Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

A világ legtöbb országában már két éve rendkívüli a helyzet és ezt a korona vírus okozza. A pandémia minden korosztály életének minden területét befolyásolja. Különösen erősen hat a járvány a fiatalokra és közöttük is az iskoláskorúakra. Megszűnt a mindennapi iskolába járás, helyette elkezdődött a távoktatás. Nincs közös sportolás. A diákok otthonaikban képernyő elött ülve “jártak” iskolába. Hogy ennek milyen hatása volt és van Finnországban, azzal foglalkozik mai levelem.

Egy jelenlegi felmérés nem adott nagyon pozitív képet a táviskoláról: hiányzik a tanulók támogatása, az ilyen típusú tanulás megerőltető és a tanulókat két “kaszt”-ba osztja. Ettől a módszertől azok szenvednek a legtöbbet, akiknek különben is tanulmányi nehézségeik vannak.

Finnországban van egy Turvasatama = Biztonságos kikötő nevű internetes beszélgető fórum, ahol  elsősorban a gyermekvédelem körében levő fiatalok és azok testvérei kaphatnak segítést beszélgetőpartnereiktől. Ezt a szolgáltatást jelenleg kb. 300 fiatal használja, a beszélgetésen névtelenül lehet részt venni.

Ezen a fórumon több fiatal is így vélekedett a táviskoláról : Több segítséget vártam a tanároktól. Sokat szorongtam, mert annyival több házfaladat volt, mint normálisan. Közbe-közbe úgy éreztem, hogy túl sokat várnak tőlünk.

A finnországi oktatást felmérő központ – Kansallisen koulutuksen arviointikeskus (Karvi) – kutatója Hannele Seppälä vizsgálta a távoktatást egy olyan felmérés alapján, melyen 1800 általános iskolás, 800 gimnazista, és több mint 6400 szakiskolai tanuló valamint 2800 oktató vet részt.

A tanulók véleménye szerint

Kiderült, hogy az iskolai feladatok elvégzése egyedül lassú és rendkívül fárasztó. Volt olyan tanuló, aki napi 8 órát töltött a gép mellett. Otthon nehezebb koncentrálni, mint az iskolában. A közvetlen tanári támogatás hiánya egyedüllét és magárahagyottság érzését kelti. Nehéz a távoktatási iskolai nap elkezdése. Ebben segít a rutin. Mint egy diák írta: minden este ugyanabban az időben megyek aludni és minden reggel ugyanakkor kelek fel.  Napközben tartok rövid szüneteket is.

Gimnazisták és szakiskolások közül sokan a tanulás motivációjának csökkenéséről számoltak be.A figyelemhiányos hiperaktivitászavar- ban (ADHD, Attention Deficit Hyperactivity Disorder) szenvedőket különösen megviseli a táviskola. Jó lenne a tanárom a hátam mögött, írta egy tanuló.

Táviskolában nehéz ellenállni a mobiltelefonos játékok csalogatásának, hiszen ott nincs mobiltelefon -tilalom.

Nagyon hiányzik a tanítók szerepe, táviskolában senki nem mondja, hogy “ezzel majd az iskola után foglalkozol “. A tanár nem veszi észre, hogy a tanuló elzárta a gépet , vagy azon teljesen mással foglalkozik, mint az iskolai munka.

.A tanítók véleménye szerint

A tanárok aggodalmának oka, hogy nem tudnak elég személyes visszajelzést adni és nagyon nehéz a távoktatás óráinak tervezése is. Sokan azt nehezményezik, hogy a kölcsönhatás és a személyes kapcsolattartás hiánya megnehezíti az oktatást. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a több tanári támogatást igénylő diákok a táviskola miatt már nem egyenjogúak a többiekkel. (Itt jegyzem meg, hogy Finnországban már évekkel ezelőtt megszüntették a gyógypedagógiai iskolákat /osztályokat  és  egyenjogúsággal érvelve  az átlagosnál több támogatásra szorulókat is a többiekkel együttes  osztályokban helyezték el. Ez oda vezetett, hogy jó esetben az ilyen tanulóknak külön támogatójuk van -pedagógiai asszisztens (kouluavustaja) az osztályban.

KuvaHa ilyen nincs akkor a tanárok idejének nagyobb része ezekkel a tanulókkal való foglalkozással telik, ami a többiek kárára válik. Nem minden szülő van ezzel megelégedve és ez egyes tanulók iskolaváltoztatására is vezethet.

A tanárok egyik nehéz feladata rájönni a táviskolán keresztül arra, hogy kik azok a diákok, akiknek nehéz egyedül és önállóan elkezdeni az iskolai hétköznapot otthon.  

Kiderült az is, hogy

A tanulók sok esetben a szüléiktől ugyanannyi támogatást kapnak, mint tanáraiktól. Ez azonban közel sem vonatkozik minden tanulóra, hiszen a családi háttér sokféle és nagyon különböző.

Csökkent a tanulás motivációja és mindenki terhelése fokozódik a távoktatás idején.

A táviskola a tanulókat két csoportra osztotta

A finn iskolarendszer egyik legfontosabb törekvése a tanulók egyenlőségére való törekvés függetlenül azok családi hátterétől. Hogy ez a korona vírus járvány miatt megváltozott, arra  a diákok hívták fel a figyelmet. Nőtt a tanulók közötti különbség. Egyeseknek a tàviskola könnyű, másoknak pedig nehéz vagy  szinte lehetetlen. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akiknek koncentrációs nehézségei vannak.

A vírus megbénítja az iskolákat

Mivel ez a vírus elsősorban felnőttekre hat előfordul, hogy egyik napról a másikra egy iskola dolgozóinak a fele vagy beteg vagy karanténba kerül. . Helyetteseket nagyon nehéz, legtöbbször lehetetlen találni. A legnehezebb Az iskolaigazgatók feladata.  

Egy oului iskola igazgatója Anne Kumpula  így beszél erről : este izgulok, hogy kapok.-e értesítést az iskolában előfordult megbetegedésekről, elkezdhetem- e a nyomozást a fertőzésnek kitettek után?  A karanténba kerültek részére gondoskodni kell az iskolai ebéd szállításáról, még álmaimban is az iskolával foglalkozok. Az ö iskolájában Oulu városának Rajakylä iskolájában egyszerre 15 tanár és kb. száz diák maradt távol  Hogy ez milyen problémát jelent, azt azok akik nem tanárok el sem tudják képzelni. De az érintett tanulók szülei előtt is egyszerre óriási akadályok tornyosulnak. Ki lesz otthon a kisiskolásokkal, hogy segítem a táviskolát? Meddig tart a karantén? Honnét kapok segítséget ?

Az iskoláról mindenki véleménye megváltozott

A finnországi felmérések azt mutatják, hogy mind a diákok mind pedig a szülök véleménye megváltozott az iskoláról. Valószínűleg senki nem panaszkodik sem az iskolára, sem pedig a tanítást végzőkre. Utóbbiak fontosságáról még azok a szülök is meggyőződtek, akik esetleg kétségbe vonták egy-egy tanító / tanár szakmai tudását. Sok szülő most értette meg, hogy a nevelés nem csak az iskola feladata, azt nem lehet kiszervezni.

Kedves Olvasók!

Jelenleg Finnországban működnek az iskolák és egyenlőre nincs szükség visszatérni a táviskolarendszerre. Sajnos azonban egyre nő az újabb fertőzések száma. Ezzel kapcsolatban rendkívül sajnálatos tény, hogy leginkább az oltatlanok betegszenek meg. Ezek egy része önrendelkezési jogra hivatkozva utasítja el az oltást, “Nekem ne parancsoljon senki “ a felkiáltás.  Terjednek mindenféle tévhitek és alaptalan híresztelések is az oltással kapcsolatban. Pedig az oltás teljesen biztosan kevesebb veszéllyel jár, mint a betegség,

Finnországban nincs hiány oltóanyagból. De itt is korlátozott a kórházi intenzív osztályok kapacitása és sajnálatosan több un. nem sürgős műtét kerül halasztásra – ezek között szívműtétek is vannak –   azért, hogy legyenek szabad intenzív osztályos helyek a koronavírus áldozatai részére.

Azzal a reménnyel zárom mai soraimat, hogy Önök között kedves Olvasók nincsenek olyanok, akik elutasítják az oltást. A korona- vírus elött nincsenek “született immunisok” vagy  vírus – győző atléták . Ugye mi mindnyájan másokra, embertársainkra is gondolunk nem csak magunkra. Ebben elsősorban az oltás van segítségünkre.

Mindnyájukat sokszor üdvözölve

Judit Mäkinen

Forrás:

• https://yle.fi/uutiset/3-11686850
• https://www.facebook.com/kaikkiallasipoosibbo/photos/?ref=page_internal
• https://yle.fi/uutiset/3-11692456
• https://properuskoulu.blogspot.com/2015/05/kannykat-piiloon-niin-oppiminen-kohenee.html
• https://suomenkuvalehti.fi/jutut/kotimaa/uusi-ammattiryhma-koulussa-tehtavan-nimikkeesta-riita/
• https://www.sttinfo.fi/uutishuone/kansallinen-koulutuksen-arviointikeskus-karvi/m?publisherId=56416732