Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyaroszágra

Kedves Olvasók ! A mai zászlós ünnepnapon J.V.Snellman-t és a finnséget ünnepli az ország. A zászlók 1952 óta lobognak een a napon és 1978 óta ünnepli az orzzág május 12.-ét egyben a “suomalaisuuden päivä” a finnség napjaként.

Ki volt J.V. Snellman?

Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve.

Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – létrejött egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe juttassa.

Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élö svéd anyanyelvűek ellentétes mozgalma, melynek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerősödő fennománokkal szemben.

Snellman Stockholm kikötőjében született 1806 május 12.-én  a Patience nevű hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevü városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvű tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü főiskolán.

Itt a diákok érdeklődésé a svéd nyelvtől a finn felé fordult . Snellman teológiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, főtantárgyként a filozófiát választotta. Diáktársai között Finnország két legjelentősebb kultúrszemélyisége is volt, a későbbi nemzeti költő J.L. Runeberg és a nemzeti eposz, a  Kalevala dalainak gyűjtője Elias Lönnrot. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tűzvész pusztított 1827-ben és egy évvel később I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellmann itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.Németországban, Tübingenben jelent meg fő müve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.

Sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen és 1943-ban Kuopioba költözött, ahol iskolaigazgatóként dolgozott. Ebben a keletfinnországi, vidéki városban képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kulturális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemű felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott. A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúra. felemelését Snellman ezen újságok segítségével hozta létre. Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentős befolyása volt a politikai-kulturális életre. Az akkor Oroszországhoz tartozó Finnországban a Saima nevű, svéd nyelvű lap feltünést keltett liberális nézetek nyilvánosságrahozatalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta. Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segítségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenő lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népművelésre címmel segítette elö a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földműves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt és ezzel a népnevelést szolgálta.

Kuopioban az akkor 40 éves  Snellman  feleségül vett egy 17 éves fiatal lányt Johanna Lovisa Wennberg -et.  

Ebből a házasságból hét gyermek született, közülük az egyik kétéves korában halt meg. Egy kisfiú pár órával születése után halt meg , a gyerekek édesanyja 29 évesen – pár nappal csecsemő kisfiának halála után meghalt 1857 június 4.-én

Snellman 1856-ban lett – a Helsinki egyetemen az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

1866-ban Snellman és utódai  nemesi rangot kaptak, ö egyike volt a finn nemesség képviselőinek  az 1867-es országgyűlésen. A Finn Irodalmi Társaság felelős igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.

Snellman munkásságának két legkiemelkedőbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.

Snellman és a finn márka

Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstből vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

Snellman és a finn nyelv
Snellman felfogása szerint a finn nép csak a finn nyelven keresztül fejlődhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetlen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban. 1863 augusztus elsején írta alá őfelsége II.Alexander – szobra Helsinkiben a Szenátustéren áll – az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetővé tette – 20 éves átmeneti időt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Kuva patsaasta

Snellman alapitó tagja volt a tíz évig működő Lauantaiseura- Szombat-társaság nevű kulturális egyesületnek a kor legkiemelkedőbb humanistáival együtt, ezek között E.Lönnrot, J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius’

Snellman és az utókor

Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem – is őrzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett műve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból itt maradt, nagy szikladarabon ülő, olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Kuopioban Johannes Takanen műve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb Snellman szobor Helsinkiben van, a Finn Bank főépülete elött, a városközpontban.

Ez a szobor Emil Wikström szobrász műve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.

J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

Snellman képe volt a 100 és 10 000 márkás papírpénzeken is.

Kuopioban a Kelet-Finnországi egyetem egyik egységének neve Snellmania. Ugyancsak ott  Snellman lakóháza 1981 óta múzeumként látogatható. Helsinkiben az államtudományi kar könyvtárnak neve Snellmania. ´

Snellmant a finn nyelv egyik apostolának is lehetne nevezni.

Az ö 100 születésnapjának évében – 2006-ban –  Johannes Linnankoski ( 1896-1913) író egy kampányt nyitott, melynek célja a svéd családi nevek finnesítése volt. Így érvelt: «olen suomalainen nimeltäni, mieleltäni ja kieleltäni « azaz finn vagyok, a nevemmel, lelkemmel és nyelvemmel.

A finnesített neveket Snellmann 100. születésnapjan hozták nyilvánosságra a Suomalainen  Virallinen Lehti = Finnország Hivatalos Lapja -ban. Akkor kb.24 000 személy jelentette be családi nevének megváltoztatását. Ez a szám 1906-1907 alatt kb. 70 000-re nőtt. Ezek közé tartoznak a jelenlegi családi nevek közül: Ahtisaari, Wuorenheimo, Rantasalo, Kilpi, Jalas, Ylänne, Enäjärvi, Juva, Niinistö stb.stb.stb.

J.V.Snellman díj

A Helsinki egyetem 1981 óta osztja ki az un. Snellman díjat az érdemes tudományos ismeretterjesztésért. Idén ezt két kutató kapta, Olli Vapaalahti professzor és Tarja Sironen docens ( associated professor ).  

A díjhoz 6 000 € pénzjutalom jár. Idén a díjkiosztó ünnepség márciusban volt, az ünnepi beszédek a korona-virus járvány miatt üres díszteremben hangzottak el.  

Kedves Olvasók !

J.V. Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban, síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van. Ö Finnországban valósította meg azt a mondást, ami Magyarországon Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik : Nyelvében él a nemzet.

Judit Mäkinen

Forrás:

• http://fi.wikipedia.org/wiki/Fennomania
• https://www.kotus.fi/nyt/kolumnit_artikkelit_ja_esitelmat/kielipakina_%282006_2009%29/snellmanin_100-vuotispaiva_ja_sukunimien_suomalaistaminen
• http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3639/
• http://fi.wikipedia.org/wiki/J._V._Snellman
• http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_markka
• http://fi.wikipedia.org/wiki/Kielireskripti
• http://neba.finlit.fi/oppimateriaali/kielijaidentiteetti/main.php?target=lauantaiseura
• http://snellman-instituutti.fi/s/
• https://docplayer.fi/745890-Suomen-markan-syntyvaiheet-ja-j-v-snellman-esitelma-suomen-pankin-rahamuseossa-16-5-2006-juha-tarkka.html
• https://peda.net/lohja/peruskoulut/yhtenaiskoulut/my/luokat-7-9/oppiaineet2/historia/7-luokka/uudet-aatteet/nationalismi/ns/ns2/nsnellu-jpg
• https://www.kotus.fi/nyt/kolumnit_artikkelit_ja_esitelmat/kielipakina_%282006_2009%29/snellmanin_100-vuotispaiva_ja_sukunimien_suomalaistaminen
• https://www2.helsinki.fi/en/news/higher-education-science-policy/olli-vapalahti-and-tarja-sironen-receive-the-j.v.-snellman-award