Remélve, hogy Önök közül többen is olvasnak legalább egy régebbi levelet a Kalevala öt magyar fordítása közül most Rácz István fordításában az elsö énekböl idézek itt:
Mai kis szótárunk első szava az “ajo” sok mindent jelent, pl. üzést és kergetést is. Azonban az ajo-val kezdődő összetett szavak legnagyobb része a járműves közlekedéssel kapcsolatos, ezért úgy gondoltam, hogy egy hétig – Finnország deli részének egyhetes síszünete idején – minden nap három új szót tanulhatunk. Ilyenkor ugyanis a legtöbben autóval vannak úton a síközpontok felé.
Lassan, de biztosan nálunk is tavasz lesz. Ennek több jele is van, A hosszabbodó napokon kívül a tavasz biztos jele, hogy Helsinkiben az állatkertben felébredtek a mackók. Idén a mackók többet aludtak, mint tavaly. De tegnap, azaz febr.25.-én a helsinki állatkert két mackója megunta az alvást.
Helsinki állatkert : Korkeasaari .2021 febr.25.
A 15 és 20 éves nősténymedvék kijöttek a téli fészkükből és élvezték a havas tájat. Egyenlőre még mindenütt sok a hó, de napközben már + fokokat is mutat a hőmérő.
Előző leveleimben Finnországot több oldalról is bemutattam Önöknek. Remélem, hogy többek között az ezer tó országa, a rongyszőnyegek országa, a gyapjúzoknik országa és a faliszőnyegek országa is kissé ismertebb lett Önök előtt. Mai levelemben Finnország új oldaláról jelentkezik, az ország a madarak országa is.
Egy kis háttér
Finnországban kb. 477 féle madárfajtáról vannak megfigyelések. Ezek egy része állandóan itt él, egy részük vándorol és a legritkábban lehet találkozni ide tévedt , távoli tájak, ritka madaraival is. A rendszeresen itt fészkelö madárfajták számát kb. 240-re becsülik.A leggyakoribb madár a füzike ((Phylloscopus trochilus), finn neve :pajulintu
Pajulintu / Füzike
Mivel a finnek természettel való kapcsolata szoros és intenzív, sokan foglalkoznak a madarak megfigyelésével, a vándormadarak tavaszi megérkezése és az ősszel látható nagy rajok vonulása szinte társadalmi eseményként is felfoghatók.Számos szervezet egyesíti a madárvilág iránt érdeklődőket . Ezek közül a legjelentősebb az 1973-ban alapított BirdLife Suomi ry nevű egyesület.
Ennek az egyesületnek kb. 14 000 tagja van , rendszeres támogatóinak száma 7000. Az egyesületnek 30 alosztálya működik. Finnország egyesülete 1992 óta tagja a nemzetközi BirdLife International szervezetnek. Kiadványai a BirdLife-újság és Az Omis Fennica nevű kiadványsorozat.
A Tiira nevü szervezet rendszeres tájékoztatói beszámolnak a megfigyelt madarakról. Ide bárki jelentheti a megfigyeléseit.
Èvente két alkalommal van mindenki számára lehetöség arra, hogy a saját kertjében megfigyelt madarakról tájékoztasson. Egy órán keresztül kell figyelni télen a madáretetöt és nyáron a kertben vagy a mökki (nyaraló ) környékén a madarakat.
Az érdeklödök un. Madártorony-ból (lintutorni ) távcsövel is figyelhetik a madárvilágot.
Lintutorni -Petäjävesi
Finnországban sok helyen vannak ilyen tornyok. Májusban rendezik a játékos Tornyok csatája = Tornien taisto nevű vetélkedőt. Nyolc órán át figyelik a madarakat és az érdeklődök madarakkal kapcsolatos felvilágosításáról is gondoskodnak a madárszakértök. Június elején rendezik a Lasten lintuviikko – Gyerekek madárhete nevű eseménysorozatot, melynek célja, hogy a szülök kiránduljanak gyerekeikkel a madárvilágra figyelve.
Gyerekek madárhete
Madarak és a finn müvészet
A cím egy rendkívül sokrétü témát takar, az alábbiakban csak kiragadott példák vannak.
Finnország egyik legismertebb festöje Akseli Gallén-Kallela Palokärki = Fekete harkály nevü festményét sokan ismerik
Akseli Gallén- Kallela : Palokärki
Az 1892-ben készült, 145 x 90 cm nagyságú kép 1995 óta a Helsinkiben levö Ateneum nevü múzeum tulajdona.
Egy másik , madarakat ábrázoló festményt Ferdinand von Wright festette 1886-ban.
F. von Wright :Taistelevat metsot
A festmény neve Taistelevat metsot = Harcoló fajdkakasok 124 x 188.5 cm nagyságú, szintén az Ateneum tulajdona. Ferdinand von Wright- nek két idősebb művész bátyja is volt Magnus és Wilhelm. Mind a hárman érdemes madárszakértök voltak és mind a hárman festettek gyönyörű, madaras képeket.
A jelenlegi kor madarakkal foglalkozó müvészei közül a legfényesebb csillag
Oiva Toikka ( 1931-2013).Földmüves család sarja volt, a Helsinki Iparmüvészeti intézet kerámia szakán végzett 1956-ban és ugyanott 1960-ban elvégezte a képzömüvészeti tanári szakot is .
Oiva Toikka
Toikka elsősorban a Nuutajärvi-ben levő üveggyárban dolgozott. Több edénysorozatot is tervezett, sőt a Marimekko cég is alkalmazta, ott textiltervezéssel foglalkozott. Többször is kitüntették, megkapta a nagyrabecsült Kai Frank díjat és a legnagyobb kitüntetést, amit művész kaphat a Pro Finlandia érmet.
Toikka és a madarak
Talán el lehet mondani, hogy legismertebb alkotásai a madarak, Nuutajärviben készültek az üvegből készült madarak. Ezek a finn gyűjtök klasszikusainak számítanak. Az első madár 1972-ben készült egy üvegfúvó mester segítségével. A madár : Sieppo = légykapó két változatban készült, álló és ülő formában. Ez a kis madár árverési ára 500 euro volt.
Sieppo /Légykapó
Ezután számos másfajta üvegmadár is elkészült, többek között többféle bagoly is.
Toika baglyok
Toikka madarai mind kézimunkával készülnek és egyediek. Áruk többszáz eurótól ezrekig változik. Ezen a képen levő madár : Kiikuri = Kaakkuri = èszaki búvár egy árverésen 5000 euróért kelt el.
Kiikkuri/Északi búvár
A madarak tojásai is érdekelték Oiva Toikka-t. Több éven át készültek madarak és a tojásaik is. Erre egy példa itt látható.
Oiva Toikka madarainak Finnországban számos gyűjtője van. A művész halála óta egyre keresettebbek és egyben drágábbak is lesznek.
Kedves Olvasók !
A legcsodálatosabb alkotások a természet saját alkotásai. Ezek között a madarak világa egyike a legváltozatosabbaknak nem csoda, hogy a müvészeket is lenyügözi.
Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök, kedves finnül tanulók !
Idén is folytatom a kis szószedettek gyüjteményét. Elsö idei kis szótárunkban olyan összetett finn szavakkal foglalkozunk, amik a sähkö (kiejtés szehkö) = áram szóval kezdődnekA gyüjtést február elején kezdtem és 14 napon át minden nap három szóval gyarapodott a gyüjteményem.
Finnországban sokan etetik télen a madarakat, én is ezek közé tartozok. Mellékelten egy pár kép az én etetőm egyes vendégeiről.
Ha elkezdtük a madarak etetését a tél elején, azt nem szabad abbahagyni a tél vége előtt. Ez nálunk kb, áprilist jelenti. A képeken látható madarak : hamvas küllő = harmaapäätikka, nagy fakopáncs = käpytikka és északi őszapó = pyrstötiainen .
Februárban nem csak nemzeti költőnkre, Runebergre gondolunk. Ebben a hónapban van a számik legnagyobb ünnepnapja is. Nem tudom, hogy Önöknek mennyit és mit mond a címben szereplő szó: számí. Talán a ” lapp ” szó többet mond, de ez nem szinonimája a számi szónak, finnül: saame(kiejtés: száámé)
A Számik – képviselik Finnország legrégebbi kisebbségét. Ök Finnország egyetlen olyan kisebbsége, mely az ősnépek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek az ősei voltak az elsők a mai Finnország területén. Számikat találunk Oroszországban, Svédországban és Norvégiában is, becslések szerint összesen kb . 75 000 lelket.
Hol élnek a számik ?
A számi zászló 1986 óta hivatalos, színei a számik népviseletének színeit tükrözik. A kék szín a holdat szimbolizálja, a piros a nap jelképe.
Számi zászló
Ünnepi alkalmakkor sok helyen látható számi népviseletet viselő ünneplő közönség.
Számi viselet
A Számi népviselet- nek többféle formája van, Inari keleti vidékén honos Sevettijärvi környéki viselet ( kolttasaami) közel áll a kareliai népviselethez. A fejfedő formája a családi állapot szerint változó, a férfiak téli kucsmája rókabőrből készül. Jellemző a gyöngyök használata, az apró gyöngyöket egyenként varrják az öltözetre.
Nemcsak az emberek, az állatok – ebben az esetben a rénszarvasok- szerszámai is díszesek ünnepek alkalmával.
Enontekiö környékén viselik a legdíszesebb számi öltözékeket, ezek ugyanolyanok, mint Kautokeino területén Norvégiában. A ruhák díszítésének módja elárulja az öltözet készítőjét sőt nem egy esetben azt is, milyen családhoz/rokonsághoz tartozik a népviseletet viselő személy.
A viseletet díszítő ékszerek és kendők a számi kézimunka remekei. Az alábbi kép 2013 dec.6.-án, a függetlenség ünnepén Tampereben rendezett elnöki fogadáson készült erről a számi ünnepi öltözetben érkezett házaspárról.
Elnöki fogadáson
Számi nemzeti ünnep
Február 6. napja 1917 óta számi nemzeti ünnep, ugyanis akkor határoztak a skandináv államokban élő számik az országhatárokon átívelő együttműködésröl annak érdekében, hogy megtarthassák életük hagyományos formáit. Ezen a napon Trondheimben, Norvégiában volt az első számi találkozó, ott született a döntés.
A legtöbb számi Norvégiában él, Finnországban számuk kb. 10 000. Utóbbiak 60 %-a már nem lakik a Lappföldön, sokan költöztek délebbre a nagyobb városokba, ennek megélhetési okai vannak.
Számik lakóhelye Finnországban
Finnországban törvény ( saamelaiskäräjälaki ) szabályozza, hogy ki nevezheti magát száminak, nevezetesen az, aki vagy saját maga, vagy szülei és nagyszülei közül legalább egy személy tanulta meg a számi nyelvet élete első nyelveként : anyanyelvként. A számik alapvető jogait 1995-ben fektették le, így:
A számiknak mint őslakósoknak joguk van arra, hogy fenntartsák és fejlesszék saját nyelvüket és kultúrájukat. A számi nyelv használatát a hatóságokon törvény szabályozza .
A 9 féle számi nyelv közül Finnországban háromféle számi nyelvet beszélnek:
Északszámi: ez a legnagyobb csoport, a számik fele beszéli ezt a formát. Finnországban számuk kb. 2000 lakosra tehető .Utsjoki településén egészen a 2000- s évekig a többség anyanyelve ez volt.
Koltaszámi: kb. 300-an vallják ezt anyanyelvüknek és az Inari tótól északkeletre élnek Inariszámi: kb. ugyanannyian vannak, mint a koltaszámit beszélők, ez az a nyelvjárás amit Finnországon kívül más országokban nem beszélnek.
Finn törvények szerint a számi nyelvet anyanyelvként beszélőknek joguk van arra, hogy a hatóságokkal történő ügyintézésben, mint szóban, mint írásban anyanyelvüket használhassák. Sajnos a törvény csak részben valósul meg, ennek oka a tolmácsok és fordítók hiánya. A számik egy része már nem él az ország északi részén, becslések szerint a finnországi számik fele már elhagyta az ősi lakóhelyet. A Helsinki környékén élő számik – kb. 1000 lélek – 1988-ban alapították a
City-Sámi azaz Városi-számik egyesületét. Ezzel a névvel fel akarják hívni a figyelmet saját szerepükre és az új lakókörnyezetre.
City -Sámi
A skandináv fővárosok közül Oslo és Stockholm környékén is több ezer számi él. A saját egyesület lehetővé teszi a kapcsolattartást és a saját kultúra őrzését és ápolását. A számi nyelvet igyekeznek a legkisebb kortól tanítani a főként finnül beszélő környezetben élő gyerekeknek. A City-sámi egyesület Helsinkiben levő óvodájában csak az északi-számi nyelvet használják.
Számi kultúra
A számi kultúrához a nyelven kívül sok minden más is tartozik, ilyen a
számi életmód– ami hagyományosan vándorló volt, azaz könnyen helyről helyre telepíthető otthonokat jelentett. Ezek az otthonok – finn nevük: kota gyorsan felépíthetők és lebonthatók voltak.
Számi kota , 1900
A vándorló életmód a rénszarvastartáshoz kapcsolódott, a családok az állatokkal együtt vándoroltak a legelők felé. Manapság a számik legnagyobb része már nem sátrakban lakik, otthonaikban a modern technika minden előnyét élvezik, ugyanúgy, mint mások.
Végül de közel sem utolsó sorban a
számi zenéről egy pár szó : Legérdekesebb és legtitokzatosabb a számi joiku-nak nevezett zene, eredetileg az éneklő sajátmagának énekelt , sokszor szavak nélkül. Joiku-t a finn rádióban már az 1930-as évektől kezdve lehetett hallani.
Ennek a műfajnak legismertebb képviselője Nils Aslak Valkeapää (1943-2001) volt, ö hozta a joiku-t a nyilvánosság elé a 1970-es években. Tanítói végzettséggel rendelkezett, rendkívül sokoldalú ember volt, zenét szerzett, több könyvet írt és aktívan részt vett a Világ Ősnépei Tanácsának (WCIP =World Council of Indigenous peoples) alapításában. Valkeapää szerezte a zenéjét az Ofelas nevű filmnek, melyet 1989-ben a legjobb külföldi filmek között Oscar díjra jelöltek.
Nils Aslak Valkeapää
Finnországban Áilu néven ismerték, 1994-ben Lillehammerben a téli Olimpia megnyitóján az egész világ hallhatta az ö joiku-ját, ugyanis ezzel üdvözölték a megnyitóra érkezett vendégeket.
Kedves Olvasók !
Finnország kisebbségei közül a legfontosabb az őslakosok kisebbsége. Az ö kultúrájuk őrzése, fenntartása és tisztelete a finn kultúra legfontosabb vonásai közé sorolható.
Kedves Olvasók! Ezt a levelet 2019-ben írtam Finnország nemzeti költőjéről . Mivel azóta több új olvasója is van a Finnországi leveleknek ide másoltam ezt a levelet.
Ma Finnországban zászlók lobognak az ország nemzeti költöje Johan Ludvig Runeberg születésnapjának tiszteletére . A név kiejtése :Runeberi mivel ez svéd név és a svéd nyelvben minden szóban ami berg-re vagy borg-ra végződik az utolsó g betű i nek ejtendő).
Johan Ludvig Runeberg
Johan Ludvig Runeberg
Runeberg porvooi otthona volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. 1881-ben.
Runeberg otthona Porvooban
A ház jelenleg is látogatható és egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásához tartoztak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak.
Runeberg múzeum
A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb, megmaradt finnországi, városi kerteknek.
Fredrika Runeberg kertje
Runeberg anyanyelve svéd volt, munkáit svédül írta. Irodalmi munkásságát azonban áthatja a finn hazafiasság érzelme.
Runeberg édesapja tengerészkapitány volt és a becenevén Janne-nak hívott fiát – aki távollétében született – először csak 3 éves korában látta. Jannenak három lánytestvére és két fiútestvére volt.
A költő gyermekkorában-angolkórban szenvedett, mely betegség testi fejlődését hátráltatta és járni csak 3-4 éves korában tanult meg. Az érettségi után Turkuban tanult filozófiát, a tanulmányokhoz szükséges pénzt házitanítóként kereste.
Helsinkibe 1828-ban költözött. Első verseskötete 1830-ban látott napvilágot, ebben a kötetben van a magyarra is többször lefordított, magyarul Paavo gazda címen ismert verse. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem fiatal tanárai – közöttük Runeberg is – és az egyetem hallgatói társaságot alapítottak Lauantaiseura ( Szombat társaság ) néven.
Lauantai seura _ Szombat társaság
A tagok szombatonként találkoztak egymásnál és az irodalmi és filozófiai beszélgetések mellett az önálló Finnország létrehozására is törekedtek, hiszen akkortájt Finnország még Oroszország nagyhercegsége volt. A társaság nem hivatalos szócsöve az 1832-ben alapított Helsingfors Morgonblad ( Helsinki Reggeli Újság ) nevű újság lett, melynek első szerkesztője Runeberg volt.
Helsingfors Morgonblad
Runeberg 1831-ben házasságot kötött Fredrika Tengströmmel. Az évek során 8 gyermekük született ezek közül hatan érték meg a felnőttkort. Gyermekei közül a legismertebb Walter Runeberg szobrász, akinek 1885-ben édesapjáról mintázott bronzszobra Helsinki belvárosában az Esplanaadi park közepén áll.
Az 1837-es év elejétől Runeberg Porvooban, a helybeli gimnáziumban tanított római irodalmat egészen 1857-ig, nyugdíjba vonulásáig. E mellett 1838-39 ben a Porvooban megjelenő Borgå Tidning nevű újságot is szerkesztette. A professzori címet 1844-ben kapta meg.
A költö 1863-ban egy vadászaton agyvérzést kapott, ennek következményeként megbénult és ágybanfekvő beteg volt élete végéig. Bár beszédkészségét visszanyerte, írni már nem tudott, teljesen felesége ápolására és az általa felolvasott irodalomra szorult. Fredrika több nyelven tudott – jobban, mint a férje – és ezért a francia, német vagy angolnyelvű irodalmat úgy tudta férjének felolvasni, hogy egyenesen svédre fordította a szöveget, már olvasás közben. Képzeljék el kedves Olvasók, hogy ez az állapot 13 éven át tartott !
Runeberg Vort Land = = Hazánk című verse lett a finn nemzeti himnusz szövege, neve Maamme, Paavo Cajander fordította finnre, zenéjét Fredrik Pacius szerezte. Ez a vers Runeberg talán legismertebb művének : Vänrikki Stoolin tarinat = A zászlós Stool regéi első részének bevezető verse.
Runeberg szerelmes versei közül több is ismert, ezekhez Finnország legismertebb zeneszerzője, Jan Sibelius komponált zenét.
Runeberg műveit az évszázadok során többen is fordították magyarra, ezek között vannak Györy Vilmos, Bán Aladár, Szopori Nagy Lajos, Képes Géza, és Jávorszky Béla .
Az a feltételezés, miszerint Runeberg Maamme/ Hazánk c. versét Vörösmarty Mihály Szózat – című költeménye ihlette nem felel meg a valóságnak. ( Ref : Viljo Tervonen, szóbeli közlés ) .
Runeberget már életében is nagy tisztelet övezte, az ország különböző helyein több szobor is megörökítette, nevét utcák, terek, egy forrás, egy irodalmi díj, sőt mi több egy sütemény is viseli. Az ismert Runeberg szobrok közül hármat is a fia, Walter alkotott, ezek a Helsinkiben, Porvooban és Pietarsaariban levő szobrok.
Runeberg nevét viseli az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi díj, mely 1987 óta kerül kiosztásra. A Runeberg irodalmi díj összege tízezer (10 000) euro, melyet az Uusimaa nevű újság, Porvoo városa, a Finn Írók Szövetsége ( Suomen Kirjailijaliitto), a Finn Kritikusok Szövetsége ( Suomen arvostelijain liitto) valamint a Finnországi Svéd Szerzők Szövetsége ( Finlands Svensk Författarföreningen ) együttesen adnak a kitüntetettnek. A díjra előterjesztettek közül ítélő bizottság választja ki a mindenkori díjazottat, akinek ünnepélyes keretek közötti kitüntetése és nevének nyilvánosságra hozatala Runeberg születésnapján, azaz február 5.-én történik a Runeberg Múzeumban Porvooban. Az idei díjat Heikki Kännö turkui író kapta Sömnö c. regényéért.
Kedves Olvasók !
A Finnországban is ismert mondás miszerint : Minden sikeres férfi mögött egy nő van – Jokaisen menestyneen miehen takana on nainen – száz százalékban igaz Runeberg esetében. Vajon lett-e volna belőle az aki lett egy háttérben maradt, önfeláldozó, tanult és mindent megértő feleség és családnaya , maga is tehetséges, több nyelven beszélő irodalmár feleség, Fredrika nélkül ?
Mivel Fredrika Runeberg egész felnőtt életében sőt még házastársa halála után is szinte teljesen híres férje árnyékában maradt, fontosnak tartom, hogy Önök vele is megismerkedjenek, hiszen Fredrika Runeberg a XIX. századi Finnország egyik legjelentősebb nőalakja volt.
A korabeliek Fredrikát főleg, mint szerető feleséget, 8 gyermek édesanyját és háziasszonyt ismerték. Ezen felül vagy talán inkább e mellett Fredrika tanult és rendkívül tehetséges nő volt, akit nem ok nélkül lehet Finnország első női újságírójának tekinteni. Anyanyelve svéd volt. Turkuban egy évig járt németül oktató iskolába, majd franciául és angolul is megtanult, így rendkívül műveltnek számított.
Fredrika kilencgyermekes hivatalnokcsaládból származott, ugyanott született ahol a férje, Pietarsaariban . Gyermekkorát Turkuban töltötte. Nagybátyja Jacob Tengström Finnország püspöke volt. A kislány ötéves korában már tudott olvasni, és tudvalevően az első könyv, amit elolvasott Cajsa Warg szakácskönyve volt.
Édesapja halála után és főleg, miután a család otthona a nagy turkui tűzvészben 1827-ben leégett, a Turkuhoz közeli Parainen-be költöztek, ahol ö kis kézimunkákat készítve jutott keresethez. Itt ismerkedett meg az ott házitanítóként dolgozó Johan Ludvig Runeberg- vel, akinek 1831-ben lett a felesége.
A viszonylag keveset kereső Runeberg és a nagy család óriási felelősséget rótt Fredrikára, aki mindenben férje támasza volt. A család – 8 gyermeke közül kettö fiatal korában halt meg – ellátása teljesen Fredrikára hárult, férje tanári munkájával foglalkozott, újságot szerkesztett, verseket írt, utazgatott – és: szerelmes leveleket írt mindenkori csodálatának megtestesítőihez.
Helsinki éveik alatt Fredrika aktívan részt vett a Lauantaiseura munkájában, annak 14 tagja között csak két nő volt, a sógornője Carolina Runeberg és ö.
Porvooban, 1846-ban iskolát alapított a szegény sorsú lányok részére, évekkel megelőzve ezzel az első, finnországi, elemi iskolák alapítását.
Férje betegségének idején – 13 hosszú évig! – Fredrika nem sokat mozdulhatott ki otthonából, mivel az ágybanfekvő beteg ápolása szinte teljesen lekötötte. A külvilággal levelezés útján tartotta a kapcsolatot. Nagyon sok levelet írt Walter nevű fiának, az ezekből összeállított mű közel 600 oldalt tesz ki ( Brev till sonen Walter 1861-1879 / Levelek fiamhoz Walterhez – 1971 ben adta ki a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság ) .
Fredrika Runeberg jelige mögé rejtőzött: -a-g, azonban a beavatottak tudták, hogy kit jelentenek ezek a betűk. Fredrika regénye : Fru Catharina Boije och hennes döttrar / Catharina Boije asszony és lányai az első finnországi történelmi regénynek tekinthető.
Ez a könyv 1858-ban jelent meg svédül, két finn fordítása is létezik.
Az említett alkotásokon kívül Fredrika Runeberg még egy könyvet és több újságcikket is írt – természetesen mindent anyanyelvén: svédül. Férje halála után ö szerkesztette férjének hátrahagyott írásait. Két évvel élte túl a férjét. Közös sírjuk Porvoo városának temetöjében van.
Runeberg síremlék Porvooban
Amikor a 2000-s évek elején a Runeberg család porvooi házát ( ami múzeumként nyitott a nagyközönség részére) teljesen felújították, váratlanul megtalálták Fredrika Runeberg kézzel írott, recepteket tartalmazó szakácskönyvét, melyet a felújítás elkészültével 2003-ban nagy sikerrel adtak ki.
Fredrika Runeberg torta nevü süteményét 1865-ben a Helsinkiben levö – mind a mai napig müködö – Ekberg cukrászda reklámozta . Jelenleg több receptje is létezik, de az igazi recept Fredrika Runeberg szerzeménye. Ha Önök közül valakit érdekel ez a recept, kérésre szívesen elküldöm.
Runeberg sütemény
Kedves Olvasók !
Tudomásom szerint Fredrika Runeberg műveit senki nem fordította magyarra . Ha tévedtem, megköszönöm a kiegészítést.
Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök, kedves finnül tanulók!
Egy kis szünet után most újra kezdjük finn szókincsünk gyarapítását. Jelenlegi gyűjteményünk a hónapok finn neveit és a nevekkel kapcsolatos szavakat szedi össze. A hónapok neveit Finnországban a napköziben tanulják meg a gyerekek.
Kuukausi = kuu = hold + kausi = szakasz,idöszak = hónap Tsz: kuukaudet
Tammikuu – Január – tölgyhónap
Tammi : tölgy A modern ember a „tammi” szót hallva a tölgyfára gondol elfelejtve, hogy a tammi tájnyelven valaminek a tengelyét vagy közepét is jelenti. Így a szó : tammikuu a tél közepét jelentheti. Feltételezték azt is, hogy mivel a szó első része = tammi = tölgyfa kemény fa, a név a januári kemény fagyokra is utalhat.
Tammiparketti = tölgyfa parketta. Tammi a finn neve a magyarul dámajáték néven ismert játéknak is.
Helmikuu – Február
Helmi: gyöngy
Helmikuu azaz finnül: gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethető vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain előforduló jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következő fagy a lecsöppenőbben levő vízcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. A finn szó gyöngy = Helmi női névként is szerepel.
Március finn nevének eredetét nem tudni pontosan, feltehetöen öszefügg a maa= föld szóval, mivel márciusban helyenként már látható volt a föld eltekintve attól , hogy március úgy általában a leghavasabb hónapnak számít Finnországban. Egy másik feltevés szerint maaliskuu neve összefügg a mahla szóval, ez a nyírfa nedvének neve, melyet áprilisban lehet csapolni a nyírfatörzsekböl.
Maa = föld, ország , maali = festék, de versenyeken a célt is jelenti .
Megjegyzés : a finn kettös magánhangzó = hosszú magánhangzó. De hosszabb mint a magyar hosszú magángangzó. Így maa kiejtve: mááá
Huhtikuu – április
Az év negyedik hónapja finn nevét az erdei munkákról kapta. Ebben a hónapban dolgoznak a favágók, nagy irtások jönnek ilyenkor létre. Az irtás neve finnül: huhta. Huhtikuu-ban nagy hőmérsékletkülönbségek ´vannak az É-D irányban kb 1300 km. hosszú Finnország északi és déli része között. Míg délen már az első lepkék is röpdösnek és elolvadt a hó, északon még vastag a hótakaró és mínusz fokokat mutat a hőmérő.
Huhtasieni = kucsmagomba
Toukokuu – május
Touko = vetés, veteményezés. Lehet férfinév is : Touko. A finneknek egy pillanatig nem kétséges miért hívják ezt a hónapot toukokuu-nak, most kezdődnek a tavaszi földmunkák az ország déli részén. Északon a tavaszi áradások és a hó olvadása után a természet lassú ébredésének ideje ez a hónap.
Július finn neve, heinäkuu ( kiejtés:héinekuu) szénahónapot jelent. Júliusban a meleghez általában nagyfokú páratartalom is társul, ilyenkor gyakoriak a viharok különösen Dél- és Középfinnországban. Az egész év viharjainak fele júliusban fordul elő. Ilyenkor érjük el a melegrekordot is, ami a + 30 Celsius fok körül van, ez azt jelenti, hogy az éves hőingadozás eléri a 60 fokot , a téli és nyári hőmérséklet között ennyi a különbség Délfinnországban is.
Augusztus, azaz finnül elokuu a finn nyár utolsó hónapja, szeptember már öszi hónapnak számít . Az elo (kiejtés: èlo) szónak több jelentése is van, jelent életet, de gabonát és élénkséget is. Finnül az aratás = elonkorjuu=betakarítás, ezért fordítottam aratáshónapra az elokuu szót.
Elokuu-ra jellemzö, hogy a napok rövidülnek, sötétednek az éjszakák, de az időjárás általában még meleg. A napi középhőmérséklet Dél-Finnországban kb. + 16 Celsius fok, északon + 10 C fok körül mozog, ezzel általában véve július után elokuu az év 2. legmelegebb hónapja. Augusztusban nem ritkaság a + 25 Celsius fokos meleg, különösen az éjszakák melegek.Idén már augusztus el
Syyskuu = szeptember
A szószerinti fordítás: őszhónap. Ez az ősz első hónapja amit syyskesä-nek = ősznyárnak is hívnak. A szeptember eleje változó, egyes években még kimondottan meleg van, de már érezni az ösz leheletét. Reggelente Dél-Finnországban sincs 10 Celsius foknál melegebb, a Lappföldöni ilyenkor már éjszakai fagy is előfordul. Az összel kapcsolatos szavak szótára itt található : https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/
Lokakuu = október
Az időjárás már erősen őszies, nemcsak esős hanem hűvös is. Az ország legdélibb részein – Helsinkiben- az októberi középhőmérséklet 6.6 C fok , az ország legészakibb részén – Sodankylä – 0.1 C fok. A régiek lokakuu időjárásából a télre következtettek. Ha az ablakok befagytak októberben, az januárra esőt jelentett, azaz enyhe telet.
Marraskuu = november
A mai, modern finn nyelvben ”marras” nem jelent semmit, ez a szó a latin mors, vagy a francia mort =halál szóval hozható kapcsolatba. November finn neve ugyanúgy természeti jelenségeken alapszik mint a többi hónap finn neve is, azaz régiesen mondva : ”maa on martaana” = A föld halott, nyugszik, nem történik semmi. Úgy általában minden novemberben szokott lenni egy, a közelgő télre emlékeztető szakasz, esetleg egy hét vagy csak pár nap. A novemberi tél az ország déli részén nem tartós, a hó elolvad – ha van.
A régiek rendkívül pontosan figyelték a természetet és abból vontak le a várható időjárásra utaló következtetéseket. Az enyhe december erős márciusi fagyok előjelé volt
Minden kedves Olvasómnak további ismerkedést kívánva a finn nyelvvel
