Mindenféle alagút- növényalagút 332.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha az ember az alagút szót hallja elsősorban az országutakkal kapcsolatos alagutak jutnak az eszébe. Ezekből is többfajta van; hegyek, söt a tenger alatt is vannak alagutak.

Finnországban viszonylag kevés alagúttal találkozik az utazó. Ennek több oka van. A táj legtöbbször lankás, az utak követik a dimbes-dombos vidéket. Nagyobb sziklás területeken sziklavágatokat látunk .

Sziklavágat a Helsinki-Turku úton

A képen a Helsinki- Turku út egyik sziklavágata látható. Mivel Finnország alapkőzete a gránit, a sziklavágatok viszonylag olcsóbbak, mint a gránitba épített alagutak.

Az elsö alagutat Finnországban Ahvenanmaa-ban építették 1980-ban. Ez a Färjsund alagút, hossza 51 m.

Färjsund alagút , Ahvenanmaa

Az ország déli részén a Lohja-Muurla útvonalon 7 kisebb alagút van.

Muurla-Lohja út

Álmodoznak egy tengeralatti alagutról Helsinki és Tallin között. Megvalósult tengeralatti alagutakról az északi államokban több is van Norvégiában.

Mai levelemben egy másféle alagutról van szó és ez a növényalagút.

Növényalagút , Heinola

Európa melegebb országaiban föleg kis és alacsony növényalagutakkal találkozunk, melyek fö célja mikroklima teremtése és a fiatal növények védelme a tavaszi fagyoktól

Finnországban a nagy növényalagutak kb. 10 éve terjedtek el, ezek  a zord időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kapnak . A két leggyakoribb típusú  alagút az áthelyezhető és az állandó helyen álló alagutak.Az áthelyezhető alagutak váza könnyű acél, anyaguk külön erre a célra készült műanyag ,mely átereszti a növények számára hasznos ultraibolya sugarakat .

Mi a növényalagutak előnye ?

  • Az ezekben termesztett eper és málna ízesebb és szárazabb, mint a szántóföldön termelt.
  • A növekedési időszak hosszabb, az alagút véd a tavaszi és nem egyszer nyári  jégesőtől, az erősen zuhogó esőtől és a nagy széllel járó viharoktól.
  • Egyszerűbb a kártevők elleni biológiai védekezés mint a szántóföldeken
  • A gyümölcsök szedése könnyebb és a leszedett gyümölcs tisztább, mint a szántóföldön nőtt.
  • A növényalagút lehetővé teszi olyan növények termesztését, melyek a finn telet nem vészelik át, ilyenek pl. egyes málnafajták és a szeder.

Az egyik legfontosabb növényalagútban termelt gyümölcs az eper.

Összesen kb. 61 hektárnak megfelelő területen termelnek alagutakban  gyümölcsöket és a tapasztalat szerint a málna jobban terem alagútban, mint a szabad ég alatt. A 2019-ben végzett  összehasonlítás ( Puutarhatilastot 2019 )  azt mutatta, hogy 22 hektárnyi alagútban több málna termett, mint 374 hektárnyi szántóföldön.

Eperalagút

Finnországban a szabad ég alatt 4400 hektáron termelnek epret, az alagutak 38 hektárnyi ” eperföldet ” jelentenek.

Eperföld Finnországban

Kedves Olvasók !

Az ember mindenféle növényalgutat épít, de ezekkel meg se közelíti a természet produkálta alagutakat. Befejezésül ezekből egy pár kép , több itt található : https://morzsafarm.hu/13-festoi-novenyalagut-a-nagyvilagbol-ahol-szivesen-tennenk-egy-setat/

Nálunk a hét végén lesz a legnagyobb nyári ünnep: Juhannus. Errol itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2015/06/28/140-level-juhannus-nyar-kozepe/

Mindnyájuknak szép, napsugaras Juhannus-t kívánva

Judit Mäkinen

Forrás :

Kánikula Finnországban !

Kedves Olvasók !

Ha Önök között vannak még olyanok akik Finnországra mint az állandó hideg országára gondolnak, akkor nekik ajánlom ezeket a képeket. A finn meteorológiai intézet képei a 2021 június 18 időjárását és a következő két napra várható, időjárást mutatják.

A baloldali kép jún. 18, középen jùn 19 és a jobboldali kép jún. 20.-ra várható időjárást mutatja. Jövő hét végén lesz a legnagyobb nyári ünnep : Juhannus. Hogy akkor milyen lesz az idő az egyenlőre titok.

A finn nyárról sokan mondják, hogy olyankor kevés a hó, söt egyesek odáig is mennek, hogy zöld télről és fehér télről beszélnek.

Mi jelenleg trópusi időről beszélünk, mivel az éjszakai hőmérséklet is 20 C fölött van. Az ilyen hőség Finnországban szokatlan, de a klíma felmelegedésével egyre gyakoribbak lettek az ilyen napok .

MIndnyájuknk kellemes hétvégét kívánva

Judit Mäkinen

Június 9. Ahvenanmaa ünnepnapja 331.levél

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülõhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Június 9.-én Finnország autonóm területe Ahvenanmaa/ Åland ünnepelt. Erröl a területről szól mai levelem.

Hol van Ahvenanmaa/ Åland

Helsinki és Ahvenanmaa városának Maarianhamina-nak távolsága légvonalon 277 km.

Ez az összesen 6700, azaz hatezerhétszáz szigetet számláló finn tájegység tartozik a finnül Ahvenanmaa-nak, svédül Ålandnak (kiejtés: Oland) nevezett, autonóm, demilitarizált területhez. A szigetvilág szárazföldi összterülete 1 552,38 km2, a hozzá tartozó tenger 11 743,66 km2 területű.

 A fenti címben azért írtam a tájegység svéd nevét elsőként,  mert ez az autonóm terület a kétnyelvű  anyaországtól eltérjen hivatalosan  nyelvű, mégpedig svéd nyelvű.

A legnagyobb sziget neve Manner Ahvenanmaa, ennek méretei: É-D irányban 50 km és K-Ny irányban 45 km. Itt lakik a 28653  lakost számláló szigetvilág 90 %-a. A viszonylag kis alapterülettől függetlenül jó és kiterjedt az úthálózat, összesen 912 km általános használatban lévő országút van ezen a szigeten. A szigetvilágban  komphajó közlekedés gondoskodik az egyes szigetek közötti rendszeres kapcsolatról.

A szigetvilág ”saját” himnusza: Ålänningens sång/ Ålandiak dala  itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=OcB0rWXkNto

A himnusz 1922 óta hivatalos, zenéjét Johan Fridolf Hagfors szerezte, szövegét John Grandell írta.

Egy kis történelem

Ahvenanmaa szigetvilága  a jégkorszak után emelkedett ki a tengerböl, történelmi adatok szerint az elsõ emberek kb. 4200 évvel Kr.e. érkeztek ebbe a szigetvilágba, de állandó lakosok ”csak” 2500 évvel Kr.e. kerültek erre a tájra. Jettböle településen találták Finnország egyetlen megmaradt kõkorszaki csontvázát, egy 160 cm magas férfi csontjait.  Az akkori kor emberei föleg fókák halászatával tartották fenn az életüket.

Ahvenanmaa-t 1809 szeptemberében csatolták Oroszországhoz, a Svédország és Oroszország között kötött fredrikshamni békeszerzõdés értelmében – akkor lett Finnországból is orosz nagyhercegség.

Oroszország 1832-ben egy nagy erődöt épített a legnagyobb szigetre Bomarsundban, melyet a krimi háborúval egy idõben az angol és francia tengerészgyalogosok leromboltak. Részben restaurált falai ma a szigetvilág egyik érdekes látnivalója.  

Az 1856-ban megkötött párizsi béke írta elő a szigetvilág demilitarizálását. Ez a mai gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ahvenanmaai fiatalokat a finn hadsereg nem sorolja függetlenül az  általános hadkötelezettségtől .

A szigetvilág lakói a legutóbbi időkig inkább Svédországhoz csatlakoztak volna, mint Finnországhoz és ez az ügy 1921-ben a Népszövetség elé került, melynek döntésével Finnország megtarthatta a szigetvilágot, de az autonóm területté vált. Az anyaország elismerte az ahvenanmaaiaknak a svéd nyelvhez való jogát és semleges státuszt adott a szigeteknek. Ezzel egy idõben megtiltották azt, hogy ott katonaság állomásozzon.

Ahvenanmaa , Finnország autonóm része

A finn törvények minden vonalon védik az autonómia jogait, állandó letelepedési jogot csak azok kaphatnak, akiknek regionális, ahvenanmaai állampolgárságuk van. Ezt a svéd nyelv ismeretéhez és ötéves, folyamatos helyben-lakáshoz kötötték. Ingatlant csak helybeliek vehetnek ott. Ahvenanmaa lakossága kb. ½ %-a Finnország lakosságának,  az állami költségvetés 0.45%-a megilleti őket és a szigetvilágban beszedett adók és illetékek is az ottaniakat illetik. Ahvenanmaa- nak saját önkormányzata van , a finn országgyűlésben  egy  ahvenanmaa-i képviseli ezt  az autonómiát.

Saját zászló, saját bélyeg, saját rendszámtáblák, saját internet országjelzés

Ahvenanmaa zászlója az autonóm terület saját zászlója, melyet 1954-ben Maarianhaminában használtak elõször. Mint az összes skandináv zászlók, ez is keresztet tartalmaz. Hasonlít a svéd zászlóra, de van rajta egy piros kereszt, mely szimbolizálja Finnországot. A zászlóban egyesülnek a svéd királyság kék-sárga színei a finn állami, oroszlános címer piros-sárga színeivel.

Ezt a zászlót használják általában a szárazföldön, a tengeri hajók szabadon választhatnak, hogy ezt, vagy a kék-fehér keresztes finn zászlót használják-e. Azokon a napokon azonban, amikor Finnországban kifüggesztik a zászlót, Ahvenamaa-ban is a hivatalos, kék-fehér finn zászlót kell használni, saját ünnepnapjaikon a saját zászlójukkal díszítik a tartomány épületeit.

Jellemzõ Ahvenanmaa-ra,  –  mint általában az anyaországra, Finnországra is –  hogy szinte minden ház kertjében van zászlórúd és a zászlót gyakran használják. Nem csak nemzeti ünnepnapokon húzzák fel a nemzeti lobogót, hanem pl. nagyobb családi ünnepekkor is, ilyenek lehetnek a “nagy =kerek” születésnapok 50.,60.,70., stb.,  esküvõ, keresztelõ vagy pl. az érettségi bizonyítványosztás napján, ha a családban akkor érettségizett fiatal van.  Félárbocon lóg a zászló halálesetkor a halál  és a temetés napján .

Az első saját bélyeget 1984 március 1.-én adták ki, azóta évente 10-15 bélyeg kerül kiadásra. Ezek a bélyegek nagyon  keresettek a bélyeggyűjtők köreiben.

Ahvenanmaa lakosainak autóit saját rendszámtábla különbözteti meg az anyaország autóinak tábláitól.

Ahvenanmaa az internetes címeken is könnyen felismerhető. Míg a finn címek fi.-vel végződnek, a szigetvilág internetes megkülönböztetőjele : ax.

Hogyan lehet eljutni Ahvenanmaa-ba?

Több lehetőség van arra, hogy ebbe a gyönyörű szigetvilágba elmenjünk.Nagy hajók indulnak Helsinkibõl és Turkuból. ezek közül a Helsinkibõl induló, Stockholmba menő járat útba ejti a szigetvilág egyetlen városát, Maarianhaminát. Ez a szó egy finn “fordítása” a svéd Marienhamn-nak, ami Mária kikötõt jelent.

A Turkuból induló hajójárat egyenesen Maarianhaminába megy, az út 5½ óráig tart.

Van, azaz lenne egy másik lehetõség is és ez a szigetek közötti belsõ kis kompokkal történik akkor, ha az ember valahová egy bizonyos szigetre megy. Ez az úthálózat hivatalos része és nem kell fizetni érte, csak akkor, ha autót visz az ember magával. DE ezzel csak úgy lehet menni, hogy megállunk valahol és éjszakázunk, mert ez a mód elsõsorban a szigetvilág lakóit szolgálja.

Helsinkibõl és Turkuból naponként indulnak hajójáratok, melyek kikötnek Maarianhaminan és Eckerö kikötõiben. A hajók nagyok, hogy legyen valami elképzelésük Önöknek, csak egy hajó adatairól írok, mégpedig a Viking line Amorella nevû hajójáról, melynek képe itt látható.

Az Amorella hajó 1988-ban épült. Méreteirõl ennyit: 10 emeletes, több lift mûködik benne. Hosszúsága 169 m, szélessége 27,6 m. Összesen 2440 utast tud szállítani. Az autóhelyek száma 450.

A hajón sok minden érdekes dolog található, több étterem, játszószoba a gyerekeknek, üzletek, fürdõmedence, disco, kaszinó. Utoljára, de nem utolsó sorban érdekes a hajó büféje ahol nemcsak mindenféle tengeri halételt és a legkülönbözõbb salátákat, hanem nagyon finom húsételeket is lehet fogyasztani.

Az út gyönyörû, szigetek között halad az útvonal. A hajón nem szabad dohányozni, csak egy bizonyos, erre kijelölt helyen és a fedélzeteken az ajtókon kívül.

Ahvenanmaa legfontosabb látnivalói  a természet és a remek állapotban levö középkori kötemplomok, melyekböl 16 maradt fenn az utókorra. A templomok falain levö freskók elmúlt idök névtelen müvészeinek kezenyomát örzik, a templomok körüli kis temetök sírkövei között sétálva a tenger áldozataira emlékezhetünk.

H

Ahvenanmaa ” saját” állata a

Metsäkauris/ Öz

Irodalmi adatok szerint ezen a tájon az 1500-as években már voltak őzek, több mint valószínűen telepítésnek köszönhetően. Érdekes, hogy Gustav Vasa svéd király 1537-ben keltezett levelében az őzekkel érvel azért, hogy Ahvenanmaa-t Stockholm várának irányítása alá vegyék. Egy évszázaddal később az őzek eltűntek , ennek oka a vadászat volt.

Az 1950-1960-as években újra telepítettek őzeket Ahvenanmaa területére , összesen 41 állatot. A jó körülmények – enyhe telek- miatt az őzek gyorsan szaporodtak és a szigetvilágban jelenleg feltehetően több őz van, mint ember.

Az özek = Ahvenanmaa aranya a vadászati turizmus jelentös bevételi forrását képezik, nemcsak a helybeli és anyaországi vadászokat érdeklik, hanem a külföldi – föleg svéd – vadászok is szívesen jönnek a vadászati szezonban ide. 

A szigeetvilág “saját” hala a

Hauki/Csuka

A csuka halászat köré Ahvenanmaa-ban egész turizmus keletkezett, a szigetvilág számtalan, sekély öble remek hely a jó fogásra.

A legjobb szezon április-május és a  késő ősz egészen a jég beálltáig.

Ahvenanmaa flórája több könyvet is megtöltött már, a szigetvilág híres az itt növő vad orchideákról. Saját virág azonban a

Kevätesikko (Primula veris) Tavaszi kankalin

Tavasszal nagy , sárga  virágmezők láthatók a nyírfás ligetekben.

Ahvenanmaa saját köve a

Kalkkikivi / Mészkö

mégpedig ennek az a formája, melynek keletkezése összefügg az állatvilággal.

Archeológiai becslések szerint az itteni mészkő 470 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a tengerben számtalan állat élt, ezek fosszilis maradványai láthatók a mészkövekben.

Ahvenanmaa-nak is van ”saját” madara,

Merikotka/ Réti sas (Haliaeetus albicilla)

A sas neve a finn névböl egyenesen fordítva tengeri sas lenne ( meri= tenger, kotka=sas)

Ez a nagy ragadozó madár 3-6 kg, szárnyai végének egymástól való  távolsága 190-240 cm.A madár feje és farka a kor előrehaladásával egyre világosabb lesz, a 8 évnél fiatalabb madár feje szinte vajszínű.Ez a sasfajta hosszú életű, a legöregebb madarat Föglö szigetén találták holtan, 2011-ben. Svédországban gyűrűzték 33 évvel korábban, 1978-ban.

Kedves Olvasók !

Meggyőződésem, hogy nem túlzás azt állítani, hogy Ahvenanmaa autonóm területe sok szempontból teljesen egyedülálló a világon.

Judit Mäkinen

Források:

Finn szókincs – Kauppa – Üzlet

Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök!

Egy idegen nyelv sikeres megtanulása az adott nyelvvel való állandó és szorgalmas foglalkozást jelent. Ezért ma folytatjuk finn szószedeteink gyűjteményét.olyan szavakkal amelyek a kauppa = üzlet szóval kezdődnek.Mindennap három szót tanulunk.

  • Máj.26. Kauppahalli = vásárcsarnok, kauppatori = piac, kauppakassi = bevásárló szatyor
  • Máj.27.Kauppa-alus =kereskedelmi hajó, kauppa-apulainen = bolti kisegítő, kauppakamari = kereskedelmi kamara
  • Máj.28. Kauppaministeri = kereskedelmi miniszter, kauppakirja =adásvételi szerződés, kauppaopisto = kereskedelmi szakközépiskola
  • Máj.29. Kauppasota = kereskedelmi háború, kauppavaihto = árucsereforgalom, kauppapolitiikka = kereskedelempolitika
  • Máj.30. Kauppatavara = árucikk, kauppakuja = passzázs ahol üzletek vannak , kauppakeskus = bevásárlóközpont. Hívják kauppagalleria-nak is.
  • Máj.31.Kauppavaje =kereskedelmi hiány. kauppatase = kereskedelmi mérleg, kauppatori = piactér
  • Jún 1. kauppavaihto = árucsere-forgalom, kauppalaivasto = kereskedelmi flotta, kauppalaiva = kereskedelmi hajó
  • Jún.2. Kauppasaarto = kereskedelmi blokád, kauppasopimus = kereskedelmi szerződés, kauppaneuvottelu = kereskedelmi tárgyalás Jún 3. Kauppaketju = üzletlánc, kauppanimi = terméknév, kaupparekisteri = cégjegyzék

Június 4- A finn zászló ünnepnapja. 330.levél

Kedves Olvasók !

Június 4. Napja Finnország egyik legfontosabb nemzeti szimbólumának a finn zászlónak ünnepnapja. Ez a nap egyben Mannerheim tábornok születésnapja, öt is ünnepeljük, ma mindenütt lobognak a kék-keresztes fehér zászlók.

A zászló történetével foglalkozik mai levelem.

Egy kis történelem:

Finnországnak csak 1918-tól van  hivatalos zászlója, hiszen egészen 1917 december 6.-ig Finnország nem volt önálló állam. Ennek ellenére már sokkal régebben is voltak Finnországban használt zászlók.

Az 1581-es évek végén – Finnország akkor Svédország része volt az akkori  nemzeti színeknek megfelelöen arany és piros volt a zászló színe.

Az 1860-as években élénkült meg az az ötlet, hogy Finnországnak legyen  saját  zászlója. Akkoriban több vázlat is készült az esetleges  zászlóról. Ezek között volt  Zachris Topelius javaslata . Az ö elképzelése szerint a zászló három kék sávja közül a középsöben egy  ötágú csillag volt.

A svéd nyelvü napilap:  Helsingfors Dagbladet javaslata piros alapon sárga keresztet mutat, melyet kék csík vesz körül.

Minthogy nem született megegyezés arról, hogy milyen színeket használjanak, a zászlótervezetek közül egy sem került a parlament elé. Ennek az lett az eredménye, hogy Finnországban többféle zászlót is használtak.

Még a függetlenség elérése elött a tengerjárási szövetség vezetösége kéréssel fordult a szenátus felé . Saját, a kereskedelemben használandó zászlót akartak. Egy háromtagú zászlóbizottságot alapítottak erre a célra, tagjai Eliel Saarinen építész, Lars Krogius kereskedelmi tanácsos és Uuno Sirelius filozófiai doktor voltak. Kétféle zászlót ajánlottak. Az általuk ajánlott  állami zászló  sötétvörös alapon aranysárga- fehér  oroszlánt  ábrázolt, a kereskedelem céljára tervezett zászló szintén vörös alapon egy sárga keresztet mutatott, a zászló bal felsö sarkában 9 fehér rózsával.

A zászlótervezetet követö szenátusi vita oda vezetett, hogy a parlament versenyt hirdetett müvészek számára  Finnország zászlajának tervezésére. A javaslatok olyan lassan érkeztek, hogy elhatározták : egészen 1918 május elejéig egy olyan zászlót használnak majd, amiben két egyforma vastag, egy fehér és egy kék csík van.

A sok vita és a finn polgárháború lezajlása után két müvészt bíztak meg zászlótervezéssel . Ök – Eero Snellman és Bruno Tuukkanen – a katonai öltözetbizottság rajzirodájának müvészei voltak. A finn alaptörvény választmánya az ö terveiknek megfelelöen két zászlótervet terjesztett a parlament elé.  Mind a kettö fehér alapon kék keresztet ábrázolt. A hivatalos állami zászlóban a kereszt közepén Finnország címere van, míg a tengerjárás és kereskedelmi zászló címer nélküli kék kereszt fehér mezöben.

Ezeket a tervezeteket Finnország országgyülése 1918 május 28.-án fogadta el. Késöbb – 1920 február 12- én- egy változást eszközöltek és ez a címer felett levö korona eltávolítása volt a zászlóból – lévén Finnország köztársaság és nem királyság.

 A finn zászlóhoz füzödö szabályokról

A finn zászló ”szent ”-  használatát számos rendelkezés szabályozza. Ez azért is fontos, mivel Finnországban szinte minden ház homlokzatán  vagy udvarán felállított zászlórúdon sokszor lobog a zászló.

Vannak hivatalos ünnepnapok, amikor az állami épületeken is leng a zászló – és olyan napok, amikor kívánatos a zászló használata. Ezen kívül magánszemélyek ünnepein is használnak zászlót, ilyen lehet pl. egy nagy családi ünnep- kerek, nagy születésnak, keresztelö, haláleset stb.stb.

hivatalos zászlós ünnepnapok a következök:

Február 28: Kalevala napja, a finn kultúra napjaMájus 1. Vappu, a finn munka napja Május 2. Vasárnapja : Anyák napja Június 4: A hadsereg zászlós ünnepnapja :  Mannerheim tábornok születésnapja Junius  20-26 közötti szombat: Juhannus:December 6  : Finnország függetlenségének ünnepe.

A fentieken kivül több hivatalos  zászlós ünnepnap is létezik, ezek az állami választások napjai, az Európai Unió parlamenti választási napja és az a nap, amikor beiktatják Finnország államelnökét.

Ahvenanmaa autonom szigetvilágának van három saját, hivatalos zászlós ünnepnapja is, ezek

Március 3: Ahvenanamaa demilitarizálásának ünnepnapja,Április utolsó vasárnapja : Ahvenanmaa saját zászlójának napja

Junius 6: Ahvenanmaa önrendelkezésének ünnepe.

A számi kisebbségnek 1986 óta van hivatalosan is jóváhagyott saját zászlója. Ebben a számi nemzeti viselet, a gakti színei ismétlödnek .

A Belügyminiszterium sok napot javasolt zászlós ünnepnapként, ezek manapság  már használatban levö zászlós ünnepnapok. Ilyenek : februárban a nemzeti költö L. Runeberg napja, márciusban Minna Canth napja mely az egyenjogúság ünnepe, áprilisban Mikael Agricola napja a finn nyelv ünnepe és ugyancsak áprilisban a veteránok napja. Májusban több zászlós ünnepnap is van Európa napja,  J.V. Snellman napja a finnség ünnepnapja, és a függetlenségi háborúkban elesettek emléknapja.

Juliusban  Eino Leino napján a vers és nyár  ünnepén lobognak a zászlók. Októberben A finn irodalom napját Aleksis Kivi napján ünnepli az ország, október 10.-én pedig az Egyesült Nemzeteket szövetségét tisztelik Finnországban. November a svédség napja 6.án Gustav Adolf király halálának napja. Ez a nap egyben annak az ünnepe is, hogy Finnországban a svéd nyelv is hivatalos nyelvként használatos. Az utóbbi években Apák napja is van, november 8.-án. Az évi zászlós  ünnepnapokat a finn zene napja, Jean Sibelius születésnapja zárja be december 8.-án

Hogyan kell kezelni  finn zászlót ?

Számos utasítás van arra, hogy a zászlót hogyan kell/szabad  használni:  ne érintse meg a földet fel- és lehúzáskor, ha több zászló   is lobog egymás mellett a finn zászló mindíg a legfontosabb helyen legyen – középen.   Hogy hogyan kell a zászlót hajtogatni, hogyan és hol  kell örizni mind meghatározott módon történik.

És még egy pár dolog a finn zászlóval kapcsolatban.

Míg pl. nem egyszer látjuk, hogy az amerikai zászló mintájából ruhadarabok is készülnek ilyesmi a finn zászlóval kapcsolatban nem fordulhat elö.

December 6.-án a függetlenség napján Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján  tartott ünnepi zászlófelvonáskor és a különbözö helyeken tartott hivatalos ünnepségeken mindíg van egy kiválasztott személy, aki egy un. Lippupuhe = Zászlóbeszéd- et tart.

Kedves Olvasók !

Az új,  globalizált világban egyre fontosabbak lesznek a nemzeti szimbólumok. Erre hívja fel a figyelmet a mai, finnországi ünnepnap.

Judit Mäkinen

Finnország a zöld arany országa. 329.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !  

Mindnyájan tudjuk, hogy többféle arany is van, de vajon hányan hallottak Önök közül a zöld aranyról? Erről az aranyról szól mai levelem.

Mit jelent a zöld arany?

Finnországban a zöld arany = vihreä kulta az ország aranyai közül (több helyen is találtak aranyat az országban) a legértékesebb. Zöld aranynak hívják az erdőt!

Zöld arany – Finn erdő

Egy kis háttér:

Finnország a világ legerdősebb országa, alapterületének 75 %-a erdő.  Egy lakosra az országban  4,6 hektár  erdő jut. Ez összesen 20,3 millió hektárt jelent. A finn erdőknek óriási szerepe van a széndioxid megkötésében finnül hiilinielu -nak azaz „széntorok“-nak is hívják az erdőt.

A finn erdők 52 %-a magántulajdon, az állam az erdők 35 %-nak tulajdonosa és az erdőipar tulajdonában az erdők 8%-a van.

Az erdő volt  Finnország első export-termékének forrása. Ez a kátrány volt, amit már az 1600-as években is felhasználtak a fából épült hajók impregnálására. Sok helyen – Viipuri, Turku, Oulu és az északnyugati partvidék városai, Kainuun tájegysége stb.- égettek kátrányt, ami a szélsőséges időjárásviszonyoknak kitett mezőgazdasági termékekkel szemben biztos jövedelmet jelentett a lakosoknak. A fa Finnország életképességét biztosította.

Kátrányégetés . Annala 1912

A papíripar főleg az 1860-as években fejlődött, a vasút és a viziutak a kereskedelem fellendülését jelentették.A függetlenség első éveiben a cellulóza és a faipar hozta a legtöbb valutát az országba. A pénzt a faipari teknológia fejlesztésére fordították .

Jelenlegi helyzet

A 2000-es évek elején csökkent a faipar jelentőségé. Különösen 2006-2010 között csökkent erősen a papír iránti érdeklődés a piacon. Ezért csökkent a termelés is és 2020-ban Finnországban ugyanannyi papírt gyártottak, mint az 1980-as évek elején, azaz 4,5 millió tonnát. 

Ez az utóbbi időben azt jelenti, hogy egyre több papírgyárat zárnak be, ezzel nö a munka nélkül maradottak száma is. Azok, akik évtizedeket dolgoztak papírgyárakban már nem találnak új munkát. Sajnos sokak számára az új viszonyok katasztrófát jelentenek, nem csak anyagilag, lelkileg is.

Az utóbbi évtizedben gyökeresen megváltozott a fa felhasználása. A papír termékeken kívül sok más területen is szerepe van a fának. Fából nyert anyagok vannak a textilipar termékeiben, műanyagokkal kombináltan, az aszfaltban, az állatok takarmányában és a közlekedés bioüzemanyagaiban.   

A fa egyik nagy előnyé a fosszilis alapanyagokhoz képest a fa viszonylag gyors megújulása. A megújuló biomasszából elállított termékek széndioxid-lábnyoma általában sokkal kisebb mint a fosszilis alapanyagokból elöállított termékeké.

Finnországban élénk tudományos munka folyik többek között az Aalto egyetemen a cellulóza felhasználásának új lehetőségeiről. A papíriparon kívül cellulózát használnak  különböző textilek előállításához és az élelmiszeriparban is.

Az erdő pszichológiai hatása

Közismert tény, hogy a finneknek szoros kapcsolata van a természettel és különösen az erdőkkel. Az erdő nem csak a finnek temploma, hanem egyben a különböző pszichés állapotok orvosa is Az erdő legnagyobb szerepe a betegségek megelőzésében rejlik. Már rövid tartózkodás az erdőben enyhíti a feszültséget és csökkenti a vérnyomást. Sokan mennek az erdőbe, hogy megnyugodjanak és ott meditálva rendezzék zilált gondolataikat.

Meditatio az erdöben

Az erdei sétának bizonyítottan nem egy esetben nagyobb egészségügyi  értéke van, mint az izzadtságszagú termekben tekert “biciklitúrának “.  

Az utóbbi években több helyen is olvashatunk arról, hogy milyen nagy szerepe van az egyes fáknak is . Önök közül hányan öleltek már meg egy fát? Finnországban felismerték a fák pszichológiai szerepét és a pozitív hatások elérésére 2016 óta augusztus utolsó hetében  –  amikor a finn természetet ünnepli az egész ország –

Országos fa-ölelési hetet rendeznek / Valtakunnallinen puunhalausviikko

Orszagos fa-ölelési hét

Ennek szervezői a Viherympäristöliitto / Zöldkörnyezetszövetség, Maa- ja kotitalousnaiset / Földműves-  és háztartásbeli nők szervezete, Luonnonvarakeskus /természeti kincsek központja és a Green Care Finland nevű szervezet.

Ennek a hétnek rendezvényein bárki részt vehet, egyedül, családi körben vagy barátokkal.

Finnország zöld aranyával a szépirodalom is foglalkozik.

Heikki Lounaja ( 1912-1987) Vihreän kullan maa /A zöld arany országa  c. könyve az Otava könyvkiadó gondozásában jelent meg 1961-ben.

Heikki Lounaja: Vihreän kullan maa

Kirsi Manninen ( álnéven Enni Mustonen ) három regényéből készült Vihreän kullan maa c. filmsorozat a finn televízióban 1987-1988-ban került bemutatásra. A filmsorozat DVD változata / 4 db DVD a Finnkino kiadása) 2011-ben került forgalomba,  jelenleg antikváriumokban kapható.

Kirsi Manninen – DVD Vihreän kullan maa

Kedves Olvasók!

Végezetül, még a Vihreä kulta /Zöld arany útról egy pár sor. A kb. 250 km hosszú , 62 sz. út A Saimaa tó vidékén Mikkeliböl Ruokolahti-ba vezet Finnország egyik legszebb , szigetekkel tarkított tóvidékén. Az út mentén számos megállásra érdemes hely van.

Vihreän kullan kultuuritie- Lietvesi

Finnország nagy örömére az Uneso igazgatósági tanácsa 2021április 22.-én Párizsban hozta nyilvánosságra, hogy az Unesco Global Geopark címmel tüntette ki az út mentén levő un. Saimaa Geoparkot, melynek alapterülete 6 063 km2, ebböl a földterület 2 031 km2 és a vízterület 4 032 km2.

Saimaa Geopark területe

A nemzetközi elismerésnek azért van pontosan most, a jelenlegi járványhelyzetben megkülönböztetett jelentősége, mert lényegesen elősegíti a hazai tájon való utazást és a hazai természet értékeinek megismerését. A status – feltételezi a nemzetközi kritériumoknak való megfelelést – elnyerésének érdekében mindenki részt vett elsősorban az út menti helységek túrizmussal kapcsolatos vállalkozásai végeztek nagy munkát.

Kedves Olvasók ! A jelenlegi vírusjárvány rengeteg negatívumot hozott magával. Sokan szenvednek az un. bezártságtól, az utazási lehetőségek erős korlátozásától és nem egy esetben megszűnésétől. De egyenlőre Finnországban szabad és lehet  utazni.

A járvány minden negatív hatása mellett pozitív jelenségekkel is jár. Ezek közé tartozik a hazai táj szépségeinek és értékeinek  lehető legalaposabb megismerése, megbecsülése és megszeretése. Ezzel kapcsolatban az jut eszembe, hogy azok, akik azt hiszik, hogy máshol zöldebb a fű, elfelejtik, hogy a fű ott zöld, ahol gondozzák.

Judit Mäkinen

Forrás :

Finn szókincs – Láb szavak-Jalka

Kedves Finn nyelv után érdeklődök, kedves finnül tanulók !

Ma folytatjuk kis szójegyzeteinket. Eddig a kéz – és fej – szavakkal kezdődő összetett szavakat gyűjtöttük, a ma induló egyhetes programunkban a láb- jalka kezdetű szavakat szedjük össze. Mint eddig is, minden nap három szóval bővül a gyűjteményünk.

  • Máj.16.Jalka = láb, ez a mértékegység neve is . 1 jalka = 30,48 cm.
  • Máj.17.Jalkahiki = lábizzadás, jalkamarssi = menetelés, jalkalamppu = állólámpa
  • Máj.18. Jalkakylpy ( külpü) = lábfürdő, jalkapohja=talp, jalkatuki = lúdtalpbetét ( tuki = támasz )
  • Máj.19. Jalkalista =szegélyléc, jalkakäytävä= járda, jalkapuoli = féllábú
  • Máj.20. Jalkaterä = lábfej, jalkapöytä = lábfej felső része, rüszt, jalkatila = lábtér
  • Mái.21. Jalkajarru = lábfék, jalkarätti = kapca, jalkavaimo = szerető, ágyas
  • Máj.22. Jalkahoito = pedikűr, jalkahoitaja = pedikűrös. jalkahoitola = pedikűr szalo
  • Máj 23. Jalkaväki = gyalogság, jalkaväkidivisioona = gyalogsági hadosztály, jalkapatikka = gyaloglá
  • Máj. 24. Jalkapallo = futball, beszélt finn nyelven :futis, jalkapallojoukue = futballcsapat, jalkapallokentä = futballpálya, jalkapallostadion = futballstadion.

Remélem, hogy hozzájárultam a finn nyelv után érdeklődök szókincsének bővítéséhez.

Judit Mäkinen

Finn szókincs Fej, agy – Fejtorna, agytorna

Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök, kedves finnül tanulók !

Hétvégi pihenés után folytatjuk finn szókincsünk bővítését. Most egy fontos terület következik, azoknak az összetett szavaknak kis gyűjteménye, melyek a pää (peee) = fej szóval kezdődnek. Ez a szó jelentheti a fejünket, de jelentheti az agyunkat is.

Ugye mindnyájan tudjuk, hogy a nyelvtanulásban milyen fontos az, hogy az új szavakra emlékezzünk és azokat használni is tudjuk. Az új idegen szavak csak akkor maradnak meg az emlékezetünkben, ha nem akarunk egyszerre sokat mint az egykori szarka aki sokat akart, de nem bírta a farka. Ezért rendszeresen – minden nap – lassanként haladunk, szókincsünket naponta három új szóval bővítve. Ezzel a gyorsasággal a fejjel kapcsolatos összetett szavakkal a mai naptól kezdve kb. két hétig foglalkozunk.

  • Máj.3. Pääkaupunki = főváros, pääkallo = koponya, pääjohtaja = vezérigazgató
  • Máj 4. Pääkallokeli = nagyon csúszós út, pääkallopaikka vagy pääkallonpaikka = főhadiszállás, pääkipu = fejfájás
  • Máj 5. Pääkirjoitus = vezércikk, pääkytkin = főkapcsoló, pääaine = főszak pl. egyetemen
  • Máj 6. Pääasia = lényeg, pääelinkeino = fő iparág, pääedustaja = fő képviselő
  • Máj .7. Pääoma = töke, päänuppi = kobak (játékos szó), pääministeri = miniszterelnök
  • Máj.8. Päämies = államfő, päänahka = fejbőr, pääosa = főrész, főszerep
  • Máj.9. Pääkohta = fő pont, päämäärä = cél , pääkonsuli = főkonzu
  • Máj.10. Pääkatu = főutca, pääpaino = hangsúly, pääovi = főkapu
  • Máj.11. Pääluku = létszám, pääluottamusmies = főbizalmi, pääomatulo = töke-jövedelem, befektetési jövedelem
  • Máj 12. Päätavoite = fő cél, päätoimittaja = főszerkesztő, pääsääntö = főszabály
  • Máj.13. Päärakennus = főépület, pääsisältö = főtartalom, lényeg,  pääruoka = főétel
  • Máj.14. Päätoimi = főállás, pääosakas = fórészvényes, päätäi = fejtetű
  • Máj.15. Päävastuu = fő felelősség, päävoitto = főnyeremény, pääväri = főszín
  • Máj.16. Päätuomari = játékvezető bíró , pääurakoitsija = fővállalkozó, päälause=főmondat

Mindnyájuknak türelmet és kitartást kívánva

Judit Mäkinen

Május 3.vasárnapja : Az elesettekre emlékszik Finnország

Kedves Olvasók !

Az 1940 áprilisában tartott finnországi evangelikus egyház püspökeinek találkozója indítványozta, hogy tartsanak az országban a téli háborúban elesettek emlékére 1940 május 19.-én emlék- istentiszteletet. 

Mannerheim tábornok napiparancsban rendelte el, hogy május harmadik Vasárnapja legyen egységes ünnep és emlékezzen az ország másokra is ilyen szellemben :

A finn szöveg így hangzik:  

”nyt päättyneessä sodassa kaatuneiden sankarivainajien sekä myös kaikkien murroskautena vuonna 1918 molemmin puolin vakaumuksensa puolesta henkensä uhranneitten yhteisenä uskonnollisena muistopäivänä”.

Magyarul az én fordításomban:

A most befejeződött háborúban elesett hősi halottak valamint egyben mindenkinek, a változás időszakában 1918-ban mindkét oldalon meggyőződésükért életüket feláldozottak egységes, vallásos emléknapjaként  

A naphoz hozzátartozott látogatás a hősi halottak temetőibe. Finnországban 622 Ilyen temető létezik, mivel a finnek mindig arra törekedtek, hogy az elesetteket saját szülőhelyük temetőiben helyezzék örök nyugalomra. Ezért a harctereken elesetteket hazaszállították, ezzel valószínűleg egyetlenek a világon.

Idegen földön- ebben az esetben a mai Oroszország területén elesettek sírjait mind a mai napig keresik finn szervezetek Finnország és Oroszország közötti megállapodásnak megfelelően.   

Az első években a reggel magasra felhúzott zászlókat délután félárbócra eresztették, manapság a kék-keresztes finn zászlók egész nap magasan lobognak.

Kedves Olvasók!

Finnország nagy árat fizetett az ország önállóságáért. A mai napon azokra emlékezünk, akik a legdrágábbat, az egyetlen életüket adták a hazáért.

Judit Mäkinen

¨

Eltűnt a sirály fészke Mannerheim sapkájáról

Kedves Olvasók !

Áprilisban beszámoltam arról, hogy egy sirály fészket rakott Mannerheim tábornok lovasszobrán a tábornok sapkájára.

Nos, egy héttel később az Iltasanomat nevű újság a fészek eltűnéséről adott hírt.

Hogy ki/mi tüntette el a fészket, arról nincs hír.

Judit Mäkinen