Mindenféle alagút- növényalagút 332.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha az ember az alagút szót hallja elsősorban az országutakkal kapcsolatos alagutak jutnak az eszébe. Ezekből is többfajta van; hegyek, söt a tenger alatt is vannak alagutak.

Finnországban viszonylag kevés alagúttal találkozik az utazó. Ennek több oka van. A táj legtöbbször lankás, az utak követik a dimbes-dombos vidéket. Nagyobb sziklás területeken sziklavágatokat látunk .

Sziklavágat a Helsinki-Turku úton

A képen a Helsinki- Turku út egyik sziklavágata látható. Mivel Finnország alapkőzete a gránit, a sziklavágatok viszonylag olcsóbbak, mint a gránitba épített alagutak.

Az elsö alagutat Finnországban Ahvenanmaa-ban építették 1980-ban. Ez a Färjsund alagút, hossza 51 m.

Färjsund alagút , Ahvenanmaa

Az ország déli részén a Lohja-Muurla útvonalon 7 kisebb alagút van.

Muurla-Lohja út

Álmodoznak egy tengeralatti alagutról Helsinki és Tallin között. Megvalósult tengeralatti alagutakról az északi államokban több is van Norvégiában.

Mai levelemben egy másféle alagutról van szó és ez a növényalagút.

Növényalagút , Heinola

Európa melegebb országaiban föleg kis és alacsony növényalagutakkal találkozunk, melyek fö célja mikroklima teremtése és a fiatal növények védelme a tavaszi fagyoktól

Finnországban a nagy növényalagutak kb. 10 éve terjedtek el, ezek  a zord időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kapnak . A két leggyakoribb típusú  alagút az áthelyezhető és az állandó helyen álló alagutak.Az áthelyezhető alagutak váza könnyű acél, anyaguk külön erre a célra készült műanyag ,mely átereszti a növények számára hasznos ultraibolya sugarakat .

Mi a növényalagutak előnye ?

  • Az ezekben termesztett eper és málna ízesebb és szárazabb, mint a szántóföldön termelt.
  • A növekedési időszak hosszabb, az alagút véd a tavaszi és nem egyszer nyári  jégesőtől, az erősen zuhogó esőtől és a nagy széllel járó viharoktól.
  • Egyszerűbb a kártevők elleni biológiai védekezés mint a szántóföldeken
  • A gyümölcsök szedése könnyebb és a leszedett gyümölcs tisztább, mint a szántóföldön nőtt.
  • A növényalagút lehetővé teszi olyan növények termesztését, melyek a finn telet nem vészelik át, ilyenek pl. egyes málnafajták és a szeder.

Az egyik legfontosabb növényalagútban termelt gyümölcs az eper.

Összesen kb. 61 hektárnak megfelelő területen termelnek alagutakban  gyümölcsöket és a tapasztalat szerint a málna jobban terem alagútban, mint a szabad ég alatt. A 2019-ben végzett  összehasonlítás ( Puutarhatilastot 2019 )  azt mutatta, hogy 22 hektárnyi alagútban több málna termett, mint 374 hektárnyi szántóföldön.

Eperalagút

Finnországban a szabad ég alatt 4400 hektáron termelnek epret, az alagutak 38 hektárnyi ” eperföldet ” jelentenek.

Eperföld Finnországban

Kedves Olvasók !

Az ember mindenféle növényalgutat épít, de ezekkel meg se közelíti a természet produkálta alagutakat. Befejezésül ezekből egy pár kép , több itt található : https://morzsafarm.hu/13-festoi-novenyalagut-a-nagyvilagbol-ahol-szivesen-tennenk-egy-setat/

Nálunk a hét végén lesz a legnagyobb nyári ünnep: Juhannus. Errol itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2015/06/28/140-level-juhannus-nyar-kozepe/

Mindnyájuknak szép, napsugaras Juhannus-t kívánva

Judit Mäkinen

Forrás :

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.