Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Ha valaki Finnországra gondol, bizonyára nem a finn sajt jut először az eszébe, talán még egyáltalán nem is gondol arra, hogy Finnország nem csak a tavak és szaunák országa, hanem a sajtok országa is.  Ezért mai levelemben a finn sajtokkal ismerkedhetnek Önök, kedves Olvasók.

Egy kis történelem

Olaus Magnus ( 1490-1557) svéd történész, térképész és  Svédország utolsó katolikus püspöke az északi népek történelméről írt könyvében már írt a sajtok készítésének jelentőségéről. Leírja, hogy különösen a finnek ( az ö idejében Finnország a svéd birodalom része volt )  értenek a füstölt sajt készítéséhez. Füstölés után a kecsketejből készült sajt ízesebb és sokáig eltartható.

Sajtot általában tavasztól őszig készítettek, másféle sajtot ettek hétköznaponként és  finomabbat ünnepi alkalmakkor.  Az ország több részén friss sajtféléket is csináltak, a sajtmasszát formákba öntve. Ezek a formák a nem egyszer faragásokkal díszített fából készült formák voltak. Turkuban 2014-ben volt látható  a Siivosen házaspár, Pentti és Anne sajtforma gyűjteményé.

A formák legtöbbször négyszögletesek voltak, de a Lappföldön – ahol rénszarvastejből is készítettek sajtot –  kerek formákkal is találkozhatunk. Az alábbi képen két régi forma látható.

A forma fenekének sarkain levö lukakon át folyt ki a savó, ezt kenyerek sütésénél használták fel.  

Hogy készült  a házi, friss  sajt ?

A tejet nagy fazékban forralták fel, vagy savanyú tejet: piimä  vagy tojást: muna  adtak hozzá . Ezek hatására a forró tej sűrűsödött. Amikor meleg helyen teljesen kihűlt a keverék , elkülönült a savó és a massza. A masszát a sajtformába nyomkodták. A házi sajt egy nap alatt elkészült.

Finnországban mind a mai napig csinálnak házi sajtot – iparilag elöállítottak formája kapható az üzletekben – otthonokban is. Ha valakit érdekel a recept itt olvasható finnül:   https://www.k-ruoka.fi/reseptit/kotijuusto

Sajtkészítés mint Iparág

Az 1800-as évek végefelé, közelebbröl 1856-ban Rudolph Klossner svájci sajtmester kezdte el a sajt készítését Sippola-ban Kouvola városához közel.

Az ottani kastély látható a fenti képen. Az épület  Finnország legnagyobb 1836-ban,fából épült kastélya. Tulajdonosa  Alexander von Daehn Svájcban járt és megszerette a svájci sajtokat.  Az ö meghívására érkezett  Klostner sajtmester a birtokára és a hagyomány szerint Finnország első ementáli sajtját 1856-ban ö főzte a kastély udvarán levő fenyőfa ágán lógó üstben. A fát azóta is sajtfenyőnek- juustomänty hívják.

A következő években Klossner hívására több mint 160 sajtmester érkezett Finnországba , akik  készítményeiket Szt. Pétervár és Moszkva piacain is árulták, hiszen Finnország akkoriban az orosz birodalom része volt.Száz évvel ezelőtt Finnországban több száz kis sajtgyár működött

Sajtgyártás Finnországban jelenleg

Statisztikai adatok szerint Finnországban 61 üzem gyárt sajtot, ezek közül a legnagyobb a Valio gyára Lapinlahtiban (baloldali kép)  és a legészakibb Kuusamo-ban van (jobboldali kép ).

Ahvenanmaa tejgyárában sokféle sajt is készül, a gyár tavaly ünnepelte 100. Születésnapját.

A finnek sok tejterméket fogyasztanak, jelenleg az egy fóré eső évi sajtfogyasztás kb. 26 kg.

Finnország sajtféleségeit több csoportba osztják, ezek közül egy párról röviden:  

Aura – Eros aromájú, penészes sajt, 1935óta gyártja a Valio cég. Turkuban kezdődött a gyártás, ezért a sajt a Turku folyójáról az Aura folyóról kapta nevét és logójában a turkui katedrális képe van.

Juhannusjuusto = Juhannus sajt- elsősorban Finnország északnyugati részének hagyományos étele

Koskenlaskija – ömlesztett sajtféle

Ez az elsö Finnországban készült ömlesztett sajt, a Valio cég 1933 óta gyártja.

Mind minősége mind pedig csomagolása változatlan, félkilós csomagokban árulják. Ez volt az a sajt, ami a az un.  folytatólagos háborúban  idején a katonák élelemcsomagjaihoz is tartozott.  

Leipäjuuso – “kenyérsajt”- kemencében sült lapos, friss sajt

Hagyományos a Lappföldön, Pohjanmaa és Kainuu tájvidékén. Leginkább mocsári hamvas szederből készült lekvárral fogyasztják, a szeder képe a fenti kép bal alsó sarkában látható.

Oltermanni sajt

A hetvenes évek végén Kyrönmaa nevü helység kis gyárában készítették először, a Valio cég 75. születésnapjának ünnepére.

A piacokon 1981 óta kapható és az utóbbi években ez a legkeresettebb tejszínes sajt.

A finn üzletek sajtválasztéle lenyügözö .

Nagyon kedvelt a holland eredetű, Edam városról elnevezett  edami sajt, melynek jellegzetesen piros a kérge, a színt piros paraffinkezeléssel hozzák létre.

Befejezésül újra arról a sajtról egy pár szóval, amivel elindult a sajt-gyártás Finnországban . Ez az

Emmentáli sajt

Egy kis történelem

Svájcban, az Emme folyó völgyében már az 1500-as évek közepén ismert volt ez a sajt, mely az 1800-as években külföldre is eljutott.

Nevében megőrizte eredetét Emmentaler = Emme völgyi Ezt a nevet jelenleg kulföldön is használhatják, így a finnországi  sajt neve :

Emmental juusto

Finnországban háromféle emmental kapható, ezeket a csomagolás színe külöbözteti meg egymástól: kék, piros és fekete  csomagolásúak.

A különbség a sajtok érlelési idejének hosszúságában van.

A kék ementáli a legkedveltebb, ez három hónapi érlelés után kész a piacra. A piros ementáli 6 hónapig érlelődik. Ezeknek a sajtoknak alacsony a sótartalma, 0,7 %

A legerősebb ízű a fekete csomagolásban levö emmentáli 9  hópai érlelés után még sózzák a felszínét , sótartalma 1,6 %. Ennek a sajtnak lyukaiban tiszta, sós ízű ”vízcseppek ” is vannak, ahogy mondják : ” izzad” a sajt.

Kedves Olvasók! A fenti, nagyon felületes írás csak bepillantást ad a Finnországi sajtok világába. Legújabban vannak vegetáriánusok részére készült sajtféleségek is, de ezek íze nem közelíti meg az “igazi “ sajtok ´ízét.

Finnországban rengeteg sajttal készült étel, ezek között piték is vannak, szívesen küldök receptet ha valakit érdekel.

Judit Mäkinen

Forrás:

• http://www.juustonvalmistajat.fi/suomen-juustonvalmistuksen-historiaa/
• https://www.hs.fi/ruoka/art-2000005467890.html
• https://www.europeana.eu/en/item/2021009/_3C38DD1E44C3F77A3B55511D1BAE75CC
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Sippolan_hovi
• https://yle.fi/uutiset/3-11091384
• http://willimiehenjaljilla.blogspot.com/2018/04/kouvola-juustomanty.html
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kokem%C3%A4en_juustola
• https://www.maitotieto.fi/tietoa-maidosta/maitovalmisteiden-kulutus/juuston-kulutus-suomessa.html
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Luokka:Suomalaiset_juustot
• https://www.is.fi/ruokala/ajankohtaista/art-2000005044497.html