Finnország gyümölcsösei: erdők és lápok. 361.levél 

 

Kedves Olvasók!   

 Sokan vannak Önök között, akik szívesen sétálnak vagy barangolnak az erdőben. Ez nagymértékben vonatkozik a finnekre, akik az erdőt, mint a nyugalom templomát értékelik. De az erdő nem csak kikapcsolódás helye, Finnország erdei egyben óriási gyümölcsösöknek is nevezhetők. Hogy miért, arra próbálok rávilágítani mai levelemben. Az erdőkön kívül Finnországban a lápok egy részén is teremnek ehető és széles körben felhasznált gyümölcsök, azaz bogyók. Finn gyűjtőnevük: marjat. A szó Marja, mint női név is szerepel a finn naptárban, névnapja augusztus 15. 

Egy kis háttér  

Közép- és Dél-Európához viszonyítva Finnország kertjeiben kevés gyümölcsöt találunk. Nálunk nem terem meg a sárga- és őszibarack, nincsenek sok szilva- vagy körtefát számláló gyümölcsösök. Nagyobb mértékben epret és almát biztosítanak a földek, gyümölcsösök.  

Ezzel szemben sokféle gyümölcsöt – finn nevükön bogyót szedhetünk az erdőkben ingyen és bérmentve, a finn un. “mindenki” joga alapján.  

Milyen ehető bogyók vannak Finnország erdeiben?  

Fekete áfonya: mustikka  és piros áfonya: puolukka  

A magyarul fekete áfonyának hívott bogyó a természetben sötétkék színű, vadon nő és elsőként érik általában július közepén-végén. Az idöjárás függvényeként szeptember elejéig szedhető. Ebből szinte bármit lehet készíteni, szörpöt, levest, lekvárt, zselét, süteményeket, tortát. Mindenki szereti, magyar vendégeknek is ízlik. Termesztett mustikka kapható az üzletekben, drága és ez íze nem közelíti meg az erdei, vadon termett mustikka ízét.  Az egyik legkedvesebb sütemény a mustikka piirakka = mustikkapite. Receptjének számos változata van.

 

Vörös áfonya – Puolukka  

Később érik, mint a fekete áfonya, íze savanykás. Ugyanúgy lehet felhasználni, mint a fekete áfonyát, kevés cukorral készített lekvár húsételek körítéseként is kedvelt, erre talán legjobb példa a rénszarvas”pörkölt “ – poronkäristys 

 

Rénszarvas “pörkölt” és puolokka-dzsem

Hamvas áfonya – Juolukka   

Finnországban a Lappföldön és Kainuu tájegységen, észak-keleten a fekete áfonyánál több ennek a bogyónak a termése. Rendkívül egészséges, mivel magas flavonoid tartalma van. Ez a fekete áfonyával rokon növény általában nagyhozamú, de a bogyók cukor- és savtartalma kisebb, mint az áfonyáé, ezért az íze nem olyan erős.  

Hamvas áfonya -Juolukka

Kuva juolokasta Sajnos nem használják fel annyira, mint lehetne bár gyorsan lehet szedni és szakértői vélemény szerint egészségesebb, mint a fekete áfonya. Később érik, mint az áfonya és szedhető egészen szeptemberig. Számítások szerint kb. 20-40 kg van a finn redőkben, a termés természetesen az időjárás függvénye. Megtalálható az egész ország területén, nagyobb mértékben északon, különösen a Lappföldön. 

Erdei málna- Metsävadelma 

Finnország erdeiben vadon nö, egyike a legédesebb bogyóknak. Az erdei málnabokrokról legkorábban júliusban lehet málnát szedni. 

Erdei málna – Metsävadelma

Az erdei málna kisebb, mint a kerti, de édesebb.  

Mámorka vagy varjúbogyó ( Empetrum nigrum ) – Variksenmarja ( varis = varjú, marja = bogyó  

Örökzöld, alacsony növény, levelei vékonyak, szinte tűszerűek bogyói sötétkékek vagy feketések.  

Varjúbogyó – Varikenmarja

Május- júniusban virágzik, augusztus elejétől egészen az első hó érkezéséig szedhető. Finnország északi részein terem legjobban, Pohjanmaa és Pohjois.Karjala tájegységein.  Manapság általában nem szedik evésre, de jó zselét és szörpöt lehet belőle készíteni. Mivel jól bírja az északi telet, régen fontos szerepe volt a számik táplálkozásában.  

Tözegáfonya – Karpalo (Vaccinium oxycoccus, és V. microcarpum )  

Ez a bogyó lápokon terem, alacsony növények Két fajtája ismeretes nálunk, az egyiknek nagyobb – 1-1.5 cm átmérőjű – , a másik kisebb, de több terméssel örvendezteti meg a szedőket.  

Nagyon alacsony, a földön kúszó indákkal is tejed. Szeptember végétől szedhető az első hóesésig, de sokszor tavasszal is, azonnal a hóolvadás után. Finnországban szinte mindenütt előfordul. Tanácsos az első éjszakai fagy után szedni, mert ha a bogokat megcsípte a fagy, azok kesernyés íze édesebb lesz. A karpaloban sok citrom- és benzoesav van, ezért nagyon jól eláll. Magas pektintartalma miatt kiváló zselé készülhet belőle.  

Mocsári hamvas szeder Lakka eli hilla eli suomuurain (Rubus chamaemorus)  

Ennek a lápokon nővő bogyónak több neve is van, ismert hilla és suomuurain néven is. Muurame városának címerében is látható. 

Egyike a legértékesebbnek tartott bogyónak, melynek kerti termesztését kb. 10-15 évvel ezelőtt kezdték el, de ez nem történik nagyban. Ezt az utóbbi időben nemesített, önbeporzó fajta tette lehetővé. Sok nedvességre és savanykás földre van szüksége.  A lakka fehér virága rendkívül érzékeny a fagyra, ezért termése nagyon változó, a mindenkori időjárás függvénye és sajnos előfordulnak olyan évek is, hogy egyáltalán nincs kilátás termésre.  Ezzel szemben két évvel ezelőtt Pudasjärviben Janne Kummala élete álmának megvalósulását láthatta. Az alábbi képen látható egy átlagosan jó termésűnek tartott láp = kb. 10 bogyó / m2, és a láp Pudasjärviben.  

Felhasználása széleskörű felhasználják lekvár, zselé formájában, fagylaltban, torták díszítésénél. A finn kozmetika iparnak is vannak olyan termékei, melyek ezt a bogyót használják fel. A Lumene nevű cég Valo zselé maszkjában a lakka komponens hatására a bór tisztább és fényesebb lesz.  

 

Végezetül de közel sem utolsó sorban a legértékesebb finn bogyó, a 

Sarkvidéli szeder- Mesimarja ( Rubus arcticus )  

Másik nevén maamuurain az északi félteke növénye, Finnországban legjobb termőhelye az országban a középső rész, azaz megközelítően a Kuopio és Kemi közötti terület . Finn neve az ízére utal, mesi = méz.

Mesimarja

A termés sohasem nagy, de Finnországban sikerült kifejleszteni egy olyan fajtáját, mely sikeresen termelhető kertészetekben. Termesztéséröl Annikki Ryynänen írt 1974-ben olyan nagysikerű könyvet, hogy jelenleg szinte elérhetetlen, antikváriumokban is hiánycikk. A mesimarja likőr nagyon finom, édes és szinte az erdö illata is érezhető még egy kis korty után is.   

Kedves Olvasók! 

A jelenlegi gyümölcspiacok magas árai egyre több finnországi lakost visznek újra közelebb az erdőkhöz és lápokhoz. A mi tiszta levegőnk, az erdei illatok és nyugalom nem csak szellemi felfrissülést jelent. Mivel a mindenki jogán szedett és eladott bogyókért kapott pénz után nem kell adót fizetni egyre többen találnak több jövedelmet a nyári és kora-öszi hónapok alatt.  

A gombaszezon is elkezdődött már, de erről talán egy későbbi levelemben írok Önöknek. 

Judit Mäkinen   

Forrás:

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.