Kedves Olvasók!
Finnországban most folynak az érettségi vizsgák. Egy régebbi levelemben, 2019 márciusában már foglalkoztam a finnországi érettségi témájával.Akkor arról írtam, hogy milyen az, amikor az érettségi teljesen digitálisan történik. Mai levelemben folyatom a témát.
Az érettségi tantárgyai
Az érettégi öt kötelező vizsgából áll. Mindenki érettségizik az anyanyelvéből, azaz a finn vagy svéd nyelvből. A hátralevő 4 tantárgyat a tanuló maga választhatja a következők közül: Finnország másik hivatalos nyelve (ez azt jelenti, hogy finn anyanyelvűeknek nem kell kötelezően svéd nyelvből érettségizni, a svéd anyanyelvűeknek sem kötelező a finn nyelvből történő érettségi függetlenül attól, hogy a második hazai nyelvet kötelezően kell tanulni.
Választhatnak még egy idegen nyelvet, matematikát és az un. reál tantárgyak közül.
A reál tantárgyak a következők: világnézet, pszichológia, filozófia, történelem, társadalomtudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz és egészségtan.
A kötelező tantárgyakon kívül kívül lehet szabadon választott tantárgyakból is érettségi vizsgát tenni. Vannak olyan tanulók, akik hat. hét tantárgyból is érettségiznek.
Ebben a levélben az idegen nyelvekből tett érettségivel foglalkozok, mert feltételezésem szerint az idegen nyelvek finnországi tanítása több ország előtt példaként szerepelhet. Érről többet az előző levelemben lehet olvasni itt : https://finnorszagilevelek.com/2023/03/08/idegen-nyelvek-oktatasa-finnorszag-iskolaiban-376-level/
A vizsga.– anyag attól függ, hogy hány évig tanult a diák idegen nyelvet a finnországi 9 osztályos általános + 3 éves gimnázium iskolában. A vizsga több részből tevődik össze, ezek a hallott, beszélt nyelv megértése, az idegen nyelvű olvasott szöveg megértése és írásbeli feladat.
A hallott nyelv megértésének vizsgája 1 órás, az írásbeli feladat megoldására 6 óra áll rendelkezésre. Mivel a vizsga tejesen számítógéppel történik, nagy jelentsége van annak, hogy a diákok mennyire tudják a gépi szövegszerkesztést, ez azonban általában nem jelent semmilyen problémát, Saját okos-telefon használata tilos, telefont a vizsga helységébe nem szabad bevinni.
Finn iskolákban nagy gondot fordítanak a beszélt, hallott, idegen nyelv megértésére és ezt a nyelvi oktatás elejétől kezdve gyakorolják.
Általános iskolában a cél az, hogy a diák megértsen kérdéseket és egyszerű, mindennapi beszédet. A témák a hétköznapi élethez kapcsolódnak, pl. családhoz, barátokhoz és hobbikhoz. Cél az is, hogy a tanuló megértse a rádió híreit, A diákokat segíti, hogy szabályozhatják a szöveg tempóját és ismétlést is alkalmazhatnak. A szöveg egyes részeit – de nem az egészet- többször is meg lehet hallgatni.
A vizsgához hozzá tartozik, hogy a szöveg meghallgatása után írásban kell válaszolni a szöveg alapján feladott kérdésekre.
A hat órás írásbeli vizsga alatt az érettségizők magukkal hozott tízórait ehetnek, a finn iskolákban általános ebédre ilyenkor nincs lehetőség. A szabályok szerint az elemózsia csomagolása semmilyen szöveget nem tartalmazhat. Hogy milyen az energiát adó jó tízórai azt az érettségizőket felkészítő un. Abi treeni – program is ismerteti.
Ajánlatos a magas rost-tartalmú rozskenyér – szendvics, mogyoró vagy dió (E vitamint tartalmaz) amit könnyű apránként eszegetni, gyümölcs, sötét csokoládé. Italként víz vagy szörp, esetleg kis adag kávé.
Az írásbeli vizsga több részből áll. Felmérik az olvasott szöveg megértését, a szókincs terjedelmét és nyelvtani szerkezetek használatát, valamint az idegen nyelven történő írás képességét.
Ez egy munkafüzet segítségével történik, melyben a feltett kérdésekre kell írásban választ adni.
Az olvasott szöveg megértéséhez tartozik annak vizsgálata, hogy az érettségiző megértette-e a szöveg fő- és mellékes mondanivalóját és képes- e a vizsgált idegen nyelven érdemben válaszolni a feltett kérdésekre. tud-e összefoglalást írni az olvasott szóvégről a kérdéses idegen nyelven?
. Kedves Olvasók !
A fentiekkel szeretném közelebb hozni Önökhöz az idegen nyelvek oktatását Finnországban, annak fontosságát és azt a gondolatot, hogy egy kis ország lakosainak nagyon fontos az anyanyelven kívül más nyelveket is tudni.
Idegen nyelvek ismeretére már azért is szükség van, mivel a fiatalok előtt kitárult, globalizált világban nyelvtudás nélkül nem lehet érvényesülni.
Judit Mäkinen
Forrás :
Tetszett a bejegyzés?
Tetszik Betöltés...
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!