Tények a finn iskolarendszerről II. 367.levél

Kedves Olvasók! 

Ìgéretemhez híven folytatom a finn iskolák hétköznapjaival foglalkozó leveleim kis sorozatát. Mai bejegyzésemben az iskolákban tanító pedagógusok napjaival fogalkozok. 

A pedagógusok tekintélye 

Finn iskolákban a diákok és tanárok személyes kapcsolata közvetlen. A tanulók a keresztnevükön szólítják tanáraikat és minden formalitás nélkül tegeződnek velük. A pedagógusok is mellőzik a családi nevekkel történő megszólításokat, minden diákot a keresztnevükön szólítanak meg. 

Ez azt jelenti, hogy a pedagógusokkal egyszerű a kapcsolat felvétele és a legtöbbjükkel bármiről lehet beszélni.

Az iskolareform  hatásai

Az utóbbi években a pedagógusok nagy figyelmet fordítanak a régebben bevezetett iskolareform okozta változásokra. Általános vélemény, hogy a reform nem váltotta be a hozzá fűzött optimista reményeket és ennek egyik következménye a finn iskolások jelenlegi gyengébb szereplése a PISA felmérés statisztikájában. A tanulókon kívül a pedagógusok is elfáradnak az egyre nehezedő és bonyolultabb iskolai hétköznapok terhei alatt.  

Rendszeres időközökben értékelik az iskolareform hatását, ezt az 1973 óta létező OAJ ( Opetusalan Ammattijärjestö , Pedagógusok szakszervezetének lehetne fordítani ezt a nevet) nevű szervezet végzi. Megállapították 2021-ben, hogy a pedagógusok fele túlterheltnek érzi magát az utóbbi 20 évben egyre fokozódó terhelés miatt. Ez oda vezet, hogy a kimerült tanárok közül sokan vannak betegszabadságon, vagy teljesen más területen keresnek – és találnak- munkát. 

Az általános iskolákban (1.-9. osztály) dolgozó pedagógusok felsorolták ennek okait:  

Inklúzió  

Az inklúzió azt jelenti,hogy a támogatást igénylő tanulók pl.- a finn nyelvet rosszul tudók – legtöbbször többnyelvű tanulók, akik otthon nem, hanem csak az iskolában beszélnek finnül – és a viselkedési zavarokkal küszködök is a többiekkel egy osztályban vannak). Erről az UNESCO 1994-ben hozott döntést.  

Finnországban ennek hatására csökkentették a finanszírozást és azok a tanulók, akik un. “neuropszihiátriai esetek” támogatás nélkül maradtak. A kisebb iskolák összevonásával létrehozott nagy osztályokban tanítók erejüket meghaladó követelményekkel állnak szemben és nem csoda, hogy ellenzik az inkluziót. A félreértések elkerülése végett megjegyzendő, hogy a pedagógusok nem az inklúzió elvét, hanem annak alulfinanszirozását kritizálják. Szerintük az ilyen osztályokban tanulók létszámát kellene csökkenteni, akkor lenne elérhető, hogy minden tanuló a neki legjobban megfelelő támogatást kaphassa.  

A pedagógus egy személyben titkár, karbantartó szerelő és takarító  

Régen a számítógépeket azokhoz leginkább értők gondozták és tartották karban, a dokumentációt titkárok írták, a kiégett lámpákat nem a pedagógusok cserélgették a diákok rosszulléte esetén a hányadékot nem a tanárok takarították el A tanulók különböző problémáit szakemberek kezelték és szintén szakemberek támogatták az otthonokat. Jelenleg mindezt az a munkás végi, akinek a neve: pedagógus.  

Szerintük a tulajdonképpeni tanításra egyre kevesebb az idő, a nap legnagyobb részét különböző munkacsoportok tagjaként értekezletek, projektek tervezése és azok megvalósításának lehetőségeiről való gondoskodás tölti ki. Ez lehetetlenné teszi a huzamosabb időn át történő koncentrálást mind a pedagógus mind pedig a tanuló részére, 

A pedagógusok véleményét nem hallgatják meg eléggé  

A pedagógusok úgy érzik, hogy a döntéseket hozó politikusok és hivatalnokok nem hallgatják meg őket és ezért az ö szakértelmüket nem hasznosítják. Unják azokat a véleményeket hallgatni, melyek ki tudja milyen messzire -évtizedekre- nyúlnak vissza a véleményt nyilvánító saját iskolaéletébe Szerintük a különböző víziókat áruló cégek, építészek és konzultánsok nem alkalmasak arra, hogy az iskolák működéséről döntsenek. A korona-járvány idején még a jelenlegi iskolai munkamódszereket nem ismerő gyermekorvosok is beleszóltak az iskolai munkába.   

Túl gyakori változásokat vezettetnek be   

A pedagógusok véleménye szerint a gyakori változásokat a PISA csúcseredményeinek elérése után vezették be úgy, hogy az egyik változás a másikat gyors ütembe követte, Az új változás már akkor küszöbön volt, amikor az előző változtatás eredményét még nem lehetett tudni. Ennek véget kell vetni és nem a változtatásokra, hanem magára a tanításra kell koncentrálni. 

Egy hosszú ideje dolgozó pedagógus 11 év alatt 12 új programot és változtatást volt kénytelen megvalósítani, ami oda vezetett, hogy a tanítás menetének tervezésére nem maradt ideje. Az új, modern tantárgyak bevezetésére szükséges időt gyakran a finn nyelv – anyanyelv- oktatásának óraszámából vették el, így nem csoda, hogy tanulók olvasási és írási képességei gyengültek. 

Ezt felismerve a Mannerheim gyermekvédő egyesület (Mannerheimin lastensuojeluliitto) önkéntesei un. Lukumummik és Lukuvaarik = Olvasó Nagyik és Nagypapák rendszeresen foglalkoznak azokkal a fiatalokkal, akiknek olvasási nehézségei vannak. Ebben én is részt veszek, ha valakit érdekel a program, szívesen írok érről.  

Tény, hogy a finn iskolarendszenek követnie kell a változó idők változó követelményeit, de a pedagógusok nincsenek megelégedve azzal, hogy a bevezetendő újítások a tanulmányi eredmények költségére történnek. 

A tanulók túl sokat foglalkoznak az okostelefonokkal  

Kétségtelen tény, hogy a digitalizácíó bevonult Finnország iskoláiba, ez elkerülhetetlen jó dolog, ami szükséges volt. De mégis az, hogy a magasabb osztályokba járó tanulók éjjelente a telefonnal virrasztanak, a kisebbek pedig az órák alatt a telefonon játszanak sok pedagógus szerint nagy probléma és az eredmények csökkenését idézi elő. “Ha hátat fordítok, a tanulók egy része azonnal előveszi a telefont és azzal foglalatoskodik. Általában pont ezek azok a diákok, akiknek a legtöbb segítségre lenne szükségük “.  

Az okostelefonokkal kapcsolatos gyakorlat iskolákként változik. Tény azonban, hogy sok általános iskolában kénytelenek megengedni a saját telefon használatát, mivel a község (kunta) anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy minden tanulónak számítógépet biztosítsanak! A saját telefon használata megkülönböztetöleg hat a tanulókra, a telefon nem egyszer elromlik a szünetben és ne minden család bírja el a drága, új telefonnal járó anyagi terhelést.  

A szülök aktív részvétele az iskolai életben: jó és rossz  

Minden finn általános iskolában működik egy Wilma nevű internetes üzenet közvetítő rendszer (modern változata az intő könyvnek?) melynek segítségével az iskola és az otthon kapcsolatban van egymással. Ennek sok jó oldala van, a pedagógusok a mindenkori helyzetről reális időben tájékoztathatják a szülőket. Hátránya ennek a módszernek, hogy a pedagógusok idejének jelentős részét az üzenetek írása és olvasása tölti ki. A szülök egy része rendkívül aktív, a nevelés minden kötelességét a pedagógusokra hárítva. Ezek a szülök a pedagógusoktól várják – írásban!- mindenre a megoldást, olyasmire is, amit maguk el tudnának intézni. 

Finn iskolákban a felsőbb osztályokban sok olyan diák van, aki több mint 16 éves (az iskolakötelezettség hétéves korban kezdődik és az általános iskola 9 osztályos) Ezeknek a tanulóknak önrendelkezési joguk van és ha úgy gondolják megtilthatják az iskolának, hogy a Wilmat használja a pedagógus. Ez oda vezethet, hogy a szülőknek az iskolai eseményekről, az esetleg felmerülő problémákról  fogalmuk sincs, adott esetben kellemetlen meglepetés éri óket.   

Fegyelmezés a finn iskolákban  

Az oktatási reform által létrehozott nagy osztályokban, a tanulók és tanítóik teljes egyenlőségének megvalósítása nem egy problémát hozott magával. 

Idösebb pedagógusok úgy emlékeznek vissza a “régi szép időkre”, hogy akkoriban különös fegyelmezésre nem volt nagy szükség. A diákok tisztelték tanítóikat. A fegyelmezés eszközeként nagy büntetésnek számított, ha sarokba kellett állni vagy az iskolai nap végén nem szabadott azonnal hazamenni. Ilyesmire jelenleg még gondolni sem lehet. A tanulóknak nem csak jogai, hanem kötelezettségei is voltak, a pedagógusokkal nem tegeződtek és nem érezték magukat teljesen egyenjogúnak tanítóikkal. Sajnos minden iskolában voltak nagyon szigorú pedagógusok is, akik rendet és csendet követeltek, ezektöl a diákok féltek. Ilyen pedagógusok nincsenek manapság az itteni iskolákban.  

Az osztályokban uralkodó légkör nem egy helyen olyan lett, hogy azok közül egyesek, akik alkalom adtán mint helyettesek dolgoznak félnek bemenni az osztályba, mivel semmiféle fegyelmezésre nincs lehetőségük. A diákok kihasználják, hogy a helyettes nem ismeri őket és ezért is úgy viselkedhetnek ahogy akarnak.  

Kedves Olvasók!  

A finn iskolai életről elkezdett kis leveleimmel arra törekszem, hogy reális és az igazságnak megfelelő képet adjak a finn “ csodaiskolák” hétköznapjairól. Erre véleményem szerint azért is szükség van, mert nem ritkán többen is pontosan az iskolarendszer miatt foglalkoznak az ideköltözés ötletével. Öket azok is stimulálják, akik mint vendégek ismerkednek az itteni iskolák vasárnapjaival és beszámolóikkal egy elképzelt álomvilág képét tárják az olvasók elé.  

Judit Mäkinen  

Ui: A témára legközelebbi levelemben visszatérek, mert írnivaló még bőven van. 

Forrás:  

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.