Finnország a zene országa.352.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A zene mindenkié mondta Kodály Zoltán Magyarország világhírű zeneszerzője és a zenei nevelés atyja. A zene univerzális, nem kell hozzá idegen nyelvek ismerete.

A zene nincs korhoz, időhöz vagy helyhez kötve.  Mindenütt hallhatunk zenét, elég kimenni egy sétára .A madarak csicsergése  mindenkit elkísér mindenhová.

Zeneszó mellett ünneplünk, örülünk, szomorkodunk, sírunk és gyászolunk. a zene nyugtat és bátorít a zene gyógyít

Zene a lélek orvossága

Mindenki részt vehet a zenével, még zenekari tagság sem kell a síppal, dobbal, nádi hegedűvel szóló zenéléshez. A zene nem követel abszolút hallást vagy operai szinten lévő éneklést.

Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a legtöbben szeretnek zenét hallgatni, még az un. “botfülűek is. Ennek egyik oka, hogy leírhatatlan a választék, az oratóriumoktól a metál zenéig , így mindenki talál olyan zenét aminek örül, ami felvidítja, amit szívesen hallgat.

Mai levelemben Finnországgal, a zene országával foglalkozunk.

Régi megfigyelés, hogy az újszülöttekre is hat a zene. Söt mi több, már a magzatok is érzékelik a zenét. Eino Partanen és munkatársai vizsgálták a zene hatását a magzatokra.

A résztvevő kismamák terhességének utolsó harmadában otthonukban rendszeresen hallgatták a Tuiki tuiki tähtönen =  Csillogj villogj csillagocska  dalt , ami itt hallható https://youtu.be/Vrn9dma0cm0. A megszületett kisbabák még 4 hónappal születésük után is reagáltak erre a zenére. Az eredeti beszámoló erről a kutatásról itt olvasható : Prenatal Music Exposure Induces Long-Term Neural Effects (plos.org)

A zene pozitív hatásáról számolnak be azok a  vizsgálatok is, melyekben koraszülötteket[JM1]  kezeltek zeneterápiával. A minimum 1500 gramm súlyú babák 30 percig hallgattak zenét és azt tapasztalták, hogy  a zene jelentősen csökkentette a gyors pulzust

Azt is megfigyelték, hogy a kisbabák gyorsabban alszanak el, ha zene szól az ágy mellett. Ezt a célt szolgálják a felhúzós, kis zenejátékok.

Kisbabák zenejátéka

Korán kezdődik a finn gyerekek kapcsolata a zenével, ennek több formája is van

 Zeneovoda – musiikkileikkikoulu

Minden korosztály részére van ilyen foglalkozás. A 0-1 évesek hetente egyszer szüleik kíséretében 30 percig élvezik a zenés környezetet.

Zeneovi – Muskari

Az 1-3évesek már maguk is zenélnek, a 4-5 éveseknek saját zenekaruk is lehet. Ók már fellépnek az óvodai ünnepségeken.

Zeneosztály az iskolában

Az általános iskolákban vannak olyan osztályok, melyekben az átlagosnál több a zeneoktatás. Ezekben az osztályokban nem kötelező játszani valamilyen hangszeren, a sokan az éneket választják az iskolai kórusban.

Zeneiskolák (musiikkiopisto)

Elsősorban általános iskolai tanulókat szolgál, de a fúvós hangszereket és az éneket  tanulók  később is elkezdhetik zene tanulmányaikat ezekben az iskolákban. Leginkább magánórák segítségével oktatnak, a tandíj 100-450 euro között változik, legdrágbbak a főváros környéki magániskolák, melyek nem kapnak állami támogatást.

Magyar vonatkozásban a legfontosabb zeneiskola a kelet-Helsinkiben működő

Itä – Helsingin Musiikkiopisto

Itt kezdték el 1971-ben az időközben világszerte ismert magyar zeneművész és zenepedagógus testvérek  Géza és Csaba Szilvay.  Fiatal gyerekekből álló vonószenekarukkal  a Finnországban alkalmazott Kodály módszer sikerével ismertették meg a zenevilágot.

Juniorvonósok & Géza Szilvay

A Szilvay fivérekről én is írtam itt : http://www.parlando.hu/2017/2017-6/Judit_Makinen-Szilvay.htm. Ennél részletesebben itt lehet olvasni : Szilvay_Geza.pdf   

A Szilvay testvéreknek köszönhető a Finnországban  működő Kodály társaság alapítása és a Kodály – hét megrendezése is.

Finnországi Kodaly Társasaság

Zenegimnázium (musiikkilukio)

Több finn városban van zenegimnázium, a legnagyobbak közé tartozik a Sibelius gimnázium Helsinkiben és a Madetoja gimnázium Ouluban ahol 350 diák tanul.  

Madetoja lukio Oulu

A Sibelius gimnázium 1906 óta működik, 530 tanulója közül a zene-vonalon 350-en tanulnak, a tánc-vonalon 80 és az un. általános vonalon 100  diák van. De kisebb helyeken is van lehetőség zenegimnáziumba járni. Ilyen pl. a finn népzene központjában Kaustinen-ben lévő zenegimnázium. A 4200 lakost számláló járás gimnáziumában zene-vonalon tanulók rendszeresen adnak hangversenyeket .

Musiikkilukio : Kaustinen

Klasszikus zenével kis gyerekek is ismerkedhetnek.

Ezt a célt szolgálta a Helsinki városi zenekar kezdeményezése. Első alkalommal 2000-ben kezdődött az un. kereszt-gyerekek programja . Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy abban az évben minden Helsinkiben született gyereket meghívtak hogy regisztráljanak a zenekar kereszt – gyerekeként . A meghívást a meghívott gyerekes családok 75 %-a örömmel fogadta el.

A kisbabák születésük után azonnal egy lemezt kaptak: Nallekarhu konsertissa/. Micimackó hangversenyen

Micimackó hangversenyen

Az első évben több helyen voltak kisebb hangversenyek, ahol a zenekar tagjai énekeltek a kisbabáknak.  Ezután a programban résztvevő gyerekek hét éven át évente két alkalommal- tavasszal és ősszel- hangversenyre mentek szüleikkel. A műsor a gyerekek fejlődési szintjét figyelembe véve készült el, ők  apránként ismerkedtek a klasszikus zenével.

Petra Piironen 2015-ben elkészült szakdolgozatában megállapítást nyert, hogy a programban részt vett gyerekek később is hallgattak klasszikus zenét, egy harmaduk havonta -vagy gyakrabban – jár klasszikus zenei hangversenyekre. Az összes résztvevő 71,4 %-a úgy gondolja, hogy a program felébresztette a klasszikus zene iránti érdeklődést.

Mindent összevetve úgy  látszik, hogy a zenekara elérte céljait: felébresztette az érdeklődést a zene és a zenélés iránt, a családok részére együttes programot adott  és ezzel támogatta a gyerekek fejlődését.

A legmagasabb zenei képzést a konzervatóriumok és a Helsinkiben működő Sibelius akadémia biztosítják.

A konzervatóriumokat az 1986-ban alapított központi szervezet:

Suomen konservatorioliitto -Finnország konzervatóriumainak szövetsége koordinálja.

Megtalálható a facebookon itt : https://www.facebook.com/konservatorioliitto/ A szervezethez – mely az Oktatásügyi minisztériummal szoros kapcsolatban áll –  tartozó intézetekben a zenei képzésen kívül táncművészetet is lehet tanulni.Finnország 16 konzervatóriuma tartozik a szövetséghez, ezek az ország több részén működnek, közöttük :Joensuu, Kuopio, Kajaani, Kokkola, Lahti, Oulu, Pori.

Klasszikus zenén kívül konzervatóriumban lehet pop-zenét is tanulni.

A Pop & Jazz Konservatorio 1972 óta működik Helsinkiben

Pop & Jazz konervatorio Helsinki

Ez az intézet egyike a legismertebb európai ritmikus zenével foglalkozó zeneiskoláinak. Ha Önök közül valakit jobban érdekel ez a főiskola, itt lehet tájékozódni róla angolul: https://popjazz.fi/in-english/

Végül a klasszikus zene egyik legfontosabb finnországi vára a

Sibelius Akadémia

Az Akadémia az északi országok legnagyobb ilyen típusú felsőoktatási intézete. Kilenc különböző programot követve lehet tanulni, 1500 az itt tanulók száma.

Sibelius Akatemia Helsinki

Egy kis történelem

Martin Wegelius (§846-1906) zeneszerző alapította 1882-ben a Helsingin Musiikkiopisto nevű zeneiskolát, melyet egészen a haláláig ö vezetett. Az intézet neve 1939 óta Sibelius Akatemia. Nevét Finnország legismertebb zeneszerzőjéről Jean Sibeliusról kapta, aki itt tanult 1885-1889 között, sőt az 1890-es években tanított is az intézetben.

Az Akadémia 1980 óta állami intézet, több részlege is van, ilyenek a Kuopio és Seinäjoki városokban  működők.  Amikor 2013-ban a finnországi felsőoktatási intézetek Taideyliopisto = Müvészegyetem néven tömörültek a Sibelius Akadémia neve Taideyliopiston Sibelius Akatemia lett.

Sok magyar zenész tanult itt, közöttük a Bogányi zenemüvész-család tagjai: Tibor, Gergely. Bernadett és Bence, Makovecz Pál.Alkalmakként magyar vendégoktatók is járnak a Sibelius Akadémián, 2019-ben Szabó Balázs orgonaművész tanított Helsinkiben. A Sibelius Akadémiának egy magyar – osztrák származású professzora is van 2006 óta, az ö neve Szilvay Réka hegedűművész.

Szilvay Réka hegedűművész

Kedves Olvasók !

Finnország a zene országa is. Mindenféle zene országa, mindenki zenéjének országa, a népzenétől a klasszikus zenén át a modern pop-zenéig. Finnországban a zene az anyaméhtől a sírig kísér el mindenkit.

A jelenlegi nehéz helyzetben egyre több jelentősége van a zenének, a vigasztaló és reményt adó mindenki zenéjének. Remélem, hogy Önök is megtalálják a rohanó, bizonytalanná vált hétköznapokban segítő erőforrást a zenében.

Judit Mäkinen


 

Finn szókincs – Hang-szavak – Äänisanasto

Kedves Finn nyelvet kedvelők !

Tavasszal sokféle hangot hallhatunk a természetben, a napok hosszabbodásával megszólalnak a madarak is. Ebben a kis szószedetben azokkal az összetett, finn szavakkal foglalkozunk, melyek a hang = ääni (kiejtés : eeeni) szóval kezdődnek.

A hang lehet : matala = alacsony, korkea=magas,.vahva=erös, heikko=gyenge, terävä = éles és vaimea= tompa

  • Márc.25. Ääni = hang, de jelent szavazatot is. Äänilevy = hanglemez, äänirauta = hangvill
  • Mác.26. Äänitorvi = duda, kürt, äänimerkki = dudálás, hangjelzés, äänioikeus = szavazati jog
  • Márc.27.Äänikirja = hangoskönyv,  äänieristys = hangszigetelés, ääninauha = hangszalag
  • Márc.28. Äänivalli = hangsebesség, ääniaalto = hanghullám, ääniefekti = hangeffektus
  • Márc.29. Äänieristyslevy = hangfogó lemez, ääniharava = sok szavazatot begyűjtő jelölt (harava = gereblye) äänimaisema = hangtájkép

Judit Mäkinen

Finn szókincs – Nyomon vagyunk – Jälki sanat

Kedves Finn nyelvet kedvelők !

Ezzel a kis szószedettel bővült 2022 márciusában a finn nyelvvel foglalkozók szókincse. A jälki = nyom szóval kezdődő összetett szavakat gyűjtöttük.

Felsö sor balról jobbra: farkas, róka, sarki-róka, nyestkutya, hiúz.
Alsó sor balra: kutya, jobbra :macska
  • Márc.14. Jälkiviisas= utólag okos, jälkihoito = utókezelés, jälkiruoka = desszert
  • Márc 16. Jälkipainos = utánnyomás, jälkijoukko = csoport utolsó része, jälkikasvu = gyerek, utód
  • Márc.17. Jälkikirjoitus = utóirat, jälkivaatimus = utánvét, olla jälkijunassa = lemaradni valamiről ( juna = vonat )
  • Márc.18.Jälkikaikku = visszhang, jälkilasku = utólag benyújtott számla, jälkimaine = hírnév
  • Márc 19. Jälkinäytös = utójáték, jälkimaku = utóíz, jälkijäristys = utórezgés
  • Márc.20. Jälkipolvi = utókor, jälki-ilmoittautuminen = pótjelentkezés, jälkiselvittely = kivizsgálás
  • Márc.21. Jälkitauti = szövödmény (betegség), jälkivuoto = utóvérzés, jälkitarkastus = kontroll (orvosi )
  • Márc.22.Jälkiseuraus = következmény, jälkikaiku = visszhang, jälkimaailma = utókor  
  • Márc.23. Jälkipuolisko = valaminek a második fele, jälkimaininki = utóhatás, jälki-istunto = iskolába maradás tanítás után ( nem önként, hanem büntetésként)

Kedves Olvasók ! Ha Önök közül valakinek hozzáfűznivalója van, megköszönöm.

Szívélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Minna Canth napja – március 19. 351.levél

Finnországi levél ¨hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Márciusban egy olyan nap van, amikor lobognak a finn zászlók és ez a nap: Március 19.  Minna Canth napja Ez a nap 2003 óta zászlós ünnepnap, az írónö születésnapja egyben a nöi egyenjogúság napja. Ki volt Minna Canth?

200px-Minna_Canth
Minna Canth

Lánynevén Ulrika Wilhelmina Johnson Tampere-ben született 1844 március 19.-én . Édesapja az ottani Finlayson textilgyár irodájában dolgozott . A család 1853-ban Kuopio-ba költözött, ahol Minna édesapja méterárú és fonalüzletet nyitott. Kuopio-ban abban az időben alapították a nők iskoláját és ez az iskola Minna életében sorsdöntővé vált,tanulmányait itt kezdte. Minna Johnson egyike volt az 1863-ban indult szeminárium első hallgatóinak. Ez volt az ország első olyan tanintézete, ahová nők is járhattak és ahol finn nyelven folyt a tanítóképzés.

A nagy lelkesedéssel kezdett tanulmányok megszakadtak, mivel Minna házasságot kötött a természettudományokat oktató tanárával, Johan Ferdinand Canth-tal. Az ö közreműködésével került Minna Canth az újságíráshoz és együtt szerkesztették a Keski-Suomi nevű újságot., melynek első száma 1871-ben jelent meg.

Keski-Suomi 1871 január 7

Itt jelent meg 1874-ben Minna első cikke „Tyttäriemme kasvatus „Lányaink nevelése „ címmel. Az erős akaratú Minna Canth több éleshangú cikket is írt az újságba, állást foglalva az égetett szesz fogyasztása ellen. Közben elfelejtette, hogy az újság tulajdonosának szeszfőzdéje is volt! Így azután a Canth házaspárnak le kellett mondani az újságírásról. Nem sokkal később Jyväskylä-ben két új újság indult Keski-Suomi és Päijänne néven és itt jelentek meg Minna Canth első novellái. A legjelentősebb változásra Minna Canth életében akkor került sor, amikor 1878 -ben meghalt a férje nem sokkal hetedik gyermekük születése előtt. Az óriási megrázkódtatás minden téren sok problémát jelentett a fiatal, sokgyermekes özvegynek. Két évvel késűbb, 1880-ban Minna Canth Kuopioba költözött és átvette a szülei ottani üzletét. Akkoriban vált ugyanis lehetővé Finnországban, hogy egy özvegy asszony mint önálló kereskedő dolgozzon.

Minna Canth otthona Kuopioban: Kantila

Szívós és kitartó munkával fellendítette az üzletet úgy, hogy az megélhetést biztosított a családjának. Minna Canth rendkívüli asszony volt. Novellákat, kisregényeket, tíz színdarabot és kb. 70 újságcikket írt. Cikkeiben foglalkozott a lányok iskoláztatásával , és az erkölcsi női egyenjogúsággal. Első, finnül írt színdarabját Murtovarkaus = Betörőtolvajlás a Suomalaisen Kirjallisuden Seura /Finn Irodalmi Társaság kitüntetésre érdemesítette.

Minna Canth nagy érdeme a nők iskoláztatásának terén végzett munkája, a nők egyenjogúságáért vívott harc. Minna szalonja Kuopioban fogalommá vált, számos, később híres író fordult meg ebben a szabadelvű társaságban, ahol a beszélgetések a női mozgalmakkal sót a darwinizmussal is foglalkoztak. Minna Canth az un. abszolút nemi erkölcs híve volt, ami tiltja a házasság előtti szexuális kapcsolatokat. Ezen nézete miatt összetűzött egy másik íróval, Juhani Aho-val aki a relatív nemi erkölcs híve volt, ez a férfiaknak megengedi a házasság előtti szexuális kapcsolatokat, de a nőknek nem.

Tudomásom szerint Minna Canth műveit senki nem fordította magyar nyelvre, ezt az információt Salamon Ágnes tanárnő megerősítette – köszönöm szépen. Bízok abban, hogy egy lelkes magyar fordító is megtalálja majd Minna Canth műveit közelebb hozva azokat a magyar olvasóközönséghez.

Minna Canth-ra emlékezik az utókor 

Az írónőt 1897-ben szívroham vitte el, 53 évesen. Emlékét sokféle formában őrzi az utókor.

Minna Canth szobrok Három városban láthatunk Minna Canth szobrokat, ezek Kuopio– ban, Tampere-ben és Jyväskylä-ben láthatók. Kuopio- Emil Halonen szobrász műve a Minna Cantról elnevezett parkban áll, 1937-ben, halála után 40 évvel leplezték le ezt a szobrot.

Minna Canth Kuopio

Ennek a szobornak miniatűr mását – a neve Minna- a Kuopioi Művésztársaság 1947 óta vándordíjként ítéli oda minden második évben a tájegység zenében, irodalomban képzőművészetben, irodalomban és a színművészetben érdemesült művészeinek.

Tampere – Minna Canth szülővarosa 1951-ben állított szobrot Nuori Minna – Fiatal Minna néven a Hämeenpuisto nevű parkban. Ez a szobor Lauri Leppänen müve. Jyväskylä – a Kirkkopuisto-ban Pauli Koskinen szobra 1961 óta emlékezteti Minna Canthra az utókort. Minna Canth utca – Kuopioban Jyväskylä-ben, Tampere-ben és Helsinkiben is található Minna Cantról elnevezett utca. 

Minna Canth-ról elnevezett iskola – 1960 ban alapították ezt az iskolát Kuopioban. Jelenleg gimnáziumként müködik, kb. 400 diák jár ide. A Kelet-Finnországi Egyetem Kuopioban működő részlegének főépületét róla nevezték el Canthia-nak.

Minna Canth iskola Kuopio-ban

Minna Canth bélyeg – az első bélyeget Minna Canth emlékére 1944-ben adták ki.

untitled

Ezt a bélyeget az Minna Canth 100. születésnapja alkalmából hozta forgalomba a finn posta.

Minna Canth a szelek szárnyán 

Minna Canthra emlékezett 2013-ban a Norwegian nevű légitársaság is. A norvég színeket viselő légitársaság gépeit az északi országok nemzeti hőseinek képei díszítik. Azoknak, akik életművükkel befolyásolták és vitték előre a tudományokat és művészeteket, a zenét és a sportot valamint a társadalom szempontjából fontos kérdéseket.

hqtnxjiyoecvwtdzwprw

Finnországot két személy képviseli a norvég repülögépeken, nemzeti költönk J.L. Runeberg és Minna Canth!

Végül,de nem utolsó sorban említem a Minna Canth társaság-ot Az 1946-ban alapított, jelenleg 170 tagot számláló társaság tagjait meghívással válogatja ki. Idén Jyväskylä városában március 17.-én ünnepelték Minna Canth napját és ott került kiosztásra a Minna Canth díj is. A díjat Nasima Razmyar helsinki segédpolgármester kapta.

Nasima Razmyyar

Nasima Razmyjar afgán születésű szociáldemokrata politikus, aki a Helsinki városi tanács tagja és alpolgármesteri munkakörben dolgozik. Ünnepi beszédének mottója Minna Canth szavai voltak: “Naiskysymys ei ole vain naiskysymys, vaan koko ihmiskunnan kysymys”. A nőkérdés nem csak nőkérdés, hanem az egész emberiség kérdése

Kedves Olvasók !

A jelenlegi helyzetben ezekre a szavakra gondolva zárom soraimat reménykedve abban, hogy a most folyó rettenetes háború miatt menekülésre kényszerült nők százezrei visszakerülhetnek hazájukba.

Judit Mäkinen

Forrás:

Március 13.-án a téli háborúra emlékszik Finnország

Kedves Olvasók !

Március 13.-a egyike azoknak a napoknak, amiket nem felejt Finnország. Ezek közé tartozik március 13,. napja.

Ezen a napon ért véget 82 évvel ezelőtt az 1939 november 30.-án kezdődött téli háborít. A 105 napos téli háborúban 26 600 finn katona és kb.1000 civil vesztette el az egyetlen életét.

A hazáért !

Az emlékezés idén a szokottnál is nagyobb jelentőséget kapott, hiszen most is háború van Európában. Ennek a háborúnak azonban egyenlőre nem látjuk a végét.

A jelenlegi háború és a finn téli háború között sok a közös vonás.

Most is télen van háború, most is ugyanaz a nagyhatalom kezdte el a háborút, most is ok nélkül támadta meg a nagyhatalom a kisebb, önálló, békés országot.

A támadó hadsereg katonáinak nagy része most sem tudja miért kell feláldoznia az életét A finnek elleni háború orosz katonái közül sokan azt se tudták, hogy hol vannak.  A jelenlegi európai háború fiatal katonái szüleinek jó része nem is sejtette, hogy az egyetlen fiúk nem hadgyakorlatra indult hanem egy testvérnép ellen küldték őket háborúba.

A támadó nagyhatalom most is elszámította magát. A sokkal kisebb országot nem lehetett egy pár nap alatt lerohanni, ez az ország ugyanúgy nem adta fel, mint 82 évvel ezelőtt a finnek.

Az ártatlanul bombázott ország összefogott, minden lehető erejével ellenáll a támadásnak és óriási áldozat árán védi hazáját. Rengetegen lettek földönfutók, már több mint két millióan indultak neki – a legtöbben gyalog- az ismeretlennek.

Ebben a hangulatban rendezett emlékhangversenyt ma 2022  március 13.-án immár 17..alkalommal a Suomen Isovanhemmat-Finnország nagyszülei nevű egyesület. A hangverseny helye Helsinki sziklatemploma volt.

A templom tele volt, a műsoron a finn zeneszerzők közül Sibelius, Merikanto, Madetoja, Kuusisto ,Järnefelt és Halonen műveit énekelték operaénekesek zongora, szaxofon és orgona kísérettel.

Hallhattuk a Hiljainen tienoo c. ukrán népdalt is.  Itt hallható az Aikamiehet nevü férfikórus előadásában.

A hangverseny Jean Sibelius Finlandia c. művével végződött .

Kedves Olvasók !

Őszintén remélem, hogy a jelenlegi háborúnak is vége lesz és Ukrajna megtarthatja függetlenségét.  Egész Európa összefog most a szenvedő nép megsegítésére  Reméljük együtt, hogy béke lesz, amikor hazamehetnek a menekültek és ismét felépíthetik hazájukat.

Mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen

Utazás – szavak

  • Feb.28. Matka = út, utazás, matkalippu = menetjegy, matkamittari = kilométeróra
  • Márc.1.Matkaraha = útiköltség, matkakirja = útikönyv, matkapuhelin = mobiltelefon
  • Márc.2.Matkakertomus = úti beszámoló  matkakuvaus = útinapló, matkakumppani = útitárs
  • Márc.3. Matkakassa = utazásra gyűjtött pénz, matkaohjelma = úti program, matkaradio = táskarádió
  • Márc.4. Matka-aika = utazási idő, matkaeväs = útravaló, úti elemózsia, matkakohde = úticél  
  • Márc.5. Matkakuume = utazási láz, matkavakuutus = utazási / utas biztosítás, matkamuisto = utazási emlék , szuvenír
  • Márc.6. Matkareitti = ùtvonal, matkatoimisto = utazási iroda, matkaopas = idegenvezetö matkavaluutta =turista valuta

Finnország a Kalevala országa. 350.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Akik érdeklődnek Finnország iránt bizonyára mind tudják, hogy mit jelent a szó : Kalevala . Finnország nemzeti eposzának neve. Február 28.-án ünnepli az ország a Kalevalát.

Február 28- Kalevala napja

Ezt a napot az 1800-as évektöl ünnepli Finnország, hivatalos zászlós ünnepnapként 1978 óta.,

A Kalevala egyike Finnország nemzeti jelképeinek.

A  2009 óta írt Finnországi leveleimben többször is írtam a Kalevaláról , hiszen  öt magyar fordításának lapjait nemzedékek forgatták szülöhazámban is. Ezekröl itt lehet tájékozódni :  https://finnorszagilevelek.com/tag/ot-magyar-kalevala-forditas/

A Kalevala szinte az egész világot érdekelte és érdekli. Elsö fordítása svédül jelent meg  1841-ben, német nyelven az un. új Kalevala 1852-ben került kiadasra.  Kiadásának 100. születésnapján 1949-ben _ ahol Finnország elnöke J.K. Paasikivi mondott ünnepi beszédet – a Kalevala verseit 20 nyelven hallgathatta az ünnepi közönség. Az azóta eltelt évtizedekben a Kalevala több mint 60 különböző nyelven olvasható, többek között héber és Swahili nyelven is.   

Kalevala,Kalevala, (Gary Wornell SKS 2019)

Én sokszor írtam leveleimben február végén a Kalevaláról, hiszen február 28.napja Finnország zászlós ünnepnapjai közé tartozik. A lenti források között megtalálhatók Kalevalával kapcsolatos  leveleim egy része. Kellemes olvasgatást kívánok.

Mint sok finnországi téma a Kalevala témája is szinte kimeríthetetlen, alakjai a mai gyerekeknek adott nevekben is élnek tovább. A gyerekek, vagy a kutyák Kalevalája és a képeskönyv formában kiadott Kalevala a legkisebbeket is közel hozza a nemzeti hagyományokhoz. Ezek segítségével is éltetik Finnországban az irodalom és történelem szeretetét is gondoskodva arról, hogy a nemzeti eposz ne legyen csak egy poros könyv az öregek könyvespolcán.  

A finnül Kutyák Kalevalája c. könyvet több fordításban is kiadták többek között magyarul is megjelent Kutya egy Kalevala címmel.

Miközben ma a közelgő Kalevala ünnepnapra gondolok, eszembe jutott, hogy soha nem írtam erről a szóról, hogy Kalevala.

Kalevala , mit jelent ez a szó ?

Kaleva a neve egy ősi mitológiai alaknak, egy óriásnak, egy királynak, Kaleva utódai, Kaleva népének lakóhelye :Kalevala. (Errol a névalkotásról csak annyit, hogy jelenleg Finnországban számtalan hely neve végződik így pl. Sibelius feleségéről Aino-ról elnevezve a legismertebb finn zeneszerző Jean Sibelius otthonának neve is : Ainola. ) A Kalevala hősei Väinämöinen, Lemminkäinen ja Ilmarinen Kaleva fiai.

Talán elmondható, hogy semmilyen alkotásnak nem volt és nincs annyi hatása Finnország kulturális életére,, mint a Kalevalának. Mindenütt találkozunk a Kalevalával.

A Kalevalaseura alapítvány 1911 óta foglalkozik a finn kultúrális örökség minden tényezőjének, őrzésével, közvetítésével és tudományos kutatásával.

Az alapítvány – a világ egyetlen, egy nemzeti eposznak szentelt szervezete –  gondoskodik rendezvényekről és fenntartja mind a belföldi mind pedig a külfölddel létrehozott kultúrkapcsolatokat.

Húsz évvel ezelőtt, 2002 -ben osztotta ki első alkalommal a Kalevala társaság kitüntetését annak, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a finn nemzeti kultúra ismeretének terjesztéséhez. A  díj 10 000 euróval jár, minden harmadik évben kerül kiosztásra. Utoljára Satu Apo a folklorisztika professzora kapta 2020-ban.

Az eddigi hat finn díjazotton kívül egy külföldi tudós kapott ilyen kitüntetést, ö az angol nyelvész Michael  Branch professzor ( 1940- 2019), aki Anders Johan. Sjögren (1794-1855) történész  a finn nyelv és néprajz kutatójának munkásságával ismertette meg az utókort.  

A Kalevala hatott és a mai napig is hat a finn kulturális élet minden területére. Kalevala ihlette művekkel találkozunk a zene, irodalom, képzőművészet, színház és film világában is.

Mai levelemben ezek közül  zene és a nevek világába pillantunk be.

Kalevala a finn zenében

A Kalevala elválaszthatatlan a zenétől, hiszen Väinämöinen is zenélt, kantele-t pengetett. Így a kantele szintén Finnország nemzeti jelképeinek egyike. Errol az érdekes hangszerről egy korábbi levelemben számoltam be : https://finnorszagilevelek.com/2016/01/25/finnorszagi-level-157/

Pekka Halonen : Väinämöisen soitto

Kodály Zoltán zenéjével, Vikár Béla magyar szövegével énekeltük az ötvenes években mi magyar kisiskolások is, hogy ”Játszott Vejnemöjnen ujja ….”.

A első Kalevalához kapcsolódó zenealkotás Filip von Schantzin (1835–1865) nevéhez fűződik,. Szerzeményének neve: Kullervo nyitány 1860-ban került bemutatásra

Robert Kajanus (1856-1933) művét:  Aino a Kalevala 50 éves ünnepségén hallhatta a közönség.

Jean Sibelius számos, Kalevalával kapcsolatos műve közül talán a Kullervo szimfónia a legismertebb

Levi Madetoja (1887-1947) Kalevala c. műve Sortavalaban szólt 1935-ben az eposz ünnepi évében.

Uuno Klami (1900-1961) a Kalevala bűvöletében élve évtizedeken át komponált Kalevala témájú zeneműveket

A modern finn zenében is találkozunk Kalevala ihlette művekkel. Számos zeneszerzőt foglalkoztatott és foglalkoztat a Kalevala, közöttük :vannak.

Aulis Sallinen (1935-), Pekka Kostiainen (1944-) Olli Kortekangas (s.1955), Erik Bergmanin (1911–2006), Pekka Jalkanen (s.1945) Pehr Henrik Nordgren (1944–2008)

Művészek  Kalevalája

Kalevala napján, 2009  február 28.-án tíz új, Kalevalával kapcsolatos zenemű került bemutatásra.  Ezeket a műveket a Kalevala társaság rendelésére komponáltak a szerzők:

Jukka Tiensuu, Olli Kortekangas, Lotta Wennäkoski, Jovanka Trbojević, Pekka Jalkanen, Riikka Talvitie, Aulis Sallinen, Kimmo Hakola, Herman Rechberger ja Einojuhani Rautavaara. Minden müvész kiválasztott magának  szöveget a  Kalevalából és ahhoz komponált zenét.

Minden zeneszerzőnek volt egy képzőművész “párja “ is, aki a kiválasztott vershez és ahhoz komponált zenéhez képet alkotott. Ilyen pár volt Jukka Tiensuu zenéje és Juhana Blomstedt festménye vagy Einojuhani Rautavaara kompozíciója és Ulla Jokisalo illusztrációja.

A zeneszámok két CD lemezen, a videók DVD lemezen jelentek meg. A zeneszámokat az Avanti kamarazenekar és az Uusi Helsinki nevű kvartett adta elő

A Kalevala társaság által kiadott könyvben: Taiteilijoiden Kalevala = Füvészek Kalevalája , melyben a Kalevala versei mellett bemutatják a művészeket és azok rövid, naplószerű jegyzeteit a finn irodalmi társaság, a Suomalaien Kirjallisuuden Seura adta ki a Kalevala 160. évének ünnepére.

Taiteilijoiden Kalevala

Helsinkiben 2009-ben az Ateneum múzeumban ismerkedhettek meg a látogatók a képekkel és a művészék Kalevala-ja teljes anyagával.

Kalevala mint névadó

A Kalevala alakjai neveket is hagytak az utókorra.

Ilyenek a női nevek :  Aino, Annikki, Kyllikki, Marjatta és Tellervo. Ilmatar a neve Väinämöinen édesanyjának .Ilma –  ami finnül levegőt is jelent –  női név. Aki ismeri a Csongor és Tünde művet, találkozhat a magyar irodalomban is Ilma nevével.

Kalevala hátterű férfi nevek :  Ahti, Antero, Kalervo, Kullervo, Sampsa, Tapio, Ukko és Untamo.

De a legkülönbözőbb helyeken és formában is találkozhatunk a Kalevala nevével. Ezek között van Finnország egyik ”legfinnesebb ” ékszereit forgalmazó Kalevala koru nevű vállalat, Erröl egy kicsit többet itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2018/02/28/a-kalevala-napjan/

Kedves Olvasók !

Finnország nemzeti eposza, a Kalevala elválaszthatatlan a finn identitástól. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Finnország a Kalevala országa .

Judit Mäkinen

Forrás: