Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Akik érdeklődnek Finnország iránt bizonyára mind tudják, hogy mit jelent a szó : Kalevala . Finnország nemzeti eposzának neve. Február 28.-án ünnepli az ország a Kalevalát.

Ezt a napot az 1800-as évektöl ünnepli Finnország, hivatalos zászlós ünnepnapként 1978 óta.,

A Kalevala egyike Finnország nemzeti jelképeinek.

A  2009 óta írt Finnországi leveleimben többször is írtam a Kalevaláról , hiszen  öt magyar fordításának lapjait nemzedékek forgatták szülöhazámban is. Ezekröl itt lehet tájékozódni :  https://finnorszagilevelek.com/tag/ot-magyar-kalevala-forditas/

A Kalevala szinte az egész világot érdekelte és érdekli. Elsö fordítása svédül jelent meg  1841-ben, német nyelven az un. új Kalevala 1852-ben került kiadasra.  Kiadásának 100. születésnapján 1949-ben _ ahol Finnország elnöke J.K. Paasikivi mondott ünnepi beszédet – a Kalevala verseit 20 nyelven hallgathatta az ünnepi közönség. Az azóta eltelt évtizedekben a Kalevala több mint 60 különböző nyelven olvasható, többek között héber és Swahili nyelven is.   

Én sokszor írtam leveleimben február végén a Kalevaláról, hiszen február 28.napja Finnország zászlós ünnepnapjai közé tartozik. A lenti források között megtalálhatók Kalevalával kapcsolatos  leveleim egy része. Kellemes olvasgatást kívánok.

Mint sok finnországi téma a Kalevala témája is szinte kimeríthetetlen, alakjai a mai gyerekeknek adott nevekben is élnek tovább. A gyerekek, vagy a kutyák Kalevalája és a képeskönyv formában kiadott Kalevala a legkisebbeket is közel hozza a nemzeti hagyományokhoz. Ezek segítségével is éltetik Finnországban az irodalom és történelem szeretetét is gondoskodva arról, hogy a nemzeti eposz ne legyen csak egy poros könyv az öregek könyvespolcán.  

A finnül Kutyák Kalevalája c. könyvet több fordításban is kiadták többek között magyarul is megjelent Kutya egy Kalevala címmel.

Miközben ma a közelgő Kalevala ünnepnapra gondolok, eszembe jutott, hogy soha nem írtam erről a szóról, hogy Kalevala.

Kalevala , mit jelent ez a szó ?

Kaleva a neve egy ősi mitológiai alaknak, egy óriásnak, egy királynak, Kaleva utódai, Kaleva népének lakóhelye :Kalevala. (Errol a névalkotásról csak annyit, hogy jelenleg Finnországban számtalan hely neve végződik így pl. Sibelius feleségéről Aino-ról elnevezve a legismertebb finn zeneszerző Jean Sibelius otthonának neve is : Ainola. ) A Kalevala hősei Väinämöinen, Lemminkäinen ja Ilmarinen Kaleva fiai.

Talán elmondható, hogy semmilyen alkotásnak nem volt és nincs annyi hatása Finnország kulturális életére,, mint a Kalevalának. Mindenütt találkozunk a Kalevalával.

A Kalevalaseura alapítvány 1911 óta foglalkozik a finn kultúrális örökség minden tényezőjének, őrzésével, közvetítésével és tudományos kutatásával.

Az alapítvány – a világ egyetlen, egy nemzeti eposznak szentelt szervezete –  gondoskodik rendezvényekről és fenntartja mind a belföldi mind pedig a külfölddel létrehozott kultúrkapcsolatokat.

Húsz évvel ezelőtt, 2002 -ben osztotta ki első alkalommal a Kalevala társaság kitüntetését annak, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a finn nemzeti kultúra ismeretének terjesztéséhez. A  díj 10 000 euróval jár, minden harmadik évben kerül kiosztásra. Utoljára Satu Apo a folklorisztika professzora kapta 2020-ban.

Az eddigi hat finn díjazotton kívül egy külföldi tudós kapott ilyen kitüntetést, ö az angol nyelvész Michael  Branch professzor ( 1940- 2019), aki Anders Johan. Sjögren (1794-1855) történész  a finn nyelv és néprajz kutatójának munkásságával ismertette meg az utókort.  

A Kalevala hatott és a mai napig is hat a finn kulturális élet minden területére. Kalevala ihlette művekkel találkozunk a zene, irodalom, képzőművészet, színház és film világában is.

Mai levelemben ezek közül  zene és a nevek világába pillantunk be.

Kalevala a finn zenében

A Kalevala elválaszthatatlan a zenétől, hiszen Väinämöinen is zenélt, kantele-t pengetett. Így a kantele szintén Finnország nemzeti jelképeinek egyike. Errol az érdekes hangszerről egy korábbi levelemben számoltam be : https://finnorszagilevelek.com/2016/01/25/finnorszagi-level-157/

Kodály Zoltán zenéjével, Vikár Béla magyar szövegével énekeltük az ötvenes években mi magyar kisiskolások is, hogy ”Játszott Vejnemöjnen ujja ….”.

A első Kalevalához kapcsolódó zenealkotás Filip von Schantzin (1835–1865) nevéhez fűződik,. Szerzeményének neve: Kullervo nyitány 1860-ban került bemutatásra

Robert Kajanus (1856-1933) művét:  Aino a Kalevala 50 éves ünnepségén hallhatta a közönség.

Jean Sibelius számos, Kalevalával kapcsolatos műve közül talán a Kullervo szimfónia a legismertebb

Levi Madetoja (1887-1947) Kalevala c. műve Sortavalaban szólt 1935-ben az eposz ünnepi évében.

Uuno Klami (1900-1961) a Kalevala bűvöletében élve évtizedeken át komponált Kalevala témájú zeneműveket

A modern finn zenében is találkozunk Kalevala ihlette művekkel. Számos zeneszerzőt foglalkoztatott és foglalkoztat a Kalevala, közöttük :vannak.

Aulis Sallinen (1935-), Pekka Kostiainen (1944-) Olli Kortekangas (s.1955), Erik Bergmanin (1911–2006), Pekka Jalkanen (s.1945) Pehr Henrik Nordgren (1944–2008)

Művészek  Kalevalája

Kalevala napján, 2009  február 28.-án tíz új, Kalevalával kapcsolatos zenemű került bemutatásra.  Ezeket a műveket a Kalevala társaság rendelésére komponáltak a szerzők:

Jukka Tiensuu, Olli Kortekangas, Lotta Wennäkoski, Jovanka Trbojević, Pekka Jalkanen, Riikka Talvitie, Aulis Sallinen, Kimmo Hakola, Herman Rechberger ja Einojuhani Rautavaara. Minden müvész kiválasztott magának  szöveget a  Kalevalából és ahhoz komponált zenét.

Minden zeneszerzőnek volt egy képzőművész “párja “ is, aki a kiválasztott vershez és ahhoz komponált zenéhez képet alkotott. Ilyen pár volt Jukka Tiensuu zenéje és Juhana Blomstedt festménye vagy Einojuhani Rautavaara kompozíciója és Ulla Jokisalo illusztrációja.

A zeneszámok két CD lemezen, a videók DVD lemezen jelentek meg. A zeneszámokat az Avanti kamarazenekar és az Uusi Helsinki nevű kvartett adta elő

A Kalevala társaság által kiadott könyvben: Taiteilijoiden Kalevala = Füvészek Kalevalája , melyben a Kalevala versei mellett bemutatják a művészeket és azok rövid, naplószerű jegyzeteit a finn irodalmi társaság, a Suomalaien Kirjallisuuden Seura adta ki a Kalevala 160. évének ünnepére.

Helsinkiben 2009-ben az Ateneum múzeumban ismerkedhettek meg a látogatók a képekkel és a művészék Kalevala-ja teljes anyagával.

Kalevala mint névadó

A Kalevala alakjai neveket is hagytak az utókorra.

Ilyenek a női nevek :  Aino, Annikki, Kyllikki, Marjatta és Tellervo. Ilmatar a neve Väinämöinen édesanyjának .Ilma –  ami finnül levegőt is jelent –  női név. Aki ismeri a Csongor és Tünde művet, találkozhat a magyar irodalomban is Ilma nevével.

Kalevala hátterű férfi nevek :  Ahti, Antero, Kalervo, Kullervo, Sampsa, Tapio, Ukko és Untamo.

De a legkülönbözőbb helyeken és formában is találkozhatunk a Kalevala nevével. Ezek között van Finnország egyik ”legfinnesebb ” ékszereit forgalmazó Kalevala koru nevű vállalat, Erröl egy kicsit többet itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2018/02/28/a-kalevala-napjan/

Kedves Olvasók !

Finnország nemzeti eposza, a Kalevala elválaszthatatlan a finn identitástól. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Finnország a Kalevala országa .

Judit Mäkinen

Forrás:

• Finnországi levelek 62.
• Nemzeti szimbólumok: Kalevala 159.levél
• Finnországi levél 172. Ruoka Kalevala, Étel Kalevala
• https://www.kotus.fi/nyt/teemakoosteet/kalevala_-_sanan_virkkoi_noin_nimesihttps://fi.wikipedia.org/wiki/Kalevanpoika
• Taiteilijoiden Kalevala 2009 | Kalevalan kulttuurihistoriaKalevalan kulttuurihistoria (kalevalaseura.fi)
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Luettelo_Kalevalan_henkil%C3%B6ist%C3%A4
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kalevalaseuran_palkinto
• Michael Branch – Wikipedia
• http://www.kantele.net/vainamoisen-kantele/1181https://yle.fi/uutiset/3-5551541
• https://fi.wikipedia.org/wiki/V%C3%A4in%C3%A4m%C3%B6inen