Kedves Olvasók!
Ma, május 2. Vasárnapján ismét magasan lobognak a finn zászlók.
Finnország Anyák napját ünnepli. Mivel feltételezem, hogy nem mindenki ismeri ennek a napnak a történetét,. mellékelten :
Egy kis történelem
Már az antik Görögországban ünnepelték tavasszal az istenek édesanyjának ünnepét. Angliában az 1600-as évektől volt szokás a “Mothering Day” ünnepe. Ilyenkor általános szabadnapot adtak minden szolgálónak, hogy édesanyjukkal tölthessenek egy napot.
A modern Anyák napja ünneplése az Egyesült államokban kezdődött. Ott Philadelphia városában élt egy nő, a neve: Ann Jarvis. Ö az édesanyja 1905-ben bekövetkezett halála kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalom nem méltányolja eléggé az édesanyákat és az ö munkájukat.
Ann Jarvis – aki az iparosodó Amerikában az anyák munkáját rendkívül fontosnak tartotta – kezdeményezésére 1907 május 12.-én Andrews metodista templomában megrendezésre került az ö és egyben minden èdesanya emlékezetére egy Istentisztelet. Ez volt az első anyák napja.
Nemzeti ünnepnappá Anyák napját 1914-ben az akkori amerikai elnök Woodrow Wilson nyilvánította, ennek megünneplésére május 2. Vasárnapját jelölte meg.
Európában előszór 1913-ban ünnepelték Anyák napját Belgiumban.
Anyák napja Finnországban
Finnországba az Anyák napja ünneplése egy tanitó és parlamenti képviselő , az Otthoni Nevelés Egyesületének (= Kotikasvatusyhdistys) titkára:
Vilho Reima ( 1867-1948) nevéhez fűződik. Ö 1910-ben ünnepelte ezt a napot az Egyesült államokban és hazatérte után itthon kezdett dolgozni ezért az ünnepért. Neki is nagy családja volt, feleségével együtt 8 gyereket nevelt.
Vilho Reima- nak köszönhetö, hogy az édesanyákra Finnországban 1918 óta emlékeznek májusban, 1927 óta május 2. Vasárnapján. Ez a nap 1947 óta hivatalos, zászlós ünnepnap.
Minden családban máshogy ünepelik az anyukákat. A kisebb gyerekek mindenféle apró ajándékot barkácsolnak az anyukájuknak, rajzolnak,verset irnak. Kedves szokás, hogy aznap az anyukának ágyba viszik a reggelit.
Az éttermek is ünnepi menüvel készülnek arra, hogy a család az anyukát ebédelni viszi és nem ö áll a konyhában aznap-
Nemcsak családi ünnep ez a nap, az állam is emlékszik az édesanyákra, 1942-ben- a világháború befejezése után – Finnország összes édesanyja megkapta a szabadság keresztje állami kitüntetést.
Idén 39 édesanyát tüntettek ki a Finn Fehér rózsa I. osztályú, aranykeresztes érmével. A kitüntetéseket Sauli Niinistö Finnország államelnöke adja át a ma tartandó ünnepségen.
Ezzel a gesztussal Finnország felhívja a figyelmet arra, hogy az édesanyák családokban végzett munkája egyike a legértékesebbeknek, amit az utánunk következő generációért tehetünk.
Finnország egyik legismertebb költője Lauri Viita versének soraival zárom mai levelemet. Ezt verset az édesanyjáról, Alfhildröl írta. Nem találtam magyar fordítást a versről az én fordításomban így hangzik az első négy sor
Lauri Viitta : Alfhild
Äidit vain nuo toivossa väkevät Csak anyák, kik erősek a reményben
Jumalan näkevät Vannak az Isten közelében
Heillä on an anettu voima ja valta Nekik adatott érő és hatalom
Kohota unessa pilvien alta Álmukban felemelkedni a felhők alól
Ja katsella korkeammalta És lenézni a magasból.
Ezek a sorok különösen azokat érintik meg, akik már nem ölelhetik meg ma az édesanyjukat.
Nagyon igaz az a finn mondás, hogy a gyerekeink csak kölcsönben vannak nálunk, de én úgy gondolom, hogy anyának lenni egész életünkre szóló feladat és egyben kegyelem is. Minden édesanyát sok szeretettel köszöntve :
Judit Mäkinen
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!