40 éves a Helsinki Magyar Kultúrális és Tudományos központ !

Kedves Olvasók !

Mellékelten a 40. születésnapját ünneplő helsinki Magyar Kultúrintézet ismertetője. Az intézetet finnül Dr. Richly Gábor az intézet igazgatója mutatja be.

Kellemes ismerkedést a helsinki magyar kultúrközpont munkájával !

Judit Mäkinen

Magyar emlékhelyek Finnországban 314.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

A fenti címmel hirdetett pályázatot Magyarorszag Helsinki nagykövetsége idén nyáron. A határidö október végén volt és ma hirdették ki az eredményt. Nagy örömmel teszem ide a nagykövetség facebookon megjelent mai közleményét.

“Magyar emlékhelyek Finnországban” pályázat eredménye:Magyarország és Finnország között a kulturális kapcsolatok a nemzeti ébredés koráig nyúlnak vissza. Az elmúlt mintegy 150 évben több olyan tárgyi emlék került Finnországba, ami Magyarországgal kapcsolatos. Nagykövetségünk igyekszik minél több információt összegyűjteni ezekről az emlékekről, ezért hirdetett pályázatot arra, hogy mind több ilyennek a létére fény derüljön. Köszönjük mindazok részvételét, akik hozzájárultak a gyűjtéshez! A legjobb pályamunkának Mäkinen Judit és Irene Salomäki közös anyagát találtuk, amelyben a Kajaaniban lévő Krupiczer-szobor történetét mesélik el. Szeretettel gratulálunk nekik!

A pályamunka így néz ki :

Magyar emlékek Finnorszában

Judit Mäkinen és Irene Salomäki/ Kajaanin Suomi-Unkari seura

Finnországot régi barátság számtalan szálai  fűzik Magyarországhoz és ez fordítva is igaz. Megszámlálhatatlan szálakkal kapcsolódik Magyarország és a magyarok Finnországhoz, a nyelvrokon finnekhez. Reguly Antal és E.A. Ingman az 1800-as években írtak uti beszámolókat, melyek segítségével ismertették a két országot egymásnak. A kölcsönös kapcsolatok különösen kulturális téren voltak aktívak.  Azóta sokat változott a világ, Finnország és Magyarország kapcsolatai az élet minden oldalát felölelik.

Baráti társaságok

A két nép barátságának sok formája és sok szintje van. Ez különösen azóta igaz, amióta megalakultak a Finn-magyar és Magyar-finn baráti társaságok. Míg ezek létezése elött kevesen jutottak el a baráti országba, a helyzet a baráti társaságokkal gyökeresen megváltozott. Számos baráti társaság és később testvérvárosi kapcsolatok is alakultak. Ilyen a Kajaani városában 1977-ben alakult a Kajaanin Suomi- Unkari seura / Kajaani Finn-Magyar társasága , mely a Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesülettel 1981-ben kötött testvérvárosi kapcsolatot.

Baráti kapcsolatok

A baráti társaságok létrejötte  óta nem csak államférfiak és különböző magasrangú tisztségviselők látogatják egymást. A hivatalos formalitások által meghatározott látogatásokat személyes, családi kapcsolatok kialakulása követte. Nem csak sikeres, középkorú szakemberek  jutottak el egymás országába, fiatal iskolások is megismerhették egymást.

Olyan barátságok  alakultak ki a finnek és magyarok között, melyek nem egy esetben egész életre szólnak. Ezrével vannak már olyan finnek és magyarok, akik megfordultak helyeken, ahová soha az életben nem terveztek utazást,  jártak addig ismeretlen tájakon, megkóstoltak olyan ízeket, amiket elképzelni sem tudtak. Sót olyan nyelvvel is ismerkedhettek aminek minden rokonság ellenére egyetlen szavát sem  értik.

Barátok között szokás kisebb-nagyobb ajándékokat is cserélni ezzel is maradandó emléket hagyni egymásnál. A baráti társaságok is követik ezt a szokást és Finnországban számos olyan emlékkel találkozunk, ami Magyarországra emlékeztet, esetleg magyar nevet visel . Utóbbiak közé tartozik pl. az espooi Esztergom park.

Van azonban egy monumentális magyar ajándék is Finnországban és ez a Kajaani városában lévő Unkarilaisten ääni = Magyarok hangja nevű szobor, Krupiczer Antal, magyar szobrászművész alkotása.

Feltételezem, hogy sajnos kevesen  tudnak erről a lenyűgöző alkotásról , mely maradandó emléket állít két baráti társaság  évtizedes kapcsolatának.

Barátok közötti ajándékcsere 

A Nyiregyházi Magyar-Finn Baráti egyesület és a Kajaanin Suomi-Unkari seura testvérvárosi kapcsolata 1981-ben jött létre.   A két társaság között  hamarosan  élénk kapcsolat alakult ki és 1989 áprilisában felavatták Nyiregyházában  a Kajaaniból érkezett és közös munkával felépített igazi finn szaunát.

Kajaaniból Nyíregyházára érkezett szauna

Nyíregyháza városi tanácsa  szeretett volna viszonzásul  magyar ajándékot küldeni Finnországba  és  így került sor a Magyarok Hangja nevű emlékmű  felállítására  Kajaaniban .

Az emlékművet Krupiczer Antal magyar szobrászművész készítette, 1991 május 14.-én, a két város testvérvárosi kapcsolatának 10. évének ünnepén  leplezték le Kajaaniban a jelenlegi  Barátság sétány/ Ystävyyspolku  mellett elterülő parkban.

Magyarok hangja

Ki a szobrászmüvész Krupiczer Antal

Krupiczer Antal az 1944-ben Kapnikbányán (Cavnic)  született szobrászművész Erdélyböl, közelebbről Nagybányáról költözött Magyarországra 1988-ban. Nyíregyháza mellett, a sóstói dombok között talált új otthonra.

Krupiczer Antal szobrászmüvész


 
Egészen  2009-ben bekövetkezett haláláig Magyarországon  alkotta monumentális, elsősorban fából készült műveit. Olaszországi kiállítása ismertette meg a világgal, alkotó lelkének fába faragott álmait  több mint száz  kiállítás őrzi. Művei  közül egy Kajaaniban , az Ystävyyspolu / Barátságsétány melletti parkban kelti fel a sétálók figyelmét. A monumetális alkotás neve

Unkarilaisten ääni – Magyarok hangja

 Az emlékmű fából készült oszlopai  egy több mint 100 éves tölgyfából hosszanti vágással készültek.  Ez a fa Krupiczer Antal sóstói  háza mellett állt és onnét szállították Kajaaniba ami egy kb. 2520 km-es utat jelentett.

Az oszlopok közötti harangot a szobrászművész sajátkezűleg öntötte .

Az egyik oszlopon lévő motívum egy kalevalai jel : A verséneklők kezei/ Runonlaulajan kädet Az egymással szemben ülő  Kalevala verseit éneklők    így kapcsolták össze a kezüket.

“Kapcsoljuk most kezünk egybe”

Erről  olvashatunk a Kalevala első énekében így :
“Lyökäämme käsi kätehen,  Sormet sormien lomahan, “
Rácz István fordításában így hangzik :
“Kapcsoljuk most kezünk egybe, Fogas ujjunk fogjuk össze “
A jelet Finnország egyik legnagyobb művésze Akseli Gallén -Kallela akkor használta fel, amikor a Kalevalatársaság logóját tervezte.
Az emlékmű felavatásán 1991-ben  a nyíregyházi küldöttség tagjai között a művész is jelen volt.

Kedves Rokonok !

Ha Finnországba látogat valaki Magyarországról és ott Helsinkitöl  észak-kelet felé vezet az útja, okvetlenül látogassa meg Kajaanit és a Barátság sétányon/ Ystävyyspolku  álljon meg ez elött az emlékmű elött. Hajtsa meg a fejét és  így adózva  két nép barátságának  és Krupiczer Antal szobrászművész emlékének. Ha magyar vendégek vannak Kajaaniban Irene Salomäki a Kajaani baráti társaság elnöke minden alkalommal elvezeti őket az emlékműhöz. Együtt kongatják meg a barátság harangját. Talán az északi szél elviszi Magyarországra is a harangzúgás hangját

Kedves Olvasók !

A sikernek több okból is örülök. Díjnyertes munkánk példája a finn -magyar baráti kapcsolatoknak, mivel felhívja a figyelmet olyan értékre, ami még az ittélök részére is leginkább ismeretlen volt – eddig. Egyben megismerteti Önöket egy magyar szobrászművész gyönyörű munkájával.

Judit Mäkinen

Állatokkal a koronavírus ellen . 313.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Egy elözö levelemben írtam arról, hogy Finnországban a kutyák segítségével is harcolunk a koronavírus ellen Leginkább a diagnosztikus munkában elért  segítségröl volt szó. Kutyáknak az  emberinél többszázszorosan jobb orra segíti a gyors és pontos diagnosztikát. Erröl itt lehet olvasni :https://finnorszagilevelek.com/2020/10/28/finn-kutyak-a-koronavirus-elleni-kuzdelemben/

Mai levelem azzal foglalkozik, hogy nem csak a kutyák segítenek a jelenlegi nehéz helyzetben az embereknek. Gondoltak-e Önök arra, hogy még egy teknösbéka vagy egy szelíd görény is milyen fontos lehet ?

Egy kis háttér

A legtöbb európai országban jelenleg egy  sok szempontból ismeretlen és kíméletlen, egyenlöre legyözhetetlen virus szedi az áldozatokat. Mivel egyenlöre oltás még nincs a betegség ellen, korlátozásokkal próbáljuk csökkenteni a betegek számát. Ezek hatására kevesebb lett az emberek közötti kapcsolat, különösen az idösek vannak most sokkaL többet egyedül. Megszüntek a rokonok, barátok, ismerösök találkozásai, nem járunk szinte sehová. Ennek azért van nagy jelentösége, mert Finnországban egyre több az egyszemélyes háztartások száma.

Egyszemélyes háztartások Finnországban

Tavalyi statisztikai adatok szerint több mint 1 200 000 ember lakik egyedül , ez az összlakosság egy negyede ! Azaz minden negyedik finnországi lakos egyedül él. Ez a szám sokkal több ha a 75 éven felülieket vizsgáljuk, közülük kb. minden második lakik egyedül ! Ez a szám az utóbbi tíz évben minden évben növekedett. Az egyedül lakó 75 éven felüliek 59%-a nö, a férfiak közül csak kb. 29 % lakik egyedül.

A társadalmi kapcsolatok korlátozása különösen az egyedül lakókat érinti érzékenyen. A megváltozott helyzetben nagy szerepe lett a telefonnak és a sokféle interneten át tartható kapcsolatnak. De a finnországi  eröteljes digitalizálás ellenére is sokan vannak olyanok, akiknek nincs számítógépük, akik nem tudnak vagy nem akarnak bekapcsolódni a szociális médiák által létrehozott , élénken müködö hálózatokba.   Az emberi kapcsolatokon kívül az eddiginél nagyobb szerepe lett az állatokkal való kapcsolatoknak. Ez városi lakosok esetében elsösorban a házi-kedvenceket illeti.

Házi-kedvencekkel a koronavírus ellen

Finnországban az Agria nevü állatbiztosító rendezett körkérdést erröl a témáról. A náluk állataikat biztosítók körében rendezett érdeklödésre kb. 1000 állattulajdonos válaszolt. Közülük kb. a felének kutyája és 40 %-nak macskája van. De vannak másféle kedvencek is, lovak, szelíd görények, nyuszik, madarak, teknösbékák söt kígyók tulajdonosai is.

Hogyan segítenek a házikedvencek a magányosság érzése ellen ?

A válaszokból kiderül, hogy az állatok elsösorban társaságot jelentenek. Olyan társak ök, akiknek mindíg jó a hangulatuk. Nem vitatkoznak, nem kiabálnak, minden tekintetnek, minden találkozásnak és simogatásnak örülnek és a kapott szeretetet viszonozni is képesek.

Mindenhová követik a gazdájukat, vannak olyanok akik az otthonról dolgozók mellett üldögélnek órák hosszat mozdulatlanul.

Távmunkatárs

Az Agria körkerdésére adott válaszokból kiderül, hogy a mai rendkívüli és szokatlan helyzetben  milyen nagy szerepe van az állatoknak. A sok válasz klözött ilyenek olvashatók :

A macskám értelmet, törödést és vidámságot hozott az életembe. Egyedül élek és a macskám nélkülö  többször gondolkoztam volna  azon, hogy van-e egyaltalán valami jelentöségem az életben ? Most tudom, hogy legalábbis a macskámnak nagyon fontos vagyok. Ezt a véleményt támogatta az a házaspár is, akik  mind a ketten munkanélküliek lettek a vírus okozta járvány miatt.

Így írt egy kutyatulajdonos: A kutyám gondoskodik aról, hogy minden nap mozogjak. Játékai felvidítanak. Naponta több nagy sétát teszek vele, ö az én ”személyes, saját edzőm”.

Saját edzövel

De vannak olyanok, akiknek pusztán az állatok megfigyelése is örömet okoz. Valaki szívesen figyeli, hogy mit csinál egy hörcsög a ketrecében, söt egy teknös lassú bandukolása is jó hangulatot teremt.

A házi kedvencek tulajdonosainak  75 %-a volt azon a véleményen, hogy az állatoknak jó hatása volt a lelkiállapotra.

Gyógyító állatok

Tudjuk azt is, hogy az állatok gyógyitani is tudnak pusztán a jelenlétük segítségével. Finnországban többféle terápiára használnak állatokat.Ezek az un. terápia-állatok leginkább kutyák, macskák és lovak. Segítségükkel javulnak a fizikai, kognitiv és szocio-emocionális kapcsolatok.

A terápia-állatok tulajdonosai szakképzésben részesültek, akik hivatalosan jóváhagyott engedély birtokában vesznek rész állataikkal a gyógyítás folyamatában.Közöttük vannak tanárok, gyógypedagógusok, pszichoterapeuták,  fizióterapeuták és beszédterapeuták.

Az alábbiakban röviden ismerkedünk néhány terápia-állattal.

Kutyák   

Mindnyájunk elött ismertek  a vakokat segítö kutyák, de az utóbbi évtizedekben sok más területen is  kutyák a leggyakoribban használt  terápia-állatok. Ennek egyik oka, hogy a kutya fenttartás nélkül szereti azt akivel él, vagy akivel rendszeresen találkozik.Ezért úgy tartják, hogy a kutyák született terapeuták és társaságuk a legjobb orvosság a depresszió, szorongásos állapotok és stressz ellen.  Különösen jó hatással van a saját kutya-kedvenc azokra a gyerekekre, akik az autizmus valamilyen formájában szenvednek.

Mi ketten

De előnyösen hat a kutyák társasága az idősekre is, Finnországban  vannak kutyák, akik rendszeresen látogatják az idősek otthonait

A megelözésben vesznek részt azok a kutyák, akik figyelmeztetik a gazdájukat egy esetleges,  betegséggel kapcsolatos, súlyos állapotra.  Ilyenek azok a kutyák akik észreveszik a vércukor szintjének  csökkenését. Ezek a kutyák  – Diabeteskutya, vagy Hypokutya a nevük nálunk a  cukorbajban szenvedök fontos társai.A hypo név a hypoglykemiára = alacsony vércukorszintre utal- . Az alábbi képen a Brummer család Nalle nevü kutyája látható.

Nalle Hypokutya

A család iker fiait segíti. Mindenhová követi őket pl. sporttelepre is. Olyankor egy mellényt hord, aminek a zsebében édes ital van. Így ha figyelmeztette – meglöki vagy kaparja a nadrágszárát –  a fiúk közül valamelyiket is, azonnal készen van a segítő cukros ital . Ha valaki Önök közül szívesen ismerkedne ezzel a családdal, a róluk szóló cikk itt található : https://www.tehylehti.fi/fi/terveys/diabeetikko-vaarassa-koira-haistaa-ja-tuo-pillimehun

A diabetes-kutyák oktatása a szaglásukon alapszik, olyan mintákat szagolgatnak, amik különböző vércukorszintü személyektől származnak. Pl. egy arcot törlő zsebkendőt. A szag  egyben a kilélegzett levegőről is felvilágosítást ad. Nagy türelem és kb 1 évi munka kell ahhoz, hogy egy kutya megbízhatóan jelezze a vércukorszint csökkenését. Itteni tapasztalatok szerint mindenféle kutya alkalmas erre.  

Macskák

A macskák szeretik a függetlenséget, nem akarják elsösorban a gazdájukat kiszolgálni, mint a kutyák. Sokkal önállóbbak, mint a kutyák de örülnek a kényeztetésnek.  

Van errefelé egy mondás, miszerint a kutya a barátját várja haza a macska pedig a cselédjét. Ettöl függetlenül tény, hogy a macskák társasága mind a fizikai mind pedig a szellemi állapotra jó hatással van. Szívesen ülnek ölbe és megelégedett dorombolásukkal nyugodt hangulatot hoznak létre.

Finnországban nem egy olyan idősek otthona létezik, melyeknek ”saját” macskájuk is van. Sok idős embernek az ilyen otthonokban való lakást megelőző életében volt házi kedvence, sokszor macskája. Különösen rájuk van van a macskának kedvező hatása.

Lovak

”A ló orvosság”  mondják azok, akiknek sokévi tapasztalatuk van az un. terápia-lovakkal. Nem csak a lovak ápolása köti le sok – főleg fiatal beteg figyelmét, hanem maga a lovaglás is nagyon fontos. A pszichés zavarokban szenvedő felnőtteken kívül az autizmus különböző formáiban szenvedő  fiatalok állapotát is előnyösen befolyásolja a rendszeres lovaglás. Javul az élet minősége, jobb lesz a lovakkal kapcsolatba kerültek hangulata és ezzel az általános állapot is jelentősen javul.

Terápia-ló

Természetesen nem minden ló alkalmas az ilyen feladatra. Barátságos, nyugodt és az emberi érintést kedvelö lovakra van szükség . Egyben olyan nyugodtnak kell lenni, hogy bárki biztonságban érezhesse magát az ilyen ló társaságában. De arra is szükség van, hogy az ápolandó megnyerje a ló bizalmát. A Lohja városában levö Paloniemi nevü, föleg pszichiátriai betegeket ápoló kórháznak több éves tapasztalata van a ló-terápiával. Az ilyen programmban résztvevö betegnek le kell gyöznie esetleges, a  lótól való félelmét és arra is szükség van, hogy az állat és ember között közvetlen, bizalmas barátság alakuljon ki.  

Kedves Olvasók !

A jelenlegi vírusjárvány idején felmerült az a kérdés is, hogy vajon a házikedvencek is megbetegedhetnek és terjeszthetik a betegséget ? Egyenlöre úgy tünik, hogy sokkal inkább az emberek fegyelmezetlen viselkedésének van szerepe a betegségek számának rohamos növekedésében.  Kétségtelen és bizonyított tény, hogy a maszk viselése csökkenti a betegség terjedését. Ezért addíg, míg megbízható, mindenki számára elérhetö és biztonságos immunitást adó oltás nem áll rendelkezésünkre embertársaink védelmének érdekében okvetlenül szükség van maszk viselésére. Egyúttal magunkat is védjük.

A maszk nem az állampolgári,  egyéni választás szabadságát korlátozza. Viselése sokat elmond arról aki viseli és még többet arról aki nem viseli.

Judit Mäkinen

Forrás:

Finn szókincs: Rohan az idö- Aika rientää

Kedves Finn nyelv után érdeklödök!

Az alábbi kis gyüjteményt nemrég állítottam össze a Finn szókincs facebook oldalán. Talán Önök között is vannak olyanok, akiket érdekel.

Finn szókincsünk gyarapítását egy újabb kis gyűjtemény elkezdésével folytatjuk. Olyan összetett szavakat gyűjtünk amik az idő = aika szóval kapcsolatosak. A gyűjtemény mától kezdve egy hétig minden nap 3 új szóval bővül. Itt van az ideje a tanulásnak, mivel

Aika rientää = Rohan az idö

Rohan az idö -Aika rientää
  • szept.28. Aikalisä = idöhozzáadás pl. ha két csapat mérközése döntetlenül végzödne, meghosszabbítják a játékidöt és ennek a neve:aikalisä. Aikamies = meglett férfi, aikataulu = menetrend, idöbeosztás .
  • szept.29. Aikayksikkö = időegység, aikapommi = időzített bomba, aikapula = időhiány
  • szept.30 . Aikaväli = időköz, aikaveloitus = idő szerinti elszámolás/számláztatás, aikavyöhyke = időzóna
  • okt. 1. Aikakirja = krónika, aikamuoto = igeidő, aikayksikkö = időegység
  • okt. 2. Aikakauskirja vagy aikakauslehti = folyóirat, aikakuva = korkép
  • okt.3. Aikamerkki = időjelzés, aikakytkin = időkapcsoló, aikaansaava = hatékony, eredményes

Kedves Finn nyelv iránt édeklödök ! Az idö rohan, elmúlt ez a hét nap is, most vége van az idö-aika szóval kezdödö összetett finn szavak gyüjtésének . Remélve, hogy több új szó is került az Önök szótárába zárom mai soraimat.

Szivélyes üdvözlettel :

Judit Mäkinen

November 6. Svéd nap – Svenska dagen

Kedves Olvasók !

A mai nap zászlós ünnepnap nálunk. Ma ünnepeljük az un svéd napot : Svenska dagen – Ruotsalaisuuden päivä.

Svéd nap – Svenska dagen -Ruotsalaisuuden päivä

Az ország először 1908-ban ünnepelte ezt a napot a Svéd néppárt (Svenska folkpartiet ) kezdeményezésére. A pártot ebben az évben alapították.

Az eredeti ötlet az volt, hogy egy ilyen nap fokozza a svéd anyanyelvűek összetartozásának érzését. (Itt említem meg, hogy Finnország az 1200-as évek végétöl egészen 1809-ig a svéd birodalom része volt.)

Később felmerült az is, hogy ezzel tiszteljük Finnország kétnyelvűségét,  hangsúlyozva a svéd nyelvet és a svéd  kultúrörökséget.Az ünnepnapként választott nap II. Gustav Adolf svéd király halálának napja.

II.Gustav Adolf (1611-1632)

Ö 1632 november 6.-án vesztette életét a harmincéves háború kapcsán Lützenben vívott csatában. Az ünnepnap neve egészen az 1800-as évekig Gustav Adolf napja volt.

A hivatalos naptárban zászlós ünnepnapként 1979-ben került és Svenska dagen néven 1980 óta szerepel az egyetemi naptárban ( Yliopiston almanakka ).

Finnország lakosságának kb. 5 %-a svéd anyanyelvű. Ök főleg a déli és nyugati partvidéken laknak, mint az alábbi képen látható.

Svéd anyanyelvüek Finnországban

 Ahvenanmaa szigete – a kép bal alsó sarkában –  Finnország autonóm területe, hivatalosan egynyelvű = svéd nyelvű !

Kedves Olvasók!

 Ha most elgondolkozunk a hivatalosan  kétnyelvü országon  ugye minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a történelmi kisebbség jogait és helyzetét a világon Finnország biztosítja a legjobban.

Judit Mäkinen

Forrás:

November 3. A magyar tudomány napja

Kedves Olvasók!

November 3. Napja egyben a Magyar tudomány napja is. Ma ezen a napon egy immár 40 éves találmányt ünnepelhetünk, nevezetesen Rubik Ernő kockájának 40.születésnapját. Szeretettel köszöntöm Rubik Ernöt ezen a jeles napon.

Rubik Ernö

Hogy ki tudja hamarabb összeállítani helyesen a kocka oldalait az már régóta érdekli a finneket. Többszázan vannak azok, akik versenyeken is részt vesznek.

A kockán kívül számos hasonló találmánya is van Rubik Ernőnek, ilyen pl. a Rubik óra : Rubick´s Clock.

KUVA

Rubik óra

Niko Ronkainen 2015-ben, 19 éves korában indult a Braziliában Sao Pauloban rendezett világbajnokságon és első díjat nyert. A Rubik órát 7,69 másodperc alatt állította helyesen össze.

Niko Ronkainen 19 éves világbajnok

Ugyanitt részt vett a hagyományos kocka összeállításának bemutatóján is. Ö 4,60 másodperc alatt ”hozta rendbe ” a Rubik kockát. Ezzel az eredménnyel – előzetes gyakorlás nélkül ! – a 4. helyen végzett. Niko tovább fejlesztette tudását és már lábbal is össze tudja rakni a kockát helyesen. Hogy mit tud, az itt látható : https://www.ruutu.fi/video/1346614

Érdemes megnézni. Sajnos az elején lévö reklámot nem tudom levenni. De nem tart sokáig !

Kedves Olvasók!

Milyen jó lenne, ha az okostelefon helyett a fiatalok a Rubik találmányokkal foglalkoznának. Rengeteg lehetőség van, itt láthatók  Rubik Ernö díjazott építészmérnök  találmányainak  egy része

Rubik, Rubik, Rubik………

Judit Mäkinen

Forrás :

Finnország: fekete-fehér ország? 313.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Mint bizonyára ismeretes Önök elött, hogy Finnország egy harmada az északi sarkkör fölött fekszik. Az É-D irányban kb. 1300 km hosszú országban nagy különbség van az északi és déli országrész között. Ez talán leginkább az időjárásban észlelhető.

Most vagyunk az évnek azon szakaszában, amikor a napok rohamosan rövidülnek, egyre hosszabbak lesznek az esték. Október utolsó hétvégéjén az órát is az un. téli időre állítottuk, azaz egy órával a nyár felé: visszafelé.

Téli idő

Ez továbbra is azt jelenti, hogy Finnországban egy órával több van mint  Magyarországon mivel  Finnország a keleteurópai időzónában fekszik.  De vajon gondoltak-e Önök arra, hogy Dél-Afrikában és Finnországban ugyanannyit mutat az óra ?

A világ időzónái

Ha külföldiek Finnországra gondolnak, elsősorban az un. ezer tó a szauna és a fehér éjszakák országa jut az eszükbe. Van egy másik elképzelés is, közelebbről az, hogy Finnországban télen sötét van.

De vajon milyen sötét van és sötét van-e egyáltalán?  El lehet-e mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország? Ezzel foglalkozik mai levelem.

Fehér és fekete ország?

Az un. fehér éjszakák idején a nap nem nyugszik le. Finnország legészakibb részén Nuorgamban május 16.-tól július 29.-ig ( 74 napig ) a nap nem megy a horizont alá .

Éjféli napsütés

Ezzel szemben ugyanitt a nap nem kel fel a november 11 és január 17 közötti időben. Ennek az időszaknak finn neve : kaamos ( kiejtés:kámosz)  Ez több mint 50 napot jelent.

De minden hiedelem és elképzelés ellenére sincs ilyenkor teljesen sötét. Ebben nagy szerepe van a hótakarónak. Nincs teljesen világos, de a táj egy szinte misztikusnak mondható kékes fényben úszik.

Kaamos

Rövidülő napok, hosszabbodó esték

 A napok a nyári napéjegyenlőség után rövidülnek. Helsinkiben június 21.-én napkelte 3.53-kor volt és napnyugta 22.50-kor. December 21.-én ugyanitt a nap 9.29.-kor kel fel és 15.11-kor nyugszik.  Ha borús az égbolt nem látunk napot és az ilyen időszak hetekig is eltarthat. Ez a szürke idő befolyással van a lelki állapotunkra is, sokan vannak nyomott hangulatban.

Mivel a hó az ország déli részén sokkal később esik le, mint északon – pl. ma – okt. 25.én északon már fehér a táj – a táj sokkal szürkébb és nem egyszer fénytelenebb is, mint északon. Az elmúlt évben, 2019-2020 telén Helsinkiben gyakorlatilag nem volt hó. Rengeteget esett az eső és személy szerint sajnáltam a gyerekeket, akik az esőben és sárban élték át a normális körülmények között szép téli hónapokat. Nem lehetett szánkózni, síelni, természetes jégen korcsolyázni. A téli sportok Finnországban azért is fontosak mivel az időjárás nem befolyásolja a friss levegőn való tartózkodást. Az óvodások is kimennek minden nap több órára is teljesen függetlenül az időjárástól.

Nyári és téli idő

Egy kis történelem

Az un. nyári időt először Németországban vezették be az első világháború idején. Akkor azt gondolták, hogy mivel nyári reggeleken világosabb van, az óra átállításával energiát lehet spórolni. A nyári időt minden háborút viselő országban bevezették. Ez azonban csak átmenetileg volt érvényben és a háború után megszüntették az órák átállítását.  Az 1970-es években az olajkrízis volt az oka annak, hogy újra bevezették a nyári időt, spórolási céllal.  Ez – annak ellenére, hogy megszűnt az olajkrízis –   végleges maradt. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy 20121-ben vége lesz az órák állítgatásának.

Van-e az óra átállításának jelentőségé Finnországban ?

Nálunk északon az órák átállításától teljesen függetlenül nyáron világos van és télen sötét, így a nyári-téli időnek kevés a jelentőségé. Finnország inkább szolidaritási meggondolások alapján követi az európai országokat. Időnként felmerül az a kérdés is, hogy jobb lenne-e ha Finnország is a közép-európai időzónát követné. Erről nincs döntés, Finnország továbbra is a kelet-európai időzóna idejét követi.

Az órákat Finnországban először 1942-ben április 3.-án – a II. Világháború idején – állították át nyári időre, azaz egy órával előbbre.  Október 4.-én tértek át a téli időre. A háború után megszűnt ez a gyakorlat, de 1981 után ismét elkezdődött az órák állítgatása, mely idén is érvényes. Az órákat 2020 október 25.-én hajnali 4 órakor állítottuk egy órával a nyár felé-= visszafelé. Ez most az un. téli idö ami egészen 2021 március 28.-ig tart majd.

Megszűnik-e az un. nyári és téli idő ?

Az Európai Unió komissziója javasolta, hogy az Unió tagországai szüntessék meg a nyári és téli idő használatát és döntsenek egyik vagy másik állandó használatáról.  Hogy melyik idő legyen állandó használatban annak eldöntésére a tagországok szabad kezet kaptak. A tervek szerint 2021-ben az uniós országokban megszűnik az órák állítgatása.

Finnországban elindult egy fontolgatás arról, hogy melyik időre esik a választás. Többen is részt vettek a vitában. Timo Partonen professzor és Eero Lantto kutató a téli idő mellett teszik le a voksot. Véleményük szerint az állandó nyári idönek egész Észak-Európában több hátránya van, mint előnye.

Finnország a téli vagy a nyári időt pártolja-e?    

A téli idő mellett:

A fent említett kutatók így érvelnek: Finnországban egész évben több a fény délután a délelőtthöz viszonyítva. Ha nálunk állandóan un, nyári idő lenne, október végétöl március végéig a jelenleginél sötétebbek lennének a reggelek. Megváltozna az alvás ritmusa, fokozódna a fáradtság és nyomottabb lenne a hangulat.

Ismeretes tény, hogy nyáron többen küszködnek alvási zavarokkal, mit télen. Azt is tudjuk, hogy az emberek nagyobb része későn fekvő és ezek között gyakoribbak az elalvással kapcsolatos nehézségek.

A nyári idő mellett:

Az Állami Testnevelési Tanács (Valtion Liikuntaneuvosto) a nyári időt tartja a mozgás és általában vett fizikális aktivitás szempontjából kedvezőbbnek. Ennek oka, hogy a nyári idő idején hosszabbak a világos esték, melyek a dolgozóknak több lehetőséget biztosítanak a mozgásra és a friss levegőn való tartózkodásra.

Az Esti Hìrlap ( Iltasanomat ) nevű újság 2018-ban megkérdezte olvasóit arról, hogy mi lenne jobb: az állandó nyári vagy téli idő ? A 99 000 szavazó 51 %-a a téli időt választotta, a nyári idő mellett állást foglalók 49 %-van szemben.

Egyenlöre nincs végleges döntés. Erről a finn mondás jut az eszembe: “Kun joku asia pitkittyy, niin se mutkistuu” azaz Ha egy dolog elhúzódik, az bonyolódik.

Finnország nem dönthet maga, a döntést az Európai Unió direktívája diktálja.

Nyári-téli idő az Európai Unión kívüli országokban

Kanadában, az Egyesült államokban és Ausztráliában a tagállamok maguk döntenek arról, hogy legyen-e óraállítgatás. Ezt a nyugati államokban bevett gyakorlatot közel sem minden ország követi. Oroszországban kipróbálták a nyári-téli idöt, jelenleg elnöki döntéssel az állandó téli időt vezették be.

A legtöbb ázsiai országban a kétféle idő ismeretlen fogalom.

A rövid napokhoz – kaamos – füzödö egészségügyi problémákról

Mindnyájunk elött ismeretes tény, hogy a téli időszak sötétsége több problémával jár. Ilyenek az alvási zavarok és a depresszió. Az utóbbinak finn neve is van: kaamosmasennus.

Mit jelent a kaamosmasennus ?

Kaamos depresszió ?

Harri Laurenin pszichológus foglalkozott a kérdéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a téli idö okozta tényleges depresszió – masennus – ritka betegség – szerencsére.

Ezzel szemben a téli hónapokban előforduló levertség / csüggedtség  – alakuuloisuus – viszonylag gyakori és ezt az állapotot  köznyelven sokan   depressziónak nevezik. Ez nem tekinthető a szó szorosan vett értelmében betegségnek. Ilyenkor sokan szívesen esznek édességeket – gyakran felszednek több kilót is – többet alszanak, a legszívesebben díványon heverészve töltenék   idejüket és szinte semmi sem érdekli őket.

A levertségnek kapcsolata van azzal is, hogy ősszel általában fokozódik a munka üteme, több a kihívás és nagyobb a dolgozók terhelése. Sokan nem veszik ezt figyelembe és a fokozott munkatempó által előidézett fáradtságot és levertséget depressziónak tekintik. A finneknek kb. 10-30 %-a szenved az október- novemberi hónapokban a sötét évszak okozta panaszoktól, melyek csökkennek a több napfény idején február-márciusban és eltűnnek legkésőbb a nyár elején.

Mi az orvossága a télI levertségnek?

A legjobb tanácsokat Dr. Risto Laitila adja: mozogjunk sokat a természetben, friss levegőn. Aki nagyon betegnek érzi magát keressen fel egy pszichoterápiás rendelést.

De van még más segítség is és ez a fény! A fényt az erős lámpák adják .

Ezek az un. fényterápiás lámpák pótolják a napsugarak adta fényt. Sötét reggelenként használva helyettesítik a reggeli napfényt. Így a lámpák elősegítik a megszokott napi ritmus megtartását.

Az erős fényű lámpák használatát Anu-Katriina Pesonen professzor vizsgálta. Szerinte a legjobb hatást akkor érjük el, ha a lámpát reggel használjuk. Dél után már nincs sok értelme az ilyen lámpák használatának. Alapszabálynak vehető, hogy a 10 000 lux erősségű lámpát használjuk fél óráig, az 5 000 lux erősségűt egy óra hosszat és az 5 000 luxosat két órán át. Az ilyen lámpáktól kb. 1 m távolságban kell lenni.

A hótakaró sokat segít, mivel a fehér szín világosabbá teszi a rövid napokat. Sajnos a klímaváltozás azt hozta magával, hogy az ország déli részét egyre későbben fedi hó és a havas időszak egyre rövidebb lett. Míg az ország északi részén már októberben is fehér a táj, a déli országrészen még az un. „fekete karácsony „ azaz a hótakaró hiánya még karácsonykor is egyre gyakoribb lett.

Kedves Olvasók!

Finnországban elkerülhetetlen a sötét évszak, de ez nem jelent teljes sötétséget. Többféle módja is van annak, hogy megszokjuk ezt a helyzetet. És az biztos, hogy könnyebb megszokni, mint megszökni.

Judit Mäkinen

Forrás :

Finn kutyák a koronavírus elleni küzdelemben

Kedves Olvasók !

Mint korábban írtam (https://finnorszagilevelek.com/2020/09/25/koronavirus-fertozest-tesztelo-kutyak-helsinkiben/ ) Helsinkiben a repülőtéren elkezdték a korona vírus fertőzés utáni nyomozást kutyák segítségével.

Korona teszt :itt !

Kiderült, hogy a kutyák gyorsabbak és pontosabbak, mint a laboratóriumi vizsgálatok. Jelenleg 4 kutya dolgozik, ezek mind más fajtájúak.

Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a kutyák sokkal kisebb vírusmenyiséget is jeleznek, mint az általánosan használatos un. PCR teszt. A kutyák gyorsan tanulnak, az oktatók szerint pl. a Kössi nevü agár 7 perc tanulás után már eredményesen dolgozott.

A finn Kennelszövetség minden évben kitünteti az un. ”Hős”  kutyákat. Ezek olyan kutyák, melyek munkája emberéletet mentett meg.

Idén mind a négy ”koronakutya” kap ilyen kitüntetést. Az indoklás szerint ezek a kutyák működésükkel hozzájárulnak emberéletek megmentéséhez nem csak nálunk, hanem a nemzetközi utasforgalom miatt  az egész világon.

Kössi . Miina, Valo, E.T.

A hős kutyák díszoklevelet kapnak, ezeket általában az októberi Koiramessu nevű nagy kutyakiállítás kapcsán osztják ki. Idén a vírusjárványra való tekintettel ez elmarad, az ünnepélyes díjkiosztásra 2021 márciusában kerül sor – remélhetőleg. A díszokleveleket postán küldik el a kitüntetett kutyákat vezetőknek.   

Kedves Olvasók!

A kutyák az ember legjobb és legönzetlenebb barátai közé tartoznak. Nem egy esetben többet is segítenek az embereknek, mint egy másik ember.

Judit Mäkinen

Forrás:

Finnország a gyermekvédelem országa 312.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy jelenleg is aktuális témával foglalkozik és ez a gyermekvédelem.

Talán Önök közül többen furcsának találják, hogy a téma időszerű Finnországban, abban az országban, melyet a világ legboldogabb országának talált a felmérés. Sajnos sokan vannak, akik hisznek az ilyen statisztikáknak.  A gyermekvédelem Finnországban is időszerű és fontos minden ellenkező híreszteléssel szemben arról, hogy az ország a gyermekek paradicsoma.

Tudjuk ugye, hogy sokan költöznek ide, ”hogy a gyereknek jobb legyen ” okból. Szerencsére elmondható, hogy itt jó gyereknek lenni, sokkal jobb, mint sok más országban. Itt nincs háború, éhezés, árvíz, földrengés. DE itt is van családi és iskolai erőszak, kábítószerprobléma, alkoholizmus. Itt is vannak iskolakerülők,   állami gondozásba vett gyerekek, támogatásra szoruló, a társadalomtól elidegenedett pszichés problémákkal küszködő fiatalok. Finnországban is  találkozunk minden emberi problémával , ez az ország nem ”meseország ” és nem kivétel.

A jelenlegi multinacionális finn társadalomban a finnek részére idegen és ismeretlen kultúrák bevett szokásai nem egyszer problémát jelentenek. A más kultúrákból ide érkezőket megismertetni az itteni férfi-női egyenjogúság fogalmával és a nőkre is érvényes  önrendelkezés jogával  vagy a gyerekek testi fenyítésének tilalmával sokszor rendkívül nehéz és szinte lehetetlen feladat. Akiknek ezek teljesen ismeretlen fogalmak azok nem is értik miről van szó. Teljesen téves az az elképzelés, hogy egy rövid tanfolyam elég arra, hogy ezek az új finnországi lakosok elfogadják az itteni normákat és sikeresen, valamint gyorsan integrálódjanak az itteni társadalomba. Ennek egyik oka, hogy az ide érkezők egy  része  nem akar alkalmazkodni az itteni társadalmi normákhoz, hanem ragaszkodik szülőházijának életformájához.  

Jelenleg Finnországban az a helyzet, hogy soha nem volt szükség ennyi iskolai kurátorra és  gyermek-pszichológusra. A gyerekeket és fiatalokat támogató telefonvonalak a legutóbbi időkig az ismeretlen szolgáltatások közé tartoztak. Manapság több vonalon is folyik a 7-12 évesek krízis-telefon hívásaira válaszoló önkéntes ügyeletesek képzése. Ezeken a vonalakon – Apuu chat- nagy a forgalom.

Tanácsadás gyerekeknek via internet

A tanácsot kérő gyerekek sorba állnak a zsúfolt telefonvonalakon.

Egy kis történelem  

Száz évvel ezelőtt Finnországban 3 millió lakos élt, ezek közül kb.  egy millió volt a 15 éven aluliak száma. A gyerekek legnagyobb része alultápláltságtól szenvedett és minden tizedik gyerek már csecsemőkorában meghalt.

Mannerheim tábornok testvére Sopphie Mannerheim ápolónő volt az, akit nagyon megérintett az egyedül nevelő anyák és gyermekeik  szerencsétlen, vigasztalan  helyzete. Az első világháború  éveiben sok volt az árva és a házasságon kívül született gyermek.  Ezek megsegítésére Mannerheim tábornok testvére Sophie Mannerheim 1917-ben egyesületet alapított . Svédországból kapott pénzzel ingatlant vett Helsinkiben, ahol az anyák menhelye 1918-ban kezdte el működését.

Sophie Mannerheim

Márciusban Sophie Mannerheim egy munkacsoportot alapított azzal a céllal, hogy foglalkozzanak a gyermekvédelemmel. A csoport egyik vezetője Erik Mandelin (1887-1953) ügyvéd volt.  Mandelin 1919-ben hozta nyilvánosságra gyermekvédelmi programját, melynek vezérfonala a megelőző munka jelentőségének hangsúlyozása  volt.

Sophie Mannerheim és Erik Mandelin bemutatták terveiket Mannerheim tábornoknak, Sophie bátyjának. A nagyszabású tervekben szerepelt egy gyemektanácsadási hálózat létrehozása is

Mannerheim tábornok beleegyezett abba, hogy vezetőként vegyen részt a tervezett gyermekvédelmi munkában. Ezért 1920-ban az egész ország lakosságához felhívást intézett, melyben a gyerekek helyzetének javítására ösztönözte a felnőtt lakosságot,

Alapító felhívás

Az eredeti szöveg szabadon fordítva:  ” Legyen a munka célja az, hogy minden egyes finn gyerek az anyaméhtől  kezdve  növekedésének egész ideje alatt jogosan részesüljön  mindazon  gyengédségben és gondozásban, mely az alapja annak, hogy jó és hasznos állampolgárrá fejlődjön ”.

Még ebben az évben  közelebbről szeptemberben elhatározták, hogy létrehoznak egy civil szervezetet, melyhez bárki csatlakozhat. Az alapító gyűlés Mannerheim tábornok otthonában volt 1920 október 10.-én. A szervezet neve

Mannerheim Lastensuojelu Liitto Mannerheim tábornok gyermekvédelmi szövetsége lett

A szövetség tiszteletbeli elnöke Mannerheim tábornok volt, első ügyvezető  elnöke Sophie Mannerheim ápolónő. Az elnökhelyettes tisztjét Arvo Ylpö gyermekorvos töltötte be és a titkári teendőket Erik Mandelin ügyvéd látta el. Az iroda Mannerheim tábornok otthonában működött .

Mannerheim Gyermekvédelmi Szövetség

Rengeteg munka várt a friss szervezetre. Legfontosabbként a csecsemőhalálozás csökkentése és a higiéniás viszonyok javítása volt a cél. Ezt felvilágosító munkával akarták elérni.

A gyermekvédelmi szövetség alapítása óta eltelt évtizedekben számos változás történt. A kis méretekben kezdett munka az egész országot behálózó társadalmi szervezeti munkává változott.

A gyermekvédelmi munka évtizedei

Az 1930 as években létrejött az otthonokat segítő, szociális gondozóhálózat, anyatejközpontot alapítottak és megkezdődött a gyerekek és fiatalok sporttevékenysége, melynek első célja az úszás tanítása volt.

Tanulj úszni !

Az 1940-es évtized legfontosabb munkaterülete a világháború miatt elárvult gyerekek segítése  és ezzel kapcsolatban a megelőző mentálhigiéniás munka volt. Egészségházak épültek.

 Az 1950-es években rendezték a koraszülöttek ápolását, míg a következő évtized – az 1960-as évek –  az ifjúsággal foglalkozó rendelőhálózat kiépítését jelentette. Ezekben az években a fellépő kábítószerprobléma is gondot okozott  Az óvodák mellett családi napközik is alakultak, ezek irányítása és felügyelete is új munkaterületet jelentett.

Családi napközi : egy néni maximum 4 gyerek

Az 1970-es évtizedben fejlődött a napközihálózat és elkezdődött a szülök szervezett oktatása is. Az anya- es csecsemőgondozást a fejlődő országokba is elvitték, ezekben gondozóintézeteket alapítva. Felhívták a figyelmet arra, hogy a  környezet tervezésénél a gyerekekre is gondolni kell.

Húsz évvel ezelőtt, az 1980-as években elkezdődött a gyerekek és fiatalok támogatása külön az ö részükre nyitott a telefonvonalak segítségével. A gyerekekkel foglalkozó ombudsmani tevékenység is beindult. A segítségre szoruló szülök részére is saját telefonösszeköttetés nyílt.

A tíz évvel ezelőtti évtizedben megnyíltak a családokat támogató központok. Ezek segítik a krízishelyzetbe került családokat. A fiatalok szociális képességeinek oktatása újabb lehetőségeket ad a helyes életvezetésre.

Az új évezred – 2000 -es évek – a gyerekes családok támogatásának új módjait jelenti. A kommunikáció új formái minden téren megtalálhatók. Internetes oldalak jöttek létre mind a szülök, mind pedig a fiatalok részére. Élő beszélgetések és írott kérdés-felelet formájú kapcsolatok szolgálják a modern társadalom igényeit.

Száz éves a Mannerheim Gyermekvédelmi szövetség

A százéves születésnap nagy ünnep, hiszen viszonylag kevesen vannak a százévesek. A szervezet október 4.-én a Koncertközponttal együtt születésnapi hangversenyt rendezett. Ebben az évben – a koronavírus évében – a hangversenyt a you tube csatornán át lehetett meghallgatni. A hangversenyt két gyermekzenével foglalkozó zenész: Mirkka Paajanen és Louis Herrero szervezte,

Mirkka & Luis

Négy zenészből álló zenekaruk (Mirkka Paajanen, Luis Herrero, Peter Engberg, Aarne Riikonen) tavaly a Gyermekzenefesztivál gálán kitüntetést nyert. Napközikben és az iskolák alsó osztályaiban szerepelnek bevezetve a gyerekeket a zene csodálatos világába.

Az olvasási nehézségekkel küzdö iskolásokat segíti a

Lukumummi-Lukuvaari / Olvasó Nagyik és Nagypapák munkája

Önkéntes munka ez, melynek célja a gyerekek támogatása a hibátlan és folyamatos olvasás elérésére. Ezek a nagyik és nagypapák rendszeresen foglalkoznak 1-2 olyan gyerekkel, akik anyanyelve nem finn.

Ezekkel a gyerekkel hangosan olvasva könnyebb lesz a finn nyelv kiejtése, egyben a szókincs is gyarapszik. SAJNOS ez a tevékenység idén tavasz óta szünetel a koronavírus-járvány miatt.

A jelenlegi helyzetben, a táviskolák idején – sok diák szorul segítségre a leckék elvégzésében is. A szervezet most erre is hangsúlyt fektet.

A finnországi gyermekvédelem központi szövetsége : Lastensuojelun Keskusliitto 1937-ben alakult.

Gyermekvédelmi Központi Szövetség

Jelenleg 93 alosztálya működik 37 járásban. A szervezet Lapsen Maailma- A gyerek világa néven havonta újságot ad ki.

Kedves Olvasók! Finnország már másodszor lett a legboldogabb országa a világnak. De az un. legboldogabbak országában is szükség van gyermek – és ifjúság védelmére.  Ezt a feladatot látja el az idén, századik születésnapjának évében a Mannerheim Gyermekvédö Szövetség.

Judit Mäkinen