Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

A mai világban sajnos naponta találkozunk olyan hírekkel, melyek a nök helyzetével foglalkoznak a világ különböző országaiban. Óriásiak a különbségek Míg egyes országokban a fátylaikba burkolt nők nem hagyhatják el otthonukat kísérő nélkül és nem dönthetnek a saját életükről, máshol teljes egyenjogúságot élvezve élhetik azt az életet, melyet maguk választanak.

Finnország szerencsénkre az utóbbi kategóriához tartozik. Lehet itt még olyan véleményt is hallani, hogy itt a legkönnyebb férfinak lenni mert csak be kell tartani azt, amit a nők elhatároznak.

Egy kis történelem

1800-as évek

A férfiak fenyítési joga megszűnt. A 25 évet betöltött hajadonok egyenjogúak lettek. Az első Skandináviában élt nő Marie Tschetschulin 1870-ben Finnországban érettségizett.

A nők a férfiakkal egyenjogúan örökölhettek és 21 évesen minden szempontból egyenlőek lettek a férfiakkal.  1883-ban alapították az első koedukált iskolát. Két egyesület is alakult, ezek a nők jogait védték : Suomen Naisyhdistys – Finn Nőegyesület és Naisasialiitto Unioni = Nők ügyeinek szövetsége Karolina Eskelinen volt az első doktorátust szerzett nő, ez 1897-ben történt.

Az 1900-as évek változásai

Megalakult a Munkásnők szövetsége = Suomen Työläisnaisliitto, a nök a férfiakkal egyenjogúan tanulhattak egyetemen.

A legfontosabb változás 1906-ban történt: A nők állami választásokban való részvételi joga az első volt Európában és megválaszthatósági joguk az első a világon. Már egy évvel később 19 nő volt a finn képviselőházban.

A férjes asszonyoknak nem volt szükségük férjük beleegyezésére ahhoz, hogy az otthonukon kívül is dolgozzanak.

Miina Sillanpää lett az első női miniszter 1926-ban  és Alma Söderhjelm a turkui Åbo Akademi első női professzora  egy évvel később 1927-ben.

Az édesanyák segélyezéséröl 1937-ben született döntés törvény formájában: Äitiysavustuslaki.  Már a következő évben elkezdődött a szegény édesanyák segélyezése. Minden finn kismama 1949 óta részesül un. anyasági csomagban- erről már többször is írtam pl itt : https://finnorszagilevelek.com/2019/05/07/anyak-napja-finnorszagban-267-level/

     Egy egyesület is alakult 1921 márciusában, a neve Lotta Svärd (kiejtés: Sverd) egyesület. Ez a különleges egyesület idén ünnepli fennállásának 100. születésnapját. Mai levelem erről az egyesületről szól.

Lotta Svärd egyesület

Finnország véres polgárháborújának idején a fehérek nemzetőrségi alakulatai önkéntes nőkből álló segélyszervezetet alapítottak.

Ki volt Lotta Svärd ?

Finnország nemzeti költője J.L. Runeberg Vänrikki Stoolin tarinat = Stool zászlós regéi c művében a zászlós felesége követte öt a harctérre. Lotta Svärd férje halála után is folytatta munkáját a katonák segélyezését.

A fehérek tábornoka C.G.E. Mannerheim 1918 május 16.-án tartott köszönő beszédében Lotta Svärdhez hasonlította az 1918-as polgárháborúban részt vett nőket.

Ennek hatására kapta Lotta Svärd nevét az 1921-márciusában alapított egyesület.  

Lotta Svärd egyesület munkája

Az egyesület 1921-1944 között – egészen a II. Világháború utáni un. moszkvai békeszerződés követelte   betiltásáig – működött. A világ legnagyobb önkéntes nőkből álló honvédelmi szervezete volt . Az egyesület munkájában 240 000 nő: lotta  vett részt, ezek közül 50 000 kislány. Un. kis lotta. Ok 8-16 évesek voltak, szüleik engedélyével segédkeztek.A világháború idején a lották a harctereken és a hátországban dolgoztak.

A Lotta szervezetet munkáját  elsősorban Finnország függetlenségéért a Szovjetunió elleni un. tél- és folytatólagos háborúk fémjelzik. Ez az 1939-1940 téli háborút és az 1941-1944-es évek háborúját jelenti. Szervezetten dolgoztak a különböző részlegek (jaostot).   Ilyenek voltak az egészségügyi (lääkintä), élelmezési (muonitus), felszerelésről gondoskodók (varausjaosto), gyűjtési ( keräys) légtér ellenőrzési ( ilmavalvonta) és a légelhárítási fényszórókról gondoskodó lották osztagai, valamint a hírközléssel és az időjárási megfigyelésekkel dolgozó lották.  

Statisztikai adatok szerint a téli háborúban több mint 25 000 lotta dolgozott a harctéren. Közülük 64 munka közben az életét áldozta a hazáért, kétszázan megsebesültek súlyosan.

A fiatal nők óriási fizikai és szellemi erőfeszítést követelő munkájának egy része az elesett katonákról való gondoskodás és koporsóba tétele volt. De milyen körülmények között? A 40 fokos hidegben elesettek holttestei tömegesen, csonttá fagyva érkeztek a lottákhoz, őket meleg szaunába téve tudták elválasztani egymástól és azután a véres, fagyott  ruhákat kellett kicserélni tisztára a koporsóba helyezés elött. Vajon a mai szociális média képzeletvilágában élő fiatalok közül mennyien lennének képesek erre?

A lották gondoskodtak a katonák kenyérellátásáról, naponta 100 00 kg! kenyeret sütve.

Nagyon fontos teendője volt az irodákban és  hírközlésben dolgozó lottáknak: 24 000 nő látta el ezeket az irodai munkákat.

Èletveszélyes körülmények között figyelték távcsövekkel az eget a szabadban fagyoskodó légelhárítási tevékenységben dolgozó lották.

Lották a moszkvai békeszerződés után

A békeszerződés értelmében a Lotta Svärd szervezetet  1944-ben betiltották. A háborút vesztett Finnország életét – a moszkvai békeszerződés követelményeinek betartását-  egy bizottság ( valvontakomissio)  felügyelte, ennek vezetője a szovjet Andrei Zdanov volt. Vele működött együtt  a finn kormány minisztere Yrjö Leino , aki a baloldali SKDL(Suomen Kansan Demokraattinen Liitto =  Finn Nép Demokratikus Szövetsége ) pártot képviselte. Sajnos még az író Väinö Linna is lesujtóan nyilatkozott a lottákról az Ismeretlen katona c. világhírű regényében.

Az ötvenes években a Lotta szervezetet fasiszta szervezetnek tartották, sót a nőket a hadsereg szolgálatában levő szexuális munkát végzőknek nyilvánították. Ez a keresztény erkölcsi normák szerint élőket sértette és bántotta, rengeteg szomorúságot okozva. A megfélemlített nők közül sokan elégették egyenruhájukat és megsemmisítették a működéshez tartozó adatanyagot.

Az 1960-1970-es években a finnországi baloldali kulturális légkör a háborús veteránokat és a lották áldozatos munkáját nem értékelte. Ennek egy példája, hogy 1969-ben a finn rádió és televízió vezetőségé nem engedélyezte Kirsti Penttinen rádió programját-mely a lottákat pozitívan mutatta be- mivel  a Lotta szervezetet reakciósnak  és szovjetellenesnek  tartotta a vezetőség elnöke Toivo Pohjonen.

Lappeenranta városában 1985 őszén leplezték le Nina Sailo szobrászművész alkotását : Lotta szobrot. A természetes nagyságú bronz szobrot Pauli Talvio raumai gazdasági tanácsos fizette. A szobor modellje az ö felesége Mirjami Talvio aki a lotta szervezet tagjaként dolgozott a háborúban. A szobor talpazatában a szöveg : ”Suomen lotille 1939–1944. Aseveljet” ja teksti ”Muista menneitten sukupolvien työ”.Finnország lottáinak 1939-1944. Emlékezz az elmúlt generációk munkájára. Leleplezésekor Adolf Ehrnrooth Mannerheim kereszttel kitüntetett tábornok mondott ünnepi beszédet

A finnországi szélsőbaloldal élesen ellenezte a szobrot, mint  Finnország és a Szovjetunió békés kapcsolatainak veszélyeztetőjét A szoborról véleményt nyilvánított a Szovjetunió nagykövetsége is.

.Annak idején Finnország városai közül Lappeenranta volt az egyetlen, mely elfogadta a Lotta szobrot. Jelenleg több másolata is van, Tuusula-ban a Lotta múzeum kertjében. Turkuban és Vaasaban.

A első elismerést a Lotta szervezet 1991-ben kapta. Elisabet Rehn hadügyminiszter közreműködésével Finnország megünnepelte a Lotta szervezet fennállásának 70. Évét. Az ünnepség Helsinkiben az Alvar Aalto tervezte Finlandia palotában volt.

Egy évvel később alapították a Suomen Lottaperinneliitto = Finnország Lottaörökségének szövetsége nevű szervezetet. Helsinkihez közel, Tuusulában 1996-ban avatták fel a Lottakoti = Lottaotthon nevű épületet, ahol kiállításokat rendeztek és ahol a Lotta szervezetben dolgozottak összejöhettek  beszélgetésre. A hely jelenleg Lottamúzeum néven ismert.

Kuva

Száz éves a Lotta szervezet

A finn posta új bélyeggel tiszteleg a Lotta szervezet elött.

A bélyeget Finnország autonóm területén Ahvenanmaa-ban hozta forgalomba a posta áprilisban.Ezeket a bélyegeket Klaus Welp müvész tervezte.

Finnország idén a Lotta szervezet fennállásának 100. évét sorozatos ünnepekkel tiszteli.

100 vuotta yhteiskuntavastuuta – 100 év társadalmi felelöség néven.

Helsinki katedrálisában 2021 okt. 10.-én tartott ünnepi Istentiszteleten Jenni Haukio, Finnország elnökének felesége a konfirmálandó fiatalok fehér alba-jába öltözve tartott ünnepi prédikációt. Ö az idei ünnepi év védnöke.

A prédikációban megköszönte a  lották pótolhatatlan segítségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lották példát mutatnak a mai generációnak felelősség vállalásból és kötelességtudásból. Beszédében idézte J.F. Kennedy amerikai elnök szavait: ” Ne kérdezzétek, hogy mit tehet az országotok értetek, kérdezzétek, hogy mit tudtok tenni ti az országotokért ”

Jenni Haukio beszélt arról, hogy a lották a jövőt adták ajándékba Finnországnak. Ennél nagyobb ajándékot egyetlen nemzet sem kaphat és ezért örökre hálásak maradunk,”szeretettel továbbadva a Ti örökségeteket a jövő generációinak. ”

Kedves Olvasók!

Elgondolkozva a finn nők mai helyzetén szomorúan gondolok arra a sok millió nőre akiket Földünk több országában pontosan azok nem becsülnek meg és azok néznek le, alárendelt, kiszolgáltatott és lealacsonyìtó helyzetbe hozva őket, akiknek a legfontosabbat és legértékesebbet az egyetlen életüket köszönhetik.

Szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

• https://thl.fi/fi/web/sukupuolten-tasa-arvo/lait-ja-politiikka/tasa-arvon-edistysaskeleita
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Maria_Tschetschulin
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Lotta_Sv%C3%A4rd
• http://www3.lappeenranta.fi/museot/verkkonayttelyt/julkiset_veistokset/teokset_16.html
• https://thl.fi/fi/web/sukupuolten-tasa-arvo/lait-ja-politiikka/tasa-arvon-edistysaskeleita
• Suojeluskunnat ja Lotta Svärd
• ttps://fi.wikipedia.org/wiki/Lotta_Sv%C3%A4rd
• http://www3.lappeenranta.fi/museot/verkkonayttelyt/julkiset_veistokset/teokset_16.html
• https://webshop.alandpost.com/fi/suomalaiset_postimerkit/postimerkit_2021/lotta_svard_100_vuotta/610-112972