Két betüböl álló finn szavak

 

Kedves Finn nyelv után érdeklödök !

Nem is olyan régen kerestem  a három betüböl álló finn szavakat és ezeket abc sorrendben gyüjtöttem össze. Ezek itt találhatók : https://finnorszagilevelek.com/2020/03/17/harombetus-finn-szavak-gyujtemenye/

Vannak azonban még rövidebb, azaz két betüböl álló finn szavak is de sokkal kevesebb, mint a hárombetüsek.

Most ezeket szedjük össze. Vigyázzunk az e és é betűk kiejtésére! Finn ä = magyar e és finn e = magyar é

  • Me = mi, mä = a minä = én szó közbeszédben használt formája
  • Te = ti
  • Se = az  pl. ha állatokról beszélünk, akkor az ö = se . Se kissa = az a macska .
  • Ne = azok

május 22

Május 22

  • He = ök
  • Ne = azok
  • No = na, ez egy olyan szó amivel pl. egy kérdésre felelö  a válaszát kezdi , feltehetönen ösztönösen, idönyerés céljából. Pl így : Mitä kuuluu ? Mi újság ?
  • No, kiitos ei erikoista. Na, köszönöm semmi különös.
  • Oi = ó, jaj  Pl. Oi, miten kaunis ! Ó milyen szép. Vagy így : Jaj, de szép !

Ès befejezésül egy szó : Yö = éjszaka. (Kiejtés : üö.)

Ezzel vége van az én kétbetüs finn szavaimnak. Ha valaki Önök közül tud meg többet, örömmel fogadom.

 

Judit Mäkinen

Ui : Egy kedves olvasó Noemi küldte ezeket a szavakat : ja = és, ei = nem, sä ( kiejtés: sze) a sinä = te közbeszédben.

Sokszor köszönöm a kiegészítést.

 

 

 

 

Finn szókincs : Kotini on linnani – Az otthonom a váram

 

Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök!

A fenti mondat mostanában szinte szószerint igaz , sokan vagyunk akik most otthon, a várunkban élünk már hosszabb idö  óta. Ez tette aktuálissá a gondolatot, hogy gyarapítsuk finn szókincsünket azokkal a szavakkal, melyek úgy kezdödnek finnül, hogy Koti = Otthon.

Ezzel a gondolattal  kezdtem május elején  új szógyüjteményt, ami minden nap bövül egy pár szóval. További vidám ismerkedést a finn koti-kezdetü összetett szavakkal !

Judit Mäkinen

  • 2020 május 8
  • Kotipaikka = Lakóhely
  • Kotimaa = haza, szülöföld
  • Kotikaupunki = szülöváros
  • 2020.május 9
    Kotieläin = háziállat
    Kotikieli = az otthon beszélt nyelv. Ez a szó azzal kapcsolatos, hogy a nyelvi kisebbségekhez tartozók otthonaiban beszélt nyelv ugye nem ugyanaz, mint a többség nyelve.
    Kotihipat = házibuli
  • 2020 május 10
  • Koti-ikävä = honvágy
  • Kotiliesi = házi tïzhely . Ez a neve egy kedvelt újságnak is
  • Kotiruoka = házi koszt
  • 2020 május 11
  • Kotikasvatus = otthoni nevelés, régebben ezt ”gyerekszoba” néven ismertük
  • Kotiläksy = házifeladat ( ä = magyar e, y = ü  )
  • Kotiosoite = lakcím
  • 2020 május 12
  • Kotivakuutus = lakásbiztosítás
  • Kotiviini = otthon készített bor
  • Kotipiha = otthoni udvar
  • 2020 május 13
  • Koti-isä = kis gyerekkel un. Szülöi szabadságon otthon levö apuka
  • Kotirouva =  régies neve a koti -äiti , a háztartásban dolgozó anyukának
  • Kotiväki = otthoniak, a családtagokat jelenti
  • 2020 május 14
  • Kotilääkäri = háziorvos
  • Kotiapteekki = házipatika
  • Kotikissa = házimacska. Ezzel a szóval lehet illetni azokat is, akik nem nagyon szeretik elhagyni az otthonukat : otthonülök
  • 2020 május 15
  • Kotikalja = othhon készitett:  házi sör
  • Kotityö = házimunka
  • Kotiteollisuus = háziipar
  • 2020 május 16
  • Kotietsintä = házkutatás
  • Kotiaresti = házi örizet
  • Kotiviini = otthon készült un. házi bor
  • 2020 május 17
  • Kotijoukkue = otthoni csapat, aminek drukkol valaki
  • Kotitonttu = házi manó, különösen karácsony táján figyeli a gyerekeket
  • Kotirauha = otthoni nyugalom, házi béke
  • Kedves finn nyelv után érdeklödök !
    Ezzel befejezödik az a kis szógyüjtgemény amelyben a koti-otthon kezdetü összetett szavakat gyüjtögettem. Legutoljára még egy koti-val kezdödö szó. Kotilo = nem összetett szó, nem a finn – magyar szókincs baráti kapcsolatára utal :). Kotilo finnül csigát jelent .
  • További vidám finn tanulást kívánva
  • Judit Mäkinen

 

Mi az, hogy finn sisu ? 299.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Sokszor elhangzik egy kérdés : milyenek a finnek ? És sokan ismerik a finnekkel kapcsolatban azt a szót, hogy Sisu ( sziszu) , ami a finneket jellemzi. De mit is jelent ez a szó ? Röviden : Läpi harmaan kiven =Keresztül a szürke sziklán . Erröl szól mai levelem.

 Sisu itt, Sisu ott, Sisu mindenhol

Röviden összefoglalva a sisu bátorságot, meghátrálást nem ismerö harcrakészséget és vasakaratot, nem egyszer szívós kitartást söt szinte önfejüséggel határos , megalkuvást nem ismerö tulajdonságot jelent.

A sisu-ra büszkék a  finnek,  Finnországban az élet minden területén megtalálhatjuk ezt a szót

Sisu a neve a terepjáró teherautómárkának és az egyik finn jégtörö neve is Sisu

Ezen kívül számos sportegyesület neve Sisu, ilyenek vannak többek között Hämeenlinna- -ban, Tampere-ben és Seinäjoki-ban .

 

Találkozunk a SISU névvel Ázsiában , ahol egészen mást rövidítenek így : Sanghai International Studies University.98651623159eee5d39eed2Finn történelmi példa arra, hogy mi a sisu a II. Világháborúval kapcsolatos . A finnek hazájukat  minden áron, minden áldozattal és minden ellenséggel szemben védö háborúja a finn  sisu egyik legmeggyözöbb bizonyítéka.

De a sisu nem veszett ki , a fiatal generációban is számos példát találunk erre . Mai levelemben közelebbröl egy példával szeretném Önöket megismertetni .

Mai fiatal mint a sisu megtestesítöje

A neve: Arttu Silander, aki idén tavasszal érettségizett  Rauma város gimnáziumában.

Rauma Finnország egyik legrégibb tengerparti  városa, 1442-ben alapították Dél-Satakunta tájegységében található, Helsinkitöl kb. 250 km-nyi távolságban északnyugat irányban.  Régi része – Vanha Rauma –  a világörökség finn objektumai közé tartozik. Lakosainak száma 39 190.

Aettu Silander

Arttu Silander

Arttunak az érettségivel kapcsolatosan a  többiektöl megkülönbözetö formára volt szüksége, mivel ö születése óta látássérült, egy írott szövegböl három szót tud egyszerre megkülönböztetni. A vakok Braille írását nem tanulta meg – annak ellenére, hogy ajánlották neki – egyenlöre szükségtelennek tartja, mivel a betüket és a színeket látja..

Finnországban az érettségit nem kell minden tantárgyból egyszerre letenni. Erre az ad lehetöséget, hogy az egyes tantárgyakat szakaszonként tanulják intenzíven és nem tanulnak egyszerre minden tantárgyat. Így pl. Arttu, aki  tavaly az öszi félévben már elvégezte a svèd nyelv és a földrajz egész évi  tananyagát, ezekböl az ösz végén már érettségi vizsgát – irásbelit, Finnországban nincs szóbeli érettségi – tehetett. Hogy ez hogyan sikerül azt csak akkor tudja meg a vizsgázó diák, ha minden tárgyból érettségizett.

Így került sor a többi tantárgyra idén tavasszal, ezek a finn nyelv és irodalom, a történelem és a matematika voltak. És Arttu érettségije sikeres volt !

A Központi Érettségi Vizsgabizottság engedélyével, Arttu több idöt fordíthatott az írásbeli vizsgákra, mint a többiek – egy régebbi levelemben már írtam, hogy jelenleg Finnországban az egész érettségi vizsga számítógépeken át történik – és azt is megengedték, hogy a szövegolvasáshoz nagyító-programot használjon.

Ez talán egyesek részére könnyünek és egyszerünek hangzik, de nem így van. Nagy türelemre és erös akaratra volt Arttunak szüksége.

Míg a többi diák az Abitti nevü számítógépes rendszerben egyenesen látta a feltett kérdéseket és azokra ugyanott válaszolt Arttu elöször megnézte a kérdéseket a nagyító segítségével felnagyított szövegen, majd egy másik oldalon válaszolt ezekre. A nagy betük miatt a szöveg olvasása sokkal lassabban haladt, nem is beszélve arról, hogy egyszerre csak három szót látott. A két oldal között ide-oda ”lapozgatás ” is idöbe telt.

A matematikai feladatok föleg geometriával foglalkoztak, azaz képek voltak a megoldandó feladatok.

Arttu útja nem vezetett nyílegyenesen gimnáziumba

Arttu az általános iskola után eredetileg nem akart gimnáziumba menni, inkább szakmát választott és gépész szeretett volna lenni. Amikor leendö szakiskolájával ismerkedett, az ottani oktató azt mondta neki, hogy látássérülése miatt ö saját magát és másokat figyelembe véve is gépészként biztonsági veszélyt jelentene. Ezért Arttu nem mehetett gépésztanulónak. Hogy gondolkozási idöt nyerjen a pályaválasztást illetöleg,  gimnáziumban kezdett tanulni. Finnországban  9 éves általános iskola után a gimnázium 3 évi tanulást jelent. Erröl most az a véleménye, hogy szerencséje volt, a gimnázium egy nagy ugrást jelentett neki elörefelé.  Gimnáziumi érettségi után föiskolán folytathatja tanulmányait

Kedves Olvasók !

Ez a fiatal az én szememben  a finn sisu mai, modern megtestesítöje.

Arttu Silander a legnagyobb elismerést egy tanárnöjétöl Mia-Riika Heinonen-töl kapta. Ö így nyilatkozott róla : ” Ezen a fiatalon keresztül  megértettem, hogy mi a finn sisu, a satakuntai önfejüség és egy fiatal ember határtalan hite abban, hogy valamikor az irány megváltozik és az élet igazságossá válik”.

Ha Önök között vannak olyanok akiket érdekel a teljesen számítógépeken át történö finn érettségi szeretettel ajánlom alábbi levelemet olvasásra:

https://finnorszagilevelek.com/2018/05/14/erettsegi-vizsga-finnorszagban-234-level/.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás:

Espoo, 2020 május 11: Esik a hó hó-zik, zik zik…

Kedves Olvasók !

Ezen a két képen az én kis kertem látszik a címben említett napon, hétfön 2020 május 11.-én.

 

Ennek a jelenségnek finn neve : takatalvi = télutó = tél a tavaszban.

Tegnap volt nálunk anyák napja , + 16 C fok volt és ragyogóan sütött a nap. Ma  0 C fok van, ömlik a hó. Ha így megy tovább szánkózhatnak a délfinnországi gyerekek, akik egész télen nem láttak ennyi havat.

Szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Anyák napja Finnországban / Suomessa on Äitienpäivä

Kedves Olvasók !

Finnországban ma van Anyák napja.

normal_valkovuokot3

Valkovuokko , szellörózsa. Anyák napjának finn vadvirága

 

 

Szeretettel köszöntöm a Magyarországon élö finn édesanyákat ezzel a most pompázó vadvirággal, a valkovuokko-val.

Valkovuokoiset, lämpimät terveiset  Unkarissa asuville suomalaisille äideille !

 

Judit Mäkinen

 

Mindenféle iskola – Suomi iskola -Táviskola -Virtuális iskola. 298.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

A jelenlegi helyzetben sok országban bezárultak az iskolák és a tanulók távoktatás segítségével tanulnak otthon. Ezt az internet teszi lehetövé és az, hogy már a legfiatalabbak is tanulnak/tanultak az iskolákban számítógéphasználatot.

Finnországban a távoktatásnak csak a mostani formája új, nem új, a távoktatást már évtizedek óta ismeri és gyakorolja az ország. Az ilyen oktatást adó iskola neve

Suomi-koulu– Finnország iskola Ezzel az iskolaformával foglalkozunk mai levelemben.

 

Egy kis történelem

Az elsö, rendszeres finn nyelvü oktatást adó iskolákat Kanadában alapították az 1960-as években. Célja a Kanadában élö,  finn származású családok gyermekeinek oktatása volt. A következö évtizedekben ezek az iskolák elterjedtek és Európában az elsö ilyen iskola Londonban kezdte el müködését 1972-ben Szombat-iskola/ Lauantaikoulu  néven.

lONDO sATURDAY SCHOOL

Suomi koulu

Jelenleg 45 országban müködnek a Suomi iskolák. Ezekben kb. 4000 fiatal tanul finnül. Akit a téma jobban érdekel Helena Korpela könyvében talál részletes információt a Suomi iskolákról.

Távtanulás Finnországban jelenleg

Finnország kormánya 2020 március 30.-án hozott döntést a napköziotthonok és iskolák bezárásáról. A hír nem volt örömhír, de szükség volt erre. Már ekkor látható volt, hogy hosszabb idöröl lesz szó, mely mindenkitöl alkalmazkodást, türelmet  és kitartást igényel.

Bezárult a legtöbb  napköziotthon

Mivel ettöl kezdve a legkisebbbek is otthon maradtak a döntés a dolgozó szülöket is nagyon igénybe vette.  Ennek az az oka, hogy ugyanebben az idöben kezdödött a szülök otthondolgozása is. Ki tud nyugodtan dolgozni, ha együtt van 2-3 iskoláskoron aluli kisgyerekkel ?

A napközik egy része – sajnos nem az összes – megpróbálta ellátni a szülöket tanácsokkal, de a legnagyobb általános figyelem nem az óvodásokat, hanem az iskolásokat érinti.

Finnországban az iskolák ingyenesek, de a napközik nem és arról is szó van, hogy ha a gyerek nem jár napközibe, a díj fizetését is fel kell függeszteni.

Az iskolai távoktatásért továbbra is az iskolák és nem a szülök felelösek

A távoktatás minden iskolában megindult, hol gyorsabban, hol lassabban és iskolák szerint változó módon. Finnországban van egy interneten alapuló kapcsolattartás az iskolák és az otthonok között, ennek neve Wilma.

 

Talán azt lehetne mondani, hogy részben az intökönyvet helyettesíti, de a valóságban sokkal több annál. Az oktatók közvetlen kapcsolatot tarthatnak a szülökkel Ez a program 2016 óta használatos – eredeti fejlesztöje a StarSoft Oy nevü részénytársaság – az általános iskolákban, gimnáziumokban és a szakiskolákban.

A jelenlegi helyzetben ez a kapcsolattartási mód egyike a legfontosabb eszközöknek, melyen keresztül az oktatók minden tanulóval minden nap személyes kapcsolatban vannak. Ez természetesen a magasabb osztályok diákjaival sikerül a legkönnyebben, mivel ök nem szorulnak szülöi segítségre.

Mivel a Wilma finn nyelvü írásbeli  kapcsolattartás, nagyon fontos az is, hogy a nyelvezete világos, logikus és lehetöleg könnyen érthetö legyen. Ez különösen azért fontos, mert nem egy családban a szülök külföldi háttere miatt finn nyelvtudásuk közel sincs magas fokon – legrosszabb esetben egyáltalán nem tudnak finnül. Ilyen családokban a tolmácsok szerepét a finn iskolába járó gyerekek töltik be.

A kapcsolattartás bizonyos esetekben finn családokkal sem zökkenömentes. Finnországban is vannak otthonok, ahol a gyerekek nincsenek teljes biztonságban a szülök különbözö problémai miatt, melyek a viszonylag kis lakásokban a hét minden napján és a nap minden órájában összezárt családban fokozottan jelentkeznek. Sajnos ezért nött a  családi eröszak is és az ilyen  családokban élö  gyerekeknek az iskola jelentette a biztonságot ,egy megbízható és támogató felnöttet söt  nem egyszer a  rendszeres, napi egyszeri  meleg ételt is az iskolai ebéd adta.

Az iskolai étkezés Finnországban ingyenes. Az étkezés megoldására több lehetöség adódott.

A gyerekek bejárhatnak az iskolákba ebédelni. Mivel azonban nem lehet tudni, hogy hányan fogják az iskolai étkezést igénybe venni a legtöbb iskolában ebédcsomagokat osztanak ki . Ezek tartalma iskolánként változó. Vagy melegíthetö kész ételekröl van szó, vagy egyheti étkezés elkészítéséhez szükséges nyersanyagokról, konzervekröl, gyümölcsröl,  stb-stb.

koululaisen ruokakassi

Iskolai ebéd-csomag

Bár a távoktatás napról napra és hétröl hétre jobban és  rutinosabban folyik, közel sem helyettesíti a közvetlen oktatást. A tanárok nem tudják megbízhatóan ellenörizni, hogy ott ül-e a tanuló a képernyö elött ? A személyes kontaktus hiányát a legtöbb gyerek megérzi.Etäkoulu

 

Vannak azonban olyan diákok is, akiknek az otthonról való tanulás jobb megoldás, mint az iskolai osztály. Ez azokra vonatkozik, akiknek valamilyen észlelési és információfeldolgozási zavara van: autisták. Nekik a csökkent társadalmi kapcsolatok nem jelentenek problémát és az otthoni, zavarmentes környezet jobban biztosítja az általuk igényelt, megszokott sztereotipiákat. Ez azért is fontos az ilyen diákoknak, mert közülük soknak nagyon jó az emlékezöképessége és fokozottan intelligensek. Nem hiába van a kódolók között viszonylag sok autista.

Kedves Olvasók!

A már két hónapja tartó bezártság és szociális távolságtartás miatt fokozódik az igény az un. normális állapotokra való visszatéréshez. Azt tudjuk, hogy ugyanolyan nem lesz, mint amilyen volt.

A járvány remélhetöleg lassan csökken és lesz – ha nem is nagyon hamar – védöoltás is ez ellen a vírus ellen. Vannak biztató jelek, a betegek és a halálesetek száma a legtöbb európai országban csökkenöben van. Mivel a gazdasági élet is erösen megsínyli ezt az állapotot, rengetegen lettek teljesen váratlanul munkanélküliek  és sok kisebb vállalkozást csöd is fenyeget. A kedvezö jelek miatt több ország lassan de remélhetöleg biztosan csökkenti a korlátozásokat.

Mindennek ellenére azonban továbbra is szükségünk van türelemre és kitartásra . Leginkább talán azonban Madách Imre müvének utolsó szavaira van most szükségünk : „ Mondottam, ember küzdj és bízva bízzál.”

 

Judit Mäkinen

 

 

 

Mindenféle veszélyes foglalkozás : természetfotós

 

Kedves Olvasók !

Vajon ki hitte volna Önök közül, hogy természetfotósnak lenni is a veszélyes foglalkozásokhoz tartozik? Természetesen  vannak veszélyes sziklák, magas fák, csúszós partok, mély tavak,  lápok és mocsarak. Medvével vagy farkasokkal sem jó találkozni egy erdei fényképezés idején.

De, hogy a madarak is veszélyesek lehetnek az nem jut az eszébe a legtöbbnek. Az ember túl nagy, ragadozó madarak nem fenyegetik.

Ilyenkor tavasz idején a legtöbb állat – a madár is –  félti és védi a revírjét,  oda lehetöleg senki nem merészkedjen, ember sem . Ha mégis a közelébe kerül egy fészeknek még ha tudatlanul történik is, bizony veszélyes lehet a fényképezés. Ez többféle madárra is érvényes. Vadlibák földön fekvö fészkeit és a hattyúk kis zátonyokon vagy szigetekhez közel lévö fészkeit jobb messze elkerülni. Ezek föleg hangokkal ijesztik el a közelükben lévöket. A helsinki állatkertben erre tábla is figyelmezteti az látogatókat.

images

Itt én vagyok az ör !

De más is történhet. Erre példa Juho Rahkonen esete, aki május elsején reggel, hajnalok hajnalán  szokásos fényképezési útjára indult a középfinnországi Toivakka nevü  település területén.

Így mondja el a történteket:

Még nem volt teljesen világos hajnalban, amikor egyszer csak madárszárnyek repdesése hallatszott. Egy nagy süketfajd közeledett hozzám, bizony elég barátságtalan szándékkal. Elöször csak körüljárt, miközben hangosan dürögött. Ez azonban nem volt elég neki, hanem amikor Rahkonen lehajolt, hogy felvegye a földre tett holmijait a madár egyenesen a vállára ugrott. Nem kis madárról van szó, a hím madár súlya eléri a 4 kg.-t.

825f830fd6a63d6794bf982addb2f575f445f788a2c6309c35c2d9077a8b3228

 

A nagy madár lecsipte a szerencsétlen fényképész fejéröl a sapkát és nekiesett a fejének, majd abbahagyta a támadást. Ennek eredménye sebek és a fényképezögép lencséjének sérülése lett.

1ff59a3873ed5da1d0e8d78002fd17b11a5fabfc499298555db10dbf26f12058

Rahkonen 30 éve fényképezi a természet jelenségeit, de elmondása szerint ilyesmi még soha nem történt meg vele. Reméljük, hogy nem is fog megtörténni az elkövetkezendö harminc évben.

 

Judit Mäkinen

 

.

 

Isten éltesse a magyar édesanyákat !

Kedves Olvasók !

Ma Magyarországon az édesanyákat ünnepli az ország. Finnországban ugyanez az ünnep egy hét múlva lesz.

DSC01839c

Anyák napi üdvözlet

A mai napon Lauri Viita finn költö soraival köszöntöm a magyar édesanyákat . Ezt verset az édesanyjáról, Alfhildröl  írta. Nem találtam magyar fordítást erröl a versröl az én fordításomban így hangzik az elsö négy sor

Lauri Viitta : Alfhild

Äidit vain nuo toivossa väkevät                      Csak az anyák, kik erösek a reményben

Jumalan näkevät                                                 Vannak az Isten közelében

Heillä on annettu voima ja valta                      Nekik adatott erö és hatalom

Kohota unessa pilvien alta                                Álmukban felemelkedni a felhök alól

Ja katsella korkeammalta                                    És lenézni a magasból

 

Ezek a sorok különösen minket idösebbeket érintenek meg, hiszen a mi édesanyáink már a magasból figyelnek minket.

Mert igaz az a finn mondás, hogy a gyerekeink csak kölcsönben vannak nálunk, de mégis úgy gondolom, hogy  anyának lenni mindhalálig  szóló feladat.

 

Judit Mäkinen

Virtuális május 1 – Vappu ünnepe

Kedves Olvasók !

Május elseje Finnországban általában a vidámság és öröm ünnepe. Ilyenkor tömegesen gyülekeznek az ünneplök minden városban, Helsinkiben  a déli kikötö a karnevál-szerü ünnep és ilyenkor hordják az érettségizett fiatalok a skandináv diákok fehér sapkáját.

Az ünneplésröl régebben írtam, itt olvasható : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=51015&nyelv=0

Idén a körülmények úgy hozták, hogy csak virtuális az ünnep Nem szabad gyülekezni.

images

Helsinki déli kikötöjében a Havis Amanda nevü szobrot -mely körül az ünneplés általában folyt – 2.5 m magas kerítés veszi körül és rendörök biztosítják a nyugalmat. Összehasonlításként egy régebbi  és az idei “ünneplés ” képei .

 

De bízunk abba, hogy lesz még “igazi ” ünneplés is újra. Hogy mikor ? Remélhetöleg jövöre.

Judit Mäkinen

Április 27. Háborús veteránokra emlékszik Finnország

 

Kedves Olvasók !

A mai nap rendkívül emlékezetes Finnország történelmében. Már 1987 óta Zászlós ünnepnap ez a nap.

13-3-11060883

Ezen a napon 1945-ben 13.30-kor a német hadsereg Finnország ellen  harcoló utolsó katonái a Lappföldön, Kilpisjärvi-nél átlépték a finn-norvég határt és kivonultak az országból. A finn hadereg kitüzte a zászlót a 3 ország – Finnország-Svédország- Norvégia –  határán

1947 ápr.27

1945 április 27

 

Ezt a napot Finnország függetlenségének 70. évében Kalevi Sorsa miniszterelnök javaslatára Lahti-ban  ünnepeltük elöször. Az országos ünnep minden évben máshol van, idén Oulu-ban. A jelenlegi helyzet miatt a hagyományos nagyszabású  ünneplésre nem kerül sor, de a hösi halottak sírjaira koszorúkat helyeznek el mind mindíg,  Az Oulujoki feletti hidakon  lobognak a zászlók  és Linnansaari-ban az ünnepélyes zászlófelvonás idén is megtörténik.

Jelenleg még kb. 8000 háborús veterán van közöttünk, átlagos életkoruk meghaladja a 92 évet.

Finnország hálával és tisztelettel emlékszik azokra, akiknek felejthetetlen áldozatainak köszönhetöen független és szabad  országban élhetünk.

 

Judit Mäkinen

Forrás: