Április 9 – Mikael Agricola napja, a finn nyelv napja 265.levél

 

 Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Már  bizonyára ismeretes Önök elött, hogy  Finnországban sok olyan ünnepnap van, amikor lobognak a finn zászlók. Ezeknek  a napoknak csak egy része munkaszüneti nap.

A finnek nemcsak a történelmi eseményeket ünneplik zászlós ünnepként. Sokszor lobognak a zászlók kiemelkedö finn emberek tiszteletére, olyanok tiszteletére akik életmüve hozzájárult  a finn nemzeti kultúrához. Ilyenek pl. nemzeti költönk Runeberg vagy a nök egyenjogúságáért harcoló Minna Canth. Ezek közé tartozik Mikael Agricola turkui püspök is.

151812e971cb491596604f140b9d9e56

Mikael Agricola

Mikael Agricola napján , a finn nyelv napján  április 9.-én ismét lobognak a finn zászlók. Agricoláról szól mai levelem.

 Ki volt Mikael Agricola ?

 

Mikael Agricola 1510-ben született Pernaja járásának Torsby nevü falvában délkelet Finnországban. Pernaja közigazgatásilag jelenleg Lovisa városához tartozik és  81 km.-re van Helsinkitöl keletre.

Édesapja Olavi földmüves volt, édesanyjáról nem tudunk szinte semmit még  a neve is ismeretlan. Édesanyja anyanyelve több mint valószínüleg  finn volt és ez az oka annak, hogy Mikael tökéletesen megtanult finnül az akkor szinte teljesen svéd nyelvü pernajai környezetben.

A fiúgyerek feltehetöen a pernajai templom védöszentje után kapta a Mikael nevet, másik neve Olaui = Olavinpoika = Olavifia az akkori szokást követte.

Pernajan kko

Pernaja temploma

Elsö tanulmányai  a helybeli papnak köszönhetök. Az 1520-as évek elején iskoláit Viipuri városában folytatta ( ez a város nincs a mai Finnország területén ) . Tanára Johannes Erasmuksenpoika =Erasmusfia volt és az ö tanácsára Mikael latin nevet választott magának: Agricola, ami földmüvest jelent.

Tizennyolcéves korában tanárával Johannes Erasmuksenpoika-val Turkuba költözött és elöször Martti Skytta püspök irnoka lett, majd egy év mulva a püspök titkárának halála után ö lett a turkui püspök titkára.

Agricolát 1531-ben pappá szentelték . Öt évvel késöbb Németországba, nevezetesen Wittenbergbe költözött azzal a céllal, hogy a reformációról és a szent könyvek fordításáról többet tanuljon. Tanulmányait 1539-ben befejezve viszaköltözött Turkuba  és az akkori szokás szerint mint  külföldröl hazaköltözött tanult ember lévén  a székesegyház iskolájának iskolamestere lett.

Itt kedödött Agricola  aktív irodalmi munkássága, 1543-ban megjelent az ABC.kirja  = Abécéskönyv majd egy évvel késöbb a Rucouskiria Bibliasta=Imakönyv a bibliából

Agricola legfontosabb munkája  a finn nyelvü vallásos irodalom létrehozása volt.  Ez azért rendkívül jelentös, mert a reformáció idején nagyon  fontosnak tartották, hogy a néphez a nép nyelvén szóljanak és ne latinul, amit mint a katolikus liturgia nyelvét csak a magasan iskolázottak  értetek

aGRICOLAN AAPISKIRJA

Agricola  ABC-könyve  egyben katekizmus is volt, Stockholmban nyomták 1543-ban vagy 1944-brn. Ebböl a kiadásból sajnos egyetlen 24 oldalas  példány sem maradt meg teljes egészében.

Az 1544-ben megjelent  Rukouskirja  = Imakönyv  Agricola fö müve 877 oldalt számlál és  17 rajz díszíti. A könyvhöz négy, versformában írt  elöszó tartozik, melyekben Agricola vázolja a reformáció okozta helyzetet miszerint  a katolikus értékek megszünése a papság müveltségének csökkenését jelentette. De mint Agricola írja : “kyllä se kuulee suomen kielen, joka ymmärtää kaikkien mielen.”- Igen az meghallja a finn nyelvet, aki megért minden lelket.

180px-Rucouskiria

Rucouskirja

A könyv fö tartalma  majdnem  700  megjegyzésekkel és utasításokkal ellátott ima , melyek az istentiszteleteket és ájtatosságokat segítik. Az imákat Agricola a turkui egyházközség középkori  misekönyvéböl: ”Missale Aboensis”-böl gyüjtötte össze.

520px-Missale_Aboense_1

Missale Aboensis

Ebben a könyvben imákon kívül  rengeteg más ismeret is van. Az idöszámításra és az idöjárás változására vonatkozó iadatokon  kívül asztrologia ismereteket is tartalmaz. Tanít a különbözö  betegségek gyógyítására is.

Agricola i az 1548-as év elején befejezte iskolamesteri tevékenységét. Az Újtestamentum finn fordítása 1548-ban jelent meg és egy évvel késöbb a papokat segítö kézikönyve is nyilvánosságra került .

A turkui püspök Martti Skytte 1550-ben meghalt , de akkor még nem neveztek ki új püspököt, a püspöki hatalmat  a király Kustaa Vaasa gyakorolta.

Agricola folytatta irodalmi tevékenységét  1551-ben és 1552-ben finnre fordított    részleteket adott ki az Ótestamantumból .

Turku ordinariusává azaz püspökévé Agricolát 1554-ben nevezték ki. Az ordinárius címmel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a püpökök nem a katolikus pápától kapták kinevezésüket, hanem a király alattvalói voltak.

A svédek és oroszok között folyó vitákat 1557-ben Kustaa Vaasa király békeszerzödéssel próbálta megoldani és Finnország képiselöjeként a Moszkvába utazott küldöttség tagja Mikael Agricola volt (Finnország akkor a svéd birodalomhoz tartozott )  . A visszafelé tartó úton 1557 április 9.-án Uusikirkko-ban , közelebbröl Kuolemanjärvi járásában a lovaskocsiban utazó  Agricola hirtelen valamilyen betegségrohamot kapott  és meghalt. (Uusikirkko Kareliának azon részén van, amit Finnország a Ii. világháború kapcsán elvesztett). Agricolát Viipuri városában több  mint valószínüleg a dominikánusok templomában temették el. A templom megsemmisült a II. Világháborúhoz kapcsolódó un. téli háborúban. Mivel a sír pontos helye jelenleg ismeretlen  Agricola halálának helyén  áll az emlékére emelt kö.

kukitettu merkki

Agricola emlékére

Agricola a finn nyelv atyja

Mikael Agricola bibliafordításai jelentik az írott finn nyelv alapjait. Ö írta az elsö finn nyelvü könyveket is, összesen kilenc könyvet, melyek 2400 nyomtatott  oldalt jelentenek.Ez azonban nem Agricola  teljes  munkássága . Lefektette a vallástörténelem alapjait és nagymértékben hozzájárult a folklorisztikához is.

Agricola hagyatéka

Irodalmi körökben élénk eszmecsere folyt arról, hogy lehet-e valakit egy nyelv ” atyjának ” tekinteni ?  Agricola finn helyesírása még nem volt tökéletes . Munkássága azonban –  a finn írott nyelv elsö müvelöjeként – nagyon fontos, mivel neki köszönhetöen  a finn nyelv még ma is életerös.

Amikor Mikael Agricola finnül kezdett írni, ö volt az aki megteremtette az írott köznyelv alapjait. Elötte ilyen nyelv nem létezett és nem is születhetett kizárólag beszéden alapuló kultúrában. Agricola nyelvezete bizonyos kompromisszum, mivel többféle nyelvjárásból tevödik össze és ilyenformában senkinek nem volt az anyanyelve. Ezen kívül irásaiban  sok idegen szó is elöfordul, ezek mindenki részére újat jelentettek.

Mivel biztosra veszem, hogy levelem olvasói között sokan vannak, akiket mélyebben is érdekel Agricola nyelvezete és a finn nyelv úgy általában, a finnül tudóknak melegen ajánlom ezt  a Kaisa Häkkinen írta cikket : https://www.ts.fi/mielipiteet/aliot/1074197110/Mikael+Agricola+suomalaisen+kulttuurin+uranuurtajana

Agricola emléke

Viipuri városának székesegyháza elött 1908-ban leplezték le Emil Wickström szobrász müvét, Mikael Agricola mellszobrát .

Mikael_Agricola_bust_Lahti_4

Mikael Agricola

A szobor 1940-ben, a téli háború utolsó napjaiban eltünt és soha nem találták meg. Négy  utánzatát Turkuban (1910) , Lahtiban ( 1953), Pernajaban ( 1959) és Viipuriban (2009) állították fel.

Turkuban a székesegyház mellett áll az Oskari Jauhiainen tervezte Agricola szobor, melyet 1952-ben lepleztek le.

250px-Mikael_Agricolan_patsas 1950 Jauhiainen

Mikael Agricola sobra Turkuban

Agricola nevét Agricolankatu /Agricolautca  örzi  Turkuban  és  Helsinkiben.

Végül de közel sem utolsó sorban említendö a Turkuban megalakult Mikael Agricola társaság is.

Az édesszájúak bizonyára örülnek annak a hírnek, hogy létezik Agricola sütemény is. A képen a Finn Bibliatársaság / Suomen Pipliaseura 2014-ben rendezett versenyének gyöztese látható .

agricolaleivos_s1430x0_q80_noupscale

Agricola sütemény

Agricola napjának táján Finnország több városának cukrászdáiban, többek között Helsinki-ben, Rauma-ban és Rovaniemi-ben is kapható.

 

Kedves Olvasók !

Agricola nyelvezetét nem könnyü megérteni manapság. Ha finnül tudók ki akarják próbálni, hogy mennyit tudnak ”agricolául ” szeretettel ajánlom ezt a tesztet : https://www.kirkkojakaupunki.fi/-/testaa-hallitsetko-agricolan-ajan-suomen-kiele-1 ( én 10 szóból hatot ismertem fel. )

Jó szórakozást kívánva:

 

Judit Mäkinen

Reklámok

Lassan de biztosan közeledik a tavasz !

 

Kedves Olvasók !

Finnországban nagyon lassan közeledik a tavasz, az ország déli részén helyenként már elolvadt a hó. De északon még jégpáncél fedi a tavakat és vastag hótakaró alatt nyugszik a természet.

A képek a 2019 április 4.-i helyzetet mutatják.

A napok azonban rohamosan hosszabbodnak, este 8-kor még nincs sötét. Az éjszakák még hidegek, de sokat süt a nap és gyors a nappali felmelegedés.

Mindnyájuknak kellemes, napsugaras, közelgö  hétvégét kívánva

 

Judit Mäkinen

Forrás: http://www.multi.fi/~mkaipio/saa/Saa_ITL_Lumitilanne.html

Digitális érettségi Finnországban 2019 tavaszán. 264.levél

 

Finnországi levél hazámból Fínnországból  zülöhazámba Magyarországra 

 

Kedves Olvasók !

Egy régebbi levelemben írtam arról, hogy miként történik Finnországban az érettségi vizsga . https://finnorszagilevelek.com/2018/05/14/erettsegi-vizsga-finnorszagban-234-level/

A finn érettségit lassan alakították át úgy, hogy apránként vitték az egyes tantárgyak vizsgáit digitális környezetbe.

Finnországban nincs szóbeli érettségi .  Az idén márciusban  megindult tisztán  írásbeli érettségi vizsgán már minden tantárgyból  interneten át történik  a vizsga. Ez a gimnazisták  sokféle tudását tételezi fel . A felkészítés minden iskolában már évek óta folyamatban volt, 2018 öszén írásban is megjelent az eligazítás.

Mivel annak a levelemnek közel háromezer olvasója volt feltételezem, hogy a magyarul olvasók körében élénk  az érdeklödés a digitalis  környezetben folyó finn érettségi iránt.  Ezért most lefordítom  az idén  érettségizök részére.a 2018 öszén kiadott, rézletes  internetes  eligazítást –

Az eligazítás 2018 nove,ber 26.-án jelent meg itt : https://www.ylioppilastutkinto.fi/ylioppilastutkinto/kokelaille/kokelaan-ohje

Felkészülés a vizsgára

Van számítógéped ( kölcsönkért vagy saját ) amin elvégzed a vizsgát

A vizsga  vezetékes hálózatban történik. Össze tudod kapcsolni az Ethernet kábelt a gépeddel vagy egyenesen vagy adapterrel. El tudod indítani a gépedet USB  pendrive memoriából.

Van fülhallgatód. Kipróbáltad, hogy a fülhallgató müködik a számítógéppel együtt

korvakuuloke

Vigyél a vizsgára magaddal személyazonosságodat bizonyító okmányt ( pl. útlevél v. autóvezetöi igazolvány), a számítógépet , fülhallgatót és ceruzát. Ha nincs személyazonossági igazolványod ( megyjegyzés :Finnországban nem kötelezö !)  érdeklödj, hogy van-e az iskoládnak más módja arra, hogy megbizonyosuljanak arról ki vagy . Ha  akarsz,  vigyél magaddal tízórait.

abieväät

Tízórai az érettségi alatt

Bizonyosodj meg arról, hogy az iskolában hol és hánykor kezdödik a vizsga. Más lehetöségek felöl is tajékozódj pl. a vizsga elött kell- e leadni a számítógépeket , stb.

A vizsga kezdete elött

Táskádat, mobil telefonodat és minden más holmidat hagyd a vizsga helyiségén kívül. Menj a helyiségben arra a helyre, amit a vizsgára  felügyelö kijelöl számodra.

Kapcsold össze a gépedet a vezetékkel, fülhallgatódat a gépeddel.

Személyazonosságodat igazoló iratodat tedd az asztalra úgy, hogy a felügyelö láthassa.

 Ellenörizd, hogy a helyeden van USB pendrive  és piszkozat írásra elég papír, amin rajta van a gimnáziumod neve és a Téged azonosító szám  vagy nyomtatottan vagy pecsét formájában. Ha a szám hiányzik, azonnal jelentsd a vizsgát felügyelönek. Minden piszkozat papírra írdd rá a nevedet  olvasható formában.

Kezdödik a vizsga 

Indítsd el a pendrievedet amikor a felügyelö erre felszólít.  Kezdetkor beindul egy hangpróba automatikusan. Ha nem hallod a hangot, kérj segítséget a felügyelötöl.

kuuloketoimii-d5156e133344108ace305c65972a2844

Hangpróba

Írd be a teljes nevedet és a személyazonossági számodat a programba. Figyelj arra, hogy milyen nyelven vizsgázol milyen tantárgyból, ezt a gépen be kell állítani . Figyelmesen olvasd el a program használati utasítását és várj arra, hogy a felügyelö hozzád jöjjön és megerösítse, hogy helyesen és biztonságosan kapcsolódtál be a vizsgarendszerbe.

A vizsga akkor kezdödik, amikor a felügyelö tanár  beindítja a hivatalos programot az összes vizsgázónak egyszerre.

valvoja-55010961723d2442716afeccd4674897

Indul az érettségi !

A vizsga alatt

A feladatok megjelennek a képernyön. A kérdésekhez tartozó háttéranyag linkeken érhetö el új oldalakon. Mozoghatsz a kérdések és a háttér között akadálytalanul

lehdet2-1452558e29dc85a4524236afe9152874A feladatok megoldásának idején a hangerösséget magad állíthatod.

Felelj a feltett kérdésekre a hozzájuk tartozó felelet-felszínen. A feleleteket a rendszer automatikusan tárolja. Írhatsz magadnak megjegyzéseket vagy a program segítségével vagy a piszkozat- papírokon. Okvetlen figyelj arra, hogy mindent amit csinálsz rendszeres idöközökben tárolj a gépen, ami biztonsági másolatot csinál mindenröl.

Ha nincs külön engedélyed  akkor nem változtathatod a betük nagyságát .

Azonnal kérj segítséget a feügyelö tanártól  ha észrevetted, hogy

  • Nem a jó vizsgafeladatot csinálod
  • Ha nem hallod a hangot a fülhallgatóból
  • Ha valami olyan zavar van ami miatt a hallott szöveg megértésével kapcsolatos vizsgakérdéseket nem hallod tisztán (ez az idegennyelvi vizsgánál nagyon fontos !)
  • Ha a rendszerben olyan zavar lép fel, ami miatt megszünik a kapcsolat és nem áll azonnal magától vissza
  • Ha a géped leáll  vagy ha bármilyen más problémád adódik.

Ha valamilyen zavar esetén a gépedet újra kellene indítani, nincs semmi veszély, ott folytathatod ahol abbahagytad a vizsgakérdésekre való feleteket.

A hallott szöveg megértésére vonatkozó idegennyelvü vizsgánál az elemzendö szöveget  maximum kétszer hallgathatod meg. Ha technikai zavar miatt nem hallod jól a szöveget kérj segítseget a felügyelö tanártól.

A vizsga befejezése

Mielött befejezed a vizsgát még egyszer olvass át minden szabályt és légy biztos abban, hogy minden kérdésre válaszoltál.

Zárd el a programot t a ” vizsga befejezése “ billentyüvel és zárd el a gépet is . Add oda a piszkozatpapírokat  és az USB pendrive-ot a felügyelönek.

Ezután távozz a helységböl vidd magaddal a gépedet és a fülhallgatódat.

Most már csak az van hátra, hogy az érettségizö várja a központilag számítógépeken át történö kiértékelést  – azaz a sikeres vizsgáról szóló értesítést.

Kedves Olvasók !

A Finnországban jelenleg folyó digitális érettségi vizsga nagyobb technikai zavarairól egyenlöre nincsenek hírek .

Vajon hányan szeretnének a fiatal olvasók közül részt venni egy ilyen érettségin ? És hányan vannak azok a tanárok akik szívesen követnék személyesen is itt helyben a finn érettségit ?

Válaszokat várva szívélyes üdvözlettel

Judit Mäinen

 

Hókirálynö – Lumikuningatar – orchidea Helsinkiben

Kedves Olvasók !

Még havas a táj, de Helsinki városi Télikertjében /Talvipuutarha ilyenkor virágzik a képeken látható orchidea.

A neve finnül lumikuningatar :  hókirálynö :Coelogyne cristata.

A virág elsö tövei már kb. 100 évvel ezelött is éltek Helsinkiben, túlélték a háborúkat és jelenleg február végétöl március végéig gyönyörködhetnek a virágokban azok akik Helsinkibe járnak.

A fenti fotókat mai , 2019 március 21.-i látogatásomkor készítettem.

Mindnyájuknak  szép napot kívánva  szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Minna Canth-a finn nök egyenjogúságáért 263.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Márciusban egy olyan nap van, amikor lobognak a finn zászlók és ez a nap: Március 19.  Minna Canth napja, a mai nap.  A 2003 óta zászlós ünnepnap mely az írónö 175.  születésnapja egyben a nöi egyenjogúság napja Finnországban.

lataus

Minna Canth

Ki volt Minna Canth?

Lánynevén Ulrika Wilhelmina Johnson Tampere-ben született 1844 március 19.-én . Édesapja az ottani Finlayson textilgyár irodájában dolgozott . Itt kezdte iskolai tanulmányait 7 éves korában.

A család 1853-ban Kuopio-ba költözött, ahol Minna édesapja méter- árú és fonalüzletet nyitott. Minna itt folytatta tanulmányait svéd nyelvü iskolában, ami a ” civilizált szülök leányainak ” iskolája volt. Ide az egyszerü családból származó Minna csak azért jutott be, mert édesapja  sikeres üzletember volt . Ebben az iskolában föleg ”nöi dolgokat ” tanítottak: hímzést, zongorázást és szép, udvarias nöi viselkedést.

Minna azonban tanítónö szeretett volna lenni és ezért 1863-ban  felvételt kért – és kapott _  a Jyväskylä városában müködö tanítóképzö szemináriumba. Ez volt Finnország elsö olyan föiskolája ahol nök is tanulhattak.

Jyväskylän lyseo

Jyväskylä, liceum

Ez a tanintézet sorsdöntö volt Minna életében

Minna Johnson egyike volt az 1863-ban indult szeminárium elsö hallgatóinak. Ez volt az ország elsö olyan tanintézete, ahová nök is járhattak és ahol finn nyelven folyt a tanítóképzés.

Minna Johnsonin luokkakuva Jkylä

Osztálykép , Jyväskylä. Minna Johnson a középsö sorban jobb oldalon áll.

A nagy lelkesedéssel kezdett tanulmányok azonban két év mulva  megszakadtak, mivel Minna házasságot kötött a természettudományokat oktató tanárával, Johan Ferdinand Canth-tal.

Minna ja Ferdinand Canth

Minna és Ferdinand Cant, eljegyzési kép

Férje  közremüködésével került Minna Canth az újságíráshoz és együtt szerkesztették a Keski-Suomi nevü újságot. Itt jelent meg 1874-ben Minna elsö cikke „Tyttäriemme kasvatus “Leányaink nevelése ” címmel.

Az erös akaratú Minna Canth több éleshangú  cikket is írt az újságba, nyiltan  állást foglalva az égetett szesz fogyasztása ellen. Közben azonban  elfelejtette, hogy az újság tulajdonosának szeszfözdéje is volt ! Így azután a Canth házaspárnak le kellett mondania az újságírásról. Nem sokkal késöbb azonban  Jyväskylä-ben két új újság indult Keski-Suomi és Päijänne néven és itt jelentek meg Minna Canth elsö novellái.

Agnes c. novelláját 1892-ben adták ki elöször egy novellagyüjteményben, késöbb a100-oldalas novella különkiadásban is megjelent.

Agnes

A legjelentösebb változás Minna Canth életében akkor történt amikor 1878 -ban  nem sokkal hetedik gyermekük születése elött meghalt a férje .

Az óriási megrázkódtatás minden téren sok problémát jelentett a fiatal, sokgyermekes özvegynek. Két évvel késöbb, 1880-ban Minna Canth Kuopioba költözött és átvette a szülei ottani üzletét. Akkoriban vált ugyanis lehetövé Finnországban, hogy egy özvegy asszony mint önálló kereskedö dolgozzon. Szívós és kitartó munkával fellendítette az üzletet úgy, hogy az megélhetést biztosított a családjának.

Az utca, ahol az üzlet volt, jelenleg Minna Canth nevét viseli a ház neve: Kantila.

800px-Kanttila_-_Minna_Canthin_katu_22_-_Kuopio

Minna Canthin utca  22 Kuopioban.

Minna Canth rendkívüli asszony volt. Novellákat, kisregényeket, tíz színdarabot és kb. 70 újságcikket írt. Cikkeiben foglalkozott a lányok iskoláztatásával , és az erkölcsi nöi-férfi egyenjogúsággal. Elsö, finnül írt színdarabját Murtovarkaus = Betörötolvajlás a Finn Irodalmi Társaság kitüntetésre érdemesitette. Tudomásom szerint Minna Canth müveit senki nem fordította magyar nyelvre, ezt az információt Salamon Ágnes tanárnö 2105-ben  megerösítette – köszönöm szépen. Hogy azóta fordította-e valaki magyarra Minna Canth müveit arról sajnos nincs tudomásom. Hálás vagyok az eetleges információért.

Minna Canth nagy érdeme a nök iskoláztatásának terén végzett munkája és  a nök egyenjogúságáért vívott harca.

Minna szalonja Kuopioban fogalommá vált, számos, késöbb híres író fordult meg ebben a szabadelvü társaságban, ahol a beszélgetések a nöi mozgalmakkal söt a darwinizmussal is foglalkoztak. Minna Canth az un. abszolut nemi erkölcs híve volt, ami tiltja a házasság elötti szexuális kapcsolatokat. Ezen nézete miatt összetüzött egy másik íróval, Juhani Aho-val aki a relativ nemi erkölcs eszmét képviselte, mely  férfiaknak megengedi a házasság elötti szexuális kapcsolatokat, de a nöknek nem.

Az írónöt 1897-ben szívroham vitte el, 53 évesen. Emlékét sokféle formában örzi az utókor.

Minna Canth-ra emlékezik az utókor

Minna Canth szobrok

Három városban láthatunk Minna Canth szobrokat, ezek Kuopio– ban, Tampere-ben és Jyväskylä-ben láthatók. Kuopio- Emil Halonen szobrász müve a Minna Cantról elnevezett parkban áll, 1937-ben az írónö halála után 40 évvel leplezték le ezt a szobrot.

Minna_Canthin_patsas_Eemil_Halonen_1

Emil Halonen: Minna Canth

Ennek a szobornak miniatür mását – a neve Minna- a Kuopioi Müvésztársaság 1947 óta vándordíjként ítéli oda minden második évben a tájegység zenében, irodalomban képzömüvészetben, irodalomban és a színházmüvészetben érdemesült müvészeinek.

Tampere – Minna Canth szülövárosa 1951-ben állított szobrot Nuori Minna – Fiatal Minna néven a Hämeenpuisto nevü parkban. Ez a szobor Lauri Leppänen müve.

Lauri leppänen Minna Canth

Lauri Leppänen : Minna Canth

Jyväskylä – a Kirkkopuisto-ban Pauli Koskinen szobra 1961 óta emlékezteti Minna Canthra az utókort.

Pauli_Koskinen-Nuori_Minna_Canth-Jyväskylä_Kirkkopuisto-DSC80_1040410

Pauli Koskinen : Minna Canth

Minna Canth utcák – Kuopioban Jyväskylä-ben, Tampere-ben és Helsinkiben is található Minna Cantról elnevezett utca.

Minna Canth-ról elnevezett iskola– 1960 ban alapitották ezt az iskolát Kuopioban. Jelenleg gimnáziumként müködik, kb. 400 diák jár ide. A Kelet-Finnországi Egyetem Kuopioban müködö részlegének föépületét róla nevezték el Canthia-nak.

 

 

Minna Canth bélyeg – az elsö bélyeget Minna Canth emlékére 1944-ben adták ki.

282-1944_MED

Ezt a bélyeget az irónö 100. születésnapja alkalmából hozta forgalomba a finn posta.

Minna Canth a szelek szárnyán Minna Canthra emlékezett 2013-ban a Norwegian nevü légitársaság is. A norvég színeket viselö légitársaság gépeit az északi országok nemzeti höseinek képei díszitik. Ök életmüvükkel befolyásolták és vitték elöre a tudományokat és müvészeteket, a zenét és a sportot valamint a társadalom szempontjából fontos kérdéseket.Finnországot két személy képviseli a norvég repülögépeken, nemzeti költönk J.L. Runeberg és Minna Canth!

Norwegian_Minna_Canth

Minna Canth – Norwegian airline gépe

Végül,de nem utolsó sorban említem a Minna Canth társaság-ot Az 1946-ban alapított,  társaság tagjait meghívással válogatja ki.

 Minna Canth díjak

Finnország centenáriumának évében. 2017-ben került elsö alkalommal kiosztásra ez a 10 000 euróval járó díj, melyet olyan valaki kap, aki munkásságával jelentösen hozzájárult  Minna Canth képviselte értékek ismertté tevéséhez.  A díj létrehozója a Finn Vásáralapítvány = Suomen Messusäätiö.

Az elsö díjat Irja Askola emerita püspök kapta, második alkalommal Kaarina Hazard iró volt a díjazott.

 

A díjhoz a Kalevala koru ékszervállalat  Canth –nevü ezüst ékszerei tartoznak. Ezek egy függö és fülbevalók.Tervezöjük Kirsti Doukas.

 

A díjat az öszi  könyvvásár alkalmával osztják ki, az idei díjazottat még nem ismerjük.  

Idén ma Minna Canth születésnapján  Jyväskylä-ben egy másik díj is kiosztásra került, ennek neve Minna Canth-egyenjogúság díj. A kitüntetett Finnország elözö elnöke Tarja Halonen volt. A díjat Jyväskylä egyetemének  tanárképzö tanszéke ítéli oda az arra érdemesnek.

 Kedves Olvasók !

Minna Canth munkássága elválszthatatlan a nök egyenjogúságáért folytatott harctól. még van kívánnivaló az egyenjogúság terén. A finn nök még mindíg kevesebbet keresnek mint a férfiak és ez nem az alacsonyabb iskolázottságból adódik. Ez azonban  nem ennek a levélnek a témája.

Soraimat azzal zárom, hogy hamarosan lesz egy lelkes magyar fordító aki Minna Canth müveivel megismerteti majd  a magyar olvasóközönséget .

 

Judit Mäkinen

 

 

 

Ünnepi hangverseny Helsinki sziklatemplomában. 262.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Március 13.-án 13.03 órás kezdettel 105 percig tartó hangverseny lesz Helsinki egyik leglátogatottabb nevezetességében a Temppeliaukio sziklatemplomában.

Hogy miért ezen a napon és miért ebben az órában ? Mert ezen a napon ebben az órában  lett vége Finnország un. téli háborújának, mely 105 napig  (1939 november 30 – 1940 március 13.) tartott.

Egy kis történelem

Három hónappal a téli háború kezdete elött kezdödött a II. világháború  azzal, hogy Németország és a Szovjetunió megszállták Lengyelországot. A Szovjetunió  1939 november 30.-án Finnországot hadüzenet nélkül támadta meg és Finnország szinte emberfeletti  áldozatokat követelö hösies védekezése 105 napig tartott. Ez a háború tette a finnek  egyik legjellemzöbb tulajdonságát  a sisu-t ismertté az egész világon. Mert ennek köszönhetö, hogy  a Szovjetunió óriási túlerejével sem tudta soha megszállni az önnállóságért harcoló Finnországot. Itt kínálták  a finnek ellenfelüknek elöször  a Molotov coctail néven azóta is ismert ”italt” .

Az 1939-1940 -es tél rendkívül hideg volt, Kuusamoban  a hömérö -37,6 C fokot mutatott 1940 január 17.-én. Ugyanezen a napon Helsinkiben -32,9 C fok volt.

Talvisota 12.1.1940

1940 január 12. Finn katonák a harctéren

A Moszkvában kötött békeszerzödés értelmében Finnország elvesztette területének 11 %-át és második legnagyobb városát : Viipuri-t

Helsinkiben a téli háború befejezésénak napjára emlékezünk március 13.-án. Az emlékhangversenyt egy egyesület :

Suomen Isovanhemmat ry = Finnország nagyszülöinek egyesülete szervezi.

Suomen Isovanhemmat ry

Erröl  az egyesületröl egy pár szó:

Az eszmei egyesületet 2002 szeptember 9.-én alapították  Anja Lehtijärvi és Pekka Leinonen tanárok. Céljuk többek között az volt, hogy felhívják  a figyelemet a nagyszülök jelentöségére mind az unokák mind pedig a társadalom szempontjából.   Igyekeztek felvenni a kapcsolatot a hatósági szervekkel és mindazokkal a felnöttekkel , szülökkel és nagyszülökkel akik a gyerekek érdekeit képviselik és azokat elösegítik. Támogatják a napköziotthonokat  és iskolákat azok nevelési feladatainak megvalósításában és a nemzeti  hagyományok továbbvitelében. Az utóbbi célt szolgálják a 2003 óta a téli háború befejezésének napján  szervezett emlékhangversenyek , melyek neve:

Sininen hetki  – konsertti / Kék pillanat hangverseny

A hangversenyen szereplö  zenekar évek óta a Helsinki Rendörség Fúvószenekara, idén karmesterük Sami Ruusuvuori volt. A hangverseny Leevi Madetoja (1887-1947) Alkusoittofatasia /Nyitányfantázia c.  müvével kezdödött. Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=9IxrRtcFoBY

Az idei hangversenyen felléptek Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek.

Jorma-Hynninen-ja-Johanna-Tuomi

Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek

Ök az egyik legismertebb finn zeneszerzö Oscar Merikanto ( 1868-1924)  Onnelliset=Boldogok c. dalát és  Jerry Bock  Hegedüs a háztetön c. müvéböl a Szeretsz engem ?  dalt adták elö.

A hangverseny egyik legmeghatóbb zeneszáma a Veteraanin iltahuuto / A veterán esti takarodója c. dal volt , amit a 77 éves Jorma Hynninen operaénekes és a 7 éves, elsöosztályos Anton Häkkinen együtt adtak elö.

Hynninen ja Anton Häkkinen

Jorma Hynninen operaénekes és Anton Häkkinen elsös

Az elöadás itt hallható : https://www.kaleva.fi/uutiset/kulttuuri/oululaisen-anton-hakkisen-8-ja-jorma-hynnisen-yhteinen-iltasoitto-kajahti-temppeliaukion-kirkossa-katso-video/816814/.

A fellépés háttere:

Anton négy éves volt, amikor 2015-ben  a függetlenség kivívásának emlékére rendezett december 6.- i ünnepélyes elnöki fogadást az ö oului otthonában is követte a család a televizió adásán át. Akkor hallotta Anton elöször ezt a dalt  Armas Ilvo háborús veterán elöadásában  és nem tudta levenni a szemét a televizió képernyöjéröl. Megtanulta a dalt és tavaly , 2018 december 6.-án ö énekelte el Kaarlo Manelius 95 éves Muhosban élö veteránnak .

 

A kisfiú kedvenc énekese a nemzetközileg ismert  finn bariton,  Jorma Hynninen. Anton néha ír neki és az együttes fellépés az operaénekes ötlete volt miután tavaly  hallotta, hogyan énekli a kisfiú ezt a híres dalt. Az együttes fellépés rendkívül sikeres volt, a zsúfolásig telt templomban felhangzó tapsnak nem akart vége lenni.

A mostani templomi hangversenyen a dal  refrénje  sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Szövege  az én fordításomban így hangzik :

  • Hoivatkaa, kohta poissa on veljet     Távoznak a bajtársak öket gondozzátok
  • Muistakaa, heillä kallis ol`maa          Drága volt nekik a haza , eszetekbe tartsátok
  • Kertokaa, lasten lapsille lauluin         Unokáitoknak dalokkal mondjátok
  • Himmetä ei muistot koskaan saa       Homályosodni az emlékeket soha ne hagyjátok.

A dal zeneszerzöje és egyben szövegének írója is Kalervo Hämäläinen ( 1917 – 2015 )  zenetanár volt az1980-as évek végén. Ez a dal jelenleg a legtöbbet énekelt veteránokra emlékeztetö dal. Mauno Koivisto finn elnök temetésén is elhangzott Jorma Hynnynen operaénekes  és a Helsinki Cantores Minores kórusának elöadásában.  Szeretettel ajánlom meghallgatásra : https://www.youtube.com/watch?v=d2rfC3YMboM

Kedves Olvasók !

A hangverseny számoma maradandó élmény és minden évben szívesen vagyok a templomban ezen a hangversenyen. Mai levelemmel arra a sokszor feltett kérdésre szeretnék ismételten válaszolni hogy : Milyenek a finnek ?

A választ a fentiek fényében Önökre bízom.

 

Judit Mäkinen

A tavasz elsö jelei Finnországban

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Még hótakaró alatt van egész Finnország, de már látjuk a tavasz elsö jeleit. Ezekhez elsösorban a hosszabbodó napok tartoznak. Egy  másik csalhatatlan jele a közelgö tavasznak az, hogy egyes vándormadarak már megérkeztek .

A finnek legnagyobb része érdeklödik a természeti jelenségek iránt és a Birdlife nemzetközi  szervezet finnországi csoportjának számos aktív tagja  van.

BirdLife_Suomi

 

A  megfigyelések már több madárfaj érkezéséröl adtak hírt. Ezek között van a mezei pacsirta ( kiuru) , a bibic ( töyhtöhyyppä /töühtöhüüppe)  , a vetési lúd ( metsähanhi /métsehanhi)  és  a pehelyréce (haahka /(hááhka).

 

Most már csak a hóolvadást várjuk és a virágos, tavaszi réteket. De egyenlöre még szinte teljes a tél. Ezeken a képeken az én kertem látható 2019 március 10.-én és 2018 május végén..

 

Ma, március 11.-én szállingózik a hó és mínusz 6 C fok van Helsinki környékén.

Judit Mäkinen

 

Nemzetközi Kodály – hét Finnországban 261.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy világhírü magyar zeneszerzö finnországi ünneplésével foglalkozik, nevezetesen az immár 30.alkalommal megrendezendö Kodály Zoltán tiszteletére rendezett  ünnepi héttel.

Kodály_Zoltán_1930s

Kodály Zoltán

Egy kis történelem

A legtöbb zene iránt érdeklödö magyar tudja, hogy ki volt Kodály Zoltán (1882-1967).   Az ö neve arany betükkel íródott nem csak a magyar zene hanem  a zeneoktatás történelmébe is. A témában írt könyvei és esszéi ismertek az egész világon.  Zeneoktatási módszere Kodály-módszer néven mindenütt ismert, müveit milliók éneklik  szerte a világban.

Kodály hét Finnországban

Finnországban Szilvay Csaba csellómüvész, a Sibelius akadémia és a Kelet-Helsinki zeneiskola  tanára vetette fel 1989-ben a Kodály-hét létrehozásának ötletét. Alapja ennek a gondolatnak az, hogy Kodály Zoltán szerint ”A zene mindenkié”. Azóta ezt, a már nemzetközileg is ismert ünnepi hetet a Kelet-Helsinki Zeneiskola rendezi.

Kodalyviikko2019

XXX. Nemzetközi Kodály hét Finnországban

 

Az immár harmincadik  Kodály hét  idén március 3.-án ünnepi megnyitó hangversennyel  kezdödik Helsinkiben a Magyar Tudományos- és Kultúrális  központban ( Kaisaniemenkatu 10 )

A hangversenyen a Kelet-Helsinki Zeneiskola  jelenlegi es régebbi diákjai valamint tanárai lépnek fel, bemutatva a Kodály elvei szerinti zeneoktatás fényes eredményeit. Itt említem meg,  hogy az iskolai diákjainak jelentös része választotta/választja  a zenei pályát és Finnországban nincs olyan zenekar, melynek zenészei között ne lennének ennek az iskolának tanítványai.

A most kezdödö  ünnepi héten minden nap lesz egy Kodály Zoltánra emlékeztetö hangverseny vagy Helsinkiben vagy Espooban. Minden  hangverseny ingyenes !

A finnországi Kodály hét programja

Az ünnepi hét március 3.-án a Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Kaisaniemenkatu 10) délután 3 órai kezdettel rendezett hangversennyel kezdödik.

10498342_10152229844796850_8142190983017986540_o.jpg

Magyar Kulturális és Tudományos Központ 

 Március 4.-én hétfön  Helsinki központjában az un. Hakasalmi villában ( Mannerheimintie 13 B) ifjú virtuózok adnak esti 7 órai kezdettel  hangversenyt.

hakasalmen_huvila-8478-Edit

Hakasalmi villa

Március 5.-én kedden  nagyszabású ünnepi hangverseny lesz Finnország legnagyobb kötemplomában  a Johannes templomban ( Korkeavuorenkatu 12 )

 

johanneksenkirkko_001

Johannes templom

Ezen a hangversenyen fellép a Kelet-Helsinki Zeneiskola Itätuuli = Keleti szél  nevü  ifjúsági fúvószenekara , az iskola ifjúsági vonószenekara : Juniorjouset .

Juniorjouset

Juniorjouset – Fiatalok vonószenekara

Közremüködik itt a finnországi Kodály Kórus is. A kórust 1992-ben alapította  Matti Koivisto – aki jelenleg is énekel a kórusban – és egy japán kórusvezetö Chifuru Matsubara . Jelenleg a kórusban 26 tag van , vezetöjük Kaija Sidoroff  A kórus tagja a finn SULASOL nevü szövetségnek. ( Suomen Laulajien ja Soittajien Liitto = Finn Énekesek és Zenészek szövetsége )

Kodály kuoro

Kodály kórus

Március 6.-án  este 7 kor kezdödik Helsinkiben az un. Balder teremben ( Aleksanterinkatu 12)   a müvészek  kamarakoncertje.

balderin_sali_c_300

Balder terem helye

Itt lép fel Szilvay Réka hegedümüvész a Sibelius akademia profeszora,  Haffner Eszter hegedümüvész a Grazi Egyetem és a Dán Királyi Zeneakadémia professzora, valamint  Marko Ylönen csellómüvész a Sibelius akademia professzora.

 

 

Müsorukban Bartók, Kodály és Dohnányi művei szerepelnek. Erre a hangversenyre is ingyenes a belépés.

Március 7 – én  esti 7-órakor kezdödik Helsinki Laajasalo nevü városrészének templomában  az Énekesek estje hangverseny.  (cím : Reposalmentie 13)

Laajasalon kko

Laajasalo temploma

Március 8. –án az ünnepi hetet bezáró hangverseny Espooban lesz a Sello nevü bevásárlóközpont mellett levö hangversenyteremben : Sellosali (Soittoniekanaukio 1 )

sellosali-latauskuva

 

Itt a  Kelet-Helsinki Zeneiskola Gyermek- és Ifjúsági Vonószenekarai, valamint az espooi Juvenalia Zeneiskola kamarazenekara lép fel.

 

Kedves Olvasók !

Befejezésül  egy pár szó a Kelet-Helsinki Zeneiskoláról, az ünnepi Kodály hét szervezöjéröl.

Itähelsingin musiikkiopisto

Kelet-Helsinki Zeneiskola

Ebben az iskolában kezdte egy lánglelkü magyar testvérpár Dr. Szilvay Géza hegedümüvész és Szilvay Csaba csellómüvész finnországi életét a  hetvenes évek legelején. Fáradhatatlan és áldozatos munkájuk  eredményeként lett ismert  a zeneiskola az egész világon. Ez az iskola  Finnországban Kodály Zoltán zeneoktatási módszerének bölcsöje és terjesztöje ahol számos külföldröl érkezett zenetanár is ismerkedik  a világsikereket elért módszerrel és az iskola számos zenekarával.

Az eltelt évtizedek során a Kelet-Helsinki Zeneiskola fiatal diákjai  saját példájukkal bizonyították  Kodály Zoltán örökérvényü szavati : „A zene mindenkié „.

 

 

Judit Mäkinen