Kedves Olvasók !
Március 19.napja zászlós ünnepnap Finnországban. Egy rendkívüli asszony, Minna Canth emlékére lobognak a zászlók. Hogy ki volt Ö, arról egy régebbi levelemben lehet tájékozódni itt :
Minna Canth-a finn nök egyenjogúságáért 263.levél
Napsugaras vasárnapot kívánok
Judit Mäkinen
Szókincs- Rahasanasto
Kedves finn nyelvet kedvelők ! Ma kezdődő szószedetem azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek a raha =pénz szóval kezdődnek. A pénz jelentősége egyre nagyobb lesz. De mindent nem lehet pénzzel megvenni. Lehet, hogy a mondás, “az idő pénz” sok esetben igaz, de az időt nem lehet mindig pénzzel megváltani. Ilyen pl. az idő, amit a gyerekeinkkel vagy a barátainkkal töltünk. Ezért a mai rohanó pénzhajhászó világban egyre több az idő jelentősége is. Még az az idő is pénzzé válhat, amit nyelvtanulással töltünk. A jelenlegi szószedet is egy hétig tat, minden nap három új szóval bővülve. Kezdő szavaink :
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók!
Március 15.napján,. Magyarország nemzeti ünnepnapján üdvözlöm Önöket Finnországból.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Március 13. napja az emlékezés napja Finnországban. Nyolcvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon ért véget a Szovjetunió ellen vívott, óriási áldozatokat követelő téli háború.
Helsinkiben ünnepi hangversenyt tartanak a sziklatemplomban.
Az Európában jelenleg téli körülmények között folyó háborúra gondolva tegyük össze a kezünket remélve, hogy ennek a háborúnak hamarosan vége lesz.
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók!
Magyar körökben nagy az érdeklődés a finn iskolarendszer iránt, nem egyszer minden szempontból követendő példaképként említve az itteni oktatást. Kétségtelen tény azonban, hogy sehol sem tökéletes minden és itt is vannak bizonyos szervezési átalakítások utáni problémák, különösen azóta, mióta fény derült a Finnországban tanuló iskolások közötti nagy szintkülönbségekre.
Van azonban egy olyan terület, melyet követendő példaként állítanék sok ország elé és ez az idegen nyelvek oktatása a finn iskolákban.
Egy kis háttér
Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a világ nagy országaiban lakók nem beszélnek idegen nyelveken. Minél nagyobb egy ország, annál kevesebb az igény idegen nyelvek megtanulására még akkor is, ha a kérdéses országban nagy százalékban élnek idegen nyelveket anyanyelvként beszélők Ilyen országok egy hivatalos nyelvet ismernek el-a többség nyelvét.
Minél kisebb egy ország, annál többen beszélnek idegen nyelveket. A kis országokban beszélt nyelvek közül több is hivatalos nyelvként szerepel, gondoljunk csak az európai országok közül Svájcra és Belgiumra. Ide sorolható Finnország is, hivatalosan két nyelvű – finn és svéd nyelvű ország.
Az utóbbi évtizedek globalizációja hatással van az egyes országok nyelv-politikájára is, egyre több az olyan munkahely, ami idegen nyelvet használ munkanyelvként. Mégis vannak olyan országok, ahol egyetemi diplomát is lehet szerezni kizárólag anyanyelvi nyelvtudással.
Mai levelemben Finnország iskolában alkalmazott idegen nyelvek tanításáról tájékozódhatnak a kedves olvasók. Finnországban vannak idegen nyelven oktató iskolák is, azok nem tartoznak mai levelem témakörébe.
Finnország iskoláiban az első idegennyelv oktatása az első osztályban kezdődik.
Milyen idegen nyelveket oktatnak finn iskolákban?
A gyakoribb idegen nyelvek: angol, második finnországi nyelv: svéd vagy finn, német, francia, orosz, spanyol, olasz és kínai.
Első, kötelező idegen nyelv: A1–nyelv
legáltalánosabban az angol. Vannak olyan iskolák – közel sem minden iskola ilyen – ahol a fent említett nyelvek közül is lehet választani első idegen nyelvet. A szülök az első iskolaév kezdete előtti tavasszal döntenek a választott nyelvről. Hogy milyen nyelveket lehet választani az adott iskolában, arról az iskola tájékoztatja a szülőket. Kívánatos, hogy a szülök beszélgessenek a leendő iskolással a választandó nyelvről, annak fontosságáról és a nyelvet illető kérdőívet a gyermekükkel együtt töltsék ki. A választott A1 idegen nyelv tanulása kötelező.
Itt említem meg, hogy finn szülök nem veszik rossz néven, hogy gyermekük zsenge kortól kezdve idegen nyelvet is tanul és eszükbe sem jut, hogy ebből a tantárgyból felmentést kérjenek az iskolától vagy az oktatási rendszertől.
Önkéntes idegen nyelv: A2- nyelv
Ez olyan idegen nyelv, amit a 3.4.vagy 5. osztályban kezdenek el a tanulók. A nyelv választása az oktatást megelőző iskolaév tavaszán történik. A választható nyelv járások és az ottani iskolák szerint változik, lehet angol, német, francia, svéd, orosz, spanyol vagy olasz.
Rendkívül fontosnak tarják a nyelv választásának idején a szülök és gyermekük beszélgetését a lehetséges választás előtt. Ez azért is fontos, mert a nyelvtanulás csak akkor sikeres, ha a tanuló érdeklődik az új idegen nyelv iránt. Figyelembe veendők azok a tapasztalatok, melyek az első, a kötelező idegen nyelv tanulásához kapcsolódnak.
Ilyen nyelvoktatás akkor kezdődik egy iskolában, ha a kérdéses iskola által meghatározott számú tanuló választja ugyanazt az A2 nyelvet. Több helyen több iskola is együtt működik azért, hogy a megfelelő létszámú csoport megalakulhasson.
Mindenki részére új nyelv: B 1 nyelv
A finn általános iskolák 6.osztályában elkezdődik az ország másik hivatalos nyelvének a svéd nyelvnek az oktatása azon tanulók részére, akik nem kezdték el már korábban A nyelvként a svédet.
A svédül oktató általános iskolákban ez a finn nyelv minden olyan tanuló részére, aki nem kezdett finnül tanulni az alsóbb osztályokban.
Mellékelten a jobb érthetőség kedvéért egy kis kép a kb. 47 000 lakosú város: Hyvinkää iskoláiban választható és tanított idegen nyelvekről
A1: kötelező idegen nyelv, A2:önkéntes idegen nyelv, B1=második hazai nyelv (finn v. svéd), B2 = felsöbb (6.-9.) osztáyokban önként választott idegen nyelv, B3 = gimnáziumban kezdődő önkéntes idegen nyelv. ( ranska=francia, saksa=német, venäjä=orosz, espanja=spanyol, ruotsi=svéd, englanti=angol,latina=latin, tai=vagy)
Kedves Olvasók!
A fenti rendszer azt jelenti, hogy azok, akik elvégezték a finnországi kötelező, 9 osztályos általános iskolát már évek óta tanulnak idegen nyelveket. Ezzel magyarázható az, hogy már fiatal gyerekek is folyékonyan és jól tudnak legalább egy, de inkább két idegen nyelvet is.
Nyelvoktatás a gimnáziumokban
Kötelezően: Finnország gimnáziumaiban a finn vagy svéd anyanyelven kívül kötelező, két idegen nyelvet tanulni. Ez azt jelenti, hogy a finn anyanyelvűeknek kötelező a svéd nyelv és még egy idegen nyelv, a svéd anyanyelvűek pedig a kötelező finn nyelven kívül tanulnak még egy idegen nyelvet.
Önkéntesen: lehet még több nyelvet is választani és nem ritkaság, hogy valaki az anyanyelvén kívül még három idegen nyelvből is tesz érettségi vizsgát.
Érettségi vizsgát a két hivatalos nyelvből két szinten lehet letenni attól függően, hogy hány évig tanulták a diákok a kérdéses nyelvet. Akik már alacsonyabb osztályban kezdtek finnül (svéd anyanyelvűek) vagy svédül (finn anyanyelvűek) tanulni azok érettségije magasabb szintű és jóval nehezebb, mint azoké akik ezeket a nyelveket csak magasabb osztályokban kezdték el.
A vizsgák a beszélt nyelv megértésével kezdődnek, amikor a diákok meghallgatnak egy szöveget, majd az abban foglaltakra alapozott kérdésekre válaszolnak írásban. Finnországban semmilyen tantárgyból nincs szóbeli érettségi vizsga és a feladatok kiértékelése központilag történik.
Így a diákokat tanító tanárok esetleges szimpátiája vagy annak hiánya nem befolyásolja a vizsga eredményét.
Kedves Olvasók!
A mai globalizált világban egyre több szükség van az anyanyelven kívüli nyelvtudásra is. Nem alapfokú nyelvtudásra, hanem olyan szintűre, melynek birtokában az idegen nyelven történő munkavégzésre is lehetőség van. Az természetes, hogy hosszú ideig tartó, rendszeres tanulásra van szükség, mely kitartást és szorgalmat is követel. Gyorstalpaló, heti egyszeri kétórás tanfolyamon lehetetlen megfelelő szinten megtanulni egy idegen nyelvet.Az is tény, hogy hiába van valakinek anyanyelvén szerzett, kitűnő eredményű egyetemi végzettsége, nyelvtudás nélkül képzettségének megfelelő külföldi munkahelyre nem számíthat.
Fenti levelem csak felületesen tájékoztat az idegen nyelvek oktatásáról Finnország általános iskoláiban. Nagy örömmel venném, ha azok a magyar-ajkúak akik itt élnek és akik gyerekei finn iskolákban tanulnak kiegészítenék levelemet. Előre is köszönettel:
Judit Mäkinen
Forrás :
Mnden kedves Olvasót szeretettel üdvözölve
Judit Mäkinen
Kedves finn nyelvet kedvelök ! Mivel egy idegen nyelv tanulására nem elég a heti egy órás foglalkozás, folytatom az összetett finn szavak szószedeteit. Most kb. egy hétig azokkal a szavakkal foglalkozunk, melyek a pakko = kényszer szóval kezdődnek.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Ma, február utolsó napján lobognak a finn zászlók. Az ország nemeti eposzát és egyben a finn kultúrát ünnepeljük.Az eposz ismert Magyarországon, hiszen öt magyar fordítása létezik.
Ha Önök közül valakit érekel a téma, nézzen be régebbi leveleimbe :https://finnorszagilevelek.com/2018/02/28/a-kalevala-napjan/ , https://finnorszagilevelek.com/2019/02/25/kalevala-napjara-keszul-finnorszag-2019-ben/
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv barátai! Ùj szószedetünk azokat az összetett finn szavakat gyűjtögeti, melyek első része: maito = tej A tejnek a finn táplálkozásban fontos szerepe van. Statisztikai adatok szerint tavaly 96 liter tej volt az egy főre eső tejfogyasztás. Finnországban zsírtartalom szerint többféle tejet lehet kapni, az un. Könnyű tej = kevytmaito zsírtartalma 1.5%, a teljes tejnek = täysmaito hívott tejben 3.5% a zsír mennyisége. Ez sem “teljes “a szó legszorosabb értelmében, mert a finn tehéntej átlagos sírtartalma 4,4 %. Kapható zsírtalan tej = rasvaton maito is. A tej zsírtartalmának csökkentése egészségügyi célt szolgál.
Szószedetemet egy virág nevével fejezem be, finn neve :maitohorsma. Finnországban a vidéki országutak mentén sok helyen látható ez a méteres magasságú piros vadvirág. Latin neve Epilobium angustifolium.
Mivel én ezt a virágot Magyarországról nem ismertem megkerestem az interneten és ezt találtam: “ Az erdei deréce vagy (székelyföldi nevén) málnavész-virág (Epilobium angustifolium) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó faj. Vajon Önök közül sokan ismerik ezt a növényt.? Van egy másik finn neve is: rentun ruusu, azaz korhely rózsája.
Irwin Goodman énekes előadásában itt hallható : Rentun Ruusu-Irwin Goodman (sanat videon tiedoissa) Kezdö szavai : Saat multa horsman, se rentun ruusu on. Szeretettel ajánlom a finn nyelvet tanulók szíves figyelmébe. A video elött reklámot sajnos nem lehet levenni.
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Míg gyesek Önök közül már a tavasz jeleinek örülnek, nálunk Finnországban teljes a tél. A napok azonban rohamosan hosszabbodnak és az országban több helyen elolvadt a hó.
Az idei télre jellemző, hogy az első hó nem olvadt el az ország déli részén. Nincs olyan hideg, mint általában a Balti tenger még nem fagyott be Helsinki elött. Ezzel szemben az északi országrészen a tél a megszokott módon kezdődött és az első jégtörő, Otso 2022 december 11.-én délelőtt indult el Tornio, Kemi és Oulu felé.
Egy kis történelem
A vitorláshajók korszakában
télen megszűnt a vízi közlekedés akkor amikor a tenger befagyott. A szél nem tudta előre hajtani a fából készült hajókat a jégtáblák között a hidegben megfagytak a vitorlák, kötelek és szivattyúk. Amikor 1876-ban a háromárbócos vitorláshajó Oskari megpróbálta elérni Helsinkit, kénytelen volt visszafordulni és a rakományából 1,5 tonna sót a jég megolvasztására kellett felhasználnia azért, hogy visszatérhessen Koppenhágába. A tengerjárás téli megszűnése megszüntette a külföld felé irányuló kereskedelmet is az egész téli Időszakra.
A Svédország és Finnország közötti postaforgalom nem szünetelt. Erről Ahvenanmaa szigetvilágában lakók gondoskodtak az 1630-as évektől kezdve. .Stockholmból a posta Eckeröbe érkezett egy 265 km-es úton, melyből 96 km volt a tengeri útvonal. Ez 1898-ig tartott, csónakokkal bonyolított téli postaszolgálat életveszélyes volt a postások részére.
A gőzhajók idején
Az első jégtörő hajó – a neve City Ice Boat N:o1 – Philadelphiában, az Egyesült Államokban készül el 1837-ben. Ez a fából épített hajó 1865-ig dolgozott, akkor ugyanezen a néven vasból épített hajó vette át a jégtörés szolgálatát.
Európa első jégtörője Hamburg kikötőjében és az Elba folyón kezdett dolgozni 1871-ben, Eisbrecher ( Jégtörő ) néven, később Eisfuchs- Jégróka lett a neve.
A német példát hamarosan követték az északi országokban is. Skandinávia első jégtörője a Mjölner nevű Svédországban, Malmöben épült, Oslo kikötőjében és az ahhoz vezető fjordban kezdte működését.
Téli hajóközlekedés és a jégtörök korának kezdete Finnországban
Finnország téli tengerjárásának kezdetét az 1877 decemberétöl számíthatjuk, akkor kezdte meg működését Stockholm és Hankoo között az Express II gőzhajó. Tervezője Finnország nemzeti költőjének J.L. Runebergnek Robert nevű fia volt. A 400 lóerős hajó 12 évig közlekedett a fenti útvonalon, de ez nem jégtörő volt, így kemény téli időben a személyforgalom szünetelt Finnország és Svédország között.
Az első igazi jégtörőt 1899 áprilisában látták a finnek Hankoo kikötőjében. Ez egy dán hajó volt, Bryderen nevű és a Koppenhágából Finnországba vezető vízi utat biztosította.
Az első finn tulajdonban levő jégtörő Svédországban épült 1890-ben, a neve Murtaja = Törő volt. A 47.5n m hosszú 10,9 m széles, 1600 lóerős gőzhajó eleje 33 fokos szögben érte el a jég felszínét. A nyitott parancsnoki hídon 4 órás műszakokban dolgozók vastag bundákba burkoltan irányították a jégtörőt.
Nagyon sokáig szolgálta Finnországot, 1958-ban vonták ki a forgalomból.
Jégtörők a mai Finnországban
Finnországnak jelenleg 6 nagy jégtörője van, ezek Helsinkiben annak Katajanokka nevű városrészében láthatók akkor, ha nem dolgoznak a Balti tenger különböző részein.
Nagyon ritkán olyan enyhe a tél, hogy a hajók nem hagyják el a kikötő, nyaranta mind “otthon” vannak. Mind a hat jégtörőt Helsinkiben építették A legidősebb Voima = Erő nevű 70 éves.
Az 1952-ben vízre bocsátott hajót Sylvi Kekkonen, Finnország akkori miniszterelnökének Urho Kekkonen-nek felesége keresztelte meg. Ez a hajó nagy feltűnést keltett és a finn Wärtsilä dokk még három ilyen hajót épített, melyekből kettőt a Szovjetuniónak és a harmadikat pedig Svédországnak adták el. Az eltelt évtizedek alatt a Voima-t felújították és mind a mai napig modern hajónak számít.
Az 1970-es évtizedben iker-jégtörök készültek Helsinkiben, a Sisu és az Urho.Ezek több mint 100 m hosszúak, nevüket :Sisu a finnek egyik alaptulajdonságáról és Urho az akkor finn elnökökről Kekkonen-röl kapták. A róla elnevezett hajót Kekkonen elnök keresztelte meg, ebből a jégtörőből lett az ország reprezentációs hajója. A Sisu hajó oktatási célokra épült, könyvtára is volt.
Az Urhon számos illusztris vendég járt, a hajó szaunájával Gerard Ford az USA és Richard von Weizsäker Németország vezetői is megismerkedtek.
Az 1980-as évtizedben szintén két jégtötövel bövült a flotta ezek a Kontio és az Otso
Mind a két név medvét jelent finnül. A legerősebb állatként tisztelt medvének a fentieken kívül még több finn neve is van: karhu és mesikämmen a legismertebbek.
Mind a két hajó hossza 99 m, elkészülésükkor a világ legmodernebb jégtörőinek számítottak. Kevesebb fűtőanyag szükségletük miatt általában ezek indulnak el először az északabbra fekvő vizekre. Mindkét hajóban 20 személyes legénység dolgozik. Hét évvel ezelőtt , 2015-ben az Otso-t arktikus körülmények között dolgozó hajóvá alakították át, Grönlandon a szeizmikus kutatás hajóját támogatta a jeges tengeren. Az átalakítási munkálatokkal a hajó díjat nyert a nemzetközi tengerjárási innovációs versenyen.
Ikertestvére a Kontio is kitett magáért, 1998-ban életmentésért kapott kitüntető érmet. Történt ugyanis, hogy Lovisa városa előtt egy februári jeges, sötét éjszakában matróz esett a tengerbe. Egy jégtáblára kapaszkodott matróz segélykiáltásait meghallották és megtalálták a fagyoskodó matrózt megmentve annak ´életét.
Befejezésül a környezetbarát Polaris nevű, 100 m hosszú, 2016-ban elkészült jégtörő.
Ez a világ első olyan jégtörője, mely folyékony földgázt (LNG = liquefied natural gas) is használ a diesel hajtóanyagon kívül jelentősen csökkentve ezzel a hajó széndioxid kibocsátását. Igy a Polaris kiérdemelte a világ legkörnyezetbarátibb jégtörője címet.
Kedves Olvasók
Míg Önöknél tavaszodik, nálunk teljes a tél. Mai levelemmel egy kis bepillantást szeretnék nyújtani a finn jégtörők világába.
Judit Mäkinen
Forrás :
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!