Kedves Olvasók!

 Szeptember hónapja viszonylag ”csöndes ” hónap. A legtöbben már visszajöttek nyári szabadságukról, elkezdődtek az iskolák. Idén a tavalyihoz képest kissé szabadabb az élet, mivel a korona-vírus elleni oltást már sokan megkapták és úgy látszik, hogy csökken a járvány ereje. De még messze vagyunk a régi un. normális életünktől.

Kulturális szemszögből nézve szeptember fontos napja a 8.nap, mivel ezen a napon van a Nemzetközi olvasni tudás napja. Erről szól mai levelem.

Egy kis háttér

Felismerve, hogy az írás- olvasás tudása az általános emberi jogok közé tartozik, az UNESCO döntésének megfelelően már 1967 óta emlékszünk erre minden évben szeptember 8.-án. Erre azért is szükség van, mivel jelenleg a világon még többszáz millió olyan ember él, aki nem tud olvasni és írni.

Olvasni-tudás Finnországban

Hivatalos adatok szerint a finnek 63%-a un. “ jò olvasó”  ami nem csak az olvasás tényét, hanem az olvasott szöveg megértését is jelenti. Ez a szám magasabb, mint a 23 OECD ország középértéke. 

A finn gyerekek általában 5-7 éves korukban tanulnak meg olvasni.

 A kiterjedt, aktív és magas színvonalú könyvtárhálózatnak valamint nem utolsó sorban a szülök aktivitásának és olvasás iránti érdeklődésének köszönhetően  már iskolás koron aluli gyerekeknek is van saját könyvtár-kártyájuk, amivel kölcsönözhetnek könyveket.

Helsinki és a vele összeépült városok ( Espoo, Vantaa, Kauniainen ) egy  Helmet nevű hálózatba tömörülnek, az ö részükre Marja Hautala grafikus saját gyerek- könyvtárkártyát tervezett.

Az első saját könyvtárkártya minden gyereknek óriási élmény, felnőtt korukban a féltve őrzött kártya  gyerekkori könyvtárlátogatások emlékét idézi. Technikailag a gyerekek kártyája nem különbözik a felnőttek Helmet kártyájától.

Ki mennyit olvas?

Érdekes tény, hogy Finnországban a 10-14 évesek olvasnak a legtöbbet. A gyerekek és fiatalok részére írt irodalom és a könyvtárakból kölcsönzött könyvek száma egyre sokasodik.

Legkevesebbet  a 15-24 évesek olvasnak. Aktív olvasónak számít az a személy, aki 1 vagy 2 könyvet olvas havonta. Míg ebben a korosztályban 2002-ben több mint 20 % volt az így számított aktív olvasók száma, ez jelenleg 5 %-ra csökkent.  

A finnek értékelik az olvasást és többet szeretnének olvasni. A Lukukeskus = Olvasási központ 2020-ban készült felmérése szerint a megkérdezettek 71 %-a úgy érzi, hogy túl keveset olvas, vagy hallgat könyvfelolvasást. Sokan szívesebben néznek filmeket vagy TV programokat és ez az oka a kevés olvasásnak. A kis gyerekek szüleinek 63%-a úgy érzi, hogy túl keveset olvas a gyerekeinek.

Lukukeskus = Olvasási központ mi ez ?

A Lukukeskus egy szervezet, mely 1972-ben alakult, régebbi neve Kirjailijakeskus = Írók központja. Célja az olvasás fontosságának hangsúlyozása és az író-olvasó találkozások szervezése.

 Ezek a találkozások közkedveltek számos író és költő látogat meg iskolákat , így lehetőség nyílik az olvasó diákokkal történő közvetlen kapcsolatra.

A Lukukeskus kiad egy fiatalok részére készülő Újságot : Lukufiilis és irodalmi kritikákat tartalmazó Kiiltomato.net nevű internetes újságot is.

A Lukufiilis a 13-18 éveseket írásra serkenti, ez az általános iskolák felső osztályaiba és a gimnáziumokba járókat hívja írásra az újságba. ( Egy kis szómagyarázat : luku = olvasás fiilis = az angol feeling = érzés, hangulat szónak “finnesíitett” formája a fiatalok beszélt nyelvén )

A korona vírusjárvány befolyásolta az olvasást is. Számos felmérés igazolja, hogy az aktívan olvasók száma nőtt a járvány idején.

Az olvasás nem mindenki részére szórakozás és a fiatalok számára döntő hatása van a szülök olvasási gyakorlata. Fontos szerepe van a szülök  iskolázottság fokának is, magasabban iskolázott szülök gyerekei többet olvasnak, mint azokban a családokban, ahol a szülök alacsonyabban iskolázottak.  

Minél kevesebbet olvas valaki, annál valószínűbb, hogy nehézségei vannak az olvasott szöveg megértésével is. Ezért Finnországban hangsúlyozzák, hogy milyen fontos a rohanó hétköznapok forgatagában is időt szakítani az olvasásra.

Olvasni nem tudó felnőttek Finnországban

A legutóbbi években nagy változások kezdődtek Finnországban: egyre nő az írni- olvasni nem tudó – analfabéta- felnőttek száma. Ez egyenes arányban van az országba bevándoroltak számával. Egy részük a saját anyanyelvén sem tud írni-olvasni, sajnos ezek között a legtöbben vannak a nők.

A finnországi bevándorlókat fogadó központokban az Opetus ja kulttuuriministeriö – Oktatási- és kulturális ügyek minisztériuma-  2016-ben végzett felmérése szerint 7 % egyáltalán nem tudott írni-olvasni és a menedékjogot kérvényezők 73 %-nak volt szüksége a  mi betűinkkel való  ismerkedésre vagy a betűk gyakorlására.  

A Finnországba bevándoroltak egy része olyan országokból érkezett, melyekben az írás-olvasás ismeretének nincs ugyanolyan jelentősége mint nálunk. Finnországban a beilleszkedés alapvető és kétségtelen feltétele az írás-olvasás tudása.

Ezeket a felnőtteket többféle módon oktatják, sajnos sokan vannak olyanok-főleg nők-akik nem élnek az adott lehetőségekkel. Az oktatásban önkéntes oktatók is részt vesznek.

A finn mint második nyelv = S2

Finnországban egyre több az olyan iskolások száma, akik otthon vagy egyáltalán nem beszélnek finnül, vagy csak részben használják az iskolán kívül a finn nyelvet. Ezek a diákok nem egyszer támogatásra szorulnak hiszen nem olvasnak olyan jól és folyamatosan, mint azok, akik otthon csak finnül beszélnek. Ezeket segíti az

Olvasó Nagyik és Nagypapák-Lukumummit ja lukuvaarit- program

Egy -egy tiszteletbeli nagyi és nagypapa- finnül: mummi ja vaari – sokat tud segíteni az ilyen gyerekeknek. Önkéntesekről van szó, akik rendszeresen foglalkoznak egy vagy több támogatásra szoruló diákkal. Sokszor nem csak a finnül történő folyamatos olvasásban, hanem az olvasott szöveg megértésében is segítségre van szükség.  Mert ugye két dolog olvasni és megérteni az olvasott szavak értelmét.

A nagyiknak és nagypapáknak nem kell pedagógusnak lenniük. A Mannerheim Gyermekvédelmi Szövetség vagy a Jyväskylä városában működő Niilo Mäki intézet kiképző tanfolyama után bárki aki segítésre kész részt vehet ebben a munkában.

Régebben egy hosszabb levelet is írtam erről, ha valakit érdekel a téma, itt olvasható a levelem: :https://finnorszagilevelek.com/2018/03/07/olvaso-nagyik-es-nagypapak-227-level/

Kedves Olvasók!

Befejezésül visszatérve a témára szeptember 8.-a mozgalmas és programokban dús nap volt. Este 7-8 között egész Finnország olvasott egy un. Read Hour program keretében. Ebben Nagybritannia, Svédország, Észtország, Izland és Tokio városa is részt vett.

Soraimat zárva kívánok Önöknek is olvasnivaló böngészését a Finnországi levelek között.

Judit Mäkinen

Forrás

• https://twitter.com/hashtag/lukutaito
• https://heili.finna.fi/Content/lapset
• http://unesco.hu/hirek/irni-olvasni-tudas-nemzetkozi-napja-2021-107361
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Lukutaito
• https://www.nuori.fi/readhour/
• https://www.kansanopistot.fi/wp-content/uploads/2020/04/Maahanmuuttajien-lukutaitokoulutus.pdf