Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Egy nem is olyan régen írt levelem – Gondolatok a finn iskolarendszerről — több hozzászólásra is adott alkalmat. Finnországban élő magyar iskolások szülei írták meg véleményüket az egykor a világ legjobb iskolarendszerének tartott finn iskolarendszerről.  

Hol volt hol nem volt- így kezdődhetne az a mese, ami a finn iskolarendszerről szól. Kétségtelen tény, hogy ez az iskolarendszer jelenlegi állapotában is sokkal jobb, mint sok más ország iskolarendszere. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az iskolarendszer jelenleg is legjobb a világon és mint ilyen Finnországba való bevándorlásra adhatná a legfontosabb alapot.  

Az az Angliában élő magyar édesanya, aki nemsokára egy éves kisfiával azért költözne Finnországba, hogy gyermeke a” legkiválóbb körülmények között tanulhasson majd “nem tudhatja, hogy mire a gyermeke 7 éves lesz – Finnországban az iskolakötelezettség kezdete – milyenek lesznek az iskolai körülmények. Mi, itt élők sem tudjuk. Mint minden téren, az iskolák világában is a változások korában élünk. Abban a világban, ahol minden változást fejlődésnek neveznek, mintha a negatív irányban történt változás is fejlődés lenne.  

Elképzelések a finn iskolákról  

Akiket érdekel a téma és nem élnek Finnországban internetes fórumokon, podcastokon és ismerősök beszámolói alapján tájékozódnak az itteni iskolarendszerről. Ezek alapján lesz – ők így hiszik – pontos, csalhatatlan és főleg a valóságnak megfelelő képük a meseország csodaiskoláiról. Azután vannak olyanok is, akik meghívott vendégeként, küldöttségek tagjaiként járnak Finnországban különböző iskolákat látogatva. Sokféle iskolában járnak tapasztalatokat gyűjtve. .  

Miért írok újra erről a témáról `?  

A témáról azért írok újra, mert ez egy szinte kifogyhatatlan téma. Számtalanszor találkozok újra és újra a finn iskolai oktatás témájával. Legutóbb a Qubit oldalán jelent meg a finn csodaiskolákról szóló magasztos közlemény, itt érhető el : https://qubit.hu/2022/10/06/a-finn-csodaiskolakban-semmi-olyan-nem-tortenik-amit-ne-lehetne-barhol-akar-ingyen-is-megvalositani  

Nem tudom – 57 éve élek ebben az országban- elfogadni a félretájékoztatást, a valós tények teljes mellőzését, a félrevezetést, téves reménykeltést. Félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy a finn iskolarendszerben rengeteg jó és követnivaló van. Tudom, hogy jobb, mint sok más ország iskolarendszere, modernebb, jobban figyelembe veszi a fiatalokat, az iskolai környezetet és a pedagógusok megbecsülése is magasabb, mint sok más országban.  

Mivel azonban itt is fölég hétköznapokból áll az élet, írásra indít, hogy az itteni iskolarendszer kihívásait kissé megvilágítva segítsek Önöknek kedves érdeklődök abban, hogy valamilyen formában a valóságnak megfelelő képük legyen az itteni oktatási rendszerről és ne álmokban ringassák magukat.  

Egy kis múlt és egy kis jelen  

Annak már majdnem húsz éve, hogy a finnországi oktatási rendszer óriási feltűnést keltett a világon. Ennek oka a PISA néven ismert felmérés volt, mely több országban vizsgálta az azonos korú tanulók eredményeit ugyanazokban a tantárgyakban.  

Jelenleg Finnország diákjai a 10. helyen állnak. Hogy ez a felmérés- ami csak bizonyos tantárgyakat érint- mennyire megbízható, arról változnak a vélemények, erről lehet beszélgetni,sőt vitatkozni is. Mai levelemnek nem vitakeltés a célja. 

 A húsz év előtti helyzet más volt, mint a mai helyzet. Megváltozott a világ és ezzel a finn iskolarendszer is. Idővel és az iskolarefomnak köszönhetően több probléma is jelentkezett. Egyre nagyobb lett mind a fiatalok, mind pedig a pedagógusok terhelése is. 

A finn iskolarendszer egyes vonásairól  

Ebben nagy országban nagyok a távolságok, kisebbek a települések szükség van mindenféle iskolára. Több helyen megszűntek a kis iskolák- túl kevés a diák, nehéz mindentudó pedagógusokat találni. A nagyobb iskolákba való tömörítés az otthontól messzebb lévő iskolákat, nagyobb osztályokat jelent. Finnországban vidéken nem mindenütt jó a tömegközlekedés – ha egyáltalán van – a diákokat közköltséggel fizetett taxikkal viszik-hozzák naponta az iskolába. 

Ez egyes esetekben – ha messze van az iskola – azt is jelenti, hogy a tanuló “iskolanapja “reggel 7 elött kezdődik és délután 5-ig is tarthat. És a finn iskolákban is vannak leckék, amiket az iskola után kell otthon elvégezni ! 

A nagyobb városokban, a nagy iskolákban problémát jelent a kisiskolások- délutáni foglalkoztatásának megoldása. Az elsö-második osztályokban rövid az iskolai nap, a 7-9 évesek az iskola után annak területén lehetnek felügyelt “napköziben “- ha van elég hely. Ha nincs, akkor ezek a gyerekek otthon vannak, míg a dolgozó szülök haza nem jönnek – órákig egyedül. Ilyen esetekben a nagyszülőkre nem lehet mindig számítani, vagy ők maguk is dolgoznak, vagy nem laknak ugyanott, ahol a fiatalok. És vannak olyan nagyszülők is, akik úgy vélik, hogy ők már felnevelték a saját gyerekeiket, most azokon van a sor a gyerekeikkel. Finnországban sok a válás, ez a nagyszülőkkel ápolt kapcsolatokat se teszi könnyűvé.  

Régen ezeknek a gyerekeknek a nyakában lógott a lakáskulcs, manapság okostelefonokkal elfoglalva ballagnak haza figyelmen kívül hagyva a közlekedés veszélyeit.  

A finnországi teljes egyenlőség címszava alatt megszüntetett gyógypedagógiai iskolák segítségre szoruló tanulóinak- ezt inklúziónak nevezik- nagyban változott az élete. Mert nálunk minden tanulónak joga van arra, hogy un. “közönséges =tavallinen iskolába járhasson függetlenül attól, hogy van-e valamilyen tanulási nehézsége, sérülése vagy betegsége. Az inkluzív oktatásban a tanulókat nem sorolják különböző kategóriákba tulajdonságaik vagy hajlamaik alapján.  

Ez az elv szép gondolatban, de gyakorlatban sok problémát jelent. Mivel a segítségre szoruló tanuló a pedagógus legtöbb idejét lefoglalja, az osztályban tanuló többiek unatkoznak. Ök kitalálnak valami más időtöltést maguknak és társaiknak. A szülök egy része megtudva a helyzetet más iskolát keres a gyermekének. Hogy ez a tény az egyenlőséget szorgalmazza- e azt az Önök fantáziájára bízom. 

Az iskolai oktatás egyre inkább figyelembe veszi a virtuális világot, ennek egyik jele az is, hogy un. szépírást- kötött írást, kézírást nem tanítanak a finn iskolákban. Géppel írják a fogalmazásokat, sőt az egész érettségit is. Egy hatodikos- ez személyes tapasztalat – csak nagybetűkkel tudta leírni annak a könyvnek a címét, amit az olvasás segítésére együtt olvastam vele az iskolában.  

Szorgalmazzák a tanulók önálló munkáját. Ez az un. önirányításos módszer nagy akadályokba ütközik a fiatalabb tanulóknál. Mivel a tanszerek ingyenesek az általános és középfokú iskolákban, a tankönyvek jelentős része újabban csak az interneten található meg, azt meg kell keresni és le kell tölteni. Ebben a munkában közel sem minden család idősebb tagjai tudnak segíteni. De még a gimnazisták között is sokan vannak azok, akik szeretnek könyveket kézbe, vagy ölbe tartani és szeretnek azokban lapozni. Ilyen esetekben otthon másolják a tankönyvet papírra – azokban a családokban ahol erre szükség és lehetőség is van.   

A finn iskolákban a tanulók nyelvi környezete az utóbbi években teljesen megváltozott. A legtöbb iskolában sok olyan diák jár, aki otthon egyáltalán nem beszél finnül. Akik úgy érkeznek ide, hogy nem tudnak finnül, azok egy évig csak finnül tanulnak., ezután koruknak megfelelő finn osztályokba kerülnek. A legtöbben viszonylag hamar beilleszkednek a finn nyelvi környezetbe- minél fiatalabbak annál jobban. De eltart egy ideig, míg ők, különösen azonban azok, akik érkezésükkor még a Finnországban használatos abc-t sem ismerik elérik ugyanazt a színvonalat, mint a finn diákok. Rengeteg függ az iskolatársaktól is, hogy fogadják be a “mást “ ez – a másság elfogadása – felnőtteknél egyike a legnehezebb dolgoknak ugye ? Szerencsére fiataloknál ez sokkal könnyebb. Legkönnyebb azoknak, akik itt járnak már óvodában is.  

Kedves Olvasók!  

Ez a levél csak egy röpke bepillantást ad a finn iskolarendszer egyes jellemzőibe. Azok a vendégek, akik az iskolarendszerrel itteni úton ismerkednek, annak csak egyik oldalát látják. Mint mindenütt a világon a vendéglátó háziak itt is csak a legjobbakkal és legszebbekkel várják meghívott vendégeiket ugye? Az ilyen úton szerzett benyomások általánosítását, határtalan felmagasztalását és mindenki részére követendő példaképként terjesztését személy szerint nem tartom tárgyilagos, az igazságnak megfelelő tájékoztatásnak.  Ez ad okot nekem a levélírásra.

Úgy gondolom, hogy folytatom ezt a témát egy legközelebbi levélben.  Nem minden nap vasárnap, az év legnagyobb része hétköznapokból áll Finnországban is. Az iskolai hétköznapokra szeretnék egy kicsit rávilágítani.  

Addig is csak azt tudom ajánlani, hogy aki ide költözik ne azon törje a fejét, hogy melyik nemzetközi iskola jobb a gyerekének. Aki itt akar élni és aktív részese lenni a finn társadalomnak, és főleg, akinek a gyereke lesz aktív tagja a finn társadalomnak-finn iskolába küldje a gyerekeit.  

Finnország iskolarendszere senkinek ne legyen azonban az egyetlen oka arra, hogy ide költözzön. Sehol nincs kolbászból a kerítés, mindenütt vízzel főznek és a fű is csak ott zöldebb, ahol locsolják.  

Finnország nem könnyű ország. Mielőtt valaki Finnországba költözne okvetlenül ajánlatos erről az országról a lehető legszélesebben tájékozódni. Mindenről, a hivatali bürokráciáról, az adózásról, lakbérekről a munkahely szerzésről, az árakról az egészségügyi ellátásról, biztosításokról, szociális támogatásokról,az időjárásról és még sok minden másról is, nem utolsó sorban a finn nyelvről és annak megtanulási lehetőségeiről. Írom ezt annak ellenére, hogy ebben az országban nagyon sokan tudnak angolul – nem un “erős alapfokon tudok angolul “szinten, hanem jól, mivel egyre több az olyan munkahely, ahol angol a munkanyelv. 

Minden megjegyzést várva kellemes hétvégét kívánok  

Judit Mäkinen  

Forrás : 

• https://www.iltalehti.fi/kotimaa/a/e7558e4c-99e5-4219-87b5-88b637040bf2
• https://www.oph.fi/fi/koulutus-ja-tutkinnot/perusopetuksen-opetussuunnitelman-perusteet
• https://qubit.hu/2022/10/06/a-finn-csodaiskolakban-semmi-olyan-nem-tortenik-amit-ne-lehetne-barhol-akar-ingyen-is-megvalositani?fbclid=IwAR0s43yCC4g0uqkx8fGTW7fLUXl2JUfCbUDdyuYSDveivDg94qoOxRHIn4Q
• https://www.oph.fi/fi/koulutus-ja-tutkinnot/perusopetuksen-opetussuunnitelman-ydinasiat