Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök, kedves finnül tanulók!

Egy kis szünet után most újra kezdjük finn szókincsünk gyarapítását. Jelenlegi gyűjteményünk a hónapok finn neveit és a nevekkel kapcsolatos szavakat szedi össze. A hónapok neveit Finnországban a napköziben tanulják meg a gyerekek.

Kuukausi = kuu = hold + kausi = szakasz,idöszak = hónap  Tsz: kuukaudet

Tammikuu – Január – tölgyhónap

Tammi : tölgy
A modern ember a „tammi” szót hallva a tölgyfára gondol elfelejtve, hogy a tammi tájnyelven valaminek a tengelyét vagy közepét is jelenti. Így a szó : tammikuu a tél közepét jelentheti. Feltételezték azt is, hogy mivel a szó első része = tammi = tölgyfa kemény fa, a név a januári kemény fagyokra is utalhat.

Tammiparketti = tölgyfa parketta. Tammi a finn neve a magyarul dámajáték néven ismert játéknak is.

Helmikuu – Február

Helmi: gyöngy

Helmikuu azaz finnül: gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethető vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain előforduló jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következő fagy a lecsöppenőbben levő vízcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. A finn szó gyöngy = Helmi női névként is szerepel.

Helmikana = gyöngytyúk, helmisimpukka = gyöngykagyló, helmipöllö = kuvik

Maaliskuu – Március  

Március finn nevének eredetét nem tudni pontosan, feltehetöen öszefügg a maa= föld szóval, mivel márciusban helyenként már látható volt a föld eltekintve attól , hogy március úgy általában a leghavasabb hónapnak számít Finnországban. Egy másik feltevés szerint maaliskuu neve összefügg a mahla szóval, ez a nyírfa nedvének neve, melyet áprilisban lehet csapolni  a nyírfatörzsekböl. 

Maa = föld, ország , maali = festék, de versenyeken a célt is jelenti .

Megjegyzés : a finn kettös magánhangzó = hosszú magánhangzó. De hosszabb mint a magyar hosszú magángangzó. Így maa kiejtve: mááá

Huhtikuu – április

Az év negyedik hónapja finn nevét az erdei munkákról kapta. Ebben a hónapban dolgoznak a favágók, nagy irtások jönnek ilyenkor létre. Az irtás neve finnül: huhta. Huhtikuu-ban nagy hőmérsékletkülönbségek ´vannak az É-D irányban kb 1300 km. hosszú Finnország északi és déli része között. Míg délen már az első lepkék is röpdösnek és elolvadt a hó, északon még vastag a hótakaró és mínusz fokokat mutat a hőmérő.

Huhtasieni = kucsmagomba

Toukokuu – május

Touko = vetés, veteményezés. Lehet férfinév is : Touko.
A finneknek egy pillanatig nem kétséges miért hívják ezt a hónapot toukokuu-nak, most kezdődnek a tavaszi földmunkák az ország déli részén. Északon a tavaszi áradások és a hó olvadása után a természet lassú ébredésének ideje ez a hónap.

Toukotyöt = Tavaszi földmunkák

Kesäkuu – június

A kesä- szóval sok összetett szó kezdődik, ezek gyűjteményé itt található : https://finnorszagilevelek.com/2019/06/26/nyarszotar-kesasanasto/

Heinäkuu – július 

Július finn neve, heinäkuu ( kiejtés:héinekuu) szénahónapot jelent. Júliusban a meleghez általában nagyfokú páratartalom is társul, ilyenkor gyakoriak a viharok különösen Dél- és Középfinnországban. Az egész év viharjainak fele júliusban fordul elő.  Ilyenkor érjük el a melegrekordot is, ami a + 30 Celsius fok körül van, ez azt jelenti, hogy az éves hőingadozás eléri a 60 fokot , a téli és nyári hőmérséklet között ennyi a különbség Délfinnországban is. 

Heinälato = szénapajta, heinäsirkka = tücsök, sáska

Elokuu – augusztus

Augusztus, azaz finnül elokuu a finn nyár utolsó hónapja, szeptember már öszi hónapnak számít . Az elo (kiejtés: èlo) szónak több jelentése is van, jelent életet, de gabonát és élénkséget is. Finnül az aratás = elonkorjuu=betakarítás, ezért fordítottam aratáshónapra az elokuu szót.

Elokuu-ra jellemzö, hogy a napok rövidülnek, sötétednek az éjszakák, de az időjárás általában még meleg. A napi középhőmérséklet Dél-Finnországban kb. + 16 Celsius fok, északon + 10 C fok körül mozog, ezzel általában véve  július után elokuu az év  2. legmelegebb hónapja. Augusztusban nem ritkaság a + 25 Celsius fokos meleg, különösen az éjszakák melegek.Idén már augusztus el

Syyskuu = szeptember

A szószerinti fordítás: őszhónap. Ez az ősz első hónapja amit syyskesä-nek = ősznyárnak is hívnak. A szeptember eleje változó, egyes években még kimondottan meleg van, de már érezni az ösz leheletét. Reggelente Dél-Finnországban sincs 10 Celsius foknál melegebb, a Lappföldöni ilyenkor  már éjszakai fagy is előfordul. Az összel kapcsolatos szavak szótára itt található : https://finnorszagilevelek.com/2019/08/09/osz-szotar-syyssanasto/

Lokakuu = október

Az időjárás már erősen őszies, nemcsak esős hanem hűvös is. Az ország legdélibb részein –  Helsinkiben- az októberi  középhőmérséklet 6.6 C fok , az ország  legészakibb részén – Sodankylä – 0.1 C fok. A régiek lokakuu időjárásából a télre következtettek. Ha az ablakok befagytak októberben, az januárra esőt jelentett, azaz enyhe telet. 

Marraskuu = november

A mai, modern finn nyelvben ”marras” nem jelent semmit, ez a szó a latin mors, vagy a francia mort =halál szóval hozható kapcsolatba. November finn neve ugyanúgy  természeti jelenségeken alapszik mint a többi hónap finn neve is, azaz régiesen mondva :  ”maa on martaana” = A föld halott, nyugszik, nem történik semmi.  Úgy általában minden novemberben szokott lenni egy, a közelgő télre emlékeztető szakasz, esetleg egy hét  vagy csak pár nap. A novemberi tél az ország déli részén nem tartós, a hó elolvad – ha van. 

Joulukuu = december

 Joulukuu szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII.  században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve. Ez az egyetlen olyan hónapnév, melyben a svéd nyelvből átvett szó szerepel : Jul = Karácsony . A karácsonyi szótár itt van : https://finnorszagilevelek.com/2018/12/01/adventi-naptar-joulukalenteri-joulusanasto-karacsonyi-szotar/

A régiek rendkívül pontosan figyelték a természetet és abból vontak le a várható időjárásra utaló  következtetéseket.  Az enyhe december erős márciusi fagyok előjelé volt

Minden kedves Olvasómnak további ismerkedést kívánva a finn nyelvvel

Judit Mäkinen