Author Archives: finnorszagilevelek/letters from Finland/kirjeitä Suomesta

Finnország a lobogó zászlók országa-392.levél

Posted on by

0

Kedves Olvasók ! 

Akik egy kicsit hosszabb ideig tartózkodnak Finnországban nem egyszer elcsodálkoznak azon, hogy milyen gyakran lehet látni a lobogó finn zászlót. Nem csak állami épületeken, hanem városi lakóházak homlokzatán, söt családi házak kertjében és a kis nyaralók, a mökkik telkein  is. 

Hogy kinek mit jelent a nemzeti zászló, az nagyon változatos, de a legtöbbször hazafias érzések kapcsolódnak a kék-fehér az  ég és hó színeihez. A zászló egyben örömet és bánatot is jelenthet.   

 A finn zászló a nemzeti szimbólumok egyike és mint ilyen tiszteletben részesül. A zászló felhúzásakor  vagy levételekor nem érintheti meg a földet. Finnországban nincsenek amerikai példát követő, mindenféle ruhadarabok a zászló anyagának mintájával  

A nemzeti zászló használata szabályozott A zászló egyik fontos feladata a nemzeti ünnepekre való emlékezés fenntartása , ezzel a nemzeti történelem tisztelete és ismeretének továbbvitele. A zászló nagysága függ  zászlórúd hosszúságától . Az ország leghosszabb  zászlórúdján Hamina városában 100 m magasságban lobog a 16,5 x 27 m méretű finn zászló.  

Hivatalos, országos ünnepnapokon kívül sok más olyan privát esemény is van, amikor megengedett a zászló felhúzása. Ilyen pl. Egy családi esemény: kerek születésnap, érettségizett családtag ünneplése az érettségi bizonyítvány osztásának napja, , esetleg  esküvő vagy keresztelő napja is. Félárbocon lobog a zászló ha haláleset van a családban.

 A finnség szövetsége, Suomalaisuuden liitto támogatja a zászló használatát és mindenkit arra serkent, hogy ha valamilyen, ünnepi alkalom kínálkozik, húzzák fel a zászlót. A szövetség ingyenes telefonszámán a zászló használatához kapcsolódó  tanácsadást bárki felkeresheti.  

Kedves Olvasók !  

A zászlós ünnepnapokkal kapcsolatban már sokszor írtam az egy-egy ünnephez kapcsolódó személyekről. Ezekről az ide tett linkeken keresztül lehet itt-ott egy kicsit többet olvasni.  

Zászlós ünnepnapok 

Kétféle zászlós ünnepet  különböztetünk meg, a hivatalos és az állandóvá vált zászlós ünnepnapokat. A minden évben előforduló hivatalos  ünnepnapok száma hét. Ezeken kívül zászlós ünnepnapok a választások napjai és az állam elnöke beiktatásának napja. Ilyenkor az állami épületek és intézetek zászlórúdjain magasan lobognak a finn zászlók. 

Hivatalos zászlós ünnepnapok  

Állandóvá vált zászlós ünnepnapok 

Az ilyen ünnepnapok száma 15 és ezekről a Helsinki egyetemen kiadott Valtiokalenteri – Állami naptár – tájékoztat. Ezek az ünnepnapok a következők: 

A fentieken kívül Ahvenanmaanak  – Finnország autonóm területe- saját zászlós ünnepnapjai is vannak. Ilyenkor a szigetvilágban Ahvenanmaa saját zászlója lobog magasan 

Ahvenanmaa zászlója
  • Március  30. Demilitarizáció emléknapja 
  • Április utolsó vasárnapja: Ahvenanmaa zászlójának napja
  • Június 9. Ahvenanmaa önkormányzatának ünnepe 

A finnorszagi számik is ünnepelnek saját zászlójukkal  évente 12 alkalommal. 

Számi zászló

 Ezek az ünnepnapok a számik által lakott országok- Norvégia, Svédország, Oroszország, Finnország – számi törvényhozással és a számik jogaikkal összefüggő helyi ünnepnapok.   

Mikor lobog a finn zászló?  

A zászlót reggel 8-kor kell felhúzni és napnyugtakor kell levenni a zászlórúdról. Mivel nyáron Finnországban sokáig van este – éjjel is – világos este 9-ig loboghat a zászló. Ez alól kivétel Szt. Iván: Juhannus ünnepe, amikor a zászlót az ünnep előtti délután 6-kor húzzák fel, az a fehér éjszakában egész éjjel lobog a következö ünnepnapon este 9.-ig.  

A függetlenség napján, dec. 6.-án este 8-kor veszik le a zászlót. A bevált gyakorlat szerint télen, a rövid, sötét napok – kaamos- idején a finn zászló reggel 8 és délután 4 között lobog magasan. 

Kedves Olvasók !

Mai bejegyzésemben a finnek egyik fontos szimbólumának az országzászlónak tiszteletéről lehet egy kicsit tájékozódni. A “hazádnak rendületlenül ” Finnországban is érvényes.

Judit Mäkinen

Forrás:

Május 2. Vasárnapja : Anyák napja Finnországban

Posted on by

0

Kedves Olvasók!

Ma, május 2. Vasárnapján  ismét magasan lobognak a finn zászlók.

suomen-lippu

Finnország  Anyák napját ünnepli. Mivel feltételezem, hogy nem mindenki ismeri ennek a napnak a történetét,. mellékelten :

Egy kis történelem

Már az antik Görögországban ünnepelték tavasszal az istenek édesanyjának  ünnepét. Angliában az 1600-as évektől volt szokás a “Mothering Day”  ünnepe. Ilyenkor általános szabadnapot adtak minden szolgálónak, hogy édesanyjukkal tölthessenek egy napot.

A modern Anyák napja ünneplése az Egyesült államokban kezdődött. Ott Philadelphia városában élt egy nő, a neve:  Ann Jarvis. Ö az édesanyja 1905-ben bekövetkezett halála kapcsán  hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalom nem méltányolja eléggé az édesanyákat és az ö munkájukat.

Ann  Jarvis – aki az iparosodó Amerikában az anyák munkáját rendkívül fontosnak tartotta –  kezdeményezésére 1907 május 12.-én Andrews metodista templomában megrendezésre került az ö és egyben  minden èdesanya emlékezetére egy Istentisztelet. Ez volt  az első anyák napja.

Nemzeti ünnepnappá Anyák napját 1914-ben az akkori amerikai elnök Woodrow Wilson  nyilvánította, ennek megünneplésére május 2. Vasárnapját jelölte meg.

Európában előszór 1913-ban ünnepelték Anyák napját Belgiumban.

Anyák napja Finnországban

Finnországba az Anyák napja ünneplése egy tanitó és parlamenti képviselő , az Otthoni Nevelés Egyesületének (= Kotikasvatusyhdistys) titkára:

Vilho Reima ( 1867-1948)  nevéhez fűződik. Ö 1910-ben ünnepelte ezt a napot az Egyesült államokban és hazatérte után itthon  kezdett dolgozni ezért az ünnepért. Neki is nagy családja volt, feleségével együtt 8 gyereket nevelt.

20520510

Vilho Reima- nak köszönhetö, hogy az  édesanyákra Finnországban  1918 óta emlékeznek májusban, 1927 óta május 2. Vasárnapján. Ez a nap 1947 óta hivatalos,  zászlós ünnepnap.

Minden családban máshogy ünepelik az anyukákat. A kisebb gyerekek mindenféle apró ajándékot barkácsolnak az anyukájuknak, rajzolnak,verset irnak. Kedves szokás, hogy aznap az anyukának ágyba viszik a reggelit.

Az éttermek is ünnepi menüvel készülnek arra, hogy a család az anyukát ebédelni viszi és nem ö áll a konyhában aznap-

Nemcsak családi ünnep ez a nap, az állam is emlékszik az édesanyákra, 1942-ben- a világháború befejezése után – Finnország összes édesanyja megkapta a szabadság keresztje állami kitüntetést.

Idén 39 édesanyát tüntettek ki a Finn Fehér rózsa I. osztályú, aranykeresztes érmével. A kitüntetéseket Sauli Niinistö Finnország államelnöke adja át a ma tartandó ünnepségen.

2016_SVR_M_I_kr_aitienpav

Ezzel a gesztussal Finnország felhívja a figyelmet arra, hogy az édesanyák családokban végzett munkája egyike a legértékesebbeknek, amit az utánunk következő generációért tehetünk.

Finnország egyik legismertebb költője Lauri Viita versének soraival zárom mai levelemet. Ezt verset az édesanyjáról, Alfhildröl  írta. Nem találtam magyar fordítást a versről az én fordításomban így hangzik az első négy sor

Lauri Viitta : Alfhild

Äidit vain nuo toivossa väkevät                                 Csak anyák, kik erősek a reményben

Jumalan näkevät                                                          Vannak az Isten közelében

Heillä on an anettu voima ja valta                              Nekik adatott érő és hatalom

Kohota unessa pilvien alta                                           Álmukban felemelkedni a felhők alól

Ja katsella korkeammalta                                             És lenézni a magasból.

Ezek a sorok különösen azokat érintik meg, akik már nem ölelhetik meg ma az édesanyjukat.

Nagyon igaz az a finn mondás, hogy a gyerekeink csak kölcsönben vannak nálunk, de én úgy gondolom, hogy  anyának lenni egész életünkre szóló feladat és egyben kegyelem is. Minden édesanyát sok szeretettel köszöntve :

Judit Mäkinen

Május 12 Johan Vilhelm Snellman napja/ Suomalaisuuden päivä a Finnség napja 391.levél

Posted on by

0

Kedves Olvasók !

Finnországban ma ismét lobognak a zászlók, J.V Snellmant ünnepli az ország.

Ki volt J.V. Snellman?

J.V.Snellman


Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve. Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – feléledt egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe hozza. Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élő svéd anyanyelvűek ellentétes mozgalma, ennek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerősödő fennománokkal szemben.


Snellman Stockholm kikötőjében született 1806-ban a Patience nevü hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevű városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Snellman otthona Kokkolában

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvü tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü föiskolán.

Itt a diákok érdeklődése a svéd nyelvtől a finn felé fordult . Snellman teológiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, főtantárgyként a filozófiát választotta. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tűzvész pusztított 1827-ben és egy évvel később I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellman itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.
Az útja Svédországon és a németországi Tübingenen át vezetett és itt jelent meg fő műve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.
Miután sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen 1943-ban Kuopioba költözött, ahol mint iskolaigazgató dolgozott. Innét képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kultúrális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemű felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott.
Johanna Lovisa Wennberg-el kötött házasságából öt gyermeke született.


A család 1849-ben költözött Helsinkibe, ahol II.Alexander cár uralkodásának idején szabadabbak lettek a viszonyok. A Helsinki egyetemen Snellman 1856-ban lett az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

300px-Helsingin_yliopiston_päärakennus

1866-ban Snellman nemesi rangot kapott, és ö képviselte a finn nemességet az 1867-es országgyülésen.
A Finn Irodalmi Társaság felelős igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.


A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúrának felemelését Snellman újságok segítségével hozta létre, ö adta ki Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentös befolyása volt a politikai-kultúrális életre. Az akkortájt Oroszországhoz tartozó Finnországban a lap feltűnést keltett liberális nézetek nyilvánosságra hozatalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta.Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segítségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenő lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népművelésre címmel segítette elő a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földmüves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt.

Snellman – 1863-1868 között szenátor – munkásságának két legkiemelkedőbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.

Snellman és a finn márka

Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstből vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

1305884201050

Snellman és a finn nyelv

Snellman felfogása szerint a finn nép csakis a finn nyelven keresztül fejlödhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetlen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie az uralkodónál annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban.


Snellman alapitó tagja volt a tíz évig működő Lauantaiseura- Szombat-társaság nevü kultúrális egyesületnek a kor legkiemelkedőbb humanistáival együtt, ezek között J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius
1863 augusztus elsején írta alá őfelsége II.Alexander az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetővé tette – 20 éves átmeneti időt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Snellman és az utókor

Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény – -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem- is őrzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett müve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból itt maradt, nagy szikladarabon ülő , olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Kuopioban Johannes Takanen müve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb szobor Helsinkiben van, a Finn Bank föépülete elött, a városközpontban.

Ez a szobor Emil Wikström szobrász müve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.
J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

fi1798

Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van.

Kedves Olvasók!
A fenti rövid ismertető rendkívül felszínes és hiányos. De Snellmannak a finn nyelv érdekében végzett fáradhatatlan munkássága ma is nagyon fontos. Abban a jelenlegi világban, ahol az angol nyelv- különösen a rosszul beszélt un. benglish = bad English már mindenütt hallható, mindenkinek törekednie kell arra, hogy anyanyelvét tisztán őrizze meg . “Nyelvében él a nemzet,” Széchenyi István mondata mindenkire vonatkozik, .

Mindnyájuknak napsugaras hétvégét kívánva zárom soraimat

Judit Mäkinen

Források:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Fennomania
http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3639/
http://fi.wikipedia.org/wiki/J._V._Snellman
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_markka
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kielireskripti
http://neba.finlit.fi/oppimateriaali/kielijaidentiteetti/main.php?target=lauantaiseura
http://snellman-instituutti.fi/s/
http://www.iltalehti.fi/uutiset/2015051719706813_uu.shtml
http://www.lappeenranta.fi/fi/Palvelut/Ymparisto/Puistot-ja-viheralueet/Sankarihautausmaa
Finnországi levél no 19/2010

Finnország az okostelefonok világában. 380.levél  

Posted on by

0

Kedves Olvasók! Előző levelemben foglalkoztam az okostelefonok iskolai használatának kérdésével. A téma nem veszítette el aktualitását, ezért mai levelemben folytatom az elkezdetteket.  

 Silja Kosonen fiatalokkal foglalkozó orvosnő mindennapi orvosi munkájában naponta találkozik az okostelefonok fiatalokra gyakorolt hatásával. Egy hosszú cikkben foglalta össze megfigyeléseit felhívva a figyelmet arra, hogy komoly problémával állunk szemben.  Mai levelem az ö cikkének mondanivalójával foglalkozik. Ebben a fiatalok szüleit tájékoztatja a megváltozott világról.  

Szülök és az okostelefonok világa  

Az okostelefonok körülbelül 15 év alatt meghódították a világot. A telefonok általánossá válása egyben kihívás is a szülök felé. A finn iskolásoknak már az alsóbb osztályokban is van telefonja , okostelefonja.

A fiatalok zavartalan fejlődésének egyik fontos feltétele, hogy szüleiknek jó tudása legyen az okostelefonokról és ennek segítségével legyen bátorságuk arra, hogy a család fiataljainak telefonhasználatát a mértékletesség határain belül tartsák.  

Milyen korban telefont a gyereknek?  

A fejlődő agy legfontosabb ingere a többi emberrrel történő élő kölcsönhatás. Ennek érdekében 2 éven aluli gyereknek semmilyen telefont nem kellene a kezébe adni.  

Finnországban a telefon sok családban sajnos felváltotta a “ gyerek-csősz” szerepét, ezt nem minden szülő érti meg.Vannak olyan szülök is, akik már az egyéves gyerekkezébe adnak telefont vagy maguk telefonálás és számítógépes foglalkozás közben kis gyermeküket az ölükbe tartják

Ez a gyermekgondozó rendelések megfigyelése szerint nem egy esetben a kis gyerek beszédének kialakulását késlelteti, egyenesen károsan hat a gyerek fejlődésére.

  A kisiskolások telefonhasználatának korlátozása a gyerekek érdeke. Nagyon fontos az internetes játékokra és a kommunikációra fordított idő egyensúlya. A serdülő korúaknak is szüksége lenne szüleik határozott irányítására.  

Finnországban mindennel fontosabb az önrendelkezési jog. Ez sajnálatos módon korlátozza a szülőket abban, hogy akaratuk szerint beavatkozzanak a család  serdülőkorú fiataljainak telefonhasználatába. A gyorsan kialakuló telefontól való függőség nem egy fiatal érzelmi életét befolyásolja.  

Megváltoznak baráti kapcsolataik, sokszor megszűnik a kapcsolattartás a nagyszülőkkel is. Egyre több fiatal szorul pszichiátriai kezelésre és a fiatalokkal foglalkozó orvosok rendelői tele vannak. A várólista a szükséges kezelés elkezdésének több hónapi késését is okozhatja, ami egyben a betegség  nehezebb kezelhetőséget is jelenti.   

A korlátlana okostelefon használat fizikai tünetekkel is jár. Ilyenek a fejfájás, a szem kiszáradása és viszketése, A szemhez közel tartott telefon viszonylag erős fényforrása idővel károsan befolyásolja a látást.  

A hajlott testtartás árt a nyak- és váll izületeknek. 

Rendkívül fontos lenne, hogy a szüiök legalább részben tudjanak arról, milyen közösségi oldalakat látogatnak a csalá fiataljai. Itt a legfontosabb szerepe a családi beszélgetéseknek és a fiatal élete iránt tanusított érdeklödésnek van. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy a szülök mindent elolvassanak ami a fiatalok telefonján  elérhető. Azok a szülök, akik értenek az okostelefonokhoz ha akarják tudják korlátozni azt, hogy a gyermekük milyen közösségi oldalakat látogathasson, azaz tilalmat tehetnek bizonyos oldalakra. Ez sokszor egyáltalán nem segít, mert a fiatalok barátaik segítségével mégis mindenhez hozzáférhetnek. Ès minél tilosabb lesz valami annál nagyobb az érdeklődés ugye?  

Finnországban a fiatalok szabadabban és önállóbban élnek, mint sok közép-és déleurópai országban ezt nem minden olyan családban értik a szülök, akik maguk más kultúrában nőttek fel. Nem könnyű annak a fiatalnak sem az élete, aki úgy szeretne viselkedni, mint finn osztálytársai, szeretne maga dönteni arról, hogy kik a barátai és azokkal mikor és hol érzik jól magukat. Rendkívül sajnálatos tény, hogy ha más kultúrából ide költözött család a fiatal viselkedése miatt saját becsületét érzi fenyegetettnek végső esetben erőszakos  úton – un. becsületgyilkosság – próbálja “helyreállítani” a család hírnevén ért képzelt  sérelmet.  

Idősebbek az okostelefonok világában  

Az okostelefonok világában az idősebbek jelentős része elveszettnek érzi magát. Erre csak két példát említenék a posta és a bankok példáit. 

Posta  

A posták száma a töredéke annak, ami régebben volt, a csomagokat a telefonra érkezett kódszám felhasználásával lehet megtalálni üzletekben, és ujságokat, cukorkát, üdítő italokat áruló “ kioski”-ban elhelyezett rekeszfalakban. 

Ha a címzett csomagja a padlóhoz közeli rekeszben van, azt idősebb ki sem tudja venni, mert nem tud mélyre lehajolni és nem is látja a kis kódszámokat a rekesz  ajtaján. Semmilyen alkalmazott nincs jelen, aki segítene, esetleg egy fiatalabb arra járót lehet megkérni, hogy segítsen.   Ajánlott küldeményeket nem hordanak ki, ezekről írásos  értesítést küld a posta – leginkább telefonon keresztül- a címzettnek a postára kell mennie, hogy felvegye a postáját. 

Bank  

Finnországban sok bank működik, de erősen csökkent az ügyfeleket fogadó, bankfiókok száma. Finnországban már évtizedek óta a bankba érkeztek a fizetések és a postások sem hordtak ki nyugdíjakat. A számlákat az internetes bankhálózaton lehet, azaz inkább azt írom, hogy kell befizetni. Ez azt igényli, hogy a telefonon vagy az otthoni számítógépen legyen egy bankprogram, aminek használatát nem tanítják sehol. Aki maga nem tud eligazodni a kódokat követelő bankprogramokban, nincs számítógépe vagy okostelefonja az vagy a családtagjainak segítségére szorul, vagy ha szerencséje van talál elérhető távolságban egy bankot, ahol sorba állhat a kiszolgálásra várva. Idősebbek joggal félnek attól is, hogy interneten működő csalók áldozatai lesznek.  

Sorbaállás a bank elött

Internet mindenütt  

Az internet mindenhová betolakodott, nincsenek pl. Jegykasszák, minden jegyet – közlekedési eszközök, színház, mozi a hálózaton lehet /kell venni- természetesen okostelefonos programok segítségével. Ezekhez számtalan bejelentkezési kódszó és szám tartozik. Nem tanácsos több helyen ugyanazokat a kódszavakat használni, ezekkel is vannak visszaélések.  

Azok a jelenlegi nyugdíjasok, akik munkás életükben nem használták az internetes kommunikációt nem egyszer kétségbeesetten gondolják, hogy ók már nem erre a világra valók.

De még azok is, akik viszonylag kevés problémával élnek a mai, új technikai világban borzongva és félve gondolnak arra, hogy mi lesz akkor, ha beüt egy olyan nagy áramszünet, ami nem egy-két percig tart majd. Ez a mai bizonytalan és kiszámíthatatlan  életkörülmények miatt egyre többször jut az eszünkbe, hiszen konkrét példák is vannak arra, hogy az energiaszolgáltatás háborús fegyverré vált.  

Finnország egyre többet fektet az alternatív energiahálózat kiépítésére a szél- és vízenergia lehetőségeire. Ez nálunk azért is fontos, mert Finnországban nincsenek melegvíz források. Vajon azokban mennyi rejtett és kihasználatlan energia van? 

Kedves Olvasók !  

Soraimat zárva arra biztatom azokat, akik nem akarnak tudni az internetről és a számítógépek világáról, hogy gondoljanak arra; abban a világban nem csak negatívum,  hanem megszámlálhatatlan sok pozitívum is van. Mint például az is, hogy mindnyájukat üdvözölve, írhattam ma Önöknek.  

Judit Mäkinen    

Forrás: 

Anyák napjára

Posted on by

2

Kedves Látogatók !

Mai képemmel a magyarországi édesanyákat köszöntöm, akiket holnap ünnepel szülöhazám. Egy pár szó a finnországi ünneplésről itt olvasható : https://wordpress.com/post/finnorszagilevelek.com/9877

Napsugaras ünnepet kívánok minden magyar édesanyának.

Judit Mäkinen

Finnország az okostelefonok országa, 379.levél

Posted on by

0

  

 

Kedves Olvasók!  

Mai levelemben az okostelefonok országának egyik jelenségével foglalkozunk. .  

Egy kis háttér: 

Finnországban 1996-ban a Nokia cég mutatta be a Nokia Communicator néven forgalomba hozott okostelefont, nekem is volt szerencsém használni ilyen készüléket.  

Az okostelefon -finnül älypuhelin (elüpuhelin) általános használata Finnországban  a 2010-es években terjedt el. Az ilyen telefonok rövid idő alatt meghódították az országot. Az egyszerű telefonokat un. Okostelefonok váltották fel.  

 Ezek a manapság már mindentudó eszközök, talán mini- számítógépeknek is nevezhetők. Többféle árban kaphatók.  

Lehet velük fényképezni és képeket küldeni, zenét és könyvfelolvasást hallgatni, térkép segítségével tájékozódni autóvezetési tanácsokat hallgatva, vérnyomást és pulzust mérni, lépéseket számolni, játszani, bankügyeket intézni, üzeneteket küldeni és fogadni, stb.stb.stb. Szinte kimeríthetetlen a lehetőségek száma.  

A sokfélealkalmazási mód mindenkit új feladatok elé állított, meg kellett tanulni ennek az okos eszköznek a használatát. Közel sem mindenki örül annak, hogy az ilyen telefonnal alaposan meg kell ismerkedni és sokan vannak olyanok – főleg az idősebb korosztályhoz tartozók – akik kitartanak az egyszerű, régi kézi telefonok mellett.  

Jelenleg már nagyon fiatal gyerekek – az általános iskola első osztályosai, sót napközisek is ! – is kapnak okostelefont. A szülök egy része ezt azzal indokolja, hogy szereti tudni hol van a gyerek az iskolai nap után addig míg ők nem érnek haza a munkanapjuk után. A finnországi, alacsonyabb osztályokba járó iskolásoknak viszonylag rövid a napjuk és órákig vannak egyedül, míg a szülök nem érkeznek haza. Ezzel kapcsolatban óhatatlanul is eszembe jut, hogy vajon hány generáció nőtt fel ebben az országban okostelefon nélkül.  

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az okostelefon állandó használatának nem csak előnyei vannak. A telefonnal különösen a fiatalok körében függőségi kapcsolat jön létre. Idősebbek is szinte állandóan ügyeletes szolgálatot teljesítenek, éjjel-nappal elérhetők a hét minden napján. Idén tavasszal komolyan felmerült annak kérdése, hogy mi lesz az érettségizőkkel, akik a 6-órás írásbeli érettségi idején nem használhatnak telefont. Elvonási tüneteik lesznek-e, szoronganak-e, kibírják-e ezt az időt úgy, hogy nem írhatnak és nem fogadhatnak üzeneteket? 

Annak idején orvosi körökben az volt a vélemény, hogy az ügyeletes munka nehéz és fárasztó. Ügyeletes szolgálat után mindenkinek szüksége volt arra, hogy pihenjen és ne legyen a nap minden órájában telefon mellett. Amióta az okostelefonok általánossá váltak, elmondható, hogy önkéntes ügyeletben van mindenki.  

  Minden túlzás nélkül állítom, hogy Finnországban szint minden iskolásnak van telefonja, a legtöbbnek okostelefonja. Kivételnek számítanak azok a tanulók, akiknek egyszerű telefonjuk van. Az okostelefonok okozta addikció sok iskolában okoz problémát. A pedagógusok többsége az órák alatti telefontilalom mellett foglal állást. Ennek magvalósítása azonban nem egyszerű ebben az országban, ahol az önrendelkezés joga egyike az állampolgárok legfontosabb jogainak.  

Ha az osztályban egy tanuló is ellenzi a telefontilalmat, azt már nem lehet megvalósítani. A telefonhasználatot csak akkor lehet megtiltani, ha ehhez az osztály összes tanulója és azok szülei is beleegyezésüket adják. Ebbe a szülök sem egyeznek bele minden esetben.  

Az iskolákban felmerülő problémák nem csak a pedagógusokat, hanem a tanulókat és az orvosokat is foglalkoztatják. Az elmúlt héten a televízió A stúdió című programja is foglalkozott ezzel. Silja Kosonen orvosnő véleménye szerint Finnországban törvénymódosításra van szükség, ami lehetővé tenné a telefontilalmat az iskolákban. Ez azért is nagyon fontos, mert a tanulási nehézségektől szenvedő iskolások száma az okostelefonok elterjedésével egyenes arányban növekedett.  

Iskolai telefontilalom Franciaországban már 2018 óta érvényben van . Finnországban Lempäälä-ben a helybeli iskolában követelték a telefonokat egy külön dobozban gyűjteni össze az óra idejére. Ez ellen egy tanuló tiltakozott és a tilalmat nem lehetett megvalósítani.  

Amikor az okostelefonok terjedése elkezdődött, a pedagógusok is probléma elött álltak. Az iskolákban a mai napig nincs egységes gyakorlat. Akkor azokban az iskolákban, ahol tilos volt az órák alatti telefonhasználat az osztályzatok azonnali emelkedését figyelték meg.  

A pedagógusok körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a legtöbben ellenzik a telefonok használatát a tanítás ideje alatt. A tanulók között is sokan támogatják a telefontilalmat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tanulási eredményeket negatívan befolyásolja az iskolában engedélyezett telefonhasználat. A telefonra való figyelés és óra alatt üzenetek fogadása, küldése csökkenti a figyelmet és a koncentrálást. A telefontól való függőség gyorsan kialakul és attól a legkevesebben akarnak vagy tudnak megszabadulni.  

Kedves Olvasók! 

Finnország sok mindenben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Nem minden fejlődés jár kizárólag sikerrel. Ilyen a digitalizáció is, mely jelenleg az élet minden területén befolyásolja a hétköznapokat. Az digitalizáció gyors és erőteljes bevezetése és az ahhoz kapcsolódó eszközök általános használata megváltoztatta az egész társadalmat és a mindennapi életet.  Erre egy példa az iskolákban elterjedt okostelefonok használata.  

Judit Mäkinen  

Forrás :  

Muzsikás együttes: a magyar népzene nagy sikere Finnországban 378.levél

Posted on by

0

  

Kedves Olvasók!  

Mai levelemben egy magyar népzene-együttes finnországi szerepléséről írok. Ez az együttes idén ünnepli fennállásának 50. Születésnapját, neve:Muzsikás.  Finnországi fellépésük Espooban,a Sello koncertteremben a finn Juuri fesztiválhét záró-hangversenye volt. 

Egy kis háttér: 

A Juuri (= gyökerek) fesztivál húszéves mulra tekint vissza, Ezt 2003ban rendezték Kevät soi = Szól a tavasz néven.  Espoo városában áprilisban. Azóta minden áprilisban megrendezésre kerül, az eseménysorozat neve jelenleg Juuri juhla _RotFest a neve. A többnapos műsoron finn, finnországi svéd és nemzetközi népzenét hallgathatnak a résztvevők.  

A Muzsikás együttes Magyarország gazdag népzene-hagyományát őrzi, ápolja és terjeszti világszerte.   Az együttes tagjai :  

  • Porteleki László hegedű, koboz, tambura, ének 
  • Sipos Mihály, hegedű 
  • Hamar Dániel, nagybőgő gardon,dob 
  • Éri Péter, brácsa, nagybőgő , fuvola, mandolin 
  • Hanga Kacsó, ének, tánc 
  • Berecz István , tánc 

A közönség Finnországban ismeretlen hangszerekkel is ismerkedhetett, ilyenek pl. a koboz és a gyimesi ütös gordon.

Gyimesi gordon

A hangszereket Hamar Dániel mutatta be a nagyszámú közönségnek. Itt jegyzem meg, hogy a hangversenyterem 400 férőhelyéből egyetlen egy sem volt üres.  

Berecz István fergeteges táncait vastapssal üdvözölte a közönség. 

A magyar népdalokkal Kacsó Hanga ismertette meg a hallgatókat. A fiatal, nagyon sikeres népdal- énekesnő rendszeres vendége a Muzsikás együttesnek. 

Muzsikás és Kacsó Hanga

A hangversenynek óriási sikere volt, még ráadás-számokat is hallgathattunk. 

A hangverseny után az érdeklődök magyar táncokat is tanulhattak.  

Kedves Olvasók!  

Biztosra veszem, hogy a Muzsikás együttes mindig szeretettel fogadott vendég lesz Finnországban a jövőben is. További sok sikert kívánva szívélyes üdvözlettel

 Judit Mäkinen   

Forrás:  

Finn szókincs: Szíves szavak, Sydänsanasto

Posted on by

0

Kedves finn nyelvet kedvelők! Elindul az új szószedet, a Szív küldi szívnek nevű kis gyűjtemény. Azokat az összetett, finn szavakat gyűjtöm itt össze, melyek a finn sydän = szív szóval kezdődnék. Minden nap három új szó lesz a gyűjteményben. Várom Önöket .

  • Márc.28. Sydänlihas = szívizom, sydänkipu = szívfájás, sydänleikkaus = szívmütét 
  • Márc.29. Sydänkäyrä = elektrokardiogram, EKG, sydänpussi = szívburok, sydänvarjo = teljes árnyék  
  • Márc.30. Sydänkammio = szívkamra, sydäneteinen = szívpitvar, sydänystävä = testi – lelki jóbarát  
  • Márc.31. Sydänkesä = nyár közepe, sydäntalvi = tél közepe, sydäntauti = szívbetegség 
  • Ápr.1. Sydänosasto = szívosztály, sydänkirurgi = szívsebész, sydänkohtaus = szívroham 
  • Ápr.2. Sydäninfarkti = szívinfarktus, sydänhalvaus = szívszélhűdés, sydänkuolema = szívhalál   
  • Apr.3. Sydänkäpynen = kedves, drága csillag, sydänläppä = szívbillentyű, sydänmaa= vadon, pusztaság  
  • Ápr.4. Sydänvaiva = szivprobléma, sydänsuru = szívfájdalom, szerelmi bánat, sydänyö = éjszaka közepe 
  • Ápr.5. Sydänääni = szívhang, sydänlihastulehdus = szívizomgyulladás, sydänliitto = szívegyesület 

  • Judit Mäkinen  

Nagyhét végén, Húsvétvasárnap

Posted on by

0

Kedves Látogatók!

Vége van a szenvedés hetének, ma a feltámadás ünnepe van. A mai Vasárnapon egy gyönyörű húsvéti tojással kívánok Önöknek minden jót és szépet . Nem akármilyen tojás ez .

Kuvan kuvausta ei ole saatavilla.
Alma Pihl: Talvimuna

A Talvimuna ,Téli tojás nevű ékszertojást egy finn ékszerész Alma Pihl készítette Szt.Péterváron Carl Fabergé ékszerész műhelyében. Ebben a műhelyben az évek során összesen 56 ékszertojást készítettek az orosz cári udvar részére, ezek között az egyik leghíresebb a képen látható A kinyitható tojásban egy platinából készült virágkosár van és abban kvarcból csiszolt és gyémántokkal díszített tavaszi szellőrózsa virágcsokor. Jelenleg a szakértők a drágakövek történelmének egyik legszebb tárgyaként tartják számon ezt a tojást, melyet 2002-ben egy amerikai magángyűjtő vett meg 9,6 millió amerikai dollár kikiáltási áron.

Az ékszerész Alma Pihl ( 1888-1976) élettörténete regénybe illő, csak 10 évvel halála után lett ismert. hogy ki is volt a Kuusankosi nevű finn kisváros iskolájának rajztanárnője.Róla és a Faberge ékszertojásokról itt lehet többet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2015/04/13/135-level-aprilis-i-husvet-utan/?preview_id=391&preview_nonce=a915556e09&preview=

Napsugaras, békés ünnepet kívánok.

Judit Mäkinen

Nagyhét: Szombat Lankalauantai

Posted on by

0

Kedves Olvasók !

Lassan vége van a szenvedés hetének. A mai szombat finn neve :lankalauantai.

Ea szó magyarul fonalszombatot jelent. Hogy miért? Mert a régiek ezen a napon mosták és festették a tél folyamán font fonalakat. Ebből annyi maradt meg, hogy a mai szombaton egyes üzletekben leszállított áron árulnak fonalat.

A naphoz mindeféle hiedelem is fűződött, hittek abban, hogy az Isten védelme azon a szombaton este a legkevesebb. Ilyenkor közlekedtek a gonosz erőkkel felruházott boszorkányok- a trulli-k. Ezek elkergetésére égették a nagy, füstölgő máglyákat. A szombatról vasárnapra virradó éjszakán nem sokat aludtak, mivel vasárnap mindenki látni akarta – ünneplőbe öltözve- a felkelő, táncoló napot, amivel a nap Jézus feltámadása feletti örömét fejezte ki.

Judit Mäkinen