Nagyhét-Hiljainen viikko

Finnül a neve: HIljainen viikko = csendes hét. A hét minden napjának saját finn neve van.

Hétfö: Malkamaanantai

A ”malka” régies szó, olyan gerendákat jelent, amikkel a szalmatetöket rögzítették a szél ellen. Máté evangéliumában a malka szó többször is előfordul

7 : 3 ”Kuinka näet rikan, joka on veljesi silmässä, mutta et huomaa malkaa omassa silmässäsi?” Azaz: Hogyan látod a szálkát testvéred szemében, de a saját szemedben nem veszed észre a gerendát ? Erre utal a közmondás is : Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.

A nagyheti hétfő nevében a malka szó valószínűleg Jézus szenvedésére utal, öt kigúnyolták : ”Jeesusta malkattiin ”.

Kedd-Tikkutiistai

Tikku finnül szálkát, de gyufaszálat is jelent. A régiek nagyhéten a keddi napon faragták azokat a kis, vékony fadarabokat, amiket a tűz meggyújtásánál használtak. A régiek hittek abban, hogy nagyhét keddi napján csinált gyújtós szerencsét és boldogságot hoz a házba.

Szerda: Kellokeskiviikko

A kello szónak több jelentése is van. Elsösorban órát jelent, de finnül a harangokat is kello-nak hívják pl: kirkonkello = templom harangja. Ezen kívül kello az a kis “harang” , a kolomp neve is finnül kello, közelebbről lehmäkello = tehénharang. Ezt a régiek nagyhét szerdáján akasztottak a tehenek nyakába Hogy miért pont aznap ? Mert akkor engedték ki a télen istállóban tartott marhákat a legelőkre. Ezek a “harangok ” vasból készültek többféle nagyságban . Úgy általában a nagyhéten tilos volt mindenféle zajt csinálni. Azt tartották, hogy zajos házból elmenekülnek a jó szellemek. Kivételt képeztek a tehenek nagyhét szerdáján amikor nagy kolompszóval igyekeztek a friss levegő felé.

Csütörtök: kiirastorstai

A névvel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz neve finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztító csütörtököt jelent.

Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová mélyen az erdöbe .Kiirastorstai napján tüzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyült szemetet és azt égö, kátrányos fáklyával a kézben körbehúzták az udvaron.

.Ezen a napon Finnországban mindenféle babonában is hittek.Tilos volt pl. a fonás és a liszt örlése,sütni is tilos volt. Az ország más-más vidékein különbözöek voltak a szokások, de szinte mindenütt ez volt a nagytakaritások napja és mindenki a saját tisztaságára is ügyelt pl. haj- és körömvágásssal. Ilyenkor vágták le a tehenek farkának túl hosszúra nött szörét. A halászok ilyenkor kivántak maguknak jó idöt, ami az egész nyár jó idöjárását is jelenthette.

Péntek : Pitkäperjantai

Ez a szó egyenes fordítása : hosszúpéntek. A szó a svéd nyelvből került hozzánk : långfredag ( kiejtés: longfrédag ). Esetleg összefüggésben van azzal, hogy mivel ez a nap a csend és szenvedésre való emlékezés napja valóban hosszúnak tünik. A régiek ezen a napon nem gyújtottak tüzet, csak hideg ételeket ettek: kenyeret és mämmit (memmit) . Utóbbi rozsmalátából készül, ”vagy szeretem vagy nem”  étel .

Szombat: Lankalauantai

.Ez a szó magyarul fonalszombatot jelent. Hogy miért ? Mert a régiek ezen a napon mosták és festették a tél folyamán font fonalakat. Ebből annyi maradt meg, hogy a mai szombaton egyes üzletekben leszállított áron árulnak fonalat. Idén sok vevőre számíthatnak, mert a vírusjárványhoz kapcsolódó korlátozások miatt nőtt a kézimunkázók tábora.

Vasárnap – Sukkasunnuntai

Finnül ez zoknivasárnapot jelent. Kétféleképpen is magyarázzák. Vagy azt jelentette, hogy csendbe vagyunk, zokniban. Azt is jelentheti, hogy ez a Vasárnap olyan vidám örömünnep, hogy a nagy ünneplésben még a zoknik is leesnek a lábakról.