Fényszótár – Valosanasto

Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök !
A finn szókincs kis gyüjteményeivel kapcsolatosan azt tapasztaltam, hogy sokan érdeklödnek az ilyen típusú szókincsgyarapítás iránt. Ha az idegen szavak egy téma köré csoportosulnak, könnyebb megjegyezni azokat. Ezért kezdtem el ezt az oldalt.
Gyüjtöttünk már többféle kis szótárt is, mint pl. karácsonyi, tavaszi, nyári, öszi és téli térmák köré csoportosuló szavak gyüjteményeit.
Ma új témát kezdünk és a valo = fény szóval kezdödö összetett szavakat gyüjtögetjük.
A téma most azért aktuális, mert Finnországban most van a legvilágosabb éjszakák és a legfénylöbb napsütés ideje.
download

Valo- Fény

A gyüjtemény naponta bövül .
Ezúton kívánok Önöknek vidám tanulást, remélve, hogy a már finnül tudók is találnak új szavakat ma kezdödö kis gyüjteményemben.
Judit Mäkinen
14.6.2020
Valo – Fény
Finnországban családnév, de lehet nö vagy férfi keresztneve is. Hivatalosan 1950 óta megtalálható a naptárban A Valo nevüek február 3.-án ünneplik névnapjukat.
15.6.2020
Valokuva = fénykép, valoheitin = fényszóró , valovuosi = fényév
16.6.2020
Valokuvaaja = fényképész, valokuvamalli = fotómodell, valokuvataide = fotómüvészet

17.6.20 Valokuvaaja = fényképész, valokuvamalli = fotómodell, valokuvataide = fotómüvészet

18.6.20 Valoherkkä = fényérzékeny, valohoito = fényterápia, valovoima = fényerö

19.6.20 Valokeila = fénycsóva, valokuitu = optikai szál, valokaapeli = száloptikai kábel

20.6.20 Valoilmiö = fényjelenség, valomainos = fényreklám, valomittari =fotométer

21.6.20 Valoaalto = fényhullám, valokiila = fénycsóva, reflektorfény, valotus = exponálás, megvilágítás

Finnországban nyár van !

Kedves Olvasók !

Elkezdödött Finnországban is az igazi nyár .

Ezeken a képekan a mai : június 13.- és a következö két napban várható idöjárás látható. GYönyörü ny´rias az idö, enyhe szél fúj. A napok hosszúak, északon nincs éjszaka, Helsinkiben ma , június 13..án a nap 4.04-kor kelt és 23.05-kor nyugszik.

Reméljük, hogy sokáig tart majd ez a kellemes, meleg nyári idö.

Mindnyájuknak szép hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

Forrás: foreca.fi

Helsinki déli kikötöje 2020 június 9.-én

Kedves Olvasók !

Helsinkiben lassan , de remélhetöleg biztosan enyhülnek  a virusjárvány okozta korlátozások. A déli kikötöben levö piactér is megelevenedett , de termézetesen nem úgy,mint ” régen “.

A teret figyelö web-kamera mutatja meg a jelenlegi helyzetet. Itt láthatók az élö felvételek.

A képek változnak, remélem láthatók Önök részére is.

Jelenleg, azaz 2020 június 9.-én felhös az idö és 19 C fok van.

Judit Mäkinen

Finnországi levél no. 300


Kedves Olvasók !
Ha valaki azt mondta volna nekem 2009 novemberében – elsö levelem írásakor – , hogy többszáz levelet fogok írni Finnországról , egyszerüen azt válaszoltam volna neki, hogy ne vicceljen. És most örülök annak, hogy senki sem kommentálta az elsö levelemet, hiszen a 300. levelemet kezdem el.

Egy kis háttér
Közeli baráti körömnek már régebben írtam leveleket Suomi-Finland címmel általában csütörtökön a finn mondás szellemében : Torstai on toivoa täynnä – a csütörtök reménnyel van tele. Ezt a mondást azért is tartom fontosnak, mert az optimizmus mindenben segítségünkre van, egészségesebbé teszi az embert mind fizikailag mind pedig pszichésen.
Az elsö Finnországi levél 2009 öszén egy kedves ismerösöm Zsuzsanna biztatására indult el a Magyar-finn társaság oldala körmendi szerkesztöjének címezve ebben megkérdezve öt, hogy vajon érdekli-e az ilyen típusú levél. Igenlö válasza után kezdtem el rendszeresebben gyüjteni az anyagot Finnországról, arról az országról, melyet ma már 56. éve a hazámnak nevezek.

DSCF3827ca
A kérdésre azért is szükség volt, mert nem terveztem mást, mint információt, objektív és lehetöleg sokoldalú információ írását Finnországról elkerülve mind a politikai kérdésekkel mind pedig személyes életem eseményeivel való foglalkozást.

Sokan írnak a szociális fórumokon magánéletükröl, mondanivalójukat családi képekkel füszerezve  ezzel tartva a kapcsolatot messzire szakadt családtagjaikkal.  Úgy látszik, hogy azok, akik magánéletük és családjuk minden mozzanatát közlik a számukra nem egyszer ismeretlen nyilvánossággal is,  többezer olvasót mondhatnak magukénak , hiszen az emberi kíváncsiságnak nincsenek határai.

Ez nem jelenti azt, hogy kivétel vagyok, nem söt ellenkezöleg én is nagyon kíváncsi vagyok. Fiatal diplomásként egy új országba kerülve elsösorban arra voltam kíváncsi, hogy hova hozott a szívem. Érvényesíteni akartam Finnországban érvénytelen friss , magyar orvosi diplomámat, meg akartam ismerni Finnország tájait és kultúráját meg akartam tanulni az ország mindkét hivatalos nyelvét röviden mondva be akartam illeszkedni az itteni társadalomba annak hasznos, dolgos tagjaként. Ez azonban nem jelentette azt, hogy pár éves finnországi élet után már kerestem volna a magyar szavakat vagy jelenleg, több évtizedes finnországi élet után törve és idegen kiejtéssel beszélném magyar anyanyelvemet.

Röviden összefoglalva elértem azt, amire törekedtem. Örömmel írom, hogy kitartó, szívós és szorgalmas munkával másfél évi finnországi tartózkodás után letettem a követelt vizsgákat és  honosították a diplomámat. Itteni életem 4. évében finn nyelven védtem a Helsinki egyetemen doktori értekezésemet, esküdt nyelvfordító vagyok finn-magyar vonalon és az idegenvezetöi vizsgát is letettem már 40 évvel ezelött – ide vezetett a kíváncsiság – négy nyelven. Közben a családom is szaporodott,  öt felnött unokának örülhetek. Negyven évig tartó szakmai munka után lettem finn nyugdíjas 65 éves koromban.
De mai levelem célja nem az, hogy elsösorban magamról írjak.


Magyar-finn-magyar barátság
A magyar-finn barátság hosszú múltra tekint vissza . A kapcsolattartásnak sok formája volt régen is, nyelvészek, irodalmárok leveleztek egymással, kölcsönösen fordítva irodalmi müveket és jártak a baráti országban már évszázadokkal ezelött. Reguly Antal finnországi utazása és érdemei sokak elött ismerösek, Viljo Tervonen fordítói- irodalmi munkássága a klasszikusok közé sorolható. Neki különösen hálás vagyok, mivel ö volt az elsö finn tanárom.Tervonen

viljo-tervonen

Viljo Tervonen

Voltak évtizedek elött fiatalok közötti levelezések olyanok között akik soha nem találkoztak egymással és voltak ilyen levelezések alapján született életreszóló barátságok is. Ezek jelentöségét csak most ismerjük fel, hiszen akkor a kapcsolatokat többek között nem a skype vagy az instagram és facebook segítségével tartották ébren. És nem kétórás repülö út választotta el a barátokat egymástól.
Finnekkel nem könnyü megismerkedni, még nehezebb összebarátkozni, de a finn- magyar személyes, a testvérvárosi kapcsolatok segítségével kötött barátságok jelenleg is évtizedes múltra tekintenek visza.
Szükségben ismered meg a barátodat – Hädässä ystävä tunnetaan
mondják Finnországban, ennek kézzelfogható példáit a történelem viharos éveiben, a finn téli háború vagy a magyarországi 1956-os szabadságharc idején találják meg azok, akik közelebbröl is érdeklödnek a történelmi tények iránt.


Finnországi levelek
Észrevettem azonban, hogy minden kapcsolat ellenére is erösen korlátozottak a Finnország után érdeklödök Finnországra vonatkozó ismeretei. Keringenek mindenféle sztereotipiák a messzi, sötét, hideg, ritkán lakott és idegen tájakról, havas telekröl, furcsa ételekröl, a  szaunakultúráról, az ezer jéghideg vizü, fürdésre alkalmatlan tó országáról annak zárkózott, befelé forduló, alkoholt kedvelö lakosairól és nem utolsó sorban a nehéz finn nyelvröl. Ezért kezdtem el írni a Finnországi leveleket azzal a céllal, hogy hiteles forrásokkal alátámasztva , objektíven és lehetöleg sokoldalúan írva Finnországról közelebb hozzam Önökhöz az igazi Finnországot, az én hazámat.


Ezt azért is tartottam fontosnak, mert sokan vannak azok, akik már az észak szótól is irtóznak : ” Mi csak délre szeretünk utazni ” felkiáltással. Pedig az észak sok gyönyörü tájat rejteget azok számára akik érdeklödnek a természeti szépségek iránt.
Az elsö 120 levél a Magyar-finn társaság honlapján, a lap szerkesztöjének köszönhetö kiállításban jelent meg. Több olvasóra törekedve a 121. levéltöl kezdve a szerkesztést egyedül csinálom, a levelek megtalálhatók önálló blogként és a facebookon is megjelennek.


A Finnországi leveleket megpróbáltam rendszeresen írni témák köré csoportosítva. ìgy került sor Finnország világöröksége objektumainak bemutatására 7 levél formájában 2010-ben. Minden levél egy objektummal foglakozik részletesebben.

suomenlinna

Suomenlinna a világörökség része


Finnország összes tájegységéröl 2012 – 2013-ban írtam összesen 22 levelet. A tájegységek nevük szerint abc sorrendbe szedve mutatkoznak be az olvasónak. A központok, a tájegység ”saját ” címere, dala, virága, köve, madara minden levélben említésre kerül.

Finnország tájegységei

Három levélben mutattam be Finnország népviseleteit , Finnország nemzeti szimbólumainak ismertetésével 7 levél foglalkozik. Minden szimbólumról részletesen írtam 2016-ban.

A nemzetközi elismerést és sikert kiváltott finn iskolarendszerrel több levélben foglalkoztam, a különbözö tipusú iskolákkal, az oktatási módszerekkel és a számítógépes oktatásról és vizsgáztatásról is lehet leveleimben tájékozódni. Meg lehet ismerkedni a felnötteket sokoldalúan müvelö akadémiai szervezettel is.


Finnország centenáriuma 2017-ben volt.

Abban az évben a Finnországi levelek blogja a hivatalos, országos Suomi 100 program része volt; egyetlen nem finn nyelvü levélsorozat. Ebben az évben 115 bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. A levelek a Valtioneuvosto – Államtanács engedélyével és hozzájárulásával szerepeltek a programban és abban az évben a Suomi 100 kezdettel indult leveleim az ünnepi év  hivatalos logóját is használhatták. Ennek és a következö évben kapott Kunniakirja – Díszoklevélnek nagyon örülök és különösen annak, hogy magyarul írt leveleim ilyen nyilvánosságot értek el.

Finnország 100 éves

 

Az 2017 – ben írott levelek sokoldalúan foglalkoztak azzal, hogy milyen szervezetek és milyen magánszemélyek hol , mikor és hogyan ünneplik a független Finnország születésének 100. évét. Az egész ország ünnepelt, nagyok és kicsik, fiatalok és öregek, egészségesek és betegek,  a finn  ipar,  kereskedelem, kultúra és müvészet éve volt 2017, az év jelmondatának : Yhdessä = Együtt szellemében.
Ez az év egyben ismét példaképe volt a finn összefogásnak és a nép egységének a hagyományok tiszteletének és fenntartásának valamint az erre való nevelésnek. 

Milyenek a finnek ? cimü leveleket sokszor  írtam. Ezekben a levelekben a finnek tulajdonságaival lehet ismerkedni, külön foglalkozva az egyes tájegységek embereinek jellemzö vonásaival a lassúsággal, megfontoltsággal, kitartással,  élénkséggel, találékonysággal, önfejüséggel, konzervativizmussal, a természet szeretetével stb. stb. Egy rövidebb levélsorozatban beszámoltam a humoros finn nyári  versenyekröl mint pl. csizmahajítás, asszonycipelés, sárfoci és még több más
A finn életmódhoz elválaszthatatlanul hozzátartozó szaunáról több levélben lehet olvasni.

 

kivirannan_lomamokki_tahko_sauna_jarvi

Tóparti szauna

Mód volt megismerkedni a különbözö szaunatipusokkal és a szaunázással kapcsolatos finn szokásokkal is. 

Több levélben foglalkoztam a finn zenei élettel, annak különbözö formáival, a zenei fesztiválokkal, kórusok életével, a finn tangóval. A legismertebb finn zeneszerzö Jan Sibelius Opus 1. karácsonyi dalait egyenként  ismertettem és egy hosszú levélben írtam a kantele-röl Finnország nemzeti hangszeréröl.

11_k_kantele

Kantele

Beszámoltam a magyar Szilvay fivérek finnországi, úttörö zenepedagógiai munkájáról, mely Kodály Zoltán módszerét alkalmazva világsikereket ért el a finn fiatal vonósok – Juniorjouset- zenekarával .
A zenével kapcsolatos leveleim megjelentek Magyarországon a Parnasso nevü zenei szakfolyóiratban is, ezért köszönet illeti a föszerkesztöt: Zelinka Tamást.


Finnországban magyar sikerek is születtek, ezekröl is tájékoztattam az olvasókat. A tájékoztatás közel sem teljes, de kiemelném a következöket:
Galambosi Bertalan a füszernövények termesztésében ért el nemzetközi elismerést kivívó sikereket, Pálfalvi Melinda nemzetközi versenyen aranyérmet nyert cukrász, Vilisics Ferenc kolbászsütöversenyen nyert elsö díja egy nagysikerü vállakozás alapja lett.
Iittala-ban rendezték 2019-ben az üvegfúvás világbajnokságát, a világbajnok Nagy József mester lett, a második helyen is magyar versenyzö végzett : Ujfalusi József.
Finnország színeiben több magyar származású  sportoló is eredményes közöttük Oláh Benedek– alias Pentti – az asztali tenisz többszörös finn bajnoka.

Leveleimben beszámoltam magyar müvészek itteni kiállításairól, magyar kórusok finnországi szerepléséröl, a Magyar Foltvarró  céh Finnországban tartott kiállítással öszekötött sikeréröl.

Mindenféle apró hír.

Ez most  a 300. számozott levelem.De ezeken a leveleken  kívül több mint 400 apró, számozatlan bejegyzéssel igyekeztem közelebb hozni Önökhöz Finnországot. Ezek egy része a” mindenféle” szóval kezdödik. 

Írtam mindenféle barátokról, ajándékcsomagról, vendégröl, légyröl, furcsa finn bajnokságokról, alternativ ételekröl, világszépekröl, kávéházakról ,söt óriási zöldségekröl is.

Nagy öröm számomra, hogy karácsony táján több magyar konyhában illatoznak a finn datolyás kuglófok, többen is megsütötték már az áfonyás pitét vagy a citromos kuglófot leveleimben leírt receptek segítségével.  

DSCF0085

Datolyás kuglóf

A Turkuban december 24.-én  nyilvánított Karácsonyi békenyilatkozat évszázados hagyományát követve az év utolsó levelében leírom a nyilatkozat szövegét saját magyar fordításomban. A következö év elején pedig egy magyar költö soraival üdvözlöm az új évet ismertetve az új évben  várható változásokat.   

Kedves Finnországi levelek Olvasói !

Röviden  összefoglalva elmondhatom, hogy ezeket a sorokat írva boldog vagyok. Boldog vagyok azért, hogy egy kis ötmilliós  országról egy kis nyelven írt leveleimnek  több mint ötven országban vannak olvasói. És ezzel kapcsolatban örülök a mai technikai lehetöségek adta kommunikációnak.

Ez nekem a mai, 80. születésnapomon a Jóisten adta egészségemen és a családomon  kívül a legnagyobb ajándék.Mert ugye az úgy van, hogy az embert a kis dolgok teszik boldoggá, a kis vágyak beteljesülése az öröm és megelégedettség forrása  .

 Végezetül még csak annyit, hogy a kis dolgoknak addig nincs semmilyen jelentösége, amíg mi észre nem vesszük azokat. Kívánom Önöknek, hogy vegyék észre a kis dolgokat, az apró százszorszépeket  és katicabogarakat, a csillagos ég  legkisebb, fénylö csillagait. Keressék az örömet a legközelebbi környezetükben, örüljenek a barátoknak .

Megköszönve a Finnországi levelek iránti érdeklödést,  mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen

 

 

Rododendronpark Helsinkiben

Kedves Olvasók !

Helsinkiben van egy nagy rododendron park, ott fényképeztem ezeket a képeket tavaly. Idén még nincs teljes pompájában, de most melegszik az idö és nemsokára el lehet látogatni oda. A sétaút akadálymentes , mindenki számára könnyen járható , tolókocsival is könnyü a közlekedés.

A virágok nincsenek karanténben ! A rododendronokon kívül sokféle azaleát is meg- csodálhatnak a sétálók. A sétaút akadálymentes !

Mindenkinek aki Helsinkibe jár júniusban érdemes ellátogatni ide.

 

Judit Mäkinen

 

 

Káposzták világa

 

Kedves Finn nyelv után érdeklödök !

Idén kezdtem el gyüjtögetni  Önök részére apró szógyüjteményeket, melyek célja a finnül tanulók  szókincsének  bövítése. Föleg különbözö témakörök összetett szavait gyüjtöttük, ádventi, karácsonyi, tavaszi, nyári szavakat. De összeszedtem a három  és két betüböl álló finn szavakat is vagy a tágabb család tagjainak neveit. .

Most ismét összetett szavakat gyüjtünk, egyben megismerkedünk a káposzta-családdal. Mert talán nem sokan gondolnak arra, hogy milyen sokféle káposzta létezik. És a sokféle káposztához sok sok recept is tartozik a töltött káposztán és a káposztalevesen kívül. Alacsony kaloriatartalma miatt a káposztát sokan szinte diétás ételnek tartják.

Egy kis történelem

A káposzták öse a vadkáposzta, ami Európában mindenütt megtalálható. Már az antik világban is ismerték a káposzta értékét, annak magas C -vitamintartalmát. Finnországi adatok az 1500-as években említik a káposztaföldeket amik abban az idöben  föleg kolostorok közelében voltak.

villikaali

Vadkáposzta

Kareliában a káposztának nagy értéke volt, az ortodox vallás területein a káposztát ültetök különleges megbecsülésben részesültek. Azt tartották ugyanis, hogy ha  a káposztát a nök bugyi nélkül vagy meztelenül ültették, akkor a káposzta több termést hoz és a palántákat  nem érik betegségek. Ezért általában a gazdaság legidösebb asszonyainak volt  becsületbeli dolga a káposzta ültetése és voltak olyan helyek, ahol a férfiak ültetés idején  még kaposztaföld közelébe se mehettek.

Finn káposzta-szavak

Talán érdekesnek számít, hogy a finn nyelvben olyan zöldségeket is káposztának hívnak, amiknek magyar neve nem tartalmazza a káposzta szót. Ílyen pl. A finnül kyssäkali  ( kiejtés : küsszekááli )- nak nevezett karalábé.

A most kezdödö kis gyüjteményben a legkülönbözöbb káposzták szerepelnek.

Vidám ismerkedést a finn kaposzták világával !

Judit Mäkinen

 

Kaali = káposzta. ( Kiejtés : káááli . A finn kettözött aa hosszabban ejtendö, mint a magyar á)

Valkokaali = keräkaali (kérekáááli)  = Fejes káposzta

keräkaali

Keräkaali = Fejes káposzta

Ezt a káposztát Finnországban nyersen, lereszelve  salátákban is használjuk, számtalan finn  recept is  létezik a rakott káposztától a töltött káposztáig. Utóbbit Finnországban nem savanyított káposztalevélbe készítik .

Kukkakaali = karfiol (Kukka = virág )

varikkaat-kukkakaalit

Kukkakaali = Karfiol

Ùjabban a hagyományos fehéren kívül többféle színü is van, zöld,  lila söt narancssárga is. Finnországban használjuk nyersen salátának és sütve is fínom.

Parsakaali  = Broccoli

parsakaali

Parsakaali = Broccoli

Az egyik legegészségesebb zöldségfélének tartják , mivel tartalmaz többek között  K –A- C  és B 12 vitamint, vasat, káliumot és kalciumot is.

Forrás : https://www.voice.fi/terveys-ja-hyvinvointi/a-162983 

Punakaali = Vörös káposzta

punakaali_620px

Punakaali = Vörös káposzta

C vitamintatalma magasabb mint a fejeskáposztáé és annál édesebb. 100 g vörös kapiosztában kb. ugyanannyi C vitamin van,mint egy közepes nagyságú narancsban.

Kiinankaali = Kinai kel

Elkészítése gyorsabb mint a fejeskáposztáé, sokféle ételt készítünk belöle a rakott káposztától a töltött káposztáig és frissen saláták alapanyageként is nagyon elterjedt.

kiinankaali2

Kiinankaali  = Kínai káposzta 

 Ruusukaali = Bimbóskel

Erös ize van, jól illik birka-  vagy Finnországban rénszarvashúshoz. Nyersen is lehet használni salátaként.

ruusukaali

Ruusukaaali = Bimbóskel 

 

Kyssäkaali = karalábé

Finnországban a karalábét nyersen is használjuk pl. lereszelve Magas a  B1-B2-B6 vitamintartalma és 100 g nyers karalábéban 63 mg C vitamin is van. De tartalmaz kalciumot, magnéziumot és vasat is.

kyssakaali

Kyssäkaali = Karalábé

Varsiparsakaali= Broccolini

Ez a broccoli és a kinai kel keresztezödésének eredménye. Édeskés, zsenge szára is használható. Nyersen is finom, de lehet fözni vagy grillen sütni is. Húsételekhez és halhoz is alkalmazzuk körítésnek, de nem fözelék f

varsiparsakaali

Varsiparsakaali = Broccolini

 Lehtikaali = Fodros kel

Ez a kápaosztafajta jól türi a hideget, ha megfagy mielött betakarítják az íoze édesebb lesz, mivel hidegben a szénhidrátok cukorrá aprózodnak fel.

lehtikaali_620px

Lehtikaali = Fodros kel 

Mustakaali = Fekete kel

Rokona a fodros kelnek, olasz eredetü fajta, neve : cavolo nero. A fodros kelhez hasonlóan egyike a legtöbb vitamint és tápannagot tartalmazó káposztafajtáknak.

mustakaali

Mustakaali = Fekete kel 

Suippokaali = Hegyes kápioszta

Ez egy új jövevény Finnországban, magyar nevét nem találtam meg. Suippo = hegyes, csúcsos. Édesebb mint sok más káposzta, elöfordul vörös változatban is.

suippokaali

Suippokaali = Hegyes káposzta 

Kedves Olvasók !

Ez az utolsó képoszta ebben a kis gyüjteményben, remélem, hogy voltak Új szavak is benne.

Judit Mäkinen

 

 

 

Két betüböl álló finn szavak

 

Kedves Finn nyelv után érdeklödök !

Nem is olyan régen kerestem  a három betüböl álló finn szavakat és ezeket abc sorrendben gyüjtöttem össze. Ezek itt találhatók : https://finnorszagilevelek.com/2020/03/17/harombetus-finn-szavak-gyujtemenye/

Vannak azonban még rövidebb, azaz két betüböl álló finn szavak is de sokkal kevesebb, mint a hárombetüsek.

Most ezeket szedjük össze. Vigyázzunk az e és é betűk kiejtésére! Finn ä = magyar e és finn e = magyar é

  • Me = mi, mä = a minä = én szó közbeszédben használt formája
  • Te = ti
  • Se = az  pl. ha állatokról beszélünk, akkor az ö = se . Se kissa = az a macska .
  • Ne = azok
  • He = ök
  • Ne = azok
  • ja = és
  • ei = nem,
  • sä ( kiejtés: sze) a sinä = te közbeszédben.
  • No = na, ez egy olyan szó amivel pl. egy kérdésre felelö  a válaszát kezdi , feltehetönen ösztönösen, idönyerés céljából. Pl így : Mitä kuuluu ? Mi újság ?
  • No, kiitos ei erikoista. Na, köszönöm semmi különös.
  • Oi = ó, jaj  Pl. Oi, miten kaunis ! Ó milyen szép. Vagy így : Jaj, de szép !

Ès befejezésül egy szó : Yö = éjszaka. (Kiejtés : üö.)

Ezzel vége van az én kétbetüs finn szavaimnak. Nagy örömmel vettem észre, hogy egy kedves Olvasó is kiegészítette ezt a felsorolást.

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

Finn szókincs : Kotini on linnani – Az otthonom a váram

 

Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök!

A fenti mondat mostanában szinte szószerint igaz , sokan vagyunk akik most otthon, a várunkban élünk már hosszabb idö  óta. Ez tette aktuálissá a gondolatot, hogy gyarapítsuk finn szókincsünket azokkal a szavakkal, melyek úgy kezdödnek finnül, hogy Koti = Otthon.

Ezzel a gondolattal  kezdtem május elején  új szógyüjteményt, ami minden nap bövül egy pár szóval. További vidám ismerkedést a finn koti-kezdetü összetett szavakkal !

Judit Mäkinen

  • 2020 május 8
  • Kotipaikka = Lakóhely
  • Kotimaa = haza, szülöföld
  • Kotikaupunki = szülöváros
  • 2020.május 9
    Kotieläin = háziállat
    Kotikieli = az otthon beszélt nyelv. Ez a szó azzal kapcsolatos, hogy a nyelvi kisebbségekhez tartozók otthonaiban beszélt nyelv ugye nem ugyanaz, mint a többség nyelve.
    Kotihipat = házibuli
  • 2020 május 10
  • Koti-ikävä = honvágy
  • Kotiliesi = házi tïzhely . Ez a neve egy kedvelt újságnak is
  • Kotiruoka = házi koszt
  • 2020 május 11
  • Kotikasvatus = otthoni nevelés, régebben ezt ”gyerekszoba” néven ismertük
  • Kotiläksy = házifeladat ( ä = magyar e, y = ü  )
  • Kotiosoite = lakcím
  • 2020 május 12
  • Kotivakuutus = lakásbiztosítás
  • Kotiviini = otthon készített bor
  • Kotipiha = otthoni udvar
  • 2020 május 13
  • Koti-isä = kis gyerekkel un. Szülöi szabadságon otthon levö apuka
  • Kotirouva =  régies neve a koti -äiti , a háztartásban dolgozó anyukának
  • Kotiväki = otthoniak, a családtagokat jelenti
  • 2020 május 14
  • Kotilääkäri = háziorvos
  • Kotiapteekki = házipatika
  • Kotikissa = házimacska. Ezzel a szóval lehet illetni azokat is, akik nem nagyon szeretik elhagyni az otthonukat : otthonülök
  • 2020 május 15
  • Kotikalja = othhon készitett:  házi sör
  • Kotityö = házimunka
  • Kotiteollisuus = háziipar
  • 2020 május 16
  • Kotietsintä = házkutatás
  • Kotiaresti = házi örizet
  • Kotiviini = otthon készült un. házi bor
  • 2020 május 17
  • Kotijoukkue = otthoni csapat, aminek drukkol valaki
  • Kotitonttu = házi manó, különösen karácsony táján figyeli a gyerekeket
  • Kotirauha = otthoni nyugalom, házi béke
  • Kedves finn nyelv után érdeklödök !
    Ezzel befejezödik az a kis szógyüjtgemény amelyben a koti-otthon kezdetü összetett szavakat gyüjtögettem. Legutoljára még egy koti-val kezdödö szó. Kotilo = nem összetett szó, nem a finn – magyar szókincs baráti kapcsolatára utal :). Kotilo finnül csigát jelent .
  • További vidám finn tanulást kívánva
  • Judit Mäkinen

 

Mi az, hogy finn sisu ? 299.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Sokszor elhangzik egy kérdés : milyenek a finnek ? És sokan ismerik a finnekkel kapcsolatban azt a szót, hogy Sisu ( sziszu) , ami a finneket jellemzi. De mit is jelent ez a szó ? Röviden : Läpi harmaan kiven =Keresztül a szürke sziklán . Erröl szól mai levelem.

 Sisu itt, Sisu ott, Sisu mindenhol

Röviden összefoglalva a sisu bátorságot, meghátrálást nem ismerö harcrakészséget és vasakaratot, nem egyszer szívós kitartást söt szinte önfejüséggel határos , megalkuvást nem ismerö tulajdonságot jelent.

A sisu-ra büszkék a  finnek,  Finnországban az élet minden területén megtalálhatjuk ezt a szót

Sisu a neve a terepjáró teherautómárkának és az egyik finn jégtörö neve is Sisu

Ezen kívül számos sportegyesület neve Sisu, ilyenek vannak többek között Hämeenlinna- -ban, Tampere-ben és Seinäjoki-ban .

 

Találkozunk a SISU névvel Ázsiában , ahol egészen mást rövidítenek így : Sanghai International Studies University.98651623159eee5d39eed2Finn történelmi példa arra, hogy mi a sisu a II. Világháborúval kapcsolatos . A finnek hazájukat  minden áron, minden áldozattal és minden ellenséggel szemben védö háborúja a finn  sisu egyik legmeggyözöbb bizonyítéka.

De a sisu nem veszett ki , a fiatal generációban is számos példát találunk erre . Mai levelemben közelebbröl egy példával szeretném Önöket megismertetni .

Mai fiatal mint a sisu megtestesítöje

A neve: Arttu Silander, aki idén tavasszal érettségizett  Rauma város gimnáziumában.

Rauma Finnország egyik legrégibb tengerparti  városa, 1442-ben alapították Dél-Satakunta tájegységében található, Helsinkitöl kb. 250 km-nyi távolságban északnyugat irányban.  Régi része – Vanha Rauma –  a világörökség finn objektumai közé tartozik. Lakosainak száma 39 190.

Aettu Silander

Arttu Silander

Arttunak az érettségivel kapcsolatosan a  többiektöl megkülönbözetö formára volt szüksége, mivel ö születése óta látássérült, egy írott szövegböl három szót tud egyszerre megkülönböztetni. A vakok Braille írását nem tanulta meg – annak ellenére, hogy ajánlották neki – egyenlöre szükségtelennek tartja, mivel a betüket és a színeket látja..

Finnországban az érettségit nem kell minden tantárgyból egyszerre letenni. Erre az ad lehetöséget, hogy az egyes tantárgyakat szakaszonként tanulják intenzíven és nem tanulnak egyszerre minden tantárgyat. Így pl. Arttu, aki  tavaly az öszi félévben már elvégezte a svèd nyelv és a földrajz egész évi  tananyagát, ezekböl az ösz végén már érettségi vizsgát – irásbelit, Finnországban nincs szóbeli érettségi – tehetett. Hogy ez hogyan sikerül azt csak akkor tudja meg a vizsgázó diák, ha minden tárgyból érettségizett.

Így került sor a többi tantárgyra idén tavasszal, ezek a finn nyelv és irodalom, a történelem és a matematika voltak. És Arttu érettségije sikeres volt !

A Központi Érettségi Vizsgabizottság engedélyével, Arttu több idöt fordíthatott az írásbeli vizsgákra, mint a többiek – egy régebbi levelemben már írtam, hogy jelenleg Finnországban az egész érettségi vizsga számítógépeken át történik – és azt is megengedték, hogy a szövegolvasáshoz nagyító-programot használjon.

Ez talán egyesek részére könnyünek és egyszerünek hangzik, de nem így van. Nagy türelemre és erös akaratra volt Arttunak szüksége.

Míg a többi diák az Abitti nevü számítógépes rendszerben egyenesen látta a feltett kérdéseket és azokra ugyanott válaszolt Arttu elöször megnézte a kérdéseket a nagyító segítségével felnagyított szövegen, majd egy másik oldalon válaszolt ezekre. A nagy betük miatt a szöveg olvasása sokkal lassabban haladt, nem is beszélve arról, hogy egyszerre csak három szót látott. A két oldal között ide-oda ”lapozgatás ” is idöbe telt.

A matematikai feladatok föleg geometriával foglalkoztak, azaz képek voltak a megoldandó feladatok.

Arttu útja nem vezetett nyílegyenesen gimnáziumba

Arttu az általános iskola után eredetileg nem akart gimnáziumba menni, inkább szakmát választott és gépész szeretett volna lenni. Amikor leendö szakiskolájával ismerkedett, az ottani oktató azt mondta neki, hogy látássérülése miatt ö saját magát és másokat figyelembe véve is gépészként biztonsági veszélyt jelentene. Ezért Arttu nem mehetett gépésztanulónak. Hogy gondolkozási idöt nyerjen a pályaválasztást illetöleg,  gimnáziumban kezdett tanulni. Finnországban  9 éves általános iskola után a gimnázium 3 évi tanulást jelent. Erröl most az a véleménye, hogy szerencséje volt, a gimnázium egy nagy ugrást jelentett neki elörefelé.  Gimnáziumi érettségi után föiskolán folytathatja tanulmányait

Kedves Olvasók !

Ez a fiatal az én szememben  a finn sisu mai, modern megtestesítöje.

Arttu Silander a legnagyobb elismerést egy tanárnöjétöl Mia-Riika Heinonen-töl kapta. Ö így nyilatkozott róla : ” Ezen a fiatalon keresztül  megértettem, hogy mi a finn sisu, a satakuntai önfejüség és egy fiatal ember határtalan hite abban, hogy valamikor az irány megváltozik és az élet igazságossá válik”.

Ha Önök között vannak olyanok akiket érdekel a teljesen számítógépeken át történö finn érettségi szeretettel ajánlom alábbi levelemet olvasásra:

https://finnorszagilevelek.com/2018/05/14/erettsegi-vizsga-finnorszagban-234-level/.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás:

Espoo, 2020 május 11: Esik a hó hó-zik, zik zik…

Kedves Olvasók !

Ezen a két képen az én kis kertem látszik a címben említett napon, hétfön 2020 május 11.-én.

 

Ennek a jelenségnek finn neve : takatalvi = télutó = tél a tavaszban.

Tegnap volt nálunk anyák napja , + 16 C fok volt és ragyogóan sütött a nap. Ma  0 C fok van, ömlik a hó. Ha így megy tovább szánkózhatnak a délfinnországi gyerekek, akik egész télen nem láttak ennyi havat.

Szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen