lett eröszakos szovjet mintára formázott un.  ” népi demokrácia ”.

A téli háború éveiben minden finn elött világossá vált, hogy egységben van az erö. Ez a gondolat és elv a mai napig is érvényes, söt méginkább érvényes manapság amikor a világ sok országában elhatalmasodott  a megosztottság. Egységben lenne az erö jelenleg is .

Mai levelemben a finnországi egységnek egy saját vonásáról írok, azaz arról, hogy hogyan vettek részt a finn nök a téli háborúban.

Lotta Svärd szervezet

images

KI volt Lotta Svärd ?

Finnország nemzeti költöjének Johan Ludvig Runeberg-nek legismertebb müvében: Stål zászlós  regéi-ben szerepel egy nö, aki a férjét követte a háborúba. Az ö neve : Lotta Svärd ( kiejtés: sverd). Miután a férje elesett, folytatta a katonák ellátását étellel és itallal.

Fänrik Stål

A sajnálatos finn belháború után, melyben a vörösök és fehérek harca a fehérek gyözelmével végzödött 1918 május 16.-an Mannerheim tábornok ünnepi köszönö beszédében a nöket Lotta Svärdhez hasonlította így : A harctéren irgalmas növérként vagy az otthonokban Lotta Svärdként szorgalmaskodó nök fáradhatatlanul csendben és szüntelenül dolgoztak a katonák ellátásának érdekében szerénységükben még a pihenésre és alvásra sem gondoltak.

Az önkéntes nöi honvédö szervezetek közül a Riihimäkiben müködö egység vette fel elöször a Lotta Svärd nevet. A név hamarosan elterjedt rövidített formájában így : Lotta .

Lották a téli háborúban

A téli háború idején egész Finnország  minden társadalmi rétege egységesen összefogva harcolt és dolgozott az ellenség ellen. A szervezetnek 1939 elején  105 000 tagja volt, ezek közül több mint 65 000 vett részt aktívan a munkában. A harctereken 25 000 nö volt, a hátországban 65 000 fiatal lány és nö dolgozott. Súlyosan megsebesült összesen 200 Lotta és 64-en életüket adták a hazáért.

d700f558135a41a687dd81fca5ae6db8

Téli háború – 105 sorsdöntö nap

Mit dolgoztak a lották a téli háborúban ?

A Lotta szervezet rendkívül szervezett volt, több alosztálya müködött a feladatok szerinti felosztásban. Ezek ilyenek voltak :

Egészségügyi Lották 

Összesen 7000 nö vett részt ebben az alosztályban a munkában . Ök  kórházakban, kórházvonatokban és sebkötözö elsösegélyállomásokon dolgoztak. Mivel a határhoz közeli helyiségekböl özönlöttek a menekültek az ország belsö részei felé szükség volt újabb kórházi féröhelyekre és ápolónöi- orvosi ellátásra a menekültek részére  is. Összesen 43 hadikórházat alapítottak a meglévö kórházakhoz kapcsoltan. A harctérhez közeli iskolák és különbözö  létesítmények épületeiben 26 tábori kórház müködött.

Lottien toimintaa kenttäsairaalassa. Leikkaussalissa.

Tábori kórház mütöje  : Kivennava -ban

A betegek és sebesültek szállításáról 10 század gondoskodott, a havas harcterekröl   hordágyakon cipelték  és lovas-szekéren vitték a sebesülteket a kötözöhelyekre. A további  szállításra a civil forgalomból kivont autóbuszok szolgáltak. A tábori kórházakban dolgozó orvosi- és ápolói személyzetet a meglévö kórházak biztosították. Kétszáz Lotta volt iskolázott ápolónö és öket egyhónapos képzés után még  250-en segitgették.

Az egészségügyi ellátásban dolgozó Lották – nagyrészt fiatal lányok  és asszonyok – munkája pszichésen is rendkivül megeröltetö volt. Legnehezebb volt azoknak az önkéntes Lottáknak a  munkája akik az elesettekröl gondoskodtak. A téli háború idején Finnország egyik legerösebb tele volt hosszú ideig tartó  40-fokos hideggel. A harctérröl behozott, elesett katonák merev holttestei fagyottak voltak. Az ilyen holttestek ” felmelegítése ”, véres sebeik mosása, a halottak öltöztetése és az elesett katona koporsóba tevése a Lották dolga volt. Ök varrták a halottak koporsóba szánt öltözeteit is.

Az élelmezésröl gondoskodó Lották

Ebben az egységben 35 000 nö dolgozott . Nemcsak a katonákat, a harctér közeléböl tömegesen érkezö  menekülteket – nök, gyerekek betegek és öregek –  is ök látták el élelemmel, Gondoskodtak a menekülés útvonalára felállított pihenöhelyek segítségével a tisztálkodásról  és éjszakázásról is. Ezt az ellenséges bombázás nagyon megnehezítette.

Muonituslotat

Készül a kenyér

Naponta többezer kg. kenyeret sütöttek a harctér és a menekültek részére

Lották a légelhárításban  és távközlésben

Kb. 10 500 Lotta volt a légierök szolgálatában. Több mint 200 nö kapott kiképzést a fényszórok kezelésére . Nemcsak nappal, a koromsötét fagyos téli éjszakákon is  nök kémlelték az eget a harctéren és azok közvetelen közelében. Ez volt az egyik legveszélyesebb munka.

 

Ez tette lehetövé, hogy több  férfi lehetett a harctéren . Nök dolgoztak a távközlésben is. Emléküket a Mikkeliben levö Lokki nevü távközlési barlangból kialakított múzeum örzi .

Lották a felszerelés és ellátás terén

A létrehozott mosodákban és varrodákban  összesen 18 000 nö mosta és javította a katonák ruháit.  A nök munkája nélkül  elképzelhetetlen volt az ellátás. Ök szervezték a katonák részére rendezett gyüjtéseket is.

Idén szeptember 18.-án halt meg a legöregebb Lotta  – Saara Kanerva – 107 éves korában.

Suomen vanhin Lotta

Saara Kanerva

Még élnek közöttünk olyan nök, akik a Lotta szervezet tagjai voltak.

xlarge-lotta

Elnöki fogadás a függetlenség ünnepnapján. Díszvendég : Lotta

Tisztelettel és köszönettel  emlékszünk rájuk  Finnország legnagyobb nemzeti ünnepén, az ország függetlenségének ünnepnapján.

December 6.  napján

Három évvel ezelött ugyanezen a napon , december 5.- én írtam nemzeti ünnepünk  napjáról. Szeretettel ajánlom Önöknek az akkor írt levelemet.

https://finnorszagilevelek.com/2016/12/05/december-6-a-fuggetlenseg-unnepe/

Oman pihan lippu 6.12.2012

December 6 – Finnország  legnagyobb nemzeti ünnepe

Kedves Olvasók !

Minden országban  a legfontosabb dolgok közé tartozik a béke és a függetlenség. Ennek elérése érdekében Finnország rengeteget harcolt, vesztett és szenvedett. De mégis gyözött ! A siker kulcsa az ország lakosainak összefogása és egysége volt. Ezt ünnepeljük holnap Finnországban azokra emlékezve  akiknek a mai független és békés országot köszönhetjük.

 

Judit Mäkinen

 

 

A világ legboldogabb országa idén is Finnország !

large_yWJ4ri5ZT_jI8IxnEySz0O45r2OQTtwgZsQfLUEo0wA

Kedves Olvasók !

Tavaly Finnország volt a világ legboldogabb országa. Nos ez idén is így van, mint a mellékelt táblázatból kiderül.

large_bu8eH7TVqewvouEZPXEPJJOdEjsqVz9aarDYWIWfV3o

Boldog országok  2019

Ha megnézzük a táblázatot közelebbröl kiderül, hogy az elsö 4 helyen északi országok állnak. Annak ellenére, hogy ezekben az országokban az idöjárás erösen próbára teszi az embereket. Annak ellenére, hogy ezek az országok nem tartoznak a világ leggazdagabb országai közé. Annak ellnére, hogy ezen országok nyelvei nem világnyelvek, hogy a legtöbb Nobel díjat nem ezeknek az országoknak állampolgárai kapták. Annak ellenére, hogy ezek az országok nem bövelkednek  természeti kincsekben, ezekben az országokban Norvégia kivételével nincs  olaj és nincsenek nagy aranybányák.

De akkor vajon mi a boldogság titka ?

Az egy före esö jövedelem nem Finnországban a legmagasabb az északi országok között. Ezzel szemben a társadalmi összefogás és  segítökészség Finnországban magas fokon van. Az összefogás legfényesebb bizonyítéka Finnország önállóságának hátterében a legfontosabb tényezö volt. A segítökészség ma is él, a finneknek kb. a fele rendszeresen jótékonykodik  annak ellenére, hogy a jótékonyságra adott pénzt nem lehet levonni az adóból, mint pl. az Egyesült államokban . A finnek egyharmada részt vesz valamilyen önkéntes munkában, amire számtalan lehetöség kínálkozik.

Finnországban sokan adakoznak közös célokért. Ilyen volt pl. a Helsinkiben levö  új gyermekkórház  épitkezésének részére szervezett nagyszabású társadalmi  adakozás. A kórház 2018-ban nyílt meg, építtetése 184,5 millió euróba került és ebböl 38,2, millió euró volt az adakozók pénze.

Uusi lastensairaala

Gyermekklinika Helsinki 2018

A finnek boldogságának egyik kulcsa az osztálytársadalom hiánya. Mindenki egyenlö . Finnország legalábbis egyenlöre és más országokkal összevetve biztonságos ország, az emberek biztonságban érzik magukat.  A tízéven aluli gyerekek  is egyedül mennek iskolába , kísérgetésre a legtöbb esetben nincs szükség.

Itt viszonylag kevés a korrupció és az emberek megbíznak egymásban. Az adott szó ugyanannyit ér mint az irott,  a “ becsületszavamra “  nem szerepel a finnek szótárában.

Mindennek ellenére azonban itt sem fenékig tejfel az élet. Elöfordulnak problémák és nehézségek. Egyenlöre azonban hiszünk abban a mondásban, hogy    ”Mikä ei tapa minua, se vahvistaa minua.”. = Ami nem öl meg engem az erösit engem.

Judit Mäkinen

 

Mindenféle karácsonyi ajándék: virág ! 284.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Lassan de biztosan közeleg a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe: Karácsony. Az emberek ilyenkor szeretettel emlékeznek ajándékokkal rokonaikra, barátaikra.

Finnországban a karácsonyi ajándékok között fontos helyet foglalnak el a virágok. Ennek talán egyik oka, hogy ez az év olyan idöszaka nálunk, amikor rövidek a napok és minden szürke addig, míg a hótakaró nem világítja meg kissé a tájat. Hagyományosan a piros a karácsony színe, ez feltehetöen összefügg azzal, hogy a piros az öröm színe, nem hiába mennek egyes országokban a menyasszonyok piros ruhában az esküvöjükre.

Egy kis történelem

Helsinkiben elsö alkalommal 1879 deecemberében csodáltak meg az utcán járók virágzó jácintot  egy virágüzlet kirakatában. Az üzlet már régen a multé, helyén ma a finn parlament épülete áll. A csodálathoz a rózsaszínü virág édes illata is hozzájárult. Ez volt az elsö és sokáig az egyetlen virág, ami télen is virágzott  A  jácint ma is az egyik legkedveltebb karácsonyi virág, illata ugyanolyan fontos a karácsonyi hangulat felébresztésében mint a konyhában a frissen sütött mézeskalács illata. Manapság más színek is kedveltek, mint pl. a fehér és a kék is.

Hyasintti

Amióta egyre többen vannak  az erös illatokra allergiások, nemesítettek kevésbé illatos változatokat is.

Gyöngyvirág és orgona

Az 1890-es években a karácsonyi virágokhoz tartozott a gyöngyvirág és a fehér orgona is. Itt jegyzem meg, hogy a gyöngyvirág Finnország nemzeti virága.

kielo

A gyöngyvirágot azért is kedvelték, mert késö összel a már pienö rügyeket is össze lehetett gyüjteni és kivirágoztatni a meleg otthonokban.

Németországi faiskolákban termesztettek kis orgonabokrokat, melyek egy “hidegkezelés” után karácsonykor már virágot is hoztak.

Egy másik nagyon kedvelt karácsonyi virág a kamélia volt. manapság Finnországban ritkaság. de lehet megrendelésre kapni fehér és világos rózsaszínü változatban

 

A modern idök karácsonyi virágaI

Jelenleg a magyarul Mikulásvirágnak hívott virág  Finnország legkedveltebb karácsonyi virága. Finn neve : Joulutähti = karácsonyi csillag. Ez a növény a déli országokban eléri az 5 m-es magasságot is.  Norvégiában nemesítettek alacsony és többszínü virággal rendelkezö növényt belöle. Az elsö szobanövény nagyságú virágok az 1950-es évek óta kaphatók Finnországban, de az 1990-es évek óta már  mini változata is ismert.

 

Jelenleg a nemesitésnek köszönhetöen már kb. 150 féle mikulásvirág-fajtáról tudunk és minden évben új színek és árnyalatok kerülnek a piacra. Megbízható adatok szerint a finn háztartásoknak kb. egyharmadában van mikulásvirág a karácsonyi szezonban.

Nagyon kedvelt karácsonyi virág a tulipán . Karácsonyra készült virágcsokrokban gyakori, de az alacsony növények cserepes virágként is kedveltek.

 

Karácsonyi kaktusz

Ez a tüskék nélküli ”leveles” kaktusz már az 1800-as évek óta ismert szobanövény formájában is. Igénytelen, ha nyáron egy félárnyékos helyre tesszük a cserepet biztosan virágzik télen újra.

DSCF3774

 

Sokféle színben kapható, karácsony táján leginkább piros és rózsaszínü virágokkal találkozunk.

Amaryllis  

Ezt a Dél-Afrikában vadon növö hagymás virágot Hollandiában már az 1600-as évek közepén is  ismerték és ültették. Finnországban is árulják a hagymáját, de leginkább cserepes virágként veszik. Gyönyörü csokrokat is csinálnak belöle.

amaryllis1

Amikor az én gyerekeim kicsik voltak minden télen ültettünk amaryllis hagymákat. Ezek rendkívül gyors és szinte szemmellátható növekedésének követése az egész család nagy örömét jelentette.

Kedves Olvasók !

A karácsonyi virágajándéknak mindenki örül. Remélem, hogy Önök közül többen is kapnak majd karácsonyra virágot.

 

Judit Mäkinen

Lement a nap Nuorgam horizontján

Kedves Olvasók !

Elkezdödött a kaamos Finnország északi részén. A képen Nuorgam éjszakája és nappala látható.

 

Nuorgam

Nuorogam kaamos idején 

Nuorgam Finnország legészakibb települése Finnország és Norvégia közötti határállomás, a Tenojoki nevü folyó partján.

NUorgam1

Nuorgam

Összesen 130 állandó lakost számlál, a Joulupukki- Mikulás otthonától Rovaniemi-töl még 510 km-re van északra. Ezzel a várossal  napi egyszeri autóbuszjárat köti össze.

Kaamos idején az ég színe változik, reggelente többnyire pirosas, de minden nap más-más színe van.

kaamos 2

A helybeliek véleménye szerint : Akik azt mondják, hogy sötét van, azok nem néznek körül.  Öket ez az idöszak nem zavarja, készülnek a karácsonyra.

Kedves Olvasók ! Mint ahogy Finnországban nincs hideg, csak elégtelen öltözködés sötét sincs csak észre kell venni a színeket  az un. sötétben.

Judit Mäkinen

 

Kaamos, mi az, milyen az ?

Kedves Olvasók !

Finnországban most rohamosan rövidülnek a napok és nemsokára itt lesz az az idöszak amit kaamosnak hívunk ( kiejtés kááámosz) . Ez azt az idöszakot jelenti,amikor az ország északi részén hetekig nem kell fel a nap . Erröl az idöszakról többször is írtam, utoljára tavaly itt: https://finnorszagilevelek.com/2018/11/09/kozeledik-a-kaamos/

Most Önöknek alkalmukl lesz arra, hogy megnézzék milyen is ez az idöszak. NEM ! teljesen sötét.

kaamos

Kaamos

Finnországban Enontekiö-ben idén másodszor müködik egy un. kaamoskamera, melynek segítségével gyorsítottan lehet követni, hogy mi is történik. Remélem, hogy kinyílik Önöknél a kamerához vezetö videolink :

A közelgö hétvégére minden szépet és jó0t kívánva szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

 

 

 

Mindenféle orvostudomány : Zenemedicina. 283.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra .

Kedves Olvasók !

Mai levelem témája az orvostudomány egy olyan  ága ami  szinte ismeretlen a közönség elött. A zenészekkel kapcsolatos szakorvosi ágról lesz szó. Finn neve : muusiikkilääketiede, szabadon fordítva zenemedicina.

Performing arts medicine

Elöadó müvészek orvostudománya

Ez egy olyan szakterület, melynek müvelöi a hivatásos zenészek egészségügyi problémáival foglalkoznak. és mindenféle módon és megközelítésben gyógyítják ezeket a betegségeket. Leginkább a sportorvosokhoz hasonlítanám öket, hiszen az utóbbiakat mindenki ismeri.

Zenészek foglalkozáshoz kapcsolodó betegségei

Leginkább  zenekari  tagok érintettek. A leggyakoribbak a mozgásszervi betegségek, de a halláshoz kapcsolódó problémák és a stresszel kapcsolatos  pszichoszomatikus panaszok is gyakoriak.

Finnországban ezerszám dolgoznak hivatásos zenészek és énekesek. A zenekari tagok panaszai föleg a testtartással összefüggö izületi panaszok és idegrendszeri zavarok esetleg a hallással kapcsolatos panaszok.

gnresound-musakuva

De lehetnek allergiák pl. bizonyos fémekhez vagy különleges fa-anyaghoz kapcsolódó allergiás börtünetek, a fúvós hangszerekkel kapcsolatos légzési- és tüdöpanaszok is ismertek. Az énekesek hangszalagokkal kapcsolatos tüneteiröl mindenki hallott legalább így ” elment a hangja ” . A szemtöl távolra levö apró jeleket tartalmazó kották megeröltetik a szemet és ezzel hatnak a látásra is.

A sokféle tünet, panasz és betegség kezelése csapatmunkát igényel. Az orvosok mellett elengedhetetlenek a  zenészek problémáit ismerö fizioterapeuták és  pszichologusok. Öket Finnországban a Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys / Finn zenemedicina egyesület tömöríti.

lataus

Az egyesület – SMULY –  internetes oldala itt található : http://www.musiikkilaaketiede.fi

Egy kis történelem

A  profi zenészek problémái az 1980-as években keltettek különös figyelmet világszerte. Sok államban, ezek között az Egyesült államokban, Németországban, Franciaországban és Angliában  alakultak egyesületek, melyek ezen problémák megelözésére és kezelésére fordítottak különös figyelmet. Így történt Finnországban is, ahol 2004 április 5.-én megalakult a Finn zenemedicina egyesület / Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys.Az egyesületnek jelenleg kb. 160 tagja van, többféle specialitást képviselve. A tagok  között vannak ortopéd sebészek és kézsebészek, ideggyógyászok,  fiziáterek és fizioterapeuták, gyerekgyógyászok zenetanárok és zenészek.

Gyakorlat teszi a mestert, de kibírja-e a mester a gyakorlást ?

Profi zenészek naponta órák hosszat gyakorolnak. A gyakorláshoz a gyorsan és számtalanszor ismételt mozdulatok és statikailag megeröltetö,  megfeszített testtartás tartozik. Az egyoldalú mozgás okozta panaszok a nyakra, vállra és a hátgerinc felsö részére hatnak kedvezötlenül. Ezek rendkívül igénybe veszik nemcsak az idösödö zenészek egészségét, de hatnak a fiatalokra is akik különösen karrierjük elején megfeszítetten dolgoznak a minél tökéletesebb tudás elérésére és ennek bizonyítására a legkülönbözöbb vizsgák és versenyek  segítségével.

Zenemedicina mint orvosi szakterület

Gyakorlati munka

Az az orvos aki erre a területre akarja specializálja magát az a szakképzést  kezdheti azonnal az orvosi diploma megszerzése után, vagy esetleg mint szakorvos képezheti magát tovább erre a területre ( subspecialitás)  Sok szakorvosi terület könnyíti meg a további tanulmányokat, ilyenek többek között a kézsebészet, ideggyógyászat, fül-orr-gége specialitás, ortopédia és traumatologia, fiziátria és a munkaegészségügyi szakterület.

A specialitáshoz  négy szakterületen kell dolgozni, minden területen minimum 3 hónapig. Ezeket úgy kell választani, hogy a kombináció egyes részei támogassák egymást. Ebben a finn orvosi kamara részletes tájékoztatással szolgálja a specialitástra törekvö orvosokat.

Elméleti tanulmányok  

Összesen 120 órát jelent ez. Ebböl 80 óra kizárólag zenemedina, amit hazai vagy külföldi erre a célra szervezett elöadássorozatokon vagy konferenciai részvétellel lehet megszerezni.

Vizsga

Évente egy alakalommal rendez az orvosi kamara  vizsgát, a vizsgabizottságnak 8 tagja van. Ezek a következö szakorvosi egyesületeket képviselik: Fül-orr-gégészek  egyesülete, Finn munkaegészségügyi egyesület, Finnország foniáterei, Finn psziciáterek egyesülete, Finn neurologusok egyesülete, Finn gyermegyógyászok egyesülete,  Finn kézsebészek egyesülte és a Finn fizikális és rehabilitációs gyógyítás egyesülete.

Kötelezö tananyag

A hivatalosan kiadott listában hat meghatározott tankönyv és  hat különbözö szakterület utolsó 5 évi folyóiratai szerepelnek.

Sikeres vizsga után a specialitásért kervényt kell intézni a Finn orvosi kamarához. Ez egy hivatalos kérdölap kitöltését igényeli. mely segítségével a szakorvosi cimért folyamodó igazolja a követelményeknek való megfelelését.

Mindent összevetve hosszú és kitartó tanulást igénylö szakterületröl van szó.

A betegségek  megelözése sok esetben könnyebb mint azok gyógyítása. Ezt a célt szolgálják a zenészek rendszeres kondicionáló edzései is. A területen szakirodalom áll rendelkezésre.Vesa Holopainen föiskolai tanulmányait befejezö dolgozatában 2018- Kuntosaliopas muusikoille Soittoa tukevan lihaskunnon kehittäminen ja ylläpito . A cím szabadon fordítva ilyen : Konditermi eligazítás zenészeknek. A muzsikálást támogató izomkondició fejlesztése és fenntartása.    A dolgozat minden leginkább igénybevett izomcsoportra vonatkozó gyakorlatokkal segíti a zenészeket.

images

 

Finnországban 2000-ben alakult egy az egészségügyben dolgozókat es a zenészeket összekapcsoló egyesület, a neve

Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys /  Finn zenemedicina egyesület

Az egyesület célja, hogy elösegítse a zenészek munkáját támogatva öket minden esetleges egészségügyi probléma fellépése idején.  Együttmüködik a zeneiskolákkal és zenekarokkal. Foglalkozik az ovosok és fizioterapeuták továbbképzésével is. Nemcsak a hivatásos zenészeket segítik hanem az amatöröket is.

Az elméleti tudást elöadások segítik, melyeken ingyenes a részvétel Így kerül a közeljövöben- nevezetesen Tampere-ben nov. 18.-án –sor egy háromórás elöadásra, melyet Tommi Hyytinen kürtmüvész és egyben Pilates edzö a zenetudományok doktora tart.

Tommi Hyttinen

Tommi Hyttinen

Az elöadás címe Soiva keho – muusikon kehonhallinta / Zenélö test – a zenész uralma a teste felett.

Az egyesület minden évben kioszt egy díjat valakinek, akinek a zenemediicina területén különös érdemei vannak.Idén ezt a díjat Szilvay Réka a Helsinki Sibelius akadémia hegedüprofesszora kapta.

Réka Szilvay

Prof. Szilvay Réka

A kitüntetett hegedümüvész így beszélt erröl: A zene és az emberi test mozgása mindíg érdekelt engem ezért is vagyok különösen  boldog, hogy munkámban mint a Sibelius akedemia hegedüzene professzora ezt a két területet egyesíthetem.Saját baleseteimmel kapcsolatban az  ezekböl való rehabilitációban  kárpóthatatlan segítséget kaptam a finn zenemedicina vezetö szakembereitöl. Satu Palo zenefizioterapeuta segítségével 2011 óta  tartunk a Sibelius akademia hegedü- és brácsaszakos hallgatóinak egy Viulistiklinikka / Hegedüsklinika nevü tanulmányi szakaszt elöadások és személyes kontaktórák formájában.

Satu-Palo

Satu Palo

Ennek célja a zenélés közben kiegyensúlyozott és ergonomikus testtartás kialakítása többek között a mély támogató izmok , az izületek helyzetének és a gravitáció erejének lehetö legjobb kihasználásának útján. Továbbra is csodálkozok a díj elnyerése miatt, szívböl köszönöm .

Szilvay Rékáról Önök közül bizonyára sokan hallottak. Elsö hegedütanára – 4-13 éves koráig –  az édesapja Dr. Szilvay Géza volt, majd Helsinkiben a Sibelius akadémián és Bécsben az ottani zeneakadémián képezte magát tovább. Ö nemzetközileg ismert hegedümüvész  2006 óta a hegedütanszék professzora Helsinkiben a Sibelius akadémián.

Kedves Olvasók !

A zene elsösorban a lélek orvosa de a zenészeknek is szükségük lehet orvosra. .Soraimat zárva remélem, hogy bevezettem  Önöket az orvostudomány egyik sokak elött teljesen ismeretlen szakterületébe, a zenemedicinába.

 

Judit Mäkinen

 

Csodálatos finn természet

 

Kedves Olvasók !

Többször is csodálkozhatunk a természet sokoldalúságán és kétségkívül elmondható, hogy a természet egyike a legnagyobb müvészeknek. Ezt bizonyítja az alábbi kép, melyet Risto Mattila fényképezett 2019 nov. 3.-án Hailuoto szigetének partján.

Hailuoto

Hailuoto Foto : Risto Mattila 

Elsö pillantásra az ember arra is gondolhatna, hogy egy tojásokat szállító hajó szenvedett hajótörést és a rengeteg tojás a partra sodródott. De nem erröl van szó.

A “tojások” jégböl és hóból  létrejött alakulatok! A jelenség magyarázatát Jouni Vainio a meteorológiai intézet szakértöje adta.

Az ilyen alakulatok létrejöttéhez több tényezöre van szükség. Ezek a vízzel és a levegövel függenek össze. A viz hömérsékletének közel kell lennie a fagyponthoz, Az alacsony homokparton a hullámok mozgása hozza létre a “jégtojásokat”. Ehhez még szükség van arra, hogy legyen valami olyasmi, mely köré a jég létrejöhet. Ez esetleg egy hókristály vagy a parton levö pici kö. A viz ezek körül megfagy és   megfelelö szélviszonyok mellett egyre vastagabb lesz a jégréteg, melyet az  elöre-hátra mozgó, apró  hullámok formálnak . Ha túl erös a szél, ilyen formák nem jönnek létre. Ha nem fúj a szél, a parton egy síma jégréteg jön létre. Ha túl erös a szél a létrejött alakzatok gyorsan egymáshoz fagynak és a képen látható formákat már nem lehet kivenni.

Végül még csak annyit, hogy Hailuoto Oulu városától 50 km-re fekszik, hajóval onnét 25 perc alatt érhetö el, a hajóút hossza 6.8 km.

Hailuoto1

Hailuoto

A 200 km2 nagyságú , gyönyörü homokos partjáról híres szigetnek ezer állandó lakosa van, rendkívül  kedvelt kirándulóhely.

Judit Mäkinen .

Az év természetfotója 282.levél

Finnországhi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mint már bizonyára kiderült, a finnek nagyon erösen kötödnek a természethez, hiszen a természet mindenütt jelen van. Nincs olyan finn város, ahol ne lennének parkok. A legtöbb városban nem kell messzire menni “kirándulni “ a természetbe, sok helyen egy erdei  sétára már az ajtó elött el lehet indulni. Mint megállapítást nyert, az erdö a finnek temploma.

metsäkirkko

Az erdö a finnek tgemploma

Feltehetöen ezzel függ össze, hogy a természet változó képeinek megörökítése ezrek szórakozása. Amióta a fényképezés leginkább digitális gépekkel történik, nem kell várni míg a filmböl kép lesz, nem kell drukkolni, hogy sierült-e egy-egy kép. A képeken lehet javítani, változtatni, sorozatban lehet képeket készíteni és kiválasztani azok közül a legjobbat, a legkedvesebbet a legsikerültebbet.

A finn természetfotográfusok különbözö egyesületekbe tömörülnek, sokan együtt járnak fényképezni, kicserélik tapasztalataikat és természetesen képeiket is . A képek versenyeken is részt vehetnek. Ilyen verseny az év természetfotója címért folyó versengés, mely Finnországban 1981 óta kerül megrendezésre.

Az év természetfotója

A versenyt a Finn természetfotósok egyesülete / Suomen Luonnonvalokuvaajat ry. rendezi,

Az 1977-ben alapított egyesület logoján Finnország nemzeti madaraaz énekes hattyú látható :

uomen luonnonvalokuvaajat logo

Finnország természetfotósai

Az egyesületnek több mint 3000 tagja van, 1981 óta rendezik meg évente az év természetfotója nevü versenyt, mely az északi államok legnagyobb ilyentipusú eseménye. A versenyre benevezni csak Finnországban fényképezett képekkel lehet. Egészen 1995-ig csak az egyesület tagjai vehettek részt a versenyen, azóta a részvétel mindenki számára lehetséges.

Az elsö digikamerával fényképezett gyöztes 2003-ban volt. A fényképész Pertti Härkönen Suomussalmiban dolgozó tanár, képének címe : Kaakkurin lento : Északi búvár repülése

yleinen sarja 1 pertti härkönen kaakkurin lento

Pertti Härkönen : Kaakkurin lento / Északi búvár repülése

A képet semmilyen digitális programmal nem javította, változtatta .

A fiatal fényképészek 2005-ben szerepeltek saját csoporttal. A gyöztes Anna Säkkinen lappföldi fiatal Kuusamoban fényképezte Az ösz tükre / Syksyn peili nevü képét.

Anna Säkkinen Syksyn peili 2005

Anna Säkkinen : Syksyn peili / Az ösz tükre

A fiatalok 2007 -2011 között két csoportban versenyezhettek : 7-14 évesek és 15-17 évesek. A 14 éven aluli korcsoportban Katariina Hirvonen lett a gyöztes Tuonela / Holtak birodalma c. képével

Katariina Hirvonen Tuonela alle 14 v 2007

Katariina Hirvonen : Tuonela / Holtak birodalma

A centenárium évében 2017-ben egy Sininen ja valkoinen / Kék és fehér nevü osztály is volt az ünnepi év tiszteletére képviselve a finn zászló színeit. A gyöztes Kari Auvinen lett, Kuuvaris / Holdvarjú nevü felvételével. A kép Helsinkiben készült.

Kuuvaris 2017

Kari Auvinen : Kuuvaris / Holdvarjú

A teliholdat nézö varjú a finn modernséget képviseli, a hétköznapi varjúmadár okos állat, mely rugalmasan reagál a változó világra. A gyöztes képböl ünnepi, 2 eurós pénzt is vertek.

Kuuvaris juhlaraha 2017.jpg

 

 Az év természetfotója 2019-ben

Az idei versenyre 14110 kép érkezett  844 fényképésztöl. Ebböl a középdöntöbe 450 fényképész összesen 1275 képét választotta a zsüri. Ebböl a döntöbe 244 kép került, ezeket 164 fényképész küldte be. Minden  csoportból 10 képet választottak a döntöbe, ez összesen 90 képet jelentett.

A verseny eredményét Helsinkiben a Finlandia- palotában hozták nyilvánosságra 2019 október 19.-én ünnepélyes keretek között.

A 9 csoport gyöztesei ezek voltak :

  1. Növények és gombák  Markku Pihlajaniemi : A jövöt keresve / Tulevaisuuttta etsimässä

A. Tulevaisuutta etsimässä

2. Madarak Raija Väyrynen :  Havasesö pólingok /Räntäkuovit

räntäkuovit

3. Tájak Pekka Tuuri : Saanan ensilumi / Saanatunturi, elsö hó

CPekka Tuuri Saanan ensilumi Saanatunturi, elsö hó

4. Emlösök Ville Heikkinen : Karhu ja korppi / Medve és holló

D Ville Heikkinen Karhu ja Korppi

5. Más állatok Juha Haanpää : Rupimanteri/ Közönséges tarajosgöte (Triturus cristatus)

Rupimanderi

6. Kompozicio és forma Lassi Ritamäki : Kelo / Kiszáradt erdei fenyö

F Kelo

7. A természet és az ember Juha Kauppinen : Melonta / Evezés

Melonta luonto ja ihminen

8. Fiatalok  Lasse Kurkela : Sudenpentu / Farkaskölyök

Nuoret Sudenpentu

 

9. A természet müvei Stefan Gerrits : Heinässä heiluvassa / Ingó szalmaszálon

Heinässä heiluvassa

A 2019-es év természetfotója – a nagydíj nyertese- Ville Heikkinen Medve és holló nevü képe lett. A 27 éves fényképész   már második alkalommal lett az év természetfotósa. A zsüri kiemelte, hogy a kep gyerekkorunk meséit juttatja eszünkbe,  Két évvel ezelött 2017-ben is nyert, akkori képének címe : Talven odotus / Várakozás a télre itt látható

d.1. talven odotus. ville heikkinen 2017

 

A díjak 

Az egyes csoprtokban elsö helyet nyert fényképészek 1000 eurót kaptak, az év természetfotóját 10000 euróval díjazták.

Kedves Olvasók !

Ez a verseny is azt igazolja, hogy a természet kifogyhatatlan képekkel jelenik meg elöttünk. De észre kell venni, hogy mi is van egy-egy képen. Erre a legjobb példa a fenti fotók közül a Kelo –Kiszáradt erdei fenyö képe. A képen madarat  ábrázóló alakzat a kiszáradt fa törzsén egy már régesrégen leesett ág helye, ezt vette észre a fényképész, Lassi Ritamäki. A szépség a nézö szemében van, ugye ? És mint a természet az emberi fantázia is határtalan.

 

Judit Mäkinen