Húsvéti naptár . Húsvétvasárnap

 

Kedves Olvasók !

A mai Vasárnapon egy gyönyörü tojással kívánok Önöknek minden jót és szépet . Nem akármilyen tojás ez .

Ezt a tojást egy finn ékszerész Alma Pihl készítette Szt.Péterváron Carl Fabergé mühelyében.  Ebben a mühelyben az évek során  összesen 56 ékszertojást készítettek az orosz cári udvar részére, ezek között az egyik leghíresebb a képen látható

Talvimuna = Téli tojás.

img

Alma Pihl : Talvimuna . Foto ; Wartski

 

A kinyitható Téli tojásban egy platinából készült virágkosár van és abban kvarcból csiszolt és gyémántokkal díszített tavaszi szellőrózsa virágcsokor. Jelenleg a szakértők a drágakövek történelmének egyik legszebb tárgyaként tartják számon ezt a tojást, melyet 2002-ben egy amerikai magángyűjtő vett meg 9,6 millió amerikai dollár kikiáltási áron.

Az ékszerész Alma Pihl ( 1888-1976) élettörténete regénybe illő, csak 10 évvel halála után lett ismert. hogy ki is volt a Kuusankosi nevü finn kisváros iskolájának rajztanárnöje.

Ha róla és a Fabergé tojásokról valaki többet is szívesen megtudna, nézzen be ebbe a régebbi levelembe :

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48766&nyelv=0

Kívánok Önöknek derüs  békés és napsugaras ünnepet.

 

Judit Mäkinen

Reklámok

Húsvéti naptár. Szombat: Lankalauantai

Kedves Olvasók !

A mai szombat neve :

Lankalauantai

Lankalauantain mainos

Lankalauantai

 

a szó magyarul fonalszombatot jelent. Hogy miért ? Mert a régiek ezen a napon mosták és festették a tél folyamán font fonalakat. Ebböl annyi maradt meg, hogy a mai szombaton egyes üzletekben leszállított áron árulnak fonalat.

29415366_1829044457140792_2754377722519093248_n

A naphoz mindeféle hiedelem is füzödött, hittek abban, hogy az Isten védelme azon a szombaton este a legkevesebb. Ilyenkor közlekedtek a gonosz erökkel felruházott boszorkányok- a trulli-k. Ezek elkergetésére égették a nagy, füstölö  máglyákat.  A szombatról vasárnapra virradó éjszakán nem sokat aludtak, mivel vasárnap mindenki látni akarta – ünneplöbe öltözve- a felkelö, táncoló  napot, amivel a nap Jézus feltámadása feletti örömét fejezte ki.

Helsinki belvárosában  a mai nap estéjén rendezik 24. alkalommal a Via Crucis nevü ekumenikus rendezvényt.

Via Crucis – A kereszt útja

Via_Crucis_0

Via Crucis

Az útvonal a Kaisaniemi parkból indul este 9-kor  és a Székesegyház lépcsöihez vezet, ahol Jézust keresztre feszítik.

Via Crucis

Via Crucis útvonala Helsinkiben

A föszereplök színészek, a mellékszereplöket a jelentkezök közül válogatták ki.

Jézus szerepében idén Eric Barco-t láthatjuk.

eric_barco_jeesus3

Eric Barco. Foto: Sakari Röyskö

A részben énekes , jelmezes  felvonulás formájú utcai színház  kb. 2 órán át tart , több mint százan szerepelnek és feltehetöen kb 15000 ember követi a helyszínen. A szöveg Veli-Pekka Hänninen müve, a rendezö Ville Saukkonen. Több zeneszerzö – Carole King, Jaakko Löytty, Tommi Läntinen –  dalai hangzanak el a szereplök elöadásában.

Az alább kép egy elözö év képe.

13-3-5388240

 

Sajnos idén a televizió nem közvetíti egyenes adásban ezt a nagyszabáasú eseményt.

Judit Mäkinen

 

  Húsvéti naptár. Péntek: Pitkäperjantai

 

 Kedves Olvasók ! 

A mai nap neve finnül

Pitkäperjantai

Pitkäperjantai

Nagypéntek : Pitkäperjantai 

Ez a szó egyenes fordítása : hosszúpéntek. Ez a szó egyenesen a svéd nyelvböl került hozzánk : långfredag ( kiejtés: longfrédag ) . Csak az északi országok nyelveiben szerepel a ”hosszú” szó ezzel a péntekkel kapcsolatban. Esetleg összefüggésben van azzal, hogy mivel ez a nap a csend és szenvedésre való emlékezés napja valóban hosszúnak tünik.

A régiek ezen a napon nem gyujtottak tüzet, csak hideg ételeket ettek: kenyeret és mämmit (memmit) . Utóbbi rozsmalátából készül, ”vagy szeretem vagy nem étel ”.

 

mammi (1)

Mämmi

Régi szokások :

Amikor Finnország még svéd uralom alatt állt, egyes helyeken nagypénteken reggel  megverték a gyerekeket annak emlékére, hogy Jézust is megverték. Ez a szokás Svédországonkívül Németországban is ismert volt. Mivel még a szomszédokkal sem volt szokás nagypénteken beszélni, a gyerekek sem mehettek ki, ünneplöbe öltözve, a szentírás szövegeit hallgatva vagy olvasva töltötték a napot, ami így tényleg nagyon hosszú volt. Mindenféle szórakozás és az éneklés is  tilos volt, a templomba  az emberek feketébe öltözve mentek,  a liturgia színe is fekete ezen a napon. Nem égnek a templomi gyertyák és nem szól az orgona.

Jézus halálának emléknapján gyászol a keresztány világ.

Pitkäperjantai 1

Húsvétkor kissé elcsendesül Finnország, Nagypéntek a csend ünnepe, pirosbetüs ünnep, munkaszüneti nap. Régebben az üzletek zárva voltak nagypénteken, újabban nyitva vannak kivéve az alkoholos italokat áruló Alko.

A tömegközlekedés ünnepi menetrend szerint zajlik.  Mivel Húsvéthéfö is ünnepnap, ezen a hosszú hétvégén sokan elutaznak egy kis szabadságra. A Lappföldön ilyenkor még teljes iramban zajlik a síszezon,  rengetegen utaznak északra húsvét idején. A napok hosszúak, nincs túl hideg és  a pályák remek állapotban vannak.

Az iskolákban Nagypéntektöl húsvét-keddig van tanítási szünet.

Judit Mäkinen

Húsvéti naptár. Csütörtök: kiirastorstai

 

Kedves Olvasók !

A nagyhét csütörtökének finn neve a megtisztulásra utal és ezzel függenek össze a finnországi szokások is. Nagycsütörtök finnül:

 Kiirastorstai

kiirastorstai

Tegyétek ezt az én emlékezetemre

A névvel  kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztitótüz neve finnül: kiirastuli ( tuli = tüz)  szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási,  tisztitó csütörtököt jelent

Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát.  Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová mélyen az erdöbe. (Megjegyzés : Kiira Finnországban nöi név is . Hogy miért Az rejtély elöttem ) Kiirastorstai napján tüzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyült szemetet és azt égö, kátrányos  fáklyával  a kézben körbehúzták az udvaron.

.Ezen a napon Finnországban mindenféle babonában is hittek.Tilos volt pl. a fonás és a liszt örlése,sütni is tilos volt. Az ország más-más vidékein különbözöek voltak a szokások, de szinte mindenütt ez volt a nagytakaritások napja és mindenki a saját tisztaságára is ügyelt pl. haj- és körömvágásssal. Ilyenkor vágták le a tehenek farkának túl hosszúra nött szörét. A halászok ilyenkor kivántak maguknak jó idöt, ami az egész nyár jó idöjárását is jelenthette.

Különben ha nagycsütörtökön  hideg volt, azaz fagyott akkor ez 40 napos hideget jelentett, egészen pünkösdig hidegre lehetett számítani. Érdekes lesz idén, mivel ma korán reggel Helsinkiben – 1 C fok volt.

A Biblia  szerint Jézus utolsó vacsorájának napja ez a nap.

Számos müvészt ihletett a téma, talán a legismertebb festmény Leonardo da Vinci képe .

Leonardo_da_Vinci_(1452-1519)_-_The_Last_Supper_(1495-1498)

Leonardo da Vinci :Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora emlékére az evangelikus egyház tagjai különösen ezen a napon járulnak úrvacsorához.

Jézus ezen a csürörtökön  mosta meg a tanítványainak  lábát.

Luas Cranach Jeesus pesee opetuslasten jalat

Lucas Cranach festménye

Ehhez vezethetö vissza az a szokás ami Finnország második hivatalos vallásának katedrálisában, az orthodox Uszpenszkij katedrálisban annak fennállása óta , azaz 1896 óta  megszakítás nélkül történik. Kiirastorstai napján  a metropolita – a képen Ambrosius metropolita – megmossa 12 pap vagy az egyházközség 12 tagjának  lábát.

Uszpenszkij

Kiirastorstai az Uszpenszkij katedrálisban Helsinkiben

Erre a címre:   https://yle.fi/uutiset/3-9565872 kattintva megtalálható egy rövid film is  ami azt is megmutatja, hogy Vantaa városában az evangélikus papok is átvették  ezt a szokást . Ott egy  pár éve a papok járókelök lábát is megmossák.

 

Judit Mäkinen

Húsvéti naptár. Szerda: Kellokeskiviikko

 

Kedves Olvasók !

A mai nappal félúton vagyunk a húsvéti ünnepnapok felé. Ennek a hétnek szerdáját úgy hívják, hogy

Kellokeskiviikko

kellokeskiviikko

Kellokeskiviikko

 

A kello szónak több jelentése is van. Elsösorban órát jelent, de finnül a harangokat is kello-nak hívják  pl: kirkonkello = templom harangja. Ezen kívül kello az a kis “harang” , a kolomp neve is finnül kello, közelebbräöl lehmäkello = tehénharang. Ezt  a régiek nagyhét szerdáján akasztottak a tehenek nyakába Hogy miért pont aznap ? Mert akkor engedték ki a télen istállóban tartott marhákat a legelökre. Ezek a “harangok ” vasból készültek többféle nagyságban .

lehman-kellot (1)

Lehmäkellot

Úgy általában a nagyhéten tilos volt mindenféle zajt csinálni. Azt tartották, hogy zajos házból elmenekülnek a jó szellemek. Kivételt képeztek a tehenek nagyhét szerdáján amikor nagy kolompszóval igyekeztek a friss levegö felé.

 

Mivel Finnországban még kopár a táj húsvétkor igyekszünk egy kis friss zöld színt varázsolni legalább a lakásba. Ezt képviseli a rairuohonak nevezett , cserépbe ültetett füfajta. Magyar neve a szótár szerint vadóc v. perje – soha nem hallottam Magyarországon ezeket a neveket.

ruoho590

Rairuoho

Újabban nem csak fümagot ültetünk húsvét táján, hanem mindenféle más, gyorsan csírázó magot is. Ilyenek pl. a zab és a buza, de ültetnek kukoricát söt mustármagot is.

sinappisiemenet pääsiäisruohona

Mustármag

Akiknek házi kedvencük van, pl. cica, vagy tengerimalac  azok szívesen ültetnek olyasmit amit a kedvencek  is szeretnek.

ruohot_kissanhruoho_680

Házi kedvenceknek

De szerdán már lehet sütni egy nagyon jól elálló  citromos kuglófot is a húsvéti asztalra.

Sitruunakakku

Citromos kuglóf

Ha valakit érdekel a recept, szívesen elküldöm. Egy kedves Olvasó már kipróbálta -sikerrel !

 

Judit Mäkinen

 

Húsvéti naptár . Kedd : Tikkutiistai

Kedves Olvasók!

Ma van a Nagyhét második napja. Ennek a keddnek a neve finnül

Tikkutiistai

Tikkutiistaio

Nagyhét .Kedd.Tikkutiistai

Tikku finnül szálkát, de gyufaszálat is jelent. A régiek nagyhéten a keddi napon faragták a gyujtósnak legjobban megfelelö vékony,  kis fadarabokat, amiket  a tüz meggyujtásánál használtak. A nagyhét keddi napján csinált gyujtósnak szerencsét és boldogságot  hozó tulajdonságot tulajdonítottak. A gerendaháazak faainak gerendái közé tett kis fadarab:tikku   szerepe a rossz szellemek távoltartása volt.

Tikkutiistai 1

A finn húsvétra jellemzö a keresztány és poany  lemek keveredése.Utóbbiak a húsvéti máglyák , finnül :

Pääsiäisvalkeat  = Húsvéti máglyák

Finnország északnyugati  részén –  Pohjanmaa –  a mai napig szokás húsvétkor, közelebbröl Nagyszombaton este máglyákat gyujtani , hasonlókat azokhoz, melyeket a nyár közepén, azaz Juhannuskor ( Szt.Ivánéj ) is égetnek. Ezeknek régen az volt a szerepük, hogy elijesszék a húsvétkor repdesö boszorkányokat.

Pääsiäisvalkeat

Húsvéti máglya

A boszorkányok ugyanis  föleg azzal foglalkoztak, hogy megrontsák a háziállatokat .A húsvéti máglyákban  általában olyan anyagokat égettek, amik erös füstöt eredményeztek, – mint  nedves borókabokor, vagy a kiselejtezett  kátrányos edények  – mivel a füst  nemcsak megijesztette a boszorkányokat hanem elvágta az útjukat is a levegöben, miközben az ördöggel való találkára repültek.

Sok helyen égettek szalmát is, mert az  jó termést ígért az elkövetkezendö nyárra.

(Megjegyzés : A boszorkányüldözés konkrét formái Finnországot is elérték és az 1600-as években a halálra itélt szerencsétlen ”boszorkányok ” több mint fele az ország északnyugati részén élt. )

Manapság a húsvéti máglya csak a gyerekek szórakoztatásának egy formája, a máglya körül lehet táncolni, énekelni, játszani. Ilyenkor, húsvét táján  sokszor van telihold  és az érzékenyebb gyerekek hallani vélik a levegöben repülö boszorkányok szoknyájának suhogását is….

Judit Mäkinen

Húsvéti naptár. Nagyhét: hétfö

Kedves Olvasók !

A mai nappal elkezdödött a Nagyhét és annak elsö napja

Malkamaanantai

Malkamaanantai

Atyám, ha akarod

Kedves Olvasók !

A húsvét elötti hétnek több neve is van Finnországban. Ezek a Hiljainen viikko = Csendes hét, Kärsimysviikko = Szenvedés hete vagy Piinaviikko = Kín hete v. Gyötrelem hete. Elöfordul a pääsiäisviikko = húsvét hete név is.

Finnország két fö vallása közül az ortodox vallás Suuri viikko = Nagyhét-nek hívja ezt a hetet és a hét minden napjának neve elé a suuri = nagy szó kerül : Suurimaanantai= Nagyhétfö  Suuritiistai= Nagykedd stb. Ez a hét a szigorú  böjt hete.

A Nagyhét elsö napjának neve finnül:

Malkamaanantai

A  ”malka” régies szó, olyan gerendákat jelent, amikkel a szalmatetöket rögzítették a szél ellen.  Máté evangéliumában a malka szó többször is elöfordul :

7 : 3 ”Kuinka näet rikan, joka on veljesi silmässä, mutta et huomaa malkaa omassa silmässäsi?” Azaz : Hogyan látod a szálkát testvéred szemében,de a saját szemedben nem veszed észre a gerendát ?  Erre utal a közmondás is : Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.

A nagyheti hétfö nevében a malka szó valószínüleg   Jézus szenvedésére utal, öt kigúnyolták  : ”Jeesusta malkattiin ”.

 

Húsvéti naptár – Húsvéti szokások Finnországban

DSCF0102

Húsvéti üdvözlet !

Kedves Olvasók !

Közeledik az egyházi év egyik legnagyobb ünnepe, a Húsvét. Ez többnapos ünnep Finnországban, ahol Nagypéntek is munkaszüneti nap. Finnországban a húsvéti szokások a pogány és keresztény idök szokásinak keveréke, misztikus ideje az évnek.

Elhatároztam, hogy a húsvéttel kapcsolatos finnországi szokásokról egy kis bejegyzéssorozatot kezdek kissé hasonlóan a tavalyi karácsonyi naptárhoz. A húsvétra való készülödés Finnországban Virágvasárnappal kezdödik a neve finnül

Palmusunnuntai = Pálmavasárnap vagy Virposunnuntai .

Az utóbbi név föleg Kareliában volt használatos . Virpoa = meglegyintést jelent. A szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethetö vissza .És vajon mit jelent ez ?

Ezen a napon a gyerekek feldíszített füzfaágakkal járták a házakat, meglegyintve azokkal az ottlakókat miközben  egy minden jót kívánó verssel köszöntötték öket. Az ágak leginkább háromágúak voltak utalva a Szentháromságra: Atya, Fiú, Szentlélek.A “díszek” színes rongydarabok voltak. A modern ágakat már festett mütollak és papírvirágok díszítik.

 

17796547_10155201736304723_7049429720275527543_n_0

 

.A virágvasárnapi kis versnek többféle változata van.

Az egyházi vers szövege ilyen : ”Virvon varvon vitsasella, tällä pajun oksasella Herramme Jeesuksen Kristuksen Jerusalemiin ratsastamisen muistoksi. Jumala sinua siunatkoon.” . A szöveg megemlíti, hogy a szokás a Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi és Isten áldását is kéri.

A vers modern változata így szól : “Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

Ezek a gyerekek legtöbbször boszorkánynak öltöznek, ami összefügg azzal a régi , pogány hittel, hogy húsvét táján repdesnek a boszorkányok, akik mindenkinek rosszat akarnak.

Virpominen

Virágvasárnapi “boszorkányok”

A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva.

 

Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.

Finnül a boszorkány neve  : trulli. A  szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugat-Finnországban: rulli. (Megjegyzés: a “troll “szó manapságis használatos nemcsak a svéd nyelvben. Nem a húsvéti boszorkányokat jelenti, a téma nem tartozik levelemhez. Az internet világában tájékozottak mind tudják, hogy mivel függ ösze  ez a szó  )

A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

Kedves Olvasók !

Holnap kezdödik a Nagyhét. A hét  minden napjának “saját “ neve is van, ezekkel foglalkozunk a jövö heti bejegyzéseimben.

 

Judit Mäkinen

 

 

Megérkeztek  a mezei ludak !

 

Kedves Olvasók !

A tavasz egyik biztos jelét a költözö madarak jelentik. Az itt fészkelök mellett vannak   olyanok, amik Finnországon csak átrepülnek kelet felé az oroszországi  tundrára és taigára vezetö útjukon.

 

metsahanhet-lennossa-2013-700px

Mezei ludak

Ezek közé tartoznak a finnül metsähanhi –nak magyarul vetési lúdnak nevezett libák. ( A finnül tanulók részére : metsä = erdö. hanhi = liba )  Két alfajuk neve eszerint finnül: tundrametsähanhi és taigametsähanhi.  Finnországban ilynkor föleg Oulu környékén láthatják ezeket a nagy madarakat az ornitologia iránt érdeklödök.

 

A délröl – áttelelési helyeikröl – költözö ludak Finnországba nagy csapatokban érkeznek és itt ”tankolnak ” további útjuk elött.

Vadászni ezekre a madarakra az öszi költözés idején szabad .Az óvatos madarakra vadászni nem könnyü és Finnországban csak az ország keleti részein megengedett a vadászat.

A mezei ludak nem tartoznak a veszélyeztetett madarak közé , megjelenésük Finnországban a tavasz egyik biztos jelének tekintendö.

 

Judit Mäkinen

 

Április 9 – Mikael Agricola napja, a finn nyelv napja 265.levél

 

 Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Már  bizonyára ismeretes Önök elött, hogy  Finnországban sok olyan ünnepnap van, amikor lobognak a finn zászlók. Ezeknek  a napoknak csak egy része munkaszüneti nap.

A finnek nemcsak a történelmi eseményeket ünneplik zászlós ünnepként. Sokszor lobognak a zászlók kiemelkedö finn emberek tiszteletére, olyanok tiszteletére akik életmüve hozzájárult  a finn nemzeti kultúrához. Ilyenek pl. nemzeti költönk Runeberg vagy a nök egyenjogúságáért harcoló Minna Canth. Ezek közé tartozik Mikael Agricola turkui püspök is.

151812e971cb491596604f140b9d9e56

Mikael Agricola

Mikael Agricola napján , a finn nyelv napján  április 9.-én ismét lobognak a finn zászlók. Agricoláról szól mai levelem.

 Ki volt Mikael Agricola ?

 

Mikael Agricola 1510-ben született Pernaja járásának Torsby nevü falvában délkelet Finnországban. Pernaja közigazgatásilag jelenleg Lovisa városához tartozik és  81 km.-re van Helsinkitöl keletre.

Édesapja Olavi földmüves volt, édesanyjáról nem tudunk szinte semmit még  a neve is ismeretlan. Édesanyja anyanyelve több mint valószínüleg  finn volt és ez az oka annak, hogy Mikael tökéletesen megtanult finnül az akkor szinte teljesen svéd nyelvü pernajai környezetben.

A fiúgyerek feltehetöen a pernajai templom védöszentje után kapta a Mikael nevet, másik neve Olaui = Olavinpoika = Olavifia az akkori szokást követte.

Pernajan kko

Pernaja temploma

Elsö tanulmányai  a helybeli papnak köszönhetök. Az 1520-as évek elején iskoláit Viipuri városában folytatta ( ez a város nincs a mai Finnország területén ) . Tanára Johannes Erasmuksenpoika =Erasmusfia volt és az ö tanácsára Mikael latin nevet választott magának: Agricola, ami földmüvest jelent.

Tizennyolcéves korában tanárával Johannes Erasmuksenpoika-val Turkuba költözött és elöször Martti Skytta püspök irnoka lett, majd egy év mulva a püspök titkárának halála után ö lett a turkui püspök titkára.

Agricolát 1531-ben pappá szentelték . Öt évvel késöbb Németországba, nevezetesen Wittenbergbe költözött azzal a céllal, hogy a reformációról és a szent könyvek fordításáról többet tanuljon. Tanulmányait 1539-ben befejezve viszaköltözött Turkuba  és az akkori szokás szerint mint  külföldröl hazaköltözött tanult ember lévén  a székesegyház iskolájának iskolamestere lett.

Itt kedödött Agricola  aktív irodalmi munkássága, 1543-ban megjelent az ABC.kirja  = Abécéskönyv majd egy évvel késöbb a Rucouskiria Bibliasta=Imakönyv a bibliából

Agricola legfontosabb munkája  a finn nyelvü vallásos irodalom létrehozása volt.  Ez azért rendkívül jelentös, mert a reformáció idején nagyon  fontosnak tartották, hogy a néphez a nép nyelvén szóljanak és ne latinul, amit mint a katolikus liturgia nyelvét csak a magasan iskolázottak  értetek

aGRICOLAN AAPISKIRJA

Agricola  ABC-könyve  egyben katekizmus is volt, Stockholmban nyomták 1543-ban vagy 1944-brn. Ebböl a kiadásból sajnos egyetlen 24 oldalas  példány sem maradt meg teljes egészében.

Az 1544-ben megjelent  Rukouskirja  = Imakönyv  Agricola fö müve 877 oldalt számlál és  17 rajz díszíti. A könyvhöz négy, versformában írt  elöszó tartozik, melyekben Agricola vázolja a reformáció okozta helyzetet miszerint  a katolikus értékek megszünése a papság müveltségének csökkenését jelentette. De mint Agricola írja : “kyllä se kuulee suomen kielen, joka ymmärtää kaikkien mielen.”- Igen az meghallja a finn nyelvet, aki megért minden lelket.

180px-Rucouskiria

Rucouskirja

A könyv fö tartalma  majdnem  700  megjegyzésekkel és utasításokkal ellátott ima , melyek az istentiszteleteket és ájtatosságokat segítik. Az imákat Agricola a turkui egyházközség középkori  misekönyvéböl: ”Missale Aboensis”-böl gyüjtötte össze.

520px-Missale_Aboense_1

Missale Aboensis

Ebben a könyvben imákon kívül  rengeteg más ismeret is van. Az idöszámításra és az idöjárás változására vonatkozó iadatokon  kívül asztrologia ismereteket is tartalmaz. Tanít a különbözö  betegségek gyógyítására is.

Agricola i az 1548-as év elején befejezte iskolamesteri tevékenységét. Az Újtestamentum finn fordítása 1548-ban jelent meg és egy évvel késöbb a papokat segítö kézikönyve is nyilvánosságra került .

A turkui püspök Martti Skytte 1550-ben meghalt , de akkor még nem neveztek ki új püspököt, a püspöki hatalmat  a király Kustaa Vaasa gyakorolta.

Agricola folytatta irodalmi tevékenységét  1551-ben és 1552-ben finnre fordított    részleteket adott ki az Ótestamantumból .

Turku ordinariusává azaz püspökévé Agricolát 1554-ben nevezték ki. Az ordinárius címmel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a püpökök nem a katolikus pápától kapták kinevezésüket, hanem a király alattvalói voltak.

A svédek és oroszok között folyó vitákat 1557-ben Kustaa Vaasa király békeszerzödéssel próbálta megoldani és Finnország képiselöjeként a Moszkvába utazott küldöttség tagja Mikael Agricola volt (Finnország akkor a svéd birodalomhoz tartozott )  . A visszafelé tartó úton 1557 április 9.-án Uusikirkko-ban , közelebbröl Kuolemanjärvi járásában a lovaskocsiban utazó  Agricola hirtelen valamilyen betegségrohamot kapott  és meghalt. (Uusikirkko Kareliának azon részén van, amit Finnország a Ii. világháború kapcsán elvesztett). Agricolát Viipuri városában több  mint valószínüleg a dominikánusok templomában temették el. A templom megsemmisült a II. Világháborúhoz kapcsolódó un. téli háborúban. Mivel a sír pontos helye jelenleg ismeretlen  Agricola halálának helyén  áll az emlékére emelt kö.

kukitettu merkki

Agricola emlékére

Agricola a finn nyelv atyja

Mikael Agricola bibliafordításai jelentik az írott finn nyelv alapjait. Ö írta az elsö finn nyelvü könyveket is, összesen kilenc könyvet, melyek 2400 nyomtatott  oldalt jelentenek.Ez azonban nem Agricola  teljes  munkássága . Lefektette a vallástörténelem alapjait és nagymértékben hozzájárult a folklorisztikához is.

Agricola hagyatéka

Irodalmi körökben élénk eszmecsere folyt arról, hogy lehet-e valakit egy nyelv ” atyjának ” tekinteni ?  Agricola finn helyesírása még nem volt tökéletes . Munkássága azonban –  a finn írott nyelv elsö müvelöjeként – nagyon fontos, mivel neki köszönhetöen  a finn nyelv még ma is életerös.

Amikor Mikael Agricola finnül kezdett írni, ö volt az aki megteremtette az írott köznyelv alapjait. Elötte ilyen nyelv nem létezett és nem is születhetett kizárólag beszéden alapuló kultúrában. Agricola nyelvezete bizonyos kompromisszum, mivel többféle nyelvjárásból tevödik össze és ilyenformában senkinek nem volt az anyanyelve. Ezen kívül irásaiban  sok idegen szó is elöfordul, ezek mindenki részére újat jelentettek.

Mivel biztosra veszem, hogy levelem olvasói között sokan vannak, akiket mélyebben is érdekel Agricola nyelvezete és a finn nyelv úgy általában, a finnül tudóknak melegen ajánlom ezt  a Kaisa Häkkinen írta cikket : https://www.ts.fi/mielipiteet/aliot/1074197110/Mikael+Agricola+suomalaisen+kulttuurin+uranuurtajana

Agricola emléke

Viipuri városának székesegyháza elött 1908-ban leplezték le Emil Wickström szobrász müvét, Mikael Agricola mellszobrát .

Mikael_Agricola_bust_Lahti_4

Mikael Agricola

A szobor 1940-ben, a téli háború utolsó napjaiban eltünt és soha nem találták meg. Négy  utánzatát Turkuban (1910) , Lahtiban ( 1953), Pernajaban ( 1959) és Viipuriban (2009) állították fel.

Turkuban a székesegyház mellett áll az Oskari Jauhiainen tervezte Agricola szobor, melyet 1952-ben lepleztek le.

250px-Mikael_Agricolan_patsas 1950 Jauhiainen

Mikael Agricola sobra Turkuban

Agricola nevét Agricolankatu /Agricolautca  örzi  Turkuban  és  Helsinkiben.

Végül de közel sem utolsó sorban említendö a Turkuban megalakult Mikael Agricola társaság is.

Az édesszájúak bizonyára örülnek annak a hírnek, hogy létezik Agricola sütemény is. A képen a Finn Bibliatársaság / Suomen Pipliaseura 2014-ben rendezett versenyének gyöztese látható .

agricolaleivos_s1430x0_q80_noupscale

Agricola sütemény

Agricola napjának táján Finnország több városának cukrászdáiban, többek között Helsinki-ben, Rauma-ban és Rovaniemi-ben is kapható.

 

Kedves Olvasók !

Agricola nyelvezetét nem könnyü megérteni manapság. Ha finnül tudók ki akarják próbálni, hogy mennyit tudnak ”agricolául ” szeretettel ajánlom ezt a tesztet : https://www.kirkkojakaupunki.fi/-/testaa-hallitsetko-agricolan-ajan-suomen-kiele-1 ( én 10 szóból hatot ismertem fel. )

Jó szórakozást kívánva:

 

Judit Mäkinen