Mint már említettem, Finnországban május a zászlós ünnepnapok hónapja. Ma – május 3.vasárnapján – is lobognak a keresztes finn zászlók. Általános zászlós ünnepnap ez a nap 1977 óta.
Miért Zászlós ünnep a mai nap?
Gustav Mannerheim marsall napiparancsban rendelte el, hogy a téli háború befejezése után 1940 május 3.vasárnapja legyen az elesettek emléknapja.
Ez nemcsak a II. világháborúban a hazáért életüket adottakat jelenti, hanem az 1918-as polgárháborúban mindkét oldal áldozatait, valamint a kivégzetteket és a hadifogolyként megholtakat is. Ezzel Mannerheim arra törekedett, hogy hangsúlyozza a nemzet egységét. Ezen a napon az ország minden részén megkoszorúzzák a hősi halottak síremlékeit.
A II. Világháborúban elesettek sírjait a mai napig kutatják a finnek. Ezek nagy része Oroszország területén volt és van. A két ország egyezménye alapján a finn hősi halottakat hazahozzák és szülőhelyük /falujuk/városuk temetőjében helyezik a maradványokat örök nyugalomra.
Finnországban összesen 630 un sankarihautusmaa = hősi halottak temetője van, ezek közül az evangélikus egyház gondozásában 620, az ortodox egyház felügyeletében 7 és a zsidó egyháznak 1 ilyen temetője van. Ezeken kívül Oroszországban hét különböző helyen van un. kenttähautausmaa = tábori temető.
A források között az elsőn látható, hogy hol vannak ezek a temetők, hány sír van egy-egy temetőben és kik tervezték az ottani emlékműveket.
Kedves Olvasók!
Ma, amikor a hősi halottakra emlékszünk könnyes szemmel gondolok azokra a fiatalokra akik ezekben a napokban Európában egy rettenetes, megrendítő és igazságtalan háborúban áldozzák életüket a hazájukért. Rajtuk kívül ezrével halnak meg azok a fiatalok is, akik nem is tudják miért küldték őket harctérre, miért kell feláldozniuk az egyetlen életüket. Tegyük össze a kezünket, nézzünk fel az égre és mondjunk el egy imát azért, hogy hamarosan újra békében élhessünk.
Pár napi pihenés után új szószedetet indítok. Ezek azok az összetett szavak, amik a teko szóval kezdődnek. Ez egy érdekes szó, mivel többféle jelentése is van: tett, cselekedet, végzés, gyártmány . Erre egy pár példa = työn teko = munkavégzés, jalo teko = nemes cselekedet.
Összetett szavakban jelenti azt, hogy mű, mesterséges . Erre két példa: tekokuu = műhold, tekohammas = műfog. Tíz napig tartó szószedetem minden nap 3 új szóval bővül.
Máj.9. Tekohegitys = mesterséges légzés, tekolampi = mesterséges tavacska, tekoallas = Víztároló, mesterséges medence
Máj.10. Ma befejeződik ez a kis szószedet. Három olyan összetett szóval fejezem be ezt a kis gyűjteményt, melyekben a teko szó az összetett szónak nem az első, hanem második része. Ilyen szavak : Työnteko = munkavégzés, mieliteko = szeszély , uroteko = hőstett.
Snellmant még életében tisztelték, különösen az egyetemisták körében volt rendkívül népszerű. Hetvenötödik születésnapján az újságok is megemlékeztek róla.
Snellman működésé rendkívül sokoldalú volt, részt vett a finn pénzreformban, a sajtóra vonatkozó törvények létrehozásában és fontos szerepe volt a nyelvújításban is.
Snellmann 100. születésnapjának éve, 1906 Finnországban a svéd eredetü családi nevek finnesítésének éve volt. Akkor egy év alatt 70 000 személy családneve változott meg. Erre az időre vezethetők vissza a jelenleg igen gyakori családnevek, mint pl. Laine. Virtanen, Lahtinen, Nieminen.
Kedves Olvasók !
Ma is fontos ez a nap, de nem csak Snellmanra emlékszünk ma. Ma jelentette be Finnország elnöke és miniszterelnöke Finnország határozatát a Nato-hoz való csatlakozásról.
Május 2. Vasárnapja Finnországban az édesanyák ünnepe, zászlós ünnepnap. Szeretettel köszöntöm én is a finn édesanyákat. A képeken a jelenleg nálunk virágzó szellőrózsa ( Anemone nemorosa) látható . Ezt a virágot szedik a gyerekek az édesanyjuknak ezen a napon.
A hosszú tél után Finnországban most kezdődik a tavasz, az ország északi részét még hó takarja.
Kedves Olvasók !
József Attila gyönyörű versével: Mama kívánok mindnyájuknak napsugaras ünnepet. Ez a hallhatatlan vers Latinovits Zoltán előadásában itt hallgatható. https://www.youtube.com/watch?v=MHnZQyADXpA
Április véget ért, Finnországban is kezdődik a tavasz. Az ezzel kapcsolatos első ünnep május elseje, a neve nálunk Vappu. Ezzel a témával foglalkozik mai levelem.
Vappu /Május elseje
Május elseje és az ahhoz tartozó ünnepségek Finnországban főleg a fiatalság és a tavasz ünnepe, egyben a finn munkásosztály ünnepe is. Hivatalos zászlós ünnepként május elseje 1979 óta ünnepeljük ezt a napot. Május elseje karneváljellegű, a hosszú tél elmúlása felett érzett öröm és a tavasz beköszöntésének, a természet megújulásának ünnepe.
Egy kis történelem
Május eleje a tavaszi- és nyári napéjegyenlőség között, középen van, Európában a kelták és a germánok is ünnepelték a tavasz kezdetének ünnepét, melyhez a nagy máglyák égetése szervesen hozzátartozott, attól a hiedelemtől vezetve, hogy a máglyák a háziállatok termékenységére jó hatással vannak.
Finnországban is gyújtottak máglyákat, ezekkel és csengők hangjával próbálták a rossz szellemeket távol tartani. Az ünnepségeken táncoltak és házilag készített üdítő italt, ittak, ennek a neve sima ( =szima).
Az általános hiedelemmel ellentétben május elseje, mint a munkásosztály ünnepe nem szovjet szülemény, hanem amerikai, ui. az Amerikai Egyesült Államokban -ban rendezték azokat a nagy felvonulásokat 1886 május 1.-én, melyeken a gyári munkások a nyolcórás munkanapot követelték. A tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások halottakat is követeltek. A munkások 2. internacionáléja döntött 1889-ben úgy, hogy ezekre az áldozatokra 1890 től minden május elsején fognak emlékezni világszerte.
Finnországban 1944 óta érvényes az a törvény, mely biztosítja a május elsejei szabadnapot. Itt május elseje a tavasz kezdetét jelenti elsősorban és ennek megfelelően vidám, sajnos nem egyszer korlátlan ünneplést hoz magával. Míg régen az alkohol tilos volt nyilvános helyeken, manapság szinte patakokban folyik a pezsgő a parkokban, bármilyen időben. Az időjárás itt május elsején még nem garantáltan tavaszias, nemegyszer vannak még átmeneti havas-eső záporok, a hóesés sem tartozik a legnagyobb ritkaságok közé. Még itt Délfinnországban is lehet ilyen idő május elsején!
Mit jelent a Vappu név?
Ez a név a 700-as években, Bajorországban élt apácafőnöknő, Valburg nevéhez füzödik akit május elsején nyilvánított szentté az egyház.
Valburg
Ez a nap Valborg /Vappu névnapja is egyben. Vappu napja Finnországban, Svédországban, Észtországban, Németországban és Lettországban régi ünnepnap. Vappu egyben finn női név is, a mai napig használatos, de mint sok minden, ez a név jelenleg kissé “kiment a divatból”, az általam ismert Vappu-k a 80-as éveiket tapossák.
Hogy ünneplik a finnek május elsejét?
Az ünnepségek május elsejének idusán, április 30.-án azzal kezdődnek, hogy a Helsinki piacterén álló Havis Amanda nevű női szoboralakot ünnepélyesen megfürdetik habfürdővel és a fejére a Finnországban használatos, az érettségizettek fehér sapkáját teszik.
Ez a vidám esemény délután 6-kor kezdődik, a televízió egyenes adásban közvetíti. Rengeteg néző figyeli ezt, a szobor magas, mint a mellékelt kép is mutatja, csak daruval lehet megközelíteni, ez már magában véve érdekes mutatványnak számít. Minden évben más-más egyetemi kar diákjai végzik ezt a ?
Havis Amanda szobra egy szökőkút közepén áll, 1908 óta díszíti Helsinki déli kikötőjéhez közeli nagy piacteret és Ville Vallgren szobrász műve. Annak idején ez volt az első, meztelen, nyilvános helyen álló, női szobor Helsinkiben és felállítását az akkori erkölcsök szerint kisebb fokú botránynak tartották egyes polgári körök. Ennek egyik fontos oka az volt, hogy a helybeliek a Helsinki patikus lányát vélték felismerni a szobor női alakjában.
ilyenkor repdesnek a színes léggömbök, árulják a mindenféle sípot, dobot és nádi hegedűt?
Vappi-piac
A különben tartózkodónak nevezhető finnek a parkokban a város minden részén ünnepelnek, pezsgősüvegek dugói durrognak és mindenki, aki valamikor is érettségizett, fehér sapkát visel.
Érettségizettek sapkája
A legnagyobb szabású ünneplés Helsinki déli kikötőjéhez közel, a Kaivopuisto parkban történik a Csillagvizsgáló tornyán levő kis dombon a Tähtitornin mäki-n (tähti =csillag, torni=torony, mäki=domb). Fehér sapkát az 1870-es évek vége óta mindenki kap, aki sikeresen érettségizett, kiosztásuk az iskolai évzáró ünnepségen történik. Ezt a sapkát később szinte kizárólag csak május elsején viselik.
Vappu napján nyílik a Vidámpark Helsinkiben és ezen a napon ingyenes a belépés minden korosztály részére.
Piknik a Csillagvizsgáló tornya parkjában
Május elsején reggel tömeges piknik van Helsinkiben a Tähtitorninmäki/ Csillagvizsgáló körül elterülő nagy parkban. Nem akármilyen kisebb családi kirándulásról van szó, ide nagy készülődés után mennek a családok, baráti körükkel egyetemben.
Hagyományosan mindenféle heringes és lazacos szendvics és pezsgő képezi a reggelit. Az ünneplés sokszor féktelen ivásba torkol és csodák csodájára a legtöbb kisbaba Finnországban a következő év február-márciusában születik J.
Végezetül a májusi ital, a Vappusima készítésének receptje. Bármikor lehet készíteni, sokkal olcsóbb, mint az üzleti üdítő italok és mivel semmilyen mesterséges édesítő-savanyító-konzerváló- vagy festékanyagot nem tartalmaz még sokkal egészségesebb is, mint az üzletben készen kapható frissítők. Alkoholtartalma szinte a 0-val egyenlő, gyerekek is fogyaszthatják.
Vappusima
Májusi ital: Vappusima
Mi kell hozzá?
8 l víz 600 g cukor 2 dl cukorszirup (ha nincs az se baj, lehet barna cukorral is helyettesíteni. 3 db citrom – ha kicsik, akkor 4 db Negyed kávéskanál élesztő mazsola
Hogy csináljuk?
A cukrot és a szirupot egy nagy fazékba tesszük és a vízből kb. 1 l-t felforrósítunk, és a cukorra öntjük.
A citromokat nagyon alaposan megmossuk forró vízben, mivel a héjukban sok vegyszer is lehet, vékonyan meghámozzuk úgy, hogy a héjnak csak a legfelszínesebb sárga része legyen és ezeket a héjforgácsokat a cukros oldatba tesszük.
A citromhéj fehér, puha részét késsel lekaparjuk a citromokról és kidobjuk (mert ez keserű) majd a citromokat gerezdekre vágjuk, és az edénybe tesszük, ezután a maradék hideg vizet ráöntjük a keverékre.
Addig kavargatjuk, míg a cukor teljesen feloldódik és a langyos oldatba belemorzsoljuk az élesztőt.
Egy éjszakán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten, akkor megindul az erjedés az élesztő és a meleg hatására.
A következő nap tisztára mosott üvegekbe (kb. 10 üveg kell) egy-egy kávéskanál cukrot és 3-4 mazsolát teszünk. Az oldatból kiszedjük a héjakat és a kiázott citromgerezdeket, majd az oldatot az üvegekbe töltjük, az üvegeket lezárjuk.
Az üvegeket hűvös helyre tesszük- pl. jégszekrény és 2-3 nap múlva, amikor a mazsolák feljöttek az ital tetejére készen is van a sima.
Vigyázat! A már kinyitott üvegeket nem szabad újra lezárni, ha nem fogyott el az egész ital, mivel az erjedéskor keletkező gáz szétrobbanthatja a lezárt üveget. A legjobb azonnal elfogyasztani az üveg tartalmát.
Ebből az adagból kb. 10 üveg sima lesz. A legjobb izű a sima készítése után kb. 5-6 nap múlva, általában addigra már el is fogyott?.
Újabban gyárilag is készítik a Sima-t, de annak nincs olyan jó íze, mint az otthoninak. Ez az ital – mely régen ünnepi italnak számított – kimondottan május elsejei üdítő, innét jön a neve: Vappusima.
Ha sötétbarna cukorszirup is van, benne- tulajdonképp hozzá tartozik – akkor a kész sima színe aranysárga, a gyári sima alkoholtartalma kb. 0. 8 %, de van természetesen teljesen alkoholmentes sima is, melyet a gyerekek is ihatnak.
Május 1.-I felvonulások
Május elsején több felvonulás is van Helsinkiben és a politikai pártok vezetői tartanak szónoklatokat. De ezek elhomályosulnak Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján tavaszt ünneplő vidám tömegrendezvény mellett.
.Kedves OLvasók !
Két év csendes Vappu-ja után idén ugyanúgy folyt az ünneplés mint valamikor az un. régi jó idökben. Mindnyájuknak szép tavaszi napokat és mindnyájunknak békét kívánva szívélyes üdvözlettel
Az elmúlt 12 év során – 2009 novemberében írt első levelem óta – már sokféle, Finnországról szóló témával foglalkoztam, de azért még közel sem merítettem ki hazám sokoldalú ismertetését Ma Finnországgal, az ékszerkövek országával ismerkedhetnek az érdeklődök.
Egy kis háttér:
Az ékszerkövek régi neve: féldrágakövek szemben az igazi drágakövekkel, melyek közül a gyémánt, szatír, rubin, topáz és a smaragd a legismertebbek. A féldrágaköveknek nevezettek olyan ásványi anyagok és kőzetek, melyekből ékszereket lehet készíteni, azért mai nevükön ékszerköveknek hívjuk ezeket. A Magyar Wikipedia a féldrágakövek között az alábbiakat sorolja fel : ametiszt, hegyikristály, karneol, lazulit, onix, achát, opal, turmalin és malachite.Finnországban sok ilyen un. Féldrágakő van, de az a kő. melyről ma olvashatnak nem szerepel a fenti felsorolásban. A neve :
Spektrolit
Egy kis történelem .
A spektrolit a finn ´ékszerkövek közül a legfinnebb, története Finnország híres védővonalával, a Salpaliinja-val egy háborús veteránnal és egy hősi halottal függ össze.
Mi a Salpaliinja ?
A II. Világháború idején a finnek egy 1200 km hosszú védővonalat építettek sziklákból, mely az ország keleti határa mentén húzódott. Ma is látható a keleti országhatárhoz közel.
A Mannerheim marssal által Suomen Salpa -nak (salpa = retesz) nevezett vonal 1940-41 között és 1944-ben épült az erdős, hegyes-halmos finn-orosz határon. Egyszerre 3500 férfi, 200 nő -a Lotta szervezet tagjai- és sok katona is dolgozott ezen a vonalon, melyen a gyakorlatban soha nem harcoltak. Ennek ellenére a védővonal puszta létével elősegítette az 1944-ben megkötött tűzszünetet hozzájárulva Finnország önállóságának megőrzéséhez.
Kik voltak Aarne és Pekka Laitakari?
Egy fiatal katona Aarne Laitakari (1890-1975) Finnország egyik legbefolyásosabb geológusának fia Pekka ( 1920-1941) 1940 nyarán részt vett a Salpa vonal építésében.
Apja nyomdokain járva ö is érdeklődött a geológia iránt és építés közben Ylämaa Tervalainen nevű településének közelében a védővonal óriási köveinek bányászása idején egy érdekes köre bukkant. Édesapja aki ettől a helytől nem messze már korábban végzett geológiai kutatásokat élete meglepetéseként élte meg a fiától Pekkától érkezett csomagot. “ Ez az a kő, amit kerestél ?” állt a kísérő levélben.
Egy évvel később Pekka Laitakari zászlós életét adta a hazáért, Ö a spektrolit felfedezője és a kő történetéhez kapcsolódó hősi halott.
Édesapja Aarne Laitakari (1890-1975) geológus, aktív hadnagyként harcolt Finnország függetlenségéért, a téli – és a folytatólagos háborúban 1939 – 1944 között. Ö a spektrolit történetéhez kapcsolódó háborús veterán.
Honnét kapta nevét ez a kö ?
Finnországban a Mikkola testvérek Walter és Paavo – mindketten szobrászok- Mikkola Kivi Oy nevű vállalkozásukban kezdték el a talált, érdekes kö csiszolását 1945-ben. Arvo Suominen tanártól kértek tanácsot a szivárvány minden színében fénylő kö nevére vonatkozólag. Ö ajánlotta a spektroliitti nevet, mely Laitakari professzornak is megtetszett. A kö nemzetközi neve neve spectrolite is bevált.
Milyen kő a spektrolit ?
Röviden elmondható, hogy ez spektrolit nevű labradorit-földpát a szivárvány minden színében fénylő, csillogó, káprázatos kő.
A kövek keménységét mérő Mohs féle skálán keménysége 6.0-6.5.Ez C.F. Mohs osztrák minerológusról elnevezett 10 fokozatos skála az ásványok karcolási keménységének jellemzését fejezi ki. A spektrolit puhább, mint a kvarc és sokkal puhább, mint az igazi drágakövek, gyémánt :10, szafir és rubin: 9. A karcolási keménység figyelembevétele különösen fontos az ékszeriparban.
Mire használják a spektrolitot ?
Elsősorban az ékszeripar használja, de a finn ékszerek viszonylag drágák a kézimunka magas ára miatt. Készülnek függők, fülbevalók, gyűrűk . óralapok.
Minden ékszer más és egyedi, mivel a kő csiszolás közben változik és az egyes , színes rétegek nem egyformák.
Spektrolitból készülnek konyhai asztallapok, sírkövek, díszítő csempék sőt legelemibb formájában szauna-kányhában is lehet ilyen kő, mely a forró vízgőz hatására a legkülönbözőbb színekben csillog. Szaunai alkalmazása annak is köszönhető, hogy a spektrolitet meditatív kőnek tartják és a finn szauna az egyik legjobb hely a meditálásra.
Mindent összevetve kb. 60 féle spektroliitböl készült termék van a finn piacokon.
Spektrolit: misztikus kö
Feltételezik, hogy ennek a kőnek védő hatása van: megnyugtatja a túl élénken szárnyaló fantáziát, új ötleteket ad. Könnyíti a stresszhatást és növeli a kitartóképességet.
Különösen jó hatással van az utazókra és mindazokra, akik valami újat vizsgálnak. Segít a saját út megtalálásában és aki spektrolitból készült ékszert visel, könnyebben tud önállóan gondolkodni és véleményének nyilvánításában független a külső behatásoktól. A spektrolit elősegít az írók és költök alkotó munkálkodását A spektrolit az Oroszlán és a Vízöntő csillagképében születettek horoszkópköve a boldogság köve.
Kövek mint hobby Finnországban
A finnekről elmondható, hogy minden érdekli őket, ami összefügg a természettel. Így a kövekkel is sokan foglalkoznak, nem csak magukban, hanem szervezetten is kö-klubok keretein belül. Ilyen klubok az ország sok helyén működnek
A Suomen Jalokiviharrastajain Yhdistys ry._ Finnish Gem Hobbyists society reg .soc nevű egyesület 1977-ben alakult Helsinkiben azzal a céllal, hogy elősegítse a finnországi féldrágakövek ismeretét és megtanítsa a tagokat a kövek csiszolására. (Az egyesületnek jelenleg kb. 1000 tagja van).Ennek érdekében szerveznek kirándulásokat a terepre és múzeumokba (pl. Ylämaa kivimuseo), ismeretterjesztő előadásokat, a kövek csiszolásával foglalkozó tanfolyamokat is. Idén júliusban Ylämaa múzeumában egyhetes ékszerkővásár lesz . Ylämaa járása 2010 óta Lappeenranta városához tartopzik, 211 km-re van Helsinkitöl keletre.
Ylämaa Kőmúzeum
Évente 4 alkalommal kerül kiadásra a Kivi azaz Kő nevű színes képekkel illusztrált újság, amit elsősorban a 35 € évi tagdíjat befizetett egyesületi tagok kapnak a tagdíj fejében.
Kivi _ Kő újság
Az újság 36. éve éri el a kövek iránt érdeklődőket külföldi előfizetői is vannak.
Kedves Olvasók!
A világ csodái közül a természet produkálja a legérdekesebb csodákat. Ennek egy példája a legfinnebb finn ékszerkő, a spektrolit.
finnorszagilevelek.com 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!