Mindenféle finn iskola. Magániskolák II. 277.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mai bejegyzésemben folytatom a finnországi magániskolák témáját. Bevezetö mondatként érdemes ujra megjegyezni, hogy a finnországi magániskolák kapnak állami támogatást, de nincsenek állami tulajdonban. Müködésük azonban szinte teljes mértékben az állami támogatástól függö  és ezért törvény szabályozza, hogy tandíjmentesnek kell lenniük.

A Magániskolák Szövetsége regisztrált egyesület  – Yksityiskoulujen Liittto ry. – tagiskoláinak száma 2017-ben  56 iskola volt.

Yksityiskoulujenliitto

Ezek között a következö iskolatípusokat ltaláljuk meg : finn nyelvü általános iskolák és gimnáziumok : 21 iskola,  svéd nyelvü általános iskolák és gimnáziumok: 4 iskola. Idegen nyelven oktató iskolák 4 iskola,  keresztény iskolák  13 iskola. Gyógypedagógiai iskolák 8 iskola , felnötteket oktató gimnázkiumok: 4 iskola. Az ezeket felsoroló táblázattal itt lehet ismerkedni :

http://www.yksityiskoulut.fi/wp-content/uploads/2018/02/Yksityiskoulut-p%C3%A4hkin%C3%A4nkuoressa2017.pdf.

A táblázat feltünteti minden iskola helyét, alapításának évét, az ott tanulók számát és azt, hogy hány osztályt lehet a kérdéses iskolában végezni. ( Megjegyzés :  lukio = gimnázium finnül ).

A finn magániskolák közül kettö külföldön müködik. Ezek közül az egyik Spanyolország déli partján – Costa del Sol – Fuengirolában van, ahol sok finn család él. Az oka ennek a klíma és a Finnországnál  enyhébb adózás. Talán kuriózumként egy pár sor erröl az iskoláról :

koulu-logo-png

A napos spanyol tengerpart finn iskolája Fuengirolaban 

A finnül tudóknak ajánlom ezt a kis filmet , az iskolát mutatja be.  https://youtu.be/hC7BofmmyAA

Az idei tanévben kb. 400  diák kezdi Fuengirolában  az iskolát, melynek tanterve a finnországi iskolák tantervét követi és a Finn Oktatásügyi hatóság  ( Opetushallitus ) ellenörzése alatt álL. Az iskola Spanyolország engedélyével müködik, ami lehetövé teszi a tanulmányok folytatását spanyol iskolákban és egyetemeken.

 

 

A finnországi,  finn nyelven müködö magániskolák  közül a legtöbben Helsinkiben a

Helsingin Suomalainen yhteiskoulu  – SYK nevü iskolában tanulnak.

Az iskolát 1886-ban alapították, jelenlegi helye Helsinki Etelä-Haaga nevü városrészében van. Az itt tanulók – kb. 1300 diák –  legnagyobb része a fövárosban és annak környékén lakik. Ebbe az iskolában az általános iskola 3. osztályától kezdve vesznek  fel tanulókat. Itt el lehet végezni az általános iskola 3.-9. osztályát, a számos  idegen nyelvet oktató  gimnáziumot és a nemzetközi gimnáziumot : IB Baccalaureate. Az utóbbiban az oktatás angol nyelven folyik, kivéve az anyanyelv és a más idegen nyelvek oktatását. Ide felvételi vizsgával jutnak be a diákok

SYK Ib aDMISSION

SYK IB felvételire igyekvök 

Ez az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvek oktatására. A már említett nyelveken kívül oktatnak más nyelveket is, mint : angol, spanyol, arab, svéd, koreai, olasz, japán. Lehetöség van különbözö nemzetközi nyelvvizsgák letételére, melyek kinyitják a külföldi egyetemek ajtajait is a finn diákok elött.

Felvételi vizsga és a felvétel feltételei

Évente kb. 100 harmadikos nyer iebbe az iskolába  felvételt, akik itt azonnal elkezdik az elsö idegen nyelv tanulását ami lehet francia, német  vagy orosz. Ez az iskola azokat a finn gyerekeket is felveszi, akik külföldröl költöznek vissza Finnországba , ök elsö idegen nyelvként angolt tanulnak, de az ö általános oktatásuk finn nyelven történik.

Minden olyan másodikos gyerek kérheti a felvételt, aki elfogadja, hogy az elsö –  az iskolában a  harmadik osztálytól kezdödö – idegen nyelvként a következö nyelvek közül választ: francia, német, orosz.

Az iskola igazgatója választja ki a felvételt nyeröket egy finn nyelvü felvételi vizsga alapján. Nem vesznek fel olyan gyerekeket akik idegen-nyelvü iskolákba jártak az elsö 2 osztályban vagy olyanokat akik a fent említett nyelveket már pl. családi hátterük miatt jól beszélik.

Az iskolában számos lehetöség van sportolásra, zenélésre, színházra. Foglalkozhatnak kézimunkával, festéssel és barkácsolásra is van lehetöség – mindez képzett oktatók vezetésével történik. Az iskolában zeneiskola is müködik :

 

A 18 évesek megtanulhatják az autóvezetést az iskola saját autóvezetést oktató  részlegében.

Az iskolának saját uszodája van , melynek 25 m.-es medencéjét a hét bizonyos napjain a  közönség is látogathatja.

.SYK uimahalli

Az iskolai könyvtár a hét minden hétköznapján de 9-du 4-ig van nyitva. A könyvtárral a legkisebbek is megismerkednek és aktív használói lesznek.

SYK kirjasto

 

A könyvtár ismerös a finn gyerekeknek, akiknek nagy része még iskoláskora elött is  rendszeresen jár könyvtárba a szüleivel.

A Helsinki Suomalainen yhteiskoulu , mely  az ország legrégibb koedukált iskolája  régi hagyományaira támaszkodva nemzetköziségre és egyben közösségi összetartásra is  neveli a fiatalokat. Ez az iskola nem könnyü, nagyon magasan van a léc, sokat követelnek  a diákoktól, de nem egy finn család tagjai már a 4. generációban az iskola diákjai.

Kedves Olvasók !

Néha hallani, hogy milyen nehéz idegen nyelveket tanulni. Esetleg az is felvetödik, hogy  vajon miért van szükség egy egyetemi diploma elnyeréséhez idegen nyelvi vizsgára is. Finnországban  –   kis nyelv országában – ezekkel a kérdésekkel nem találkozunk. Itt azt gondoljuk, hogy minél kisebb egy ország, annál több szüksége van az idegen nyelvekre. És ezeket akkor a legkönnyebb megtanulni, ha lehetöleg már nagyon  fiatal korban kezdödik az oktatásuk.

 

Judit Mäkinen

Ui: Ha igény mutatkozik, ezt a sorozatot tovább is folytathatom.

 

Reklámok

Öszi szavak szótára

Kedves finn nyelv után érdeklödö Olvasók !

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az öszi szavak szótára : syyssanasto minden nap bövül egy szóval.

syysssanasto

Öszi szavak szótára  – Syyssanasto

A szótár itt található :

https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/

Szivélyes üdvözlettel:

judit Mäkinen

 

Kenguru-vadászat Finnországban Ahvenanmaa szigetén

Kedves Olvasók !
A cím nem vicc. Ahvenanmaa rendörségének váratlan feladata adódott tegnap, augusztus 8.-án. Egy kengurut kellett elfogni . Nem is akármilyet, fehér , albino kengurut. Ezt a képet egy munkába igyekvö autós készítette, az ö autója mellett ugrált ez a Willy Wonka nevü fehér kenguru !
6582238f-9a72-5325-b908-df4ef7ceb143-800x_

Willy Wonka Finnországban

Mint kiderült a kenguru 2 héttel ezelött érkezett Svédországból Therese Söderberg családjának birtokára Jomala-ba. Egy vihartól megijedve átugrott a kerítésen és ijedtében és elugrált. Otthonától 20 km.-re találták meg Ahvenanmaa Hammarland nevü vidékén .
Szerencsére nem történt nagyobb baj, a kengurut elaltatták és visszaszállították a tulajdonosához.
Kedves Olvasók !
Finnország országutain sokféle állattal lehet találkozni, leginkább rénszarvasokkal és özekkel ritkábban medvével vagy farkassal. De arra még nem volt példa, hogy egy kenguru ugrált volna az országúton.Vannak még csodák !
Judit Mäkinen
Forrás:
Aamulehti.fi

Ösz-szótár – Syyssanasto

 

Kedves Finn nyelvet kedvelök !

A nyárszótár után most újabb kis szógyüjteményt kezdünk és ez az összel függ össze. Aktuális, mert Finnországban már érezzük az ösz leheletét.

 

syysssanasto

Az ösz finnül: syksy . Kiejtés y = ü így a kiejtés : szükszü. A kettös y = hosszú ü , hosszabb mint a magyar hosszú ü . kb így : üüü.  Megjegyzés : Sajnos ezen a gépen nem tudok hosszú üt írni .

Elsö szavunk

Syyskesä = Nyárutó

Syyskesä

Még melegek a napok, sok a napsütés. èrnek a kerti és  erdei  gyümölcsök, a ribizli, alma , fekete-  és vörösáfonya. Megjelennek az elsö gombák, közöttük a nagyon kedvelt  sárga rókagomba.

 

Syysilta Foto Eira Salo

Syysilta- Öszi este

Ez a kép  Eira Salo felvétele nagyon szépen visszaadja az öszi naplemente hangulatát. Az  öszi este  több finn költöt is megihletett.  Syysilta címmel írt verset J.L.Runeberg, Katri Vala, Saima Harmaja és Viktor Rydberg is. Hogy van-e valamelyik versnek magyar fordítása azt Önök közül talán tudja valaki ?

Syysaamu – Öszi reggel

Ilyenkor hüvös van, nem egyszer deres már a határ. A villanydrótokon gyülekezö madarak üldögélnek és a mezökön is gyülekeznek a nemsokára délebbi tájakra indulók. Remélem, hogy kinyílik ez a you tube film : https://www.youtube.com/watch?v=xoJnGHF28Xc. A neve Syysaamu. Petri Voutilainen fényképezte Taivalkoskiban a Pesiölampi kis tó és a nagy folyó az iijoki mentén. Érezni az öszi reggel hangulatát.

Syysaamu

Syyshortensia – Öszi hortenzia magyar név :  Bugás hortenzia Hydrangea paniculata ’Grandiflora’

Nyár végén és az ösz elején  virágzik ha  jó helyen mészmentes talajban van, akkor nagy bokor ez 250 cm magasra is megnö . Rengeteg a virág mint a képen is látható. A virágok alakja kissé hasonlít az orgona virágaira. Egy módosított változata melynek neve FinnE még a lappföldi telet is kibírja, de inkább az ország déli részein nö. Az elsö hideg éjszakák után a fehér virágok vörösesek lesznek

 

 

Syyshalla – Öszi fagy

Ez az elsö biztos jele az ösznek, talajmenti fagy ami föleg az alacsonyabban fekvö földeken észlelhetö. Gyakran hallható a meteorológiai jelentésekben  már augusztus közepe táján, hogy ”alavilla mailla on hallan vaara”  = Az alacsonyabb földeken fagyveszély van. Alfred Hauge norvég író 1812-ben megjelent regényének finn címe : Syyshalla. A  Kirjapaja  kiadó gondozásában jelent meg a finn fordítás 1953-ban Martola Aino Helin fordította finn nyelvre.

syyshalla

Syysmuoti – Öszi divat

Állítólag a finnországi öszi divat színei idén a piros minden árnyalata a rozsaszíntól a vérvörösig , a narancssárga és a barna minden változata. Az ilyen megállapítások nem nagyon hihetöek mert ugyanakkor azt is állítják, hogy divat a zöld színnek minden változta az almazöldtöl a sötét mohazöldig  és a kék is. Itt jegyzem meg, hogy a kék szín a finn nök kedvenc színe, ez a szín nagyon jól áll a szöke nöknek. A finn nök öszi ruhatárának elengedhetetlen darabja a kabát, nevezetesen a syystakki = öszi kabát.

syystakki

Syysmyrksy – Öszi vihar

Az ösz a viharok ideje. Finnországban akkor beszél a meteorológia viharról, ha a szél sebessége  több mint 21 m / sec. Az ország legszelesebb része a Lappföld, de ott a viharok kevesebb kárt okoznak mint a déli országrészen. Ennek oka, hogy a Lappföldön nincsenek magas fák , amiket az erös szél kidönthetne. Az öszi viharok az erdökben óriási károkat okozhatnak. A villanyvezetékekre zuhant fák hosszabb áramszünetet jelentenek nem egyszer többezer háztartásban.  A viszonylag alacsony Balti tengeren a hullámok magassága elérheti a 7 m magasságot is.

Myrskytuho

Vihar után

Syyskylvö – Öszi vetés

Finnországban az öszi vetés ideje szeptember-október, akkor látni vetögépeket a földeken. A vetést jó idöben úgy kell végezni, hogy a növény még a tél elött akkorára fejlödjön, hogy kibírja majd  a telet.  A konyhakertekben ilyenkor ültetik többek között a fokhagymát, articsókát,  paszternákot és a feketegyökeret.

 

Syyskylvö

 

Syyskyntö- Öszi szántás

Ezen az északi szélességi fokon, ahol Finnország fekszik az öszi szántás egyike a legfontosabb mezögazdasági munkának. Biztosítja a gaz irtását, gondoskodik a földeken maradt növénymaradványok komposztásáról valamint elösegíti a föld felpuhítását és ezzel a téli fagyos idö után a nedvesség raktározását a felszántott földbe. A jól végzett öszi szántás elöfeltétele a tavaszi szántás sikerének mert lehetövé teszi , hogy tavasszal kevesebb gépi munkára legyen szükség.

syyskyntö1

Syyshehku- Öszi ragyogás

Az ösz nagyon színes évszak Finnországban. Az öszi színpompa ihlette Heini Riitahuhta keramikust aki a finn Arabia cég müvésze. Ö tervezte azt a Runo =Vers nevü edénysorozatot, melynek egyik része a Syyshehku névre hallgat. Ebben a sorozatban van a képen ábrázolt bögre is. Hogy miért van rajta dália ? Mert a dália egyik finn neve: syyshehku. Itt jegyzem meg, hogy a dália nevét egy svéd botanikusról Andreas Dahl –ról ( 1751-1789)  kapta.

Syyshehku- Arabia Runo

Syyshehku- Dália

Syyslukukausi – Öszi félév

A finn iskolák öszi féléve nem kezdödik minden iskolában ugyanabban az idöben. A finn nyelvü iskolák öszi féléve augusztus 8 – deccember 20 között, a svéd nyelvü iskolák öszi féléve aug. 13. december 20 között van. Ebben az iskolai félévben egy néhánynapos  szünet  van októberben, neve : syysloma = öszi szünet . Ez régi hagyomány, régebben burgonyaszedési szabadságnak : perunannostoloma- nak hívták. Ennek az volt az oka, hogy a burgoonyaszedéshez minden kézre szükség volt és az iskolás gyerekek is részt vettek ebben a munkában. Azóta sokat változott a világ, a burgonyát már gépekkel szedik fel.

syyslukukausi

Syyslaulu – Öszi dal

Az egyik legszebb finn dal az  összel kapcsolatos . Zenéjét Erna Tauro szerezte, szövegét Tove Jansson írta. Az eredeti svéd szöveget Esko Elstelä fordította finnre. Itt hallható finnül Anki Lindqvist elöadásában. https://www.youtube.com/watch?v=_tWqGEldKQ0  

Szeretettel ajánlom a finnül tudóknak a dal nagyon szép és megható szövegének finn fordítását.  http://www.sanat.one/suomi-sanat-lyrics/anki-lindqvist-syyslaulu-sanat-lyrics

Az eredeti svéd szöveget itt lehet olvasni https://www.smule.com/song/svensk-trad-h%C3%B6stvisa-karaoke-lyrics/7331844_7331844/arrangement

syyslaulu

Syysvilja- Öszi gabona

Az összel vetett  gabona zöld vetésként telel át. Elönye, hogy ha száraz a nyár eleje akkor az összel vetett gabona jobb termést ad, mint a tavasszal vetett.  Tavasszal a hó olvadás után a finn szántók nagyon nedvesek is lehetnek, amikor géppel nem lehet a földekre menni, hanem várni kell, míg azok kissé felszáradnak. Ezért  a vetés ideje eltolódik és késöbb indul meg a csírázás.

syysvilja 1

Syysaurinko  -Öszi napsütés

Finnországban összel, amikor rövidülnek a napok  alacsonyról süt a nap ezért könnyen vakít és zavarja a látást. Különösen a délutáni közlekedésben kell nagyon figyelni , az alacsonyról  vakító napsütés nem egy súlyos közlekedési balesetet okozott már. Ezért a napszemüveg viselése tanácsos, csökkenti a kontrasztokat és biztonságosabbá teszi a közlekedést.

 

 

Judit Mäkinen

 

Mindenféle finn iskola : Magániskolák I. 276.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Finnországban ezen a héten kezdödik az új iskolai év. A finn iskolák és a finn oktatási módszerek az utóbbi években nagy nyilvánosságot kaptak a világ sok részén. Ennek oka az oktatás módszere és az ezáltal élért PISA felmérés eredményei. Az oktatási módszerek mellett érdeklödésre tart igényt a pedagógusképzés is.

Az utóbbi években számos külföldi delegáció ismerkedik a finn iskolákkal, követve az órákat és elbeszélgetve mind a tanárokkal mind pedig a diákokkal . Ez már azért is lehetséges, mert nem csak a tanárok, a finn iskolások is  jól beszélnek angolul. A külföldi tanárokon kívül külföldi dákok is ismerkednek a finn iskolákkal. Ezen a tavalyi képen kínai 9. osztályosok vannak, akik Savonlinnában ismerkedtek az ottani iskolákkal.

Kiinalaiset 9 luokkalaiset

Kínai diákok ismerkednek az iskolákkal  Savonlinna-ban

A finnországi iskolákkal foglalkozó sajtóban kizárólag a finn állami iskolák kapnak helyet. Az állami iskolák mellett sikeresen és évtizedek óta müködö magániskolákról a számomra elérhetö magyar sajtó nem közöl ismertetést söt egyes cikkírók megállapitják, hogy Finnországban  ”   nincsenek magániskolák ”.

A fenti megállapítás adott okot a most megkezdett kis levélsorozatra, amivel a finn magániskolákat – legalább egy részüket –  szeretném megismertetni Önökkel. A bemutatás nem törekszik teljességre és a válogatás önkényes.

Finnország magániskolái

Egy kis háttér

Finnországban  az 1800-as évek közepén kezdödött a magániskolák alapítása, akkoriban több mint 300 magániskola létezett. Számuk az 1960-as években erősen csökkent . Ennek oka az anyagi támogatás hiányában történt  magániskolák bezárása vagy államosítása volt.

A legtöbb államban a magániskolák vagy adományokkal, alapítványok segítségével  és a tanulóktól beszedett  tandíjjal fedezik müködésük költségeit. Ezzel szemben Finnországban a magániskolák nevüktöl függetlenül teljesen állami anyagi támogatástól függöek és beruházásaikat vagy így, vagy különbözö gyüjtések útján fedezik.

A finnországi magániskolákat az 1935-ben alapított

 Yksityiskoulujen Liitto ry – Magániskolák szövetsége regisztrált egyesület 

tömöríti. Felügyeli a szövetséghez tartozó iskolákat és gondoskodik az azokban dolgozók rendszeres továbbképzéséröl. A 2018-2019-es tanévben Finnország kinden negyedik gimnazistája magániskolában érettségizett. A szövetség iskoláiban összesen 1700 tanár oktat  és kb. 22000 diák jár.

Általános magániskolák (Yksityiset peruskoulut) és magán- gimnáziumok.

Ezeknek az iskoláknak a működése az államtanács engedélyéhez kötött és tanterveikben nagy vonalakban követniük kell az állami iskolák tantervét. Utóbbi alól kivételek az idegen nyelvű iskolák és a nemzetközi iskolák ( International Baccalaureate iskolák). A finn nyelven működő általános magániskolákban  nincs tandíj, működésüket állami a  diákok száma szerinti támogatással biztosítják. Ezeket az iskolákat olyan eszmei társaságok működtetik, melyeknek nem célja az üzleti haszon termelése.

Az idegen nyelveken működő magániskolákban tandíjat kell fizetni.

Az alábbiakban kétféle magániskoláról lesz szó.

Steiner iskolák Finnországban

Az első Rudolf Steiner (1861-1925)  pedagógiáján alapuló iskolát 1955-ben alapították Helsinkiben.

1904-Rudolf-Steiner

Rudolf Steiner

Az 1980-as években több ilyen iskolát is alapítottak, ezek az 1990-es évek kezdete  óta  kapnak állami támogatást. Az iskolákat egy Steiner- pedagógiát támogató egyesület tarja fent, melynek  tagjai azok a szülök, akiknek gyermekei  ezeket az iskolákat látogatják. Az iskolák működését az állami támogatáson kívül a szülök önkéntes munkáival  és adományokkal biztosítják egyesületeken keresztül.

A Steiner iskolákat Waldorf iskola néven is ismerik, ennek oka, hogy a németországi Stuttgartban 1919-ben alapított elsö Rudolf Steiner pedagógiai elvei szerinti iskolába a Waldorf Astoria nevü dohánygyár munkásainak gyermekei jártak. Nem egy elit-iskoláról volt szó.

osth-waldorf-astoria-1913

Waldorf Astoria iskola 1913

Finnországban 2017-ben 25 Steiner-iskola müködött, hivatalos tanítási engedélyek által szabályozott módon,  az Oktatásügyi Igazgatóság ( Opetushallitus )  ellenörzése alatt.  Ezek közül 10 iskolában van gimnáziumi oktatás is az általános iskola után. Az intézetekben kb. 6000 tanulót oktatnak.

Az iskolákon kívül  az országban 44  Steiner magánóvoda müködik.

Steiner päiväkoti

Steiner Óvoda

 

A törvénynek megfelelöen a Steiner iskolákban nincs tandíj. Az iskolákat fentartó egyesületek azonban havonta szednek támogatást  a diákok szüleitöl, melynek havi összege 25-125 euro között változik. Hogy ez a ”tandíj ” szó kikerülése -e arról megoszlanak a vélemények.

Százéves évforduló

Idén összel az elsö Steiner iskola százéves születésnapját – 1919 szeptember 19- ünneplik világszerte. Finnországban erre az alkalomra Lauri Porra szerzett ünnepi zenét WALDORF 100 címmel.

pallo_logo

Steiner nevelés 100 éves

Finnország  2019-ben számos rendezvény keretében ünnepelte/ünnepli a 100 éves  Steiner iskolákat.

Január 25-26 között Helsinkiben volt az un. Educa-vásár ( Educa messut), ahol két nyilvános beszélgetés is folyt arról, hogy miért aktuális a Steiner- pedagógia napjainkban.

Május 22.-én Suomenlinna szigetén – világörökségi objektum –  rendezték az un. Waldorf fesztivált ( Amazing Waldorf Festival AWF ), ahová Finnország minden Steiner- iskolában tanuló felsöbb osztályok  ( 7-8-9 osztály )  tanulóit meghívták.  A színes program témája : Bees&Trees – Méhek&Fák volt.

lataus (1)

Július 15-19 között Poriban került sor a Suomi  Areena nevü rendezvényre.

Steiner Suomiareenassa

Itt   július 17.-én nyilvános eszmecsere folyt a steineri nevelésröl elsösorban arról, hogy elösegíti-e az innovációt és az alkotóképességet ?

Novemberben lesz az ösbemutatója a Steiner iskola régebbi tanítványa Lauri Porra Waldorf 100 c. zenemüvének, mely a Steiner koulu osztályaiba járó  fiatal gyermek fejlödését mutatja be .

.

Egy másik magániskola- típus Finnországban  Maria Montessori (1870-1952) olasz orvosnö elveit követi.

Maria Montessori

Maria Montessori

Dr. Montessori  Rómában a San Lorenzo nevü szegénynegyedben tevékenykedett, ott dolgozta ki azokat a pedagógiai alapelveket, melyeket a világ sok részén müködö  Montessori óvodák és iskolák valósítanak meg. Az óvodákba – melyek nagy számban találhatók Finnország városaiban- a 3-6 évesek járnak.

Maria Montessori iskolák

Ezekben az iskolákban az általános iskola elsö hat osztályában folyik az oktatás. Helsinkiben egy ilyen iskola van, Espooban kettö. Ezeken a városokon kívül Montessori iskolák müködnek többek között Ouluban, Iisalmi-ban, Tampere-ben, Riihimäki-ben Jyväskylä-ben  és Vantaa-ban. Megállapítható, hogy  egyre nagyobb az érdeklödés az ilyen iskolák iránt. Itt említem meg, hogy Finnországban az általános iskolák 9 osztályosak és a Montessori iskolákban tanulók a három felsöbb osztályt már más iskolákban végzik.

Espooban a Ruusutorppa nevü általános iskola épületében müködik a Montessori óvoda és iskola is,  így a gyerekek könnyen folytatják a felsöbb osztályokat ismert környezetben.

Ruusutorpan koulu

Ruusutorppa nevü  iskola – Espoo Leppävaara

A Montessori óvodák és iskolák müködését az 1979-ben alapított Montessori –szövetség regisztrált egyesülete  = Montessoriliitto ry. koordinálja.

SML_logoNETTIIN-1

Suomen Montessoriliitto

Az egyesület tagja a nemzetközi Montessori szövetségnek : Association Montessori Internationale – nek.

Kedves Olvasók !

A Finnországot ismertetö tájékoztató jelleggel írt leveleim között most  finnországi magániskolákkal foglalkozó levélsorozatom  kezdödik. Leveleim egyik fö célja, hogy sokoldalúan ismertessem meg Önökkel Finnországot ezzel elösegítve az objektív tájékozódást és az országot illetö  tévedések kiküszöbölését.   Remélem, hogy ezzel a kis levélsorozattal  sikerül majd rávilágítani arra, hogy Finnországban minden szinten – mind az állami, mind pedig a magánszektorban – sokrétü és magas színvonalú  iskolai oktatás folyik.

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kis finn szógyüjtemény – Nyárszótár

Kedves Látogatók,  Kedves finn nyelv után érdeklödök !

Amikor 2019 június végén elindítottam ezt a kis szógyüjteményt-
Nyárszótár – Kesäsanasto azt hittem, hogy csak két hétre való anyagot találok. Csalódtam, a nyár hosszabb. mint gondoltam a szótárban több mint 30 olyan összetett finn  szó van, ami a nyár -ral –  kesä -vel kezdödik   A nyárszótár telje egészében itt található

https://finnorszagilevelek.com/2019/06/26/nyarszotar-kesasanasto/

Nyárszótár 11

Judit Mäkinen : Nyárszótár – Kesäsanasto

Reménykedve zárom a mai nappal – 2019 július 31.-én – a nyárszótárnak nevezett gyüjteményt, bár a nyárral kapcsolatos finn összetett szavaknak még közel sincs vége. Remélem, hogy a finn nyelv után érdeklödök találtak a szavak között új szavakat is és a képekhez füzött kis kommentárok egyben közelebb hozták Önökhöz az én szeretett hazámat, Finnországot. 

Judit Mäkinen

 

Mindenféle export – Finn méhek Izlandra ! 275.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A mézet az ember már a kökorszakban is ismerte, bizonyítékul egy spanyolországi sziklarajz szolgál Valencia-ban, mely egy lépesmézet gyüjtö nöi alakot ábrázol. Ö a mézet füstölés segítségével vette el a méhektöl.

osember_mehesz-221x300

A régiek a mézet istenek ételének és egyben az örök ifjúság forrásának gondolták és ezért a méz  drága édesség volt. Méhészettel foglalkoztak már az antik világban is, Egyiptomban, Görögországban és a római birodalomban .

Méhészet Finnországban

A méh nem tartozott Finnország faunájához, történelmi adatok szerint az 1750-es években hoztak méheket Észtországból a délfinnországi Fagervik-be. Turkuba az akadémia kertjébe Karl Fredrik Mennander püspök telepítetette az elsö méhcsaládot az 1760-as években.

220px-Ärkebiskop_Mennander

K.F. Mennander püspök

Száz évvel késöbb Svédországból importáltak méheket Finnországba és egy  1805-ös  adat szerint akkor Finnországban 100 méhcsalád volt. Finnországba Olaszországból is hoztak méheket az 1800-as évek végén .

Kemiö káplánja J.E. Åberg adta ki 1867-ben azt a könyvet, melyben összefoglalta a méhekkel kapcsoltos tapasztalatait egyben tanfolyamokat is rendezett, tanácsokat adva a méhészeknek.

Az évszázad elején  1902-ben Alfred Mäkinen lelkész rendezett méhészettel kapcsolatos oktatást Asikkala-ban  és ez a munka egészen 1917-ig folyt.

Az 1910-1930-as évek között a finn méheket betegségek pusztították. A nehéz természeti körülmények egyben arra is vezettek, hogy Finnországban fejlödött a méhek nemesítése is, az erös teleknek  és az általában hüvös idöjárásnak kiválogató szerepe volt: a gyenge és a hideget nem bíró  állatok elpusztultak.

Szervezett méhészek- A finn méhészek szövetsége

Az  elsö, méhészeket tömörítö egyesület 1909-ben alakult , de anyagi nehézségek miatt rövidéletü volt.  A mezögazdasági miniszterium kezdeményezésére 1945-ben alakult a méhészek központi egyesülete Mehiläishoitajain Keskusliitto néven.

Suomen Mehiläishoidon liitto logo

Az elsö mézet áruló üzlet 1959-ben nyílt Helsinkiben.Itt árulták a Méhkirálynö –Kuningatar hunaja –mézet.

Kun ingatar hunaja

 

Finnországi modern méhek

Az utóbbi években Finnországban a városokban  – többek között:  Helsinki, Joensuu,Lappeenranta,Lahti, Turku,Tampere-   is vannak méhészek, a városi  méheket elegánsabban cityméheknek hívják. Ezek általában olasz fajtájúak, viszonylag nyugodtabbak és könnyü ápolni öket.

Citymehiläiset Savoy-in katolla

Cityméhészet Helsinkiben , háztetön

A kép Helsinkiben az Etelä-Esplanadi úton levö Savoy vendéglö házának tetején készült 2018-ban, ahol már 10 éve vannak kaptárak. Tavaly  az ott lévö 6 kaptárban kb. 350 000 méh volt, azok 260 kg mézet gyüjtöttek. Öt km-es távolságig repültek és a környezö parkok 70 különbözö fajtájú virágaiból gyüjtötték a mézet. Ennek a méznek egy részét a házban levö vendéglö – Savoy – használja fel.

Feltehetö, hogy ez a méz tisztább  mint a vidéki méhek gyüjtötte méz. Ennek oka, hogy a városi parkokban nem permeteznek irtószerekkel. A kaptárakat kéthetente  ellenörzi egy házaspár : Mia és Bjarne Bruce. Ök figyelik azt is, hogy ne legyen új méhkirálynö a kaptárakban, ami a méhek rajzását okozná. Amikor vége van a virágszezonnak a méhek téli pihenöre Liljendalba költöznek a Bruce házaspárhoz.

Mehiläiset talvella

Méhkaptárak télen

 

Méhek Ahvenanmaa bélyegén 

Tavaly májusban Finnország autonóm területén Ahvenanmaa-ban a posta új bélyeget hozott forgalomba ezzel is hangsúlyozva a méhek fontosságátbiodling2018_webbenAz ahvenanmaa- i méhek nem csak azért fontosak, mert az ottani óriási almáskertekböl mézet gyüjtenek, hanem azért is mert az ottani méhek egészségesek és a világ legtöbb helyén a méhek tömeges pusztulását okozó ázsiai méhatka (Varroa destructor) az ottani méhészetekben  nem fordul elö.

maxresdefault

Varroa destructor

 

A károkozóról egy kis animációs film  itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=h-wDgd5yURo

Méhatkamentes – Ahvenanmaan kívül-  területek csak az Isle of Man, Ausztrália és Izland.

És végül elértem  levelem címéhez a méhek exportjához .

Finn méhek Izlandon

Az izlandi klíma nem kedvez a méhészeknek, azaz  a méheknek. Erös a szél, viszonylag gyér a növényzet és szélsöséges az idöjárás. A nem túl hideg, de sokszor  viharos telet az izlandi méhek 30-40 %-a nem éli túl.  Ezért a szívós  és a változó idöjáráshoz hozzászokott  ahvenanmaai méheket már évek óta sikerrel exportálják Izlandba.

Az exportör neve Torbjörn Eckerman.

eckerman_torbjorn_0

Torbjörn Eckerman

Ö és egy Izlandon élö norvég orvos Torbjörn Andersen  -aki szenvedélyes méhész- együtt csomagolják a méheket a szállítás elött.

Egy dobozba egy méhanya –méhkirálynö – és ½ kg ! = kb. 15000 méh kerül.

Torbjörn Andersen

Méhanya = Méhkirálynö

A légi szállítás nem tart sokáig és a tapasztalat azt mutatja, hogy a méhek nagyon jól bírják a repülöút fáradalmait és remélhetöleg jól szolgálják az izlandi méhészeket és a méz fogyasztóit.

 

Judit Mäkinen