Kedves Olvasók !
Június 4. Napja Finnország egyik legfontosabb nemzeti szimbólumának a finn zászlónak ünnepnapja. Ez a nap egyben Mannerheim tábornok születésnapja, öt is ünnepeljük, ma mindenütt lobognak a kék-keresztes fehér zászlók.
A zászló történetével foglalkozik mai levelem.
Egy kis történelem:
Finnországnak csak 1918-tól van hivatalos zászlója, hiszen egészen 1917 december 6.-ig Finnország nem volt önálló állam. Ennek ellenére már sokkal régebben is voltak Finnországban használt zászlók.
Az 1581-es évek végén – Finnország akkor Svédország része volt az akkori nemzeti színeknek megfelelöen arany és piros volt a zászló színe.
Az 1860-as években élénkült meg az az ötlet, hogy Finnországnak legyen saját zászlója. Akkoriban több vázlat is készült az esetleges zászlóról. Ezek között volt Zachris Topelius javaslata . Az ö elképzelése szerint a zászló három kék sávja közül a középsöben egy ötágú csillag volt.
A svéd nyelvü napilap: Helsingfors Dagbladet javaslata piros alapon sárga keresztet mutat, melyet kék csík vesz körül.
Minthogy nem született megegyezés arról, hogy milyen színeket használjanak, a zászlótervezetek közül egy sem került a parlament elé. Ennek az lett az eredménye, hogy Finnországban többféle zászlót is használtak.
Még a függetlenség elérése elött a tengerjárási szövetség vezetösége kéréssel fordult a szenátus felé . Saját, a kereskedelemben használandó zászlót akartak. Egy háromtagú zászlóbizottságot alapítottak erre a célra, tagjai Eliel Saarinen építész, Lars Krogius kereskedelmi tanácsos és Uuno Sirelius filozófiai doktor voltak. Kétféle zászlót ajánlottak. Az általuk ajánlott állami zászló sötétvörös alapon aranysárga- fehér oroszlánt ábrázolt, a kereskedelem céljára tervezett zászló szintén vörös alapon egy sárga keresztet mutatott, a zászló bal felsö sarkában 9 fehér rózsával.
A zászlótervezetet követö szenátusi vita oda vezetett, hogy a parlament versenyt hirdetett müvészek számára Finnország zászlajának tervezésére. A javaslatok olyan lassan érkeztek, hogy elhatározták : egészen 1918 május elejéig egy olyan zászlót használnak majd, amiben két egyforma vastag, egy fehér és egy kék csík van.
A sok vita és a finn polgárháború lezajlása után két müvészt bíztak meg zászlótervezéssel . Ök – Eero Snellman és Bruno Tuukkanen – a katonai öltözetbizottság rajzirodájának müvészei voltak. A finn alaptörvény választmánya az ö terveiknek megfelelöen két zászlótervet terjesztett a parlament elé. Mind a kettö fehér alapon kék keresztet ábrázolt. A hivatalos állami zászlóban a kereszt közepén Finnország címere van, míg a tengerjárás és kereskedelmi zászló címer nélküli kék kereszt fehér mezöben.
Ezeket a tervezeteket Finnország országgyülése 1918 május 28.-án fogadta el. Késöbb – 1920 február 12- én- egy változást eszközöltek és ez a címer felett levö korona eltávolítása volt a zászlóból – lévén Finnország köztársaság és nem királyság.
A finn zászlóhoz füzödö szabályokról
A finn zászló ”szent ”- használatát számos rendelkezés szabályozza. Ez azért is fontos, mivel Finnországban szinte minden ház homlokzatán vagy udvarán felállított zászlórúdon sokszor lobog a zászló.
Vannak hivatalos ünnepnapok, amikor az állami épületeken is leng a zászló – és olyan napok, amikor kívánatos a zászló használata. Ezen kívül magánszemélyek ünnepein is használnak zászlót, ilyen lehet pl. egy nagy családi ünnep- kerek, nagy születésnak, keresztelö, haláleset stb.stb.
A hivatalos zászlós ünnepnapok a következök:
Február 28: Kalevala napja, a finn kultúra napjaMájus 1. Vappu, a finn munka napja Május 2. Vasárnapja : Anyák napja Június 4: A hadsereg zászlós ünnepnapja : Mannerheim tábornok születésnapja Junius 20-26 közötti szombat: Juhannus:December 6 : Finnország függetlenségének ünnepe.
A fentieken kivül több hivatalos zászlós ünnepnap is létezik, ezek az állami választások napjai, az Európai Unió parlamenti választási napja és az a nap, amikor beiktatják Finnország államelnökét.
Ahvenanmaa autonom szigetvilágának van három saját, hivatalos zászlós ünnepnapja is, ezek
Március 3: Ahvenanamaa demilitarizálásának ünnepnapja,Április utolsó vasárnapja : Ahvenanmaa saját zászlójának napja
Junius 6: Ahvenanmaa önrendelkezésének ünnepe.
A számi kisebbségnek 1986 óta van hivatalosan is jóváhagyott saját zászlója. Ebben a számi nemzeti viselet, a gakti színei ismétlödnek .
A Belügyminiszterium sok napot javasolt zászlós ünnepnapként, ezek manapság már használatban levö zászlós ünnepnapok. Ilyenek : februárban a nemzeti költö L. Runeberg napja, márciusban Minna Canth napja mely az egyenjogúság ünnepe, áprilisban Mikael Agricola napja a finn nyelv ünnepe és ugyancsak áprilisban a veteránok napja. Májusban több zászlós ünnepnap is van Európa napja, J.V. Snellman napja a finnség ünnepnapja, és a függetlenségi háborúkban elesettek emléknapja.
Juliusban Eino Leino napján a vers és nyár ünnepén lobognak a zászlók. Októberben A finn irodalom napját Aleksis Kivi napján ünnepli az ország, október 10.-én pedig az Egyesült Nemzeteket szövetségét tisztelik Finnországban. November a svédség napja 6.án Gustav Adolf király halálának napja. Ez a nap egyben annak az ünnepe is, hogy Finnországban a svéd nyelv is hivatalos nyelvként használatos. Az utóbbi években Apák napja is van, november 8.-án. Az évi zászlós ünnepnapokat a finn zene napja, Jean Sibelius születésnapja zárja be december 8.-án
Hogyan kell kezelni finn zászlót ?
Számos utasítás van arra, hogy a zászlót hogyan kell/szabad használni: ne érintse meg a földet fel- és lehúzáskor, ha több zászló is lobog egymás mellett a finn zászló mindíg a legfontosabb helyen legyen – középen. Hogy hogyan kell a zászlót hajtogatni, hogyan és hol kell örizni mind meghatározott módon történik.
És még egy pár dolog a finn zászlóval kapcsolatban.
Míg pl. nem egyszer látjuk, hogy az amerikai zászló mintájából ruhadarabok is készülnek ilyesmi a finn zászlóval kapcsolatban nem fordulhat elö.
December 6.-án a függetlenség napján Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján tartott ünnepi zászlófelvonáskor és a különbözö helyeken tartott hivatalos ünnepségeken mindíg van egy kiválasztott személy, aki egy un. Lippupuhe = Zászlóbeszéd- et tart.
Kedves Olvasók !
Az új, globalizált világban egyre fontosabbak lesznek a nemzeti szimbólumok. Erre hívja fel a figyelmet a mai, finnországi ünnepnap.
Judit Mäkinen
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Leijonalippu#/media/File:Flag_of_Finland_1918_(state).svg
- http://www15.uta.fi/yky/arkisto/suomi80/art4.htm
- http://www.intermin.fi/fi/ministerio/suomen_lippu_ja_vaakuna/usein_kysytyt_kysymykset
- http://almanakka.helsinki.fi/fi/liputus-ja-juhlapaivat/liputuspaivat-2015.html
- http://www.datafun.fi/postimerkki/luettelo/luettelo2/1984.htm
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Saamen_lippu
Kedves Judit!
Örömmel olvasunk szép ünnepetekről.
Nekünk fájó a mai dátum, és megemlékezünk az “összefogás napján” magyar honfitársainkról.
Üdvözlettel. Lia.
KedvelésKedvelés
Kedves Lia! Sokszor köszönöm hozzászólásodat. Sajnos az életben nem egy helyen találkozunk azzal, hogy ami valakinek öröm az másnak bánat. Az összefogás egyre ritkább, a széthúzás gyakoribb. De ugye ismerjük a mondást : Egységben az erő. Szeretettel üdvözöl Judit.
KedvelésKedvelés
Kedves Judit!
Válaszod igen köszönöm.
Gondolom, h.nincs áldás a mások bánatán szerzett örömben.
Bátorító mondatod külön köszönöm, h. egységben az erő.
Szeretettel üdvözöllek. Lia.
KedvelésKedvelés