Eltűnt a sirály fészke Mannerheim sapkájáról

Kedves Olvasók !

Áprilisban beszámoltam arról, hogy egy sirály fészket rakott Mannerheim tábornok lovasszobrán a tábornok sapkájára.

Nos, egy héttel később az Iltasanomat nevű újság a fészek eltűnéséről adott hírt.

Hogy ki/mi tüntette el a fészket, arról nincs hír.

Judit Mäkinen

Május 12 J.V.Snellman és a Suomalaisuuden / Finnség napja. 328.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyaroszágra

Kedves Olvasók ! A mai zászlós ünnepnapon J.V.Snellman-t és a finnséget ünnepli az ország. A zászlók 1952 óta lobognak een a napon és 1978 óta ünnepli az orzzág május 12.-ét egyben a “suomalaisuuden päivä” a finnség napjaként.

Ki volt J.V. Snellman?

J.V.Snellman

Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve.

Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – létrejött egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe juttassa.

Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élö svéd anyanyelvűek ellentétes mozgalma, melynek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerősödő fennománokkal szemben.

Snellman Stockholm kikötőjében született 1806 május 12.-én  a Patience nevű hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevü városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Snellman lakóház, Kokkola

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvű tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü főiskolán.

Turku, Akadémia

Itt a diákok érdeklődésé a svéd nyelvtől a finn felé fordult . Snellman teológiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, főtantárgyként a filozófiát választotta. Diáktársai között Finnország két legjelentősebb kultúrszemélyisége is volt, a későbbi nemzeti költő J.L. Runeberg és a nemzeti eposz, a  Kalevala dalainak gyűjtője Elias Lönnrot. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tűzvész pusztított 1827-ben és egy évvel később I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellmann itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.Németországban, Tübingenben jelent meg fő müve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.

Sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen és 1943-ban Kuopioba költözött, ahol iskolaigazgatóként dolgozott. Ebben a keletfinnországi, vidéki városban képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kulturális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemű felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott. A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúra. felemelését Snellman ezen újságok segítségével hozta létre. Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentős befolyása volt a politikai-kulturális életre. Az akkor Oroszországhoz tartozó Finnországban a Saima nevű, svéd nyelvű lap feltünést keltett liberális nézetek nyilvánosságrahozatalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta. Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segítségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenő lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népművelésre címmel segítette elö a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földműves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt és ezzel a népnevelést szolgálta.

A gazda barátja

Kuopioban az akkor 40 éves  Snellman  feleségül vett egy 17 éves fiatal lányt Johanna Lovisa Wennberg -et.  

Johanna Lovisa Wennberg

Ebből a házasságból hét gyermek született, közülük az egyik kétéves korában halt meg. Egy kisfiú pár órával születése után halt meg , a gyerekek édesanyja 29 évesen – pár nappal csecsemő kisfiának halála után meghalt 1857 június 4.-én

Snellman 1856-ban lett – a Helsinki egyetemen az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

Helsinki Egyetem főépülete

1866-ban Snellman és utódai  nemesi rangot kaptak, ö egyike volt a finn nemesség képviselőinek  az 1867-es országgyűlésen. A Finn Irodalmi Társaság felelős igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.

Snellman munkásságának két legkiemelkedőbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.

Snellman és a finn márka

Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstből vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

Snellman és a finn nyelv
Snellman felfogása szerint a finn nép csak a finn nyelven keresztül fejlődhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetlen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban. 1863 augusztus elsején írta alá őfelsége II.Alexander – szobra Helsinkiben a Szenátustéren áll – az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetővé tette – 20 éves átmeneti időt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Kuva patsaasta

Snellman alapitó tagja volt a tíz évig működő Lauantaiseura- Szombat-társaság nevű kulturális egyesületnek a kor legkiemelkedőbb humanistáival együtt, ezek között E.Lönnrot, J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius’

Lauantaiseura- Szombat-társaság

Snellman és az utókor

Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem – is őrzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett műve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból itt maradt, nagy szikladarabon ülő, olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Snellman- Pekka Jylhä alkotása

Kuopioban Johannes Takanen műve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb Snellman szobor Helsinkiben van, a Finn Bank főépülete elött, a városközpontban.

Snellman- Helsinki

Ez a szobor Emil Wikström szobrász műve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.

J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

Snellman bélyeg

Snellman képe volt a 100 és 10 000 márkás papírpénzeken is.

100 FMk

Kuopioban a Kelet-Finnországi egyetem egyik egységének neve Snellmania. Ugyancsak ott  Snellman lakóháza 1981 óta múzeumként látogatható. Helsinkiben az államtudományi kar könyvtárnak neve Snellmania. ´

Snellmant a finn nyelv egyik apostolának is lehetne nevezni.

Az ö 100 születésnapjának évében – 2006-ban –  Johannes Linnankoski ( 1896-1913) író egy kampányt nyitott, melynek célja a svéd családi nevek finnesítése volt. Így érvelt: «olen suomalainen nimeltäni, mieleltäni ja kieleltäni « azaz finn vagyok, a nevemmel, lelkemmel és nyelvemmel.

A finnesített neveket Snellmann 100. születésnapjan hozták nyilvánosságra a Suomalainen  Virallinen Lehti = Finnország Hivatalos Lapja -ban. Akkor kb.24 000 személy jelentette be családi nevének megváltoztatását. Ez a szám 1906-1907 alatt kb. 70 000-re nőtt. Ezek közé tartoznak a jelenlegi családi nevek közül: Ahtisaari, Wuorenheimo, Rantasalo, Kilpi, Jalas, Ylänne, Enäjärvi, Juva, Niinistö stb.stb.stb.

J.V.Snellman díj

A Helsinki egyetem 1981 óta osztja ki az un. Snellman díjat az érdemes tudományos ismeretterjesztésért. Idén ezt két kutató kapta, Olli Vapaalahti professzor és Tarja Sironen docens ( associated professor ).  

Snellman díjasok 2021: Tarja Sironen és Olli Vapaalahti

A díjhoz 6 000 € pénzjutalom jár. Idén a díjkiosztó ünnepség márciusban volt, az ünnepi beszédek a korona-virus járvány miatt üres díszteremben hangzottak el.  

Kedves Olvasók !

J.V. Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban, síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van. Ö Finnországban valósította meg azt a mondást, ami Magyarországon Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik : Nyelvében él a nemzet.

Judit Mäkinen

Forrás:

Muikku – törpe maréna. Egy kedves Olvasó kérdésére válaszolva, 327.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelemet egy kedves Olvasó kérésére írom válaszként. Ö járt Finnországban és itt evett először olyan halételeket, amik felkeltették az érdeklődését. Ezek között első helyen említendő az “apró halak amelyeket vajban sütnek, meg mintha rozscipóban is tálalnának (vagy együtt sütnek hallal?) „

Ezekkel az apró halakkal ismerkedhetnek Önök ma. A neve:

Muikku Coregonus Albula Törpe maréna

Muikku – Törpe maréna

Ez a legkisebb, a lazacok csoportjába tartozó hal  5-20 cm hosszú, súlya 10-70 g . A legkisebbeket kb 5 cm hosszúak- neulamuikku = tű- muikku-nak hívják. A  hivatásos halászok legfontosabb zsákmánya ez a kis hal, amit Finnországban a legtöbben kedvelnek. Többfélekép halásszák: hálóval, varsával (rysä), kerítöhálóval (nuotta) és hajóval húzott fenékhálóval (troolaus). Muiku-t télen is lehet fogni hálóval, amit a befagyott tavakon a jég alá csúsztatnak. Ezek a hálók kb. 30 m hosszúak.

Ez a hal Finnország tavaiban gyakori, nagy rajokban él. Kerítőhálóval és fenékhálóval többszáz kiló is lehet egy fogás.

Nuotta – Kerítöháló fogás

A képpel kapcsolatban a fogás helyét Kivijärvi tó = Lake Kivijärvi névvel jelölték meg. Mivel azonban Finnországban 121 ilyen nevű tó van, nem tudom , hogy melyik Kivijärviröl van szó. Feltételezem, hogy ez a keletfinnországi nagy Kivijärvi melynek területe 76,4 km2.

Finnország tavain dolgozó hivatásos halászok legfontosabb zsákmánya a muikku. Ök 2018-ban az ország tavain 5,17 millió kg halat fogtak, ebből a muikku 2,43 millió kg volt. A hobbyként halászók száma is meglehetős, ők összesen 727 000 kg muikkut fogtak ugyanebben az évben. Míg a hivatásos halászok főleg hajóval húzott fenékhálóval és kerítőhálóval dolgoznak, a hobby-halászok hálóval fogják a muikut. A hálók csomóinak távolsága 10- 25 mm között változik.

. A muikku elkészítésének sokféle módja van. 

A legtöbben a rozslisztben megforgatott és vajban kisütött muikut kedvelik.

Sült muikku krumplipirével

Finnországban, elsősorban Savoo tájegységében készítik a

Muikkukukko-t = muikkukakast. Ez egy rozskenyértésztába sütött étel, amiben a muikkun kívül más hal is van: sügér.

Muikkukukko

Hidegen vagy melegen lehet enni.

Ínyencség a muikku-ikra , ami leginkább a kaviárhoz hasonló . Ha elgondoljuk, hogy hány kis halra van szükség azért, hogy 100 g ikrát nyerjünk belőlük, nem csodálkozunk az árán : 90 g ára 12,95 euro

Muikku-kaviár

Van egy blini nevű kis palacsintaféle étel Finnországban az ország orosz nagyhercegség idejének konyhájából származik. Magyar neve hajdinapalacsinta. Főleg előételnek szokás tálalni, muikku-kavirárral és tejföllel szokás enni

Blini -Finn hajdinapalacsinta

Ezen a képen a blini apróra vágott vöröshagymával, muikku-kaviárral és tejföllel tálalva látható. Ez a tejföl = smetana a neve finnül sokkal sűrűbb, mint a magyar tejföl.

A muikku a nagyobb halak kedvenc étele. Ezt használják fel a horgászok részére készített csalogató villantó

Muikku villantó

Kedves Olvasók !

Finnország minden tájegységének van un. saját hala is. A muikku Etelä-Savoo = Dél-Savoo tájegységének saját hala. Soraimat azzal zárom, hogy remélem, Önök közül sokan megkóstolták a muikkut Finnországban jártukban.

Judit Mäkinen

Forrás:

Május 6. Hangverseny a pécsi Kodály központból

Kedves Olvasók !

Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt az interneten követhetö ingyenes hangversenyt :

The Middle Class Gentleman (Le Bourgeois Gentilhomme) – Az úrhatnám polgár

Pannon Filharmonikusok 2021 május 6.

06 MAY 2021THURSDAY 7.00 PMLIVE STREAM FROM THE KODÁLY CENTRERichard Strauss: The Middle Class Gentleman – Orchestral Suite, Op. 60
Johannes Brahms: Symphony No. 3 in F major

Conducted by: Tibor Bogányi

Concert estimated duration: 90 minutesTicket prices: Live Stream free of charge.

www.pfz.hu

Jó szórakozást kívánok

Judit Mäkinen

Anyák napja Magyarországon

Kedves Olvasók !

Május első Vasárnapja az anyák ünnepnapja Magyarországon. Sok szeretettel köszöntök ma minden magyar édesanyát , bárhol is élnek a világon

Nárciszerdö Finnországban

Finnországban május 2. Vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat . Róluk Lauri Viita írt Alfhild c. versében. Sorai az én fordításomban ilyenek:

Lauri Viita : Alfhild

Äidit vain nuo toivossa väkevät                      Csak az anyák, kik erösek a reményben

Jumalan näkevät                                              Vannak az Isten közelében

Heillä on annettu voima ja valta                      Nekik adatott erö és hatalom

Kohota unessa pilvien alta                               Felemelkedni álmukban a felhők alól

Ja katsella korkeammalta                                 És lenézni a magasból

Ugye milyen igaza van ?

Judit Mäkinen

Finn szókincs -Käsi kädessä -Kéz a kézben

Kedves Finn nyelv után érdeklődök, kedves finnül tanulók !

Ez a szószedet azokat az összetett szavakat tartalmazza, amik a käsi = kéz szóval kezdődnek. Hogy a käsi-t hogy kell helyesen kiejteni, arról biztosan ír majd valaki aki Magyarországon tanit finn nyelvet.

Aki pösze, az tudja a legfinnesebben kiejteni, de hétköznapi használatra a kezi vagy a keszi is jó.

A szószedet minden nap három szóval gyarapszik, kezdő szavaink:

  • Ápr.18 Käsidesi = kéz fertőtlenítő, käsiala = kézírás, käsiase = kézi fegyver
  • Ápr.19.Käsiala = kézírás, käsiase = kézi fegyver, käsidesi = kéztisztó fertötlenít
  • Ápr.20. käsimatkatavara = kézi poggyász,käsinoja = karfa, käsilypsy = kézi fejés ( y = ü)
  • Ápr.21.käsipallo = kézilabda, käsipeili = kézi tükör, käsiraha = készpénz
  • Àpr.22. Käsilaukku = kézitáska, käsisaha = kézi fűrész, käsikähmä (kehme) =dulakodás,verekedés
  • Àpr.23. Käsisuudelma = kézcsók, käsikirja = kézikönyv, käsikäynnistys (keünnisztüsz) = kézi indítás
  • Àpr.24. Käsityö = kézimunka, käsivarsi = kar, käsityöläinen = kézműves
  • Àpr.25. Käsisuihku = Kézi zuhany, käsisaippua= kézmosó szappan, käsivoide = kézkrém
  • Ápr. 26. Käsivarsinauha = karszalag, käsinukke = kézi baba, leginkább bábfigura, käsiraudat = bilincs ( rauta = vas, raudat = vasak
  • Ápr.27.Käsimerkki = mutogatás, käsiohjelma= müsorfüzet, käsipyyhe = kéztörlö
  • Ápr.28. Käsivoima = kézi erő, käsisäätö = kézi szabályozás, käsikassa = kézi pénztár
  • Ápr.29. Käsipuhelin = mobil telefon , käsikranaatti = kézigránát, käsijarru = kézifék
  • Àpr.30. Käsikirjoitus = kézirat, jelenthet forgatókönyvet is , käsikirjoittaja = forgatókönyv író käsikirjasto = kézi könyvtár
  • Május 1. Végezetül még egy pár szó, amik ugyan nem összetett szavak, de a käsi-vel kezdődnek, így könnyű megjegyezni ezeket is: Käsite = fogalom, käsine = kesztyű, käsitys = elképzelés , käsittely = kezelés , pl. ügyekkel való foglalkozás. (Arra ugye mindenki emlékszik, hogy a kiejtésnél y = ü ).

.

Helsinkiben még a madár is tudja, hogy Mannerheim szerette az állatokat.

Kedves Olvasók !

Mannerheim tábornok lovasszobra mindenki számára ismert, aki járt Helsinki központjában. A finnek azt is tudják, hogy Finnország egik leghíresebb katonája nagy állatbarát volt. De azért arra, ami most történt még nem volt példa a szobor 61 éves történetében.

Járókelők lettek figyelmesek arra, hogy a szobor feje, közelebbröl a marsall prémkucsmája furcsán néz ki. Ennek oka, hogy egy madár- egy viharsirály – fészket rakott a fejfedő tetején.

Mindenütt lehet fészkelni Helsinkiben !

De mi legyen a fészekkel ? Finn törvény szerint ez a madár a védett madarak közé tartozik, védett a fészke, a tojásai és a fiókái is.

Hogy mi legyen ezzel a fészekkel az egyenlőre a jövő zenéje de  általános vélemény szerint a fészket el lehet távolítani  Mannerheim kucsmájáról ha  még  nincsenek benne tojások.

Érdeklődéssel várom a fejleményeket és értesítem Önöket majd, ha valami újat tudok.

Judit Mäkinen

Forrás:

https://www.is.fi/kotimaa/art-2000007943179.html

Április 27 – A veteránokra emlékszik Finnország

Kedves Olvasók !

Ma, április 27.-én ismét magasan lobognak a finn zászlók, a háborús veteránokra emlékszik az ország. Azért ezen a napon, mert a II. világháború Finnország részéröl 1945 április 27.-én végződött, Azon a napon 13.30.-kor lépték át Kilpisjärvi-nél a német katonák a finn-norvég határt elhagyva Finnország területét.

Április 27 – Veteránok napja

Ennek az évnek az elején még 5886 veterán volt közöttünk, átlagos életkoruk 95 év ! A férfiak száma 2752, a nőké 3134. Hogy kik ezek a nők ?

Azok akik a háborúban, mint a Lotta szervezet tagjai dolgoztak, részt vettek a katonák élelmezésének szervezésében és ellátásukban, dolgoztak a légi elhárításban, az evakuációk lebonyolításában és a finn Vöröskereszt munkájában. A Lotta szervezet óriási szerepet játszott a harctereken és a hátországban is.

Évente kb. 2500 veterán hagyja itt a földi életet. A jelenleg közöttünk levő veteránok közül a férfiak átlagos életkora 95,8 év és a nőké 94,7 év. A legidősebb veterán 108 éves, a  legfiatalabbak 86 évesek A fiatalok gyerekkorukban vettek részt a háborúban, ezek mint kislányok .- Kis Lották –  ott segítettek ahol tudtak és a fiúk a kifutók szerepét töltötték be.

A veteránok – az özvegyek és házastársaik – érdekeit a Veteraaniliitto = Veteránszövetség képviseli.

Nem hagyjuk el a veteránt

Kedves Olvasók !

Finnország temetőiben sétálva több sírkövön is láthatunk apró, bronzból készült kis táblákat.

Veteránok sírkövein láthatók

Ezek azok sírjai akik Finnország függetlenségéért harcoltak.

Azokra akik a harctereken estek el minden finn település temetőjében a hősi halottak parcellái emlékeztetik az utókort arra, hogy hányan adták a legdrágábbat, az egyetlen  életüket hazájuk függetlenségéért.

A fenti képek : Nagy kép : Helsinki, Hietaniemi temető, Jobbra fent: Alavuus hösi halottai Jobbra lent: Oulu hösi halottainak sírjai karácsony idején.

Judit Mäkinen

Forrás:

Tavaszi fínomság Finnországban : rebarbara. 326.levél

Kedves Olvasók !

Amikor ezeket a sorokat olvassák már Finnország déli részén is tavasz van. A konyhakertek éledeznek és nemsokára az első “termést “ is használhatják a finn háziasszonyok. Mai levelemben ezzel foglalkozunk, a neve

Rebarbara  – finn neve Raparperi

Raparberi – Rebarbara

Egy kis háttér

Már az 1600-as években ismerték Finnországban ezt az  ősi kinai gyógyszernövényt amit gyomorbetegségekben alkalmaztak.  Feltehetően Oroszországon át érkezett Európába és a neve – Rhabarbarum – is onnét származik. Rha = a Volga folyó neve ´s barbarum = külföldi. A növény gyökerét használták gyógyszerként, mivel abban sok hashajtó hatású anyag van.

Finnországban az 1600-as évektől kezdve termelték, Eliaz Tillands 1673-ban “Munksrabarber = gyógyszer-rebarbara néven írt róla.

Magyarországon ismert volt több mint egy százötven évvel ezelőtt.  A Magyar Orvosi Tár 1841ben megjelent kötetében is mint gyógyszert ajánlják “enyhén zsongító és oldozó erejénél fogva “.

Európában a konyhai növények között az 1800-as évek óta szerepel a rebarbara, Svédországban a fiatal növények szárát megfőzték és  tejszínhabbal fogyasztották.  Angliában a rebarbara Victoria királynő uralkodásának idején lett fontos növény, még franciaországi exportra is termelték. Yorkshire Forced Rhubarb néven 2010-ben regisztrálta az Európai Unió.

Yorkshire forced rhubarb

Rebarbara Finnországban

A finn kereskedések az 1900-as évek elejétől kezdve árultak különböző rebarbarafajtákat. Nagy előnynek számít, hogy az egész országban termeszthető.  Legjobban a kissé savanyú vagy neutrális (pH 6,5-7,0) földet kedveli és szereti a tápanyagdús, nedvességet jól tartó földet. Érdemes trágyázni és öntözni.

Ha sokáig szeretnénk élvezni a termést, a fejlődő virágszárakat Finnországban letörik. De vannak olyan kertészek is, akik dísznövényként ültetik és örömmel nézik a látványos, hatalmas virágszárakat.

Mit készítünk FInnországban rebarbarából ?  

Jobb tájékozódás kedvéért megnéztem az internetes magyar oldalakat is. A cookpad com. nevű oldal összesen 106 rebarbarával készült receptet mutat be szép képek kíséretében. Ezek között vannak krémlevesek, szószok, piték, lepények , turmixok, torták, mártások, saláták,  dzsem, kompót stb.stb. mindenkinek ajánlom, aki ezzel a viszonylag olcsó növénnyel szeretne közelebbről megismerkedni.

Nálunk a leggyakrabban pitét és lepényt készítenek a háziasszonyok.

Rebarbaralepény -Raparperipiirakka

A finnül tudók itt találnak 63 receptet : https://hannansoppa.com/parhaat-raparperireseptit/.

Ezek között vannak olyanok is, amik nem édesek, hanem sósak, ilyenek  pl. a füstölt hallal és rebarbarával készült saláta vagy a rebarbarás –  fetasajtos pite.

Rebarbara növénygenetikai tudományos kutatás tárgya  

Finnországban van egy a természeti kincseinket kutató intézet a neve : Luonnonvarakeskus , LUKE. Összesen 700, konyhakertekből gyűjtött finnországi rebarbaramintát vizsgálva megállapították, hogy ezek 57 %-a régi angol fajtát – Queen Victoria- képviseli. Világviszonylatban is nagy anyagról van szó, a finn  eredményeket 2019-ben hozták nyilvánosságra  a Genetic Resources and Crop Evolution nevű sorozatban . A szerzők: Pirjo Tanhuapää, Terhi Suojala- Ahlfors és Merja Hartikainen.

Luonnonvarakeskus

Ilyen nagyszabású kutatás csak a lakosság aktivitásának köszönhetően volt lehetséges. A mintákat beküldök a növényeik történetét is hozzáfűzték a beküldött mintákhoz, ezért sok érdekes dolog derült ki.

Így pl. Finnország nemzeti költője Runeberg feleségének Frederikának is volt már 1860-as években rebarbarája porvooi konyhakertjében. Finnország egyik legészakibb helyén Utsjokiban a régi üzlet udvarán is nőtt egy ”sitkeähenkinen kanta ” szívóslelkű fajta.” (Itt említem meg, hogy Utsjoki évi középhőmérséklete + 2,5-3,0 C  és + 0,5 C fok között változik).

Rebarbaratermelés sötétben  

Angliában, közelebbről Yorkshire Carlton nevű falujában rebarbarát már február-márciusban is visznek piacra. A korai termés titka, hogy a növényeket sötét virágházban tartják gyertyafénynél szüretelik.

Rebarbaratermelés : Yorkshire, Carlton

 Ezzel azt érik el, hogy a levelek oxálsavtartalma alacsony marad és a rebarbara íze jobb ”puhább” és édesebb  lesz.  Az ilyen angolul forced rhubarb-nak hívott rebarbara termelése  Yorkshire-ban már 1877 óta tart. .

Rebarbara az oktatás segédeszközeként

A rebarbarát az oktatásban is felhasználják Finnországban.  Egy pedagógus, nevezetesen Irja Nikkinen 120 oldalas, oktatók részére szabadon lemásolható könyvet írt.  A könyv kiadója az ELLI Early Learning Oy, ISBN száma: 978-952-67876-2-6 …címe :

Raparperin alla – Rebarbara alatt

Ez a könyv az előiskolások és első osztályosok számára készült, főleg azoknak akiknek a finn nyelv második nyelve és azoknak a finn anyanyelvű gyerekeknek, akiknek nehézségeik vannak anyanyelvük megtanulásában.

Irja Nikkinen : Rebarbara alatt

A könyvben egy rebarbaralevél alatt kis állatok laknak – vakond, gyík, sündisznó és béka. Ezek a gyerekeket segítik a képalkotásban, a finn beszédre való készségben, az egyes betűk kiejtésében és  szótagok segítségével  történő szóalkotásban.

A Rebarbara alatt/  Raparperin alla c. gyerekek énekkönyve a régi gyerekdalokat őrzi  és terjeszti.

Raparperin alla -Gyerekdalok

Itt lehet hallani egy ilyen dalt a képek alatt a finn szöveg olvasható  https://www.youtube.com/watch?v=Au1CspKUcto

Kedves Olvasók !

Remélem, hogy Önök között többen is vannak olyanok akiknek a kertjében rebarbara nő. És mostanában biztosan sokféle rebarbara sütemény is készül a magyar háziasszonyok konyháiban.

Judit Mäkinen

Forrás