Gondolatok a finnországi iskolarendszerről. 364.levél

Kedves Finnország iránt érdeklődök, kedves Olvasók !

Rendszeresen olvasom azokat az írásokat, melyek Finnországgal foglalkoznak. Ezek között nagyon fontos helyet foglal el a finn iskolarendszer, mivel pontosan az egyike, ami az ide készülőket arra készteti, hogy a “gyereknek jobb legyen “ miatt komolyan gondolkozzanak a Finnországba költözésre.

Már évekkel ezelőtt bejárta a világsajtót a finn iskolások kimagasló szereplése. Ezt a PISA felméréseknek köszönhetően az egész világ észlelhette. Ennek következtében sok külföldi küldöttég látogatott Finnországba tanulmányozva az iskolákat és az oktatás módszereit és a tanulók jogait az ingyenes oktatáshoz, ingyenes étkezéshez és ingyenes tanszerekhez.

Az utóbbi években a finn diákok szereplése a PISA felmérésekben gyengébb lett, a zászlót az ázsiai országok diákjai lobogtatják magasan a többi országok tanulói felett. Erről a finn sajtó nem sokat ír, de megkérdőjeleztek már Finnországban azt, hogy az iskolareform vajon beváltotta-e mindazt a reményt, amit hozzá fűztek annak bevezetése idején. Vajon Önök közül mennyien és mennyire tájékozódtak a PISA utóbbi éveinek eredményeiről?

Az oktatók jogait nem tanulmányozták ugyanilyen alaposan. Azok is megváltoztak egyben megváltoztak a kötelességeik is. Az iskolareformmal kapcsolatban a speciális igényeket követelő tanulókat oktató gyógypedagógiai iskolákat megszüntették és az egyenlőség elveit betartva az ott tanulókat a meglevő iskolák osztályaiba sorolták be. Ez a tanítókat új feladatok elé állította, a speciális figyelmet és segítséget igénylő tanuló tanítója idejének jelentős részét lekötve “speciális” helyzetbe hozta többi osztálytársait, azokra nem maradt elég idő. Ezért új állások létesültek: pedagógiai asszisztens = kouluavustaja dolgozik a speciális segítségre szoruló tanulók mellett. Legújabban felmerült, hogy a speciális osztályokra mégis égető szükség lenne, ezek visszaállításán is gondolkoznak.

Utóbbi felmérések szerint a pedagógusok közel 30 %-a komolyan mérlegeli foglalkozásának változtatását. Ez enyhén szólva lehangoló különösen annak tudatában, hogy a pedagógiai főiskolai karokra nagyon nehéz bekerülni és ott alaposan kiválogatottak készülnek az oktatói pályára. De érthetően még a legképzettebb pedagógusok közül sem mindenki tudja kezelni azt az állapotot, melyben a diákok szüleinek egy része teljesen kiszervezte az otthoni nevelést és a nevelés minden kötelezettségét az iskolai pedagógusokra hárította akkor, amikor a tanárok fegyelmezési lehetőségeit szinte nullára csökkentették.

A szinte teljes digitalizáció (pl. az érettségi vizsga is telesen digitális) bevezetése nem lett olyan sikeres, mint gondolták. A digitális tankönyvek anyagát a diákoknak maguknak kell letölteniük az internetből, az anyagot ott kell megkeresni és megtalálni. Ez a már kisiskolásoknál is bevezetendő önirányításos ( itseohjautuva) tanulásnak nevezett módszer nem egy kérdőjelét hozott magával. Vajon mennyire képes egy általános iskola alsó osztályaiban tanuló az önirányításos tanulásra? Van-e a szülőknek idejük és képességük a segítségadásra és a kétségtelenül szükséges irányításra?

Minden iskola minden osztályában vannak olyan tanulók, akik jobban, gyorsabban és könnyebben tanulnak kézben tartható, kézzel lapozható könyvekből. Erre nincs minden iskolában lehetőség. Vannak olyan szülök is, akik a digitális tankönyvet kinyomtatják otthon gyereküknek a tanulás megsegítésére.

Kedves Olvasók !

Jelenleg több magyar oktató is tanít Finnországban.- Nem csak magyar nyelvet, hanem mindenféle tantárgyat is oktatnak – a zenétől a matematikáig – és nem csak általános iskolai szinten. Az óvodáktól az egyetemekig mindenütt vannak magyar pedagógusok – nem csak a fővárosban – és feltételezem, hogy Önök között is vannak olyanok, akiknek ilyen barátai vagy ismerősei élnek Finnországban. Náluk érdemes érdeklődni. Ök a legjobb informátorok, nekik van a legjobb összehasonlítási alapjuk és ök azok, akik a finn iskolarendszert nem hallomásból vagy újságcikkekből, hanem mindennapos, hétköznapi gyakorlatból ismerik. Ök tájékoztathatják az ´érdeklődőket a finn iskolarendszer napsugaras és árnyékos oldaláról is – mert olyan is van. Ezzel kapcsoltban remélem, hogy lesznek olyan itt elő magyar pedagógusok akik kommentálják gondolataimat.

Befejezésül csak annyit, hogy Írásommal a finn iskolarendszer nagyon sok jó és , jól ismert oldala közül egy másik oldalt szeretnék Önök elé hozni. Mert ugye mindennek több megközelítési módja is létezik. Egy ország állapotainak megismeréséhez a legkülönbözőbb dolgok tartoznak és ezekkel tanácsos alaposan megismerkedni, mielőtt véleményt mondanánk bármiről. vagy elhamarkodott döntéseket hoznánk a külföldre költözködéssel kapcsolatban.

Judit Mäkinen

Forrás :

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.