Június 9. Ahvenanmaa ünnepnapja 331.levél

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülõhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Június 9.-én Finnország autonóm területe Ahvenanmaa/ Åland ünnepelt. Erröl a területről szól mai levelem.

Hol van Ahvenanmaa/ Åland

Helsinki és Ahvenanmaa városának Maarianhamina-nak távolsága légvonalon 277 km.

Ez az összesen 6700, azaz hatezerhétszáz szigetet számláló finn tájegység tartozik a finnül Ahvenanmaa-nak, svédül Ålandnak (kiejtés: Oland) nevezett, autonóm, demilitarizált területhez. A szigetvilág szárazföldi összterülete 1 552,38 km2, a hozzá tartozó tenger 11 743,66 km2 területű.

 A fenti címben azért írtam a tájegység svéd nevét elsőként,  mert ez az autonóm terület a kétnyelvű  anyaországtól eltérjen hivatalosan  nyelvű, mégpedig svéd nyelvű.

A legnagyobb sziget neve Manner Ahvenanmaa, ennek méretei: É-D irányban 50 km és K-Ny irányban 45 km. Itt lakik a 28653  lakost számláló szigetvilág 90 %-a. A viszonylag kis alapterülettől függetlenül jó és kiterjedt az úthálózat, összesen 912 km általános használatban lévő országút van ezen a szigeten. A szigetvilágban  komphajó közlekedés gondoskodik az egyes szigetek közötti rendszeres kapcsolatról.

A szigetvilág ”saját” himnusza: Ålänningens sång/ Ålandiak dala  itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=OcB0rWXkNto

A himnusz 1922 óta hivatalos, zenéjét Johan Fridolf Hagfors szerezte, szövegét John Grandell írta.

Egy kis történelem

Ahvenanmaa szigetvilága  a jégkorszak után emelkedett ki a tengerböl, történelmi adatok szerint az elsõ emberek kb. 4200 évvel Kr.e. érkeztek ebbe a szigetvilágba, de állandó lakosok ”csak” 2500 évvel Kr.e. kerültek erre a tájra. Jettböle településen találták Finnország egyetlen megmaradt kõkorszaki csontvázát, egy 160 cm magas férfi csontjait.  Az akkori kor emberei föleg fókák halászatával tartották fenn az életüket.

Ahvenanmaa-t 1809 szeptemberében csatolták Oroszországhoz, a Svédország és Oroszország között kötött fredrikshamni békeszerzõdés értelmében – akkor lett Finnországból is orosz nagyhercegség.

Oroszország 1832-ben egy nagy erődöt épített a legnagyobb szigetre Bomarsundban, melyet a krimi háborúval egy idõben az angol és francia tengerészgyalogosok leromboltak. Részben restaurált falai ma a szigetvilág egyik érdekes látnivalója.  

Az 1856-ban megkötött párizsi béke írta elő a szigetvilág demilitarizálását. Ez a mai gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ahvenanmaai fiatalokat a finn hadsereg nem sorolja függetlenül az  általános hadkötelezettségtől .

A szigetvilág lakói a legutóbbi időkig inkább Svédországhoz csatlakoztak volna, mint Finnországhoz és ez az ügy 1921-ben a Népszövetség elé került, melynek döntésével Finnország megtarthatta a szigetvilágot, de az autonóm területté vált. Az anyaország elismerte az ahvenanmaaiaknak a svéd nyelvhez való jogát és semleges státuszt adott a szigeteknek. Ezzel egy idõben megtiltották azt, hogy ott katonaság állomásozzon.

Ahvenanmaa , Finnország autonóm része

A finn törvények minden vonalon védik az autonómia jogait, állandó letelepedési jogot csak azok kaphatnak, akiknek regionális, ahvenanmaai állampolgárságuk van. Ezt a svéd nyelv ismeretéhez és ötéves, folyamatos helyben-lakáshoz kötötték. Ingatlant csak helybeliek vehetnek ott. Ahvenanmaa lakossága kb. ½ %-a Finnország lakosságának,  az állami költségvetés 0.45%-a megilleti őket és a szigetvilágban beszedett adók és illetékek is az ottaniakat illetik. Ahvenanmaa- nak saját önkormányzata van , a finn országgyűlésben  egy  ahvenanmaa-i képviseli ezt  az autonómiát.

Saját zászló, saját bélyeg, saját rendszámtáblák, saját internet országjelzés

Ahvenanmaa zászlója az autonóm terület saját zászlója, melyet 1954-ben Maarianhaminában használtak elõször. Mint az összes skandináv zászlók, ez is keresztet tartalmaz. Hasonlít a svéd zászlóra, de van rajta egy piros kereszt, mely szimbolizálja Finnországot. A zászlóban egyesülnek a svéd királyság kék-sárga színei a finn állami, oroszlános címer piros-sárga színeivel.

Ezt a zászlót használják általában a szárazföldön, a tengeri hajók szabadon választhatnak, hogy ezt, vagy a kék-fehér keresztes finn zászlót használják-e. Azokon a napokon azonban, amikor Finnországban kifüggesztik a zászlót, Ahvenamaa-ban is a hivatalos, kék-fehér finn zászlót kell használni, saját ünnepnapjaikon a saját zászlójukkal díszítik a tartomány épületeit.

Jellemzõ Ahvenanmaa-ra,  –  mint általában az anyaországra, Finnországra is –  hogy szinte minden ház kertjében van zászlórúd és a zászlót gyakran használják. Nem csak nemzeti ünnepnapokon húzzák fel a nemzeti lobogót, hanem pl. nagyobb családi ünnepekkor is, ilyenek lehetnek a “nagy =kerek” születésnapok 50.,60.,70., stb.,  esküvõ, keresztelõ vagy pl. az érettségi bizonyítványosztás napján, ha a családban akkor érettségizett fiatal van.  Félárbocon lóg a zászló halálesetkor a halál  és a temetés napján .

Az első saját bélyeget 1984 március 1.-én adták ki, azóta évente 10-15 bélyeg kerül kiadásra. Ezek a bélyegek nagyon  keresettek a bélyeggyűjtők köreiben.

Ahvenanmaa lakosainak autóit saját rendszámtábla különbözteti meg az anyaország autóinak tábláitól.

Ahvenanmaa az internetes címeken is könnyen felismerhető. Míg a finn címek fi.-vel végződnek, a szigetvilág internetes megkülönböztetőjele : ax.

Hogyan lehet eljutni Ahvenanmaa-ba?

Több lehetőség van arra, hogy ebbe a gyönyörű szigetvilágba elmenjünk.Nagy hajók indulnak Helsinkibõl és Turkuból. ezek közül a Helsinkibõl induló, Stockholmba menő járat útba ejti a szigetvilág egyetlen városát, Maarianhaminát. Ez a szó egy finn “fordítása” a svéd Marienhamn-nak, ami Mária kikötõt jelent.

A Turkuból induló hajójárat egyenesen Maarianhaminába megy, az út 5½ óráig tart.

Van, azaz lenne egy másik lehetõség is és ez a szigetek közötti belsõ kis kompokkal történik akkor, ha az ember valahová egy bizonyos szigetre megy. Ez az úthálózat hivatalos része és nem kell fizetni érte, csak akkor, ha autót visz az ember magával. DE ezzel csak úgy lehet menni, hogy megállunk valahol és éjszakázunk, mert ez a mód elsõsorban a szigetvilág lakóit szolgálja.

Helsinkibõl és Turkuból naponként indulnak hajójáratok, melyek kikötnek Maarianhaminan és Eckerö kikötõiben. A hajók nagyok, hogy legyen valami elképzelésük Önöknek, csak egy hajó adatairól írok, mégpedig a Viking line Amorella nevû hajójáról, melynek képe itt látható.

Az Amorella hajó 1988-ban épült. Méreteirõl ennyit: 10 emeletes, több lift mûködik benne. Hosszúsága 169 m, szélessége 27,6 m. Összesen 2440 utast tud szállítani. Az autóhelyek száma 450.

A hajón sok minden érdekes dolog található, több étterem, játszószoba a gyerekeknek, üzletek, fürdõmedence, disco, kaszinó. Utoljára, de nem utolsó sorban érdekes a hajó büféje ahol nemcsak mindenféle tengeri halételt és a legkülönbözõbb salátákat, hanem nagyon finom húsételeket is lehet fogyasztani.

Az út gyönyörû, szigetek között halad az útvonal. A hajón nem szabad dohányozni, csak egy bizonyos, erre kijelölt helyen és a fedélzeteken az ajtókon kívül.

Ahvenanmaa legfontosabb látnivalói  a természet és a remek állapotban levö középkori kötemplomok, melyekböl 16 maradt fenn az utókorra. A templomok falain levö freskók elmúlt idök névtelen müvészeinek kezenyomát örzik, a templomok körüli kis temetök sírkövei között sétálva a tenger áldozataira emlékezhetünk.

H

Ahvenanmaa ” saját” állata a

Metsäkauris/ Öz

Irodalmi adatok szerint ezen a tájon az 1500-as években már voltak őzek, több mint valószínűen telepítésnek köszönhetően. Érdekes, hogy Gustav Vasa svéd király 1537-ben keltezett levelében az őzekkel érvel azért, hogy Ahvenanmaa-t Stockholm várának irányítása alá vegyék. Egy évszázaddal később az őzek eltűntek , ennek oka a vadászat volt.

Az 1950-1960-as években újra telepítettek őzeket Ahvenanmaa területére , összesen 41 állatot. A jó körülmények – enyhe telek- miatt az őzek gyorsan szaporodtak és a szigetvilágban jelenleg feltehetően több őz van, mint ember.

Az özek = Ahvenanmaa aranya a vadászati turizmus jelentös bevételi forrását képezik, nemcsak a helybeli és anyaországi vadászokat érdeklik, hanem a külföldi – föleg svéd – vadászok is szívesen jönnek a vadászati szezonban ide. 

A szigeetvilág “saját” hala a

Hauki/Csuka

A csuka halászat köré Ahvenanmaa-ban egész turizmus keletkezett, a szigetvilág számtalan, sekély öble remek hely a jó fogásra.

A legjobb szezon április-május és a  késő ősz egészen a jég beálltáig.

Ahvenanmaa flórája több könyvet is megtöltött már, a szigetvilág híres az itt növő vad orchideákról. Saját virág azonban a

Kevätesikko (Primula veris) Tavaszi kankalin

Tavasszal nagy , sárga  virágmezők láthatók a nyírfás ligetekben.

Ahvenanmaa saját köve a

Kalkkikivi / Mészkö

mégpedig ennek az a formája, melynek keletkezése összefügg az állatvilággal.

Archeológiai becslések szerint az itteni mészkő 470 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a tengerben számtalan állat élt, ezek fosszilis maradványai láthatók a mészkövekben.

Ahvenanmaa-nak is van ”saját” madara,

Merikotka/ Réti sas (Haliaeetus albicilla)

A sas neve a finn névböl egyenesen fordítva tengeri sas lenne ( meri= tenger, kotka=sas)

Ez a nagy ragadozó madár 3-6 kg, szárnyai végének egymástól való  távolsága 190-240 cm.A madár feje és farka a kor előrehaladásával egyre világosabb lesz, a 8 évnél fiatalabb madár feje szinte vajszínű.Ez a sasfajta hosszú életű, a legöregebb madarat Föglö szigetén találták holtan, 2011-ben. Svédországban gyűrűzték 33 évvel korábban, 1978-ban.

Kedves Olvasók !

Meggyőződésem, hogy nem túlzás azt állítani, hogy Ahvenanmaa autonóm területe sok szempontból teljesen egyedülálló a világon.

Judit Mäkinen

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.