Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra.
Kedves Olvasók !
Februárban nem csak nemzeti költőnkre, Runebergre gondolunk. Ebben a hónapban van a számik legnagyobb ünnepnapja is. Nem tudom, hogy Önöknek mennyit és mit mond a címben szereplő szó: számí. Talán a ” lapp ” szó többet mond, de ez nem szinonimája a számi szónak, finnül: saame(kiejtés: száámé)
A Számik – képviselik Finnország legrégebbi kisebbségét. Ök Finnország egyetlen olyan kisebbsége, mely az ősnépek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek az ősei voltak az elsők a mai Finnország területén. Számikat találunk Oroszországban, Svédországban és Norvégiában is, becslések szerint összesen kb . 75 000 lelket.
A számi zászló 1986 óta hivatalos, színei a számik népviseletének színeit tükrözik. A kék szín a holdat szimbolizálja, a piros a nap jelképe.
Ünnepi alkalmakkor sok helyen látható számi népviseletet viselő ünneplő közönség.
A Számi népviselet- nek többféle formája van, Inari keleti vidékén honos Sevettijärvi környéki viselet ( kolttasaami) közel áll a kareliai népviselethez. A fejfedő formája a családi állapot szerint változó, a férfiak téli kucsmája rókabőrből készül. Jellemző a gyöngyök használata, az apró gyöngyöket egyenként varrják az öltözetre.
Nemcsak az emberek, az állatok – ebben az esetben a rénszarvasok- szerszámai is díszesek ünnepek alkalmával.
Enontekiö környékén viselik a legdíszesebb számi öltözékeket, ezek ugyanolyanok, mint Kautokeino területén Norvégiában. A ruhák díszítésének módja elárulja az öltözet készítőjét sőt nem egy esetben azt is, milyen családhoz/rokonsághoz tartozik a népviseletet viselő személy.
A viseletet díszítő ékszerek és kendők a számi kézimunka remekei. Az alábbi kép 2013 dec.6.-án, a függetlenség ünnepén Tampereben rendezett elnöki fogadáson készült erről a számi ünnepi öltözetben érkezett házaspárról.
Számi nemzeti ünnep
Február 6. napja 1917 óta számi nemzeti ünnep, ugyanis akkor határoztak a skandináv államokban élő számik az országhatárokon átívelő együttműködésröl annak érdekében, hogy megtarthassák életük hagyományos formáit. Ezen a napon Trondheimben, Norvégiában volt az első számi találkozó, ott született a döntés.
A legtöbb számi Norvégiában él, Finnországban számuk kb. 10 000. Utóbbiak 60 %-a már nem lakik a Lappföldön, sokan költöztek délebbre a nagyobb városokba, ennek megélhetési okai vannak.
Finnországban törvény ( saamelaiskäräjälaki ) szabályozza, hogy ki nevezheti magát száminak, nevezetesen az, aki vagy saját maga, vagy szülei és nagyszülei közül legalább egy személy tanulta meg a számi nyelvet élete első nyelveként : anyanyelvként.
A számik alapvető jogait 1995-ben fektették le, így:
A számiknak mint őslakósoknak joguk van arra, hogy fenntartsák és fejlesszék saját nyelvüket és kultúrájukat. A számi nyelv használatát a hatóságokon törvény szabályozza .
A 9 féle számi nyelv közül Finnországban háromféle számi nyelvet beszélnek:
Északszámi: ez a legnagyobb csoport, a számik fele beszéli ezt a formát. Finnországban számuk kb. 2000 lakosra tehető .Utsjoki településén egészen a 2000- s évekig a többség anyanyelve ez volt.
Koltaszámi: kb. 300-an vallják ezt anyanyelvüknek és az Inari tótól északkeletre élnek
Inariszámi: kb. ugyanannyian vannak, mint a koltaszámit beszélők, ez az a nyelvjárás amit Finnországon kívül más országokban nem beszélnek.
Finn törvények szerint a számi nyelvet anyanyelvként beszélőknek joguk van arra, hogy a hatóságokkal történő ügyintézésben, mint szóban, mint írásban anyanyelvüket használhassák. Sajnos a törvény csak részben valósul meg, ennek oka a tolmácsok és fordítók hiánya.
A számik egy része már nem él az ország északi részén, becslések szerint a finnországi számik fele már elhagyta az ősi lakóhelyet. A Helsinki környékén élő számik – kb. 1000 lélek – 1988-ban alapították a
City-Sámi azaz Városi-számik egyesületét. Ezzel a névvel fel akarják hívni a figyelmet saját szerepükre és az új lakókörnyezetre.
A skandináv fővárosok közül Oslo és Stockholm környékén is több ezer számi él. A saját egyesület lehetővé teszi a kapcsolattartást és a saját kultúra őrzését és ápolását.
A számi nyelvet igyekeznek a legkisebb kortól tanítani a főként finnül beszélő környezetben élő gyerekeknek. A City-sámi egyesület Helsinkiben levő óvodájában csak az északi-számi nyelvet használják.
Számi kultúra
A számi kultúrához a nyelven kívül sok minden más is tartozik, ilyen a
számi életmód– ami hagyományosan vándorló volt, azaz könnyen helyről helyre telepíthető otthonokat jelentett. Ezek az otthonok – finn nevük: kota gyorsan felépíthetők és lebonthatók voltak.
A vándorló életmód a rénszarvastartáshoz kapcsolódott, a családok az állatokkal együtt vándoroltak a legelők felé. Manapság a számik legnagyobb része már nem sátrakban lakik, otthonaikban a modern technika minden előnyét élvezik, ugyanúgy, mint mások.
Végül de közel sem utolsó sorban a
számi zenéről egy pár szó : Legérdekesebb és legtitokzatosabb a számi joiku-nak nevezett zene, eredetileg az éneklő sajátmagának énekelt , sokszor szavak nélkül. Joiku-t a finn rádióban már az 1930-as évektől kezdve lehetett hallani.
Ennek a műfajnak legismertebb képviselője Nils Aslak Valkeapää (1943-2001) volt, ö hozta a joiku-t a nyilvánosság elé a 1970-es években. Tanítói végzettséggel rendelkezett, rendkívül sokoldalú ember volt, zenét szerzett, több könyvet írt és aktívan részt vett a Világ Ősnépei Tanácsának (WCIP =World Council of Indigenous peoples) alapításában. Valkeapää szerezte a zenéjét az Ofelas nevű filmnek, melyet 1989-ben a legjobb külföldi filmek között Oscar díjra jelöltek.
Finnországban Áilu néven ismerték, 1994-ben Lillehammerben a téli Olimpia megnyitóján az egész világ hallhatta az ö joiku-ját, ugyanis ezzel üdvözölték a megnyitóra érkezett vendégeket.
Kedves Olvasók !
Finnország kisebbségei közül a legfontosabb az őslakosok kisebbsége. Az ö kultúrájuk őrzése, fenntartása és tisztelete a finn kultúra legfontosabb vonásai közé sorolható.
Judit Mäkinen
Forrás:
Finnországi levelek/ Suomesta unkariksi/Hungarian letters from Finland 
Judit! Beteljesületlen álmaim egyike épp a számik közé eljutni (volt). Ma már sajnos szóba sem jöhet. A Te írásod viszont egy kis vigasztalást nyújtott. Remek, sok minden van benne, … Köszönöm én is! Ági P.
KedvelésKedvelés
Ágica, nagy örömmel olvastam, hogy kedvedre volt a levelem. Nálunk Vasárnap lesz a barátság napja. Szeretettel köszöntelek Téged és Tibucit évtizedes barátságunk örömére ! Judit
KedvelésKedvelés
Köszöntjük a számikat, akikről eddig nélküled nem voltak ismereteink.
Üdvözlettel. Lia.
KedvelésKedvelés
Lia ugye igaz a közmondás : ” A jó pap is holtig tanul “. Szeretettel üdvözöl: Judit
KedvelésKedvelés