A szó egyenes fordítása: hosszúpéntek. Ez a szó egyenesen a svéd nyelvből került hozzánk: långfredag.Esetleg összefüggésben van azzal, hogy mivel ez a nap a csend és szenvedésre való emlékezés napja valóban hosszúnak tűnik.

A régiek ezen a napon nem gyújtottak tüzet, csak hideg ételeket ettek:kenyeret és mämmit.Utóbbi rozsmalátából készül, ”vagy szeretem vagy nem étel ”. Amikor Finnország még svéd uralom alatt állt, egyes helyeken nagypénteken reggel megverték a gyerekeket annak emlékére, hogy Jézust is megverték. Ez a szokás Svédországon kívül Németországban is ismert volt. Mivel még a szomszédokkal sem volt szokás nagypénteken beszélni, a gyerekek sem mehettek ki, ünneplőbe öltözve, a szentírás szövegeit hallgatva vagy olvasva töltötték a napot, ami így tényleg nagyon hosszú volt. Mindenféle szórakozás és az éneklés is tilos volt, a templomba az emberek feketébe öltözve mentek, a liturgia színe is fekete ezen a napon. Nem égnek a templomi gyertyák és nem szól az orgona.

Manapság húsvétkor kissé elcsendesül Finnország, Nagypéntek a csend ünnepe, pírősbetűs ünnep, munkaszüneti nap. Régebben az üzletek zárva voltak nagypénteken, újabban nyitva vannak kivéve az alkoholos italokat áruló Alko.A tömegközlekedés ünnepi menetrend szerint zajlik. Mivel húsvéthétfő is ünnepnap, ezen a hosszú hétvégén sokan elutaznak egy kis szabadságra. A Lappföldön ilyenkor még teljes iramban zajlik a síszezon, rengetegen utaznak északra húsvét idején. A napok hosszúak, nincs túl hideg és a sípályák remek állapotban vannak. Az iskolákban Nagypéntektől húsvét-keddig van tanítási szünet

Judit Mäkinen