Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha az ember az alagút szót hallja elsősorban az országutakkal kapcsolatos alagutak jutnak az eszébe. Ezekből is többfajta van; hegyek, söt a tenger alatt is vannak alagutak.

Finnországban viszonylag kevés alagúttal találkozik az utazó. Ennek több oka van. A táj legtöbbször lankás, az utak követik a dimbes-dombos vidéket. Nagyobb sziklás területeken sziklavágatokat látunk .

A képen a Helsinki- Turku út egyik sziklavágata látható. Mivel Finnország alapkőzete a gránit, a sziklavágatok viszonylag olcsóbbak, mint a gránitba épített alagutak.

Az elsö alagutat Finnországban Ahvenanmaa-ban építették 1980-ban. Ez a Färjsund alagút, hossza 51 m.

Az ország déli részén a Lohja-Muurla útvonalon 7 kisebb alagút van.

Álmodoznak egy tengeralatti alagutról Helsinki és Tallin között. Megvalósult tengeralatti alagutakról az északi államokban több is van Norvégiában.

Mai levelemben egy másféle alagutról van szó és ez a növényalagút.

Európa melegebb országaiban föleg kis és alacsony növényalagutakkal találkozunk, melyek fö célja mikroklima teremtése és a fiatal növények védelme a tavaszi fagyoktól

Finnországban a nagy növényalagutak kb. 10 éve terjedtek el, ezek  a zord időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kapnak . A két leggyakoribb típusú  alagút az áthelyezhető és az állandó helyen álló alagutak.Az áthelyezhető alagutak váza könnyű acél, anyaguk külön erre a célra készült műanyag ,mely átereszti a növények számára hasznos ultraibolya sugarakat .

Mi a növényalagutak előnye ?

• Az ezekben termesztett eper és málna ízesebb és szárazabb, mint a szántóföldön termelt.
• A növekedési időszak hosszabb, az alagút véd a tavaszi és nem egyszer nyári  jégesőtől, az erősen zuhogó esőtől és a nagy széllel járó viharoktól.
• Egyszerűbb a kártevők elleni biológiai védekezés mint a szántóföldeken
• A gyümölcsök szedése könnyebb és a leszedett gyümölcs tisztább, mint a szántóföldön nőtt.
• A növényalagút lehetővé teszi olyan növények termesztését, melyek a finn telet nem vészelik át, ilyenek pl. egyes málnafajták és a szeder.

Az egyik legfontosabb növényalagútban termelt gyümölcs az eper.

Összesen kb. 61 hektárnak megfelelő területen termelnek alagutakban  gyümölcsöket és a tapasztalat szerint a málna jobban terem alagútban, mint a szabad ég alatt. A 2019-ben végzett  összehasonlítás ( Puutarhatilastot 2019 )  azt mutatta, hogy 22 hektárnyi alagútban több málna termett, mint 374 hektárnyi szántóföldön.

Finnországban a szabad ég alatt 4400 hektáron termelnek epret, az alagutak 38 hektárnyi ” eperföldet ” jelentenek.

Kedves Olvasók !

Az ember mindenféle növényalgutat épít, de ezekkel meg se közelíti a természet produkálta alagutakat. Befejezésül ezekből egy pár kép , több itt található : https://morzsafarm.hu/13-festoi-novenyalagut-a-nagyvilagbol-ahol-szivesen-tennenk-egy-setat/

Nálunk a hét végén lesz a legnagyobb nyári ünnep: Juhannus. Errol itt lehet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2015/06/28/140-level-juhannus-nyar-kozepe/

Mindnyájuknak szép, napsugaras Juhannus-t kívánva

Judit Mäkinen

Forrás :

• http://www.ykkostie.net/tunnelit.html
• https://www.kaleva.fi/helsinki-tallinna-tunnelin-suille-tulisi-tilat-raj/1743387
• https://www.mattigronroos.fi/w/index.php/Valtatie_1
• https://www.scoop.it/topic/oppitori/p/4048081427/2015/07/22/kallioleikkaus
• https://fi.wikipedia.org/wiki/F%C3%A4rjsundin_tunneli
• https://heinolantila.wordpress.com/puutarha-muijaniitylla/
• https://interbauen.fi/kasvitunneli/
• https://yle.fi/uutiset/3-11946187
• https://interbauen.fi/kasvitunneli-pvc/
• https://www.peltosirkuntila.fi/kasvutunnelit
• https://etela-suomi.proagria.fi/blogit/puutarhayrittajan-saappaissa/2020/10/28/tunneliviljel