Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók !  

Míg gyesek Önök közül már a tavasz jeleinek örülnek, nálunk Finnországban teljes a tél. A napok azonban rohamosan hosszabbodnak és az országban több helyen elolvadt a hó.  

Az idei télre jellemző, hogy az első hó nem olvadt el az ország déli részén. Nincs olyan hideg, mint általában a Balti tenger még nem fagyott be Helsinki elött. Ezzel szemben az északi országrészen a tél a megszokott módon kezdődött és az első jégtörő, Otso 2022 december 11.-én délelőtt indult el Tornio, Kemi és Oulu felé.  

 Egy kis történelem 

A vitorláshajók korszakában   

télen megszűnt a vízi közlekedés akkor amikor a tenger befagyott. A szél nem tudta előre hajtani a fából készült hajókat a jégtáblák között a hidegben megfagytak a vitorlák, kötelek és szivattyúk. Amikor 1876-ban a háromárbócos vitorláshajó Oskari megpróbálta elérni Helsinkit, kénytelen volt visszafordulni és a rakományából 1,5 tonna sót a jég megolvasztására kellett felhasználnia azért, hogy visszatérhessen Koppenhágába.  A tengerjárás téli megszűnése megszüntette a külföld felé irányuló kereskedelmet is az egész téli Időszakra.   

A Svédország és Finnország közötti postaforgalom nem szünetelt. Erről Ahvenanmaa szigetvilágában lakók gondoskodtak az 1630-as évektől kezdve. .Stockholmból a posta Eckeröbe érkezett egy 265 km-es úton, melyből 96 km volt a tengeri útvonal. Ez 1898-ig tartott, csónakokkal bonyolított téli postaszolgálat  életveszélyes volt a postások részére.  

A gőzhajók idején  

Az első jégtörő hajó – a neve City Ice Boat N:o1 – Philadelphiában, az Egyesült Államokban készül el 1837-ben. Ez a fából épített hajó 1865-ig dolgozott, akkor ugyanezen a néven vasból épített hajó vette át a jégtörés szolgálatát.  

Európa első jégtörője Hamburg kikötőjében és az Elba folyón kezdett dolgozni 1871-ben,  Eisbrecher ( Jégtörő ) néven, később Eisfuchs- Jégróka lett a neve.  

A német példát hamarosan követték az északi országokban is. Skandinávia első jégtörője a Mjölner nevű Svédországban, Malmöben épült, Oslo kikötőjében és az ahhoz vezető fjordban kezdte működését.  

Téli hajóközlekedés és a jégtörök korának kezdete Finnországban  

Finnország téli tengerjárásának kezdetét az 1877 decemberétöl számíthatjuk, akkor kezdte meg működését  Stockholm és Hankoo között az Express II gőzhajó. Tervezője Finnország nemzeti költőjének J.L. Runebergnek Robert nevű fia volt. A 400 lóerős hajó 12 évig közlekedett a fenti útvonalon, de ez nem jégtörő volt, így kemény téli időben a személyforgalom szünetelt Finnország és Svédország között. 

Az első igazi jégtörőt 1899 áprilisában látták a finnek Hankoo kikötőjében. Ez egy dán hajó volt, Bryderen nevű és a Koppenhágából Finnországba vezető vízi utat biztosította. 

 Az első finn tulajdonban levő jégtörő Svédországban épült 1890-ben, a neve Murtaja = Törő volt. A 47.5n m hosszú 10,9 m széles, 1600 lóerős gőzhajó eleje 33 fokos szögben érte el a jég felszínét. A nyitott parancsnoki hídon 4 órás műszakokban dolgozók vastag bundákba burkoltan irányították a jégtörőt.  

 Nagyon sokáig szolgálta Finnországot, 1958-ban vonták ki a forgalomból.  

Jégtörők a mai Finnországban  

Finnországnak jelenleg 6 nagy jégtörője van, ezek Helsinkiben annak Katajanokka nevű városrészében láthatók akkor, ha nem dolgoznak a Balti tenger különböző részein.  

 Nagyon ritkán olyan enyhe a tél, hogy a hajók nem hagyják el a kikötő, nyaranta mind “otthon” vannak. Mind a hat jégtörőt Helsinkiben építették A legidősebb Voima = Erő nevű 70 éves. 

 Az 1952-ben vízre bocsátott hajót Sylvi Kekkonen, Finnország akkori miniszterelnökének Urho Kekkonen-nek felesége keresztelte meg. Ez a hajó nagy feltűnést keltett és a finn Wärtsilä dokk még három ilyen hajót épített, melyekből kettőt a Szovjetuniónak és a harmadikat pedig Svédországnak adták el.  Az eltelt évtizedek alatt a Voima-t felújították és mind a mai napig modern hajónak számít.  

Az 1970-es évtizedben iker-jégtörök készültek Helsinkiben, a Sisu és az Urho.Ezek több mint 100 m hosszúak, nevüket :Sisu a finnek egyik alaptulajdonságáról és Urho az akkor finn elnökökről Kekkonen-röl kapták. A róla elnevezett hajót Kekkonen elnök keresztelte meg, ebből a jégtörőből lett az ország reprezentációs hajója. A Sisu hajó oktatási célokra épült, könyvtára is volt.

 Az Urhon számos illusztris vendég járt, a hajó szaunájával Gerard Ford az USA és Richard von Weizsäker Németország vezetői is megismerkedtek. 

Az 1980-as évtizedben szintén két jégtötövel bövült a flotta ezek a Kontio és az Otso  

Mind a két név medvét jelent finnül. A legerősebb állatként tisztelt medvének a fentieken kívül még több finn neve is van: karhu és mesikämmen a legismertebbek. 

Mind a két hajó hossza 99 m, elkészülésükkor a világ legmodernebb jégtörőinek számítottak. Kevesebb fűtőanyag szükségletük miatt általában ezek indulnak el először az északabbra fekvő vizekre. Mindkét hajóban 20 személyes legénység dolgozik. Hét évvel ezelőtt , 2015-ben az Otso-t arktikus körülmények között dolgozó hajóvá alakították át, Grönlandon a szeizmikus kutatás hajóját támogatta a jeges tengeren. Az átalakítási munkálatokkal a hajó díjat nyert a nemzetközi tengerjárási innovációs versenyen.    

 Ikertestvére a Kontio is kitett magáért, 1998-ban életmentésért kapott kitüntető érmet. Történt ugyanis, hogy Lovisa városa előtt egy februári jeges, sötét éjszakában matróz esett a tengerbe. Egy jégtáblára kapaszkodott matróz segélykiáltásait meghallották és megtalálták a fagyoskodó matrózt megmentve annak ´életét.  

Befejezésül a környezetbarát Polaris nevű, 100 m hosszú, 2016-ban elkészült jégtörő.  

Ez a világ első olyan jégtörője, mely folyékony földgázt (LNG = liquefied natural gas) is használ a diesel hajtóanyagon kívül jelentősen csökkentve ezzel a hajó széndioxid kibocsátását. Igy a Polaris kiérdemelte a világ legkörnyezetbarátibb jégtörője címet.  

Kedves Olvasók  

Míg Önöknél tavaszodik, nálunk teljes a tél. Mai levelemmel egy kis bepillantást szeretnék nyújtani a finn jégtörők világába. 

Judit Mäkinen   

Forrás : 

• https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_postilaitoksen_historia
• https://fi.wikipedia.org/wiki/J%C3%A4%C3%A4nmurtajien_historia
• https://vayla.fi/-/jaanmurtokausi-2022-2023-alkaa-ensimmainen-murtaja-otso-lahtee-peramerelle-sunnuntaina-11.12
• https://www.myhelsinki.fi/fi/n%C3%A4e-ja-koe/n%C3%A4ht%C3%A4vyydet/mahtavat-j%C3%A4%C3%A4nmurta
• https://fi.wikipedia.org/wiki/J%C3%A4%C3%A4nmurtajien_historia