Fontos betük 3.

 Kedves Olvasók !
Ezen a képen egy régi csür látható. A neve finnül :
Lato.
lato

Lato – Csür 

20.9.19 : Ezen a képen egy régi csür látható. A neve finnül :

Lato.

De egy másik kezdöbetüvel : Mato = féreg , kukac.Vigyázat : matto = szönyeg és maito = tej.

És még egy másik kezdöbetüvel: Pato = gát.

 

Judit Mäkinen

Ui : sajnos az én gépemen nem lehet a hosszú magánhangzókat gépelni. A kép forrása :https://www.huuto.net/kohteet/vanha-lato-ja-riukuaitaa-neliokortti/501813752)

 

 

 


Reklámok

Fontos betük 2.

Kedves Olvasók  !

Mivel ez az album elsösorban nyelvtan és nem képeskönyv, mától kezdve csak annak a szónak a képét teszem fel, amiböl kiindulunk.

kuu15

Kuu – Hold

Ma ez a szó : Kuu = hold..Egy betü eltéréssel azonban több szót is tanulhatunk:

puu = fa, suu = száj, luu = csont .

Ugye milyen könnyü a finn nyelv ?

Jó szórakozást !

Judit Mäkinen

Kép forrása:  https://www.ursa.fi/yhd/komeetta/esitelma/kuu.htm

Fontos betük – tärkeät kirjaimet

 

Fontos betük JM

Fontos betük – Tärkeät kirjaimet 

 

Kedves finn nyelv után érdeklödök, finnül tanulók !

Mint egy régebbi bejegyzésemben már írtam a finn nyelvben minden betünek egyforma és nagy jelentösége van.

Nem csak azért, mert minden betüt kiejtünk, hanem azért is mert egyetlen betü eltérés egészen más értelmet ad egy-egy szónak.

Most egy újabb kis albumot kezdek , melyben ilyen szavakkal ismekedhetnek a finn nyelv után érdeklödök. Véleményem szerint ezekkel a szavakkal könnyü a szókincset gyarapítani. .

A nagy szókincs a jó nyelvtudás egyik fontos velejárója és lehetövé teszi a sokoldalú és színes beszédet.

Minden kedves Olvasónak kellemes ”finn perceket ” kívánva :

Judit Mäkinen

Az elsö három szó Ilyen . katu.latu, satu .

Az egyes képekre kattintva látható lesz a magyarázat.

Mindenféle finn export – kereklevelü harmatfü. 279.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra !

Kedves Olvasók !

Egy régebbi levelemben írtam arról, hogy Finnország méheket exportál Izlandra. A különleges finn exportipar  azonban nem korlátozódik csak a méhekre. Mai leveleben egy másik exporttal lehet ismerkedni és ez egy növény exportja. A neve

Kereklevelü harmatfü (Drosera rotundifolia) , finnül: Kihokki

kihokki

Kereklevelü harmatfü – Kihokki- Drosera rotundifolia

Ez a húsevö növény a mocsarak növénye, Európában sok helyen megtalálható. Finnországban kb. 100 000 lápos – mocsaras  terület van, ezek közül 33 500-nak 20 hektárnál nagyobb az alapterülete. A mocsarak átlagos mélysége 1,41 m az összalapterület kb. 10.7 millió hektár.

Ritkák az olyan növények, melyek a piac keresett termékei , amikböl hiány van és amik mesterséges termesztésének .ismert módszere van – de sehol nem termesztik öket.

Ilyen  a harmatfü / kihokki ami a legtöbb európai országban veszélyeztetett és védett.

A harmatfü  titka

A különleges növény gyógyító erejében már évszázodakkal elöttünk is hittek az emberek – és hisznek mind a mai napig. A finn iparban  nincs nagy érdeklödés a növény iránt , de  az európai országokban, a harmatfüböl kozmetikai cikekket, ételkiegészítöket és homeopátiás szereket is elöállítanak.

biover-droserarotundifolia-large

A homeopátiás készítményeket köhögés és a légutak betegségeinek kezelésére ajánlják.  Finnországban Drosinula néven kapható a harmatfüvet tartalmazó  szirup.

bioforce-drosinula-200ml

 

Minden mennyiség elfogy

Finnország északi részén vannak a legnagyobb lápos-mocsaras területek és Ouluban a 4H nevü egyesület már 40 éve foglalkozik a harmatfü exportjával. Idén eddig többszáz kilót vittek nyersen és fagyasztva Svájcba, Németországba és Franciaországba. A legnagyobb vevö a svájci Bioforce AG, mely Finnországban Vogel Oy néven müködik.

A Vogel lataus

Icike-picike növény

Egy növény súlya 0.05 – 0 1 gramm ! Így talán el lehet képzelni, hogy mennyit kell gyüjteni 1 kg.-ra !

Kihokki kasvi

Icike-picike kihokki a kislány kezében

Az Ouluban és a Lappföldön müködö 4 H nevü egyesületek a tagokat megtanítják a növények gyüjtésére. Évente tb 500 – 2100kg-t gyujtenek az egyesületek fiataljai.

Minden mennyiségben eladható

Sirkka Vahtola az Ouluban müködö 4 H egyesület vezetöje beszámolt arról, hogy azonnal eladtak 900 kg.-t, de a kétszeresére is lett volna kereslet. A középeurópai füszeripar ebböl  a szárított növényböl kb. 1-3 tonnányit használ fel évente. Vannak azonban más harmatfüfajták is, a fenti mennyiség csak az un. kereklevelü fajtát jelenti. Az Európában évente felhasznált összesen  kb. 20 tonnányi  harmatfüböl – legnagyobb része Madagaszkárról származik – 200-300 regisztrált gyógyászati készítmény létezik  de Finnországban a harmatfüvet  nem sorolják a gyógynövények közé.

Mennyibe kerül  és hogyan gyüjtik ?

Egy kiló harmatfüért a gyüjtö 2019-ben 48 eurót kap. A jó helyeket a gyüjtök titokban tartják és mint családi titkot örzik generációról generációra. Az igazán  jó helyekröl egy óra alatt egy zsákravalót is lehet gyüjteni. A szezon csúcspontja augusztusban van és az utolsó szállítmány szeptemberben indul el Ouluból.

Fontos, hogy a növény friss és tiszta legyen, közvetlenül az utak  mellett nem szabad gyüjteni. A leszedett növényt  jégszekrényben nyitott zacskóban maximum 3 napig lehet frissen tartani. Lehet mélyhütöben is tárolni kizárólag mélyhütésre alkalmas – nem akármilyen ! – müanyag zacskóban. A gyüjtök a napi gyüjtött mennyiségröl és a gyüjtés helyéröl kötelesek naplót vezetni.  Kézmosás szükséges a gyüjtés elött és mivel a növény nedve ragadós sokan használnak gumikesztyüt is, a kesztyünek az  élelmiszeriparban használt minöségü gumikesztyünek kell lennie.

Ruokatgeollisuuden kumihanskat

Élelmiszeripari gumikesztyü

Ilyenkor a mocsaras területeken sok a szúnyog. A gyüjtök nem használhatnak semmilyen szúnyogirtásra alkalmas mérget, csak öltözetükkel védekezhetnek a szúnyogok hada ellen.

A növényeket csak a gyüjtésre kiképzettektöl veszik meg. Gyüjteni csak a terület tulajdonosának engedélyével szabad a Finnországban elfogadott  un.”mindenki joga ” nem érvényes erre a növényre.  A növénynek 3-4 évre van szüksége mielött eléri teljes nagyságát és virágzik – aprók és  fehérek a virágok-  csak akkor lehet gyüjteni.

 

2014-07-061 Kihokki kukat

Virágzó kihokki

Egy m2 területen a gyüjtönek 5-10 növényt kell helyben hagynia azért, hogy folytatódjon a növekedés. A fentiek fényében bizonyára érthetö, hogy nagy a hiány harmatfügyüjtökben. De a kitartó, a szúnyogokkal és a nedves környezettel dacoló  gyüjtök a jó helyek ismeretében nem kis jövedelemre tehetnek szert egy-egy kb. 1-2 hónapi szezon alatt.

 

Tuula Rääppyjärvi ja kihokki

Tuuli Rääpysjärvi és egy kihokki

Ezen a képen Tuuli Rääpsyjärvi látható egy teljes – nagyságú kihokki-val a kezében. Az ujságcikk róla és a harmatfügyüjtésröl cikk idén, szeptember elsö napjaiban jelent meg, ebben van egy video film a gyüjtésröl. https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/1644fa95-6985-4e72-b5ac-a5359d7b13d0. A film finnül beszél – a film elötti reklámot sajnos nem tudom levenni –  de a képek miatt ajánlom Önöknek azért, hogy valamilyen elképzelésük legyen a harmatfü gyüjtéséröl. Tuuli minden évben szorgalmasan gyüjt, a keresett pénzböl már sok mindenre jutott, a filmen látható kutyáját – a neve Routa = Talajmenti fagy –  is a kihokki-jövedelemböl vette.

Tuuli ja weimarin seisoja

Tuuli és Routa

Hogy mennyit kapnak az egyesületek egy kiló gyüjtött harmatfüért  a Közép-Európába eladott növények után azt Sirkka Vahtola nem árulta el, üzleti titokra hivatkozva. Van azonban egy szervezet, a neve Luonnonvarakeskus = Természeti Kincs Központ , mely beszámol arról, hogy  2016-ban egy kg szárított növényért 1000-1200 eurót, egy kg friss növényért 80-120 eurót fizettek az európai cégek.

A harmatfü termesztéséröl

Finnországban a harmatfü termesztésének kísérletei elválaszthatatlanok egy magyar agronómus házaspár, nevezetesen Dr. Galambosi Bertalan és felesége  Zsuzsanna nevétöl . Galambosi Bertalan értékes , évtizedeken át tartó finnországi  munkásságáról –  a füszernövények itteni termesztéséröl – egy régebbi levelemben már beszámoltam :  https://finnorszagilevelek.com/2015/08/19/finnorszagi-levelek-144-augusztus-ii/

 

Dr. G.Bertalan

Dr.Galambosi Bertalan

Mikkeliben a finn  Mezögazdasági kutatóintézetben a Galambosi házaspár – sajnos Galambosi  Zsuzsannáról nem találtam jó képet ! – vezetésével kísérleteztek a harmatfü termesztésével szabad-ég alatti tözegágyakban és üvegházban is. A kísérletek célja az volt, hogy vizsgálják lehet-e üvegházban felgyorsítani a növekedést, lehet-e a földeken tözegágyban termelni a harmatfüvet ? Arra is kerestek választ, hogy megváltoznak-e a termesztett  növény tulajdonságai a természetes környezetben  levö növényekhez viszonyítva ? A tudományos munkásság másik részében azt kutatták, hogy milyen hatása van a gyüjtésnek a növény természetes megújulására ?

Az üvegházi termesztési kísérlet  egy 70 m2 alapterületü üvegházban két évig tartott 1993-1995 között. A természetben gyüjtött magokat november elején ültettékel keretekbe, ezek  a szabadban történö átteleltetés után  májusban kerültek a meleg üvegházba. Ott a magok két hét alatt kikeltek és egészen októberig ott voltak.

A növényeket – húsevök lévén –  1993 júniusától  “etették” többek között  nyolcféle akváriumi haltak tápanygaival  és tejporral. Az üvegházi növények termése =  0,7-1,8 kg / m2 kb.  2-5 x volt nagyobb a szabadban, tözegágyban termesztett kísérleti növényekhez képest. A szerzök számos tudományos cikkben számoltak be a kísérletek eredményeiröl.

A harmatfü termesztésével Hannu Kivelä is kísérletezett 2010-ben Utajärviben. A 2013-ban közölt eredmények szerint a magok ültetése utáni elsö évben volt a legnagyobb  a növények száma. A mütrágyaként  használt tejpornak nem volt jelentös hatása a növekedésre.   Az ö kísérleteihez kapcsolodó képek és táblázatok itt találhatók :  https://www.redu.fi/loader.aspx?id=269f5d51-da91-4ac5-99c1-355f3ef42c26

 

Kedves Olvasók !

A számomra elérhetö irodalomban nem találtam adatot arra, hogy a harmatfü termesztése kifizetö lenne és van-e erre bevált módszer ? Ezen a téren a természet módszereit az ember még nem gyözte le – egyenlöre.

Soraimat zárva remélem, hogy egy kicsit közelebb hoztam Önöhöz a finn természet számtalan  arca körül az egyiket- a mocsarak arcának egy vonását.

 

Judit Mäkinen

 

Minden betü egyformán fontos !

Kedves Olvasók !

Mai bejegyzésem a finnül tanulóknak szól. Öket többek között a facebookon itt lehet megtalálni : Finn nyelv magyarul.

Kedves Csoporttagok!

A finnül tanulók már bizonyára észrevették, hogy a finn nyelvben minden betünek nagy jelentösége van. Nem csak azért, mert minden betüt kiejtünk, hanem azért is , mert egyetlen egy betü teljesen megváltoztatja a szó értelmét. Erre példa a mai szó :

Ruska – öszi színpompa

Ruska

Ruska = Öszi színpompa

Rusko = hajnalpír

Rusko

Rusko = hajnalpír

A rusko lehet aamurusko = hajnalpír bagy iltarusko = alkonypír. A képem a hajnalpírt mutatja

Rusto = porc

Rusto = sininen

Térdizület. A porc a képen : kék  

Bármilyen porc lehet ez, pl. az is ami a kocsonyába kerül .

További jó finn – tanulást kívánva szivélyes üdvözlettel :

Judit Mäkinen

Tarkabarka finn mókusok

Kedves Olvasók !

Pirkko Siukonen Tornioban lakik, Finnország északi részén. Ö fényképezte ezeket a mókusokat idén augusztusban.

 

 

 

A képeket az esti újság: Iltasanomat hozta nyilvánosságra egy pár nappal ezelött.
Az újságcikk érdekes, szeretettel ajánlom a finnül tudóknak.
Judit Mäkinen

Finn szóáradat – Suomalainen sanatulva

Finn szóáradat – Suomalainen sanatulva

 

Kedves Finn nyelv után érdeklödök !

Akit annyira érdekel a finn nyelv, hogy már hozzáfogott a nyelv tanulásához, az gyorsan észreveszi, hogy a finn szavakat nem könnyü megjegyezni.

Saját tapasztalatomból tudom, hogy könnyebb a nyelvtan, mint a szókincs. Oka természetesen az, hogy a magyarhoz hasonlóan a finn nyelvben is vannak esetek és ragok, így nem nehéz – azaz mondjuk inkább úgy hogy nem túl nehéz – az  összehasonlítás.

Azt azonban észrevettem, hogy könnyebb azokat a szavakat megjegyezni, amik valahogy kapcsolódnak egymáshoz. Ezért már több kisebb gyüjteményt is összeállítottam , ezeket foglalom itt össze.

Finnország fennállásának 100. évében 2017-ben Száz magyar szó -100 suomalaista sanaa címen 100 szóval ismerkedhettek a finnül tanulók. Ezek itt találhatók :

100-magyar-szc3b3-100-finn-szc3b3

100 magyar szó – 100 suomalaista sanaa

 

A következö évben 2018-ban ádventi  naptárral kapcsolatban lehetett ismerkedni a finn Ádventhez kapcsolódó szavakkal.

 

Joulukynttilä

Ádventi naptár

Ez a naptár képekkel mutatja be a szavakat, arra gondoltam, hogy így könnyebb megjegyezni azokat.

A naptár itt van :

https://finnorszagilevelek.com/2018/12/01/adventi-naptar-joulukalenteri-joulusanasto-karacsonyi-szotar/

 

Idén 2019-ben  több,  képes szógyüjteményt is összeszedtem.

Húsvét idején a Nagyhét finn szavaival lehetett ismerkedni itt :

Nagyhét szavai

Nagyhét napjai

 

 

Idén két hosszabb , képes szógyüjtemény  itt található :

Az egyik a nyárral kapcsolatos szavakkal foglalkozik

https://finnorszagilevelek.com/2019/06/26/nyarszotar-kesasanasto/

kesäsanasto

Nyári szavak gyüjteménye

A másik   az öszhöz kapcsolódó szavakat foglalja össze:

syysssanasto

Összel kapcsolatos finn szavak

Itt található : https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/

 

Kedves finn nyelv után érdeklödök !

Várom a megjegyzéseiket. Van-e hasznuk az ilyen szóáradatból ? Mert ha esetleg van, akkor folyt. köv.

Mindnyájukat üdvözölve – Terveiset kaikille !

Judit Mäkinen

 

Mindenféle finn iskola. Magániskolák III. 278.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Örömmel vettem észre, hogy többen is kedvelik a finn magániskolákról írt rövid leveleimet, így most folytatom ezt a kis sorozatot. Aki most bukkan erre az oldalra elöször, annak ajánlom a téma elözö leveleit : 276, 277.

Keresztény iskolák

Finnországban 16 keresztény iskola müködik, melyekben az általános iskola 9 osztályát lehet elvégezni. Két iskolában van gimnázium is. Ezeken kívül kb. 30 keresztény napközi van az ország különbözö részein. Az iskolákat ez a térkép mutatja:

Kristilliset koulut Suomessa

Keresztény iskolák Finnországban

Az iskolák alapját a keresztény értékek  és életszemlélet képviseli. Ezekben az iskolákban az oktatás az országos oktatási tanterv szerint történik, ugyanúgy mint bármilyen más finn iskolában. A keresztény értékek a hétköznapi iskolai életben és az iskolai ünnepségeken és más rendezvényeken érvényesülnek.

Ezekben a tanintézetekben hangsúlyt fektetnek a keresztény értékekre, de ezek az iskolák nem egy-egy papi- vagy apácarend  iskolái.  Ilyen egyházi iskolák nincsenek a protestáns Finnországban.  Hogy hol vannak az országban keresztény iskolák az ebböl a táblázatból derül ki : https://kristillinenkoulu.fi/koulut/koululistaus/

A kereszteny iskolák nevelésének egyik célkitüzése, hogy a tanulók a saját és mások értékeit megértö polgárok legyenek. Az együttes értékrend elösegíti az iskolák és az otthonok szoros együttmüködését.

Zsidó iskola Helsinkiben

Az iskolát 1918-ban alapították Helsingin Juutalainen Yhteiskolu – Helsinki Zsidó Koedukációs Iskola néven. Akkor ezt a 9 osztályos általános iskolát a Helsinki zsidó egyházközség tartotta fenn. Az iskola feladatai közé tartozott a zsidó vallás és a héber nyelv oktatása ezzel is megerösítve a diákok zsidó identitását.

 

Az 1930-as évek elején közelebbröl 1932-ben  az iskolában 97  diák volt, ezek közül senkinek nem finn volt az anyanyelve, hanem vagy svéd vagy jiddis. Az iskola azonban lassan ”elfinnesedett” és 1941-ben már mindent finnül oktattak itt. Az iskola neve 1977 óta Juutalainen koulu = Zsidó iskola . Az iskolának jelenleg kb. 100 diákja van.

A Helsinki zsidó iskolában több idegen nyelvet tanítanak. A elsö elemitöl kezdve tanitanak héber nyelvet, angolt és svédet, van lehetöség még egy idegen nyelv tanulására is és az a spanyol nyelv. Természetesen oktatják a zsidóság történelmét és kultúráját.

Az iskola a diákok részére ingyenes. Felvételt ide azok nyernek, akiknek szülei közül  legalább az  egyik a zsidó egyházközség tagja. Az iskolával egy helyen müködik a napközi : Gan Jeladim és a zsinagóga .

Megjegyésként említem, hogy Finnországban összesen 1800 zsidó vallású él, akik anyanyelve: finn,svéd, jiddis, héber és orosz.

Idegen nyelveken oktató finnországi magániskolák

Az ország több részén is vannak idegen nyelven oktató magániskolák. Ezek közül az egyik legrégibb a Helsinkiben 1945 óta müködö angolul oktató iskola, melyet akkor katolikus apácák alapítottak. Az angol iskolánál régebbi alapítású az orosz iskola, de az  már évtizedek óta állami tulajdonban van.

Helsingin Englantilainen koulu  –  The English School

Ebben az iskolában az oktatás  ötéves korban kezdödik, majd két elökészítö osztály után itt lehet elvégezni a 9 osztályos általános iskolát.

Engl.schoolThe english school

Az iskola két helyen müködik, a fenti kép az elsö 6 osztályos iskolát mutatja címe: Mäntytie 14. A felsöbb osztályokat és a gimnáziumot Helsinkiben a Valimotie 17-19 alatt találjuk. Gyakorlatilag mindent angolul oktatnak kivéve a finn anyanyelvü diákok anyayelvi tantárgyát. A felsöbb osztályokban oktatnak finnül is tantárgyakat, hogy ezzel elösegítsék a diákok esetleges finn gimnáziumokban történö továbbtanulását.  Svéd nyelvet a finn anyanyelvüek kötelezö tantárgyként tanulnak, lévén az ország hivatalosan kétnyelvü: finn és svéd. Az iskolában lehet tanulni francia és német nyelvet is.

Helsinki német iskola – Helsingin saksalainen koulu

történelme az 1800-as évek eleéjre nyúlik vissza. Már I.Alexander orosz cár uralkodásának  idején – amikor Finnország Oroszország része volt – költöztek az országba németajkúak a balti államokból, Németországból Svájcból és Ausztriából is. Németül beszélö hivatalnokok Szt.Pétervarról érkeztek.

Németország konzulja von Lanazan és a német egyház alapított 1880-ban jótékonysági egyesületet és 1881-ben Helsinkiben az Unioninkatuban volt egy kis német iskola.  Az iskolát a külföldi eredetü családok pl. Stockmann, Fazer,Paulig támogatták . Alapelv a különbözö kultúrák találkozásának elösegítése volt. Ez mentette meg az iskolát a történelem nehéz éveiben és ez az elv jelenleg is egyik alapvetö célja  a német iskolának . Az iskola mindenki számára nyitott, aki ápolja és elösegíti a német és finn nyelv kultúrájának gondozását és a két nemzet közötti baráti kapcsolatokat.

Ebben a magániskolában – ahol kb. 650 diák tanul –  az oktatás két vonalon folyik : német és finn-német. A diákok 80 %-nak finn az anyanyelve.

 

Németen kívül más nyelveket is oktatnak  és hangsúlyt fektetnek a matematikára és a természettudományokra valamint a zenére. Az iskola 335,60 euro/ félév ellenében ebédet és az 1-9 osztályban minden tanszert biztosít.

A gimnázium három osztályában ( Megjegyzés : Finnországban az általános iskola 9 osztályos és a gimnáziumokban 3 osztály van ) mindent németül oktatnak. Az érettségi : Deutsches Internationales Abitur érvényes  németországi egyetemi tanulmányok elkezdésére.

Kedves Olvasók !

A fenti válogatás önkényes. Befejezésül egy link, amin látható az összes 1872-2004 között Finnországban müködött/ és jelenleg müködö magániskola. A név után látható, hogy mennyi ideig müködött az iskola a kérdéses néven megjelölve az esetleges névváltozásokat is.

http://www.yksityiskoulut.fi/yksityiskoulujenmatrikkeli/index4.htm

Ezzel befejezem a finnországi magániskolákról írottakat mégegyszer hangsúlyozva, hogy a magániskolák legnagyobb támogatója a finn állam, de ezek az iskolák nincsenek állami tulajdonban.

 

Judit Mäkinen

 

 

Augusztus 31 : A finn természet napja

Kedves Olvasók !

Mint Önök közül sokan tudják, a finneknek rendkívül szoros kapcsolatuk van a természettel. A finn erdö  –  zöld arany  –  egyben a pihenés és  kikapcsolódás helye, a finnek templomának is tekinthetö.

Luonto on suomalaisen kirkko

A természet a finnek temploma

Már 2013 óta ünnepli az ország a természetet és a nap 2017 óta zászlós ünnepnap. Akkor lett Finnország az elsö ország a világon, mely a természetet így ünnepli.

D54-lippu_JPRonkainen-1440x940

Foto: J.P. Ronkainen 

Idén az ország sok részén rendezteki ünnepségeket és nagyon sokan kirándultak  a természetbe. Gyönyörü nyári nap van ma, meleg és napsütéses. A természet ünneplése már az egész héten folyt az ország minden részén. Rendeztek Puunhalausviikko = Fák ölelésének hete napokat,

 

A finn cserkészek : Suomen Partiolaiset  erdei szeminariumot tartottak Johtajatulet : Vezetök tüze néven.

Több bio – mezögazdasági birtokot lehetett látogatni ismerkedve a tiszta termelés módszereivel.

A Haltia nevü finn természetközpontban is volt egy rendezvény : Erämessut = Vadonvásár néven.

A Suomen Latu  =  Finn ösvény nevü szervezet arra  hívja az embereket, hogy Aludjanak egy éjszakát a szbadban, tábortüz mellett, sátorban.

lataus

 

Kedves Olvasók !

Finnországban több olyan ünnepnap is van, amihez saját sütemény társul. Ilyen pl. a Runeberg – nemzeti költönk- tortája vagy a legnagyobb finn zeneszerzö  Sibelius tiszteletére készült sütemény.

 

A mai nap süteménye az

Áfonyás pite : Mustikkapiirakka.

Ennek a kedvelt süteménynek számtalan receptje létezik. Ha valakit érdekel a recept, szívesen küldök egy bevált receptet. Áfonya helyett ribizlivel is el lehet készíteni, kipróbáltam, nagyon finom.

Befejezésül kívánok mindnyájuknak szép kora-öszi napokat és a természet nyujtotta felüdülést.

 

Judit Mäkinen

Mindenféle finn iskola. Magániskolák II. 277.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mai bejegyzésemben folytatom a finnországi magániskolák témáját. Bevezetö mondatként érdemes ujra megjegyezni, hogy a finnországi magániskolák kapnak állami támogatást, de nincsenek állami tulajdonban. Müködésük azonban szinte teljes mértékben az állami támogatástól függö  és ezért törvény szabályozza, hogy tandíjmentesnek kell lenniük.

A Magániskolák Szövetsége regisztrált egyesület  – Yksityiskoulujen Liittto ry. – tagiskoláinak száma 2017-ben  56 iskola volt.

Yksityiskoulujenliitto

Ezek között a következö iskolatípusokat ltaláljuk meg : finn nyelvü általános iskolák és gimnáziumok : 21 iskola,  svéd nyelvü általános iskolák és gimnáziumok: 4 iskola. Idegen nyelven oktató iskolák 4 iskola,  keresztény iskolák  13 iskola. Gyógypedagógiai iskolák 8 iskola , felnötteket oktató gimnázkiumok: 4 iskola. Az ezeket felsoroló táblázattal itt lehet ismerkedni :

http://www.yksityiskoulut.fi/wp-content/uploads/2018/02/Yksityiskoulut-p%C3%A4hkin%C3%A4nkuoressa2017.pdf.

A táblázat feltünteti minden iskola helyét, alapításának évét, az ott tanulók számát és azt, hogy hány osztályt lehet a kérdéses iskolában végezni. ( Megjegyzés :  lukio = gimnázium finnül ).

A finn magániskolák közül kettö külföldön müködik. Ezek közül az egyik Spanyolország déli partján – Costa del Sol – Fuengirolában van, ahol sok finn család él. Az oka ennek a klíma és a Finnországnál  enyhébb adózás. Talán kuriózumként egy pár sor erröl az iskoláról :

koulu-logo-png

A napos spanyol tengerpart finn iskolája Fuengirolaban 

A finnül tudóknak ajánlom ezt a kis filmet , az iskolát mutatja be.  https://youtu.be/hC7BofmmyAA

Az idei tanévben kb. 400  diák kezdi Fuengirolában  az iskolát, melynek tanterve a finnországi iskolák tantervét követi és a Finn Oktatásügyi hatóság  ( Opetushallitus ) ellenörzése alatt álL. Az iskola Spanyolország engedélyével müködik, ami lehetövé teszi a tanulmányok folytatását spanyol iskolákban és egyetemeken.

 

 

A finnországi,  finn nyelven müködö magániskolák  közül a legtöbben Helsinkiben a

Helsingin Suomalainen yhteiskoulu  – SYK nevü iskolában tanulnak.

Az iskolát 1886-ban alapították, jelenlegi helye Helsinki Etelä-Haaga nevü városrészében van. Az itt tanulók – kb. 1300 diák –  legnagyobb része a fövárosban és annak környékén lakik. Ebbe az iskolában az általános iskola 3. osztályától kezdve vesznek  fel tanulókat. Itt el lehet végezni az általános iskola 3.-9. osztályát, a számos  idegen nyelvet oktató  gimnáziumot és a nemzetközi gimnáziumot : IB Baccalaureate. Az utóbbiban az oktatás angol nyelven folyik, kivéve az anyanyelv és a más idegen nyelvek oktatását. Ide felvételi vizsgával jutnak be a diákok

SYK Ib aDMISSION

SYK IB felvételire igyekvök 

Ez az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására. A már említett nyelveken kívül oktatnak más nyelveket is, mint : angol, spanyol, arab, svéd, koreai, olasz, japán. Lehetöség van különbözö nemzetközi nyelvvizsgák letételére, melyek kinyitják a külföldi egyetemek ajtajait is a finn diákok elött.

Felvételi vizsga és a felvétel feltételei

Évente kb. 100 harmadikos nyer iebbe az iskolába  felvételt, akik itt azonnal elkezdik az elsö idegen nyelv tanulását ami lehet francia, német  vagy orosz. Ez az iskola azokat a finn gyerekeket is felveszi, akik külföldröl költöznek vissza Finnországba , ök elsö idegen nyelvként angolt tanulnak, de az ö általános oktatásuk finn nyelven történik.

Minden olyan másodikos gyerek kérheti a felvételt, aki elfogadja, hogy az elsö –  az iskolában a  harmadik osztálytól kezdödö – idegen nyelvként a következö nyelvek közül választ: francia, német, orosz.

Az iskola igazgatója választja ki a felvételt nyeröket egy finn nyelvü felvételi vizsga alapján. Nem vesznek fel olyan gyerekeket akik idegen-nyelvü iskolákba jártak az elsö 2 osztályban vagy olyanokat akik a fent említett nyelveket már pl. családi hátterük miatt jól beszélik.

Az iskolában számos lehetöség van sportolásra, zenélésre, színházra. Foglalkozhatnak kézimunkával, festéssel és barkácsolásra is van lehetöség – mindez képzett oktatók vezetésével történik. Az iskolában zeneiskola is müködik :

 

A 18 évesek megtanulhatják az autóvezetést az iskola saját autóvezetést oktató  részlegében.

Az iskolának saját uszodája van , melynek 25 m.-es medencéjét a hét bizonyos napjain a  közönség is látogathatja.

.SYK uimahalli

Az iskolai könyvtár a hét minden hétköznapján de 9-du 4-ig van nyitva. A könyvtárral a legkisebbek is megismerkednek és aktív használói lesznek.

SYK kirjasto

 

A könyvtár ismerös a finn gyerekeknek, akiknek nagy része még iskoláskora elött is  rendszeresen jár könyvtárba a szüleivel.

A Helsinki Suomalainen yhteiskoulu , mely  az ország legrégibb koedukált iskolája  régi hagyományaira támaszkodva nemzetköziségre és egyben közösségi összetartásra is  neveli a fiatalokat. Ez az iskola nem könnyü, nagyon magasan van a léc, sokat követelnek  a diákoktól, de nem egy finn család tagjai már a 4. generációban az iskola diákjai.

Kedves Olvasók !

Néha hallani, hogy milyen nehéz idegen nyelveket tanulni. Esetleg az is felvetödik, hogy  vajon miért van szükség egy egyetemi diploma elnyeréséhez idegen nyelvi vizsgára is. Finnországban  –   kis nyelv országában – ezekkel a kérdésekkel nem találkozunk. Itt azt gondoljuk, hogy minél kisebb egy ország, annál több szüksége van az idegen nyelvekre. És ezeket akkor a legkönnyebb megtanulni, ha lehetöleg már nagyon  fiatal korban kezdödik az oktatásuk.

 

Judit Mäkinen

Ui: Ha igény mutatkozik, ezt a sorozatot tovább is folytathatom.