Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók ! 

Ma, október 10.-´n magasan lobognak a finn nemzeti zászlók.  Az ország Aleksis Kivire emlékszik az ö születésnapján. Ez a nap egyben a finn irodalom napja. Ki is volt Ö? 

 

Aleksis Kivi volt az első olyan írója Finnországnak, aki finn nyelven írta magas szintű szépirodalmi műveit. Ezért nevezik öt Finnország nemzeti írójának. Több, későbbi,  jelentős írónak és költőnek volt példaképe, ezek között vannak Eino Leino és Väinö Linna. 

Aleksis Kivi igazi nevén Alexis Stenvall 

október 10.én született 1834-ben Nurmijärvi-ben és 38 éves korában halt meg 1872-ben Tuusula-ban. A kis faház, melyben a költő meghalt ma múzeum,Helsinkitől kb.35 km.re van. 

Kivi  műveiben egyaránt megtalálhatók a romantikus és realista vonások, ö az első főfoglalkozású finn író, műveinek reneszánsza az 1900-as évek eleje óta tart. Első irodalmi sikerei közé számítjuk a Kullervo címü drámát, mely a Finn Irodalmi Társaság díját nyerte el 1860-ban. Több versét is megzenésítették, színművei nagy sikernek örvendenek. A Helsinki Egyetemi felvételéhez egy díjnyertes komédiája: Bröllopsdansen på Ljungheden/ Lakodalmi tánc Ljunghedenben is hozzájárult. Nummisuutari / A pusztai vargáék című színdarabja a mai napig szerepel finn színházak műsorában. 

Kivi elsősorban egy regényéröl: Seitsemen veljestä /Hét testvér ismert. Ez a mű két magyar fordítást is megért, Kodolányi János 1942-ben, Rácz István pedig 1955-ben fordította magyarra. A mű 1869-ben készült el, de August Ahlqvist irodalmár professzor lesújtó kritikája miatt csak az író halála után -1873 –jelent meg könyvalakban. 

Az író egészségi állapota már fiatal korában erősen megromlott és 1871-ben ”melankólia” diagnózissal kezelték egy helsinki elmegyógyintézetben. Miután betegségét – több mint valószínű skizofrénia volt – gyógyíthatatlannak nyilvánították, bátyjához, Alberthez költözött Tuusula-ba, ott érte a halál 1872 december 31.-én. 

Finnország nemzeti írójának emlékét számos szobor őrzi. Ezek közül az egyik legismertebb Wäinö Aaltonen alkotása, mely Helsinkiben a Nemzeti Színház előtti téren áll 1939 október 10.-e óta. 

 Tuusula temetőjében van A.Kivi síremléke, mely Erland Stenberg szobrász műve. 

Több mint 15 városban van róla elnevezett út vagy utca, iskola is viseli az ö nevét. De talán a legjelentősebb az emlékére,  1941-ben alapított 

Aleksis Kivi seura/Aleksis Kivi társaság 

Ennek a 151 tagot számláló társaságnak fö célja az író emlékének őrzésé, valamint az ö életszemléletének és nemzeti értékének hangsúlyozása. A társaság gondozásában újították fel Kivi szülőházát, rendeztek zeneszerzési versenyt verseinek megzenésítésére. Ennek a társaságnak köszönhető, hogy Kivi műveivel kapcsolatos kiállítások kerültek megrendezésre, születésének 150. évfordulója alkalmából emlékérmet verettek. A társaság tagjai között nemcsak irodalmárok vannak, hanem többek között művészek, tanárok és újságírók is. 

A finn posta az író születésének 100. évfordulóján, 1934 október 10.-én bélyeggel emlékezett meg róla. 

Kivi egyik jelentős művében, a Nummisuutari-ban a főhős, Esko nevét viseli az a díj, melyet évente osztanak ki Eskon puumerkki / Esko ujjlenyomata néven. 

Eskon puumerkki érem. 

Ezt a díjat az kapja, aki valamilyen formában kifejezésre juttatta Esko jellemének -és egyben a finn jellemnek – fő vonásait – a szívós kitartást és a szinte már majdnem  makacsságig vitt állhatatosságot.

Az érmet Raimo Heino szobrász tervezte. A díj nyertese nem okvetlenül író vagy irodalmár, vannak közöttük szinészek, politikusok és még sokan mások is.  

Ezt a színdarabot, melynek dramaturgja Eva Buchwald Timo Ruuskanen és Tuukka Vasama színészek Linda Wallgrennel együtt rendezték az Oktatási-és Kultúrminisztérium szeptember13.-án állami díjjal tüntette ki 

Aleksis Kivi magyarul

Aleksis Kivi a magyar irodalomkedvelők között sem ismeretlen Számos művét lehet magyarul is olvasni, az alábbi felsorolás a Wikipedia magyar nyelvű oldalán található.  

Művei magyarul[ 

• Lea – Fordította: Halász I. – Szilasi M. (1876) 
• Kivi Elekː A pusztai vargáék. Népvígjáték; ford. Somkuti [Zolnai Gyula]; Franklin, Bp., 1929 (Olcsó könyvtár) 
• Hét testvér; ford. Kodolányi János, átnézte Faragó József, Aini Ahtia; Stádium, Bp., 1942 
• A hét testvér. Regény; ford., utószó Rácz István, versford. Képes Géza; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 

Versek a következő antológiákban[szerkesztés] 

• Északi fény : műfordítások finnből / ford. Bán Aladár et al. (1938) 
• Északi csillagok : finn rokonaink költészete / szerk. és magyarázatokkal ellátta Kodolányi János és Képes Géza ; Fáy Dezső rajzaival. (1943) 
• Északi lant / ford. Somkuti [álnéven Zolnai Gyula] (1943) 
• Finn versek és dalok / vál. és ford. Képes Géza (1959) 
• Finn költők antológiája / vál., szerk., előszó, jegyz. Fábián László. Ford. Ágh István, Bán Aladár at al. (1973) 

Kedves Olvasók ! 

Befejezésül mint egy kis finn furcsaság : Aleksis Kivi leghíresebb művének neve : Hét testvér -Seitsemen veljestä. Ezen a néven ismert a Finnországban legtöbbet használt gyapjúfonal, ezt az 1928-ban alapított családi vállalkozás a Novita nevű finn cég forgalmazza.  

A fonal a legkülönbözőbb színekben kapható, 75% gyapjúból és 25% műszálból áll. Az ebből kötött, horgolt holmik gépben moshatók Ezen az itteni őszies napon én is előveszem a kötést, természetesen 7 Testvér fonalat használok. 

Mindnyájukat sokszor üdvözölve 

Judit Mäkinen  

Forrás : 

• https://fi.wikipedia.org/wiki/Aleksis_Kiven_muistopatsas 
• http://www.turku.fi/vapaa-aika/museo/kokoelmat/ulkoveistokset/waino-aaltonen-aleksis-kiven-muistomerkki 
•  http://www.aleksiskivi-kansalliskirjailija.fi/fi/index.php?option=com_content&task=view&id=146& 
• Esko: http://www.aleksiskivi-kansalliskirjailija.fi/fi/index.php?option=com_content&task=view&id=169&Itemid=205 
•  https://www.kansallisteatteri.fi/tietoa-meista/uutiset/kansallisteatterin-ja-red-nose-companyn-aleksis-kivi-nayttamoteokselle-tiedonjulkistamisen-valtionpalkinto 
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Aleksis_Kivi