Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra .

Kedves Olvasók !

Mai levelem témája az orvostudomány egy olyan  ága ami  szinte ismeretlen a közönség elött. A zenészekkel kapcsolatos szakorvosi ágról lesz szó. Finn neve : muusiikkilääketiede, szabadon fordítva zenemedicina.

Elöadó müvészek orvostudománya

Ez egy olyan szakterület, melynek müvelöi a hivatásos zenészek egészségügyi problémáival foglalkoznak. és mindenféle módon és megközelítésben gyógyítják ezeket a betegségeket. Leginkább a sportorvosokhoz hasonlítanám öket, hiszen az utóbbiakat mindenki ismeri.

Zenészek foglalkozáshoz kapcsolodó betegségei

Leginkább  zenekari  tagok érintettek. A leggyakoribbak a mozgásszervi betegségek, de a halláshoz kapcsolódó problémák és a stresszel kapcsolatos  pszichoszomatikus panaszok is gyakoriak.

Finnországban ezerszám dolgoznak hivatásos zenészek és énekesek. A zenekari tagok panaszai föleg a testtartással összefüggö izületi panaszok és idegrendszeri zavarok esetleg a hallással kapcsolatos panaszok.

De lehetnek allergiák pl. bizonyos fémekhez vagy különleges fa-anyaghoz kapcsolódó allergiás börtünetek, a fúvós hangszerekkel kapcsolatos légzési- és tüdöpanaszok is ismertek. Az énekesek hangszalagokkal kapcsolatos tüneteiröl mindenki hallott legalább így ” elment a hangja ” . A szemtöl távolra levö apró jeleket tartalmazó kották megeröltetik a szemet és ezzel hatnak a látásra is.

A sokféle tünet, panasz és betegség kezelése csapatmunkát igényel. Az orvosok mellett elengedhetetlenek a  zenészek problémáit ismerö fizioterapeuták és  pszichologusok. Öket Finnországban a Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys / Finn zenemedicina egyesület tömöríti.

Az egyesület – SMULY –  internetes oldala itt található : http://www.musiikkilaaketiede.fi

Egy kis történelem

A  profi zenészek problémái az 1980-as években keltettek különös figyelmet világszerte. Sok államban, ezek között az Egyesült államokban, Németországban, Franciaországban és Angliában  alakultak egyesületek, melyek ezen problémák megelözésére és kezelésére fordítottak különös figyelmet. Így történt Finnországban is, ahol 2004 április 5.-én megalakult a Finn zenemedicina egyesület / Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys.Az egyesületnek jelenleg kb. 160 tagja van, többféle specialitást képviselve. A tagok  között vannak ortopéd sebészek és kézsebészek, ideggyógyászok,  fiziáterek és fizioterapeuták, gyerekgyógyászok zenetanárok és zenészek.

Gyakorlat teszi a mestert, de kibírja-e a mester a gyakorlást ?

Profi zenészek naponta órák hosszat gyakorolnak. A gyakorláshoz a gyorsan és számtalanszor ismételt mozdulatok és statikailag megeröltetö,  megfeszített testtartás tartozik. Az egyoldalú mozgás okozta panaszok a nyakra, vállra és a hátgerinc felsö részére hatnak kedvezötlenül. Ezek rendkívül igénybe veszik nemcsak az idösödö zenészek egészségét, de hatnak a fiatalokra is akik különösen karrierjük elején megfeszítetten dolgoznak a minél tökéletesebb tudás elérésére és ennek bizonyítására a legkülönbözöbb vizsgák és versenyek  segítségével.

Zenemedicina mint orvosi szakterület

Gyakorlati munka

Az az orvos aki erre a területre akarja specializálja magát az a szakképzést  kezdheti azonnal az orvosi diploma megszerzése után, vagy esetleg mint szakorvos képezheti magát tovább erre a területre ( subspecialitás)  Sok szakorvosi terület könnyíti meg a további tanulmányokat, ilyenek többek között a kézsebészet, ideggyógyászat, fül-orr-gége specialitás, ortopédia és traumatologia, fiziátria és a munkaegészségügyi szakterület.

A specialitáshoz  négy szakterületen kell dolgozni, minden területen minimum 3 hónapig. Ezeket úgy kell választani, hogy a kombináció egyes részei támogassák egymást. Ebben a finn orvosi kamara részletes tájékoztatással szolgálja a specialitástra törekvö orvosokat.

Elméleti tanulmányok  

Összesen 120 órát jelent ez. Ebböl 80 óra kizárólag zenemedina, amit hazai vagy külföldi erre a célra szervezett elöadássorozatokon vagy konferenciai részvétellel lehet megszerezni.

Vizsga

Évente egy alakalommal rendez az orvosi kamara  vizsgát, a vizsgabizottságnak 8 tagja van. Ezek a következö szakorvosi egyesületeket képviselik: Fül-orr-gégészek  egyesülete, Finn munkaegészségügyi egyesület, Finnország foniáterei, Finn psziciáterek egyesülete, Finn neurologusok egyesülete, Finn gyermegyógyászok egyesülete,  Finn kézsebészek egyesülte és a Finn fizikális és rehabilitációs gyógyítás egyesülete.

Kötelezö tananyag

A hivatalosan kiadott listában hat meghatározott tankönyv és  hat különbözö szakterület utolsó 5 évi folyóiratai szerepelnek.

Sikeres vizsga után a specialitásért kervényt kell intézni a Finn orvosi kamarához. Ez egy hivatalos kérdölap kitöltését igényeli. mely segítségével a szakorvosi cimért folyamodó igazolja a követelményeknek való megfelelését.

Mindent összevetve hosszú és kitartó tanulást igénylö szakterületröl van szó.

A betegségek  megelözése sok esetben könnyebb mint azok gyógyítása. Ezt a célt szolgálják a zenészek rendszeres kondicionáló edzései is. A területen szakirodalom áll rendelkezésre.Vesa Holopainen föiskolai tanulmányait befejezö dolgozatában 2018- Kuntosaliopas muusikoille Soittoa tukevan lihaskunnon kehittäminen ja ylläpito . A cím szabadon fordítva ilyen : Konditermi eligazítás zenészeknek. A muzsikálást támogató izomkondició fejlesztése és fenntartása.    A dolgozat minden leginkább igénybevett izomcsoportra vonatkozó gyakorlatokkal segíti a zenészeket.

Finnországban 2000-ben alakult egy az egészségügyben dolgozókat es a zenészeket összekapcsoló egyesület, a neve

Suomen Musiikkilääketieteen yhdistys /  Finn zenemedicina egyesület

Az egyesület célja, hogy elösegítse a zenészek munkáját támogatva öket minden esetleges egészségügyi probléma fellépése idején.  Együttmüködik a zeneiskolákkal és zenekarokkal. Foglalkozik az ovosok és fizioterapeuták továbbképzésével is. Nemcsak a hivatásos zenészeket segítik hanem az amatöröket is.

Az elméleti tudást elöadások segítik, melyeken ingyenes a részvétel Így kerül a közeljövöben- nevezetesen Tampere-ben nov. 18.-án –sor egy háromórás elöadásra, melyet Tommi Hyytinen kürtmüvész és egyben Pilates edzö a zenetudományok doktora tart.

Tommi Hyttinen

Az elöadás címe Soiva keho – muusikon kehonhallinta / Zenélö test – a zenész uralma a teste felett.

Az egyesület minden évben kioszt egy díjat valakinek, akinek a zenemediicina területén különös érdemei vannak.Idén ezt a díjat Szilvay Réka a Helsinki Sibelius akadémia hegedüprofesszora kapta.

Prof. Szilvay Réka

A kitüntetett hegedümüvész így beszélt erröl: A zene és az emberi test mozgása mindíg érdekelt engem ezért is vagyok különösen  boldog, hogy munkámban mint a Sibelius akedemia hegedüzene professzora ezt a két területet egyesíthetem.Saját baleseteimmel kapcsolatban az  ezekböl való rehabilitációban  kárpóthatatlan segítséget kaptam a finn zenemedicina vezetö szakembereitöl. Satu Palo zenefizioterapeuta segítségével 2011 óta  tartunk a Sibelius akademia hegedü- és brácsaszakos hallgatóinak egy Viulistiklinikka / Hegedüsklinika nevü tanulmányi szakaszt elöadások és személyes kontaktórák formájában.

Satu Palo

Ennek célja a zenélés közben kiegyensúlyozott és ergonomikus testtartás kialakítása többek között a mély támogató izmok , az izületek helyzetének és a gravitáció erejének lehetö legjobb kihasználásának útján. Továbbra is csodálkozok a díj elnyerése miatt, szívböl köszönöm .

Szilvay Rékáról Önök közül bizonyára sokan hallottak. Elsö hegedütanára – 4-13 éves koráig –  az édesapja Dr. Szilvay Géza volt, majd Helsinkiben a Sibelius akadémián és Bécsben az ottani zeneakadémián képezte magát tovább. Ö nemzetközileg ismert hegedümüvész  2006 óta a hegedütanszék professzora Helsinkiben a Sibelius akadémián.

Kedves Olvasók !

A zene elsösorban a lélek orvosa de a zenészeknek is szükségük lehet orvosra. .Soraimat zárva remélem, hogy bevezettem  Önöket az orvostudomány egyik sokak elött teljesen ismeretlen szakterületébe, a zenemedicinába.

Judit Mäkinen

• Forrás :
• https://dgfmm.org/en/music-physiology-and-musicians-medicine/
• https://www.laakariliitto.fi/palvelut/koulutukset/erityispatevyydet/musiikkilaaketiede/
• https://www.theseus.fi/bitstream/handle/10024/95576/Holopainen%20Vesa.pdf?sequence=1&isAllowed=y
• https://docplayer.fi/9762672-Kuntosaliopas-muusikoille.html
• https://www.facebook.com/pages/category/Organization/Suomen-Musiikkil%C3%A4%C3%A4ketieteen-Yhdistys-155884118257184/

Kedves Olvasók !

Többször is csodálkozhatunk a természet sokoldalúságán és kétségkívül elmondható, hogy a természet egyike a legnagyobb müvészeknek. Ezt bizonyítja az alábbi kép, melyet Risto Mattila fényképezett 2019 nov. 3.-án Hailuoto szigetének partján.

Hailuoto Foto : Risto Mattila 

Elsö pillantásra az ember arra is gondolhatna, hogy egy tojásokat szállító hajó szenvedett hajótörést és a rengeteg tojás a partra sodródott. De nem erröl van szó.

A “tojások” jégböl és hóból  létrejött alakulatok! A jelenség magyarázatát Jouni Vainio a meteorológiai intézet szakértöje adta.

Az ilyen alakulatok létrejöttéhez több tényezöre van szükség. Ezek a vízzel és a levegövel függenek össze. A viz hömérsékletének közel kell lennie a fagyponthoz, Az alacsony homokparton a hullámok mozgása hozza létre a “jégtojásokat”. Ehhez még szükség van arra, hogy legyen valami olyasmi, mely köré a jég létrejöhet. Ez esetleg egy hókristály vagy a parton levö pici kö. A viz ezek körül megfagy és   megfelelö szélviszonyok mellett egyre vastagabb lesz a jégréteg, melyet az  elöre-hátra mozgó, apró  hullámok formálnak . Ha túl erös a szél, ilyen formák nem jönnek létre. Ha nem fúj a szél, a parton egy síma jégréteg jön létre. Ha túl erös a szél a létrejött alakzatok gyorsan egymáshoz fagynak és a képen látható formákat már nem lehet kivenni.

Végül még csak annyit, hogy Hailuoto Oulu városától 50 km-re fekszik, hajóval onnét 25 perc alatt érhetö el, a hajóút hossza 6.8 km.

Hailuoto

A 200 km2 nagyságú , gyönyörü homokos partjáról híres szigetnek ezer állandó lakosa van, rendkívül  kedvelt kirándulóhely.

Judit Mäkinen .

• Forrás:
• https://yle.fi/uutiset/3-11050766
• https://www.hailuoto.fi/info/tietoa-hailuodosta/
• https://www.luontoon.fi/hailuoto

Finnországhi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mint már bizonyára kiderült, a finnek nagyon erösen kötödnek a természethez, hiszen a természet mindenütt jelen van. Nincs olyan finn város, ahol ne lennének parkok. A legtöbb városban nem kell messzire menni “kirándulni “ a természetbe, sok helyen egy erdei  sétára már az ajtó elött el lehet indulni. Mint megállapítást nyert, az erdö a finnek temploma.

Az erdö a finnek tgemploma

Feltehetöen ezzel függ össze, hogy a természet változó képeinek megörökítése ezrek szórakozása. Amióta a fényképezés leginkább digitális gépekkel történik, nem kell várni míg a filmböl kép lesz, nem kell drukkolni, hogy sierült-e egy-egy kép. A képeken lehet javítani, változtatni, sorozatban lehet képeket készíteni és kiválasztani azok közül a legjobbat, a legkedvesebbet a legsikerültebbet.

A finn természetfotográfusok különbözö egyesületekbe tömörülnek, sokan együtt járnak fényképezni, kicserélik tapasztalataikat és természetesen képeiket is . A képek versenyeken is részt vehetnek. Ilyen verseny az év természetfotója címért folyó versengés, mely Finnországban 1981 óta kerül megrendezésre.

Az év természetfotója

A versenyt a Finn természetfotósok egyesülete / Suomen Luonnonvalokuvaajat ry. rendezi,

Az 1977-ben alapított egyesület logoján Finnország nemzeti madaraaz énekes hattyú látható :

Finnország természetfotósai

Az egyesületnek több mint 3000 tagja van, 1981 óta rendezik meg évente az év természetfotója nevü versenyt, mely az északi államok legnagyobb ilyentipusú eseménye. A versenyre benevezni csak Finnországban fényképezett képekkel lehet. Egészen 1995-ig csak az egyesület tagjai vehettek részt a versenyen, azóta a részvétel mindenki számára lehetséges.

Az elsö digikamerával fényképezett gyöztes 2003-ban volt. A fényképész Pertti Härkönen Suomussalmiban dolgozó tanár, képének címe : Kaakkurin lento : Északi búvár repülése

Pertti Härkönen : Kaakkurin lento / Északi búvár repülése

A képet semmilyen digitális programmal nem javította, változtatta .

A fiatal fényképészek 2005-ben szerepeltek saját csoporttal. A gyöztes Anna Säkkinen lappföldi fiatal Kuusamoban fényképezte Az ösz tükre / Syksyn peili nevü képét.

Anna Säkkinen : Syksyn peili / Az ösz tükre

A fiatalok 2007 -2011 között két csoportban versenyezhettek : 7-14 évesek és 15-17 évesek. A 14 éven aluli korcsoportban Katariina Hirvonen lett a gyöztes Tuonela / Holtak birodalma c. képével

Katariina Hirvonen : Tuonela / Holtak birodalma

A centenárium évében 2017-ben egy Sininen ja valkoinen / Kék és fehér nevü osztály is volt az ünnepi év tiszteletére képviselve a finn zászló színeit. A gyöztes Kari Auvinen lett, Kuuvaris / Holdvarjú nevü felvételével. A kép Helsinkiben készült.

Kari Auvinen : Kuuvaris / Holdvarjú

A teliholdat nézö varjú a finn modernséget képviseli, a hétköznapi varjúmadár okos állat, mely rugalmasan reagál a változó világra. A gyöztes képböl ünnepi, 2 eurós pénzt is vertek.

 Az év természetfotója 2019-ben

Az idei versenyre 14110 kép érkezett  844 fényképésztöl. Ebböl a középdöntöbe 450 fényképész összesen 1275 képét választotta a zsüri. Ebböl a döntöbe 244 kép került, ezeket 164 fényképész küldte be. Minden  csoportból 10 képet választottak a döntöbe, ez összesen 90 képet jelentett.

A verseny eredményét Helsinkiben a Finlandia- palotában hozták nyilvánosságra 2019 október 19.-én ünnepélyes keretek között.

A 9 csoport gyöztesei ezek voltak :

1. Növények és gombák  Markku Pihlajaniemi : A jövöt keresve / Tulevaisuuttta etsimässä

2. Madarak Raija Väyrynen :  Havasesö pólingok /Räntäkuovit

3. Tájak Pekka Tuuri : Saanan ensilumi / Saanatunturi, elsö hó

4. Emlösök Ville Heikkinen : Karhu ja korppi / Medve és holló

5. Más állatok Juha Haanpää : Rupimanteri/ Közönséges tarajosgöte (Triturus cristatus)

6. Kompozicio és forma Lassi Ritamäki : Kelo / Kiszáradt erdei fenyö

7. A természet és az ember Juha Kauppinen : Melonta / Evezés

8. Fiatalok  Lasse Kurkela : Sudenpentu / Farkaskölyök

9. A természet müvei Stefan Gerrits : Heinässä heiluvassa / Ingó szalmaszálon

A 2019-es év természetfotója – a nagydíj nyertese- Ville Heikkinen Medve és holló nevü képe lett. A 27 éves fényképész   már második alkalommal lett az év természetfotósa. A zsüri kiemelte, hogy a kep gyerekkorunk meséit juttatja eszünkbe,  Két évvel ezelött 2017-ben is nyert, akkori képének címe : Talven odotus / Várakozás a télre itt látható

A díjak 

Az egyes csoprtokban elsö helyet nyert fényképészek 1000 eurót kaptak, az év természetfotóját 10000 euróval díjazták.

Kedves Olvasók !

Ez a verseny is azt igazolja, hogy a természet kifogyhatatlan képekkel jelenik meg elöttünk. De észre kell venni, hogy mi is van egy-egy képen. Erre a legjobb példa a fenti fotók közül a Kelo –Kiszáradt erdei fenyö képe. A képen madarat  ábrázóló alakzat a kiszáradt fa törzsén egy már régesrégen leesett ág helye, ezt vette észre a fényképész, Lassi Ritamäki. A szépség a nézö szemében van, ugye ? És mint a természet az emberi fantázia is határtalan.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Vuoden_Luontokuva
• http://www.vuodenluontokuva.fi/vlk/default.asp?iId=GGLLLG
• https://www.lansivayla.fi/artikkeli/584505-espoolaiskuvaajan-hieno-otos-paatyi-juhlakolikkoon-oli-tarkeaa-kuvata-jotakin-joka
• http://www.vuodenluontokuva.fi/vlk/2019
• ^[1]https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/tassa-on-vuoden-luontokuva-karhun-ja-korpin-tunnelmallinen-yhteispotretti-kohosi-voittajaksi-tuhansien-kuvien-joukosta/7594918#gs.cdd6r6

Kedves Olvasók !

Holnapra, a  nemzeti ünnepnapra küldöm üdvözletemet Finnországból !

2019 október 23

Judit Mäkinen

Kedves Olvasók !

A Fontos betük albuma minden nap bövül. A finn nyelv iránt érdeklödök ma három új szót tanulhatnak. Ma abból a szóból indulunk el, hogy

Tulli = vám

A második betüt cseréljük fel , így jönnek létre ezek a szavak : Talli =istálló, Tölli = kunyhó, viskó, Tälli ( kiejtés : telli) = ütés, csapás, Tylli (kiejtés: tülli )  = vagy a tüll anyag, vagy pedig egy madár a parti lile (Charadrius hiaticula) finn neve.Magyarországon tavasszal és összel vonul át. Érdekes madár, ide tettem a képét.  

Vidám finn tanulást !

Judit Mäkinen

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Talán nem csak Finnországban, máshol is megfigyelhetö, hogy a fiatalok érdeklödése inkább a könnyüzene felé fordul, a rap elöadóit   és hard rock zenekarokat sokan hallgatják, követik és idealizálják. Hogy ezek a müfajok élnek-e még évszázadok mulva is, azt nem tudjuk és mi már nem fogjuk megérni.

Ezzel szemben kétségtelen tény, hogy a klasszikus zene még többszáz évvel  születése után is él söt  virul.  A világ minden táján vannak nagy és hosszú hagyományokra visszatekintö  zenekarok, melyek ezeket a klasszikusokat a közönség elé hozzák.A zenei versenyek is éltetik a hagyományt, az énekesek és az instrumentális zene elöadómüvészei számos világhírü versenyen elevenítik meg az évszázados szerzeményeket – nagy nagy sikerrel.

Azt ugye tudjuk, hogy az instrumentális klasszikus zene legsikeresebb elöadómüvészei zsenge gyermekkoruktól kezdve foglalkoznak zenével, pl. a választott hangszerrel való ismerkedés már négyéves korban is kezdödhet. Ezt  Finnország Dr. Szilvay Géza magyar zenepedagógus- hegedümüvésznek  köszönheti.

Dr. Szilvay Géza magyar zenepedagógus finn gyerekzenekara : Viuluviikarit

Nem egy világhírü, 25 évnél fiatalabb karmester áll  pódiumon nemzetközi zenekarok élén is . Finn példa erre az 1996-ban született Klaus Mäkelä csellista, aki már 7 éves korában olvasott partiturákat és 22 évesen nevezték ki az Osloi Filharmonikusok vezetö karmesterévé.

Klaus Mäkelä karmester

 Hozzuk közelebb a klasszikus zenét a fiatalokhoz !

Helsinkiben  a városi zenekar,  Helsingin kaupunginorkesteri feladatául tüzte ki, hogy a klasszikus zenét megismerteti és közelebb hozza a fiatalokhoz. Ennek érdekében a zenekar  idén már 3. alkalommal vállalta egy egész ugyanazon évben Helsinkiben született gyerekek  eszmei keresztszülöi szerepét.

A Helsinki városi zenekar elsö ”keresztgyermekei ” 2000-ben

A Helsingin kaupunginorkesteri nevü fövárosi zenekar 2000-ben 7 évre tervezett projektbe kezdett. Minden abban az évben Helsinkiben született gyereket meghívtak, hogy legyenek a zenekar keresztgyermekei. A meghívottak 75 %-a örömmel fogadta a meghívást. A kisbabák közvetlenül születésük után az Ondine zenekiadó segítségével ajándéklemezt kaptak, a lemez neve : Nallekarhu konsertissa = Micimaci hangversenyen.

Micimaci hangversenyen

Ezután minden keresztgyermek 7 éven át kétszer évente – tavasszal és összel –   hangversenyre kapott meghívót . A gyerekek korának megfelelö zenét gondosan  valasztották ki, a hagversenyeket Eve Alho és 2002 után Satu Sopanen zenepedagógusok konferálták.

A tapasztalatokat Petra Piironen a jyväskyläi egyetem hallgatója  foglalta össze 20015-ben kiadott munkájában

A felmérést kérdöívek formájában végezte, az íveket mind a gyerekek mind pedig a szülök is külön – külön töltötték ki.  A kvalitativ és kvantitativ kérdésekre adott válaszok alapján megállapítást nyert, hogy a  projekt maradandó élményeket jelentett a résztvevöknek. A fiatalok  71,4%-nak véleménye szerint a projekt valamilyen  módon hasznos volt számukra. A projekt befejezése után  kiderült az is, hogy az abban részt vett és  2015-ben 15 éves fiatalok fele hallgat klasszikus zenét, és egyharmaduk jár hangversenyre minimum egyszer havonta.

Második alkalommal hasonló projektet 2012-ben rendezett a zenekar .

Ismét az egész 2012-ben Helsinkiben született korosztályt meghívták és a korosztálynak több mint a fele : 3400 család jelentkezett részvételre. Ök évente kétszer vettek részt ingyenes, külön erre a célra rendezett klasszikus zenei hangversenyeken.

A projekt fö céljai, hogy felkeltse a klasszikus zene es a hangszeres elöadás iránti érdeklödést, kínáljon az egész család részére együttes élményt és nem utolsó sorban támogassa a gyerekek zenei- és motorikus fejlödését.

A projekt záróhangversenyét Helsinkiben a Musiikkitalo nevü kultúrpalotában rendezték 2019 március 7.-én.

Enter a caption

A müsor a következö volt :

• Sergei Prokofjev
• Pekka ja susi – Pekka és a farkas – Peter and the wolf
• Claude Debussy
• Golliwog’s Cakewalk –  A gyerek sarok – c. sorozatból
• Georg Malmstén
• Lasten liikennelaulu (san./text Asser Tervasmäki, sov./arr. Arthur Fuhrmann) Gyerekek közlekedésdala .(Megjegyés: ez finn zeneszerzö dala, klasszikusnak számít a finn gyerekdalok között. ) Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=ZyH3wze6gZQ
• Leroy Anderson
• The Typewriter- Irógép

A zenekar Susanna Mälki karmester vezetésével  játszott, a konferálásról és a müvek  szóbeli ismertetéséröl  Satu Sopanen és Susanna Haavisto zenepedagógusok   gondoskodtak.

Susanna Mälki karmester

Folytatás 2020-ban

Az elmúlt évek tapasztalatai arra serkentették a zenekart, hogy folytassa a megkezdett munkát . A jövö év elején újra elindulnak a meghívók, ebben a városi  csecsemögondozási hálózat segíti a zenekart.

 A példa követöje : Kuopio városi zenekara

A helsinki példának követöje  is van. Ilyen a Kuopio városi zenekara.

Kuopio városi zenekar

Kuopioban a zenekar   2010-ben indította el az elsö zene-keresztgyerek projektet. Ez 2016 májusában végzödött, a gyerekek ”Diplomát ” kaptak és akkor került bemutatásra egy Taikaseinä = Varázsfal nevü mü, melyet a zenekar oboistája Dimas Ruiz Santos dolgozott át szimfónikus zenekari elöadásra alkalmassá. A hangversenyeknek  több mint 7000 látogtója volt, sok család elöször ismerkedett a klasszikus zenével és vált egyúttal hangversenylátogatóvá.

Finnország centenáriumi  évének – 2017 –  tiszteletére  2018 tavaszán második alkalommal indult meg ez a zenei nevelést elösegítö projekt Kuopioban. Minden 2017-ben született gyereket meghívtak és a kezdeményezésnek nagy sikere van.

Meghívó

Az élet elsö hangversenye

Kedves Olvasók !

Ezzel a levéllel a finn zenei élet egy másik oldalára szeretnék rávilágítani. A mai  hard rock  és a modern metál-zene korszakában Finnországban a klasszikus zenének is vannak és remélhetöleg mint  levelem igazolja a jövöben is leszenek kedvelöi, hallgatói és müvelöi.

Judit Mäkinen

• Forrás :
• https://netti-tv.fi/katso/viuluviikarit-musiikkimaassa-02022018-0315/276816
• https://helsinginkaupunginorkesteri.fi/fi/kummilapset
• https://www.hs.fi/kulttuuri/art-2000005851061.html
• https://helsinginkaupunginorkesteri.fi/fi/aikajana/sibelius-150/ensimmainen-kummilapsiprojekti-alkaa
• https://www.musiikkitalo.fi/fi/tapahtuma/hko-olipa-kerran-pekka-ja-susi
• https://jyx.jyu.fi/bitstream/handle/123456789/46217/URN:NBN:fi:jyu-201506072214.pdf?sequence=1
• https://helsinginkaupunginorkesteri.fi/fi/uutiset/kummilapsiprojekti-saa-jatkoa-vuonna-2020
• https://www.kuopionkaupunginorkesteri.fi/yleisotyo/kummilapsitoiminta/

Kedves Olvasók !

Amikor fiatalok  idösebb emberekkel beszélgetnek, sokszor hallják,hogy ”az én koromban ” . Ez általában arra vonatkozik, hogy mit nem lehet, szabad vagy illik csinálni idösebb korban.

Hogy kinek mi az un. idös kor, azt nehéz eldönteni, vannak olyanok, akik már 60 éves korukban hivatkoznak a korukra föleg akkor ha valamiben nem akarnak részt venni. Ezzel szemben vannak sportoló, aktív 90-évesek is különösen újabban, amikor az átlagos életkor egyre magasabbra tolódik.

Finnországban pusztán a kor sokszor nem akadálya az aktiv életnek, a mozgásnak és a legkülöbözöbb aktivitásoknak. Erre egy példa  a Jalasjärviben lakó 86 éves

Kaisu Pihlaja

Kaisu Pihlaja

A kép elárulja, hogy mivel foglalja el magát – gyapjúzoknit köt. De nem egy vagy két párat ! Kaisu Pihlaja 13 év alatt már 600 pár zoknit kötött- minden olyan fiatalnak, akit Jalasjärviben  besoroznak katonának. (Megjegyzés : Finnországban minden 19 évet betöltött fiatal férfi katonaköteles, a fiatal lányok önkéntesként mehetnek katonának ). A zoknik föleg szürkék, de mivel lányok is szolgálnak újabban vidámabb színü zoknikat is köt Kaisu.

Örömet szerezni öröm

Az egész úgy kezdödött, hogy az unokája Jaakko 13 évvel ezelött fiatal katona volt. Egyszer amikor szabadságon volt otthon elmondta a nagyijának, hogy sajnos nincs mindenkinek gyapjúzoknija az ö csapatában. Mint tudjuk a gyapjúzokni a legjobb lábvédö és legjobb melegítö a gumicsizmában. És Finnország a gyapjúzoknik országa, erröl már több régebbi levelemben írtam , az egyik ilyen levél ez volt :  https://finnorszagilevelek.com/2016/11/01/finnorszag-sok-millio-gyapjuzokni-orszaga/

Kaisu nagyi Jaakko katonatársainak  kötötte az elsö zoknikat és Jaakko leszerelése után minden fiatal akit Jalasjärviben soroznak egy puha, meleg zokni-útravalóval indul el a szolgálatba.  Erröl Kaisu a helybeli tiszteletes  segítségével  gondoskodik, aki felvette a kapcsolatot a sorozóbizottsággal. Évente kétszer van sorozás a megáldott zoknikat ilyenkor kapják meg azok a fiatalok, akik a haza szolgálatába indulnak.

Kaisu az édesanyjától tanulta meg a zoknikötés titkait, kötés közben mindíg örömmel gondol az édesanyjára . És örül annak, hogy örömet szerezhet másoknak – a számára ismeretlen  kiskatonáknak.

Kedves Olvasók !

Az élet örömei sokszor a legkisebb, legegyszerübb és leghétköznapibb  dolgokban vannak. Vajon ki gondolta, hogy egy pár gyapjúzokni is az öröm forrása lehet ?

Judit Mäkinen

Forrás:

https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/9e851a9e-f6bb-495d-bfa9-c61ecb415f63

Kedves Olvasók !

Ez egy kis emlékeztetö a finn nyelv iránt érdeklödöknek. A fontos betük sorozat minden nap gyarapszik !

Itt található : finnorszagilevelek.com/2019/09/18/fontos-betuk-tarkeat-kirjaimet/

Szivélyes ûdvözlettel :

Judit Mäkinen

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók !

Finnországban az egyik legfontosabb dolog az egyenjogúság. Ennek teljes elérésére lassan változik a helyzet, már nincs külön férfi-és nöi munka, törekszenek az egyenlö bérezésre – a nök még sok munkaterületen kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért mint a férfiak ! –  és a vezetö állásokba is egyre több nö kerül. Ettöl függetlenül vannak elöítéletek. Ez részben összefügg azzal, hogy a finnek a többséget a kisebbség, a hazait a  külföldi elé helyezik. Ez vonatkozik pl. az élelmiszerekre és az ipari termékekre. Vonatkozik azonban a mukaeröre is annyiban, hogy ha két pályázó van egy munkahelyre a finn pályázó nem egyszer elönybe kerül a külföldi pályázóval szemben.

Helsinki városa –  a világon feltehetöen egyedülálló – kísérletbe kezdett : munkát lehet keresni név nélkül  és a munkakeresö  neme is  ismeretlen marad és ezt fokozatosan vezetik be.  Erröl a városi tanács 2018 öszén egyhangúlag döntött.  fo0kozatosan vezetik be. A példát már több város követi.

Egy kis háttér

Az anonim munkakeresés ötlete akkor merült fel komolyabban, amikor a nyilvánosság elött ismert finn személyek megpróbáltak roma nevekkel munkát keresni. Négy, különbözö területen dolgozó ismert és befutott  vállalkozó : Tuomas Enbuske, Anne Kukkohovi, Jari Sarasvuo és Meri-Tuuli Väntsi összesen 54 kérvény segítségével , saját,öszinte  szakmai önéletrajzzal, de kitalált, tipikus roma nevekkel keresett munkát. Egyetelenegy interjúra sem kaptak meghívást.

Ezután tett javaslatot  Helsinki városi tanácsának  tagja Suldan Said Amnmed ( a Baloldai szövetség –Vasemmistoliitto nevü párt tagja )  arra, hogy be kéne vezetni az anonim munkakeresést, azaz a beadványokból láthatatlanná kell tenni bizonyos adatokat, hogy az aki az interjúra választja ki a behívandókat objektíven tudjon dönteni arról, hogy kit akar meghallgatni.  Ez az egyenjogúság szempontjából rendkívül fontos és Helsinki ezzel példát mutatott az egész országnak.

Ez azért is fontos, mert Helsinki városa Finnország legnagyobb munkaadója , összesen 38 000 embert foglalkoztat .A kísérleti idöszak eredményeiröl  2020-ban készül majd  nyilvános beszámoló. Interjú alkalmával érdekes szempontok is felmerülhetnek, ilyesmire utal az alábbi képsorozat.

A képek szövege : Ennek az interjúnak részeként szükségem van arra, hogy hozzáférhessek a maga facebook oldalához.

Remek mindaddíg míg én is hozzáférhetek az ön oldalához.

A harmadik  és a negyedik képnek nincs szüksége magyarázatra.

.Milyen egy anonim munkakeresö adatlapja  ?

Az adatlapon láthatatlanná teszik a munkát keresö nevét, születési idejét , címét, anyanyelvét,nemét és minden olyan adatot, ami feltehetöen befolyásolhatja majd  az interjut lebonyolító elöljáró  fönököt abban, hogy kit hívjon be interjúra. az adatlapok kezelése kézi erövel történik, ami a hivatalokban sok idöt vesz igénybe.

Interjú elötti adatlap

Ez gyakorlatilag kézi munkával történik, fekete tussal húzza át egy hivatalnok a kérdéses adatokat, mint az a fenti képen látszik.

Az interjut lebonyolító  ilyen adatlapokból választja ki azokat, akiket behívnak interjúra. Csak akkor és ott derül ki, hogy kik ezek a munkakeresök.

Kik profitálnak ebböl ?

 Leginkább azoknak van elönye ebböl az eljárásból, akik az informatika, a kereskedelem vagy az árueladás területén keresnek munkát.  Ez a módszer akkor hasznos, ha egy bizonyos állásra sok pályázó van és ha a pályázók háttere és kompetenciája nagyon változatos. Viszont ha egy bizonyos szakértöi területre keresnek munkavállalót és kevesen pályáznak a feladatra, ennek a módszernek nincs különösebb haszna.

Írj magadról

  A munkakérvényekben van egy olyan rész, amiben a munkát keresö szabadon ír  magáról.  Ez lényeges része a beadványnak, amiböl sok,  a motivációra és a munkához való hozzáállásra vonatkozó dolog is kiderülhet.

Írj magadról !

Hogy ezt hogyan lehet úgy megírni, hogy ne derüljön ki  a pályázó nemére, korára vagy etnikai származására  utaló adat az nagyon nehéz feladat.

Erre van segítség, az interneten számos olyan cikk olvasható, melyek megvilágítják,hogy mi a munkát keresö beadványában nagyon fontos.

Ezek között van az, hogy nem szabad elfelejteni a motivációról való írást, a beadvány egyben motivációs levél is.  Ez azért fontos, mert ezzel lehet felkelteni az érdeklödést abban, aki az interjúra választja ki a behívandókat. Ezt nem szabad szükségtelen öndícséretnek gondolni, nem szabad szerénykedni, nem is beszélve a szégyenkezésröl.

Fiatal munkakersök ne szégyelljék megírni, hogy kevés a gyakorlatuk, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy érdeklödnek a tapasztalatszerzés és tanulás iránt , készek a tanulásra  és továbbképzésre is.

Jó beadványt csak az tud írni, aki tudja, mit akar elérni. Ezért fontos, hogy a munkakeresö sokoldalúan tájékozódjon a kérdéses munkahely profiljáról, annak céljairól és kultúrájáról. Ezt a tudást a beadvány szerkesztésénél figyelembe lehet venni és hasznosítani.

Fontos az is, hogy a kérvény viszonylag rövid és velös legyen. Terjengös és szétszórt elmélkedést semmilyen személyzetis  nem olvas szívesen.

Vélemények a módszerröl

 Mivel a módszert már több nagy város is alkalmazza. lassan kialakulnak a módszerrel kapcsolatos vélemények is.

A munkát keresök az eljárást hasznosnak tartják, egyenrangúnak  érzik magukat . Az ilyentípusú munkakeresés megkönnyíti a beilleszkedést a finn társadalomba.

A munkaadók véleménye szerint könnyebb az interjúra behívandók kiválogatása, mivel az esetleges, a különbözö háttereket illetö elképzelések és elöítéletek nem befolyásolják a személyes beszélgetésre való behívást. Mivel a beadványban arra is kell válaszolni, hogy az illetö munkát keresö hogyan fejlesztené a munkáját és önmagát is, könnyebb eldönteni, hogy kinek van helyes motivációja a kérdéses munkakör ellátására.

Kedves Olvasók !

Mai  bejegyzésemmel arra törekedtem, hogy megvilágítsak egy olyan finnországi  eljárást, mely az egyenjogúságot szolgálja az országban. A számomra elérhetö irodalomban nem találtam adatot arra, hogy hasonló mószert alkalmaznának máshol is a világon.

Judit Mäkinen

• Forrás :
• https://yle.fi/uutiset/3-10526925
• https://www.iltalehti.fi/tyoelama/a/4a807860-2bac-4d81-865f-a57c2abcda6f
• https://duunitori.fi/tyoelama/nimeton-rekrytointi
• https://vismasolutions.com/ajankohtaista/hyva-tyohakemus/
• https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/201808202201148042
• https://www.iltalehti.fi/tyoelama/a/5b2c4ac7-c49b-492e-ab3b-1437b211a9f1
• https://yle.fi/uutiset/3-10485225
• https://www.riemurasia.net/kuva/Tyohaastattelu/93911

Kedves Olvasók !

Tegnap éjjel Finnország nagy részén látható volt az északi fény. Sajnos Helsinki környékén nem élvezhettük ezt a gyönyörü látványt amit Juuso Hämäläinen örökített meg Kuopioban, annak Humalanjoki nevü helyén.

Beszéljenek a képek önmagukért.

Foto: Juuso Hämäläinen

Foto Jjuuso Hämäläinen

Foto: Juuso Hämäläinen

Forto: Juuso Hämäläinen

Mindnyájuknak szép hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

Képek forrása : https://vivas.fi/suomessa-nahtiin-eilen-huikeita-revontulia-katso-upeat-kuvat/